Baka István – Tájkép fohásszal

  

A 2025-2026-os tanévben a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium Baka István emlékezésére épülő rendezvénysorozata a Magyar Költészet Napja keretén belül folytatódott. A dátum egy kissé eltolódott a tavaszi szünidő miatt, viszont a megemlékezés ugyanolyan felemelő volt.

 Baka István 30 esztendeje, 1995. szeptember 20-án távozott köreinkből. A költeményei és műfordításai most is elevenen élnek tovább. Ahhoz, hogy fennmaradjon ez az érték a jövő nemzedék számára, egy nagyobb szabású rendezvénysorozatot állítottak össze a szervezők. A csapat kivitelezői Ráduly Margit képzőművész, tanár, Borsodi L. László költő, irodalomtörténész, tanár valamint Borbé Levente könyvtáros voltak.

A legutóbbi rendezvény már túlnőtte az iskola falait. Ezért a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Megyeháza Galéria, a Hargita Megye Tanácsa és a Márton Áron Főgimnázium közösen hozták létre a Tájkép Fohásszal, Baka István nyomában-diákok vizuális reflexiói – kiállítást, amelyet a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium diákjainak munkáiból válogattak össze.

 A kiállítás megnyitójára 2026. április 20.-án került sor a csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központban.

Az egybegyűlteket Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője köszöntötte. Örömét fejezte ki a sikeresen kivitelezett közös projekt megvalósulásáért. A szervezésben jelentős szerepet játszott Tőke Sugárka, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársai.

 A kiállítást Ráduly Margit képzőművész, a gimnázium tanára nyitotta meg. Ezt követően Borsodi L. László irodalomtörténész, hasonlóképpen az iskola tanára, beszélt Baka István költő, prózaíró és műfordító életéről, életművéről, irodalmi munkásságáról, kiemelve költészetét.

Baka István a 20. század második felének egyik kiemelkedő költője és műfordítója. Többek között az orosz nyelv és irodalom kiváló ismerője. Líráját a szerepjáték, kulturális hagyományok mély ismerete, komor, sokszor tragikus lélekérzés határozza meg. A szereplírai alkotásoktól kezdődően az intertextualitáson át megtalálható a zeneiség varázsa, ugyanakkor jelen van az említett tragikum és az irónia. A halálközelség, a testi szenvedés, valamint az emberi sors reménytelensége elegyül a fájdalmas lét momentumaival, amelyet mindenképp iróniával és groteszk látásmóddal fejez ki. A kései alkotásaiban a betegség megtapasztalása által mindez a látásmód még hangsúlyosabbá válik.

 Borsodi L. László Baka István költeményeinek és gondolatainak felolvasásával kellő helyen reflektált életművének különböző állomásaira.

Az igen tartalmas és személyes hangvételű előadást Ráduly Margit képzőművész-tanárnak a diákokkal létrehozott művek élménybeszámolója váltotta fel. A diákok alkotásai Baka István jellegzetes, képekben gazdag, metaforikus költői nyelvére kreatívan reagáltak. Használva a vizuális eszközök tárházát, kiválasztva saját énjükhöz közelebb álló költeményeket, reflektáltak saját műveikkel. 

 Ezt követően a tárlat megtekintése következett. Az elmondott élmények hangulatkeltése pozitív hatással volt a látottakra. A kiállítás egymagában is egyedi hangulatot teremtett, hiszen nemcsak a diákok sajátos interpretálása tükröződik az alkotásokban, hanem a látottak közvetlenül kapcsolódnak Baka István költeményeihez. Felemelő érzés így sétálni, megállni, elidőzni egy-egy alkotás előtt.

 Az expozíciót május 15-ig még meg lehet tekinteni. 

 A gimnáziumban az elképzelés szerint folytatódni fog a Baka István kiállítás, természetesen más szemszögből tekintve. Mivel számtalan alkotás készült, a tervek szerint a beavatott osztályok melletti folyósokon, valamint a könyvtár előtt is létre lett hozva a megmaradt anyagból a „Gimis Baka István Kiállítás”.

A Baka István kiállítássorozat egyik specifikus része a könyvtár előtti asztallapon látható. Itt a költő tavasszal kapcsolatos verseiből és orosz műfordításaiból található néhány. Mindezt Baka István 1976-os SZÉP VERSEK című kiadásában található fotó, valamint Borbé Levente könyvtáros által készített tavaszi hangulatot idéző fényképek teszik színesebbé.

Borbé Levente,

könyvtáros