Januártól újból megszűnik egy iskolai könyvtárosi poszt

A tavalyi nagy leépítési hajrában a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpont könyvtárosa is félnormára került. A félposztját helyi büdzséből fizették, hanem még az se maradt volna meg. Sajnos az a pénz is elfogyott, s a részére szánt félnormás összeget tovább nincs miből kifizetni. 

Fekete Erzsébet január elsejétől válik meg a könyvtártól. 10 esztendeje teljesített könyvtárosi szolgálatot az iskolában. Az intézményen belüli tevékenysége, a könyvtárosi munka mellett, eléggé sokrétű. Bármire megkérhették teljesítette. Aktív résztvevője volt az iskolai könyvtárosoknak szervezett tapasztalatcseréken. Ott volt a szakmai továbbképzők, programok java részén, mint például: a Bolyai Nyári Akadémia. Nagyon szerette a könyvtárosi szakmát, hiszen folyamatosan képezte magát. Mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy néhány esztendővel ezelőtt elvégezte a brassói filológia egyetem könyvtár és információtudomány szakát.

Sajnos az oktatási rendszer újabb áldozatává. Nem tudni miért, de kevésbé értik a könyvtáros fontosságát egy iskolán belül. Pedig nem is olyan régen úgy fogalmaztak, hogy a könyvtár az „iskola szíve”. Úgy látom ez a szív nagyon beteg, mert ha nincs aki életet pumpáljon bele, akár tiszavirág életű lehet.

Úgy vélem könyvtárosokra, akik most már az információdzsungelében képesek eligazítani a diákokat, nagyobb szükség van rájuk, mint eddig még soha. A modern könyvtáros már magáénak érzi a világhálót, lehetőségeket talál az információátadására, és „kiegészíti” könyvtárát azzal az anyaggal. A tapasztalatlan keresőknek bőven van felkínált lehetőség, de nincs mit kezdjenek véle. Azt már egy szakértő tudja, mint a piaci jó árúból a hozzáértő vásárlók, hogy melyiket válassza ki közülük, hogy melyik az igazi. Úgy vélem, hogy egy könyvtáros leépítésekor, a felépített kultúránk bástyájából is kivesznek egy téglát, csak az a kérdés meddig bírja magát egy többször is megcsonkított épület talpon maradni.

Fekete Erzsikének a legjobbakat kívánom! Örülök, hogy a kollégája lehettem, mert nemcsak könyvtárosi vonalon, hanem emberségből, és helytállásból is volt amit tanulni tőle.

Borbé Levente,

Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda