2015. május 28-án délután hat órai kezdettel
került sor az „Évkönyvek az időben” című rendezvényre, amelyet a Márton
Áron Gimnázium névadásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek meg a Kájoni
János Megyei Könyvtár előadótermében. A
hajdani és jelenkori iskolai évkönyvekből összeállított kiállítás tartalmazta a
gimnáziumi értesítők és évkönyvek zömét időrendi sorrendben kezdetektől
napjainkig, valamint az intézmény különkiadásait, és néhány portrét az iskola
nagyjairól.
A rendezvényt Kelemen
Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa
nyitotta meg. Köszöntőbeszéde után Varga László, a Márton Áron Gimnázium
igazgatója ismertette az 1944 után abbamaradt, és a kommunista diktatúra után
Miklós József, az akkori gimnázium nyelvtanára kezdeményezésére újraindított
évkönyvek történetét. Jelentős dokumentumokként megemlítette Borsodi L. Lászlónak,
valamint Borbé Leventének a gimnázium értesítőiről és évkönyveiről írt
munkáit. Összefoglalójában hangsúlyozta
az évkönyvek szerepét az iskola szellemiségének és értékeinek megőrzésében.
Továbbá beszélt az 1990 utáni újraindítás hőskorszakáról, a kiadások
helyszíneiről (Csíkszereda, Csíkszentsimon, Eger és újból Csíkszereda), majd a
szerkesztőség 2000-es megújulásáról, amelynek vezetését ifjú Borsodi László
magyar irodalom szakos tanár vette át.
Kelemen Katalin, mielőtt
megkezdte volna a gimnáziumi értesítőkről tartott beszédét, a kiállítás
szervezőire fókuszált, amelynek ötletgazdája Borsodi L. László tanár volt. A
rendezvény szervezésében tekintélyes szerepet játszott maga Kelemen Katalin és
Borsodi L. László. Besegítők és támogatók voltak: Varga László, a Márton Áron
Gimnázium igazgatója, jómagam az évkönyvek összegyűjtésében, János Éva a
kiállítás látványtervében, és Vitos Zsófia a digitalizált anyagrész
elkészítésében, amelyet meg lehet találni az O.SZ.K. elektronikus könyvtárában,
végül de nem utolsósorban említésre érdemes Ráduly Margit plakáttervező
munkája. Kelemen Katalin taglalta az évkönyvek publikálásának fontos
személyiségeit, kezdve Imecs Fülöp Jákóval, aki 1871-ben elindította
hátrahagyott örökségünk első kiadását egészen a második világháború végéig. Szó
esett a kiadók helyváltoztatásáról, valamint eme kötetek felbecsülhetetlen
értékéről. Igen izgalmas információkat nyújtanak az érdeklődőknek az akkori
korszakról, és nemcsak helytörténeti szempontból állják meg a helyüket.
A könyvtáros kollégától id.
Borsodi László vette át a szót. Főleg az 1991-es évkönyves újrakezdésről
beszélt, hogy milyen nagy értéknek számított kézben tartani az első, immár a
Márton Áron Gimnázium nevét viselő kiadványt. Továbbá hangsúlyozta annak a
lelkes csapatnak a fáradhatatlan tevékenységét, akikkel mindezt esztendőről
esztendőre megvalósították. Az első újkori számok a régiek mintáját követték,
majd fokozatosan kezdtek átalakulni a kor hangulatához és elvárásaihoz
igazodva. Az utolsó évtizedben kiadott évkönyvek már úgy tartalmi, mint
esztétikai és terjedelmi szempontból gazdagabbak lettek.
Id. Borsodi László a
jelenlegi főszerkesztőnek adta át a szót. Borsodi L. László mély őszinteséggel
vallott az évkönyv szerkesztésének elvállalásáról, amelyet Miklós József adott
tovább. A 2000-2001-es évkönyv kezdeti nehézségeiben Kristó Boróka magyartanár,
és később időközönként Juhász András Réka romántanár voltak segítségére. Akadt
olyan esztendő is, amikor teljesen egyedül szerkesztette az évkönyvet
(2007-2008), mígnem eljött a váltás pillanata. A 2008-2009-es évkönyvet Juhász
András Réka mellett Bara Katalin és Barabás Gyöngyvér szerkesztették. A
2010-2011-es tanévben a máig is megmaradt szerkesztőség dolgozik az évkönyv
szerkesztésén: Borsodi L. László főszerkesztő, Bara Katalin, Juhász-András
Réka, Kolozsváry Katalin és Orbán Zsolt szerkesztők. Eme szerkesztőgárda
mellett már sokkal jobban vissza lehet adni egy tanévben lezajló események
összképét, valamint a hajdani értékek új szemszögből való láttatását.
Bara Katalin, magyar nyelv
és irodalom szakos tanárnő a szerkesztői munka előtti és utáni időszakról adott
ízelítőt. Örvendetes ténynek nevezte, hogy manapság a diákok is jelen vannak az
évkönyves munkában. Kiemelte az általa szerkesztett Tanárszemmel
rovatot, amely írásoknak köszönhetően a pedagógusok az élményeken és
vallomásokon túl szakmai meglátásaikat, elképzeléseiket osztották meg benne. A
jelen munkakörülmények nem mindig teszik lehetővé a dolgoknak a fontos és
elengedhetetlen kommunikáció útján történő megbeszélését. A nem éppen önmaguk
hibájából származó elmaradt tanácskozások helyett jobban megismerhetik egymás
véleményét, elképzeléseit a szakmáról és más egyebekről. Természetesen az
évkönyvek nemcsak a helyi közösséget szólítják meg, hanem minden egyes érdeklődőt.
Orbán Zsolt, a „Megszólítanak,
mert ők én vagyok már” rovatba adott betekintést. Szó esett az első munkák
összegyűjtéséről, azoknak sikeréről. A lelkesedését az is mutatja, hogy elárult
néhány jövőbeni témát, amelyet feldolgozva, cikk formájában közvetít majd az
elkészülendő évkönyvekben. Így Bicsok Zoltán levéltáros barátjának
köszönhetően, több értékes információt megszerezve tőle, betekintést nyerhetünk
továbbra is az iskola szellemi és adminisztratív életébe.
A szerkesztők sok érdekes
és személyes pillanat elmesélésével tették színesebbé az előadást. A jelenlévők
betekinthettek a történéseken túl egy évkönyv elkészülésének műhelytitkaiba is.
Az évkönyv borítólapjának
remekbe sikerült legújabb arculatát Ráduly Margit tanárnő tervezte.
Megjegyezendő, hogy az
értesítők és évkönyvek zöme megtalálható úgy a Kájoni János Megyei Könyvtárban,
mint a Márton Áron Gimnázium könyvtárában is. A Megyei Könyvtárban digitalizált
anyag pedig könnyen hozzáférhetővé teszi a világháló segítségével minden egyes érdeklődő
számára ezeket a becses kincseket.
A kiállítás június első
hetében „átvándorol” a Márton Áron Gimnázium dokumentációs és információs
központjában, ahol továbbra is megtekinthető lesz a nagyközönség előtt egészen
a tanév végéig.
Borbé Levente könyvtáros
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése