ReMeK-e-hírlevél 2025/9. számából

Gyermekirodalmi kritikapályázatot hirdet a Kortárs

A Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat kritikapályázatot hirdetett gyermek- és ifjúsági kötetről szóló kritika megalkotására.

A pályázók az alábbi három könyv – egy ifjúsági regény, egy csendeskönyv és egy gyereklírakötet – közül választhatnak egyet:

Vészits Andrea: Ábris és az azúrkék patkány (Pagony, 2025)

Szinvai Dániel: álmomban az eső (Csimota, 2025)

Miklya Zsolt: Napszellő, holdpaplan – Bújócskazsoltárok (Koinónia, 2025).

A pályázatra 8 000–10 000 leütés hosszúságú szövegeket várnak. Egy szerző csak egy pályaművel jelentkezhet. Az elkészült kritikákat a Kortárs szerkesztőiből álló zsűri bírálja el. A folyóirat, valamint a pályázatban részt vevő kiadók szerkesztőségi munkatársai nem adhatnak be pályamunkát. Az elbírálás szempontjai: nyelvi igényesség, logikai és szerkezeti kidolgozottság, széleskörű elemzői eszköztár és perspektíva, kritikai meglátások alátámasztása és érvelés.

Beküldési határidő: 2025. szeptember 20. A döntés időpontja: 2025. október 27.

A pályázat jeligés. A pályamunkákat a kortars.kritikapalyazat@gmail.com e-mail-címre várják, a tárgymegjelölésben a jelige megadásával. Kérik a szerzőket, hogy a nevüket a kritikát tartalmazó dokumentumon belül ne tüntessék fel, csak az e-mail szövegében adják meg.

A pályázók számára a kiadók biztosítanak recenziós példányt. A fizikai példányok száma korlátozott lehet, azonban a könyvek belívét PDF-ben minden pályázó rendelkezésére bocsátja a kiíró. Ezek igénylésével a kiadók sajtómunkatársait kereshetik a pályázók: az Ábris és az azúrkék patkány esetében Szollár Verát (szollar.vera@pagony.hu), az álmomban az eső esetében Szabó Sándort (sanya@csimota.hu), Miklya Zsolt kötetének recenziós példányait pedig a kritikapályázat ügyintézője, Petri Flóra küldi ki (kortars.kritikapalyazat@gmail.com). Utóbbi e-mail-címen lehet feltenni a pályázathoz kapcsolódó további kérdéseket is.

Forrás: https://litera.hu/hirek/gyermekirodalmi-kritikapalyazatot-hirdet-a-kortars-folyoirat.html

Vonzó volt Kertkönyvtár program

Idén is megszervezte Kertkönyvtár elnevezésű vakációs nyári foglalkoztató programját a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár, 2025. július 29. és augusztus 14. között várva erre a kicsiket és nagyokat. Az intézmény árnyas kiskertjét hétről-hétre, keddtől péntekig jókedvű gyerekek zsongása töltötte be. Voltak köztük „törzsvendégek”, de először odalátogató kíváncsiak is.

A minden alkalommal negyed 11-kor kezdődő meseolvasáson vendég felolvasók is voltak: Fazakas Éva nyugdíjas könyvtáros, Fekete Mária, Para Imola és Kovács Kati színművészek, Igyártó Nándor önkéntes állatmentő, illetve a zárónapon Gáj Nándor, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Augusztus 8-án egy különleges vendége is volt a programnak: Igyártó Nándor egy mentett kiscicát hozott magával, a gyerekek legnagyobb örömére.

Meseolvasás után a gyerekek szabadfoglalkozásokon vehettek részt: volt rajzolás, színezés, füzetkészítés, társasjáték, „körmöcskézés” és origamizás Sándor Attila nyugdíjas könyvtáros útmutatásával.

Videó és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/1175546067939170

Sajtóvisszhang: https://www.facebook.com/share/v/1GNoSFtpaF/

A Nevesincs program nyári tevékenységei

A Bod Péter Megyei Fiókkönyvtárában nyáron is rendszeresek a gyermekfoglalkozások, így a Nevesincs program is folytatódott. Ötletgazdája és irányítója, Éltes Enikő könyvtáros beszámolóiból:

„Nem csak olvasni jó vagy mesét hallgatni, hanem beszélgetni vagy hallgatni, amíg a kéz teszi a dolgát a könyvekkel kipárnázott, kibástyázott térben, a könyvtárban. Ezért Nevesincs, mert hétről hétre más nevet kellene adni, hiszen attól is függ az adott foglalkozás hangulata, milyensége, hogy éppen kik vannak jelen, vagy milyen olvasmányra kerül a választás, az adott olvasmánynak sikerül-e átölelnie a gyerekeket, vagy fellelkesítenie a könyvtárost. Hétről hétre minden változik, mi is, csak a szorosan egymás mellé bújó könyvek adta biztonság, a végtelen lehetőségek ígérete, a könyvtár jellegzetes illata állandó.

Forrás: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/1192524512907520

Hargita Megye Tanácsa megvásárolta a könyvtár épületét

Sajtónyilvános eseményen írták alá azt a szerződést, amellyel Hargita Megye Tanácsa megvásárolta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárnak otthont adó épületet. Az ünnepélyes alkalmat könyvtárlátogatás kísérte, ahol bemutatták az ingatlant. Az eseményen jelen volt Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Mihályfalvi Zoltán és Mihályfalvi Károly, az épület korábbi tulajdonosai, valamint Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár menedzsere.

Az adásvétel értelmében a megyei tanács több mint 2,3 millió euróért vásárolja meg az épületet, 2025-ben 1 millió eurót, a fennmaradó összeget pedig 2026-ban és 2027-ben törlesztve, hosszú távon biztosítva ezzel az intézmény működését. A csíkszeredai, központi elhelyezkedésű épületet a könyvtár eddig bérleti szerződés alapján használta, havi 9 ezer eurós bérleti díjjal.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a mostani döntés nem csupán egy ingatlanvásárlás, hanem a megye kulturális jövőjébe való befektetés is egyben, hiszen a könyvtár tevékenysége nem merül ki a könyvek kölcsönzésében.

– A könyvtár épületének megvásárlásával nem a múlt megőrzése a cél, hanem a jövő építése szempontjából volt ez egy fontos döntés. A Kájoni János Megyei Könyvtár az 1950-es évek óta működik, de soha nem rendelkezett saját ingatlannal. Tizenhárom éve van ebben az épületben, és ezzel a lépéssel végre biztos, megyei tulajdonban lévő otthont kap. Az épület 1526 négyzetméternyi hasznos felülettel és hat parkolóhellyel gazdagítja az intézményt – részletezte a megyei tanács elnöke.

Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár menedzsere az aláírást követően körbevezette a sajtó képviselőit az újonnan megvásárolt ingatlanban, a felnőtt és gyerekrészlegen, az adminisztrációs helyiségekben, az olvasótermekben. A jelenlévők megtekinthették a digitalizáláshoz használt eszközöket, de a könyvtár legrégebbi, 1650-ből származó kötetét is.

Mint mondta, az olvasás ma is nagy népszerűségnek örvend, hiszen intézményüket munkanapokon átlagosan 250-en látogatják. Közkedvelt a kortárs irodalom, a gyerek- és a szakirodalom is. A tavalyi évben több mint 100 ezer dokumentumot kölcsönöztek ki, emellett pedig számos látogatója van a különböző programoknak és eseményeknek is, legyen szó felolvasómaratonról, interkulturális estekről, író–olvasó találkozókról, könyvbemutatókról vagy gyerekfoglalkozásokról.

Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1384/hargita-megye-tanacsa-megvasarolta-a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-epuletet

 

Rodostó, a magyar történelmi emlékezet zarándokhelye – kiállítás és könyvbemutató

Méltó helyszínen, a zabolai Mikes-kastély rendezvénytermében mutatták be 2025. július 31-én a Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa című tanulmánykötetet és a Rodostóra nyíló ablak című építészettörténeti kiállítást. Az esemény középpontjában II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai emlékezete állt, valamint az a szellemi örökség, amelyet Rodostó, Mikes Kelemen és a száműzetésben született levelek jelentenek a magyar emlékezetkultúrában.

A rendezvényt – amelynek házigazdája Gergely Roy Chowdhury, zabolai Gróf Mikes Ármin dédunokája volt – Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője nyitotta meg.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/175318/rodosto-a-magyar-tortenelmi-emlekezet-zarandokhelye-kiallitas-es-konyvbemutato-a-zabolai-mikes-kastelyban

Az árkosi olvasóegylet története

A 19. század végén több más székelyföldi településhez hasonlóan a háromszéki Árkoson is alakult olvasóegylet a mai könyvtárak mintegy „elődjeként”. Egy, a helyi unitárius egyház levéltárában fellelhető jegyzőkönyv kapcsán több dokumentum is előkerült az egylet működéséről, ezek alapján igyekeztek rekonstruálni annak rövid történetét.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/175574/az-onmuveles-elomozditasara-az-arkosi-olvasoegylet-tortenete

 

Mini csillagásztábor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán

2025. augusztus 25. és 27. között, délelőttönként, mini csillagásztábort szervezett a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. A rendezvényt 4.-6. osztályos gyermekeknek hozták létre. Szó esett a Naprendszerről, a csillagképekről, az érdeklődő diákok segítséget kaptak az égbolton való tájékozódáshoz. Belekóstolhattak az űrkutatásba és a Naprendszeren kívüli világba is – mindezt játékosan, kézműves tevékenységekkel kiegészítve.

Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/

Mindig a kultúra „húzza a rövidebbet”

A román kormány által az elmúlt hónapban beiktatott megszorítások ismételten nehéz helyzetbe hozták a kultúrát. A könyvkiadás hatalmas pofont kapott – a héa (hozzáadottérték-adó) növekedése miatt a könyvek ára is megemelkedett, a vásárlási kedv pedig jelentősen lecsökkent. A megszorítások következményeiről és a társadalomra gyakorolt hatásairól Király Istvánnal, a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó vezetőjével beszélgetett a Népújság munkatársa.

A héakulcsok általánosságban véve jelentősen megemelkedtek – 19-ről 21 százalékra, 9-ről 11 százalékra –, azonban a könyvek héája emelkedett a legjobban: ez 5 százalékról 11 százalékra nőtt. Ez a szám, bár nem tűnik olyan soknak, mégsem tükrözi minden esetben a valóságot. ’Ha ehhez a hat százalékhoz hozzátesszük, hogy például egy online rendelés esetén hozzáadódik a szállítási díj plusz két százaléka is, akkor ez már azonnal egy 8 százalékos héaemelkedést eredményez. Ez még mindig nem olyan borzasztó nagy különbség, egy kiadó vagy könyvkereskedő el tudja könyvelni, valahogy elviseli. Az igazán nagy problémát az jelenti, hogy minden egyes összetevőnek, ami részese egy könyv megszületésének – villamos energia, papír, üzemanyag, és még sorolhatnánk – megemelkedett az ára’ – mondta Király István. Hangsúlyozta, hogy ez egy olyan sűrű és összetett függvényrendszer, ami elkerülhetetlenül azt eredményezi, hogy a könyvkiadóknak a korábbiaknál gyengébben vagy kifejezetten rosszul fog menni a soruk. Nyomatékosította, hogy a könyvkiadók és könyvkereskedések között is észlelhető az eltérés. ’Az adóegyezmény értelmében az egyéb magyar vidékekről behozott könyvek héája nem növekszik – ugyanúgy nulla százalékkal fognak működni egy Európai Uniós adószámmal rendelkező romániai és egy Európai Uniós adószámmal rendelkező magyarországi nagykereskedés között’ – mondta.

Forrás és a teljes interjú itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/mindig-a-kultura-huzza-a-roevidebbet

 Dokumentumfilmes emlékezés Baróton - Úgy mondták, ahogy volt

A baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár olvasótermében 2025. augusztus 22-én két, mondhatni egészen különleges dokumentumfilm levetítésével emlékeztek arra a második világháborút követő keserves időszakra, amikor a magyar katonáknak, a szovjet megszállás után pedig az erdélyi magyar civil lakosságnak is a megtorlás részeként fogságot kellett elszenvedniük.

Az első levetített dokumentumfilm főszereplője, a vargyasi Veress Miklós szovjet fogságba került, míg a második dokumentumfilmben néhányan a barcaföldvári haláltábort megjártak közül beszéltek viszontagságos sorsukról.

Jelen voltak a dokumentumfilmek készítői, a baróti felmenőkkel rendelkező Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, egyetemi tanár, tanítványa, a vargyasi származású ifjú Sütő Gábor filmrendező, illetve Benkő Levente történész.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/175668/ugy-mondtak-ahogy-volt-dokumentumfilmes-emlekezes-baroton

Vándorló rovatok, megőrzött folytonosság: tárlat a Helikon folyóirat 35 évéről

Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében Magyarország Főkonzulátusának termében. 2025. augusztus 24-ig volt látogatható a kiállítás, amely az Utunk jogutódjaként 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatta fel, felvillantva az irodalmi lap elmúlt három és fél évtizedének folytonosságát, egyszersmind újításait.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/vandorlo-rovatok-megorzott-folytonossag-tarlat-a-helikon-folyoirat-35-everol-a-kolozsvari-magyar-napokon

Történelmi időutazás a Téka szervezésében

A marosvásárhelyi Teleki Téka Alapítvány idén is csatlakozott a Vásárhelyi Forgatag rendezvénysorozathoz, és a hagyományokhoz híven 2025-ben is tematikus sétákkal várta az érdeklődőket. A program célja az volt, hogy Marosvásárhely múltját közelebb hozza a közönséghez, történészek és helyismereti szakemberek segítségével, különböző korszakok és társadalmi rétegek nézőpontjából. A séták során az érdeklődők újraértelmezhették a város tereit, épületeit és történeteit. 2025. augusztus 25. és 28. között a következő tematikus alkalmak valósultak meg: Zsidó mindennapok Marosvásárhelyen; Szerzetesek nyomában Marosvásárhelyen; Insta-séta fiataloknak: Fedezd fel a Téka történeteit!; Főúri palota, tudományok hajléka.

A séták részvételi lehetőséget kínáltak minden korosztály számára, és hozzájárultak ahhoz, hogy a város lakói és látogatói személyesebb, élményszerű formában kapcsolódjanak Marosvásárhely gazdag történelmi örökségéhez.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.pontmaros.ro/tortenelmi-idoutazas-a-teka-szervezeseben-tematikus-setak-a-vasarhelyi-forgatagon

„Csík egy jó hely” – Pro Urbe díjat kapott Daczó Katalin helytörténész, újságíró

Daczó Katalin újságíró, helytörténész, filmrendező kapta idén a Pro Urbe díjat Csíkszeredában. A helytörténeti kutatásairól ismert alkotó évtizedek óta foglalkozik a Csíki-medence kiemelkedő személyiségeinek, különleges épületeinek és közigazgatási eseményeinek történetével.

Forrás és a díjazottal készült interjú itt: https://maszol.ro/kultura/Ez-egy-jo-hely-Pro-Urbe-dijat-kapott-Daczo-Katalin

Mit tud az új magyar könyves közösségi alkalmazás, a Bookstry?

2025 júniusában megjelent egy új magyar könyves közösségi alkalmazás, a Bookstry, amitől célzott könyvajánlásokat is kérhetünk, és a legnagyobb vonzereje talán az lehet, hogy mi magunk is alakíthatjuk a felületet az ötleteinkkel és véleményünkkel.

A Bookstry.hu könyves applikációt a jelek szerint lelkesen fogadta a közösség, az első hónapban 7 ezer felhasználó töltötte le. A saját bevallása szerint is még alakulóban lévő oldal mögött Pánácz Csaba webfejlesztő és -designer áll – a részletekről őt kérdezték.

Az oldal még annyira friss, hogy alig található róla netes forrás, egy felhasználói próbavideótól eltekintve. Egyelőre a legfontosabb alapfunkciók működnek. A kezdőoldal szép és letisztult: oldalra pontosan követhetjük, hol tartunk az épp aktuálisan olvasott könyvünkben, a naptárban olvasási naplót vezethetünk, ennek alapján napi/heti/havi grafikonokban tekinthetjük át az olvasási szokásainkat. Saját nyilvántartást vezethetünk az olvasott, olvasandó, félbehagyott vagy épp aktuális olvasmányainkról, de készíthetünk egyedi listákat is. 5 csillagos és szöveges értékelés létezik, fél vagy negyed csillagot nem lehet adni. Könyvet viszont fel tud venni bármelyik felhasználó, ha nincs meg a listában az, amit keres (ezeket a fejlesztő később moderálja, hogy kigyomlálja a duplikációkat).

A könyves adatlapoknak az alján, illetve a Felfedezés címszónál már látható az a funkció, amivel más hasonló appoknál még nem találkoztunk: kérdezhetünk a könyvről vagy kérhetünk ajánlást megadott szempontok szerint.

Az AI eszközök egyszerű kérdés-válaszokkal operálnak, a könyvajánlásoknál csak egy kötetet javasol a program, amely feltehetően annál ügyesebb lesz, minél többen használják.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/nagy/bookstry_konyves_applikacio_alkalmazas_ujdonsag.html

 

Áttekinthetővé, kutathatóvá válik a Kriterion Könyvkiadó termése

A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.

A Kolozsvári Magyar Napok keretében nyitotta meg a könyvkiadó és a Kriterion Könyvbarát Egyesület – hosszú évek előkészítő munkája után – a kis könyvtárat az egyesület Írisz-telepi székhelyén, a Liebknecht téren található Ecriture Sajtóházban. A kétszobás lakásban található gyűjtemény, amely a Kriterion eredeti helyszínéről, a bukaresti Scânteia-házból érkezett Kolozsvárra, jelenleg mintegy ötezer kötetet számlál, de a rendszerezés, leltározás folyamatban van, így tovább bővül – mondta el a családias hangulatú eseményen H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, aki szerint igyekszenek kutathatóvá és mindenki számára elérhetővé tenni a Kriterion Könyvtárat, a központtól kissé távol eső helyszínen található gyűjtemény egyelőre nem látogatható bármikor, de előzetes egyeztetés alapján bárki felkeresheti.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/attekinthetove-kutathatova-valik-a-kriterion-konyvkiado-termese-n-konyvtar-nyilt-a-kolozsvari-magyar-napokon

 A khipu, vagyis az inka csomóírás titkai

Izotópos vizsgálatnak vetettek alá egy 500 éves khiput, és meglepő eredményeket kaptak a kutatók: ez a technika nem az elitnek volt fenntartva, hanem a paraszti közösségek számára is elérhető volt, megkérdőjelezve a csomók művészetének mestereiről alkotott elképzeléseket.

Az inka khipu (vagy quipu) mindig is rejtélyes volt, olyannyira, hogy a csillagászok a szót egy kozmikus felépítmény megnevezésére használták. Ezek az inka csomózott zsinórok, olyan kommunikációs rendszerek voltak, amelyek egy birodalom emlékét őrzik. Úgy jellemzik őket, mint „csomózott könyvtárakat", amelyek képesek számok, népszámlálási adatok, adományok és egyéb feljegyzések tárolására. Az azonban ritkábban merült fel, hogy ki hozhatta létre ezeket a tárgyakat. A tudomány eddig egy szűk kasztnak, a khipukamayuqnak tulajdonította őket, akiket a birodalmi gépezet magas rangú bürokratáinak tekintettek.

A Science Advances című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány azonban megdönti ezt a kizárólagos nézetet. Egy 500 éves quipu elemzésével a kutatók kimutatták, hogy annak fő zsinórját emberi hajból szőtték, izotópos technikák segítségével pedig rekonstruálni tudták az illető étrendjét és életmódját.

Forrás és a teljes cikk itt: https://mult-kor.hu/a-khipu-vagyis-az-inka-csomoiras-titkai-20250823

 

Szerkesztők:

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

„A jövő könyvtára” szakmai konferencia VII. - Székelyudvarhely

A Jövő Könyvtára Konferencia nem más, mint a Kárpát-medencei magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködését célzó szakmai rendezvény Székelyudvarhelyen, ahová rangos külföldi előadókat is meghívnak. A konferenciát 2018. óta minden esztendő augusztusában a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár szervezi meg (kivétel 2020).

Az idén a konferencia 2025. augusztus 28. és 30. között volt megrendezve. Célja továbbra is egyes intézmények megismertetése, különböző szakmai tevékenységek szemléltetése, valamint a könyvtárak előtt álló feladatoknak és munkáknak a jövőre nézve fontos megbeszélése. Ezek mellett természetesen, ami a legfontosabb, a Kárpát-medencei magyar könyvtárosok közötti kapcsolatépítés és kapcsolattartás ösztönzése.

A már szakmai szempontból is elismert eseményen szintén igen érdekfeszítő előadások hangzottak el.

A program linkje: https://www.udvarhely.ro/esemenyek/a-jovo-konyvtara/3031

Az eddigi konferenciákhoz híven az előadók között az idén is volt Európa nem magyar vidékéről érkező könyvtáros, olyan is, akinek nincs semmilyen munkahelyi kapcsolata a könyvtárral, és természetesen szakmai berkekből is néhányan.

A köszöntőbeszéd után rögtön az előadások következtek. A késő délutáni és esti program inkább a kapcsolatépítésről és a lazításról szólt. Másnap a résztvevő könyvtárosok, az előző napi témákból válogatva, arra a megbeszélésre mentek, amelyre leginkább kíváncsiak voltak. Ezt követve három program között lehetett választani: meglátogathatták a város dokumentációs könyvtárát, városnézőbe indulhattak vagy éppen megtekinthették A jövő könyvtára című filmet. 

A konferencia lezárása után, akik még nem akartak megválni a pozitív élményektől, tanulmányútra indulhattak a szejkefürdői Borvízmúzeumhoz és a Jézus szíve kilátóhoz. Este maradhattak a Nyitott Könyvek Éjszakáján, ahol gazdag program várta az érdeklődőket.

A rendezvény sikerességét az is mutatja, hogy évről-évre egyre többen vesznek részt rajta. Mindehhez egy jól kidolgozott forgatókönyv és az elmaradhatatlan szívélyes vendégfogadás szükségeltetik.

A szervezésért köszönet illeti a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár alkalmazottjait és a konferencia besegítőit. 

A konferencián résztvevő iskolai könyvtárosok névsora:

1. Borbé Levente – Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

2. Dunkler Réka – Bethlen Gábor Általános Iskola, Székelyudvarhely

3. Kelemen Rebeka – Áprily Lajos Általános Iskola, Parajd

4. Kiss Károly – Puskás Tivadar Szakközépiskola; Berde Áron Gazdasági Líceum, Sepsiszentgyörgy

5. Kuna Ibolya – Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda

6. Lakatos Tamás – Kászon (kultúrigazgató és községi könyvtáros is)

Fényképezte: Borbé Levente és Szabó Károly 

Borbé Levente,

könyvtáros

Szeptemberi évfordulók 2025

 625 esztendeje, 1400. szeptember elsején hunyt el Franco Sacchetti olasz költő és író.

150 éve, 1875. szeptember elsején született Edgár Rice Burroughs amerikai író. Népszerű könyvei: a Tarzan regénysorozat.

55 éve, 1970. szeptember elsején hunyt el François Mauriac francia író, újságíró és költő.

40 éve, 1985. szeptember elsején hunyt el Saunders Lewis walesi költő, drámaíró, történész és politikai aktivista.

15 éve, 2010. szeptember elsején hunyt el Polgár András magyar író, dramaturg és rendező.

215 éve, 1805. szeptember másodikán született José Esteban Antonio Echeverría argentin költő, író és politikus.

185 éve, 1840. szeptember másodikán született Giovanni Verga olasz író, forgatókönyvíró, fotográfus és politikus.

180 éve, 1845. szeptember másodikán született Ivan Bilik ukrán író.

70 éve, 1955. szeptember másodikán született Tamás István magyar író, költő és újságíró.

40 éve, 1985. szeptember másodikán hunyt el Anna Banti olasz író, kritikus, művészettörténész és műfordító.

85 éve, 1935. szeptember harmadikán hunyt el Franciszek Henryk Nowicki lengyel költő és természetjáró.

200 éve, 1825. szeptember negyedikén hunyt el Franciszek Karpinski lengyel költő és műfordító.

10 éve, 2015. szeptember negyedikén hunyt el Nagy Pál erdélyi magyar kritikus, szerkesztő és irodalomtörténész.

10 éve, 2015. szeptember negyedikén hunyt el Max Kruse német író és gyermekkönyvíró.

275 éve, 1750. szeptember ötödikén született Robert Fergusson skót költő, librettista és másoló.

135 éve, 1890. szeptember ötödikén született Avigdor Hame’iri (Feuerstein Avigdor) magyar származású izraeli költő, író, drámaíró, újságíró és műfordító.

110 éve, 1905. szeptember ötödikén született Arthur Koestler (Kestler Artur) magyar származású angol nyelven munkálkodó író, újságíró, társadalomfilozófus és polihisztor.

140 éve, szeptember hatodikán született Franz Theodor Csokor osztrák drámaíró, költő és író.

125 éve, 1900. szeptember hatodikán született Lauri Viljanen finn költő és irodalomkritikus.

370 esztendeje, 1655. szeptember hetedikén hunyt el Tristan L'Hermite francia költő és drámaíró.

155 éve, 1870. szeptember hetedikén született Alakszandr Ivanovics Kurpin tatár származású orosz író és újságíró.

150 éve, 1875. szeptember hetedikén hunyt el Szelestey László magyar költő, ügyvéd, tanfelügyelő és politikus.

40 éve, 1985. szeptember hetedikén hunyt el Jacoba van Velde holland író és műfordító.

195 éve, 1830. szeptember nyolcadikán született Frédéric Mistral (Frederi Mistral/Mistrau) okcitán nyelvű (provanszál) francia író, költő és szótáríró.

180 éve, 1845. szeptember nyolcadikán hunyt el Nyikolaj Ivanovics Hmelnyickij ukrán író.

90 éve, 1935. szeptember kilencedikén született Kerényi Grácia magyar-lengyel költő, műfordító és esszéíró.

55 éve, 1970. szeptember kilencedikén hunyt el Csűrös Emília horvátországi születésű erdélyi magyar író, újságíró és műfordító.

40 éve, 1985. szeptember kilencedikén hunyt el Árvay Árpád erdélyi magyar író, költő, újságíró és szerkesztő.

30 éve, 1995. szeptember kilencedikén hunyt el Móricz Virág magyar író és filmes segédrendező.

480 esztendeje, 1545. szeptember tizedikén hunyt el Antonio de Guevara spanyol krónikás és moralista.

135 éve 1890. szeptember tizedikén született Franz Werfel német-osztrák író, költő és színműíró.

65 éve, 1960. szeptember tizedikén hunyt el Fjodor Ivanovics Panfjorov (Fyodor Ivanovich Panfjorov) szovjet-orosz író.

160 éve, 1865. szeptember tizenegyedikén született Abonyi Árpád erdélyi magyar író és újságíró.

500 esztendeje, 1525. szeptember tizenegyedikén született Pierre de Ronsard francia reneszánsz költő.

140 éve, 1885. szeptember tizenegyedikén született David Herbert Richards Lawrence angol író, költő, drámaíró, esszéíró, irodalomkritikus és műfordító.

95 éve, 1930. szeptember tizenegyedikén született Szabó Gyula székely-magyar író. Ismert művei: Gondos atyafiság, Húgom Zsuzsika, A sátán labdái.

40 éve, 1985. szeptember tizenegyedikén hunyt el Eleanor Dark ausztrál író.

365 esztendeje, 1660. szeptember tizenkettedikén hunyt el Jacob Cats holland költő, humorista, jogász és politikus.

160 éve, 1865. szeptember tizenkettedikén született Sophus Claussen dán író, költő és politikus.

55 éve, 1970. szeptember tizenkettedikén hunyt el Jan Sztaudynger lengyel költő, szatírikus és műfordító.

25 éve, 2000. szeptember tizenkettedikén hunyt el Csontos Vilmos felvidéki magyar költő és prózaíró.

20 éve, 2005. szeptember tizenkettedikén hunyt el Gherasim Emil erdélyi magyar költő, író, újságíró és műfordító.

20 éve, 2005. szeptember tizenkettedikén hunyt el Helmut Baierl német író, forgatókönyvíró és drámaíró.

30 éve, 1995. szeptember tizenharmadikán hunyt el Csorba Győző magyar költő és műfordító.

445 esztendeje, 1580. szeptember tizennegyedikén született, és 380. esztendeje 1645. szeptember nyolcadikán hunyt el Francisco Gómez de Villegas y Quevedo spanyol barokk költő és filozófus.

105 éve, 1920. szeptember tizennegyedikén született Simonyi Imre partiumi magyar költő és szerkesztő.

70 éve, 1955. szeptember tizennegyedikén hunyt el Franz Carl Weiskopf német író.

65 éve, 1960. szeptember tizennegyedikén hunyt el Mitszosz Karagatszisz (Mitsos Karagatsis) görög író.

25 éve, 2000. szeptember tizennegyedikén hunyt el Hvang Szunvon (Hwang Sun-wŏn) dél-afrikai költő és prózaíró.

135 éve, 1890. szeptember tizenötödikén született Agatha Christie angol krimi író, költő és színdarabíró. Népszerű regényeinek központi alakjai Hercule Poirot, Miss Marpple.

100 éve, 1925. szeptember tizenötödikén hunyt el René Ghil francia költő és író.

610 esztendeje, 1415. szeptember tizenhatodikán hunyt el Manuel Chrysosolas görög humanista tudós, tanár és író.

180 éve, 1845. szeptember tizenhatodikán hunyt el Johannes Kinker holland költő, filozófus egy ügyvéd.

25 éve, 2000. szeptember tizenhatodikán hunyt el Giorgi Ruszlanisz dze Gongadze grúz újságíró, szerkesztő és politikus.

205 éve, 1820. szeptember tizenhetedikén született Émile Augier francia költő, színműíró, író.

120 éve, 1905. szeptember tizenhetedikén született Vladan Desnica horvát költő és író.

90 éve, 1935. szeptember tizenhetedikén született Ken Kesey amerikai író. Népszerű alkotásai: Száll a kakukk fészkére, Hajósének, Olykor egy nagy ötlet.

60 éve, 1965. szeptember tizenhetedikén hunyt el Terescsényi György magyar költő, író és elbeszélő.

25 éve, 200. szeptember tizenhetedikén hunyt el Paula Yates amerikai író és televíziós személyiség.

290 éve, 1735. szeptember tizennyolcadikán hunyt el Justus van Effen holland író és műfordító.

230 éve, 1795. szeptember tizennyolcadikán született Kondratyij Fjodorovics Rilejev orosz költő és író.

195 éve, 1830. szeptember tizennyolcadikán hunyt el William Hazlit angol író, esszéíró, drámaíró, irodalomkritikus, filozófus és festő.

135 éve, 1890. szeptember tizenkilencedikén hunyt el José Fornaris y Luque kubai költő és író.

40 éve, 1985. szeptember tizenkilencedikén hunyt el Italo Giovanni Calvino Mameli olasz író, novellista és újságíró.

10 éve, 2015. szeptember tizenkilencedikén hunyt el Jackie Collins angol író.

165 éve, 1860. szeptember huszadikán született Rákosi Viktor író, újságíró, humorista és sportvezető.

135 éve, 1890. szeptember huszadikán hunyt el Alphonse Karr francia író és újságíró.

120 éve, 1905. szeptember huszadikán hunyt el Vjenceslav Novak horvát író, publicista és pedagógus.

50 éve, 1975. szeptember huszadikán hunyt el Saint-John Perse francia költő, író és diplomata.

30 éve, 1995. szeptember huszadikán hunyt el Baka István magyar költő, műfordító és szerkesztő.

15 éve, 2010. szeptember huszadikán hunyt el Hargitay Károly magyar író, újságíró és ufókutató szakíró.

25 éve, 2000. szeptember huszadikán hunyt el Sztaniszlav Sztratiev bolgár író, drámaíró és forgatókönyvíró.

165 éve, 1860, szeptember huszonegyedikén hunyt el Arthur Schopenhauer német filozófus, író. Híres műve: A világ, mint akarat és képzet.

150 éve, 1875. szeptember huszonegyedikén született Ivan Szergejevics Smejlov orosz emigráns író.

130 éve, 1895. szeptember huszonegyedikén született Szergej Alekszandrovics Jeszenyin (Sergei Aleksandrovich Yesenin) orosz költő.

130 éve, 1895. szeptember huszonegyedikén született Georgi Canev (Tsanev) bolgár irodalomkritikus.

65 éve, 1960. szeptember huszonegyedikén hunyt el Bárdos László erdélyi magyar író, újságíró és dramaturg.

255 éve, 1770. szeptember huszonkettedikén született Kiss János magyar költő, műfordító és evangélikus lelkész.

140 éve, 1885. szeptember huszonkettedikén született Benedek Marcell székely származású magyar író, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő és színigazgató.

115 éve, 1910. szeptember huszonkettedikén született Faludy György (Leimdörfer György Bernát József) magyar költő, műfordító és író. Ismert műve a Pokolbéli víg napjaim.

40 éve, 1985. szeptember huszonkettedikén hunyt el Manuel José Leonardo Arce Leal guatemalai költő és drámaíró.

40 éve, 1985. szeptember huszonkettedikén hunyt el D. J. Opperman dél-afrikai afrikaans költő és esszéíró.

1060 esztendeje, 965. szeptember huszonharmadikán hunyt el Abú Tajjib al-Mutanabi (Abu t-Tajjib Ahmad ibn al-Huszajn al-Dzsufi) nagy arab költő.

420 esztendeje, 1605. szeptember huszonharmadikán hunyt el Pontus de Tyard francia papköltő, író és irodalmár.

375 esztendeje, 1650. szeptember huszonharmadikán született Jeremy Collier angol költő és színikritikus.

160 éve, 1865. szeptember huszonharmadikán született Orczy Emma magyar származású angol író. Népszerű munkái: Régi magyar tündérmesék, A vörös Pimpernel.

155 éve, 1870. szeptember huszonharmadikán hunyt el Prosper Mérimée francia író, művészettörténész és régész. Ismert alkotásai: Szent Bertalan Éjszakája, Carmen, Tamangó.

115 éve, 1910. szeptember huszonnegyedikén született Vas István magyar költő, író és műfordító.

25 éve, 2000. szeptember huszonnegyedikén hunyt el Kabós Éva erdélyi magyar költő.

10 éve, 2015. szeptember huszonnegyedikén hunyt el Ellis Kaut német író és novellista. Legismertebb írása a Pumukli sorozat.

345 esztendeje, 1680. szeptember huszonötödikén hunyt el Samuel Butler angol költő és író.

125 éve, 1900. szeptember huszonötödikén született Henri Jacquier romániai francia filológus és esszéíró.

55 éve, 1970. szeptember huszonötödikén hunyt el Erich Maria Remarque (Erich Paul Remark) német író. Ismert művei: Nyugaton a helyzet változatlan, Szerelem és a halál órája, Három bajtárs, A diadalív árnyékában, Éjszaka Lisszabonban.

95 éve, 1930. szeptember huszonötödikén született Ungvári Tamás magyar író, műfordító, kritikus és irodalomtörténész.

105 éve, szeptember huszonhatodikán született Hárs Ernő magyar költő, műfordító és politikus.

65 éve, 1960. szeptember huszonhatodikán hunyt el Bán Aladár magyar költő, műfordító, irodalomtörténész és folklorista.

50 éve, 1975. szeptember huszonhatodikán hunyt el Jakob Paludan dán író és esszéíró.

35 éve, 1990. szeptember huszonhatodikán hunyt el Alberto Moravia (Pincherle) olasz író. Ismert művei: Egy asszony meg a lánya, A megalkuvó, A leselkedő.

25 éve, 2000. szeptember huszonhatodikán hunyt el Robert Lax amerikai költő és szerkesztő.

290 éve, 1735. szeptember huszonhetedikén született Philipp Hafner osztrák író és irodalomkritikus.

225 éve, 1800. szeptember huszonhetedikén hunyt el Michael Denis osztrák költő, könyvtáros, műfordító, pedagógus, entomológus és jezsuita szerzetes.

150 éve, 1875? szeptember huszonhetedikén született Grazia Deledda olasz író.

460 esztendeje, 1565. október huszonnyolcadikán született Alessandro Tassoni olasz költő, író és irodalomkritikus.

55 éve, 1970. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el John Dos Passos amerikai angol író.

55 éve, 1970. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Philip Stevenson amerikai író és forgatókönyvíró.

215 éve, 1810. szeptember huszonkilencedikén született Elizabeth Gaskell angol író és novellista.

205 éve, 1820. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Antonin Jaroslav Puchmajer cseh író, költő és műfordító.

45 éve, 1980. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Szenczei László erdélyi magyar író, drámaíró, műfordító, irodalomkritikus és filozófus. Kiemelkedő művei: Székely apokalypsis, az Apáczai Csere Jánosról írt regénye: A halál és tanítványa címmel.

10 éve, 2015. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Turcsány Péter magyar költő, író, műfordító és kiadóvezető.

305 esztendeje, 1720. szeptember harmincadikán született Étienne-Bonnot Condillac francia író, filozófus, pszichológus, közgazdász és enciklópédista.

160 éve, 1865. szeptember harmincadikán hunyt el Samuel David Luzzato olasz-zsidó származású héber és olasz nyelven író költő és tudós.

145 éve, 1880. szeptember harmincadikán született Zsögön Zoltán székely-magyar költő, író és tanító.

130 éve, 1895. szeptember harmincadikán született Werner Johannes Guggenheim svájci német drámaíró, dramaturg és műfordító.

40 éve, 1985. szeptember harmincadikán hunyt el Helen Clark MacInnes skót-amerikai író.

35 éve, 1990. szeptember harmincadikán hunyt el Patrick White ausztrál író, költő és drámaíró.

35 éve, 1990. szeptember harmincadikán hunyt el Michel Leiris francia író és etnológus.

25 éve, 2000. szeptember harmincadikán hunyt el Erno Paasilinna finn író és újságíró.

* * *

400 esztendeje, 1625. szeptemberében hunyt el Thomas Lodge angol költő és író.

ÉRDEMES TUDNI

30 éve, 1995. szeptember elsején hunyt el Nagy Ödön erdélyi magyar néprajzkutató és református lelkész.

25 éve, 2000. szeptember elsején hunyt el Székely Zoltán erdélyi magyar történész, régész és muzeológus.

25 éve, 2000. szeptember harmadikán hunyt el Szász Béla erdélyi magyar szerkesztő és műfordító.

180 éve, 1805. szeptember negyedikén született ifj. Hintz György erdélyi magyar kémikus, gyógyszerész és vegytantanár.

220 éve, 1805. szeptember negyedikén született gróf hídvégi Mikó Imre székely-magyar politikus, művelődésszervező és történész.

100 éve, 1925. szeptember ötödikén született Fey László erdélyi magyar pedagógus, pedagógiai szakíró és politikus.

80 éve, 1945. szeptember ötödikén hunyt el Viski Károly erdélyi születésű magyar néprajzkutató, szakíró és egyetemi tanár.

20 éve, 2005. szeptember ötödikén hunyt el Szabó Árpád székely-magyar fizikai-kémiai szakíró, atomkutató és egyetemi tanár.

80 éve, 1945. szeptember hatodikán hozták létre Szent-György Albert, Bay Zoltán és Békésy György vezetésével a Magyar Természettudományi Akadémiát.

40 éve, 1985. szeptember hetedikén hunyt el Pólya György (George) magyar származású matematikus, fizikus, metodológus, a heurisztika kidolgozója.

115 éve, 1910. szeptember nyolcadikán született Vákár Lajos székely-magyar jégkorongozó, edző, a csíkszeredai jégkorongcsapat alapítója.

180 éve, 1845. szeptember kilencedikén született Acsády Ignác (Adler) magyar történész.

140 éve, 1885. szeptember tizenegyedikén fogtak bele a megbízott olasz szakemberek a Gyimes felé vezető Erdély legnagyobb völgyhídjának építésébe (Karakó híd). Nevét az ott csorgadozó Karakó patakról kapta.

75 éve, 1950. szeptember tizenkettedikén hunyt el Gaál Endre székely-magyar jogász és közíró. A Székelység lap szerkesztője és a Csíki Magánjavak vagyonkezelője volt.

320 esztendeje, 1705. szeptember tizenharmadikán hunyt el Thököly Imre a kuruc szabadságharc kiemelkedő vezére, erdélyi fejedelem.

80 éve, 1945. szeptember tizenharmadikán hunyt el Timkó György kárpátaljai biológus és néprajzkutató.

135 éve,1890. Szeptember tizenötödikén született Sólyom Miklós székely-magyar ügyvéd, gazdálkodó, gazdasági szakíró és főhadnagy.

35 éve, 1990. szeptember tizenötödikén nyitotta meg kapuját csángó magyar diákok előtt is a csíkszeredai József Attila Általános Iskola. Az iskola 2000-ig biztosította a magyar nyelvű oktatást a moldvai csángó gyerekek számára. Ezen időszak igazgatója, és a csángó gyerekek hű támogatója Borbáth Erzsébet iskolaigazgató volt.

30 éve, 1995. szeptember tizenötödikén hunyt el Dezső Ervin felvidéki születésű, Erdélyben munkálkodó magyar fizikus, szakíró és fizikai szaklapszerkesztő.

125 éve, 1900. szeptember tizenhatodikán született Ady László székely-magyar néprajzkutató és helytörténész.

225 éve, 1800. szeptember tizenhetedikén született Fogarassy Mihály székely-magyar egyházi író és katolikus püspök, a Szent István Társulat alapítója és elnöke.

55 éve, 1970. szeptember tizennyolcadikán hunyt el Görög Ferenc erdélyi magyar történész, történetíró és szerkesztő.

120 éve, 1905. szeptember tizenkilencedikén született Nagy András székely-magyar orvosi szakíró és közíró. Több mint kétszáz cikket írt. Egészségtani tankönyvét 1938-as esztendőben adták ki.

90 éve, 1935. szeptember huszadikán született Kardalos János székely-magyar néprajzi író, etnográfus és pedagógus.

790 esztendeje, 1235. szeptember huszonegyedikén hunyt el II. András Árpád-házi magyar király.

50 éve, 1975. szeptember huszonegyedikén hunyt el Réthly Antal magyar meteorológus, egyetemi tanár, az első magyar éghajlati atlasz készítője.

75 éve, 1945. szeptember huszonkettedikén hunyt el Vikár Béla magyar etnográfus és műfordító.

90 éve, 1935. szeptember huszonharmadikán született Székely Dénes székely-magyar folklorista, néptánc-koreográfus.

10 éve, 2015. szeptember huszonharmadikán hunyt el Sike Lajos erdélyi magyar újságíró és közíró.

115 éve, 1910. szeptember huszonötödikén született Henter Kálmán székely-magyar orvos, szemész és orvosi szakíró.

80 éve, 1945. szeptember huszonhatodikán hunyt el Bartok Béla bánáti születésű magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató és pedagógus.

75 éve, 1950. szeptember huszonhatodikán hunyt el Endes Miklós székely-magyar történész és jogász. Fontosabb munkái: Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek földjének és népének története 1918-ig, Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története.

75 éve, 1950. szeptember huszonhatodikán született Szász-Mihálykó Attila erdélyi magyar pedagógus, műfordító, újságíró és kulturális szakirányító.

395 esztendeje, 1630. szeptember huszonnyolcadikán választották erdélyi fejedelemmé a székely-magyar származású Bethlen Istvánt.

125 éve, 1900. szeptember huszonnyolcadikán született Halász Kálmán erdélyi magyar építészmérnök, szakíró, újságíró és lapszerkesztő.

45 éve, 1980. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Márton Áron székely-magyar püspök, hitszónok, egyházi és neveléstudományi író.

95 éve, 1930. szeptember harmincadikán született Rusz Lívia erdélyi magyar grafikus, festőművész és képregényrajzoló. Ismert képregényei: Mákvirág kalandjai, Tessék mosolyogni, Csipike és a többiek, Csalóka Péter, Aki fukar – megjárja stb.

150 éve, 1875-ben alapították a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti múzeumot. Ugyancsak 1875. szeptemberében több száz orvos és természetvizsgáló látogatta meg a 400 esztendősre becsült “petőfalvi múmiát”.

110 éve, 1915. szeptemberében a gyergyószentmiklósi székely-magyar oktatás a mai Salamon Ernő Gimnáziumban kezdődik el.