A gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Líceum könyvtárosi rendezvényeiből

Nemzetközi Könyvajándék Nap

Idén, mivel vasárnapra esett a Nemzetközi Könyvajándék Nap nem tudtam a megszokott módon szétszórni az iskola folyósóin a könyveket, így kicsit másképp oldottam meg a könyvajándékozást. 

 Az V.osztályosok és néhány IX.-es lány vállalták, hogy kiosztják a tájékoztató cetlikkel ellátott 50 darab könyvet otthonuk közelében és képet is készítenek, amely bizonyítékul szolgál. 

 Az önkénteseimet én is megajándékoztam jutalomkönyvvel, nehogy véletlenül elmenjen a kedvük az olvasástól.

Így jutott el ajándékunk gyerekekhez, anyukákhoz és Háromkútra is. 

  A könyvtár bemutatása kisiskolásoknak

Szeptember elején meglátogatták könyvtárunkat a kisiskolásaink, akik Ugra- és Komját-patakán levő kisiskoláinkban tanulnak.

Egyesek még soha nem láttak ennyi könyvet egy helyen, igazi nagy élmény volt. Megajándékoztam őket egy imakönyvvel és szentképpel, aminek nagyon örültek.

A végén pedig játszodtunk egy kicsit, sárkányosat.

Magyar óra a könyvtárban

Hanner Eméke tanárnő első félévben behozta az V.osztályosokat a könyvtárba. Beavattuk őket, a könyvtár rejtelmeibe. Ezt követően könyveket kölcsönözhettek.

A kiválasztott könyvbe beleolvastak és el kellett mondják, hogy elolvassák-e végig és azt is hogy miért döntöttek a kiválasztott könyv mellett. Sokuknak a színes borító, másoknak, hogy lovas könyv tetszett, volt aki mástól hallott az adott könyvről. 

Nagyon nagy sikere volt a  Rosszcsont Peti című könyvnek, azért is, mert „nem fokos” és „nagybetükkel van írva”.

Egyik kislánnyal sikerült megszerettetnem az olvasást is...Először amikor bejött a könyvtárba és megkérdeztem, hogy mit olvasna, azt a választ adta, hogy:

”a legeslegvékonyabb könyvet kérem.” De azóta már három fokosabb könyvön is túl van. Az embernek ilyenkor jóleső sikerélménye van. Remélem még sok ilyen lesz.

  Gábor Tünde-Anikó,  

könyvtáros 

Felolvasómaraton iskolánkban

2016.02.22-én Tamási Áron műveiből készült  kiállítást lehetett megtekinteni a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Líceum dokumentációs termében ízelítőül a másnapi felolvasómaratonhoz. 

23-án, kedden, 8 órai kezdettel csatlakoztunk a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett Tamási Áron felolvasómaratonhoz, amelynek helyszíne az iskola dokumentációs központja volt.

A felolvasást megelőzően a nagy székely író életéről szóló ppt-t tekinthették meg a diákok.

230-an szólaltattuk meg Tamási Áron műveit, halálának 50. évfordulójára emlékezve. Kedvenc művek az Ábel a rengetegben és a Jégtörő Mátyás volt. Mindez nem jöhetett volna létre a magyar tanárnőink nélkül. Köszönjük : Hanner Emőke és Györgypál Enikő!

Felolvasás végén mindenki névre szóló könyvjelzőt kapott emlékül.

Köszönjük a lehetőséget!

Gyimesfelsőlok, 2016.02.23

Gábor Tünde-Anikó, könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2016/3. számából

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia irodalmi tehetségkutató pályázatai
Rejtő Jenő Az előretolt helyőrség című könyvének címét viseli elnevezésként a Kárpát-medencei Tehetséggondozó első irodalmi projektje. Az első pályázat révén pályakezdő fiatal tehetségeket és író mentorokat várnak.
Ezzel két kategóriát szólítanak meg: az egyikben olyan, szakmailag már elismert fiatal írókat, akik szeretnének pályakezdők mentorai lenni, példát mutatni nekik az írói kiteljesedés szakaszairól, majd a képzés elvégzése után csatlakozni az Íróakadémia oktatói köréhez.
Az alapoktatást az Íróakadémia állandó oktatói biztosítják, melléjük a nyertes pályázók igényeinek megfelelően újabb oktatókat szerződtetnek. Az íróakadémia hallgatói megtanulhatják a könyv-, folyóirat- és portálszerkesztést, műszaki szerkesztést, kulturális újságírást, művelődésszervezést. A Tehetséggondozó szükséges informatikai, szerzői jogi és pénzügyi képzésről is gondoskodik, biztosítja a szerzők műveinek megjelentetését rangos könyvkiadóknál, író-olvasó találkozókat szervez, folyamatos médiajelenlétet kínál, valamint szakmai érdekképviseletet nyújt.
A mentornak pályázóknak legalább két megjelent, önálló szépirodalmi kötet szerzőjének kell lenniük. Mindazok pályázhatnak ebben a kategóriában, akik a pályázati határidő napjáig nem töltik be a 40. életévüket és még nem rendelkeznek állami művészeti középdíjjal. A pályázat tíz nyertesével a Kárpát-medencei Tehetséggondozó egy évre szóló szerződést köt, havi bruttó 150-250 ezer forint erejéig.
A másik kategória pályakezdő tehetségeknek szól, akik írói pályára szeretnének lépni. Ebbe a kategóriába olyan pályakezdő tehetségek jelentkezését várják, akik kötettel még nem rendelkeznek, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket. E pályázat húsz nyertesének a Tehetséggondozó egy évre szóló tanulmányi ösztöndíjat ítél meg, havi nettó 40-100 ezer forint erejéig, ezzel az oktatásban való részvétel feltételeit biztosítja. Mindazok pályázhatnak, akik a pályázati határidő napjáig betöltik 18. életévüket, de 25 évnél nem idősebbek.
A pályázatokat elektronikus formában a palyazat@kmtg.hu, illetve a palyazat.eloretolt.helyorseg@gmail.com címekre várják. A beadási határidő 2016. március 10-e éjfél; a pályázatot a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. által felkért szakmai-szakértői zsűri bírálja el. Részletek az intézmény honlapján (www.kmtg.hu) találhatók.
Forrás: http://kronika.ro/kultura/kiirta-elso-irodalmi-tehetsegkutato-palyazatait-az-eloretolt-helyorseg-iroakademia

Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciája
2016. május 29. és 30. kerül sor idén a Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciájára Csongrádon, az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár rendezésében.
A szervezők ebben az évben is folytatják azt a gyakorlatot, hogy a határon túli magyar könyvtárak tevékenysége, innovációja, jó gyakorlatai, másokat is érintő problémafelvetései bemutatásra kerüljenek. Továbbra is fontosnak tartják, hogy a konferencia résztvevői megismerkedjenek a szakmai trendekkel, az egyedi és közös pályázatok lehetőségeivel. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 12 könyvtáros vehet részt az idei rendezvényen.
Forrás: Kopacz Katalin, elnök, Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete

A Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében Székely Árpád geográfus legújabb túrakönyvét mutatták be 2016. február 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Bucsecs – Erdély délkeleti bástyája című, gyönyörű természetfotókkal illusztrált, szép kivitelezésű kiadvány bemutatójára zsúfolásig megtelt a könyvtár előadóterme a hegyvidéki turizmus iránt érdeklődő csíkszeredaiakkal. Zsigmond Enikő szakíró méltatta a kiadványt, majd a szerző ismertetője következett, a vetített képekkel illusztrált előadásban a jelenlévők megcsodálhatták a Déli-Kárpátok hegyvonulatának különleges látnivalókban bővelkedő, lenyűgöző világát.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/349/erdely-delkeleti-bastyaja--a-bucsecs-hegyseg-latvanyos-vilaga-szekely-arpad-bemutatasaban

Keöpeczi Sebestyén József, a címerművész – Szekeres Attila könyvbemutatója
Dr. Szekeres Attila István heraldikus Keöpeczi Sebestyén József, a címerművész című kötetét a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében mutatták be 2016. február 9-én. Sarány István újságíró méltatta a szező munkásságát és a kötetet. Szekeres Attila vetítéssel kísért előadásából az érdeklődők egy olyan neves személyiség munkásságát ismerhették meg, mint Keöpeczi Sebestyén József, korának kiváló címerfestője, akinek nevét a huszadik század Erdélyében a heraldikus szinonimájaként említették. A gazdagon illusztrált kötet a baróti Tortoma kiadó gondozásában jelent meg 2014-ben, Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) halálának fél évszázados évfordulójára. A könyv szerzője maga is neves heraldikus, címergrafikus, Sepsiszentgyörgyön él, a történelemtudomány doktora, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke, a Háromszék című napilap szerkesztője. Kutatási területe elsősorban Erdély címertana. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, szakmai és tudományos egyesületek, munkacsoportok tagja. Előadásából a jelenlévők megismerkedhettek Keöpeczi Sebestyén József életrajzának érdekes momentumaival is, valamint rendkívül gazdag, szerteágazó heraldikusi, címerművészeti munkásságával. Az előadó a kötetben szereplő illusztrációs anyag nagy részét bemutatta, főleg máshol még nem közölt címereket, számos címer-reprodukciót, festményt, emléktáblát, dalárdazászlót.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/347/keopeczi-sebestyen-jozsef-cimermuveszi-munkassagarol-tartott-eloadast-szekeres-attila

Arghezi édesanyja székely volt – Ferenczes István könyvbemutatója
Arghezi/Ergézi címmel, kétnyelvű kötetben jelent meg Ferences István költő izgalmas tanulmánya a múlt század egyik legjelentősebb román költője, Tudor Arghezi édesanyjának származását tisztázó kutatásáról. A Hargita Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatójára zsúfolásig megtelt a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme. A kötetet Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője ismertette, ugyanő beszélgetett a szerzővel.
Ferenczes István évszázados irodalomtörténeti rejtély nyomába eredt, fordulatos irodalomtörténeti nyomozásának eredményeként született meg a rendkívül izgalmas tanulmány, amelyben Arghezi édesanyjának kilétét tisztázza. A tanulmány román nyelvű változatát Bartha György fordításában olvashatjuk a kötetben.
A Babérkoszorú-díjas költő, Ferenczes István személyében elhivatott kutató jelentkezett, aki több éves feltáró munkájának köszönhetően bizonyította be, hogy Arghezi édesanyja a Bukarestbe került székely cselédlány, a szentkeresztbányai születésű Ergézi Rozália volt.
Lövétei Lázár László, a kötet szerkesztője felvezetőjében kiemelte, hogy származása ellenére Arghezi nagy román költő marad, ezt a tényt senki sem vonja kétségbe. A rendkívül izgalmas kötetben Ferenczes nemcsak az Arghezi család eredetét kutatja, hanem a költő és édesanyja bonyolult kapcsolatát is vizsgálja, az anya sorsát végigkísérve annak haláláig. Arghezi életművében, költészetében is megpróbálta fellelni a költő származásával kapcsolatos utalásokat. A tanulmány korábbi, rövidebb változatát a Székelyföld folyóirat 2015-ös januári száma közölte, Ion Nete recenziója is a Székelyföldben fog megjelenni. A bemutatón elhangzott, hogy Szentkeresztbányán, valamint Bukarestben is szeretnék bemutatni a kötetet, mert bár a román irodalomtörténetírás néhány személyisége felfigyelt a kutatásra, fontosnak tartja a kiadó és Ferenczes István is, hogy a tágabb román befogadóközönség is megismerje ezt a munkát.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/345/ferenczes-istvan-uj-konyvenek-bemutatoja-arghezi-edesanyja-szekely-volt
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/arghezi-szekely-szarmazasarol

Megkezdődött a Bethlen Miklós-emlékév
Megnyílt a Bethlen Miklós (1642–1716) jeles erdélyi gróf, államférfi és emlékiratíró halálának 300. évfordulója alkalmából szervezett emlékév Budapesten.
Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, az emlékév szervezőbizottságának elnöke az eseményen elmondta: a nemzetközi konferenciákat, kiállítást, kerekasztal-beszélgetéseket és kiadványok közreadását felölelő rendezvénysorozat célja újat mondani Bethlen Miklós életművéről, megvitatni a munkásságával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket, magyar és külföldi szakértők bevonásával.
Tóth Zsombor, az Irodalomtudományi Intézet kutatója és az emlékév kezdeményezője a megnyitó ünnepségen hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat részét képezi 67 erdélyi családi levéltár átfogó kutatása is, amelynek során újabb, Bethlen Miklós által írt levelek előkerülése várható.
A Bethlen Miklós: A koronatanú elnevezésű emlékév következő rendezvényére Kolozsváron kerül sor áprilisban, ahol kerekasztal-beszélgetést rendeznek Bethlen Miklós és kora címmel. Ezt követően májusban Miskolcon tartanak nemzetközi konferenciát, amelynek témája Bethlen Miklós és a koraújkori börtönirodalom lesz.
Teljes írás itt: http://nol.hu/kultura/bethlen-miklos-emlekev-budapesten-1586773

Eltemették Umberto Ecót
Százak, köztük miniszterek és vezető értelmiségiek vettek végső búcsút Umberto Eco olasz író-filozófustól, A rózsa neve című sikerregény világhírű szerzőjétől 2016. február 23-án Milánóban.
A búcsúztatást az idén február 19-én, 84 évesen elhunyt író otthonától nem messze fekvő Sforza-kastély udvarán tartották, a szertartást élőben közvetítette a RAI olasz köztévé.
A virágokkal borított koporsó előtt barátok, rokonok és magas rangú tisztségviselők mondtak rövid beszédeket, miközben az írónak az Eco-család életét végigkísérő kedvenc zeneműve, Arcangelo Corelli La Follia című szonátája szólt. A búcsúztatás után az írót szűk családi körben elhamvasztották.
Umberto Eco 1932. január 5-én Alessandriában született. A torinói egyetemen filozófiából doktorált, később tanított is itt. Harminckilenc éves korában a szemiotika professzorának, egyben tanszékvezetőnek nevezték ki a bolognai egyetemen, vendégprofesszorként előadott többek között a Yale és a Columbia egyetemen.
Számos esszét és tanulmányt írt a tömegtájékoztatásról és a modern kultúráról. Az 1967-es A nyitott mű és az 1968-ban készült A hiányzó struktúra című munkájában a művészi alkotás és a tömegkommunikációs eszközök kapcsolatát, valamint a műalkotás többértelműségét boncolgatta.
Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett. A humor és a játékosság elemeit sem nélkülöző, többrétegű mű középkori köntösbe bújtatott, kosztümös bűnügyi regényként és filozófiai alkotásként egyaránt olvasható. A negyvenhét nyelvre lefordított könyv hibáit a szerző 2011-ben korrigálta, és a latin idézeteket is lefordította a felkészületlenebb olvasók számára. A regényből Sean Conneryvel a főszerepben nagy sikerű film készült.
Az író több rangos irodalmi kitüntetést megkapott, többek között a Strega-díjat, a Médicis-díjat, a Cesare Pavese-díjat, az Asztúria Hercege Díjat, az Osztrák Állami Díjat, 2007-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként a Budapest Nagydíjat. Több egyetem díszdoktorává választotta.
Forrás: http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20160224-vegso-bucsut-vettek-umberto-ecotol.html

Ha valami megtetszik egy filmben, azt azonnal elkezdem szétkürtölni
A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és Hangzóanyagtárának létrehozója és gondozója, Szabó Károly az 1990-es évek közepétől vetít filmeket és szervez filmes programokat a városban, alapító tagja a helyi filmeseket tömörítő Transikon Egyesületnek és az utóbbi két évben ismét aktív dokumentumfilmes.
Ha forgat, a székely hagyományok érdeklik. Ha Filmtettfesztet szervez, feldobja egy autósmozival. Ha gyűjt, fontos filmeket, valamint kommunizmus idejéből származó diákat és bakelitlemezeket szerez be a könyvtárnak, önmagának pedig némafilmsztárokat ábrázoló képeslapokat. Ha kikapcsolódik, kutyaszánt hajt. Fotósként kezdte, később televíziónál dolgozott, majd rendezést tanult a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem Bolyai-osztályában. Füvesemberekről, gyógynövényes praktikákról szóló Ha nem használ, nem is árt című filmje 2014-ben elnyerte a Mediawave Online Filmfesztivál közönségdíját. Két évvel ezelőtt indította el a Székelyföldi Dokumentumfilm-szemlét.
Vele készült interjú olvasható itt: http://www.filmtett.ro/cikk/4134/interju-szabo-karoly-filmes-rendezvenyszervezovel-dokumentumfilm-rendezovel

Az első, írásban fennmaradt magyar nyelvű káromkodás
Első, írásban fennmaradt káromkodásunk a középkorból származik, és az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdonában lévő Dubnici krónikában olvasható, amely egy 1370 körül keletkezett geszta alapján 1476-ban Váradon latin nyelven íródott történelmi könyv.
Csak a káromkodás olvasható magyarul, a kornak megfelelő írásmódban: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh” – írja a Szeretlekmagyarország.hu.
A mondat története az 1300-as évekre nyúlik vissza. 1355-ben I. Lajos magyar király segítséget küldött Habsburg II. Albert osztrák herceg és Luxemburgi IV. Károly német–római császár támogatására Zürich és szövetségesei ellen. A krónika szerint Zürich város körül a magyarok hatalmas csatát vívtak a svábföldi németekkel. A magyarok a legenda szerint azt kiáltották, hogy „Szent királyok, segítsetek!”, és legyőzték a németeket.
„Úgy hullottak le a szájas németek a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon. A magyarok ugyanis azt a parancsot kapták, hogy egy németet se fogjanak el, hanem mindnyájukat részegítsék meg a halál poharából... A magyarok vészes kardot villogtatva fejük fölött, elcsapták kezüket és fejüket, mondván: »Veszteg, kurvanő fia szaros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti véreteket.« A nyelvészek megállapították, hogy minden egyes nép káromkodáskultúrájának alapját saját ősvallása képezi. Így tehát az északiak átkozódásaikba a felmenőiket, a déli régiókban az altesti vonatkozásokat, keleten a szenteket és Istent szövik bele. Honfoglaló őseinknek hála, Magyarország közép-európai fekvése lehetővé tette, hogy mi a szélrózsa minden irányából érkező átokfelhozatalt beleolvasszuk saját nyelvünkbe” – olvasható a Dívány.hu-n.
Forrás: http://kronika.ro/szines/az-elso-irasban-fennmaradt-magyar-nyelvu-karomkodas

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Márciusi évfordulók 2016

130 éve, 1886. március elsején született  Oskar Kokoschka osztrák drámaíró, költő, festő és grafikus.

60 éve, 1956. március elsején született Mészely József székely-magyar költő és tanító.

195 éve, 1821. március másodikán született Bérczy Károly (Stand) magyar író, költő, újságíró, műfordító és szerkesztő.

35 éve, 1981. március másodikán hunyt el Anna Sakse lett írónő, fordító, szerkesztő és népművész.

260 éve, 1746. március harmadikán született Isabela Czartoryska lengyel írónő és múzeumalapító.

210 éve , 1806. március harmadikán hunyt el Barcsay Ábrahám erdélyi magyar költő.

100 éve, 1916. március harmadikán született Mesterházi Lajos (Hoffstaedter) magyar író és drámaíró.

140 éve, 1876. március negyedikén született Léon-Paul Fargue francia költő és esszéíró.

120 éve, 1896. március ötödikén született Kandrat Krapiva (K. Kandratovics Atrahovics) fehérorosz író, költő, szerkesztő, műfordító és nyelvész.

85 éve, 1931. március ötödikén hunyt el Jakab Ödön költő, író, drámaíró és irodalomtörténész.

50 éve, 1966. március ötödikén hunyt el Anna Andrejevna Ahmatova (Gorenko) orosz költőnő.

400 esztendeje, 1616. március hatodikán hunyt el Francis Beaumont angol drámaíró, író.

210 éve, 1806. március hatodikán született Elizabeth Barett Browing angol költőnő, író és forgatókönyvíró.

30 éve, 1986. március hatodikán hunyt el Florián Tibor amerikai magyar költő, műfordító és újságíró.

1895 esztendeje, 180. március hetedikén hunyt el Marcus Aurelius római császár, önéletíró és filozófus.

160 éve, 1856. március hetedikén született Matilde Serao görög származású olasz írónő, újságíró.

125 éve, 1891. március nyolcadikán született Gaál Gábor Erdélyben munkálkodó magyar szerkesztő, irodalomkritikus, irodalomtörténész és közíró.

120 éve, 1896. március nyolcadikán született Elo Sándor szlovák író és publicista.

75 éve, 1941. március nyolcadikán hunyt el Sherwood Anderson amerikai író.

70 éve, 1946. március kilencedikén született Kincses Elemér erdélyi magyar író, drámaíró és rendező.

55 éve, 1961. március kilencedikén hunyt el Cezar Petrescu román író, novellista, újságíró, szerkesztő és műfordító. Legismertebb műve: Fram, a jegesmedve.

45 éve, 1971. március kilencedikén hunyt el Jankovich Ferenc magyar költő, író és műfordító.

10 éve, 2006. március kilencedikén hunyt el Halász Péter magyar avantgárd író, rendező és színész.

80 éve, 1936. március tizedikén hunyt el Garabet Ibrăileanu örmény származású román irodalomkritikus, irodalomtörténész, író és esszéista. Ismert regénye: Adela.

 
230 éve, 1786. március tizenegyedikén hunyt el Jacobus Bellamy holland költő.

545 esztendeje, 1471. március tizenkettedikén hunyt el Thomas Malory angol író.

125 éve, 1891. március tizenharmadikán hunyt el Théodore Banville francia költő és író.

100 éve, 1916. március tizenharmadikán született Pierre Gascar francia író, újságíró, kritikus és esszéíró.

215 éve, 1801. március tizennegyedikén hunyt el Ignacy Krasicki lengyel költő, regényíró és műfordító.

155 éve, 1861. március tizennegyedikén hunyt el Szemere Pál magyar költő, író és kritikus.

2060 esztendeje, 44. március tizenötödikén hunyt el Caius Iulius Caesar római író, hadvezér és politikus.

155 éve, 1861. március tizenötödikén született Fülöp Áron székely-magyar költő, szerkesztő és könyvtárigazgató.

100 éve, 1916. március tizenötödikén született Blas de Otero Muñoz spanyol költő és író.

195 éve, 1821. március tizenhatodikán született Ernest Feydeau francia író, költő és újságíró.

275 éve, 1741. március tizenhetedikén hunyt el Jean-Baptiste Rousseau francia költő.

80 éve, 1936. március tizenhetedikén született George Perec francia író, költő, filmrendező, esszéíró és könyvtáros.

40 éve, 1976. március tizenhetedikén hunyt el Barát Endre zsidó származású magyar író, szerkesztő, újságíró és költő.

140 éve, 1876. március tizennyolcadikán hunyt el Ferdinand Freiligrath (Hermann) német költő és műfordító.

60 éve, 1956. március tizennyolcadikán hunyt el Louis Bromfield amerikai író.

30 éve, 1986. március tizennyolcadikán hunyt el Bernard Malamud amerikai zsidó író.

610 esztendeje, 1406 március tizenkilencedikén hunyt el Ibn Khaldún arab történész és történetíró.

430 esztendeje, 1586. március huszadikán hunyt el Richard Maitland skót költő, jogász és államférfi.

90 éve, 1926. március huszadikán született Csengeri Dezső kárpátaljai magyar író.

245 éve, 1771. március huszonkettedikén hunyt el Gottlieb Wilhelm Rabener német a szatíraíró.

45 éve, 1971. március huszonkettedikén hunyt el Simon Vestdijk holland író, költő és műfordító.

410 esztendeje, 1606. március huszonharmadikán hunyt el Justus Lipsius holland filológus és jogfilozófus.

135 éve, 1881. március huszonharmadikán született Roger Martin du Gard francia író.

250 éve, 1768. március huszonnegyedikén született Marianna Gabriele von Baumberg osztrák költőnő, Batsányi János felesége.

125 éve, 1891. március huszonnegyedikén született John Knittel svájci író.

20 éve, 1996. március huszonnegyedikén hunyt el Vargha Balázs magyar író, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, könyvtáros és pedagógus.

300 esztendeje, 1716. március huszonötödikén született Jüan Mej kínai költő, természettudós, művész és gasztronomus.

215 éve, 1801. március huszonötödikén hunyt el Novalis német romantikus költő és író.

40 éve, 1976. március huszonötödikén hunyt el Farkas Imre magyar költő, operettíró és zeneszerző.

140 éve, 1876. március huszonhatodikán született Arthur Landsberger zsidó származású német író és kritikus.

40 éve, 1976. március huszonhatodikán hunyt el Lin Jü-tang tajvani kínai író és esszéíró.

125 éve, 1891. március huszonhetedikén született Zilahy Lajos partiumi születésű vajdasági magyar író, drámaíró és publicista.

45 éve, 1971. március huszonhetedikén hunyt el Hollós Korvin Lajos (Weis) magyar költő, író és lapszerkesztő.

395 esztendeje, 1621. március huszonnyolcadikán hunyt el Ottavio Rinuccini olasz költő, szövegkönyvíró, udvaronc.

165 éve, 1851. március huszonnyolcadikán hunyt el Döbrentei Gábor költő, író.

130 éve, 1886. március huszonnyolcadikán született Mohácsi Jenő (Klein) magyar  író, drámaíró, költő és műfordító.

80 éve, 1936. május huszonnyolcadikán született Jorge Mario Pedro Vargas Llosa perui író, esszéista, újságíró és irodalomkritikus.

75 éve, 1941. március huszonnyolcadikán hunyt el Virginia Woolf angol írónő. Legismertebb művei: Orlando, Mrs. Dalloway, Hullámok, Flush.

115 éve, 1901. március huszonkilencedikén született Uuno Kailas finn költő és író.

135 éve, 1881. március harmincadikán született Balogh Endre erdélyi magyar író és novellista.

110 éve, 1906. március harmincadikán született Gelléri Andor Endre magyar író, novellista.

50 éve, 1966. március harmincadikán hunyt el Erwin Piscator német író, színházi rendező és színházpedagógus.

395 esztendeje, 1621. március harmincegyedikén született Andrew Marvell angol metafizikus költő.

385 esztendeje, 1631. március harmincegyedikén hunyt el John Donne angol költő.

180 éve, 1836. március harmincegyedikén született Ágai Adolf (Rosenzweig) lengyel-zsidó származású magyar író, humorista, lapszerkesztő és orvos.

125 éve. 1891. március harmincegyedikén született Ion Pillat román író, költő, esszéíró és publicista.

Érdemes tudni

885 esztendeje, 1131. március elsején hunyt el II. István Árpádházi uralkodó.

135 éve, 1881. március elsején alapították meg Budapesten a Magyar Távirati Irodát.

30 éve, 1987. március harmadikán hunyt el Szabó T. Attila erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész és néprajzkutató.

690 esztendeje, 1326. március ötödikén született I Nagy Lajos magyar király.

80 éve, 1936. március kilencedikén született Gaál András székely magyar festőművész és grafikus és művészeti szakíró, a Hargita napilap grafikai szerkesztője.

500 esztendeje, 1516. március tizenharmadikán hunyt el II U László magyar és cseh király.

445 esztendeje, 1571. március tizennegyedikén hunyt el János Zsigmond magyar király, Erdély első fejedelme.

170 éve, 1846. március tizenkilencedikén született Mátrai Betegh Béla székely származású magyar színész és rendező.

380 esztendeje, 1636. március huszonegyedikén hunyt el Mikó Ferenc emlékiratíró, Csík, Gyergyó és Kászonszék főkapitánya, a Csíkszeredai Mikó vár építtetője.

205 éve, 1811. március huszonegyedikén született Végh Antal székely-magyar  ezermester, az 1848-as forradalom és szabadságharc honvéd főhadnagya.

135 éve, 1881. március huszonötödikén született Bartók Béla magyar zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató.

95 éve, 1921. március huszonhatodikán született Oláh Tibor erdélyi magyar kritikus, irodalomtörténész és műfordító.

90 éve, 1926. március huszonhatodikán született Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató és népzenegyűjtő.

105 éve, 1911. március huszonhetedikén született Mikó Imre erdélyi magyar jogász, műfordító és szakíró.

335 esztendeje, 1676. március huszonhetedikén született II. Rákóczi Ferenc Erdély fejedelme, a Rákóczi Szabadságharc vezetője.

175 éve, 1841. március harmincadikán született Holló József Kázmér székely származású magyar Ferenc-rendi szerzetes, író és költő.

80 éve, 1936. márciusában jelenik meg először a Szép Szó irodalmi, irodalomkritikai és társadalomtudományi folyóirat, amelynek felelős szerkesztői Ignotus Pál és József Attila voltak.