Pál Erzsébet levele az erdélyi iskolai könyvtárosokhoz

Kedves Kollegák!

Karácsony közeledtével engedjétek meg, hogy kívánjak mindenkinek örömteli várakozást és nagyon boldog, békés karácsonyt!

2009 óta tagja vagyok ennek a csoportnak, amit örömmel fogadtam, hiszen a kolozsvári könyvtárosi továbbképzőn nagyon sok jó könyvtárossal ismerkedtem meg. Most nem szeretném felsorolni, nehogy kihagyjak valakit. Örömmel figyelem, amikor lelkes kollégák számolnak be eseményeikről, tevékenységeikről. Viszont fájó szívvel gondolok arra, amikor egyes emberek nem értékelik munkátokat, lenézik vagy félvállról veszik a könyvtárak fontosságát arra hivatkozva, hogy nincs szükség az iskolai könyvtárakra, mert a mai generáció nem igényli. Néha elveszik tőletek azt a hitet, azt a reményt, hogy érdemes ennek a hivatásnak szentelni életetek - mert igenis hivatás- a könyvek iránti szeretetet, az értő és értelmező olvasás fontosságát, éltető magját, ki más, ha nem a könyvtáros tudja elültetni az újabb és újabb generációk szívében. Hogy is tudjatok jó és eredményes munkát végezni, ha megszüntetik az általános iskolai könyvtárakat, ha elveszik tőletek az egész normákat, kiegészítve pénztáros, raktáros, kapus, tej kifli osztó vagy sorolhatnám tovább, milyen munkakör betöltésével.

Feltehetjük a kérdést: Érdemes egyáltalán könyvtáros szakon egyetemet végezni?

Engedjétek meg, hogy saját tapasztalatomat megosszam veletek. A kolozsvári továbbképzőn eldöntöttem, hogy beiratkozom a könyvtár szakra, amit 2012-ben sikeresen befejeztem. Ez idő alatt megszüntették a Kis-Homoród menti általános iskolákban a könyvtárosi állásokat. Nemrég az egyik középiskolában könyvtárosi állást hirdettek. Arra gondoltam, hogy megpályázom ezt az állást, de már a dosszié leadásakor szembesültem azzal a ténnyel, hogy nem fontos a könyvtárosi szakvégzettség. Húsz évet helyettesítőként magyart és angolt tanítottam, s elmondhatom van tapasztalatom pedagógusként is.

Nem sikerült, hogy megkapjam a könyvtárosi állást, de nem is ez bánt annyira, hanem ahogy világossá vált számomra az, hogy hiába van felsőfokú könyvtárosi végzettségem, mert egy könyvtárosi állást ezek szerint bárki betölthet. Ezek után teszem fel az újabb kérdést, hogy akár egy gépészmérnök is lehet tanítónő? Nem áll szándékomban, ezzel bárkit is megbántani, ha esetleg nincs könyvtárosi végzettsége, mert tudom, hogy az évek során megtanulta a szakmát és jól végzi a munkáját. Ne csodálkozzunk, ha fiataljaink elvégzik az egyetemet és külföldön keresnek munkát, mi motiválja akkor őket az itthon maradásra? 

 

Az első kérdésemre a válaszom az, hogy a kudarcok ellenére érdemes volt elvégezzem az egyetemet, hiszen annyi jó emberrel találkoztam, sok tudást kaptam, amit nem vehetnek el tőlem.

Kívánok munkátokhoz erőt, kitartást, jó egészséget, és ha néha úgy érzitek, hogy nem bírjátok tovább, gondoljatok a csillogó szemű gyerekekre, akik a tudást szomjazzák, és akikért érdemes dolgozni, hiszen ők azok, akik nem tehetnek róla, hogy ilyen helyzetbe kerültek az iskolai könyvtárak!