A Liget kiadványpályázata
A Liget Műhely Alapítvány pályázatot hirdet magyarországi és határon túli könyvtárak, múzeumok, színházak, kulturális és oktatási intézmények, műhelyek, civil szervezetek számára.
A pályázók 150 000 forint értékű Liget-kiadványcsomagot nyerhetnek, amelyet a következő célokra használhatnak fel: gyűjtemény gyarapítása; látogatók, olvasók, támogató tagok ajándékaként; pályázati vagy versenynyereményként; egyéb kulturális vagy oktatási célra.
Kizárólag olyan pályázati felhasználást fogadnak el, amely konkrét és bizonyítható módon kapcsolódik a Liget kiadványaihoz, a Liget Műhely Alapítvány munkájához. Előnyben részesítik a kreatív, komplex terveket és az alapítvány tevékenységének, kiadványainak széles körű bemutatását.
A pályázók a következő linkeken elérhető adatlap kitöltésével jelentkezhetnek: word doc letöltése | adobe pdf letöltése
A pályázatot kérik postai úton vagy szkennelve, elektronikus úton eljuttatni az alábbi címre: Liget Műhely Alapítvány, 1122 Budapest, Kissvábhegyi út 4–6., info@ligetmuhely.com
A pályázatok beküldésének határideje: 2015. november 6., eredményhirdetés: 2015. november 13.
Forrás: http://ligetmuhely.com/kiadvanypalyazat-2015/
Székelyföldi Kincskereső pályázati felhívás
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SZTT) pályázatot írt ki általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2015. november 7. – 2016. április 4. időszakra. Témák: Az én falum/városom – pályázat általános iskolásoknak: helytörténeti, néprajzi gyűjtés/kutatás 5 személyes (4 gyermek és 1 felnőtt) csoportoknak; Forráskincsünk – pályázat 7–11. osztályos diákoknak: helyi/környékbeli vízforrás(ok) feltérképezése és rendbetétele, a munka népszerűsítése a helyi közösségben; Magyar Athenas 250 – interdiszciplináris vetélkedő 9–12. osztályos diákoknak: a játékos feladatok különböző tudományterületekhez és elsősorban székelyföldi neves személyiségekhez kapcsolódnak, a megoldások az információszerzés mellett az információk közötti összefüggések felismerését igénylik; Székelyföld teleobjektíven keresztül – fotópályázat 5–12. osztályos diákoknak, valamint egyetemistáknak: Székelyföld bemutatása a fényképezőgép objektívjén keresztül, fotó/fotósorozat vagy album formájában; Székfoglaló – játékpályázat 5–12. osztályos diákoknak, valamint egyetemistáknak: Székelyföldhöz vagy a székelységhez kapcsolódó interaktív/digitális játék vagy kvíz online vagy offline formátumban.
A pályázatokat az SZTT címére kell elküldeni postán vagy elektronikus formában. Bővebb információ a www.tehetsegpont.ro honlapon érhető el. A sikeres pályázók értékes könyvjutalmat és nyári táborozást nyerhetnek, valamint bemutatkozhatnak a Székelyföldi Tehetségnapon.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/85211/mi_hol_mikor
A Marosvásárhelyi Rádió és a Látó rövidpróza-pályázata
A Marosvásárhelyi Rádió és a Látó Szépirodalmi Folyóirat a „varázsszem” kulcsszóra pályázatot hirdet rövid próza műfajban. A pályázat fődíja 1000 lej, feltételei:
- a tematikus megkötés a művészi alkotásokra vonatkozó szabadságot nem korlátozza;
- a szerző jeligével azonosítsa pályamunkáját;
- a pályázókat kérik, hogy a beküldött e-mailben tüntessék fel a szöveg címét;
- egy szerzőtől 1 munkát fogadnak el;
- a meghirdető intézmények alkalmazottai nem vehetnek részt a pályázaton;
- olyan írásokat várnak, amelyek eddig még nem kerültek kiadásra (sem nyomtatásban, sem internetes felületen);
- a szerző felelősséget vállal, hogy a beküldött pályamű saját szellemi terméke;
- egy pályamű terjedelme a 10 ezer leütést nem haladhatja meg (beleértve a szóközöket is);
- a szöveget Word formátumban várják;
- a beérkezett kéziratokat a szerkesztőségek szabadon publikálhatják, a pályázóknak nem lehet utólagos követelménye a szerzői jogdíj tekintetében.
A beérkezett pályaműveket független szakmai zsűri értékeli. A pályaműveket elektronikus úton az irodalmipalyazat@marosvasarhelyiradio.ro e-mail címre kell elküldeni. Eredményhirdetés 2016. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, élőben a Marosvásárhelyi Rádióban.
A pályázatok beérkezési határideje: 2015. december 15., 12 óra.
Forrás: http://www.lato.ro/news.php/P%C3%A1ly%C3%A1zati-felh%C3%ADv%C3%A1s/1/285/
Tündérszó Meseíró Pályázat
A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület hetedik alkalommal hirdeti meg nemzetközi meseíró pályázatát.
A pályázatra a világ bármely országában élő, 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják e-mailben, csatolt Microsoft Word dokumentumban, vagy postai úton 4 példányban, 2016. február 29-ig. A pályázatra a 2001. január 1-je és 2007. december 31-e között született gyermekek meséit fogadják.
A mese mellé, kérik, feltétlenül írják oda: a meseíró nevét, születési idejét (év, hónap, nap), postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám), szülei egyikének lehetőleg e-mail címét vagy telefonszámát.
A pályaművek terjedelme legfeljebb 6000 karakter (3 nyomtatott oldal) lehet. Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek. A pályázó a mese elküldésével hozzájárul műve bármilyen formában történő, külön ellenszolgáltatás nélküli, későbbi nyilvánosságra hozásához.
A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzák. A döntést követő ünnepélyes eredményhirdetés 2016. június elején lesz Székesfehérváron.
A díjazottakat 2016. május 10-ig telefonon vagy e-mailben értesítik, illetve névsorukat a www.ggmuvhaz.hu honlapon közzéteszik. A legjobb írásokat az Egyesület egy későbbi időpontban megjelenteti.
Beküldési cím: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület, H-8000 Székesfehérvár, Sóstó lakótelep 1., Magyarország. Telefonszám: 00-36-22-501-161, e-mail: tunderszopalyazat@gmail.com
Forrás: http://www.ggmuvhaz.hu/2015/10/27/tunderszo-meseiro-palyazat-2/
Nemzetközi meseíró pályázat
Az Országos Mécs László Társaság és a Pálffy Dénes Népfőiskolai Társaság a nagy mesemondó, Benedek Elek születésének 156. évfordulója alkalmából meghirdeti a IV. Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázatot, amelynek céljai: tisztelgés Benedek Elek munkássága előtt, tehetségazonosítás, tehetséggondozás.
Magyar nyelven író magyar és nem magyar állampolgárok egyaránt pályázhatnak, alsó életkori határ 10 év. A pályázat két kategóriában kerül meghirdetésre: I. Ifjúsági (10-18 év), II. Felnőtt (18 év feletti). Nevezési díj nincs. A szervezők adományokat, szponzori támogatást szívesen fogadnak – adta hírül a Katedra hírportálja.
A mesék témája szabadon választott lehet. Pályázónként maximum 3 pályaművet fogadnak el, max. 3 gépelt oldal (A4) terjedelemben. Illusztráció lehetséges. A meséket (és illusztrációkat) kizárólag e-mailben várják, a kitöltött Jelentkezési és Regisztrációs Űrlappal együtt, a következő e-mail címre: nemzetkozimeseiropalyazat@gmail.com. Az űrlapok letölthetők az Országos Mécs László Irodalmi Társaság honlapjáról (http://mecslaszlotarsasag.webnode.hu/palyazatok/iv-nemzetkozi-meseiro-palyazat/). Beküldési határidő: 2015. december 20.
A beérkezett pályaműveket felkért zsűri olvassa el, elnöke Vesztergom Andrea költő, író. A beérkezett pályaművek közül 40 mese jut a döntőbe és egyúttal felkerül a honlapra (legkésőbb 2016. január 20-ig), ahol szavazni lehet a mesékre. A végeredmény megállapításakor az olvasói szavazatok arányát a zsűri figyelembe veszi. Az online szavazás időtartama: 2016. január 21–31.
Díjazás: kategóriánként az 1. helyezett oklevelet és a 2016. évi karácsonyi mesekönyvben ingyenes publikálási lehetőséget kap, a 2. és 3. helyezett oklevele mellé könyvet és szerencsesorsjegyet kap ajándékba. A nyerteseket e-mailben értesítik. A végeredményt a pályázati weboldalon közzéteszik.
A pályázat beküldése egyúttal hozzájárulást is jelent, hogy a kiíró a pályaművet publikálhatja nyomtatott vagy elektronikus formában; a felhasznált alkotásokért ellenszolgáltatást, jogdíjat semmilyen jogcímen nem áll módjában fizetni.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/palyazat/item/2580-mese%C3%ADr%C3%B3-p%C3%A1ly%C3%A1zat.html#.VjPKR279zud
Vezérek és atyafik – Ambrus Lajos székelyföldi mondákat tartalmazó kötetét mutatták be
A Liget Műhely Alapítvány pályázatot hirdet magyarországi és határon túli könyvtárak, múzeumok, színházak, kulturális és oktatási intézmények, műhelyek, civil szervezetek számára.
A pályázók 150 000 forint értékű Liget-kiadványcsomagot nyerhetnek, amelyet a következő célokra használhatnak fel: gyűjtemény gyarapítása; látogatók, olvasók, támogató tagok ajándékaként; pályázati vagy versenynyereményként; egyéb kulturális vagy oktatási célra.
Kizárólag olyan pályázati felhasználást fogadnak el, amely konkrét és bizonyítható módon kapcsolódik a Liget kiadványaihoz, a Liget Műhely Alapítvány munkájához. Előnyben részesítik a kreatív, komplex terveket és az alapítvány tevékenységének, kiadványainak széles körű bemutatását.
A pályázók a következő linkeken elérhető adatlap kitöltésével jelentkezhetnek: word doc letöltése | adobe pdf letöltése
A pályázatot kérik postai úton vagy szkennelve, elektronikus úton eljuttatni az alábbi címre: Liget Műhely Alapítvány, 1122 Budapest, Kissvábhegyi út 4–6., info@ligetmuhely.com
A pályázatok beküldésének határideje: 2015. november 6., eredményhirdetés: 2015. november 13.
Forrás: http://ligetmuhely.com/kiadvanypalyazat-2015/
Székelyföldi Kincskereső pályázati felhívás
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SZTT) pályázatot írt ki általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2015. november 7. – 2016. április 4. időszakra. Témák: Az én falum/városom – pályázat általános iskolásoknak: helytörténeti, néprajzi gyűjtés/kutatás 5 személyes (4 gyermek és 1 felnőtt) csoportoknak; Forráskincsünk – pályázat 7–11. osztályos diákoknak: helyi/környékbeli vízforrás(ok) feltérképezése és rendbetétele, a munka népszerűsítése a helyi közösségben; Magyar Athenas 250 – interdiszciplináris vetélkedő 9–12. osztályos diákoknak: a játékos feladatok különböző tudományterületekhez és elsősorban székelyföldi neves személyiségekhez kapcsolódnak, a megoldások az információszerzés mellett az információk közötti összefüggések felismerését igénylik; Székelyföld teleobjektíven keresztül – fotópályázat 5–12. osztályos diákoknak, valamint egyetemistáknak: Székelyföld bemutatása a fényképezőgép objektívjén keresztül, fotó/fotósorozat vagy album formájában; Székfoglaló – játékpályázat 5–12. osztályos diákoknak, valamint egyetemistáknak: Székelyföldhöz vagy a székelységhez kapcsolódó interaktív/digitális játék vagy kvíz online vagy offline formátumban.
A pályázatokat az SZTT címére kell elküldeni postán vagy elektronikus formában. Bővebb információ a www.tehetsegpont.ro honlapon érhető el. A sikeres pályázók értékes könyvjutalmat és nyári táborozást nyerhetnek, valamint bemutatkozhatnak a Székelyföldi Tehetségnapon.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/85211/mi_hol_mikor
A Marosvásárhelyi Rádió és a Látó rövidpróza-pályázata
A Marosvásárhelyi Rádió és a Látó Szépirodalmi Folyóirat a „varázsszem” kulcsszóra pályázatot hirdet rövid próza műfajban. A pályázat fődíja 1000 lej, feltételei:
- a tematikus megkötés a művészi alkotásokra vonatkozó szabadságot nem korlátozza;
- a szerző jeligével azonosítsa pályamunkáját;
- a pályázókat kérik, hogy a beküldött e-mailben tüntessék fel a szöveg címét;
- egy szerzőtől 1 munkát fogadnak el;
- a meghirdető intézmények alkalmazottai nem vehetnek részt a pályázaton;
- olyan írásokat várnak, amelyek eddig még nem kerültek kiadásra (sem nyomtatásban, sem internetes felületen);
- a szerző felelősséget vállal, hogy a beküldött pályamű saját szellemi terméke;
- egy pályamű terjedelme a 10 ezer leütést nem haladhatja meg (beleértve a szóközöket is);
- a szöveget Word formátumban várják;
- a beérkezett kéziratokat a szerkesztőségek szabadon publikálhatják, a pályázóknak nem lehet utólagos követelménye a szerzői jogdíj tekintetében.
A beérkezett pályaműveket független szakmai zsűri értékeli. A pályaműveket elektronikus úton az irodalmipalyazat@marosvasarhelyiradio.ro e-mail címre kell elküldeni. Eredményhirdetés 2016. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, élőben a Marosvásárhelyi Rádióban.
A pályázatok beérkezési határideje: 2015. december 15., 12 óra.
Forrás: http://www.lato.ro/news.php/P%C3%A1ly%C3%A1zati-felh%C3%ADv%C3%A1s/1/285/
Tündérszó Meseíró Pályázat
A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület hetedik alkalommal hirdeti meg nemzetközi meseíró pályázatát.
A pályázatra a világ bármely országában élő, 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják e-mailben, csatolt Microsoft Word dokumentumban, vagy postai úton 4 példányban, 2016. február 29-ig. A pályázatra a 2001. január 1-je és 2007. december 31-e között született gyermekek meséit fogadják.
A mese mellé, kérik, feltétlenül írják oda: a meseíró nevét, születési idejét (év, hónap, nap), postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám), szülei egyikének lehetőleg e-mail címét vagy telefonszámát.
A pályaművek terjedelme legfeljebb 6000 karakter (3 nyomtatott oldal) lehet. Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek. A pályázó a mese elküldésével hozzájárul műve bármilyen formában történő, külön ellenszolgáltatás nélküli, későbbi nyilvánosságra hozásához.
A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzák. A döntést követő ünnepélyes eredményhirdetés 2016. június elején lesz Székesfehérváron.
A díjazottakat 2016. május 10-ig telefonon vagy e-mailben értesítik, illetve névsorukat a www.ggmuvhaz.hu honlapon közzéteszik. A legjobb írásokat az Egyesület egy későbbi időpontban megjelenteti.
Beküldési cím: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület, H-8000 Székesfehérvár, Sóstó lakótelep 1., Magyarország. Telefonszám: 00-36-22-501-161, e-mail: tunderszopalyazat@gmail.com
Forrás: http://www.ggmuvhaz.hu/2015/10/27/tunderszo-meseiro-palyazat-2/
Nemzetközi meseíró pályázat
Az Országos Mécs László Társaság és a Pálffy Dénes Népfőiskolai Társaság a nagy mesemondó, Benedek Elek születésének 156. évfordulója alkalmából meghirdeti a IV. Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázatot, amelynek céljai: tisztelgés Benedek Elek munkássága előtt, tehetségazonosítás, tehetséggondozás.
Magyar nyelven író magyar és nem magyar állampolgárok egyaránt pályázhatnak, alsó életkori határ 10 év. A pályázat két kategóriában kerül meghirdetésre: I. Ifjúsági (10-18 év), II. Felnőtt (18 év feletti). Nevezési díj nincs. A szervezők adományokat, szponzori támogatást szívesen fogadnak – adta hírül a Katedra hírportálja.
A mesék témája szabadon választott lehet. Pályázónként maximum 3 pályaművet fogadnak el, max. 3 gépelt oldal (A4) terjedelemben. Illusztráció lehetséges. A meséket (és illusztrációkat) kizárólag e-mailben várják, a kitöltött Jelentkezési és Regisztrációs Űrlappal együtt, a következő e-mail címre: nemzetkozimeseiropalyazat@gmail.com. Az űrlapok letölthetők az Országos Mécs László Irodalmi Társaság honlapjáról (http://mecslaszlotarsasag.webnode.hu/palyazatok/iv-nemzetkozi-meseiro-palyazat/). Beküldési határidő: 2015. december 20.
A beérkezett pályaműveket felkért zsűri olvassa el, elnöke Vesztergom Andrea költő, író. A beérkezett pályaművek közül 40 mese jut a döntőbe és egyúttal felkerül a honlapra (legkésőbb 2016. január 20-ig), ahol szavazni lehet a mesékre. A végeredmény megállapításakor az olvasói szavazatok arányát a zsűri figyelembe veszi. Az online szavazás időtartama: 2016. január 21–31.
Díjazás: kategóriánként az 1. helyezett oklevelet és a 2016. évi karácsonyi mesekönyvben ingyenes publikálási lehetőséget kap, a 2. és 3. helyezett oklevele mellé könyvet és szerencsesorsjegyet kap ajándékba. A nyerteseket e-mailben értesítik. A végeredményt a pályázati weboldalon közzéteszik.
A pályázat beküldése egyúttal hozzájárulást is jelent, hogy a kiíró a pályaművet publikálhatja nyomtatott vagy elektronikus formában; a felhasznált alkotásokért ellenszolgáltatást, jogdíjat semmilyen jogcímen nem áll módjában fizetni.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/palyazat/item/2580-mese%C3%ADr%C3%B3-p%C3%A1ly%C3%A1zat.html#.VjPKR279zud
Vezérek és atyafik – Ambrus Lajos székelyföldi mondákat tartalmazó kötetét mutatták be
A
VI. Székelyföld Napok keretében Ambrus Lajos Vezérek és atyafik –
Székelyföldi mondák, regék, történetek című kötetét mutatták be a Kájoni
János Megyei Könyvtárban 2015. október 12-én 17 órától. A találkozón
Czegő Zoltán sepsiszentgyörgyi író, költő mondott bevezetőt és
beszélgetett a szerzővel.
A Korondon élő Ambrus Lajos író, költő, a Firtos Művelődési Egyesület elnöke, a Hazanéző című korondi művelődési folyóirat főszerkesztője, a Hazanéző-könyvek sorozatának gondozója. Legújabb könyve Jakabffy Tamás szerkesztésében és utószavával 2014-ben jelent meg, a Kriterion Kiadó gondozásában, válogatásként a szerző három korábbi kötetéből.
Értékőrző és értékteremtő kötet – hangzott el a találkozón Ambrus Lajos könyvéről, amely Székelyföld különböző vidékeinek monda-, legenda- és 19. századi történeti, illetve mondarekonstrukciós termésének bőséges gyűjteményét nyújtja át az olvasónak. A találkozón a Nagy István Művészeti Szakközépiskola diákjai is közreműködtek: Imets Sarolt Édua székely népdalokkal gyönyörködtette a közönséget, Szilágyi Emőke a kötet mondáiból olvasott fel.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/301/vezerek-es-atyafik--ambrus-lajos-szekelyfoldi-mondakat-tartalmazo-kotetet-mutattuk-be
Hermann Gusztáv Székelyudvarhely művelődéstörténete című kötetének bemutatója
Hermann Gusztáv Székelyudvarhely művelődéstörténete című kötetét 2015. október 14-én mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Hermann Gusztáv Mihály történész – a szerző fia – jegyzetekkel bővítve rendezte sajtó alá a kötetet, és a Pro Print Kiadó jelentette meg újra idén. A VI. Székelyföld Napok programsorozatában szervezett találkozó meghívottjai Székelyudvarhely művelődésének múltjába kalauzolták a hallgatóságot, Hermann Gusztáv Mihály történész beszélt édesapja munkásságáról, helytörténeti-művelődéstörténeti témájú munkájának keletkezéséről. A közvetlen, családias hangulatú beszélgetést Lövétei Lázár László, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője vezette, Burus Endre, a Pro Print Kiadó vezetője is köszöntötte a hallgatóságot.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/54531-szekelyudvarhely-ertekeit-mutattak-be-csikszeredaban
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/297/hermann-gusztav-szekelyudvarhely-muvelodestortenete-cimu-konyvenek-bemutatoja
A Korondon élő Ambrus Lajos író, költő, a Firtos Művelődési Egyesület elnöke, a Hazanéző című korondi művelődési folyóirat főszerkesztője, a Hazanéző-könyvek sorozatának gondozója. Legújabb könyve Jakabffy Tamás szerkesztésében és utószavával 2014-ben jelent meg, a Kriterion Kiadó gondozásában, válogatásként a szerző három korábbi kötetéből.
Értékőrző és értékteremtő kötet – hangzott el a találkozón Ambrus Lajos könyvéről, amely Székelyföld különböző vidékeinek monda-, legenda- és 19. századi történeti, illetve mondarekonstrukciós termésének bőséges gyűjteményét nyújtja át az olvasónak. A találkozón a Nagy István Művészeti Szakközépiskola diákjai is közreműködtek: Imets Sarolt Édua székely népdalokkal gyönyörködtette a közönséget, Szilágyi Emőke a kötet mondáiból olvasott fel.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/301/vezerek-es-atyafik--ambrus-lajos-szekelyfoldi-mondakat-tartalmazo-kotetet-mutattuk-be
Hermann Gusztáv Székelyudvarhely művelődéstörténete című kötetének bemutatója
Hermann Gusztáv Székelyudvarhely művelődéstörténete című kötetét 2015. október 14-én mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Hermann Gusztáv Mihály történész – a szerző fia – jegyzetekkel bővítve rendezte sajtó alá a kötetet, és a Pro Print Kiadó jelentette meg újra idén. A VI. Székelyföld Napok programsorozatában szervezett találkozó meghívottjai Székelyudvarhely művelődésének múltjába kalauzolták a hallgatóságot, Hermann Gusztáv Mihály történész beszélt édesapja munkásságáról, helytörténeti-művelődéstörténeti témájú munkájának keletkezéséről. A közvetlen, családias hangulatú beszélgetést Lövétei Lázár László, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője vezette, Burus Endre, a Pro Print Kiadó vezetője is köszöntötte a hallgatóságot.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/54531-szekelyudvarhely-ertekeit-mutattak-be-csikszeredaban
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/297/hermann-gusztav-szekelyudvarhely-muvelodestortenete-cimu-konyvenek-bemutatoja
Láthatatlan Szekélyföld – épített örökségünket bemutató interaktív kiállítás
A VI. Székelyföld Napok részeként 2015. október 16-án nyílt meg a Kájoni János Megyei Könyvtárban a Láthatatlan Székelyföld című kiállítás, amely a régió épített örökségét speciális makettek révén mutatja be, oly módon, hogy a látássérültek számára is érzékelhető az épületek formája és méretei. A Fehér bot világnapja alkalmából megnyílt kiállítás ötletgazdája, megálmodója, Orbán László, az Erdélyi Utakon Egyesület elnöke elmondta, a tárlat anyaga fokozatosan teljesedett ki az első kiállítás óta, amely Csíkszereda épületeit mutatta be. A jelenlegi anyag 15 makettel szemlélteti a székely székek reprezentatív műemlék-épületeit, kiegészülve egy székelykapuval és faragott tornáccal is, valamint a kiállított épületekhez kapcsolódó interaktív felülettel. Elsősorban a látássérülteket szólították meg, de különböző játékokba is bekapcsolódhattak a gyerekek a kiállításon, amely 2015. október 30-ig volt látogatható. Egy lesötétített szobában a látó emberek is kipróbálhatták, hogy milyen tapintás útján megismerni egy épületet. A székelyföldi épületek makettjei közt megtalálhatók többek között a székelyderzsi, csíkkarcfalvi, sepsiszentgyörgyi és vásárhelyi erődtemplomok. A kiállításon bemutatott maketteket csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi középiskolás diákok készítették.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/megismeres-tapintas-utjan
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/300/lathatatlan-szekelyfold--epitett-oroksegunket-bemutato-interaktiv-kiallitas-lathato-konyvtarunkban
A VI. Székelyföld Napok részeként 2015. október 16-án nyílt meg a Kájoni János Megyei Könyvtárban a Láthatatlan Székelyföld című kiállítás, amely a régió épített örökségét speciális makettek révén mutatja be, oly módon, hogy a látássérültek számára is érzékelhető az épületek formája és méretei. A Fehér bot világnapja alkalmából megnyílt kiállítás ötletgazdája, megálmodója, Orbán László, az Erdélyi Utakon Egyesület elnöke elmondta, a tárlat anyaga fokozatosan teljesedett ki az első kiállítás óta, amely Csíkszereda épületeit mutatta be. A jelenlegi anyag 15 makettel szemlélteti a székely székek reprezentatív műemlék-épületeit, kiegészülve egy székelykapuval és faragott tornáccal is, valamint a kiállított épületekhez kapcsolódó interaktív felülettel. Elsősorban a látássérülteket szólították meg, de különböző játékokba is bekapcsolódhattak a gyerekek a kiállításon, amely 2015. október 30-ig volt látogatható. Egy lesötétített szobában a látó emberek is kipróbálhatták, hogy milyen tapintás útján megismerni egy épületet. A székelyföldi épületek makettjei közt megtalálhatók többek között a székelyderzsi, csíkkarcfalvi, sepsiszentgyörgyi és vásárhelyi erődtemplomok. A kiállításon bemutatott maketteket csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi középiskolás diákok készítették.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/megismeres-tapintas-utjan
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/300/lathatatlan-szekelyfold--epitett-oroksegunket-bemutato-interaktiv-kiallitas-lathato-konyvtarunkban
Bemutatták az online nemzeti helynévtárat
Bemutatták a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANySI) támogatásával megvalósult Magyar Nemzeti Helynévtár elnevezésű online adatbázist Budapesten. Az intézet igazgatója, Bencze Lóránt köszöntőjében elmondta: a nyelvi jelek, így a magyar nemzeti nyelv életben tartása is csak korszerű forráskutatással, valamint az eredmények könnyen hozzáférhető, egyszerre digitális és papíralapú rögzítésével lehetséges.
A Magyar Nemzeti Helynévtárat Tóth Valéria, a Debreceni Egyetem docense ismertette, aki hangsúlyozta, hogy egy olyan folyamatosan bővülő, kutatók és laikusok számára is használható adatbank létrehozása volt a cél, amely képes lehet az összes magyar helynév, valamint minden kapcsolódó adat befogadására és kezelésére.
Az adatbázis két részre tagolódik, a forrásanyagokat is felsorakoztató névarchívumra és a jelenleg mintegy 270 ezer, térinformatikai adatokkal összekötött helynevet tartalmazó digitális helynévtárra – mondta el a szakember, aki kitért arra is, hogy az online adatbázis lehetőséget ad az 1960-as és 1970-es évek gyűjtéseikor felhalmozott, jórészt kihasználatlan adatok feldolgozására is. Tóth Valéria rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a gyűjtőmunka immáron Kárpát-medencei léptékben folytatódjon.
Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy különösen sürgetővé teszi a nyelvészeti gyűjtőmunka határon túlra való kiterjesztését a magyar nyelv sok helyen tapasztalható gyors visszaszorulása.
Forrás: http://librarius.hu/2015/10/20/bemutattak-az-online-nemzeti-helynevtarat/
Hivatalos ünnep lett a Magyar Nyelv Napja Romániában
Első alkalommal hivatalosan ünneplik Romániában a Magyar Nyelv Napját. A
képviselőház szavazott a magyar nyelv ünnepnapjáról, amelyet ezentúl
minden november 13-án megünnepelnek Romániában. A javaslatot 264
képviselő támogatta, 10 ellenezte, míg 19 tartózkodott. A tervezetet
júniusban a szenátus ellenszavazat nélkül megszavazta, így hatályba
lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
A törvény lehetővé teszi, hogy Romániában hivatalos úton is minden magyarlakta településen méltón megünnepelhessék a Magyar Nyelv Napját és kulturális eseményeket, programsorozatokat szervezhessenek. Előírja, hogy az önkormányzatok pénzösszegeket különíthetnek el költségvetésükből a kulturális események lebonyolításának céljából, és a közszolgálati tévé és rádió beemelheti műsorrácsába az eseményekről szóló tudósításokat. Ugyanakkor a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a Magyar Nyelv Napjáról.
A törvénytervezet indoklásában a kezdeményezők megemlítik, hogy miután az ENSZ 1999-ben február 21-ét az anyanyelv világnapjává nyilvánította, a parlament több kisebbség esetében is törvényt fogadott el az illető közösség nyelvének napjáról. Így például szeptember 28-a a cseh, december 13-a pedig a tatár nyelv napja Romániában.
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=40878
Fennállásának 130. évfordulóját ünnepelte az EMKE
Fennállásának 130. évfordulóját ünnepelte Kolozsváron az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE), amely a szórványosodás megállítását tartja egyik legfontosabb feladatának.
Az évfordulót multidiszciplináris konferencia keretében ünnepelték meg, amelyen egyebek mellett az EMKE alapítóiról hangzottak el előadások.
Széman Péter, az EMKE elnöke az MTI-nek elmondta: bemutatták a szervezet első tíz évét feldolgozó vándorkiállítást is, amely az EMKE indulását és szerepvállalását idézi meg. A tárlat az idén egyebek mellett Erdélyben Kolozsváron kívül Nagyenyeden, Nagyszebenben, Szilágysomlyón és Zilahon látható, de eljutott vagy eljut Pécsre és Sárospatakra is.
Széman Péter szerint az idei év az évforduló jegyében telt, de nem az a cél, hogy ünnepeljenek, hanem hogy visszahozzák a köztudatba az EMKÉ-t, amelynek tevékenysége feledésbe merült, egyebek mellett azért, mert levéltára sokáig nem volt kutatható. Mint mondta, az iratok az állami levéltárban vannak, és a 30 folyóméter anyagból jelenleg hat folyóméter kutatható. A többi feldolgozás alatt van.
Felidézte, hogy hat-hét éve kérik a levéltári anyag kutathatóvá tételét, és éppen az idén, az évfordulóra jutottak el odáig, hogy az anyag egy részéhez hozzáfértek, ami szerencsés egybeesés. Hozzátette: számos magánlevéltár és -gyűjtemény létezik még, amelyek fontos adalékkal szolgálhatnak az EMKE történetének feltárásához, így például Sándor József volt EMKE-titkárnak, a szervezet egyik alapítójának magánlevéltára, amely szintén nem kutatható.
Széman Péter rámutatott: a szervezet ma is főként szórványban tevékenykedik, elsősorban az EMKÉ-ének köszönhető, hogy az elmúlt 22 évben Erdélyben kiépült a Magyar Házak láncolata. Emellett a szervezet felkarolja az emlékházak alapítását, legutóbb az erdélyi Pusztakamaráson avatták fel a Sütő András Emlékházat. Az EMKE közművelődési szakemberképzést akar indítani a budapesti Nemzeti Művelődési Intézettel, de részt vesz az Erdélyi Értéktár létrehozásában is.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=193948
Női író kapta az idei irodalmi Nobel-díjat
Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia. A testület indoklása szerint a díjat a 67 éves szerzőnek "polifonikus írásaiért ítélték oda, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban". Szvetlana Alekszijevics talán A háború nem asszonyi dolog vagy a Fiúk cinkkoporsóban című művéről lehet ismerős a legtöbb olvasónak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Az irodalmi Nobel-díj esélyesei között több név is szóba került: a fehérorosz szerző, Szvetlana Alekszijevics, az amerikai regényíró, Joyce Carol Oates, a japán szerző Murakami Haruki, valamint a szomáliai Nuruddin Farah.
Forrás: http://erdely.ma/tudtech.php?id=193381&cim=kik_lesznek_az_idei_nobel_dijasok
http://eduline.hu/felsooktatas/2015/10/8/irodalmi_Nobeldij_2015_AX9CCO
Átadták a 2015-ös Székelyföld-díjakat
A VI. Székelyföld Napok részeként 2015. október 15-én Csíkszeredában, a Székelyföld Galériában adták át az idei Székelyföld-díjakat az azonos nevű kulturális folyóirat munkatársainak.
Lövétei Lázár László főszerkesztő emlékeztette a jelenlévőket, hogy októbertől októberig tart egy naptári év a Székelyföld folyóirat számára, hiszen az első lapszám 1997 októberében jelent meg.
Az idei díjazottak: Adorjáni Anna író, Borsodi L. László költő, kritikus, Obrusánszky Borbála néprajzkutató, orientalista, valamint Szepesi Attila Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze. A nem székelyföldi alkotóknak járó elismerést, a Székely Bicskarend Díjat vehette át idén Szepesi Attila, a Szabó Gyula Debütdíjat pedig Adorjáni Anna.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=193926
http://multikult.transindex.ro/?hir=9532
Elkészült Magyarország legteljesebb címeradatbázisa
Az adatbázis Magyarország 19 megyéjének és 3046 településének címere mellett - szöveges magyarázattal kiegészítve - a történelmi Magyarország valamennyi királyi, állami és vármegyei jelképét is bemutatja.
A honlapot egy független szellemi szabadfoglalkozású programozókból és designerekből álló kreatív csapat, a Design & System készítette anyagi támogatás nélkül, csupán lelkesedésből és elhivatottságból. A www.magyarcimerek.hu oldal elindítása több éven át tartó gyűjtés és feldolgozás után vált lehetővé.
A könnyen használható, földrajzi keresési lehetőségeket is biztosító adatbázis elkészítéséhez polgármesterek, jegyzők, önkormányzati dolgozók bocsátották rendelkezésre a településeik címereit, továbbá a pontos leírást adó, jelképhasználatról szóló önkormányzati rendeleteket, de sok esetben a címerrel kapcsolatban kiegészítő információkat is közöltek.
Mindezek alapján Somogyi András grafikus segítségével több száz magyar címer reprodukcióját készítették el úgy, hogy számtalan esetben korrigálni, pontosítani is kellett a végül nagy felbontásban megjeleníthetővé vált címereket.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor
Új kiadásban jelent meg az Apor-kódex
Új kiadásban jelent meg a legkorábbi magyar nyelvű zsoltárfordításokat tartalmazó Apor-kódex. A DVD-melléklettel ellátott kiadványt bemutatták az Országos Széchényi Könyvtárban.
Madas Edit, az intézmény munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban található Apor-kódex két másik könyvemlékkel - a Müncheni-kódexszel és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéhez tartozó Bécsi-kódexszel - együttesen őrzi a legkorábbi magyar nyelvű bibliafordítás, az úgynevezett Huszita biblia szövegeit. A három kódex szövege ugyan nagyjából egyidőben született a 15. század folyamán, de különböző helyszíneken másolták őket. A Müncheni-kódex a négy evangéliumot, a Bécsi-kódex a Kisprófétákat, míg a mostanáig új kiadással nem rendelkező Apor-kódex a zsoltárokat tartalmazza. A három könyv 2009-ben 'találkozott' először az OSZK 'Látjátok feleim' - Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a XVI. század elejéig című kiállításán, ekkor restaurálták is a rendkívül rossz állapotban lévő Apor-kódexet - idézte fel Madas Edit.
A Régi magyar kódexek című sorozat 33. köteteként megjelenő új kiadványban a nyelvemlék másolata és betűhű átirata mellett jegyzeteket és egy több mint százoldalas, kilenc szakértő által írt bevezető tanulmányt is olvashatnak az érdeklődők. A kötet az OSZK, a Székely Nemzeti Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének közös gondozásában készült, a kiadványon dolgozó nyelvészek munkáját Korompay Klára, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense vezette.
Az 570 oldalas kiadvány elérhető lesz kereskedelmi forgalomban is, az OSZK könyvesboltjában már kapható. A kiadvány DVD-mellékletének tartalma nemsokára elérhető lesz a nyelvemlekek.oszk.hu oldalon is - tette hozzá Madas Edit, aki elárulta azt is, hogy a Régi magyar kódexek sorozat következő kiadványaiként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gyűjteményéhez tartozó Lányi- és Góry-kódexeket szeretnék megjelentetni.
Forrás: http://www.orientpress.hu/149576#.ViaYraY6ldg.facebook
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
A törvény lehetővé teszi, hogy Romániában hivatalos úton is minden magyarlakta településen méltón megünnepelhessék a Magyar Nyelv Napját és kulturális eseményeket, programsorozatokat szervezhessenek. Előírja, hogy az önkormányzatok pénzösszegeket különíthetnek el költségvetésükből a kulturális események lebonyolításának céljából, és a közszolgálati tévé és rádió beemelheti műsorrácsába az eseményekről szóló tudósításokat. Ugyanakkor a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a Magyar Nyelv Napjáról.
A törvénytervezet indoklásában a kezdeményezők megemlítik, hogy miután az ENSZ 1999-ben február 21-ét az anyanyelv világnapjává nyilvánította, a parlament több kisebbség esetében is törvényt fogadott el az illető közösség nyelvének napjáról. Így például szeptember 28-a a cseh, december 13-a pedig a tatár nyelv napja Romániában.
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=40878
Fennállásának 130. évfordulóját ünnepelte az EMKE
Fennállásának 130. évfordulóját ünnepelte Kolozsváron az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE), amely a szórványosodás megállítását tartja egyik legfontosabb feladatának.
Az évfordulót multidiszciplináris konferencia keretében ünnepelték meg, amelyen egyebek mellett az EMKE alapítóiról hangzottak el előadások.
Széman Péter, az EMKE elnöke az MTI-nek elmondta: bemutatták a szervezet első tíz évét feldolgozó vándorkiállítást is, amely az EMKE indulását és szerepvállalását idézi meg. A tárlat az idén egyebek mellett Erdélyben Kolozsváron kívül Nagyenyeden, Nagyszebenben, Szilágysomlyón és Zilahon látható, de eljutott vagy eljut Pécsre és Sárospatakra is.
Széman Péter szerint az idei év az évforduló jegyében telt, de nem az a cél, hogy ünnepeljenek, hanem hogy visszahozzák a köztudatba az EMKÉ-t, amelynek tevékenysége feledésbe merült, egyebek mellett azért, mert levéltára sokáig nem volt kutatható. Mint mondta, az iratok az állami levéltárban vannak, és a 30 folyóméter anyagból jelenleg hat folyóméter kutatható. A többi feldolgozás alatt van.
Felidézte, hogy hat-hét éve kérik a levéltári anyag kutathatóvá tételét, és éppen az idén, az évfordulóra jutottak el odáig, hogy az anyag egy részéhez hozzáfértek, ami szerencsés egybeesés. Hozzátette: számos magánlevéltár és -gyűjtemény létezik még, amelyek fontos adalékkal szolgálhatnak az EMKE történetének feltárásához, így például Sándor József volt EMKE-titkárnak, a szervezet egyik alapítójának magánlevéltára, amely szintén nem kutatható.
Széman Péter rámutatott: a szervezet ma is főként szórványban tevékenykedik, elsősorban az EMKÉ-ének köszönhető, hogy az elmúlt 22 évben Erdélyben kiépült a Magyar Házak láncolata. Emellett a szervezet felkarolja az emlékházak alapítását, legutóbb az erdélyi Pusztakamaráson avatták fel a Sütő András Emlékházat. Az EMKE közművelődési szakemberképzést akar indítani a budapesti Nemzeti Művelődési Intézettel, de részt vesz az Erdélyi Értéktár létrehozásában is.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=193948
Női író kapta az idei irodalmi Nobel-díjat
Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia. A testület indoklása szerint a díjat a 67 éves szerzőnek "polifonikus írásaiért ítélték oda, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban". Szvetlana Alekszijevics talán A háború nem asszonyi dolog vagy a Fiúk cinkkoporsóban című művéről lehet ismerős a legtöbb olvasónak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Az irodalmi Nobel-díj esélyesei között több név is szóba került: a fehérorosz szerző, Szvetlana Alekszijevics, az amerikai regényíró, Joyce Carol Oates, a japán szerző Murakami Haruki, valamint a szomáliai Nuruddin Farah.
Forrás: http://erdely.ma/tudtech.php?id=193381&cim=kik_lesznek_az_idei_nobel_dijasok
http://eduline.hu/felsooktatas/2015/10/8/irodalmi_Nobeldij_2015_AX9CCO
Átadták a 2015-ös Székelyföld-díjakat
A VI. Székelyföld Napok részeként 2015. október 15-én Csíkszeredában, a Székelyföld Galériában adták át az idei Székelyföld-díjakat az azonos nevű kulturális folyóirat munkatársainak.
Lövétei Lázár László főszerkesztő emlékeztette a jelenlévőket, hogy októbertől októberig tart egy naptári év a Székelyföld folyóirat számára, hiszen az első lapszám 1997 októberében jelent meg.
Az idei díjazottak: Adorjáni Anna író, Borsodi L. László költő, kritikus, Obrusánszky Borbála néprajzkutató, orientalista, valamint Szepesi Attila Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze. A nem székelyföldi alkotóknak járó elismerést, a Székely Bicskarend Díjat vehette át idén Szepesi Attila, a Szabó Gyula Debütdíjat pedig Adorjáni Anna.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=193926
http://multikult.transindex.ro/?hir=9532
Elkészült Magyarország legteljesebb címeradatbázisa
Az adatbázis Magyarország 19 megyéjének és 3046 településének címere mellett - szöveges magyarázattal kiegészítve - a történelmi Magyarország valamennyi királyi, állami és vármegyei jelképét is bemutatja.
A honlapot egy független szellemi szabadfoglalkozású programozókból és designerekből álló kreatív csapat, a Design & System készítette anyagi támogatás nélkül, csupán lelkesedésből és elhivatottságból. A www.magyarcimerek.hu oldal elindítása több éven át tartó gyűjtés és feldolgozás után vált lehetővé.
A könnyen használható, földrajzi keresési lehetőségeket is biztosító adatbázis elkészítéséhez polgármesterek, jegyzők, önkormányzati dolgozók bocsátották rendelkezésre a településeik címereit, továbbá a pontos leírást adó, jelképhasználatról szóló önkormányzati rendeleteket, de sok esetben a címerrel kapcsolatban kiegészítő információkat is közöltek.
Mindezek alapján Somogyi András grafikus segítségével több száz magyar címer reprodukcióját készítették el úgy, hogy számtalan esetben korrigálni, pontosítani is kellett a végül nagy felbontásban megjeleníthetővé vált címereket.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor
Új kiadásban jelent meg az Apor-kódex
Új kiadásban jelent meg a legkorábbi magyar nyelvű zsoltárfordításokat tartalmazó Apor-kódex. A DVD-melléklettel ellátott kiadványt bemutatták az Országos Széchényi Könyvtárban.
Madas Edit, az intézmény munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban található Apor-kódex két másik könyvemlékkel - a Müncheni-kódexszel és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéhez tartozó Bécsi-kódexszel - együttesen őrzi a legkorábbi magyar nyelvű bibliafordítás, az úgynevezett Huszita biblia szövegeit. A három kódex szövege ugyan nagyjából egyidőben született a 15. század folyamán, de különböző helyszíneken másolták őket. A Müncheni-kódex a négy evangéliumot, a Bécsi-kódex a Kisprófétákat, míg a mostanáig új kiadással nem rendelkező Apor-kódex a zsoltárokat tartalmazza. A három könyv 2009-ben 'találkozott' először az OSZK 'Látjátok feleim' - Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a XVI. század elejéig című kiállításán, ekkor restaurálták is a rendkívül rossz állapotban lévő Apor-kódexet - idézte fel Madas Edit.
A Régi magyar kódexek című sorozat 33. köteteként megjelenő új kiadványban a nyelvemlék másolata és betűhű átirata mellett jegyzeteket és egy több mint százoldalas, kilenc szakértő által írt bevezető tanulmányt is olvashatnak az érdeklődők. A kötet az OSZK, a Székely Nemzeti Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének közös gondozásában készült, a kiadványon dolgozó nyelvészek munkáját Korompay Klára, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense vezette.
Az 570 oldalas kiadvány elérhető lesz kereskedelmi forgalomban is, az OSZK könyvesboltjában már kapható. A kiadvány DVD-mellékletének tartalma nemsokára elérhető lesz a nyelvemlekek.oszk.hu oldalon is - tette hozzá Madas Edit, aki elárulta azt is, hogy a Régi magyar kódexek sorozat következő kiadványaiként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gyűjteményéhez tartozó Lányi- és Góry-kódexeket szeretnék megjelentetni.
Forrás: http://www.orientpress.hu/149576#.ViaYraY6ldg.facebook
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése