2025. október 27., hétfő

Romániai magyar közkönyvtárügy 1945–2023 között – A romániai magyar könyvtári szaksajtó tükrében

A 2025-ös Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlésén került bemutatásra Vántsa Judit, a báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár igazgatójának a kötete.

Az ezt követő napokban többször is fellapoztam a kiadványt. Azt hiszem nem lehet a végére járni, mert mindig van benne valami ösztönző, hogy néhány felidézett időszak keretén belül a történések után nézzek… A könyv emiatt is rendhagyó. Arra a következtetésre jutottam, hogy alapjául szolgálhat további könyvtártörténeti (és nemcsak) kutatómunkáknak, hiszen az említett korszak könyvtárosi tevékenységeiről még nem jelent meg ilyen összefüggő szakmai és történeti áttekintő.

A kötet azt a 78 esztendőt tárja elénk, amikor sok minden változásnak indult a romániai magyar közkönyvtárak ügyében. Természetesen a könyv követi a földrajzi behatárolódást is. Inkább az erdélyi magyar közkönyvtárak históriájáról szól.

A bevezetőben a kutatás tervezéseinek momentumairól és felépítéséről kapunk ismertetőt, mint: a kutatási cél, az időkeret amelyet feldolgoz, a földrajzi tér, valamint a kutatás felépítése és módszerei.

A második fejezetben azt a sajtótörténetet öleli fel, amely könyvtárakkal, könyvtárosi problémákkal, könyvtárosok munkájának ismertetésével foglalkozik. Itt bemutatásra kerül az a nyolc folyóirat, amelyek anyagát a szerző alaposan feldolgozta. Igazi csemege lehet a témában érdeklődők számára.

A kötet további három fejezetében a közkönyvtárügyet időszakonkénti felosztásban tárgyalja.

A harmadik fejezet az 1945-1967. közötti időintervallumot foglalja magában. Mondhatjuk a változó időknek is, amikor fontos szempont lett a könyvtárak alapvető működésének a kidolgozása. Az előrelépésben fontos szerepet játszott a modernizáció. A mindennapi feladatok mellett helyet kaptak a képzések és a tevékenységek módszertana is. Betekintést kaphatunk a tartományi és rajonális könyvtárak működésébe. Többek között külön említve vannak az akkori vándorkönyvtárak és házikönyvtárak. A célok között ott szerepelt az írástudatlanság megszüntetése. Ugyanakkor láthatjuk a kor lényegesebb szakmabéli tevékenységeit is, mint: az olvasókörök, könyvkiállítások stb. A könyvtár a tanulás, az ismeretszerzés és az önművelés kikerülhetetlen bázisává válik.

A negyedik fejezet az 1968-1989-es esztendőket öleli fel. Egy teljesen más időszak körvonalazódik előttünk, mint az előző. Az eddigi fejlődésbe beleszól az ország tartományokról megyékre való átszervezése. A tartományi és rajoni könyvtárak helyett megalakulnak a megyei, municípiumi és városi könyvtárak. Újragondolják a könyvtárak feladatkörét. Szabályozzák a könyvtárhelyiség formáját, berendezéseit és eszközeit. Fejlődésnek indulnak nemcsak a könyvtárak, hanem a vándorkönyvtárak is. Azonban az úgynevezett fejlődés a kor szellemének megfelelő propagandájával van átitatva. Ugyanakkor egyaránt szemlélődhetünk a könyvtárak másmilyen természetű nehézségeinek ismertetésében.

Az ötödik fejezet az 1989-es rendszerváltás utáni időszakot mutatja be, egészen a 2024-es esztendőig. Szintén egy új korszak veszi kezdetét, amikor a letűnt kommunista diktatúrát felváltja a jóval szabadabb életmód. Sajnos az örökölt könyvtárügy már nem felel meg az új kihívásoknak. A magyar anyanyelvű könyvtárak is szervezkedni kezdenek. 1991 őszén alakul meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Könyvtári Szakosztálya, amely szervezet 2000-ben Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete néven lett bejegyezve. Ennek létrehozása nagy előnnyel járt, hiszen a volt könyvtárak bővültek, szépültek, és új közkönyvtárak jöttek létre. Az állományok egy részét adományokból újították fel, de szem előtt tartották a könyvtár arculatának korszerűvé tételét is. Ügyeltek a képzésekre, hiszen szükség volt a frissítésre, és az újonnan érkező könyvtárosok szakmai hozzáértésére. Egyik feladatnak számított a szaksajtó újraindítása. Ez a fejezet tartalmazza a díjakat és kitüntetéseket. Részletesen taglalja a vándorgyűléseket, konferenciákat és más rendezvényeket. Itt kap helyet az olvasókörök és biblioterápiás foglalkozások alapos bemutatása. Mindemellett különböző pályázatokról, projektekről, programokról szóló tájékoztatóról is van dokumentáció, amelyek a könyvbeszerzést, a könyvtárak felszereltségének modernizálását könnyítette meg.

A hatodik fejezet 56 erdélyi magyar közkönyvtár tevékenységét vázolja fel. Szintén izgalmas olvasmány, hiszen a szóban forgó könyvtárak történetén keresztül ismerhetjük meg nehézségüket és sikerüket egyaránt. A közkönyvtárak működésének és tevékenységeinek időszakonként egyezését is nyomon követhetjük. Természetesen, mindezek az akkori rendszer kérését, követelését is tükrözik. Viszont vannak köztük egyedi példák is, ahol a helyi megoldások, vagy a megfelelő kapcsolatok sikerre vitték az adott könyvtárak munkáját, fejlesztését. Azt is lehet mondani, hogy az eddigi fejezetek hiteles bemutatója ez a hatodik, hiszen tényekre alapozott esetekkel találkozunk.

Az utószó tartalmazza a kutatások tudományos eredményét, valamint a szerző javaslatokat tesz a további kutatók számára a munka esetleges kiegészítésére, folytatására.
A végén néhány fénykép erejéig a fotók jegyzékében megismerhetjük a korabeli szaklapok kinézetét, valamint a felhasznált irodalmat.

Megjegyzésként, mint iskolai könyvtáros kiemelném, főleg a legutóbbi időszakra vonatkozó kutatások eredményeként az iskolai könyvtárakban zajló tevékenységek bemutatását, amelyek nagy része kapcsolatban áll a közkönyvtárak foglalkozásaival. Külön köszönet illeti a szerzőt, hogy ezzel is foglalkozott.


Saját véleményem a könyvvel kapcsolatosan az, hogy valóban hiánypótló. Juditnak köszönhetően egy olyan munka született, amely átfogó képet nyújt az erdélyi magyar könyvtárak helyzetéről, annak könyvtárosairól, tevékenységeiről a fent említett időszakban. Ismételten állítom, hogy szakmai rálátásának köszönhetően kiindulópont lehet több hasonló dolgozat elkészítéséhez.

Vántsa Judit: Romániai magyar közkönyvtárügy 1945–2023 között című munkája 2025-ben jelent meg a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadónál.

Érdemes elolvasni: 

Beszélgetés dr. Vántsa Judit könyvtárossal - https://www.3szek.ro/load/cikk/176887/romaniai-magyar-kozkonyvtarugy-1945%E2%80%932023-kozott-beszelgetes-dr-vantsa-judit-konyvtarossal

Borbé Levente,

Csíkszereda


2025. október 15., szerda

Irodalmi Nobel-díj 2025

 A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban.



HASZNOS LINKEK:

1. Krasznahorkai László - Digitalizált művek: https://dia.hu/dia-szerzok/krasznahorkai-laszlo

2. Krasznahorkai László a 2025-ös irodalmi Nobel-díjas: https://litera.hu/hirek/a-2025-os-irodalmi-nobel-dijas.html

3. IRODALMI NOBEL-DÍJAS LETT KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ /// Friderikusz Podcast 85.: https://www.youtube.com/watch?v=EF3Zu4_yd60 

4. 7 könyv, amit a 70 éves Krasznahorkai Lászlótól különösen ajánlunk: https: https://konyvesmagazin.hu/nagy/7_konyv_krasznahorkaitol.html

5. Tarr Béla I Krasznahorkai - Sátántangó (1994): https://www.youtube.com/watch?v=FtaLc31by8w

2025. október 14., kedd

Romániai Magyar Könyvtárosok Vándorgyűlése Kézdivásárhelyen

 

A 2025-ös RMKE vándorgyűlés október 9-10. között zajlott Kézdivásárhelyen.

A vendégeket a városi Vigadó Művelődési Központ dísztermében fogadták. Szöllősi Tamás  a Vigadó Kulturális Alapítvány elnöke és Szőcs Endre RMKE elnök köszöntőbeszéde után a házigazda Vántsa Judit üdvözölte az egybegyűlteket. Mindannyian a szakmai fórumok fontosságát emelték ki, ahol a könyvtáros kollégák megoszthatják véleményüket, tapasztalatukat és megoldást találhatnak a felmerülő problémákra.

A gyűlésen tiszteletüket tették a magyarországi kollégák is. 


 Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Könyvtár igazgatója, a közgyűjtemények társadalmi szerepvállalásáról beszélt. Mint az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, elénk tárta eme civil szervezet működésének előnyeit.

Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtár igazgatója, a könyvtár szerepét mutatta be „A könyvtár a családok második nappalija” elnevezéssel.

Mindkét előadás a gyakorlati aktivitásokra fókuszált, amelyeket figyelemre méltó prezentációjukkal tették színesebbé.

Kis szünet után Bakk-Dávid Tímea kézdivásárhelyi szerkesztő és újságíró beszélt a digitális tartalomkészítés fortélyairól, beleszőve a mesterséges intelligencia előnyeit és hátrányait. Bemutatójában kiemelt szerepet kapott a modern online lexikonok készítése, mint például a Kézdivásárhely értékeinek szemléltetése.

Szilágyi-Nagy Imola Tünde a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtártól a különböző olvasógenerációk könyvtárhoz kötődő foglalkozásait szemléltette. Többek között a Kertkönyvtár programját mutatta be. Az előadás végén meg lehetett tekinteni a könyvtári foglalkozásokon készített alkotásokat is.

Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, a Romániai Magyar Könyvtárosok hírlevelére, a ReMek-e-re hívta fel a figyelmet, arra, hogy bárki bekapcsolódhat friss hírek küldésével a lap színvonalának megőrzése érdekében.


 

A kérdések és hozzászólások után a délutáni program gazdag kínálata következett. A vendégek ellátogattak a városi Céhtörténeti Múzeumba, a református templomba és a Gyűjtemények házába. Ezt követően betekintést nyerhettek a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár működésébe.

 

A program a Vigadó Művelődési Központ dísztermében folytatódott, ahol Vántsa Juditnak, a Wesselényi Miklós Városi Könyvtár igazgatójának könyvét mutatták be. Beszélgetőtársa Szőcs Endre, az RMKE elnöke, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója volt. Vántsa Judit rendhagyó és hiánypótló kötetének címe: Romániai magyar közkönyvtárügy 1945–2023 között, amely kiadvány a Pro Print Kiadónál jelent meg. Egy ilyen könyv igen értékes, alapjául szolgálhat további könyvtártörténeti (és nemcsak) kutatómunkáknak, hiszen az említett korszakról még nem jelent meg ilyen összefüggő szakmai és történeti áttekintő. A könyvbemutató a szerző dedikálásával ért véget.


 A napot szakmai és közösséget összerázó beszélgetések zárták.
 

A másnapi program kirándulásokkal vált színesebbé. A csapat a Szent Anna-tóhoz és a Mohos tőzegláphoz látogatott el. A visszaúton is értékes információk hangzottak el a környék természeti kincseiről, mint a Mohos tőzegláp keletkezése, vagy a bálványosfürdői Apor lányok feredőjének ismertetése.

 

Kézdivásárhelyre érve, a vándorgyűlés zárását az egyesülettel kapcsolatos szakmai beszélgetések előzték meg. Többek között felvetődött a következő vándorgyűlés helyszíne is.

Mindent egybevetve, az értékes szakmai tereferén kívül helyi kultúrtörténeti információkkal lehetett gazdagodni. Egy ilyen vándorgyűlés megismételhetetlen. Ezért nem érdemes kihagyni.

* * * 

A vándorgyűlésen résztvevő iskolai könyvtárosok névsora:

Borbé Levente Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

Kiss Károly Puskás Tivadar Szakközépiskola; Plugor Sándor Művészeti Líceum, Sepsiszentgyörgy

Lakatos Tamás Kászon, - községi könyvtáros is.

Tóth-Wágner Anikó – Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy

Varga Emese Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna

Borbé Levente,

könyvtáros

 

Sikeres programok a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárában

Meseszárnyakon repültek a kicsik – Sikeres magyar népmese napja rendezvény iskolánkban

Varázslatos élményben volt része intézményünk 1-4. osztályos tanulóinak szeptember 30-án, a magyar népmese napja alkalmából megrendezett programsorozaton. Összesen 231 gyermek indult el a mesék csodálatos világába vezető kalandos úton, öt különleges állomáson keresztül.


Tovább a beszámolóhozhttps://bethlen-gabor.ro/meseszarnyakon-repultek-a-kicsik-sikeres-magyar-nepmese-napja-rendezveny-iskolankban/?fbclid=IwY2xjawNat8RleHRuA2FlbQIxMAABHnblRAgxUgVWh_Ga88V2In-9xKY2nyRmzWIfGa8r3QVjJrWKj4jGKIuIPk7Q_aem_SeLq_Vo2mqBZ4wuT1YMRFw



Sikerrel zárult a Könyvkóstoló-maraton a Bethlen Gábor Általános Iskolában!

Így zajlott a könyvkóstoló: 

A program során minden osztály előre megtervezett időpontban érkezett a könyvtárba, ahol különleges élmény várta őket. A termet úgy rendeztük be, hogy minden asztalon könyves teríték várta az olvasókat, tele izgalmas, korosztályuknak megfelelő olvasnivalókkal. A gyerekek szabadon böngészhettek, lapozgathattak, belenézhettek a történetekbe, és kiválaszthatták azokat a könyveket, amelyek igazán felkeltették az érdeklődésüket.

Ami a legnagyobb örömünkre szolgált, az a látvány volt, ahogy a diákok teljesen elmerültek a könyvek világában. Látszott rajtuk a kíváncsiság, az izgalom, ahogy új történeteket fedeztek fel, és megosztották egymással élményeiket. A kisebb gyerekek szemében különleges fény gyúlt, amikor megtalálták a számukra tökéletes könyvet, míg a nagyobbak komolyan tanulmányozták a borítókat, hátsó fülszövegeket, és beszélgettek egymással arról, hogy mi tetszik nekik


Tovább a beszámolóhozhttps://bethlen-gabor.ro/sikerrel-zarult-a-konyvkostolo-maraton-a-bethlen-gabor-altalanos-iskolaban/?fbclid=IwY2xjawNat7tleHRuA2FlbQIxMAABHs0CwxUtG1mdx0T-QNiZu1XZL9hBxUoq4lyvecuHsu44ymizZ3IgqhzPNeZt_aem_iQpUG_C4D_PPJR66VFg-WQ


Szívhez szóló könyvem – Könyvajánló verseny iskolai könyvtárunkban

A Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtára különleges versennyel várja diákjait ebben a tanévben. A „Szívhez szóló könyvem” elnevezésű projekt célja, hogy a fiatal olvasók ne csak elolvassák kedvenc könyveiket, hanem kreatív módon meg is osszák élményeiket kortársaikkal.

A verseny lényege:

A verseny alapgondolata rendkívül egyszerű, mégis inspiráló: a diákok a könyvtár könyvkóstolóján vagy a könyvtár állományából választanak egy számukra különleges könyvet, elolvassák, majd egy általuk választott kreatív formában készítenek róla könyvajánlót. A lényeg nem a tökéletesség, hanem az őszinte könyvszeretet és a kreativitás.


Tovább a beszámolóhozhttps://bethlen-gabor.ro/szivhez-szolo-konyvem-konyvajanlo-verseny-iskolai-konyvtarunkban/?fbclid=IwY2xjawNat7RleHRuA2FlbQIxMAABHs6ESj9r6P0ke0_MBZfAU5HjULs9iCmZjtquabrBI1Ou_i6eZWJcBdTRPVJc_aem_W90Q0vuLu6A2kl1ZISHBPg



Sikerrel zárult a Fuss neki projekt – Új könyvek és bútorok a könyvtárba

A projekt célja és megvalósulása:

A Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtára felújításra szorult: a székek kerekei kitörtek, a könyvek könyvtámaszok híján leestek a polcokról, a legfelső sor könyvei pedig nehezen elérhetők a diákok számára.

Az összegyűlt támogatásból megvalósul:

  • Új székek beszerzése

  • Könyvtámaszok vásárlása a rendezett polcokért

  • Biztonságos széklétra a felső polcok eléréséhez

  • Jelentősen bővített könyvállomány – az eredetileg tervezettnél több új könyvvel

Tovább a beszámolóhozhttps://bethlen-gabor.ro/sikerrel-zarult-a-fuss-neki-projekt-uj-konyvek-es-butorok-a-konyvtarba/?fbclid=IwY2xjawNat6lleHRuA2FlbQIxMAABHiXW1BMCPD4IzEcRUXQUbflilqgLzO3WEIJ0Ae-bTz1g3P1GSD1FAtkBUrJ1_aem_iKM6TVOAIdgdDVJU6g_vAQ


Dunkler Réka Kinga,
könyvtáros

ForrásA székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárának honlapja


2025. október 6., hétfő

Magyar Népmese Napja a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolában

Nagy hatalma van a mesének. Elűzi az unalmat, az egykedvűséget, a csüggedést, felserkenti az erőtleneket, lecsillapítja a nyughatatlanokat, és mindenre megadja a választ, még arra is, amit senki meg nem kérdezett.”



Az Ezeregynap meséi

Mint minden évben, az idén is megtartottuk a Magyar Népmese Napját iskolánkban. Két napon keresztül zajló mesés foglalkozások, meseolvasás, bábozás, szerepjáték Fülöp Pál Éva nevelési tanácsadóval, mesehősök rajzolása, festése és színes feladatok sokasága röpítette tanulóinkat a mesék birodalmába.







Forrás:
Kántor Ágnes Facebook oldala

Kántor Ágnes,

könyvtáros



Olvass többet! határtalanul-magyarul 2025 október 25. - Kovászna

 


2025. október 3., péntek

Magyar Népmese Napja a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban

Az I. - IV. osztály tanulói részt vettek a Magyar Népmese Nap alkalmából szervezett tevékenységeken. 


 
Röviden beszéltem  Benedek Elek életéről. Miután meghallgatták az általam felolvasott mesét, válaszoltak a kérdésekre, feladatlapokra. Lelkesen fogadták a mesekvízt is. 

     Egyik osztállyal kitaláltunk egy történetet: a Story kocka segítségével. Állatnyomok kártyával megkeresték az állatok nyomait. 

 

    Több éve megszervezem a Kedvenc népmesém rajzversenyt a rajzszakos tanárnők segítségével. A meseíró verseny eddig nem volt sikeres, az idén is megpróbáltuk az 5-6 osztályosokkal.


 Hasznos link: https://kingarium.hu/

 Kiss Károly,

 könyvtáros

U.I.: Pár éve volt egy mesebeli hét próba verseny.



Magyar Népmese Napja Parajd községben

Parajd község III. osztály kisiskolásai részt vettek a Magyar Népmese Nap alkalmából szervezett tevékenységen.

Bemutatuk Benedek Elek életét,majd papírszínházzal meghallgattuk az Égig érő fa című mesét.

Az V. osztályosok Hajdu Kriszta-Mónika és Bokor Anna tanárnők segítségével mesekvízt fejtettek meg.

Forrás: Kelemen Rebeka könyvtáros Facebook oldala


FONTOSABB magyar irodalmi vonatkozású évfordulók 2026-ban:

  95 éve született Abody Béla író, műfordító, humorista, szerkesztő, kritikus és színházigazgató 350 esztendeje született Apor Pé...