Az
NKA Könyvtárak és Levéltárak Kollégiuma nyílt pályázati felhívásában
tíz témában hirdet támogatási lehetőséget könyvtárak (magyarországi
vármegyei hatókörű városi könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár,
magyarországi és határon túli országos könyvtári és hazai olvasásszakmai
szervezetek), illetve levéltárak (köz- és nyilvános magánlevéltárak,
levéltári szakmai szervezetek, határon túli – jelentős magyar
vonatkozású gyűjteménnyel rendelkező – levéltári intézmények) számára.
Pályázni
lehet többek között konferenciák, rendezvények, szakmai
tapasztalatcserék, műhelybeszélgetések megrendezésére; szakmai
kiadványok (évkönyvek, monográfiák, tanulmánykötetek, módszertani
kiadványok és forráskiadványok) közzétételére; szakmai továbbképzések
szervezésére, lebonyolítására; levéltári kiemelkedő értékű,
közérdeklődésre számot tartó iratok digitalizálására.
A pályázatok benyújtásának határideje 2023. szeptember 14.
Forrás: https://nka.hu/kiemelt-kategoriak/palyaztatas/kollegiumok-felhivasai/konyvtarak-es-leveltarak-kollegiuma/
Veszélyben a kulturális intézmények a kormány költségcsökkentő tervei miatt
A
romániai kulturális intézmények több mint felét érintik a kormány
költségcsökkentő tervei, a 469 jogilag bejegyzett intézmény 61
százalékát kellene átszervezni vagy megszüntetni – közölte
memorandumában a múzeumok országos hálózata.
A
szakmai szervezet beadványából kiderül, hogy szinte valamennyi
székelyföldi színház, múzeum, táncegyüttes elveszítené jogi önállóságát,
ha a Ciolacu-kabinet jelenlegi formájában fogadná el a
költségcsökkentő sürgősségi kormányhatározat-tervezetét. Ezek ugyanis 50
alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztatnak, és a jogszabálytervezet
összevonást vagy megszüntetést javasol számukra.
A
jogszabálytervezet számos megyei és városi könyvtárat is érint, de
olyan kulturális kiadványokat is veszélybe sodor, mint a marosvásárhelyi
Látó vagy a kolozsvári Művelődés folyóirat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-kulturalis-intezmenyek-tobb-mint-felet-erintenek-hatranyosan-a-kormany-koltsegcsokkento-tervei
A kultúra jövőjét féltik a tervezett megszorító intézkedések miatt a kiadók
Közleményt
adott ki a Romániai Kiadók Szövetségének igazgatótanácsa, miszerint a
könyvek áfakulcsának bármilyen emelése növeli a fizetésképtelenség és a
csődök kockázatát ebben az ágazatban, annál is inkább, hogy az országban
európai uniós szinten a legkisebb az egy főre jutó könyvpiac.
„A
Romániai Kiadók Szövetségének igazgatótanácsa aggodalmát fejezi ki
amiatt, hogy nyilvánosan vitatott intézkedések negatív hatással lesznek a
kultúrára és különösen az írott kultúrára. A könyv értéklánca, amely a
szerzőket, kiadókat, könyvkereskedőket és könyvtárosokat foglalja
magában, évek óta a túlélés határán van, így minden olyan intézkedés,
amely az egyik szereplőt érinti, középtávon az összes többit is
kibillentheti az egyensúlyából" - áll a közleményben
A
Romániai Könyvkiadók Egyesülete úgy véli továbbá, hogy a
szabadfoglalkozásúakat célzó adóintézkedések negatívan hatnak a
műfordítók tevékenységére, és megállapítja, hogy a könyvesboltok
megnyitását és működtetését támogató intézkedések hiánya „büntet minden
kezdeményezést ezen területen, és negatívan befolyásolja a
könyvterjesztést".
A
betöltetlen könyvtárosi állások megszüntetése szintén csapás az
ágazatra, mivel a könyvtárak így is szakemberhiánnyal küzdenek, hiszen
az alacsony bérek, a felszereltség hiánya elriasztja a fiatalokat a
hivatástól.
„A
kulturális intézmények, köztük a könyvtárak erőltetett központosítása a
kiadások hatékonyabbá tételének ürügyén szintén aggodalomra ad okot: az
állami költségvetés nem szenved az írott kultúra költekezése miatt, a
megszorítások révén nyert megtakarítások is elhanyagolhatóak lesznek.
Ezzel szemben a kulturális ágazatot hosszú távon kibillenti az
egyensúlyából” - áll a közleményben.
Forrás: https://maszol.ro/belfold/A-kultura-jovojet-feltik-a-tervezett-megszorito-intezkedesek-miatt-a-kiadok
Hol folt, hol nem folt… volt egyszer egy Nyári Folt…
Veszteségeink,
gyászunk – ha felül tudunk emelkedni rajtuk – kincset, gazdagságot vagy
akár küldetést is rejthetnek magukban. Erre találtunk nagyon szép
példát Pálmai Nóra Margó és a titkos varróműhely című könyvében,
amelynek alapgondolatait életre keltették a könyvtár 2023 augusztus 7.
és 11. között tartott, meghívásos napközi táborának résztvevői.
A
regény szövegével egyénileg és csapatban is sokat dolgoztak. A
mindennapi felolvasás és a szövegfeldolgozás, a foltokból összerakott
mesefüzér, a levélírás, a beszélgetések, a varrónapló életre keltése
stb. biztosították az adott napi kreatív tevékenységek alapját.
Tudatosították a jelenlévők azt is, hogy az olvasással vagy kézműves tevékenységekkel járó helybenülést mennyire fontos mozgással ellensúlyozni, és ezt közös tornával megtették minden nap.
Liza mama életbölcsességei is elkísérték a résztvevőket nap mint nap, és néhányuk mottóvá is vált:
„Még
egy dolog, (…), ne feledd: hibázni kötelező. Komolyan! (…) Bosszankodni
fogsz, kiabálni is, sőt földhöz is csaphatod az egészet, csak ne add
fel! Az elrontott öltést ki lehet fejteni, mindig mindenre van
megoldás.”
Jó
volt látni, hogy a felolvasott történet hogyan indította el a gyerekek
fantáziáját, és ki-ki saját elképzelése, egyénisége és ízlése alapján
hogyan alkotja meg „titkos” varróműhelyének első alapkellékeit.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/694001089442608
Könyvtári tér az idei Sepsi Tabakó Fesztiválon is
A
Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai idén is jelen vannak fiataloknak
szóló érdekes foglalkozásokkal a sepsiszentgyörgyi Tabakó fesztivál
második kiadásán, az Irodalmi Sarokban.
1. Félúton önmagadhoz – kalandozások az ifjúsági irodalomban: műfajok, témák, szerzők között.
Bármennyire
színes és mozgalmas életet élj is, annyiféle kalandban nem lehet
részed, mint amennyihez az olvasás eljuttat. De ugyanakkor jogosan merül
fel a kérdés, hogy mit olvassál? Hisz a széles kínálatból nem is olyan
könnyű kiválasztani a számodra megfelelő könyvet.
Ebben
segített a workshop, amelynek során kortárs regényeket ismerhettek meg,
majd egy választott szöveg kapcsán beszélgethettek felismerésekről,
tapasztalatokról, megértésekről, önmagukról és a világról.
A foglalkozás a 15-17 éves korosztálynak ajánlott.
2. Bakancslista a boldogsághoz – versekkel az önismeret felé.
Egy
jó szöveg és az ezekről való beszélgetés hozzásegít, hogy többet
megtudjunk a világról, felismerjünk dolgokat, esetleg megértsünk valamit
saját magunkkal kapcsolatban is. A foglalkozás végére összeállították a
saját bakancslistát is.
A programot 18 éven felülieknek ajánlják.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/682894277204354
A román nyelv napja – online játékot indított a Kájoni János Megyei Könyvtár
2010
óta hivatalosan augusztus 31-én ünnepeljük A román nyelv napját. A
csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár idén online játékos vetélkedőt
indított a jeles napon. A program támogatója Hargita Megye Tanácsa.
Kicsit
s jól románul (!) címmel 2023. augusztus 31-én hirdette meg online
nyereményjátékát a megyei könyvtár azok számára, akik szeretnének egy
kicsit tanulni, román nyelvtudásukat gyakorolni, tökéletesíteni - és
egyúttal szórakozni. A játékra jelentkezni és felkészülni 2023.
szeptember 14-ig lehet, a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján és
Facebook-oldalán elérhető online űrlap kitöltésével. A siker feltételei:
román nyelvtudás, IT felhasználói készségek, gyors
internet-csatlakozás, egy cseppnyi szerencse. Az online megmérettetésre
és díjazásra 2023. szeptember 15-én kerül sor. Bővebb tájékoztatás és a
játék szabályzata a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján érhető el.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2023-08-31
A jövő könyvtára – ötödszörre szervezték meg a szakmai összejövetelt
Ötödik
alkalommal szervezte meg 2023. augusztus 24-25én A jövő könyvtára
című szakmai konferenciát a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A magyar
könyvtárosok nemzetközi együttműködésén alapuló szakmai konferencia
plenáris üléseinek, előadásainak a székelyudvarhelyi városháza Szent
István terme adott otthont. "Közös célunk, hogy kimagasló szakemberektől
és egymástól tanulva tegyük a könyvtárainkat közösségünk
nélkülözhetetlen intézményévé." – fogalmaztak a konferencia szervezői. A
kétnapos szakmai tanácskozás programja itt érhető el: https://www.udvarhely.ro/esemeny/a-jovo-konyvtara/
A
konferenciára a hazai könyvtárosok mellett a Kárpát-medence országainak
számos intézményéből érkeztek, a közel száz résztvevőt a város
polgármestere, Gálfi Árpád, valamint Bíró Barna Botond, Hargita Megye
Tanácsának alelnöke köszöntötte. Szőcs Endre könyvtárigazgató a
házigazdák nevében nyitotta meg a tanácskozást. A találkozó első napja
plenáris előadásokkal vette kezdetét, Gálovits Rózsa
könyvtáros moderálásával. Csáki Rozália, a Székelyudvarhelyi Közösségi
Alapítvány programvezetője az alapítvány működésébe és programjaiba
nyújtott betekintést. Továbbá magyarországi könyvtárak jó gyakorlatairól
hallhattak a résztvevők. Szüts Etele, a budapesti
Könyvtári Intézet igazgatója Könyvtári Intézet a kárpát-medencei magyar
könyvtárosok szolgálatában címmel bemutatta az intézmény küldetését,
különböző információszolgáltatásait, a könyvtári minőségirányítás
koordinálása során elért eredményeit és az egész Kárpát-medencére
kiterjedő könyvtári továbbképzési tevekénységet.
Könyvtári
kalandozások címmel, Oros Sándor, a veszprémi Eötvös Károly Megyei
Könyvtár szervezési igazgatóhelyettese mutatta be az intézmény sikeres
programjait, megvalósításait, terveit. Tiina Põldma, a Tallinn Központi Könyvtár észt irodalmi részlegének osztályvezetője Tallinn Central Library: A Place for Lifelong Learning címmel az élethosszig tartó tanulást és a helyi közösségeket támogató új könyvtári szolgáltatásokat mutatott be. Dimén-Varga
Tünde, székelyudvarhelyi iskolai tanácsadó, pszichológus,
pszichoterapeuta gondolatébresztő előadásában az olvasás mentális
egészségre gyakorolt hatásáról beszélt.
A
plenáris előadások után választható programok következtek, két
székelyföldi könyvtár programjaiból kaptak ízelítőt a résztvevők: Vincze
Csilla, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár vezetője Lovak az
irodalomban, lovak a könyvtár udvarán című programjukat ismertette, a
Székelykeresztúri Városi Könyvtár munkatársai, Lőrinczi Edit és Kányádi
Tímea Élmény a könyvtárban címmel mutatták be saját programjaikat. A
bemutatókból egyértelműen kiderült, hogy mindkét könyvtárban újszerű,
élményt nyújtó programokkal is igyekeznek bevonzani minél több
könyvtárhasználót. A konferencia második napjának
kerekasztal-beszélgetésein az előző napi témák közös továbbgondolására
került sor. A résztvevők megbeszélhették a választott előadóval a
felvetődő kérdéseket, amelyek mentén betekinthettek egy-egy adott
terület vagy egy tevékenység, program kulisszái mögé. Természetesen a
kétnapos találkozó során alkalom adódott kötetlen beszélgetésekre is,
illetve a résztvevők megtekinthették a Haáz Rezső Múzeum
kiállításait, a záró plenáris ülést követően Székelyudvarhely környéki
kiránduláson vehettek részt, illetve este a Nyitott könyvek éjszakájának
programján.
Képes beszámoló a konferenciáról itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/08/a-jovo-konyvtara-2023-szakmai.html
Forrás: https://www.oszk.hu/hirek/jovo-konyvtara
Forrás: Kelemen Katalin, ReMeK-e-szerkesztő
Nyitott Könyvek Éjszakája Székelyudvarhelyen
Idén
is megszervezte Nyitott Könyvek Éjszakája elnevezésű, egész estét
betöltő programját a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A 2023.
augusztus 25-én 19 órakor kezdődő, éjfélig tartó eseménysorozat
kínálatában egymást követték a változatos programok. Három helyszínen
várták az érdeklődőket: a könyvtár épületében, annak belső udvarán,
illetve az épület előtti parkolóban. A rendezvény megnyitóján Szőcs
Endre, a könyvtár igazgatója és Ölvedi Zsolt alpolgármester köszöntötte a részvevőket. A Hargita Népe napilap újságírója, Miklós Dalma tudódsított az eseményről:
"–
A Könyvek Éjszakája tükrözi leginkább a városi könyvtár színességét. A
rendezvény idén is széles kaput tár a vendégek előtt, hogy rálátást
kapjanak az intézmény falain belül történő tevékenységekre – mondta az
alpolgármester.
A megnyitón elhangzott beszédek után Faluvégi Chripkó
Krisztina énekesnő lépett színpadra, aki a tavalyi alkalomhoz hasonlóan
filmzenével, rajzfilmekből ismert betétdalokkal és musicalrészletekkel
szórakoztatta a közönséget. A koncertet a gyerekeknek szóló
programsorozat követte. A teljes rendezvényt minden ízlést és
érdeklődést kielégítő irodalmi, zenei, képzőművészeti és tudományos
kínálattal fűszerezték a szervezők. (…)"
"Az
épület belső tereiben kvízjátékokkal, társasjátékokkal,
papírszínházzal, filmvetítéssel és mikroszkópos bemutatóval kedveskedtek
a látogatóknak. Mind a fiatalok, mind a társasjátékokat kedvelő
felnőttek próbára tehették a figyelmüket és koncentrációs képességüket.
Az
érdekeltek kipróbálhatták a földrengés-szimulátort és az interaktív
sószobát, ugyanakkor megismerhették a 19. századi nyomdatechnikát is. A
további programok közül kiemelkedő pillanatnak számított Mihály Tibor
oroszhegyi helytörténész, családfakutató előadása, aki egyben a nagy
sikerű Ilyenek vagyunk című könyv szerzője." (…) "A könyvtár folyosóján
megtekinthető volt Szász Mihálykó Zsuzsanna Mesevilág, hol
tündérek, manók laknak? című kiállítása. Az alkotások egy szépséges és
varázslatos világot ábrázolnak, amelyek egyben a női lélek kivetülései
is, mondták a szervezők. A festő a sajátos színes látványvilágot teremtő
kiállítását Budapestről hozta szülővárosába, hogy az itteni
műkedvelőknek is büszkén megmutathassa munkásságát."
A
könyvtár udvarán a Vitéz Lelkek diákszínjátszó csoport Micimackó
történetét elevenítette meg a színpadon. A Benő testvérek népdalokat újragondoló koncertjét, majd az Üvegfigurák amatőr színjátszó csoport Skiccek című előadását tekinthette meg a publikum.
"Pontban éjfélkor, ugyancsak az udvaron vetítették le a szervezők által kiválasztott némafilmeket.
A könyvtár előtti parkolóban is zajlott az élet. Itt állították fel az IgnisCafe
standját, ahol már a legfiatalabb korosztály tagjai is ismerkedhettek a
robotika és a számítógépes programozás alapvetéseivel. Akik inkább az
alkotásban szerették volna kiélni kreativitásukat, azok csatlakozhattak a
szabadtéri kézműves-tevékenységekhez, ahol apró kulcstartófigurákat
készítettek a makramé néven elterjedt csomózási technikával. A
hagyományokhoz híven, ezúttal is a parkolóban berendezett könyvturkáló
számított a könyvtári rendezvény legnépszerűbb pontjának, ahol az
elkötelezett olvasók időt és energiát nem sajnálva, akár éjfélig is
eltűntek a könyvhalmazok között azért, hogy megtalálják a számukra
kedves olvasmányokat."
Részletes program az esemény Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/events/1256701304922699
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/turkalo-koncertek-es-nemafilmek
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Nyitott-Konyvek-Ejszakaja-Egesz-estes-csaladi-programra-keszulnek-a-szekelyudvarhelyi-konyvtarban
Forrás: https://uh.ro/te-is-nyitogatsz-konyveket-a-hetvegen/
Augusztusban is találkoztak a Bibliomágusok
2023. augusztus elsején a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár Bibliomágusok nevű biblioterápiás csoportjának ülésén a képkönyvek fontosságával, olvasóvá nevelő hatásának bevezetőjével kezdtek a résztvevk.
A foglalkozás alatt egy mese illusztrációja alapján kellett
kigondolniuk egy rövid történetet, amelyet bemutattak egymásnak. A nyolc
résztvevő nyolcféle történettel állt elő, bizonyítva, hogy nincs rossz
történet, csak más-más nézőpont, képzelőerő, fantázia. Ha ugyanezt
gyerekekkel végzik el, akkor óriási és egyedi sikerélményeket tud
nyújtani a képkönyv vagy egy egyszerű meseillusztráció, hiszen előre
leírt szöveg nélkül, csak egy illusztráció alapján bárhogy alakítható a
mese. Ez a módszer bővíti a képzelőerőt, fejleszti a szóbeli kifejezést,
az összefüggésekre való rálátást stb. Az illusztráció Véronique Massenot A nagy hullám című papírszínházas meséjéből volt felhasználva. És mivel a biblioterápiás csoport tagjai még nem vettek részt papírszínházas meseelőadáson, meghallgatták a teljes mesét. Ezt követte a biblioterápiás
foglalkozás, amely egy kicsit másként zajlott, mint eddig, ugyanis két
novella került megbeszélésre, amelyek témájukban hasonlók voltak, de
különböző végkifejlettel. A két mű Kosztolányi Dezső A kulcs és Fürdés
című novellái voltak. A foglalkozást Vántsa Judit könyvtárvezető tartotta.
Forrás: https://www.facebook.com/kezdikonyvtar/posts/305837158496066
Tékaforgatag – a Teleki Téka felfedezése
Idén
is sor került a Vásárhelyi Forgatag rendezvénysorozat keretében a
Tékaforgatag eseményeire, amely Főúri palota, tudományok hajléka címmel
biztosított ezúttal is szervezett sétát a Teleki Téka rejtett tereibe,
Bányai Réka vezetésével.
A
kertből induló, vezetett séta során a látogatók megismerkedhettek a
Teleki Téka épületének és lakóinak történetével, beléphettek máskor nem
látogatható terekbe, megcsodálhatták a falfestményekkel díszített,
egykori dísztermet és természetesen az intézmény szívében elhelyezkedő múzeumkönyvtárat is.
Forrás: https://forgatag.ro/events/c/tekaforgatag/
Kapcsolódó sajtóanyag: https://www.e-nepujsag.ro/articles/tekaforgatag-nemcsak-koenyvmolyoknak#
Jurtás tábor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán
A
Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán 2023. augusztus 16. és 18.
között vertek tábort az V-VII. osztályos gyerekek. Felfedezhették a
jurtaállítás csínját-bínját, miközben megismerkedhettek honfoglaló
őseink életmódjával. A program további felében a gyerekeknek izgalmas
kalandban volt részük. A játékok és foglalkozások alatt sorra
elevenedtek meg a mondák. Ugyanakkor rovásírást is lehetett tanulni,
valamint a rovásírást már ismerők a tudásukat gyakorolhatták.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
Fodor Sándor emléksarkot avattak Csíkszeredában
A
csíksomlyói születésű, József Attila-díjas író, műfordító Fodor Sándor
tárgyi hagyatékából összeállított emléksarkot avattak 2023. augusztus
10-én a csíkszeredai városházán. Az eseményen részt vett az író lánya, a
tárgyak felajánlója, Fodor Eszter is.
A
csíkszeredai városháza épületének lépcsőházában kialakított emléksarok
avatójára bensőséges ünnepség keretében került sor. Az első alkalommal a
Csíkszeredai Könyvvásárban, az íróról elnevezett teremben kiállított
tárgyak, Fodor Sándor dolgozószobáját idézik meg.
Az
avató ünnepséget a helybeli József Attila Általános Iskola Csicsergő
Kórusa és a nemrégiben megalakult Csíkszeredai Fúvószenekar produkciója
nyitotta meg. Felcsendült a Csipike-induló, amelynek szövegét Ferenczes István csíkszeredai költő, zenéjét pedig szintén a város szülötte, Köllő Ferenc zenetanár, karvezető, zeneszerző alkotta.
A
résztvevőket köszöntötte Fodor Sándor lánya, Eszter is, aki az író
tárgyait felajánlotta. Elmondta, az emléksarokban látható édesapja
íróasztala, dolgozó széke, írógépe, családi fotók,
műalkotások, az író egyik könyvespolca a könyveivel, egy vitrin az
elismeréseivel. „Bízom abban, hogy egyszer lesz egy csíki irodalmi
múzeum vagy irodalmi központ, ahol ez az emléksarok kicsit nagyobb lesz,
és teljes egészében megjelenhet. Ahol látogathatják kicsik és nagyok
egyaránt” – fogalmazta meg Fodor Eszter.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Fodor-Sandor-hazatert-Csikszeredaba-emleksarkot-avattak-a-varoshazan
Kerekasztal-beszélgetés az erdélyi közművelődési sajtó jelenéről és jövőjéről
2023.
augusztus 15-én, a Kolozsvári Magyar Napokon Az erdélyi közművelődési
sajtó jelenéről és jövőjéről címmel nyilvános kerekasztal-beszélgetésre
került sor a Kolozsvár Társaság, a Művelődés folyóirat és a Magyar
Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) társszervezésében.
A beszélgetés meghívottai Zsidó Ferenc (Székelyföld), Vicsai
Zsolt (Hepehupa), Karácsonyi Zsolt (Helikon), Kovács Kiss Gyöngy
(Korunk), Szűcs László (Újvárad, MÚRE), Vida Gábor (Látó), Böszörményi
Zoltán (Irodalmi Jelen), Dáné Tibor Kálmán és Szabó Zsolt (volt
főszerkesztők, Művelődés), Lakatos-Fleisz Katalin (Sugárút)
voltak, a közönségben pedig további szakmabeli kollégák is voltak
(rádiós, napilap-, valamint szakmai kiadvány-szerkesztők).
A
Benkő Levente által vezetett beszélgetés elsősorban az erdélyi (és
nagyrészt önkormányzati fenntartású) közművelődési, kulturális
kiadványok, folyóiratok jelenlegi helyzetéről, tevékenységéről, illetve
működésüknek a román kormány által tervezett költségcsökkentő
intézkedések miatti ellehetetlenítéséről szólt.
A
beszélgetés konklúziói kapcsán megfogalmazódott, hogy a kiadványoknak
egymást (is) kellene hirdetniük, népszerűsíteniük, és talán hatékonyabb
lenne a közös fellépés, mint ha mindenki külön próbálkozik javítani a
terjesztésen.
Forrás: https://www.bukarestiradio.ro/2023/08/17/kulturalis-lapok-talalkozoja-kolozsvaron/
https://www.mure.ro/kolozsvari-kerekasztal-a-kulturalis-sajtorol/
Korniss Péter: Szék 1967-2022
Korniss
Péter fotóművész Szék falut bemutató, több mint fél évszázad munkáját
összegző albumát mutatták be Kolozsváron 2023. augusztus 18-án.
Korniss
Péter fiatal fotósként Novák Ferenc vezetésével érkezett Székre, amikor
a gyerekek még viseletben jártak iskolába, és több mint másfél órába
telt, amíg eljutottak oda, sokszor sárban és hóban, amikor még
rendszeresek volt a petróleumlámpa fényénél tartott táncházak és a fonók
is. Bemutatja a változás első jelét, amikor 1989 után kézzel kiírva
kitették Szék magyar nevét a falu bejáratához, majd a székiek külföldi
munkavállalását is, ami a széki életstílus teljes átalakulását hozta
magával.
„Az
első sorozat még egy nagyon hagyományos falut mutat be, szinte
érintetlen volt ez a kultúra és életforma” – jelentette ki a fotográfus,
aki szerint már az első széki táncház után tudta, hogy neki ezt muszáj
fényképeznie. „Nem tudtam, hogy ilyen sokáig fog tartani, de két okból
is úgy éreztem, hogy nekem ezt meg kell örökíteni. Egyrészt meg akartam
mutatni, hiszen fotóriporter voltam. Másrészt azt is tudtam, hogy ez az
életforma el fog tűnni, és azt gondoltam, meg kell őrizni, ezért
próbáltam mindent fényképezni. Hétköznapokat és ünnepeket egyaránt” –
mondta.
Korniss
elmondása szerint számára sokat jelent, hogy egy erdélyi kiadó adta ki
ezt a munkát, noha – ahogy Hajdu Áron, a kötetet megjelentető BookArt
kiadó vezetője is megjegyezte – valószínűleg a legtöbb magyar kiadó
örömmel adta volna ki a kötetet. Hajdu szerint igyekeztek megfelelni az
ezzel járó felelősségnek, de büszke arra, hogy „ez egy tiszta erdélyi
könyv, hiszen csak a nyomda nem volt erdélyi”. A marosvásárhelyi
származású Bartis Attila írta a bevezetőjét, és a szintén erdélyi származású Salat Zalán Péter tervezte meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2023/08/18/korniss-peter-hosszu-uton-szek-kolozsvari-magyar-napok
Forrás: https://magyarnapok.ro/2023/egy-vilagveg-amely-erintetlen-volt/
A Kriterion Könyvkiadó első fél évszázada
Az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében került sor a Kriterion Könyvkiadó elmúlt fél évszázadát körüljáró kötet bemutatójára, H Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, Simonffy Katalin televíziós újságíró és Dávid Gyula irodalomtörténész, a Kriterion kolozsvári szerkesztőségének volt vezetője részvételével. A Kriterion
Könyvkiadó elmúlt fél évszázadáról eredetileg dokumentumfilm készült
volna, de végül kötetben jelent meg hamarabb a nagy múltú romániai
nemzetiségi kiadó első öt évtizedének összefoglalója.
Az
50. évforduló 2020-ban volt, és a kiadó jelenlegi munkatársai készültek
is rá, hogy ezt méltóképpen megünnepeljék – ám közbejött a
világjárvány. A kiadó történetének fontosabb szerkesztőivel, illetve a
holdudvarba tartozó alkotókkal rögzített 14 interjúból azonban írott
formában 13 megjelent a friss könyvben, amely a Kriterion
50+ címet viseli, de egykori kiadói levelezésekből is közöltek benne a
háttérmunkát, és a korabeli hangulatot megfoghatóbbá tévő részleteket,
illetve megtalálható benne többek között az összes munkatárs névsora és
beosztása a kezdetektől egészen mostanig.
A
magyar könyvek mellett a német, a szász volt a legjelentősebb helyi
kultúra, amit a nemzetiségi kiadó eredeti nyelven (és részben
fordításban is) megjelentetett (ezt a kultúrát aztán Ceaușescu gyakorlatilag kiárusította), de a 20 ezres bánsági szerb közösség is szóhoz jutott, csak úgy, mint a török, tatár, lipován nemzetiségek. Sőt, a Kriterionnak egyedülálló módon még jiddis irodalmi sorozata is volt, pedig ezt a nyelvet Izrael állam sem támogatta akkoriban sem.
Forrás és a teljes cikk itt: https://foter.ro/cikk/a-feszito-ero-es-a-dugo-a-palackban-igy-nez-ki-a-kriterion-konyvkiado-elso-fel-evszazada/