Helyi könyvtártörténetek - CSÍKSZEREDA

Ferences Rendház Könyvtára

A Csíksomlyói Ferences Könyvtár / Borbé Levente == Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 20. (2011) 1., p. 45-54.

A csíksomlyói ferences könyvtár ősnyomtatvány-gyűjteménye / Muckenhaupt Erzsébet = = Keresztény Szó (21.) 2010. 4. 1–7. ill.

A csíksomlyói Ferences Könyvtár kincsei : könyvleletek, 1980-1985 / Muckenhaupt Erzsébet ; [előszó Benkő Samu]. - Budapest : Balassi ; Kolozsvár : Polis, 1999. - 247 p., [46] t. : ill., részben színes ; 24 cm

Márton Áron Gimnázium Könyvtára

A csíki gimnázium könyvtárosai a második világégéstől napjainkig / Borbé Levente == Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 26. (2017) 6., p. 27-33.

A csíki gimnázium hajdani könyvtárosai / Borbé Levente == Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 24. (2015) 7/8., p. 60-68.

A Csíksomlyói Ferences Könyvtár / Borbé Levente == Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 20. (2011) 1., p. 45-54. - A Csíksomlyói Ferences Könyvtárról és a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Könyvtáráról. – Bibliogr. jegyzetekben

A csíksomlyói Márton Áron Gimnázium könyvtára / Borbé Levente == Könyv, könyvtár, könyvtáros. – (2006) 12., p. 35.

Link: https://sites.google.com/site/koenyvtartoertenet/home/koenyvtartoertenet/4feldolgozasok-telepuelesenkent/csikszereda

 

A könyvekben világok sora nyílik meg

Könyves téma egy regényben! Egyből felkeltette az érdeklődésemet. Jennifer Chamblis Bertman Könyvvadászok című regénye már a kis fülszöveg ajánlásával kíváncsivá tett. A regényben lévő könyvvadászat hasonlít a Kárpát-medencében, s még azon túl is meghonosodott Veszíts el egy könyvet! játékra, ami nemcsak magyarok körében, magyarokkal játszva népszerű.

A kötet első felében az író kitér a Rejts el egy könyvet!, és Keress meg egy könyvet! kalandra, amelynek elrejtését vagy megtalálását nem éppen egyszerűen lehet megtenni. Az a része mondjuk egyszerű, hogy bárki bárhol elrejtheti a könyvet, s megtalálója a könyvvadászok honlapján pontokat kap érte. Azonban mindezt egy sor szabály követi, akár a kihívásként tátongó feladatok megoldásának módját vesszük figyelembe, akár más felsorolt szempontokat. A megoldásoknál nemcsak a szabályok által leírt kódokat kell megfejteni és feljegyezni a meg nem talált könyvekkel kapcsolatosan, hanem segíteni kell a buzgólkodó keresőtársakat is. Akik rábukkannak a szóban forgó kötetre, kötetekre, újra elrejthetik, hogy ezáltal magasabb szintre léphessenek, fokozatokat kapjanak, és elismerésben részesüljenek. A fokozatoknak egy-egy híres író detektívregényében szereplelő kiváló nyomozóinak nevét adták meg. A legnagyobb fokozatért való küzdelem igencsak sok buktatókkal jár. Ezért igen kevés ember érte el azt a bizonyos csúcsnak számító Sherlock Holmes szintet...

A történet központjában egy kislány áll, akinek családja igazi utazok az Egyesült Államokban. Sehol nem tudnak sokáig megmaradni. Ez egyik ok, olyan a munkahelyük is, hogy könnyen cserélnek „légteret”. Úgy is döntöttek, hogy minden államban fognak lakni, s ezt megírják egy naplóba. Emily a főhős családja igen olvasott. Újabb helyszínként Kaliforniában, San Francisco városában „vernek tanyát”. Emilynek ez kapóra jön, hiszen a könyvvadászok hazájába találja magát.

A könyvben lévő esemény Garisson Griswold könyvkiadó, könyvkereskedő és a Könyvvadászok játék kitalálójának megsebesítésével veszi kezdetét, amelyet két titokzatos illető követ el. Griswold ijedten, az utolsó erejével elrejti a Poe Aranybogár című speciális kiadványát. Természetesen Emily talál rá a könyvre. Ettől a perctől fogva elkezdődik a könyvkeresés, amelyben Emily új barátja James, aki abban a házban lakik, ahová ők is költöztek, végig mellette van. Védelmezője még egy könyvárus is, aki sokat segít a rejtélyek felgöngyölítésében. A kalandok sorozata lépésről-lépésre egyre jobban felgyorsul. Érdekfeszítő és titokzatos bonyodalmiakon keresztül végül a Emilynek sikerül az Aranybogár könyvvel kapcsolatos megfejtés végére járjon, és megtalálja a választ mindarra amit keresett. Természetesen az érdem sem maradt el.

A regény menet közben számos kedvenc ifjúsági és detektívregény írót, valamint munkáját említi meg. Igazi könyvparadicsom tárul elénk amelyben a szerző elkalauzol az írás, a könyvek, a könyves üzletek és a könyvtárak világába.

A cselekmény egyik fő eleme a kódfejtés, a titkosírás. Hősünk és környezete ezen keresztül kommunikál, színesebbé téve az események sorozatát. A sok feladat kiváltja belőle a gyanakvást, érzelmei hullámzóak. Nehéz a megfejtés, hiszen az említett két veszélyes alak többször is felbukkan az utcákon. Folyton követik, üldözőbe veszik Emilyt és társait, ezzel is akadályozva céljaik elérését. Még ott van az iskola is, ahol történetesen titkosírásverseny lesz az egyik legérdekesebb rájuk mért feladat.

A regény közepén ott áll előttünk ez a lány, aki kérdéseit és válaszait nem éppen tálcán kapja. Igazi lélekharc folyik benne. Ez a vívódás cellengére (pellengére) állítja szüleivel, testvéreivel, barátaival és más megismert emberekkel való kapcsolatát.

Még ott van Garisson Griswold felépített online közössége, ami szintén erőst jó, hiszen összekapcsolja a hagyományossá vált szórakozást a modernnel. A kötetben lévő illusztrációk is erősítik a történet gördülékenységét.

*

Azonban a könyvben mint szellem végigkísér Edgar Alan Poe író és munkássága. Aki nem olvasta az Aranybogár című novelláját, szerintem nagyon kíváncsivá tehette e történet elolvasása után.

Mikor lányaimnak felolvastam a könyvet, rögtön utána az Aranybogár következett. Poe művei amúgy is tele vannak misztikummal. E novella cselekményszála egy valódi kincskeresés. Főhőse buzgólkodva, társai pedig kételkedve erednek a kincs után, amelyet a kalózok rejtettek el századokkal az utóbbi felderítő „hadjárat”esemény előtt. A mesterien megírt novella titokzatossága éberré, és az eseményekre szomjazó rabjává teszi az olvasót. A megtalált ládában lévő kincs sorsának a megfejtése sem egy utolsó kaland. Tele van hátborzongató történetekkel.

* *

Úgy vélem Poe novellájának elolvasása nélkül a Könyvvadászok ifjúsági regény nem tud kerek lenni. Poe novellája csak az egyik a számtalan felsorolt mű közül. Pont ezért csodás ez az olvasmány, mert könyvek sokaságát említi meg, amelyekben világok hosszú sora nyílik meg előttünk. Van amire visszaemlékezni, esetleg elolvasni.

Azt hallottam, hogy lesz folytatása.

Inkább a fiatalabb korosztálynak ajánlom. Bizonyíték, hogy az embernek izgalmas kalandokban egy könyv által is lehet része. S talán ő is (a kedves olvasó) kitalálhat hasonló érdekes játékot...

Borbé Levente,

könyvtáros

A Magyar Kultúra Napja gimnáziumunkban

Az idén is besegítettem a Magyar Kultúra Napjának megünneplésében gimnáziumunkban. 

Nem maradhatott el a dokumentációs és információs központ előtti nagy asztalon rendezett kiállítás. A kiállított anyag elengedhetelen része volt továbbra is a Kölcsey Ferenc által megírt himnusz, a költő portréja, továbbá költemények, idézetek a magyar kultúráról, számos kép a magyar népi kultúráról, valamint az ünnepi esemény keletkezésének és máig tartó megemlékezésének történetéről. 

A könyvtárban szintén kiállítás fogadta a látogatókat, amelyet a magyar kultúra kiemelkedő és meghatározó személyiségeiről válogattam össze. Itt utalok a tudósokra, művészekre, vezető egyéniségekre, költőkre, írókra. Betekintést lehetett nyerni a népi kultúra gyöngyszemeibe is.

Az érdeklődők számára kiállított dokumentumokat le lehetett fotózni, sokszorosítani, és egy részét (a köteteket) ki lehetett kölcsönözni.

A dokumentációs és információs központ ugyanakkor helyet adott a Magyar Kultúra Napján kis diskurzusra a diákok között, ebben a témában

Csatlakoztam a magyar nyelv- és irodalomtanárok szervezésében több esztendeje megálmodott és létrehozott szavalóversenyhez. A diákokat a kiválasztott költők köteteivel támogattam. Ha a keresett kötet nem volt megtalálható a könyvtárban, akkor fénymásolt vagy nyomtatott példányokkal igyekeztem kiegészíteni a hiányt, amelyet a világhálóról kapott dokumentumokból és otthonról hozott könyvekből is pótoltam.

Ugyanakkor hirdettem a Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett városi és vidéki programokat, valamint felhívtam a diákok és tanárok figyelmét a Kájoni János Megyei Könyvtárban ugyancsak a Magyar Kultúra Napjára beütemezett Hallgatag Vándor – Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című kötetét, amely munka a Székely könyvtár sorozatban jelent meg.

Borbé Levente,

könyvtáros
Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda
 

XII. Nemzetközi felolvasómaraton: József Attila – 2020

A  12. Nemzetközi felolvasómaraton fő szervezője a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye tanácsának támogatásával. Ennek a határokon átívelő felolvasásnak tavaly több mint 33.000 résztvevője volt 12 országból, 292 helységből!

Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor Radnóti Miklós művei után idén február 18-án, a József Attila (1905-1937) alkotásait szólaltatjuk meg, születésének 115. évfordulója alkalmából. A nap bármely szakában lehetőségünkhöz, kedvünkhöz mérten olvashatunk József Attila verseiből, prózájából tetszésünk szerint.

Célunk, ráirányítani a figyelmet, érdeklődést magyar irodalmunk egy-egy kiemelkedő személyiségére, életművére, azokra az emberi, erkölcsi, művészi értékekre, melyeket képvisel és arra, hogy kalsszikusokat olvasni fontos, jó , együtt olvasni még jobb.

Kérjük népszerűsíteni ezt az eseményt külföldön, belföldön élő barátok, ismerősök, rokonok körében, hogy minél több olvasni szerető személy részt vehessen ezen az olvasást népszerűsítő megmozduláson.

Előző évhekhez hasonlóan a helyszín lehet valamely iskola osztálya, díszterme, tornaterme, könyvtár, kávézó, kulturális intézmény, otthon, buszmegálló stb. a lehetőségekhez, körülményekhez mérten vagy a Kájonni János Megyei Könyvtár előadóterme, a felolvasás központi helyszíne (utóbbihoz előzetes egyeztetés szükséges a 0753/073489-es telefonon).

A  belföldi felolvasók nyomtatott könyvjelzőt kapnak (ha nem tudunk elegendő könyvjelzőt biztosítani minden résztvevő csoport számára, a bejelentkezések idejét vesszük figyelembe).
Külföldre elektronikus formában juttatjuk el.

A  jelentkezés online módon történik, a jelentkezési űrlap elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján, jobboldalt, a József Attila felolvasómaraton – 2020 fotóra kattintva.

A jelentkezőket, intézmények, iskolák esetében a kapcsolattartó személyeket, pedagógusokat arra kérjük, hogy pontosan töltsék ki az online űrlapot, ami után a Küldés gombra kattintva történik a regisztráció.

Az esemény Facebook oldala: XII. Nemzetközi felolvasómaraton: József Attila – 2020
Fontos: a Facebook-os "like" vagy "ott leszek"nem számít bejelentkezésnek! Itt is megosztottuk a regisztrációhoz szükséges elektronikus űrlapot.

A korábbi évekhez hasonlóan várjuk a rendezvény Facebook oldalán is a készülődéssel kapcsolatos pillanatképeket, József Attiláról szóló nehezebben hozzáférhető szövegeket, fotókat, vagy az eseményre készített saját plakátok, rajzok posztolását, majd a visszajelzéseket, rövid beszámolókat a felolvasás éléményéről, érdekességeiről pár fotó kíséretében. Ezáltal képet kapunk ennek a mind térbeli mind időbeli méreteit tekintve egyedi felolvasásnak a hangulatáról, lényegéről, melynek részesei lehetünk.

Kapcsolattartó: Török Edit, tel. 0753-073489 – hétköznap: 8.00-15.00 óra között.

A szervező csapat nevében minden felolvasónak és a helyi szervezőknek előre is köszönjük az együttműködést, a közös olvasás örömét!

Link: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/819/xii.-nemzetkozi-felolvasomaraton-jozsef-attila--2020---felhivas

„Meglesni a magunk mindennapjait”

Botházi Mária Biorobot című könyvéhez volt szerencsém! Vártam már a kötetet, s nagyon örültem neki, főleg azért, mert hozta azt a stílust, ami a szívemhez nőtt. Természetesen az új olvasmány másként hatott rám, mint az előző Boldogság juszt is a tiéd. Voltak írások, amelyek nagyon mélyen megérintettek. Ezt most azért nem pötyögöm be, mert mindenkinek más lehet az érdekes, amin egy kicsit elgondolkozhat vagy éppen derülhet. 

A könyv nagyon ott van, arra ösztönöz, hogy egy szuszra olvassa el az ember. Olvasás közben újra megélemednek az erdélyi hétköznapok. Jó megfigyelőképesség birtokában az író részletesen tárgyalja, hogy mi lakozik bennünk, amikor cselekvésre kerül sor. Mindezt könnyedén, és szórakoztatóan tálalva tárja elénk. Kirajzolódik egy olyan világ, ahol ráismerhetünk a saját magunk által készített rutinná vált mókuskerekekre. Hiába, hogy nem vagyunk oda értük, de szokásainkat kevésbé tudjuk levetkőzni. Az idejekorán kimondott ítéletek, az elvárások hálójában, a szakrálissá emelt szenvedéseink mindezt tükrözik. A magunk teremtette kényszerhelyzeteket szinte ismételten, s ugyanúgy megéljük, még akkor is, ha tudjuk, nincs sok értelme. Végigkínlódjuk a már-már számunkra is fölösleges rendezvényeket, ünnepi alkalmakat, ahelyett, hogy tényleg örüljünk neki, mert „mit szól a másik” alapon nem engedjük meg magunknak a kényelmet. Igen, egy látszatvilág csapdája ez, ahol hiányzik a béke és a nyugalom. Olyanokká válunk, akár a biorobotok.

Na, persze, ez csak néhány gondolat az írásokról, de ott van bennük a derű, a jókedv is egyaránt. Miközben szembenézünk önmagunkkal, nem keseregve, vagy vádaskodva tesszük meg, hanem kacagva. Előkerül a nagy semmiből a lelki tükörképünk. A legjobb benne az, hogy szabadon, jókedvvel böngészhetjük. Senkinek sem tartozunk magyarázattal, s mégis segít az ismétlődő hibáink kiküszöbölésében. Ezért is Botházi Mária új kötete annyira olvasmányos. Egy kedves barát, aki nem leszól, csak láttatja mindazt, amit megélünk.

Most már tőlünk is függ, hogy továbbra is ragaszkodni, s menetelni szeretnénk a régi, megszokott elődeink által kialakult ösvényen, vagy néha belevágunk egy más világba, akár az ismeretlenbe. Egyáltalán nem arról van szó, hogy rossz, ami körülöttünk történik. Nem. Inkább az, hogy hogyan éljük meg. Bármit is teszünk, bárhogy megjátsszuk magunk, lelkiállapotunk mindenképp árulkodik erről.

A könyv olvasása közben továbbra is megérinti az embert a szabadság utáni vágy. El szeretnénk tüntetni a fölösleges köröket, s véle együtt a kellékek felhalmozását is. Olyanná szeretnénk válni, aki nem a külsőségre ad, vagy éppen annak a rabja. Valami bensőséges, érthető, tisztább világ után vágyunk.

Hiába a kendőzgetés kényszercselekedeteinkről, de valljuk be, a könyv rákényszerít bennünket, hogy „meglessük saját magunk mindennapjait”, ha tetszik, ha nem. És ha beismerjük gyengeségeinket, akkor élvezettel fogjuk olvasni, ugyanakkor sok vidám percet szerezhetünk magunknak. Nem véletlen mondják azt, hogy, aki önmagán tud nevetni, az boldog tud lenni. 

 

Jó volt böngészni ezt a kis könyvet. Néhány kellemes órát nyújtott nekem. Még többször is meg fogom tenni. Előszeretettel fogok felolvasni belőle másoknak. Ajánlom nemcsak az erdélyi olvasóknak, hanem mindenkinek egy kis kedélyjavításért és magunkba fordulásért. 

 

A könyvet a Koinónia Kiadó adta ki. 2019-ben jelent meg Kolozsvárott.

Borbé Levente,

könyvtáros

OPKM iskolai könyvtári webinárium

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) webinárium sorozatot indít az iskolai könyvtári és a könyvtárpedagógiai munka támogatására.

 

A szakmai műhelysorozat célja, hogy konkrét szakmai, a könyvtár működtetésével és pedagógiai munkájával kapcsolatos tevékenységek megvalósításában nyújtson segítséget.

Ez a sorozat honlapja: http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=491

Dömsödy Andrea

iskolai könyvtári referens

 

 

ReMeK-e-hírlevél 2020/1. számából

Térey Jánosról elnevezett ösztöndíjat indít a Petőfi Irodalmi Múzeum
 A PIM 2020 elejétől a nemrég elhunyt Térey János költőről, íróról elnevezett ösztöndíjat indít a középgenerációhoz tartozó írók, költők, műfordítók részére.
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója levélben kereste meg az írószervezetek, könyvkiadók, folyóiratok, egyetemi tanszékek, szakmai műhelyek vezetőit, hogy tegyenek javaslatot az ösztöndíjjal támogatandó alkotók személyére.
A díjat 35 és 65 év közötti, magyar nyelven alkotó szerzők kapják abból a célból, hogy nyugodtabb alkotói körülményeket biztosítson számukra a Múzeum. A díjazottak száma egyszerre 30 fő. A kezdeti tervekkel ellentétben, amelyek az ösztöndíjban részesülők közül kizárták volna az irodalmi akadémiák tagjait, a jelölésnek nincsenek adminisztratív korlátai. Az odaítélésről várhatóan januárban hoz döntést a 14 fős szakmai kuratórium. A zsűri elnöke dr. Harmath Artemisz, Térey János özvegye, tagjai pedig az írószervezetek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia és a PIM delegáltjai.
Mivel a PIM a közelmúltban a kultúrstratégiai intézmények sorába lépett, a vonatkozó jogszabály szerint a Kormány öt évre köt vele szerződést. Így az eredetileg háromévesre tervezett alkotói ösztöndíjat öt évre lehetett meghosszabbítani. A Térey-ösztöndíj a most induló PIM – Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Program elemeként fontos szerepet kap annak az intézményi szándéknak a megvalósításában, hogy a múzeum a legkiválóbb kortárs szerzők tevékenységét alkotói pályájuk minden szakaszában támogatni tudja.
Forrás: https://litera.hu/hirek/terey-janosrol-elnevezett-osztondijat-indit-a-petofi-irodalmi-muzeum.html

Az Irodalmi Jelen vers- és prózapályázata középiskolásoknak
 Az Irodalmi Jelen szépirodalmi és kulturális folyóirat vers- és prózapályázatot hirdet középiskolásoknak:
'Tudod-e, hogy a költészet trendi, és tizenéves fiataloknak vannak a legmerészebb elképzelései a világról? Hogy Arthur Rimbaud már 17 évesen befutott költő volt? Hogy az Irodalmi Jelen főmunkatársa volt Faludy György, aki csak fiatalokkal vette körül magát? Hogy olyan kortárs költők publikálnak nálunk, akikről esetleg te is tanulsz az iskolában?
Ha foglalkoztat az irodalom, költő vagy író szeretnél lenni, de még senki nem fedezett fel, nem voltál elég bátor, hogy írásaidat megmutasd az irodalomtanárodnak, a barátaidnak, elküldd folyóiratnak, akkor most itt a kihagyhatatlan alkalom. Pályázz!'
A pályázatra két verset vagy két prózai művet várnak. Egyik mű kötött témájú (két téma közül lehet választani, nem kell mindkettőt megírni, csak az egyiket), a másik pályamű szabad. A pályázók 9–12. osztályos diákok lehetnek. A szerkesztőség tagjaiból álló zsűri bírálja el a műveket. A pályaműveket az ijpalyazat@gmail.com e-mail címre kérik beküldeni. Beküldési határidő: 2020. március 31.
Forrás és a felhívás teljes szövege, a kötött témák megjelölésével is, itt: https://www.irodalmijelen.hu/kulcsszo/rovatok/kolteszet-trendi
  

Tabéry-novellapályázat: mimikri, emlékezet, határlét
Kettős célja van a Tabéry Géza-novellapályázatnak, amelyet hatodik alkalommal hirdet meg a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja, valamint a Várad kulturális folyóirat. A szervezők fontosnak tartják felhívni a figyelmet a Tabéry-életműre, ugyanakkor a tehetséges fiataloknak is lehetőséget biztosítanak a megmutatkozásra. Újdonság, hogy ezúttal felsős gimnazisták is pályázhatnak, a felső korhatárt pedig kibővítették, tizenhattól harmincéves korig lehet jelentkezni novellával.
A pályázatra szerzőnként maximum két novella küldhető be. A novellák egyenként legfeljebb 15 000 leütés hosszúságúak lehetnek (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-ös sortávolság, 2,5-ös margó). A zsűri eleve nem veszi figyelembe a terjedelemhatárt túllépő szövegeket. Nevezési díj nincs. Beküldési határidő: 2020. február 10.
A küldeményen fel kell tüntetni: Tabéry novellapályázat. A pályamunkákhoz kérik minden esetben mellékelni a pályázó pontos elérhetőségeit!
A pályázatok beküldhetők a taberypalyazat@gmail.com e-mail címre, vagy postai úton a Várad szerkesztősége címére (Revista culturală Várad, 410068 Nagyvárad / Oradea, Piaţa 1 Decembrie nr. 12, judetul Bihor).
A pályázat résztvevői a pályamunkák beküldésével egyúttal felhasználási engedélyt adnak a meghirdetők részére egyéves időtartamra, amely révén azok szerzői jogdíj nélkül, magyar nyelvterületen bármilyen formában közzétehetik a pályaműveket.
A zsűri jogosult dönteni a díjak kiadásáról, esetleges összevonásáról vagy visszatartásáról is.
Eredményhirdetés és ünnepélyes díjátadás 2020 áprilisában.
Forrás: http://www.varad.ro/tabery-novellapalyazat-mimikri-emlekezet-hatarlet/

Versek között – irodalmi évzáró három kortárs költővel
 A Versek között című irodalmi találkozóval zárta 2019-es év rendezvényeinek sorát a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. A rendezvényt a budapesti Szépírók Társasága, valamint Hargita Megye Tanácsa támogatta. December 17-én a könyvtár előadótermében népes közönség gyűlt össze az irodalmi évzáróra, amelynek három kortárs költő volt a vendége: a magyarországi Jász Attila mellett Kovács András Ferenc és Markó Béla. Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író elsőként a szerző túlélési stratégiájáról és a 'szerzői készenlétről', majd arról kérdezte a költőket, hogy mit tekintenek sikernek. Kovács András Ferencnek a Bookart kiadónál jelent meg a legújabb könyve – Lázáry René Sándor: Néhány egykori költemény –, a kötet kapcsán arról kérdezte a költőt, hogy ki ez a titokzatos személy, Lázáry René Sándor, illetve mit szabad tudni róla. A Marosvásárhelyen élő és dolgozó Kovács András Ferenc (közkedvelt jelnevén: KAF) a kortárs magyar líra kiemelkedő alakja, gyakran szólal meg más személyiségek álarca mögé bújva – ezek lehetnek fiktív személyek, a költő által teremtett alteregók, ilyen például a Lázáry-figura. A fiktív szerzőnek még saját életrajzot is alkotott, amely a kötet bevezetőjében olvasható, Prelúdium egy Lázáry-válogatáshoz címmel.
Markó Bélát és Jász Attilát főként a Csontváry-versek születéséről faggatta Murányi, arról, hogy miképpen és miért jött be Csontváry alakja a költészetükbe. A hangulatos költői esten a közönség örömére a költők több verset is felolvastak.
A Hargita Stúdió videofelvétele a könyvbemutatóról itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?time_continue=3&v=jkPdBPf4dtk&feature=emb_title
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/817/versek-kozott--irodalmi-talalkozoval-zartuk-az-evet-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban

Cseke Gábor olvasónaplóit mutatták be a könyvtárban
 Cseke Gábor író, költő, szerkesztő volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2019. december 16-án, akivel a Sorsok könyve (2016) és a Hadiösvények tegnap és ma (2019) című olvasónaplóiról Sarány István, a Hargita Népe napilap főszerkesztője beszélgetett.
Mindkét olvasónapló a Hargita Népe Kiadó gondozásában jelent meg, Sarány István szerkesztésében, a kötetek borítója Ádám Gyula fotóművész munkáját dícséri. A szerkesztő megfogalmazásában "Cseke Gábor könyvei irodalmi ripotokból és olvasónaplókba oltott esszékből álló dokumentumpróza-kötetek". A szerző a kötetekbe foglalt írások többségét műfajilag olvasónaplónak tekinti – ahogy az alcímben is jelzi. A könyvtárban működő Olvasókör megalakulásától kezdve, 2015 óta Cseke Gábor irányításával működik, a két kötetben összegyűjtött, változatos témájú esszék közt több olyant is találunk, amelyek az olvasóköri tevékenység kapcsán születhettek meg, ilyen értelemben valóban olvasónaplónak is nevezhető mindkét kötet.
A Sorsok könyve, amint címe is mutatja, emberi sorsokat ábrázol, de alkotások sorsát is bemutatja. A 2019-ben megjelent Hadiösvények tegnap és ma című kötetben helyet kapott huszonkét írás több időszerű gondolat és téma köré építkezik, több esszé témája a 19. század végi és 20. század eleji Erdély belső ellentmondásainak, konfliktusainak irodalmi megjelenítése.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/egyeni-sorsok-alakitasa-felezer-oldalban-elet-adta-temakorok/
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/816/cseke-gabor-olvasonaploit-mutattak-be-a-konyvtarban

Fekete Vince Vargaváros című verseskötetét mutatták be
 Vargaváros címmel jelent meg Fekete Vince új verseskötete a Magvető Kiadónál. 2019. december 13-án mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban.. A szerzővel Lövétei Lázár László költő beszélgetett. Kozma Attila színművész előadásában hallgathatott meg a közönség néhányat a kötet verseiből. Fekete Vince a bemutatón elmondta, közel tíz éven át dolgozott a kötet szövegén, közben több más kötete is megjelent. A versek világa Kézdivásárhely, a költő szülővárosa köré szövődik, az a maga történeteivel és tereivel, tradícióival és titkaival jelenítődik meg benne. Fekete Vince epikus-ironikus lírai körpanorámája olvasói számára kalandos kirándulást nyújt archaikus és posztmodern világ között, ereje teljében mutatja költészetét, a drón-perspektíva tágulását, a költői nyelv felszabadulását.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/bemutattak-fekete-vince-legujabb-kotetet-sajatos-vilag-versben/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/815/fekete-vince-vargavaros-cimu-kotetet-mutattak-be

Könyvtárosok módszertani napja
2019. december 2-án zajlott a Kájoni János Megyei Könyvtárban az év utolsó könyvtárosi módszertani napja. A szakmai megbeszélés mellett aznap sor került A Könyv Éve Romániában országos programhoz kapcsolodó könyvcsomagok szétosztására, valamint a Települési könyvtárfejlesztő program keretében meghirdetett, egészséges életmódra nevelő foglalkozássorozat indítására is. Hargita megye több mint harminc közkönyvtárának képviselői voltak jelen a szakmai rendezvényen, ahol a 2019-es év közös könyvtári projektjeinek kiértékelésére, valamint a jövő évre vonatkozó tervek megbeszélésére is sor került. Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásával a könyvtárak könyvadományban részesültek. Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke megköszönte a szakmabeliek éves tevékenységét, és a részvevők kérdéseire válaszolva pályázati és egyéb támogatási lehetőségekről tájékoztatott.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/807/konyvtarosok-modszertani-napja

Harminc éve remény: B. Kovács András könyvbemutatója
A romániai történelmi fordulat harmincadik évfordulójára jelent meg B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző 1989, te csillag! Interjúk, riportok, visszaemlékezések (ARTprinter Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2019) című válogatása, amelyben a rendszerváltó események háromszéki és nem csak háromszéki koronatanúi vallanak ezekről, ahogyan azon melegében megélték három évtizede. A könyvet a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében mutatták be 2019. december 18-án. A rendezvényt, a kötet kiadója részéről, Kopacz Attila vezette fel.
A kötetben megszólal a székely ügyész, későbbi szenátor, a magyar költő, az iskoláját önállósító tanár-igazgató, a fővárosi székely ácsmester, a templomépítő református lelkipásztor, jelenlegi püspök, a két világháború utáni időszakra emlékező, volt országos magyar párti irodavezető, az amerikai magyar Erdély-szakértő, a titokban filmező mérnök kisiparos, a székely gazda, a hírneves néprajzkutató, az agronómus akadémiai tag szakíró, a jogvédő kisebbségi ügyvéd, az unitárius püspök, a nekünk szurkoló angliai egyetemi tanár, későbbi brüsszeli parlamenti képviselő, illetve sokan mások.
A könyvet Kopacz Attila 1989. december 22-i fotói illusztrálják.
Forrás: http://www.kmkt.ro/harminc-eve-remeny-b-kovacs-andras-konyvbemutatoja
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/129164/milyen-forradalom-volt-ez-b-kovacs-andras-konyvbemutatoja

Beszélő Könyvek: Tér-kép-történetek a Tékában
A Beszélő Könyvek adventi kiadásán, 2019. december 12-én, a marosvásárhelyi Teleki Téka freskós termében dr. Bartos-Elekes Zsomborral, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének docensével Lázok Klára, a Teleki- Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa az első Székelyföld-térképekről, a Székelyföld-fogalom változásairól, a térképek és a hatalom interakciójáról, illetve erdélyi térképgyűjtemények izgalmas meglepetéseiről, erdélyi és európai digitalizálási projektjeiről beszélgetett.
Forrás: https://www.facebook..com/events/787031148405295/?active_tab=about

Adventi könyvvásárt tartottak a gyergyószentmiklósi könyvtárban
Első alkalommal rendezett adventi könyvvásárt 2019 decemberében a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Az intézmény emeletén 330 különböző kötetből lehetett válogatni, ráadásul kézműves termékeket is vásárolhattak az érdeklődők.
 "A rendezvénynek az elsődleges célja az volt, hogy azokat is bevonzzuk, akik nem rendszeres látogatói az intézménynek. Szeretnénk egy szélesebb réteget megszólítani, ezért is vannak a könyvek mellett kézműves termékek is" – hangsúlyozta Vincze Csilla, a szervező könyvtár igazgatója. Helyi nyomdákat kértek fel a partnerségre, de nem csak helyi, hanem más erdélyi kiadók könyveit is megtalálták az érdeklődők. Mesekönyvek, egészen kicsiknek ajánlott, kartonlapra nyomtatott könyvek, lelki tartalmak, sportkötetek, Biblia, fotóalbumok egyaránt megtalálhatóak voltak a könyvvásáron. Aki vásárolt, a könyvtár tevékenységét is támogatta, hiszen a bevétel egy részét az intézmény kapta meg. Ebből az összegből neves előadókat tudnak meghívni, és új könyveket is vásárolnak a könyvtár számára, tovább bővítve a kínálatot.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/adventi-konyvvasart-tartanak-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtarban

Doboznyi szeretet – adventi adakozással zárta az évet a gyergyóditrói könyvtár
Egészéves tevékenységüket adventi adakozással és ünnepi rendezvénnyel zárták 2019 decemberében a gyergyóditrói községi könyvtár munkatársai. Doboznyi szeretet címmel idén már hatodik alkalommal szervezték meg süteményadományozó akciójukat. Az összegyűlt finomságokat önkéntesek segítségével juttatták el a rászorulóknak, nagycsaládosoknak, egyedül élő időseknek.
Az ünnepvárás időszakában, december 18-án adventi hangolóra hívták az irodalomkedvelőket a községi könyvtárba, ahol versekkel, adventi történetekkel és énekekkel közösen élhették meg a várakozás csodáját. Köllő Enikő könyvtáros a Hargita Népe napilapnak elmondta, a közelgő ünnepek alkalmat nyújtanak arra, hogy egymást megajándékozzuk, főként azokat, akiknek az év többi napján kevesebb jut. Az adományozási akció évek óta zajlik, és évről-évre többen tartják fontosnak, hogy ajándékozzanak, szebbé téve a szeretet ünnepét.
Forrás: https://hargitanepe.eu/unnepi-hangulat-a-gyergyoditroi-konyvtarban-adventi-hangolora-es-adakozasra-hivnak/

A székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár karácsonyi programja
2019. december 24-én 16 és 21 óra között angyalváró foglalkozást szerveztek kisgyerekek számára, a székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár Látvány- és hangzóanyag termében.
A korhatár 3 évtől felfelé volt megszabva, a gyerekek csakis egyik szülő, nagyobb testvér vagy nagyszülő jelenlétében maradhattak a foglalkozáson. Lehetőségük nyílt rajzolni, kifestőzni, mesét olvasni és hallgatni, rajzfilmeket nézni. Természetesen otthonról hozott játékkal is játszhattak.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/

A Székely Mikó Kollégiumról szóló irodalom bibliográfiája
 Amint azt hírlevelünk előző lapszámában jeleztük, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumról szóló irodalom bibliográfiáját Csikós Júlia, a híres háromszéki iskola dokumentációs könyvtárának őre állította össze. Erről az évtizedeken át végzett bibliográfusi munkáról írt Péter Sándor a Háromszék napilap 2019. december 3-i számában:
'Bizony meglepődtünk, amikor a Székely Mikó Kollégium ünnepségsorozatának egyik rendezvényén kézbe vehettük azt a tízezernél jóval több címszót tartalmazó két kötetet, amelyek a tanintézetről szóló irodalom bibliográfiáját tartalmazzák. Egyelőre egyetlen példány létezik, úgy tudjuk, de ha valakit nagyon érdekel, létrejötte óta kik, hol, mennyit írtak erről a tanintézetről, forgathatja, tanulmányozhatja az iskola dokumentációs könyvtárában. A szerző, a sok ezer dokumentumot megvizsgáló, elolvasó, az adatokat rendszerező, számítógépre író Csikós Júlia szívesen kalauzol el mindenkit, aki tájékozódni akar, és bizony az évek során soknak a tollán születtek nagy alkotások, amelyekhez ő "szállította" a nyersanyagot.
(…) Azon a szép rendezvényen a bibliográfus Csikós Júlia felvázolta azt a hatalmas erőfeszítéssel járó munkát, amelyet évtizedeken át végzett szerényen, s most az eredményt felmutatva az addig kétkedők is rácsodálkoztak arra a gazdagságra, amelyet iskolájuk fel tud mutatni. Már az is látványos eredmény, hogy a kollégium hosszú időn át megjelenő, Gyökerek című folyóiratának teljes bibliográfiája elkészült. Ugyanígy a kollégiumról szóló irodalom teljes bibliográfiája is. Ezt az tudja igazán értékelni, aki tudományos vagy ismeretterjesztő tanulmányok készítése során adatok után kutat.
A jelen könyvészetben szépirodalmi, tudományos, publicisztikai anyagokat dolgozott fel a szerző, levéltári anyagokat, dokumentumokat, fényképeket, értesítőket, évkönyveket böngészett át, s az általa átfésült hatalmas anyagból kigyűjtött minden olyan helyet, ahol a Mikóról esik szó, akár egyetlen utalásban is. A Székely Mikó Kollégium iránt már az első lépéseitől nagy volt az érdeklődés. Összesen közel háromszáz sajtótermékben, folyóiratban, közlönyben és más írott forrásban tesznek említést róla, hisz aránylag rövid idő alatt nőtt fel más neves iskolák mellé. Például a Pesti Hírlap 1893-ban ír az első itteni érettségiről. Ismertsége egyre fokozódott, 1941-ben még Móricz Zsigmond is tiszteletét tette falai között. (...)’
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/128665/a-bibliografia-tudomanya

Folyamatosan megrongálják a könyvkuckókat, de így sem hátrálnak a kezdeményezők
Három cserekönyvkuckót helyezett ki a Spektrum Oktatási Központ 2017 nyarán a csíkszeredai központi parkba. Az elmúlt két és fél évben azonban a kis faházikókat többször is megrongálták: mindhárom kuckó ajtaját tönkretették, az ablakaikat betörték, illetve kettőt a sarkaiból is kitéptek.
Eredetileg cserekönyvkuckóként képzeltük el a működési elvet, azaz aki kivesz egy könyvet, tesz helyébe másikat, vagy ha kiolvasta, visszaviszi a kölcsönzött kiadványt. Ez sajnos nem így működik, hanem úgy, hogy időnként például azok, akik otthon rendet csinálnak a könyvespolcaikon, a kiselejtezett könyveikkel feltöltik a kuckókat. Csakhogy amint kiteszik a könyveket, azok nagyon hamar el is tűnnek a faházikókból – magyarázta Ferencz Katalin, az oktatási központ munkatársa, a kuckók kihelyezésének kezdeményezője. Hozzátette, ráadásul valóban nagyon sokszor megrongálják, tavasztól őszig havi rendszerességgel javították a házikókat. Ugyanakkor jó néven vették, hogy nemcsak ők tekintették szívügyüknek a kezdeményezést, hanem a civilek önkéntesen megjavították a kuckók ajtóit. Bár nem tartott sokáig, amíg újra tönkretették...
Egyelőre a helyükön maradnak a faházikók, viszont 2020 tavaszán elköltöztetik azokat a város olyan pontjaira, ahol térfigyelő kamerák vannak. Abban bíznak, hogy így elejét vehetik az újabb rongálásoknak. Az egyik új helyszínként a Szabadság térre gondoltak, mivel ott sokan kiülnek a padokra, így pihenés közben egy-egy könyvet is ellapozhatnak. A másik két kuckónak még nem találtak új helyet, de tavasszal majd eldöntik, hova költöztetik.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/folyamatosan-megrongaljak-a-konyvkuckokat-de-igy-sem-hatralnak-a-kezdemenyezok

Salamon Ferenc oktatástörténeti régészkönyve
2019. december 14-én a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben került első alkalommal bemutatásra a Torján lakó – jelenleg Csángóföldön magyar nyelvet és irodalmat tanító – Salamon Ferenc tanár, helytörténész ötvenéves kutatói munkájának eredményeit összefoglaló vaskos, 374 oldalas kötet, az Oktatástörténeti régészkedés Háromszéken 1948-ig című könyv.
A szerző ötödik könyvét Tulit Ilona, a kötet szerkesztője és Molnár G. Márta, a torjai Kicsi Antal Általános Iskola pedagógusa mutatta be, utóbbi a könyv születése és annak tartalma kapcsán kérdezte is a szerzőt, aki azt is elárulta, hogy következő könyve a Művelődéstörténeti barangolás Háromszéken címet fogja viselni.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/129026/bemutattak-salamon-ferenc-konyvet
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/oktatastorteneti-kutatas/
Recenzió a könyvről: https://www.3szek.ro/load/cikk/128979/tulit-ilona:-salamon-mester-adomanya

Egy könyv szülője nem csak az író – interjú Szonda Szabolccsal
 A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője, Szonda Szabolcs műfordítói munkásságát ismerhetjük meg a fenti címmel készült interjúból, amelyből részletet közlünk alább:
(...) 1974-ben születtem Sepsiszentgyörgyön, ahol jelenleg is lakom. A helybeli Székely Mikó Kollégiumban érettségiztem, aztán a Bukaresti Egyetem Hungarológia Tanszékén szereztem tanári diplomát magyar-román szakon, ugyanott végeztem el a mesterképzést és védtem meg doktori disszertációmat. Dolgoztam a sajtóban, napilapok kulturális mellékletének szerkesztőjeként, tanítottam a Hungarológián tíz évig, és tizenegyedik éve vagyok a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője.
Valóban, a költőségen „átestem” én is, ahogy majd’ mindenki, aki szépírásra adja a fejét, és a vers iránti érdeklődésem, mivel kötet is jelent meg belőle, megmaradt, tán a lírikusi vénám is, mert nem csak érintőleges volt a kapcsolatom a versírással. A műfordítás talán úgy jött be az életembe, hogy az egyetemi tanulmányok során, a román mellékszakon nagyon jó tanáraim voltak, Mircea Cărtărescu és társai, akik igen érdekes témákkal, szerzőkkel, művekkel találkoztatták hallgatóságukat. Akkor kaptam rá a rendszerváltás előtti, az ún. „nyolcvanas nemzedék” román szerzőinek írásaira és a kortárs román irodalomra is, ezeket érzem alkatilag, olvasóként is a legközelebb magamhoz.
Hol jelennek meg cikkeid és milyen témában olvashatunk tőled? Két könyvről tudok, melyeket román-magyar nyelvre fordítottál. Simona Popescu:Vedlések és Dan Lungu: Tyúkok a mennyben. Miért pont ezt a két művet választottad? Miért éreztél kedvet, hogy ezt elvállald?  Melyik könyvet szeretted jobban fordítani?
Saját írásokat, szépirodalmiakat és recenziókat, kritikákat, az erdélyi irodalom hetvenes és nyolcvanas éveiről szóló tanulmányokat, valamint műfordításokat 1994 körül kezdtem közölni, előbb idehaza, aztán magyarországi és más külföldi lapokban, folyóiratokban, antológiákban is. A minap összeszámoltam, egy előadásra készülve, hogy eddig kb. 35 román szerző egyes írásait vagy teljes kötetét fordítottam magyarra, zömmel kortárs írókat, költőket. A kérdésben szereplő két regényen kívül a fordításomban jelent meg, ugyancsak a budapesti Pont Kiadónál, mint az előbbi kettő, Simona Popescu Xilofon című verskötete, Vlad Arghir Képek egy Leonard Cohen koncertről című monografikus nagyesszéje és Ardian-Christian Kuciuk A hattyú feltalálásának éve című regénye. (...)
Forrás és a teljes interjú itt: https://ujalmok.blogspot.com/2019/12/egy-konyv-szuloje-nemcsak-az-iro.html

Hatszáz éves örökség Székelyderzsen
Éppen hat évszázada készült a székelyderzsi (mostani) unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló falképsorozata, amelyet egy, a nagyközönségnek szánt kiadványban ismertet Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész. A templom- és freskókalauzt 2019. december 17-én mutatta be a szerző városában, a Székely Nemzeti Múzeumban.
A középkori magyar királyság falképeinek kutatójaként ismert Jánó Mihály elmondta, a szakmai dolgozatok nem jutnak el a nagyközönséghez, viszont az érdeklődők szívesen vennék, ha „elkalauzolná” őket valami egy-egy műemlék templom látogatása alkalmával – ezért döntött a Kalauz sorozat elindítása mellett. A székelyderzsi templom bemutatója immár negyedik a sorozatban, a következő a bögözi templom restaurált falképének ismertetője lesz.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/129097/hatszaz-eves-orokseg-szekelyderzsben-jano-mihaly-konyvenek-bemutatoja

Bolyai János: egy lángész, akit elfelejtettünk
 "12 683 jegyzetpapír a Teleki Tékában, egy függelék az apja könyvében és egy igen ellentmondásos és furcsa, különleges élet. A megbecsülés, az elismertség teljes hiánya, utólag néhány intézmény-, illetve utcanév. Szobrok. És most egy könyv, Láng Zsolt tollából – Bolyai Jánosról, az elfelejtett erdélyi matematikus-zseniről, aki szerint a tér másképpen görbül, ha egy test belekerül."
Katona Zoltán újságíró Láng Zsolt Bolyai-regényét bemutató írása a Liget.ro portálon olvasható:"A 2019-es év legnagyobb és talán legjelentősebb erdélyi magyar regénye Láng Zsolt nevéhez fűződik – és természetesen ahhoz a személyhez, akiről szól. Bolyai János, a 19. század nagy erdélyi matematikusa elfelejtve, nagy szegénységben halt meg 1860-ban, korában egy magányos, haragos, frusztrált ember lehetett – az elmúlt másfél évszázadban sok-sok tudományos, illetve szépirodalmi mű is jelent meg életéről és munkásságáról, mégis 2019-ig kellett várni arra, hogy egy igazi, modern regény szülessen róla. Ezt írta meg Láng Zsolt, a kortárs erdélyi magyar irodalom egyik kevésbé mediatizált, de annál nagyobb és sokoldalúbb alakja – a kötet a pécsi Jelenkor kiadónál jött ki, az író az elmúlt hetekben-hónapokban több helyszínen is tartott könyvbemutatót. Mivel abban a szerencsében volt részem, hogy székelyudvarhelyi könyvbemutatót jómagam vezethettem, illetve az elmúlt hetekben a könyvet is elolvastam, megpróbálom egyfajta összegzést készíteni – bízva abban, hogy a könyvnek hosszú lesz az utóélete. Egy ilyen monumentális és ennyire jól megírt mű ugyanis kritikák, interjúk és recenziók tucatjait érdemelné ki nemcsak az erdélyi, hanem az anyaországi irodalmi 'szakma' részéről is."
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/bolyai-janos-egy-langesz-akit-elfelejtettunk

A Korunk 2019. decemberi száma
 Rendszerváltás Kelet-(Közép-)Európában. Milyen premisszái voltak és milyen utak vezettek a kelet-közép-európai rendszerváltásokhoz? Hogyan – és miképpen – hatott a Szovjetunió válsága a szovjet/szocialista tömb felbomlására? Melyek voltak e folyamat stációi? Hogyan zajlott a rendszerváltás a keleti blokk egyes államaiban? Milyen nehézségekkel kellett szembesülniük az érintett államoknak az átalakulás során?
Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a kolozsvári Korunk folyóirat decemberi összeállítása, hazai és nemzetközi szakértők – Romsics Ignác (A kelet-európai rendszerváltozások külpolitikai háttere); Tischler János (Lengyelország – 1989); Kiss Gy. Csaba (’Zónaidő’. A magyarországi átmenet néhány areális összefüggése); Duray Miklós (Forradalom vagy hatalomátvétel?); Németh István (Rendszerváltás az NDK-ban); Markó Béla (Hogyan váltsuk rendszerünket? A romániai rendszerváltás néhány tanulsága); Juhász József (Rendszerváltás vagy „államváltás”? Jugoszlávia az 1980-90-es évek fordulóján); Jeszenszky Géza (Az Antall-kormány szomszédsági és nemzetpolitikája); Novák Csaba Zoltán (A romániai rendszerváltás és a nemzetiségi kérdés megjelenése) – segítségével. A lapszámot Tettamanti Béla Munkácsy Mihály-díjas képzőművész illusztrálta.
Forrás: https://www.nepujsag.ro/articles/korunk-2019-december

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető.. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Januári évfordulók 2020

460 esztendeje, 1560. január elsején született Joachim du Bellay francia költő.

105 éve, 1915. január elsején született Branko Ćopić szerb író és novellista.

75 éve, 1945. január elsején született Ferenczes István székely-magyar költő, író, újságíró és szerkesztő.

40 éve, 1980 január elsején hunyt el Tamkó Sirató Károly vajdasági magyar író, költő, művészetfilozófus és műfordító.

25 éve, 1995. január elsején hunyt el Kovalik Károly magyar újságíró és riporter.

5 éve, 2015. január elsején hunyt el Drahoslav Machala szlovák író és újságíró.

450 esztendeje, 1570. január másodikán született Luis Vélez Guevara spanyol drámaíró és író.

100 éve, 1920. január másodikán született Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus.

75 éve, 1945. január másodikán hunyt el Gulácsy Irén magyar író, színműíró.

45 éve, 1975 január másodikán hunyt el Carlo Levi zsidó származású olasz író, költő, festő, orvos és politikus.

20 éve, 2000. január másodikán hunyt el Patrick O'Brian (Richard Patrick Rush) angol író, novellista és műfordító.

2125 esztendeje i. e. 106. január harmadikán született Marcus Tullius Cicero római író, filozófus és politikus.

180 éve, 1840. január harmadikán született Ján Karafiát cseh író, költő, evangélikus lelkész és teológus.

145 éve, 1875. január harmadikán hunyt el Pierre Larousse francia filológus, nyelvész, lexikológus és tanár.

135 éve, 1885. január harmadikán született Lesznai Anna magyar költő, író, grafikus és iparművész.

105 éve, 1915. január harmadikán született Békés Gellért magyar teológus, irodalmár, költő és bencés szerzetes.

105 éve, 1915. január harmadikán született Pierre Courtade francia író, esszéíró és újságíró.

235 éve, 1785. január negyedikén született Jakob Grimm német mesegyűjtő, nyelvész, irodalomtudós jogász és könyvtáros.

100 éve, 1920. január negyedikén hunyt el Benito Pérez Galdós spanyol novellista, újságíró és drámaíró.

80 éve, 1940. január negyedikén született Kao Hszing-Csien (Gao Xingjian) kínai író és drámaíró.

60 éve, 1960. január negyedikén hunyt el Albert Camus francia író, drámaíró és filozófus. Ismert művei: Közöny, A pestis, Sziszüphosz mítosza, Caligula, A lázadó ember.

55 éve, január negyedikén hunyt el Thomas Stearn Eliot amerikai születésű angol költő, drámaíró, esszéista és kritikus.

15 éve, 2005. január negyedikén hunyt el Guy Davenport amerikai író, műfordító, festő és tanár.

745 esztendeje, 1275. január ötödikén hunyt el Fudzsivara (Fujiwara) no Tameie japán költő.

555 esztendeje, 1465. január ötödikén hunyt el I. Károly orléans-i herceg (Charles I d'Orléans) francia költő.

110 éve, 1910. január ötödikén született Petelei István örmény származású erdélyi magyar író, újságíró, lapszerkesztő, színház és zenekritikus.

110 éve, 1910. január ötödikén született Holló Ernő székely származású magyar költő, újságíró és szerkesztő.

75 éve, 1945. január ötödikén hunyt el Szabó Dezső erdélyi magyar író, költő, kritikus és publicista.

200 éve, 1820. január hatodikán született Degré Alajos francia származású magyar író, ügyvéd és forradalmár.

140 éve, 1880. január hatodikán született Balogh István székely-magyar író, színműíró és jogász.

115 éve, 1905. január hatodikán született Kazys Boruta litván író, költő és politikus.

65 éve, 1955. január hatodikán hunyt el Jevgenyij Viktorovics Tarle (Yevgeny Viktorovich Tarle) orosz történész, történetíró és író.

695 esztendeje, 1325. január hetedikén hunyt el Dom Dinis portugál király és költő.

300 esztendeje, 1715. január hetedikén hunyt el François Fénelon francia teológus, költő és író.

290 éve, 1730. január hetedikén hunyt el Árni Magnusson izlandi-dán filológus, pap, a régi kéziratok gyűjtője.

95 éve, 1925. január hetedikén született Gerald Malcolm Durrel brit író és zoológus. Népszerű alkotásai: Családom és egyéb állatfajták, Állatkert a poggyászomon, Léghajóval a világ körül, Noé bárkáján stb.

15 éve, 2005. január hetedikén hunyt el Pierre Daninos francia író és humorista.

5 éve, 2015. január hetedikén hunyt el Tadeusz Konwicki lengyel író, forgatókönyvíró és filmrendező.

325 esztendeje, 1965. január nyolcadikán született Pavol Jakobaei szlovák egyházi író.

115 éve, 1905. január nyolcadikán született Grandpierre Lajos magyar író, újságíró és szerkesztő.

45 éve, 1975. január nyolcadikán hunyt el Botond-Bolics György magyar író és mérnök.

1 éve, 2019. január nyolcadikán hunyt el Pierre Barillet francia író, drámaíró és forgatókönyvíró.

180 éve, 1840. január kilencedikén született Akaki Cereteli (Tsereteli) grúz költő, író, publicista és politikus.

135 éve, 1885. január kilencedikén született Bengt Berg svéd író, fotós és ornitológus.

130 éve, január kilencedikén született Karel Čapek cseh író, drámaíró és elbeszélő.

130 éve, január kilencedikén született Kurt Tucholsky zsidó származású német író, drámaíró és elbeszélő.

105 éve, 1915. január tizedikén született Abonyi Borbála (Bori néni) magyar gyermekíró.

110 éve, 1910. január tizedikén született Aadu Hint észt író és novellista.

100 éve, 1920. január tizedikén született Csanádi Imre magyar költő, író, műfordító, balladagyűjtő, publicista és szerkesztő.

10 éve, 2010. január tizedikén hunyt el Rádi Krisztina magyar műfordító, kulturális szervező, író és producer.

5 éve, 2015. január tizedikén hunyt el Robert Stone amerikai író, novellista és újságíró.

75 éve, 1945. január tizenegyedikén hunyt el Ligeti Ernő erdélyi magyar író, publicista és szerkesztő.

75 éve, 1945. január tizenegyedikén hunyt el Ada Negri olasz költőnő és író.

140 éve, 1880. január tizenkettedikén született Lengyel Menyhért magyar drámaíró, forgatókönyvíró, szerkesztő és szociográfus.

90 éve, 1930. január tizenkettedikén született Csák Gyula magyar író, drámaíró, forgatókönyvíró, szerkesztő és szociográfus.

1 éve, 2019. január tizenkettedikén hunyt el Slavoljub Đukić szerb újságíró, író és szerkesztő.

155 éve, 1865. január tizenharmadikán hunyt el Józef Dzierzkowski (Bolesta) lengyel író és újságíró.

115 éve, 1905. január tizenharmadikán született Ábel Olga székely származású magyar írónő, újságíró és műfordító.

60 éve, 1960. január tizenharmadikán hunyt el Sibilla Aleramo olasz írónő, költő és női aktivista.

300 esztendeje, 1720. január tizennegyedikén született Daniel Polixénia erdélyi magyar írónő.

135 éve, 1885 január tizennegyedikén született Dénes Zsófia magyar írónő és újságíró.

5 éve, 2015. január tizennegyedikén hunyt el Andrassew Iván magyar író és újságíró.

225 éve, 1795. január tizenötödikén született Bölöni Farkas Sándor székely-magyar író, műfordító, utazó és művelődésszervező.

225 éve, 1795. január tizenötödikén született Willem de Clercq holland költő és író.

225 éve, 1795. január tizenötödikén született Alekszandr Szergejevics Gribodejov (Alexander Sergeyevich Griboyedov) orosz drámaíró és diplomata.

165 éve, 1894. január tizenötödikén született Mihai Eminescu (Mihail Eminovici) román költő, színműíró, újságíró és író.

40 éve, 1980. január tizenötödikén hunyt el Gál György Sándor magyar író és zenetörténész.

170 éve, 1850. január tizenhatodikán született Endrődi Sándor magyar költő, író és műfordító.

170 éve, 1850. január tizenhatodikán született Pierre Loti (Julien Louis Marie Viaud) francia író, esszéíró, újságíró és tengerésztiszt.

115 éve, 1905. január tizenhatodikán született Anna Sakse lett írónő, szerkesztő, Lettország népművésze.

10 éve, 2000. január tizenhatodikán hunyt el Fekete Gyula magyar író, újságíró és szociográfus.

10 éve, 2010. január tizenhatodikán hunyt el Erich Segal amerikai forgatókönyvíró, producer és filmrendező.

1 éve, 2019. január tizenhatodikán hunyt el Mirjam Pressler német írónő és műfordító.

420 esztendeje, 1600. január tizenhetedikén született Pedro Calderón de la Barca spanyol költő és drámaíró.

125 éve, 1895. január tizenhetedikén született Mécs László (Martoncsik József) szerzetes, költő és lapszerkesztő.

105 éve, 1915. január tizenhetedikén született Benedek István magyar író, orvos és művelődéstörténész.

20 éve, 2000. január tizenhetedikén hunyt el Andrej Hieng szlovén író, drámaíró és színházi rendező.

1 éve, 2019. január tizenhetedikén hunyt el Sam Savage amerikai író és költő.

1 éve, 2019. január tizenhetedikén hunyt el Mary Oliver amerikai költőnő és esszéíró és író.

265 éve, 1755. január tizennyolcadikán született Ondrej Plachý szlovák író, költő és lelkész.

60 éve, 1960. január tizennyolcadikán hunyt el Nahit Sirri Örik török író, színműíró, újságíró és kritikus.

300 esztendeje, 1720. január tizenkilencedikén született Franciszek Bohomolec lengyel drámaíró, író, nyelvész és színházi reformer.

120 éve, 1900. január tizenkilencedikén született Mihail Vasziljevics Iszakovszkij orosz költő és lapszerkesztő.

50 éve. 1970. január tizenkilencedikén hunyt el Hamza Humo bosznyák-szerb költő, író lapszerkesztő és újságíró.

115 éve, 1905. január huszadikán hunyt el Dmitrij Vasziljevics (Vasiljevič) Averkiev orosz író, színműíró és kritikus.

205 éve, 1815. január huszonegyedikén hunyt el Matthias Claudius német költő és újságíró.

150 éve, 1870. január huszonegyedikén hunyt el Alekszandr Ivanovics Herzen orosz író, filozófus és forradalmár.

140 éve, 1880. január huszonegyedikén hunyt el Ignazio Ciampi olasz költő, drámaíró, műfordító és irodalomtörténész.

115 éve, 1905. január huszonegyedikén született Wanda Wasilewska lengyel írónő, publicista és politikus.

70 éve, 1950. január huszonegyedikén hunyt el George Orwell (Eric Arthur Blair) angol író, kritikus és újságíró. Ismert művei: Hódolat Katalóniának, Légszomj, Állatfarm, 1984.

75 éve, 1945. január huszonkettedikén hunyt el Else Lasker-Schüller zsidó származású német költőnő.

150 éve, 1870. január huszonharmadikán hunyt el Eugène Labiche francia drámaíró és író.

145 éve, 1875. január huszonharmadikán hunyt el Charles Kingsley angol író és történész.

100 éve, 1920. január huszonharmadikán született Létay Lajos erdélyi magyar költő, író, szerkesztő, publicista, tanár és képviselő.

20 éve, 2000. január huszonharmadikán hunyt el Gréda József erdélyi magyar költő, író és műfordító.

245 éve, 1775. január huszonnegyedikén született Friedrich Wilhelm Joseph Schelling német drámaíró, költő és filozófus.

190 éve, 1830. január huszonnegyedikén született Pietro Cossa olasz drámaíró, író, énekes és tanár.

90 éve, 1930. január huszonnegyedikén született Nyárádi Szabó Zoltán székely-magyar költő és sportoló.

55 éve, 1965. január huszonnegyedikén hunyt el Winston Churchill angol miniszterelnök, politikus és író.

120 éve, 1900. január huszonötödiken született Fekete István magyar író, forgatókönyvíró és elbeszélő. Népszerű regényei: Kele, Lutra, Tüskevár, Bogáncs, Téli berek, Hú.

80 éve, 1940. január huszonötödikén született Jakabos Ödön székely-magyar író és utazó.

20 éve, 2000. január huszonötödiken hunyt el Gréda József zsidó származású erdélyi magyar költő, író és műfordító.

1 éve, 2019. január huszonötödikén hunyt el Érich Holder francia író és forgatókönyvíró.

745 esztendeje, 1275. január huszonhatodikán hunyt el Ulrich von Liechtenstein német lovagköltő.

165 éve, január huszonhatodikán hunyt el Gérard de Nerval (Labrunie) francia költő, író, drámaíró és műfordító.

125 éve, 1895. január huszonhatodikán hunyt el Komjáthy Jenő magyar költő.

115 éve, 1905 január huszonhatodikán született Tamkó Sirató Károly vajdasági magyar író, költő, művészet filozófus és műfordító.

1 éve, 2019. január huszonhatodikán hunyt el Fakan Balázs magyar dramaturg és forgatókönyvíró.

105 éve, 1915. január huszonhetedikén született Gyurcsó István felvidéki magyar költő és újságíró.

100 éve, 1920. január huszonhetedikén született Vladimir Ciokov romániai szerb költő.

75 éve, 1945. január huszonhetedikén hunyt el Szerb Antal zsidó származású magyar író, irodalomtörténész és műfordító. Ismert művei: A Pendragon legenda, Utas és holdvilág, A királyné nyaklánca, Gondolatok a könyvtárban, A magyar irodalom története, a világirodalom története.

10 éve, 2000. január huszonhetedikén hunyt el Jerome David Salinger zsidó származású amerikai író. Ismert művei: Zabhegyező, Franny és Zooey, Magasabbra a tetőt ácsok, Seymour: Bemutatás.

215 éve. 1805. január huszonnyolcadikán hunyt el Csokonai Vitéz Mihály nagy magyar költő, író és műfordító.

200 éve, 1820 január huszonnyolcadikán hunyt el Pálóczi Horváth Ádám magyar költő, író és hagyománygyűjtő.

65 éve, 1955. január huszonnyolcadikán hunyt el Török Sophie (Tanner Ilona) felvidéki származású magyar írónő és költő.

300 éve, 1720. január huszonkilencedikén született Franciszek Bohomolec lengyel író, drámaíró és nyelvész.

160 éve, 1860. január huszonkilencedikén született Anton Pavlovici Csehov orosz író és drámaíró. Ismert alkotásai: Platonov, A csinovnyik halála, Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert.

150 éve, 1870. január huszonkilencedikén született HenryBordeaux francia író és ügyvéd.

140 éve, 1880. január huszonkilencedikén született Bodor Aladár magyar költő, író, újságíró és gimnáziumi igazgató.

70 éve, 1950. január huszonkilencedikén született Vámos Miklós magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg, műfordító, kiadóigazgató és műsorvezető.

25 éve, 1995. január huszonkilencedikén hunyt el Herceg János vajdasági magyar író, műfordító és szerkesztő.

15 éve, 2005. január huszonkilencedikén hunyt el Efrájim Kishon (Kishont Ferenc) magyar származású izraeli író, drámaíró és humorista.

5 éve, 2015. január huszonkilencedikén hunyt el Colleen McCullough ausztrál írónő. Népszerű műve a Tövismadarak.

5 éve, 2015. január huszonkilencedikén hunyt el Rod McKuen amerikai költő, énekes és dalszerző, valamint színész.

5 éve, 2015. január huszonkilencedikén hunyt el Kővári Péter magyar újságíró, televíziós szerkesztő és rendező.

1 éve, 2019. január huszonkilencedikén hunyt el Jane Aamud dán író, újságíró és forgatókönyvíró.

1 éve, 2019. január huszonkilencedikén hunyt el Fernando Gaitán Salom kolumbiai forgatókönyvíró.

190 éve, 1830. január harmincadikán hunyt el Virág Benedek (Ádám Ignác) magyar költő, műfordító, történetíró és tanár.

190 éve, 1830. január harmincadikán született Petre Ispirescu román író, mesegyűjtő, folklorista és nyomdász.

25 éve, 1995. január harmincadikán hunyt el Gérald Malcolm Durrel brit-ír-angol zoológus és író.

15 éve, 2005. január harmincadikán hunyt el Tar Sándor magyar író és szociográfus.

85 éve, 1935. január harmincegyedikén született Óe Kenzaburó japán író és novellista.

80 éve, 1940. január harmincegyedikén hunyt el Jakiv Mamontov ukrán költő és író.

10 éve, 2005. január harmincegyedikén hunyt el Tomás Eloy Martínez argentin író, újságíró, forgatókönyvíró és esszéíró.

10 éve, 2005. január harmincegyedikén hunyt el Kage Baker amerikai sci-fi írónő.

Érdemes tudni

240 éve, 1780. január elsején jelent meg az első magyar nyelvű hírlap Pozsonyban, a Magyar Hírmondó.

120 éve, 1900. január elsején jelentették meg a Huszadik Század című magyar folyóirat első számát.

95 éve, 1925. január elsején született Sárosi Bálint János székely-magyar zeneszerző, népzenekutató, és zenei szakíró.

20 éve, 1995. január elsején hunyt el Wigner Jenő Pál zsidómagyar-amerikai fizikus, matematikus és egyetemi oktató.

130 éve, 1890. január másodikán született Petres Kálmán székely-magyar katolikus pap, tanár és egyházi író.

110 éve, 1910. január hatodikán született Demeter Béla erdélyi magyar szociológus, újságíró, szerkesztő és politikus.

75 éve, 1945. január hatodikán született Székedi Ferenc székely-magyar újságíró, szerkesztő és műfordító.

25 éve, 1995. január hatodikán született Balás Gábor székely-magyar jogtörténész és író.

75 éve, 1945. január hetedikén született Bíró József partiumi magyar művészettörténész.

15 éve, 2005. december hetedikén hunyt el Albert Antal székely-magyar újságíró és szerkesztő.

180 éve, 1840. január nyolcadikán született Bagári József (Jožef Bagari) szlovén-magyar tankönyvíró, irodalmár és katolikus pap.

400 esztendeje, 1620. január kilencedikén a pozsonyi országgyűlés a székely származású magyar Bethlen Gábornak felajánlotta a királyi címet, de ő maradt a Magyarország fejedelme címnél.

235 éve, 1785. január tizedikén hunyt el Weis Ferenc magyar matematikus, csillagász és jezsuita szerzetes.

220 éve, 1800. január tizenegyedikén született Jedlik Ányos (István) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes és oktató.

145 éve, 1875, január 11-én hunyt el Luppiss János az önálló hajtással rendelkező torpedó feltalálója, aki az osztrák-magyar haditengerészetnél teljesített szolgálatot.

50 éve, 1970. január tizenegyedikén hunyt el Kiss Géza erdélyi jogász, jogtörténész és műfordító.

75 éve, 1945. január tizenkettedikén hunyt el Kúnos Ignác nyelvész, turkológus és folklorista.

125 éve, 1895. január tizenötödikén jelentették meg a Magyar Chemiai Folyóiratot először.

195 éve, 1825. január tizenhatodikán született Finály Henrik zsidó származású magyar klasszika-filológus és tanár.

100 éve, 1920. január tizenhatodikán hunyt el Krenner József Sándor magyar geológus, mineralógus és ásványkutató.

75 éve, 1945. január tizenkilencedikén született Tőzsér József Gyula székely-magyar könyvkiadó, könyvkereskedő és vállalkozó.

5 éve, 2015. január tizenkilencedikén hunyt el Kötő József erdélyi magyar dramaturg, színháztörténész és politikus.

1 éve, 2019. január tizenkilencedikén hunyt el Jenei Éva magyar irodalomtörténész és szerkesztő.

750 esztendeje, 1270. január huszadikán Esztergomi Boldog Özséb a pálos rend megalapítója.

170 éve, 1850. január huszonharmadikán született Kádár József erdélyi magyar történész, néprajzkutató és szerkesztő.

1 éve, 2019. január huszonharmadikán hunyt el Szegőfi Anna Mária levéltáros.

10 éve, 2010. január huszonnegyedikén hunyt el Csetri Elek erdélyi magyar történész, helytörténész.

160 éve, 1860. január huszonhetedikén született Bolyai János erdélyi magyar matematikus és hadmérnök.

115 éve, 1905. január huszonnyolcadikán született Kulin György magyar csillagász számos kisbolygó felfedezője, valamint a csillagászat kiemelkedő népszerűsítője. Ismert munkái: A távcső világa, Mit mondanak a csillagok?.

70 éve, 1950. január huszonkilencedikén született Stibli Mária erdélyi magyar építész és építészeti szakíró.

250 éve, 1770. január harmincadikán született Köteles Sámuel erdélyi magyar filozófus, tudós és egyetemi oktató.

95 éve, 1924. január harmincadikán született Nagy Pál székely-magyar kritikus, szerkesztő és irodalomtörténész.

75 éve, 1945. január harmincadikán született Cseke Péter székely-magyar irodalomtörténész, sajtótörténész, újságíró és szociográfus.

30 éve, 1990. január harmincadikán hunyt el Kovács Ágnes erdélyi magyar néprajzkutató, folklorista és szakíró.

85 éve, 1935. január harmincegyedikén született Bartalis Ágoston székely-magyar jogász, közgazdász, szociográfus és közíró.