Született kritikusok – Az Irodalmi Jelen pályázata
Milyen a jó kritika? Provokatív, tudományos, bulváros, értékelő, elemző vagy csak egyszerűen hangulatjelentés az olvasóra tett hatásról? Ki számít kritikusnak? A blogger, a moly, a facebooker, a publicista, a bölcsész, a tudós vagy az egyszeri olvasó, aki lebeszél minket egy regényről a könyvesboltban? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Irodalmi Jelen folyóirat kritikapályázata.
Ki pályázhat? Bármely, magyar nyelven író ember a világ bármely pontjáról, aki még nem töltötte be 36. életévét a pályázat meghirdetéséig (azaz 2017. február 15-ig).
A pályázat 2017. február 15-től 2018. február 15-ig tart. A beküldött írásműveket rtf formátumban, jeligével ellátva várják az ij@irodalmijelen.hu címre. A beérkezett kritikák jeligésen felkerülnek a www.irodalmijelen.hu oldalra. A legjobb írásokat nyomtatásban is megjelentetik.
A pályaműveket az Irodalmi Jelen szerkesztői 2018. március 15-ig értékelik, a jeligéket ezután feloldják.
Forrás és részletes kiírás: http://www.irodalmijelen.hu/2017-feb-15-0822/szuletett-kritikusok
Milyen a jó kritika? Provokatív, tudományos, bulváros, értékelő, elemző vagy csak egyszerűen hangulatjelentés az olvasóra tett hatásról? Ki számít kritikusnak? A blogger, a moly, a facebooker, a publicista, a bölcsész, a tudós vagy az egyszeri olvasó, aki lebeszél minket egy regényről a könyvesboltban? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Irodalmi Jelen folyóirat kritikapályázata.
Ki pályázhat? Bármely, magyar nyelven író ember a világ bármely pontjáról, aki még nem töltötte be 36. életévét a pályázat meghirdetéséig (azaz 2017. február 15-ig).
A pályázat 2017. február 15-től 2018. február 15-ig tart. A beküldött írásműveket rtf formátumban, jeligével ellátva várják az ij@irodalmijelen.hu címre. A beérkezett kritikák jeligésen felkerülnek a www.irodalmijelen.hu oldalra. A legjobb írásokat nyomtatásban is megjelentetik.
A pályaműveket az Irodalmi Jelen szerkesztői 2018. március 15-ig értékelik, a jeligéket ezután feloldják.
Forrás és részletes kiírás: http://www.irodalmijelen.hu/2017-feb-15-0822/szuletett-kritikusok
Irodalmi és történelmi verseny Kárpát-medencei iskolásoknak
Dicső híre-neve fönnmarad örökre címmel Arany János életét és pályafutását feldolgozó irodalmi és történelmi versenyt hirdet a Lakitelek Népfőiskola, a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Keresztény Élet hetilap szerkesztősége – közölte Lezsák Sándor az MTI-vel.
Az Országgyűlés alelnöke elmondta: csaknem húsz éve már, hogy a Lakitelek Népfőiskola vetélkedőt hirdet a történelem és az irodalom egy-egy jeles képviselőjének tiszteletére, így esett a választás idén a kétszáz éve született Arany Jánosra.
A versenyre anyaországi és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, valamint délvidéki általános és középiskolás fiatalok háromfős csapatainak jelentkezését várják. A nevezők a vetélkedő feladatait február 5-től kéthetente olvashatják a Keresztény Élet hasábjain.
A három írásbeli forduló alapján korcsoportonként a legjobb eredményt elérő csapatokat hívják meg az április 6-a és 8-a között tartandó középdöntőre és döntőre a Lakitelek Népfőiskolára.
A verseny döntőjébe jutó fiatalok értékes könyvjutalmat kapnak, a győztesek pedig részt vehetnek azon a Lezsák Sándor által vezetett zarándoklaton, amelyet 2016 nyarán Arany János életútjának főbb állomásaira szerveznek.
A tervek szerint az utat Budapesten, a margitszigeti tölgyfáknál kezdik, ahol Arany János a nevezetes „kapcsos könyvbe" megírta az Őszikék költeményciklusát. A háromnapos út során ellátogatnak a Békés megyei Gesztre, ahol Arany János házitanítóként dolgozott, valamint Nagykőrösre is, ahol a református gimnáziumban magyar és latin nyelvre tanította a diákokat. A sort Arany János szülőhelyén, a partiumi Nagyszalontán zárják – sorolta a népfőiskola alapítója.
A verseny fővédnökei Lezsák Sándor és Czoborczy Bence, a Keresztény Élet főszerkesztője. A vetélkedőről további információ a következő címen olvasható: http://nepfoiskola.lakitelek.hu/images/stories/T_images/programok/2017/2017-01-31.pdf. (mti)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205799
Az erdélyi örményekről szóló kötet és folyóirat bemutatója
Az erdélyi magyarörmények közösségeiről szóló kiadványokat mutattak be Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2017. február 10-én. Az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége gondozásában 2016-ban megjelent kiadványok az erdélyi örmények múltját, örökségét, hagyományait és mai életét tárják az olvasó elé. Mindkét kiadvány azzal a céllal született, hogy bemutassa, az erdélyi magyarörmények ma is élő közösséget alkotnak - hangsúlyozta a találkozón dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke. A szépvízi örmények című kötetről Sarány István újságíró beszélgetett a három jelenlévő szerzővel: Puskás Attilával, Bogos Máriával, valamint Gál Hunorral, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus egyházközség plebánosával. A Magyarörmény Élő Örökség című, Erdélyi hírlap alcímű folyóirat első számát Nagy Gyöngyvér, a lap munkatársa ismertette. A találkozón Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről jelen volt Kőrösi Viktor Dávid konzul.
A szépvízi örmények című kötet a szépvízi örmény katolikus templom felújítása után jelent meg, betekintést nyújtva a szépvízi örmény közösség történetébe és mai életébe. A helytörténeti írásokat tartalmazó kötet a magyarörmény közösségeket bemutató sorozat második könyve. A kötetben terjedelmesebb írások is olvashatók a felújított szépvízi örmény templomról és az örmény temetőről, ezek szerzői Bogos Mária, Gál Hunor, Pál Emese, Puskás Attila és Bíró Melinda.
Sarány István kérdésére válaszolva dr. Puskás Attila elmondta, az Erdélyi Magyarörmények szövetsége elsősorban azért jött létre "mert a Kárpát-medencében itt él manapság a legnépesebb örmény közösség". "Ezt az örökséget elhallgatni történelmi felelőtlenség. De egyedül ezt a hatalmas örökséget nem tudjuk áthagyományozni, és innen jött a szövetség gondolata. Mindenki azt teszi bele ebbe a szövetségbe, amije van: van, aki pályázni tud, van, aki szervezni, van, aki írni. Azért is született a szövetség, hogy valamilyen formában együttesen tudjuk a magyarörménységet a Kárpát-medencében bemutatni." Arra törekednek a kiadványokkal is, hogy felhívják a figyelmet arra: ez egy élő közösség. Bogos Mária arról beszélt a jelenlevőknek, hogyan kezdte el az örmények történelmét kutatni, az egykori Szépvízen működő nyomdáról és a kaszinóról is mesélt, valamint a magyarörmény közösség szervezeteiről. Gál Hunor elmondta, "ez egyfajta gyökérkeresés mind a szépvíziek, mind az erdélyi magyarörmények számára."
A másik kiadvány az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének folyóirata, első száma tavaly decemberben jelent meg, Magyarörmény Élő Örökség címmel, az erdélyi magyarörmény közösség és a velük rokonszenvező közönség számára. A Marosvásárhelyen készülő lap negyedévenként jelenik majd meg, és átfogja az Erdélyben működő magyarörmény szervezeteket. A hírlap az erdélyi magyarörmények szervezeti életét, eseményeit, kultúráját, gasztronómiai hagyományait, múltját és jelenét hivatott bemutatni. Csíkszeredában azt jelenti ez a lap, hogy az itteni örmények is bekapcsolódtak az erdélyi örmény vérkeringésbe – fogalmazott Nagy Gyöngyvér.
Sajtóvisszhang:
http://hargitanepe.eu/ormeny-emlekek/
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/magyarormeny-kozossegekrol-szolo-kiadvanyokat-mutattak-be
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/76557-fiatalokat-vonzana-az-erdelyi-magyarormeny-kozosseg
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/464/ormeny-elo-orokseg--az-erdelyi-ormenyekrol-szolo-kotet-es-folyoirat-bemutatoja
Fekete Vince Szélhárfája
Fekete Vince haikukötét és verses meseregényét ismertették a közönséggel 2017. február 20-án a kézdivásárhelyi Vigadóban. Az anekdotákkal, irodalmi eszmefuttatásokkal tarkított könyvbemutató számos derűs percet is szerzett a hallgatóságnak. A Vigadó Akadémia sorozat 12. rendezvényén a szerző Szélhárfa és Ahonnan a nagy-nagy kékség című könyveiről Dimény H. Árpád költővel, a Székely Hírmondó munkatársával és Szonda Szabolccsal, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával beszélgetett. A Szélhárfa című kötet kapcsán a hallgatóság megtudhatta, hogy Fekete Vincét vonzotta ez a tömör, kötött kifejezési forma, kihívást is jelentett, hogy megpróbálja „megszelídíteni” a haiku műfaját. Az Ahonnan a nagy-nagy kékség című verses meseregény hosszú utat járt be, „tizenvalahány” év alatt írta meg a szerző, hiszen saját gyerekeinek kezdte mesélni a történetet, akik időközben felcseperedtek. A mai nemzedéket, a számítógépes generációt azzal próbálja megcélozni Cincogósi Elemér története, hogy a „pelegér” (pele/egér) kalandjai pörgősek, eseménydúsak.
Teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/kultura/fekete-vince-szelharfaja/
Ezeket a könyveket nem sűrűn veszik meg a boltokban – mégis feltette rá az életét
Az első kötetet 1995-ben adta ki a csíkszeredai Státus Könyvkiadó, nemrégiben pedig a négyszázadik kötet is kijött a kiadó nyomdájából. Az elmúlt huszonkét évet a folyamatos munka és nem kevés viszontagság jellemezte. Birtók Józseffel, a kiadó igazgatójával készített interjút a Székelyhon hírportál.
Ferencz Imre neve fémjelezte a Státus Kiadó első kötetét. Birtók József ekkor még a Romániai Magyar Szónál dolgozott újságíróként, az otthoni számítógépén készítette elő a könyvet – szerkesztette, tördelte –, majd keresett egy nyomdát Csíkszeredában, amelyik kiadta. „Hosszú ideig azt gondoltam, hogy Csíkszeredában könnyű könyvet csinálni kiadóként, mert nagyon sok olyan ember volt, akinek szerkesztői tapasztalata volt, olyan emberek, akik megbízhatók, tudtak kezelni egy kéziratot, tudtak rajta dolgozni. Ugyanakkor 1995-ben már hat nyomda működött Csíkszeredában. És azt hittem, hogy végül is konkurencia lesz a nyomdák között, és kiadóként egész jól meg lehet élni egy ilyen piacon, ahol ekkora verseny van. Három év alatt rájöttem, hogy a nyomdászok rettentően okos emberek, jól ismerik a terepet, és mindig épp annyi pénzt kértek tőlem, amennyi volt a zsebemben. Nekem kiadóként a könyvek után pénzem soha nem maradt. Így 1999-ben vásároltam egy nyomdagépet. Alkalmaztam egy egyetemista legénykét, és arra kértem azt, akinek a nyomdájában volt az én gépem is, hogy tanítsák be. Végtelenül jóindulatúak voltak, csak jót tudok mondani arra a hangulatra, ami akkor Csíkszeredában létezett. Így alakult” – emlékezett vissza.
Forrás és teljes interjú itt: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/ezeket-a-konyveket-nem-surun-veszik-meg-a-boltokban-n-megis-feltette-ra-az-eletet
Hatvan éve „ragyog” a Napsugár gyermeklap
Erdély-szerte megünnepelték régi, mostani és jövőbeni olvasói a Kolozsváron szerkesztett Napsugár gyermeklap 60. születésnapját. A jubileumi ünnepségsorozat nyitányaként számos iskolában énekelték el déli 12-kor a Napsugár-indulót. A dal szövegét a Kaláka együttes zenéjére írta Szabó Kinga kolozsvári tanítónő, játszóházvezető.
Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője a Krónikának elmondta, a Székelyföldről és a Partiumból is sok iskola csatlakozott a rendezvényhez, a kincses városbelieken kívül többek közt marosvásárhelyi, nagyváradi, brassói, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi diákok is elénekelték a köszöntőt. „A mínuszfokok ellenére forró hangulatban ünnepelték az olvasók a gyemeklapot. Rengetegen érdeklődtek a jubileum iránt, a Napsugár testvérlapja, a Szivárvány kis olvasói is megkerestek bennünket, hogy bár fiatalabbak a Napsugár olvasóközönségénél, ők is szeretnének bekapcsolódni" – mondta Zsigmond Emese.
Hozzátette: március 18–19-én nagyszabású jubileumi ünnepséget tartanak nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is a lapban publikáló írók, költők, grafikusok részvételével, és koncert várja a közönséget a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében.
A Napsugár és Szivárvány szerkesztősége ma is közös, akárcsak korábban, amikor az erdélyi magyar irodalom legjobbjai voltak a lap főmunkatársai. „Más lapok szerkesztői is gyakran »menekültek« hozzánk – merthogy itt lehetett a szívnek tetsző, „»nem elkötelezett« irodalmat közölni. Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla – ők mind belső munkatársak voltak, a lap szerkesztőségében dolgoztak. Szilágyi Domokos és Bajor Andor például külső munkatársként vett részt a lap szerkesztésében, de szinte havonta közölt verset vagy mesét Veress Zoltán is"– mondta el korábban a Krónikának Zsigmond Emese.
Rámutatott, ahogy teltek az évek, úgy kapcsolódtak be a fiatal szerzők – akik akkoriban még egészen fiataloknak számítottak: például Markó Béla, Kovács András Ferenc is a két lapban induló gyermekköltészettel. „Amire szerfölött büszkék vagyunk, hogy minden író-, költő- és grafikusnemzedékből megkerestek és megkeresnek a legfiatalabbak. Az interaktivitást is fontosnak tartjuk: a gyerekek állandóan visszajeleznek, és rendezvényeink révén is megszólítjuk az olvasókat, de természetesen szót kapnak azok a pedagógusok, akik a mi lapjainkra irányítják a gyerekek figyelmét. Mondhatni belső munkatársaink a tanítók és óvónők – több százukat személyesen is ismerjük annak köszönhetően, hogy meghívjuk őket nyaranta tanácskozásra és gyermektáborba" – fejtette ki a lap főszerkesztője.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205738
Elérhető az interneten A magyar nyelv nagyszótára
2017. február 1-jén mutatták be Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében a hatodik kötetet (DI–EK), mely alkalomból Ittzés Nóra, a Nagyszótár főszerkesztője bejelentette, hogy az eddig kiadott kötetek teljes anyaga elérhető az interneten.
Az online változat (nagyszotar.nytud.hu) az eddig megjelent kötetek szócikkeit (a–ekvivalens címszó), valamint az alakváltozatokra mutató utalókat tartalmazza, egységesen kereshető formátumban. A webes szótár használatát dinamikus súgó segíti, és a szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló nyelvi adatbázisokhoz is.
A Nagyszótár munkálatai folyamatosan zajlanak, a teljes könyvsorozat elkészülte évtizedeket felölelő óriási vállakozás. Az online szótár tartalma folyamatosan bővülni fog a megjelenő újabb kötetek tartalmával.
A szótári rész 2107 szócikkben 2078 önálló, illetve 360 alcímszót, továbbá 87 értelmezett szókapcsolatot dolgoz fel, összesen 7091 jelentésegységre bontva. A szavak bemutatását 26 397 példamondat gazdagítja. A kötetben 270 alaki és 6 szócikkfejes utaló szócikk segíti az eligazodást.
A magyar nyelv nagyszótára a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása, amely a magyar lexikográfiai gyakorlatból még hiányzó, új műfajt képvisel. Történeti jellegű értelmező szótárként legfontosabb feladata a szavak jelentéstartalmának kibontása és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása. Műfajából következően nem csupán a mai nyelvállapot szókészletét tükrözi és elemzi a lexikográfia eszközeivel, hanem címszóállományában, szótárazott jelentéseiben és példamondataiban egyaránt túlnyúlik a szinkrónia határain, és történeti dimenziót érvényesít, amikor az elmúlt több mint kétszáz esztendő szókincséből merít.
Az adatbázisként készülő szótár százezer szócikkben összesen mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, az irodalmi és köznyelv szókincse mellett bőségesen válogatva az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng stb. szókészletéből is. A korábbi szótáraknál teljesebben és tagoltabban adja vissza az egyes szavak jelentésszerkezetét, következetesen feldolgozza a frazeológia körébe tartozó úgynevezett értelmezett szókapcsolatokat. Nyelvtani szemléletében, szófaji rendszerében, illetve a szavak nyelvtani-szófaji elemzésében figyelembe veszi a grammatikai kutatások legkorszerűbb eredményeit. A Nagyszótár egyedülálló a magyar értelmező szótárak között a tekintetben is, hogy – mint szövegbázisra, úgynevezett korpuszra épülő szótár – konkrét nyelvi anyag elemzése alapján adja meg a szavak lexikográfiai leírását, és minden címszava valamennyi jelentését, értelmezett egységét korrekt bibliográfiai hivatkozással ellátott példamondattal illusztrálja.
Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/matol-elerheto-az-interneten-magyar-nyelv-nagyszotara
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Dicső híre-neve fönnmarad örökre címmel Arany János életét és pályafutását feldolgozó irodalmi és történelmi versenyt hirdet a Lakitelek Népfőiskola, a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Keresztény Élet hetilap szerkesztősége – közölte Lezsák Sándor az MTI-vel.
Az Országgyűlés alelnöke elmondta: csaknem húsz éve már, hogy a Lakitelek Népfőiskola vetélkedőt hirdet a történelem és az irodalom egy-egy jeles képviselőjének tiszteletére, így esett a választás idén a kétszáz éve született Arany Jánosra.
A versenyre anyaországi és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, valamint délvidéki általános és középiskolás fiatalok háromfős csapatainak jelentkezését várják. A nevezők a vetélkedő feladatait február 5-től kéthetente olvashatják a Keresztény Élet hasábjain.
A három írásbeli forduló alapján korcsoportonként a legjobb eredményt elérő csapatokat hívják meg az április 6-a és 8-a között tartandó középdöntőre és döntőre a Lakitelek Népfőiskolára.
A verseny döntőjébe jutó fiatalok értékes könyvjutalmat kapnak, a győztesek pedig részt vehetnek azon a Lezsák Sándor által vezetett zarándoklaton, amelyet 2016 nyarán Arany János életútjának főbb állomásaira szerveznek.
A tervek szerint az utat Budapesten, a margitszigeti tölgyfáknál kezdik, ahol Arany János a nevezetes „kapcsos könyvbe" megírta az Őszikék költeményciklusát. A háromnapos út során ellátogatnak a Békés megyei Gesztre, ahol Arany János házitanítóként dolgozott, valamint Nagykőrösre is, ahol a református gimnáziumban magyar és latin nyelvre tanította a diákokat. A sort Arany János szülőhelyén, a partiumi Nagyszalontán zárják – sorolta a népfőiskola alapítója.
A verseny fővédnökei Lezsák Sándor és Czoborczy Bence, a Keresztény Élet főszerkesztője. A vetélkedőről további információ a következő címen olvasható: http://nepfoiskola.lakitelek.hu/images/stories/T_images/programok/2017/2017-01-31.pdf. (mti)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205799
Az erdélyi örményekről szóló kötet és folyóirat bemutatója
Az erdélyi magyarörmények közösségeiről szóló kiadványokat mutattak be Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2017. február 10-én. Az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége gondozásában 2016-ban megjelent kiadványok az erdélyi örmények múltját, örökségét, hagyományait és mai életét tárják az olvasó elé. Mindkét kiadvány azzal a céllal született, hogy bemutassa, az erdélyi magyarörmények ma is élő közösséget alkotnak - hangsúlyozta a találkozón dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke. A szépvízi örmények című kötetről Sarány István újságíró beszélgetett a három jelenlévő szerzővel: Puskás Attilával, Bogos Máriával, valamint Gál Hunorral, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus egyházközség plebánosával. A Magyarörmény Élő Örökség című, Erdélyi hírlap alcímű folyóirat első számát Nagy Gyöngyvér, a lap munkatársa ismertette. A találkozón Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről jelen volt Kőrösi Viktor Dávid konzul.
A szépvízi örmények című kötet a szépvízi örmény katolikus templom felújítása után jelent meg, betekintést nyújtva a szépvízi örmény közösség történetébe és mai életébe. A helytörténeti írásokat tartalmazó kötet a magyarörmény közösségeket bemutató sorozat második könyve. A kötetben terjedelmesebb írások is olvashatók a felújított szépvízi örmény templomról és az örmény temetőről, ezek szerzői Bogos Mária, Gál Hunor, Pál Emese, Puskás Attila és Bíró Melinda.
Sarány István kérdésére válaszolva dr. Puskás Attila elmondta, az Erdélyi Magyarörmények szövetsége elsősorban azért jött létre "mert a Kárpát-medencében itt él manapság a legnépesebb örmény közösség". "Ezt az örökséget elhallgatni történelmi felelőtlenség. De egyedül ezt a hatalmas örökséget nem tudjuk áthagyományozni, és innen jött a szövetség gondolata. Mindenki azt teszi bele ebbe a szövetségbe, amije van: van, aki pályázni tud, van, aki szervezni, van, aki írni. Azért is született a szövetség, hogy valamilyen formában együttesen tudjuk a magyarörménységet a Kárpát-medencében bemutatni." Arra törekednek a kiadványokkal is, hogy felhívják a figyelmet arra: ez egy élő közösség. Bogos Mária arról beszélt a jelenlevőknek, hogyan kezdte el az örmények történelmét kutatni, az egykori Szépvízen működő nyomdáról és a kaszinóról is mesélt, valamint a magyarörmény közösség szervezeteiről. Gál Hunor elmondta, "ez egyfajta gyökérkeresés mind a szépvíziek, mind az erdélyi magyarörmények számára."
A másik kiadvány az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének folyóirata, első száma tavaly decemberben jelent meg, Magyarörmény Élő Örökség címmel, az erdélyi magyarörmény közösség és a velük rokonszenvező közönség számára. A Marosvásárhelyen készülő lap negyedévenként jelenik majd meg, és átfogja az Erdélyben működő magyarörmény szervezeteket. A hírlap az erdélyi magyarörmények szervezeti életét, eseményeit, kultúráját, gasztronómiai hagyományait, múltját és jelenét hivatott bemutatni. Csíkszeredában azt jelenti ez a lap, hogy az itteni örmények is bekapcsolódtak az erdélyi örmény vérkeringésbe – fogalmazott Nagy Gyöngyvér.
Sajtóvisszhang:
http://hargitanepe.eu/ormeny-emlekek/
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/magyarormeny-kozossegekrol-szolo-kiadvanyokat-mutattak-be
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/76557-fiatalokat-vonzana-az-erdelyi-magyarormeny-kozosseg
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/464/ormeny-elo-orokseg--az-erdelyi-ormenyekrol-szolo-kotet-es-folyoirat-bemutatoja
Fekete Vince Szélhárfája
Fekete Vince haikukötét és verses meseregényét ismertették a közönséggel 2017. február 20-án a kézdivásárhelyi Vigadóban. Az anekdotákkal, irodalmi eszmefuttatásokkal tarkított könyvbemutató számos derűs percet is szerzett a hallgatóságnak. A Vigadó Akadémia sorozat 12. rendezvényén a szerző Szélhárfa és Ahonnan a nagy-nagy kékség című könyveiről Dimény H. Árpád költővel, a Székely Hírmondó munkatársával és Szonda Szabolccsal, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával beszélgetett. A Szélhárfa című kötet kapcsán a hallgatóság megtudhatta, hogy Fekete Vincét vonzotta ez a tömör, kötött kifejezési forma, kihívást is jelentett, hogy megpróbálja „megszelídíteni” a haiku műfaját. Az Ahonnan a nagy-nagy kékség című verses meseregény hosszú utat járt be, „tizenvalahány” év alatt írta meg a szerző, hiszen saját gyerekeinek kezdte mesélni a történetet, akik időközben felcseperedtek. A mai nemzedéket, a számítógépes generációt azzal próbálja megcélozni Cincogósi Elemér története, hogy a „pelegér” (pele/egér) kalandjai pörgősek, eseménydúsak.
Teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/kultura/fekete-vince-szelharfaja/
Ezeket a könyveket nem sűrűn veszik meg a boltokban – mégis feltette rá az életét
Az első kötetet 1995-ben adta ki a csíkszeredai Státus Könyvkiadó, nemrégiben pedig a négyszázadik kötet is kijött a kiadó nyomdájából. Az elmúlt huszonkét évet a folyamatos munka és nem kevés viszontagság jellemezte. Birtók Józseffel, a kiadó igazgatójával készített interjút a Székelyhon hírportál.
Ferencz Imre neve fémjelezte a Státus Kiadó első kötetét. Birtók József ekkor még a Romániai Magyar Szónál dolgozott újságíróként, az otthoni számítógépén készítette elő a könyvet – szerkesztette, tördelte –, majd keresett egy nyomdát Csíkszeredában, amelyik kiadta. „Hosszú ideig azt gondoltam, hogy Csíkszeredában könnyű könyvet csinálni kiadóként, mert nagyon sok olyan ember volt, akinek szerkesztői tapasztalata volt, olyan emberek, akik megbízhatók, tudtak kezelni egy kéziratot, tudtak rajta dolgozni. Ugyanakkor 1995-ben már hat nyomda működött Csíkszeredában. És azt hittem, hogy végül is konkurencia lesz a nyomdák között, és kiadóként egész jól meg lehet élni egy ilyen piacon, ahol ekkora verseny van. Három év alatt rájöttem, hogy a nyomdászok rettentően okos emberek, jól ismerik a terepet, és mindig épp annyi pénzt kértek tőlem, amennyi volt a zsebemben. Nekem kiadóként a könyvek után pénzem soha nem maradt. Így 1999-ben vásároltam egy nyomdagépet. Alkalmaztam egy egyetemista legénykét, és arra kértem azt, akinek a nyomdájában volt az én gépem is, hogy tanítsák be. Végtelenül jóindulatúak voltak, csak jót tudok mondani arra a hangulatra, ami akkor Csíkszeredában létezett. Így alakult” – emlékezett vissza.
Forrás és teljes interjú itt: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/ezeket-a-konyveket-nem-surun-veszik-meg-a-boltokban-n-megis-feltette-ra-az-eletet
Hatvan éve „ragyog” a Napsugár gyermeklap
Erdély-szerte megünnepelték régi, mostani és jövőbeni olvasói a Kolozsváron szerkesztett Napsugár gyermeklap 60. születésnapját. A jubileumi ünnepségsorozat nyitányaként számos iskolában énekelték el déli 12-kor a Napsugár-indulót. A dal szövegét a Kaláka együttes zenéjére írta Szabó Kinga kolozsvári tanítónő, játszóházvezető.
Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője a Krónikának elmondta, a Székelyföldről és a Partiumból is sok iskola csatlakozott a rendezvényhez, a kincses városbelieken kívül többek közt marosvásárhelyi, nagyváradi, brassói, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi diákok is elénekelték a köszöntőt. „A mínuszfokok ellenére forró hangulatban ünnepelték az olvasók a gyemeklapot. Rengetegen érdeklődtek a jubileum iránt, a Napsugár testvérlapja, a Szivárvány kis olvasói is megkerestek bennünket, hogy bár fiatalabbak a Napsugár olvasóközönségénél, ők is szeretnének bekapcsolódni" – mondta Zsigmond Emese.
Hozzátette: március 18–19-én nagyszabású jubileumi ünnepséget tartanak nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is a lapban publikáló írók, költők, grafikusok részvételével, és koncert várja a közönséget a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében.
A Napsugár és Szivárvány szerkesztősége ma is közös, akárcsak korábban, amikor az erdélyi magyar irodalom legjobbjai voltak a lap főmunkatársai. „Más lapok szerkesztői is gyakran »menekültek« hozzánk – merthogy itt lehetett a szívnek tetsző, „»nem elkötelezett« irodalmat közölni. Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla – ők mind belső munkatársak voltak, a lap szerkesztőségében dolgoztak. Szilágyi Domokos és Bajor Andor például külső munkatársként vett részt a lap szerkesztésében, de szinte havonta közölt verset vagy mesét Veress Zoltán is"– mondta el korábban a Krónikának Zsigmond Emese.
Rámutatott, ahogy teltek az évek, úgy kapcsolódtak be a fiatal szerzők – akik akkoriban még egészen fiataloknak számítottak: például Markó Béla, Kovács András Ferenc is a két lapban induló gyermekköltészettel. „Amire szerfölött büszkék vagyunk, hogy minden író-, költő- és grafikusnemzedékből megkerestek és megkeresnek a legfiatalabbak. Az interaktivitást is fontosnak tartjuk: a gyerekek állandóan visszajeleznek, és rendezvényeink révén is megszólítjuk az olvasókat, de természetesen szót kapnak azok a pedagógusok, akik a mi lapjainkra irányítják a gyerekek figyelmét. Mondhatni belső munkatársaink a tanítók és óvónők – több százukat személyesen is ismerjük annak köszönhetően, hogy meghívjuk őket nyaranta tanácskozásra és gyermektáborba" – fejtette ki a lap főszerkesztője.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=205738
Elérhető az interneten A magyar nyelv nagyszótára
2017. február 1-jén mutatták be Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében a hatodik kötetet (DI–EK), mely alkalomból Ittzés Nóra, a Nagyszótár főszerkesztője bejelentette, hogy az eddig kiadott kötetek teljes anyaga elérhető az interneten.
Az online változat (nagyszotar.nytud.hu) az eddig megjelent kötetek szócikkeit (a–ekvivalens címszó), valamint az alakváltozatokra mutató utalókat tartalmazza, egységesen kereshető formátumban. A webes szótár használatát dinamikus súgó segíti, és a szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló nyelvi adatbázisokhoz is.
A Nagyszótár munkálatai folyamatosan zajlanak, a teljes könyvsorozat elkészülte évtizedeket felölelő óriási vállakozás. Az online szótár tartalma folyamatosan bővülni fog a megjelenő újabb kötetek tartalmával.
A szótári rész 2107 szócikkben 2078 önálló, illetve 360 alcímszót, továbbá 87 értelmezett szókapcsolatot dolgoz fel, összesen 7091 jelentésegységre bontva. A szavak bemutatását 26 397 példamondat gazdagítja. A kötetben 270 alaki és 6 szócikkfejes utaló szócikk segíti az eligazodást.
A magyar nyelv nagyszótára a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása, amely a magyar lexikográfiai gyakorlatból még hiányzó, új műfajt képvisel. Történeti jellegű értelmező szótárként legfontosabb feladata a szavak jelentéstartalmának kibontása és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása. Műfajából következően nem csupán a mai nyelvállapot szókészletét tükrözi és elemzi a lexikográfia eszközeivel, hanem címszóállományában, szótárazott jelentéseiben és példamondataiban egyaránt túlnyúlik a szinkrónia határain, és történeti dimenziót érvényesít, amikor az elmúlt több mint kétszáz esztendő szókincséből merít.
Az adatbázisként készülő szótár százezer szócikkben összesen mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, az irodalmi és köznyelv szókincse mellett bőségesen válogatva az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, a szleng stb. szókészletéből is. A korábbi szótáraknál teljesebben és tagoltabban adja vissza az egyes szavak jelentésszerkezetét, következetesen feldolgozza a frazeológia körébe tartozó úgynevezett értelmezett szókapcsolatokat. Nyelvtani szemléletében, szófaji rendszerében, illetve a szavak nyelvtani-szófaji elemzésében figyelembe veszi a grammatikai kutatások legkorszerűbb eredményeit. A Nagyszótár egyedülálló a magyar értelmező szótárak között a tekintetben is, hogy – mint szövegbázisra, úgynevezett korpuszra épülő szótár – konkrét nyelvi anyag elemzése alapján adja meg a szavak lexikográfiai leírását, és minden címszava valamennyi jelentését, értelmezett egységét korrekt bibliográfiai hivatkozással ellátott példamondattal illusztrálja.
Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/matol-elerheto-az-interneten-magyar-nyelv-nagyszotara
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése