Fiatal írók számára hirdet pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia
Fiatal írók számára hirdet pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia és működtetője, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG), a pályázatok benyújtásának határideje 2022. szeptember 11.
A pályakezdő szépíró kategóriában közzétett felhívás szerint idén tíz alkotó részesülhet jelentős szakmai és a későbbiekben anyagi támogatásban – olvasható a szervezők közleményében. Mint írják, olyan 18 és 25 év közötti tehetségek jelentkezését várják, akik még nem rendelkeznek önálló szépirodalmi kötettel, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket. Emellett úgy érzik, alkotói pályájuk kibontakozását elősegítheti az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóinak iránymutatása, szakmai tapasztalata, egy alkotói közösséghez való tartozás, a pályakezdés nehézségeinek áthidalásához nyújtott szakmai, szellemi és a későbbiekben anyagi támogatás.
Kertkönyvtári összegzés
2022. július 4-től augusztus 12-ig naponta 10 és 12 óra között izegtek-mozogtak a gyermekek a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár által a székhelye közvetlen szomszédságában létrehozott közösségi térben, a Kertkönyvtárban: mesét hallgattak, beszélgettek, kézműveskedtek, játszottak, társasoztak. Vidám, kötetlen hangulatban lehettek együtt az árnyas fák alatt, és ez a szabadság egyre több gyermeket vonzott.
A húsz alkalom alatt összesen 588-an vettek részt a könyvtárosok által kitalált programon. Az apróbbakat az anyukák hozták, a nagyobbacskákat a nagyszülők, és gyakran a felnőttek is végigülték csemetéikkel a foglalkozást, folyóiratokat, könyveket lapozgattak.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Idén nyáron háromszor gyúlt fel a Csodalámpa
2022 nyarán három korosztálynak szerveztek olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozássorozatot a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai. A napközis táborként működő Csodalámpa Olvasóklub mindhárom kiadása öt napon át, 10 és 14 óra között, összesen ötven gyermek részvételével zajlott le. A foglalkozásokon a résztvevőknek felolvastak egy regényt, amelyet izgalmas feladatok, drámajátékok, művészeti és kézműves tevékenységek, illetve sok-sok beszélgetés segítségével dolgoztak fel.
Forrás és teljes cikk, illetve fotók itt: https://kmkt.ro/iden-nyaron-
Code Kids Hargita megyében – programozó gyerekklubok nyári találkozója
2022. augusztus 31-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban került sor a Hargita megyei könyvtárakban tevékenykedő, programozó gyerekklubok idei nyári találkozójára. A 10 órakor kezdődő rendezvényen bemutatkoztak a csíkszeredai Mesterkék, a csíkszentgyörgyi Hurkoló Lurkók, a bögözi Robotzsaruk, a bélbori Lángelmék és a maroshévízi Top Robotok.
A Kájoni János Megyei Könyvtár 2019 óta minden évben csatlakozott a CODE KIDS (Copiii fac coding în bibliotecile publice) elnevezésű országos projekthez, amelynek lényege programozó gyerekklubok megalakítása és működtetése a könyvtárakban. A projekt országos finanszírozója a Romanian-American Foundation a PROGRESS Alapítvány közvetítésével, megyei szinten a programot Hargita Megye Tanácsa is támogatja, a Kájoni János Megyei Könyvtár által megvalósított Települési könyvtárfejlesztő program keretében.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.
Megünnepelték a román nyelv napját
2022. augusztus 31-én, a román nyelv napja alkalmából a Kájoni János Megyei Könyvtárban a verset és technológiát egyesítő nyereményjátékra hívták a román nyelv és irodalom iránt érdeklődő közönséget. Háromtagú csapatok nevezhettek be, amelyek előzetesen vagy a helyszínen alakultak. A román nyelvé mellett a magyar és az angol nyelv ismerete, valamint az okostelefon használatában való jártasság előnynek számított a játékban. A versenyhez szükséges szoftvert a Kájoni János Megyei Könyvtárban, valamint a Bélbori Községi Könyvtárban tevékenykedő, Mesterkék, illetve Lángelmék elnevezésű programozó gyerekklubok tagjai készítették. A 30 lej értékű, tanszerekre váltható nyereményeket Hargita Megye Tanácsa biztosította.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.
„A jövő könyvtára” szakmai konferenciát idén is megtartották
2022. augusztus 25-én és 26-án a tartották meg a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár rendezésében a Kárpát-medencei könyvtárosok fenti című konferenciájának idei kiadását. A rendezvény a könyvtárak együttműködésének köszönhetően vált hatékonyabbá, és több mint száz résztvevője volt.
A konferencia első napján plenáris előadásokon vehettek részt az érdeklődők. Ezek sorát Farkas Levente, a Marketingiskola.ro alapítója kezdte. A változó világ kihívásaira hívta fel a figyelmet. A szolgáltatás egyik fontos alapkövének a helyi prioritásokat, a kiszolgálás minőségét nevezte meg. A kommunikáció jelentőségére tért ki, hogy meg kell kérdezni az embereket, mire van szükségük. Német Szilvia, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár gyerekkönyvtárosa a közösségfejlesztésre fókuszálva mutatta be tékájuk tevékenységét, majd a görögországi Konstantina Martzoukou, az aberdeeni (Skócia) Robert Gordon Egyetem adjunktusa állt előadóként a közönség elé. Pedagógusként a digitális kompetenciák fejlesztésével foglalkozik a diákok körében. Hangsúlyt fektet az információkeresés, a digitális írás és az online tanulás hatékonyságára. A konferencia következő előadója Szász-Mihálykó Mária székelyudvarhelyi irodalomtanár, tankönyv-szerkesztő, -író volt, aki a gyerekek olvasási hajlandóságának folyamatos csökkenését elemezte, annak okait kutatva.
A konferencia második napja kerekasztal-beszélgetéseket tartalmazott programjában. A meghívott könyvtárosok választhattak az előző napi előadások témájából, amelyet a kiválasztott előadóval beszéltek meg. Az érdeklődők a kérdések mentén jobban megismerhették azt a szakterületet, tevékenységet, amelyre a leginkább kíváncsiak voltak.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.
Ismét működik a csíkszentmártoni Baka János Könyvtár
Közel egy év szünet után ismét működik a Baka János Községi Könyvtár Csíkszentmártonban. A jelenlegi könyvtáros, Benke Mónika több mint egy évig fogja helyettesíteni Pál Erőss Juditot, a községi könyvtárost. Az új könyvtáros szervezett már gyermekfoglalkozásokat, olvasóklubot alapított, amely egyre népszerűbb a gyermekek körében, és új könyveket is szerzett be.
A Hargita Népe újságírójának elmondta, az a célja, hogy minél többen használják a könyvtárat, és ötletekből, tervekből nincs hiány. Idén május elején foglalta el az állást, és miután átnézte a könyvállományt, a leltárt, nekifogott eseményeket, tevékenységeket szervezni.
Az állományfrissítés folyamatosan zajlik, hiszen szervezett jótékonysági ruhavásárt, amin közel 500 lej gyűlt össze. Erre az összegre már vásárolt könyveket ‒ házi olvasmányokat és olyan ifjúsági könyveket, amelyeket a fiatalok kértek ‒, és könyvadományokat is kapott a könyvtár. Működik a Cserebere Könyvposta is, az olvasók egy könyvvel teli dobozból kedvükre válogathatnak és vihetnek el köteteket. Csak egy szabály van: amennyi könyvet elvisz az olvasó, annyit kell hoznia cserébe. Olvasóklubot is alapítottak, a könyvtáros a gyermekeket két csoportra osztotta: a Griffmadár Olvasóklub egyik csoportjába második, harmadik és negyedik osztályos gyerekek járnak, a másik csoportban pedig az ötödik és hatodik osztályos gyermekek. Jelenleg 24 gyermek tagja az olvasóklubnak, de a könyvtáros elmondása szerint egyre többen csatlakoznak.
Szervezett gyermekprogramot is, amelynek a Fűben olvasván címet adta. Mint mondta, a könyvtár udvarán sátrat állítottak fel, asztalokat, székeket, pokrócokat vittek ki, és a kisgyermekeknek bemutatta a könyvtárat, illetve a helytörténeti múzeumot, majd kézműves foglalkozást tartottak, kincskereső játékot játszottak, végül pedig a fűben olvastak.
Pedagógus lévén elsőként a gyermekeket szólította meg, és tervei szerint az iskolakezdéskor nyílt napokat fog tartani, hogy a tanulók ne csak az iskolai könyvtárt ismerjék és használják, hanem a községi könyvtárat is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/ismet-
Tékaforgatag – vezetett séták a Teleki Sámuel Emlékév jegyében
Idén a Vásárhelyi Forgatag programjainak a marosvásárhelyi vár adott otthont, 2022. augusztus 23. és 28. között. Számos érdekes program várta az érdeklődőket, többek között a Teleki Téka által szervezett Tékaforgatagon is. Idén a Teleki Sámuel Emlékév jegyében Teleki-sétákat szerveztek, kastély- és kriptalátogatással, vásárhelyi paloták és a Teleki Téka rejtett zugainak felkutatásával, Teleki Sámuel és a szabadkőművesség kapcsolatát bemutató minikiállítással indították a hetet. Ezen kívül a várban könyvudvar, könyvbemutatók és izgalmas könyves beszélgetések, gyerekfoglalkozások, Vásárhely-vetélkedő és háromnapos könyvturkáló is várta a forgatagozókat.
A könyvudvarban a kiadók (Kriterion, Lector, EME, Polis, Mentor Könyvek, Garabontzia, Petőfi Kulturális Ügynökség) újdonságainak bemutatói mellett könyves podcastek és könyves kávézó, könyvajánló Facebook-csoport és a magasirodalomról beszélgető olvasókörök programjai váltogatták egymást.
A Tékaforgatag idén is sétával indult, Kovács Bányai Réka könyvtáros a Teleki Téka rejtett zugain vezette végig augusztus 23-án az érdeklődőket. Erről Kiss Judit újságíró tudósított a Krónika hasábjain:
"Az udvaron a nagy diófa alatt gyűlt össze a csoport, akik előbb az épület történetével ismerkedhettek meg, majd bejárták az épületet, a raktárokon kívül bementek azokba a termekbe, amely Teleki Sámuel életéhez, illetve a könyvtáralapításhoz is szorosan kötődnek.
Az egykori Fazakas, ma Borsos Tamás utca felőli épület, a Wesselényi-szárny valamikor 1770 körül épült, Wesselényi Kata építtette, akitől Bethlen Zsuzsanna, gróf Teleki Sámuel felesége örökölte. Teleki a negyvenezres gyűjteményét eleve közkönyvtárnak szánta, ezért sokat habozott, hogy hol legyen az elhelyezve. Végül Marosvásárhelyt választotta, ahol az eredeti épület mellé még egy épületszárnyat húzott, amit már indulásból úgy építtetett, hogy abba rendezi be a könyvtárat. Ahogy Bányai Réka mondta, azon kevés régi könyvtárak közé tartozik a Teleki Téka, amely épületét már eredetileg is könyvtár számára hoztak létre."
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/
Lázok Klára, a Téka osztályvezető könyvtárosa ajánlója az idei Tékaforgatagról: https://www.youtube.com/watch?
A Tékaforgatag programjairól: https://www.facebook.com/
Megjelent a Székelyföld augusztusi száma
A Székelyföld folyóirat 2022/8. számában verssel jelentkezik Bajna György, B. Tomos Hajnal, Ferencz Imre, Gere Nóra, Karácsonyi Zsolt, Kovács Újszászy Péter, Ráday Zsófia, Székely Szabolcs és Tompa Gábor. Prózát publikál Bene Zoltán, Káli István, Nádasi Krisztina, Somogyi Tibor és Szentgyörgyi László.
Az Ujjlenyomat rovatban Oláh Sándor Az ellenség nem tudta magáról, hogy ellenség... címmel a kulákosítás/kollektivizálás időszakáról közöl tanulmányt. A néprajzrovatban Szabó Á. Töhötöm Politikai és etnikai határok Dél-Erdélyben: fakuló etnikai mozaik a Kis-Küküllő térségében című elemzése olvasható.
A csángó kultúrával foglalkozó Kelet Népe rovatban Halász Péter Kezem fejemre kulcsoltam, szegény Csíkot úgy sirattam címmel közöl írást.
A Ködoszlásban Cserey Zoltán a burgonya termesztésének kezdeteiről és meghonosodásól ír Háromszéken a 18. század utolsó harmadától a 19. század közepéig.
Csinta Samu Szarvadi Lóránd háromszéki vállalkozóval készített portrébeszélgetést.
A kritikarovatban Purosz Leonidasz Székely Szabolcs A beszélgetés története című kötetéről értekezik, Zsidó Ferenc pedig Bereményi Géza Magyar Copperfieldjéről.
A lapszámot Holló István munkái illusztrálják.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/
Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma
Az Erdélyi Fejedelemség történetét mintegy 120 éves fennállása alatt mindvégig a két korabeli nagyhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorított helyzete határozta meg. Ez a helyzet óriási terhet és feladatot rótt az erdélyi fejedelmekre, akik egyfelől a szultánok vazallusai, másfelől a mindenkori magyar királyoknak is alattvalói voltak. Mindkét „császár” felé hódolatot kellett mutatniuk, mert országuk megmaradása volt a tét. Úgy kellett egyensúlyozniuk a két nagyhatalom között – ahogyan Pázmány Péter írta egy alkalommal Bethlen Gábornak, a „beretva élin” –, hogy a fejedelemség túlélését biztosítsák. A külső fenyegetettség állandósuló állapotában voltak olyan kritikus helyzetek, történések, amelyeket a fejedelmek igyekeztek megoldani, olykor sikeresen, olykor sikertelenül, de hogy országukért küzdöttek, azt tőlük elvitatni nem lehet. A kívülről fenyegető támadások mellett az ország létét belső konfliktusok is megrengették, amelyek belpolitikai egyet nem értésből vagy az államot alkotó rendi nemzetek közötti súrlódásokból fakadtak. Ennél fogva a fejedelmekre az a feladat is hárult, hogy a belső stabilitást, a rendek közötti egyetértést fenntartsák, vagy ügyes intézkedésekkel helyreállítsák.
A lapszám írásai a fentebbi kérdéseket járják körül, egy-egy konkrét történelmi helyzet bemutatásával érzékeltetik a fejedelmeknek, erdélyi vezérpolitikusoknak az ország megmaradásért folytatott küzdelmét.
Forrás: http://korunk.org/a-beretva-
Az erdővidéki szénbányászat 150 éve
A baróti Tortoma Könyvkiadónál megjelent Kisgyörgy Zoltán és Vajda Lajos Az erdővidéki szénbányászat 150 éve című könyve.
Előszavában olvasható: „Amikor 1972-ben Kisgyörgy Zoltán és dr. Vajda Lajos könyvben foglalta össze az erdővidéki iparszerű szénbányászat százesztendős történetét, Barót még négyesztendős városka volt csupán. Várossá nyilvánítását – az ország közigazgatási átszervezésén túl – szintén a bányavállalatnak köszönhette, amely Köpecbánya, majd Köpec után itt épített a kor szelleméhez igazodó stílusú irodaépületet a főtér sarkára, és a szénkitermelés növekvő munkaerőigénye indította el azt a folyamatot, amely révén a település északi peremén tömbháznegyed nőtt ki a földből.
1972-ben, a szocialista iparosítás lendületében a kor ideológiája vidékünkön a hosszú távú jövő letéteményesének egyértelműen a bányászatot tekintette, és ehhez az állami fejlesztések hihető alapot szolgáltattak: sorra nyíltak a bányák immár nemcsak Köpecbányán, hanem más települések határában is, indultak a külszíni fejtések is, a bányászok mellé pedig gépészek egész seregét alkalmazták, a vállalat létszáma pedig lassan az ötezres szám közelébe kúszott, körülbelül ugyanennyi családnak biztosítva a megélhetést a kiemelt ágazati bérezés révén.
Százötven esztendő alatt iparszerű szénbányászatunk teljes kört írt le: a semmiből indult, és ahogyan ma láthatjuk: a semmibe tért vissza, hamvába halt. …”
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Harminc éve halt meg Székely János író, költő
1992. augusztus 23-án hunyt el Marosvásárhelyen Székely János költő, műfordító, próza- és drámaíró, a Caligula helytartója című mű szerzője.
Székely erkölcsfilozófiai indíttatású drámai műveiben elvek, ideológiák harcolnak egymással. A tét az emberi szabadság, vagyis az, hogy az egyén miként tudja függetleníteni magát egy rossz hatalom kísértéseitől és miként szabadulhat nyomása alól. A diktatúra és a kisebbségi lét szorításában történelmi analógiákat keresett és talált, de mindenki ráismerhetett a kor hatalmi szituációira és tipikus emberi, politikai magatartásaira. Székely János drámái kapcsán egy alkalommal azt mondta: „Valahányszor elegem volt az életből, írtam egy drámát és kiírtam magamból az öngyilkosságomat”.
Az íróban fel sem merült nehéz sorsú szülőföldjének elhagyása, a hatalommal csak belső erkölcsi parancsra, három évre volt hajlandó kompromisszumot kötni, hogy apja – akit 1958-ban rendszerbírálatért letartóztattak – kiszabaduljon a börtönből. Akkor írta azokat a verseit, amelyeket később nem vállalt. Kitüntetést nem fogadott el, különc volt: nem vett részt irodalmi mozgalmakban és társaságokban, sétapálcával járt az utcán, és abban is kitűnt, hogy az erdélyi magyar irodalomban helytelenített mindennemű formabontást. A siker nem érdekelte, nem azért írta darabjait, hanem, hogy elmondja, amit fontosnak tart, ami hasznos az emberek számára, amitől valamikor valaki jobban megérti a világot.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/nem-
Kiállítás nyílt a 90 éve született Bálint Tibor író emlékére
Népes közönség előtt nyitották meg a Bálint Tibor 90 – Kolozsvár írója, az író Kolozsvárja című emlékkiállítást az író születésének kilencvenedik évfordulójának évében, 2022. augusztus 16-án, a kolozsvári Vallásszabadság Házában. A résztvevőket Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője köszöntötte, majd Albert Júlia színművésznő olvasott fel, ezt követően Demeter Zsuzsa és Egyed Emese vázolták fel röviden Bálint Tibor életútját, és azt, amit ebben a rendhagyó kiállításban kiemeltek ebből.
‘Bálint Tibor olyan író, akit feledni nem szabad – emelte ki megnyitó szövegében Karácsonyi Zsolt. – Életműve és élete nem csupán emlék, hanem – ahogy ezt a jelenlévők száma is mutatja – jelenlévő valóság. Külön büszkeség a Helikon számára, hogy a lap (és lapelődje, az Utunk) egykori külső munkatársáról emlékezhet meg, aki heti rendszerességgel közölt annak hasábjain évtizedeken keresztül.’
A kiállítást Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Helikon főszerkesztő-helyettese és a készülő új Bálint Tibor-monográfia szerzője, valamint Egyed Emese irodalomtörténész, a Bálint Tibor Baráti Társaság elnöke szervezték. A viszonylag kisméretű emlékkiállítás öt ismertető pannóból áll, ezek mellett Bálint Tibor-köteteket, a szerző leveleit és szerződéseit, személyes dokumentumait tekinthetik meg az érdeklődők, amelyek a nagyközönség számára korábban nem voltak elérhetőek csupán Bertha Zoltán kilencvenes években megjelent Bálint Tibor-monográfiájában. A hangulatos pannókat Szentes Zágon tervezte, a kiállított tárgyak nagy része Bálint Tibor hagyatékából származik, amelyet az író özvegye, Kovács Júlia bocsátott a szervezők rendelkezésére.
Az 1932. június 12-én született író – aki húsz éve nincs közöttünk – manapság is népszerű olvasói körében, és ezt a tárlat megnyitóján részt vevő, nagyszámú érdeklődő bizonyította.
Félteni nem, de ápolni kell a magyar nyelvet
Balázs Géza nyelvészprofesszor tartott Tusványoson, a Partiumi Keresztény Egyetem sátrában élvezetes előadást a magyar nyelvi humorról, ekkor taglalta rövid interjúban, hogyan látja a magyar nyelv jelenlegi állapotát. Meglátása szerint a nyelv egy kulturális hagyomány, egy kommunikációs lehetőség. A kulturális hagyományt azért kell félteni, mert ha az megszakad, a kommunikációval is probléma lesz. A féltés tehát egy nagyon természetes beállítódás. Magyarországon a magyar nyelv nincs veszélyben, mert a magyar államnyelv, minden szinten használható, van oktatása alapszinttől a felsőfokig, és magyar nyelven minden elmondható, ami a világon létező 6000 nyelv közül igen kevésről mondható el. Tehát félteni nem kell, de ápolni, törődni vele igen. Határon túl viszont a magyar nyelv visszaszorult – egy-két nagy magyar nyelvtömböt leszámítva, mint a Csallóköz, a Bodrogköz és természetesen a Székelyföld, különösen az utóbbi 50 évben baj van. „A Partiumban, ahova én leggyakrabban átjárok, már szórványhelyzetben van a magyar nyelv, a szórványhelyzet pedig elszigetelődést jelent: a szórványok általában beolvadnak, és ott romlik, előbb-utóbb beolvadnak és megszűnik az adott nyelv. Mindenki eldöntheti, hogy számára ez szomorú vagy nem. Nyelvészeknek, magyar kultúrával foglalkozóknak nyilván valamit tenni kell, támogatni kell a nyelv megtartását.
A magyar nyelv kicsi nyelv, Európában egyedülálló, csak idegen nyelvek által körülvett nyelv, ezért fontosabb nekünk a nyelv megőrzése, mint egy németnek vagy hollandnak.”
Forrás és a beszélgetés itt: https://www.hirmondo.ro/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése