Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia irodalmi tehetségkutató pályázatai
Rejtő Jenő Az előretolt helyőrség című könyvének címét viseli elnevezésként a Kárpát-medencei Tehetséggondozó első irodalmi projektje. Az első pályázat révén pályakezdő fiatal tehetségeket és író mentorokat várnak.
Ezzel két kategóriát szólítanak meg: az egyikben olyan, szakmailag már elismert fiatal írókat, akik szeretnének pályakezdők mentorai lenni, példát mutatni nekik az írói kiteljesedés szakaszairól, majd a képzés elvégzése után csatlakozni az Íróakadémia oktatói köréhez.
Az alapoktatást az Íróakadémia állandó oktatói biztosítják, melléjük a nyertes pályázók igényeinek megfelelően újabb oktatókat szerződtetnek. Az íróakadémia hallgatói megtanulhatják a könyv-, folyóirat- és portálszerkesztést, műszaki szerkesztést, kulturális újságírást, művelődésszervezést. A Tehetséggondozó szükséges informatikai, szerzői jogi és pénzügyi képzésről is gondoskodik, biztosítja a szerzők műveinek megjelentetését rangos könyvkiadóknál, író-olvasó találkozókat szervez, folyamatos médiajelenlétet kínál, valamint szakmai érdekképviseletet nyújt.
A mentornak pályázóknak legalább két megjelent, önálló szépirodalmi kötet szerzőjének kell lenniük. Mindazok pályázhatnak ebben a kategóriában, akik a pályázati határidő napjáig nem töltik be a 40. életévüket és még nem rendelkeznek állami művészeti középdíjjal. A pályázat tíz nyertesével a Kárpát-medencei Tehetséggondozó egy évre szóló szerződést köt, havi bruttó 150-250 ezer forint erejéig.
A másik kategória pályakezdő tehetségeknek szól, akik írói pályára szeretnének lépni. Ebbe a kategóriába olyan pályakezdő tehetségek jelentkezését várják, akik kötettel még nem rendelkeznek, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket. E pályázat húsz nyertesének a Tehetséggondozó egy évre szóló tanulmányi ösztöndíjat ítél meg, havi nettó 40-100 ezer forint erejéig, ezzel az oktatásban való részvétel feltételeit biztosítja. Mindazok pályázhatnak, akik a pályázati határidő napjáig betöltik 18. életévüket, de 25 évnél nem idősebbek.
A pályázatokat elektronikus formában a palyazat@kmtg.hu, illetve a palyazat.eloretolt.helyorseg@gmail.com címekre várják. A beadási határidő 2016. március 10-e éjfél; a pályázatot a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. által felkért szakmai-szakértői zsűri bírálja el. Részletek az intézmény honlapján (www.kmtg.hu) találhatók.
Forrás: http://kronika.ro/kultura/kiirta-elso-irodalmi-tehetsegkutato-palyazatait-az-eloretolt-helyorseg-iroakademia
Rejtő Jenő Az előretolt helyőrség című könyvének címét viseli elnevezésként a Kárpát-medencei Tehetséggondozó első irodalmi projektje. Az első pályázat révén pályakezdő fiatal tehetségeket és író mentorokat várnak.
Ezzel két kategóriát szólítanak meg: az egyikben olyan, szakmailag már elismert fiatal írókat, akik szeretnének pályakezdők mentorai lenni, példát mutatni nekik az írói kiteljesedés szakaszairól, majd a képzés elvégzése után csatlakozni az Íróakadémia oktatói köréhez.
Az alapoktatást az Íróakadémia állandó oktatói biztosítják, melléjük a nyertes pályázók igényeinek megfelelően újabb oktatókat szerződtetnek. Az íróakadémia hallgatói megtanulhatják a könyv-, folyóirat- és portálszerkesztést, műszaki szerkesztést, kulturális újságírást, művelődésszervezést. A Tehetséggondozó szükséges informatikai, szerzői jogi és pénzügyi képzésről is gondoskodik, biztosítja a szerzők műveinek megjelentetését rangos könyvkiadóknál, író-olvasó találkozókat szervez, folyamatos médiajelenlétet kínál, valamint szakmai érdekképviseletet nyújt.
A mentornak pályázóknak legalább két megjelent, önálló szépirodalmi kötet szerzőjének kell lenniük. Mindazok pályázhatnak ebben a kategóriában, akik a pályázati határidő napjáig nem töltik be a 40. életévüket és még nem rendelkeznek állami művészeti középdíjjal. A pályázat tíz nyertesével a Kárpát-medencei Tehetséggondozó egy évre szóló szerződést köt, havi bruttó 150-250 ezer forint erejéig.
A másik kategória pályakezdő tehetségeknek szól, akik írói pályára szeretnének lépni. Ebbe a kategóriába olyan pályakezdő tehetségek jelentkezését várják, akik kötettel még nem rendelkeznek, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket. E pályázat húsz nyertesének a Tehetséggondozó egy évre szóló tanulmányi ösztöndíjat ítél meg, havi nettó 40-100 ezer forint erejéig, ezzel az oktatásban való részvétel feltételeit biztosítja. Mindazok pályázhatnak, akik a pályázati határidő napjáig betöltik 18. életévüket, de 25 évnél nem idősebbek.
A pályázatokat elektronikus formában a palyazat@kmtg.hu, illetve a palyazat.eloretolt.helyorseg@gmail.com címekre várják. A beadási határidő 2016. március 10-e éjfél; a pályázatot a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. által felkért szakmai-szakértői zsűri bírálja el. Részletek az intézmény honlapján (www.kmtg.hu) találhatók.
Forrás: http://kronika.ro/kultura/kiirta-elso-irodalmi-tehetsegkutato-palyazatait-az-eloretolt-helyorseg-iroakademia
Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciája
2016. május 29. és 30. kerül sor idén a Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciájára Csongrádon, az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár rendezésében.
A szervezők ebben az évben is folytatják azt a gyakorlatot, hogy a határon túli magyar könyvtárak tevékenysége, innovációja, jó gyakorlatai, másokat is érintő problémafelvetései bemutatásra kerüljenek. Továbbra is fontosnak tartják, hogy a konferencia résztvevői megismerkedjenek a szakmai trendekkel, az egyedi és közös pályázatok lehetőségeivel. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 12 könyvtáros vehet részt az idei rendezvényen.
Forrás: Kopacz Katalin, elnök, Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
A Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében Székely Árpád geográfus legújabb túrakönyvét mutatták be 2016. február 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Bucsecs – Erdély délkeleti bástyája című, gyönyörű természetfotókkal illusztrált, szép kivitelezésű kiadvány bemutatójára zsúfolásig megtelt a könyvtár előadóterme a hegyvidéki turizmus iránt érdeklődő csíkszeredaiakkal. Zsigmond Enikő szakíró méltatta a kiadványt, majd a szerző ismertetője következett, a vetített képekkel illusztrált előadásban a jelenlévők megcsodálhatták a Déli-Kárpátok hegyvonulatának különleges látnivalókban bővelkedő, lenyűgöző világát.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/349/erdely-delkeleti-bastyaja--a-bucsecs-hegyseg-latvanyos-vilaga-szekely-arpad-bemutatasaban
Keöpeczi Sebestyén József, a címerművész – Szekeres Attila könyvbemutatója
Dr. Szekeres Attila István heraldikus Keöpeczi Sebestyén József, a címerművész című kötetét a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében mutatták be 2016. február 9-én. Sarány István újságíró méltatta a szező munkásságát és a kötetet. Szekeres Attila vetítéssel kísért előadásából az érdeklődők egy olyan neves személyiség munkásságát ismerhették meg, mint Keöpeczi Sebestyén József, korának kiváló címerfestője, akinek nevét a huszadik század Erdélyében a heraldikus szinonimájaként említették. A gazdagon illusztrált kötet a baróti Tortoma kiadó gondozásában jelent meg 2014-ben, Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) halálának fél évszázados évfordulójára. A könyv szerzője maga is neves heraldikus, címergrafikus, Sepsiszentgyörgyön él, a történelemtudomány doktora, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke, a Háromszék című napilap szerkesztője. Kutatási területe elsősorban Erdély címertana. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, szakmai és tudományos egyesületek, munkacsoportok tagja. Előadásából a jelenlévők megismerkedhettek Keöpeczi Sebestyén József életrajzának érdekes momentumaival is, valamint rendkívül gazdag, szerteágazó heraldikusi, címerművészeti munkásságával. Az előadó a kötetben szereplő illusztrációs anyag nagy részét bemutatta, főleg máshol még nem közölt címereket, számos címer-reprodukciót, festményt, emléktáblát, dalárdazászlót.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/347/keopeczi-sebestyen-jozsef-cimermuveszi-munkassagarol-tartott-eloadast-szekeres-attila
Arghezi édesanyja székely volt – Ferenczes István könyvbemutatója
Arghezi/Ergézi címmel, kétnyelvű kötetben jelent meg Ferences István költő izgalmas tanulmánya a múlt század egyik legjelentősebb román költője, Tudor Arghezi édesanyjának származását tisztázó kutatásáról. A Hargita Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatójára zsúfolásig megtelt a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme. A kötetet Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője ismertette, ugyanő beszélgetett a szerzővel.
Ferenczes István évszázados irodalomtörténeti rejtély nyomába eredt, fordulatos irodalomtörténeti nyomozásának eredményeként született meg a rendkívül izgalmas tanulmány, amelyben Arghezi édesanyjának kilétét tisztázza. A tanulmány román nyelvű változatát Bartha György fordításában olvashatjuk a kötetben.
A Babérkoszorú-díjas költő, Ferenczes István személyében elhivatott kutató jelentkezett, aki több éves feltáró munkájának köszönhetően bizonyította be, hogy Arghezi édesanyja a Bukarestbe került székely cselédlány, a szentkeresztbányai születésű Ergézi Rozália volt.
Lövétei Lázár László, a kötet szerkesztője felvezetőjében kiemelte, hogy származása ellenére Arghezi nagy román költő marad, ezt a tényt senki sem vonja kétségbe. A rendkívül izgalmas kötetben Ferenczes nemcsak az Arghezi család eredetét kutatja, hanem a költő és édesanyja bonyolult kapcsolatát is vizsgálja, az anya sorsát végigkísérve annak haláláig. Arghezi életművében, költészetében is megpróbálta fellelni a költő származásával kapcsolatos utalásokat. A tanulmány korábbi, rövidebb változatát a Székelyföld folyóirat 2015-ös januári száma közölte, Ion Nete recenziója is a Székelyföldben fog megjelenni. A bemutatón elhangzott, hogy Szentkeresztbányán, valamint Bukarestben is szeretnék bemutatni a kötetet, mert bár a román irodalomtörténetírás néhány személyisége felfigyelt a kutatásra, fontosnak tartja a kiadó és Ferenczes István is, hogy a tágabb román befogadóközönség is megismerje ezt a munkát.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/345/ferenczes-istvan-uj-konyvenek-bemutatoja-arghezi-edesanyja-szekely-volt
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/arghezi-szekely-szarmazasarol
Megkezdődött a Bethlen Miklós-emlékév
Megnyílt a Bethlen Miklós (1642–1716) jeles erdélyi gróf, államférfi és emlékiratíró halálának 300. évfordulója alkalmából szervezett emlékév Budapesten.
Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, az emlékév szervezőbizottságának elnöke az eseményen elmondta: a nemzetközi konferenciákat, kiállítást, kerekasztal-beszélgetéseket és kiadványok közreadását felölelő rendezvénysorozat célja újat mondani Bethlen Miklós életművéről, megvitatni a munkásságával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket, magyar és külföldi szakértők bevonásával.
Tóth Zsombor, az Irodalomtudományi Intézet kutatója és az emlékév kezdeményezője a megnyitó ünnepségen hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat részét képezi 67 erdélyi családi levéltár átfogó kutatása is, amelynek során újabb, Bethlen Miklós által írt levelek előkerülése várható.
A Bethlen Miklós: A koronatanú elnevezésű emlékév következő rendezvényére Kolozsváron kerül sor áprilisban, ahol kerekasztal-beszélgetést rendeznek Bethlen Miklós és kora címmel. Ezt követően májusban Miskolcon tartanak nemzetközi konferenciát, amelynek témája Bethlen Miklós és a koraújkori börtönirodalom lesz.
Teljes írás itt: http://nol.hu/kultura/bethlen-miklos-emlekev-budapesten-1586773
Eltemették Umberto Ecót
Százak, köztük miniszterek és vezető értelmiségiek vettek végső búcsút Umberto Eco olasz író-filozófustól, A rózsa neve című sikerregény világhírű szerzőjétől 2016. február 23-án Milánóban.
A búcsúztatást az idén február 19-én, 84 évesen elhunyt író otthonától nem messze fekvő Sforza-kastély udvarán tartották, a szertartást élőben közvetítette a RAI olasz köztévé.
A virágokkal borított koporsó előtt barátok, rokonok és magas rangú tisztségviselők mondtak rövid beszédeket, miközben az írónak az Eco-család életét végigkísérő kedvenc zeneműve, Arcangelo Corelli La Follia című szonátája szólt. A búcsúztatás után az írót szűk családi körben elhamvasztották.
Umberto Eco 1932. január 5-én Alessandriában született. A torinói egyetemen filozófiából doktorált, később tanított is itt. Harminckilenc éves korában a szemiotika professzorának, egyben tanszékvezetőnek nevezték ki a bolognai egyetemen, vendégprofesszorként előadott többek között a Yale és a Columbia egyetemen.
Számos esszét és tanulmányt írt a tömegtájékoztatásról és a modern kultúráról. Az 1967-es A nyitott mű és az 1968-ban készült A hiányzó struktúra című munkájában a művészi alkotás és a tömegkommunikációs eszközök kapcsolatát, valamint a műalkotás többértelműségét boncolgatta.
Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett. A humor és a játékosság elemeit sem nélkülöző, többrétegű mű középkori köntösbe bújtatott, kosztümös bűnügyi regényként és filozófiai alkotásként egyaránt olvasható. A negyvenhét nyelvre lefordított könyv hibáit a szerző 2011-ben korrigálta, és a latin idézeteket is lefordította a felkészületlenebb olvasók számára. A regényből Sean Conneryvel a főszerepben nagy sikerű film készült.
Az író több rangos irodalmi kitüntetést megkapott, többek között a Strega-díjat, a Médicis-díjat, a Cesare Pavese-díjat, az Asztúria Hercege Díjat, az Osztrák Állami Díjat, 2007-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként a Budapest Nagydíjat. Több egyetem díszdoktorává választotta.
Forrás: http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20160224-vegso-bucsut-vettek-umberto-ecotol.html
Ha valami megtetszik egy filmben, azt azonnal elkezdem szétkürtölni
A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és Hangzóanyagtárának létrehozója és gondozója, Szabó Károly az 1990-es évek közepétől vetít filmeket és szervez filmes programokat a városban, alapító tagja a helyi filmeseket tömörítő Transikon Egyesületnek és az utóbbi két évben ismét aktív dokumentumfilmes.
Ha forgat, a székely hagyományok érdeklik. Ha Filmtettfesztet szervez, feldobja egy autósmozival. Ha gyűjt, fontos filmeket, valamint kommunizmus idejéből származó diákat és bakelitlemezeket szerez be a könyvtárnak, önmagának pedig némafilmsztárokat ábrázoló képeslapokat. Ha kikapcsolódik, kutyaszánt hajt. Fotósként kezdte, később televíziónál dolgozott, majd rendezést tanult a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem Bolyai-osztályában. Füvesemberekről, gyógynövényes praktikákról szóló Ha nem használ, nem is árt című filmje 2014-ben elnyerte a Mediawave Online Filmfesztivál közönségdíját. Két évvel ezelőtt indította el a Székelyföldi Dokumentumfilm-szemlét.
Vele készült interjú olvasható itt: http://www.filmtett.ro/cikk/4134/interju-szabo-karoly-filmes-rendezvenyszervezovel-dokumentumfilm-rendezovel
Az első, írásban fennmaradt magyar nyelvű káromkodás
Első, írásban fennmaradt káromkodásunk a középkorból származik, és az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdonában lévő Dubnici krónikában olvasható, amely egy 1370 körül keletkezett geszta alapján 1476-ban Váradon latin nyelven íródott történelmi könyv.
Csak a káromkodás olvasható magyarul, a kornak megfelelő írásmódban: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh” – írja a Szeretlekmagyarország.hu.
A mondat története az 1300-as évekre nyúlik vissza. 1355-ben I. Lajos magyar király segítséget küldött Habsburg II. Albert osztrák herceg és Luxemburgi IV. Károly német–római császár támogatására Zürich és szövetségesei ellen. A krónika szerint Zürich város körül a magyarok hatalmas csatát vívtak a svábföldi németekkel. A magyarok a legenda szerint azt kiáltották, hogy „Szent királyok, segítsetek!”, és legyőzték a németeket.
„Úgy hullottak le a szájas németek a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon. A magyarok ugyanis azt a parancsot kapták, hogy egy németet se fogjanak el, hanem mindnyájukat részegítsék meg a halál poharából... A magyarok vészes kardot villogtatva fejük fölött, elcsapták kezüket és fejüket, mondván: »Veszteg, kurvanő fia szaros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti véreteket.« A nyelvészek megállapították, hogy minden egyes nép káromkodáskultúrájának alapját saját ősvallása képezi. Így tehát az északiak átkozódásaikba a felmenőiket, a déli régiókban az altesti vonatkozásokat, keleten a szenteket és Istent szövik bele. Honfoglaló őseinknek hála, Magyarország közép-európai fekvése lehetővé tette, hogy mi a szélrózsa minden irányából érkező átokfelhozatalt beleolvasszuk saját nyelvünkbe” – olvasható a Dívány.hu-n.
Forrás: http://kronika.ro/szines/az-elso-irasban-fennmaradt-magyar-nyelvu-karomkodas
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
2016. május 29. és 30. kerül sor idén a Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciájára Csongrádon, az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár rendezésében.
A szervezők ebben az évben is folytatják azt a gyakorlatot, hogy a határon túli magyar könyvtárak tevékenysége, innovációja, jó gyakorlatai, másokat is érintő problémafelvetései bemutatásra kerüljenek. Továbbra is fontosnak tartják, hogy a konferencia résztvevői megismerkedjenek a szakmai trendekkel, az egyedi és közös pályázatok lehetőségeivel. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 12 könyvtáros vehet részt az idei rendezvényen.
Forrás: Kopacz Katalin, elnök, Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
A Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében Székely Árpád geográfus legújabb túrakönyvét mutatták be 2016. február 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Bucsecs – Erdély délkeleti bástyája című, gyönyörű természetfotókkal illusztrált, szép kivitelezésű kiadvány bemutatójára zsúfolásig megtelt a könyvtár előadóterme a hegyvidéki turizmus iránt érdeklődő csíkszeredaiakkal. Zsigmond Enikő szakíró méltatta a kiadványt, majd a szerző ismertetője következett, a vetített képekkel illusztrált előadásban a jelenlévők megcsodálhatták a Déli-Kárpátok hegyvonulatának különleges látnivalókban bővelkedő, lenyűgöző világát.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/349/erdely-delkeleti-bastyaja--a-bucsecs-hegyseg-latvanyos-vilaga-szekely-arpad-bemutatasaban
Keöpeczi Sebestyén József, a címerművész – Szekeres Attila könyvbemutatója
Dr. Szekeres Attila István heraldikus Keöpeczi Sebestyén József, a címerművész című kötetét a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében mutatták be 2016. február 9-én. Sarány István újságíró méltatta a szező munkásságát és a kötetet. Szekeres Attila vetítéssel kísért előadásából az érdeklődők egy olyan neves személyiség munkásságát ismerhették meg, mint Keöpeczi Sebestyén József, korának kiváló címerfestője, akinek nevét a huszadik század Erdélyében a heraldikus szinonimájaként említették. A gazdagon illusztrált kötet a baróti Tortoma kiadó gondozásában jelent meg 2014-ben, Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) halálának fél évszázados évfordulójára. A könyv szerzője maga is neves heraldikus, címergrafikus, Sepsiszentgyörgyön él, a történelemtudomány doktora, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke, a Háromszék című napilap szerkesztője. Kutatási területe elsősorban Erdély címertana. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, szakmai és tudományos egyesületek, munkacsoportok tagja. Előadásából a jelenlévők megismerkedhettek Keöpeczi Sebestyén József életrajzának érdekes momentumaival is, valamint rendkívül gazdag, szerteágazó heraldikusi, címerművészeti munkásságával. Az előadó a kötetben szereplő illusztrációs anyag nagy részét bemutatta, főleg máshol még nem közölt címereket, számos címer-reprodukciót, festményt, emléktáblát, dalárdazászlót.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/347/keopeczi-sebestyen-jozsef-cimermuveszi-munkassagarol-tartott-eloadast-szekeres-attila
Arghezi édesanyja székely volt – Ferenczes István könyvbemutatója
Arghezi/Ergézi címmel, kétnyelvű kötetben jelent meg Ferences István költő izgalmas tanulmánya a múlt század egyik legjelentősebb román költője, Tudor Arghezi édesanyjának származását tisztázó kutatásáról. A Hargita Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatójára zsúfolásig megtelt a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme. A kötetet Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője ismertette, ugyanő beszélgetett a szerzővel.
Ferenczes István évszázados irodalomtörténeti rejtély nyomába eredt, fordulatos irodalomtörténeti nyomozásának eredményeként született meg a rendkívül izgalmas tanulmány, amelyben Arghezi édesanyjának kilétét tisztázza. A tanulmány román nyelvű változatát Bartha György fordításában olvashatjuk a kötetben.
A Babérkoszorú-díjas költő, Ferenczes István személyében elhivatott kutató jelentkezett, aki több éves feltáró munkájának köszönhetően bizonyította be, hogy Arghezi édesanyja a Bukarestbe került székely cselédlány, a szentkeresztbányai születésű Ergézi Rozália volt.
Lövétei Lázár László, a kötet szerkesztője felvezetőjében kiemelte, hogy származása ellenére Arghezi nagy román költő marad, ezt a tényt senki sem vonja kétségbe. A rendkívül izgalmas kötetben Ferenczes nemcsak az Arghezi család eredetét kutatja, hanem a költő és édesanyja bonyolult kapcsolatát is vizsgálja, az anya sorsát végigkísérve annak haláláig. Arghezi életművében, költészetében is megpróbálta fellelni a költő származásával kapcsolatos utalásokat. A tanulmány korábbi, rövidebb változatát a Székelyföld folyóirat 2015-ös januári száma közölte, Ion Nete recenziója is a Székelyföldben fog megjelenni. A bemutatón elhangzott, hogy Szentkeresztbányán, valamint Bukarestben is szeretnék bemutatni a kötetet, mert bár a román irodalomtörténetírás néhány személyisége felfigyelt a kutatásra, fontosnak tartja a kiadó és Ferenczes István is, hogy a tágabb román befogadóközönség is megismerje ezt a munkát.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/345/ferenczes-istvan-uj-konyvenek-bemutatoja-arghezi-edesanyja-szekely-volt
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/arghezi-szekely-szarmazasarol
Megkezdődött a Bethlen Miklós-emlékév
Megnyílt a Bethlen Miklós (1642–1716) jeles erdélyi gróf, államférfi és emlékiratíró halálának 300. évfordulója alkalmából szervezett emlékév Budapesten.
Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, az emlékév szervezőbizottságának elnöke az eseményen elmondta: a nemzetközi konferenciákat, kiállítást, kerekasztal-beszélgetéseket és kiadványok közreadását felölelő rendezvénysorozat célja újat mondani Bethlen Miklós életművéről, megvitatni a munkásságával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket, magyar és külföldi szakértők bevonásával.
Tóth Zsombor, az Irodalomtudományi Intézet kutatója és az emlékév kezdeményezője a megnyitó ünnepségen hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat részét képezi 67 erdélyi családi levéltár átfogó kutatása is, amelynek során újabb, Bethlen Miklós által írt levelek előkerülése várható.
A Bethlen Miklós: A koronatanú elnevezésű emlékév következő rendezvényére Kolozsváron kerül sor áprilisban, ahol kerekasztal-beszélgetést rendeznek Bethlen Miklós és kora címmel. Ezt követően májusban Miskolcon tartanak nemzetközi konferenciát, amelynek témája Bethlen Miklós és a koraújkori börtönirodalom lesz.
Teljes írás itt: http://nol.hu/kultura/bethlen-miklos-emlekev-budapesten-1586773
Eltemették Umberto Ecót
Százak, köztük miniszterek és vezető értelmiségiek vettek végső búcsút Umberto Eco olasz író-filozófustól, A rózsa neve című sikerregény világhírű szerzőjétől 2016. február 23-án Milánóban.
A búcsúztatást az idén február 19-én, 84 évesen elhunyt író otthonától nem messze fekvő Sforza-kastély udvarán tartották, a szertartást élőben közvetítette a RAI olasz köztévé.
A virágokkal borított koporsó előtt barátok, rokonok és magas rangú tisztségviselők mondtak rövid beszédeket, miközben az írónak az Eco-család életét végigkísérő kedvenc zeneműve, Arcangelo Corelli La Follia című szonátája szólt. A búcsúztatás után az írót szűk családi körben elhamvasztották.
Umberto Eco 1932. január 5-én Alessandriában született. A torinói egyetemen filozófiából doktorált, később tanított is itt. Harminckilenc éves korában a szemiotika professzorának, egyben tanszékvezetőnek nevezték ki a bolognai egyetemen, vendégprofesszorként előadott többek között a Yale és a Columbia egyetemen.
Számos esszét és tanulmányt írt a tömegtájékoztatásról és a modern kultúráról. Az 1967-es A nyitott mű és az 1968-ban készült A hiányzó struktúra című munkájában a művészi alkotás és a tömegkommunikációs eszközök kapcsolatát, valamint a műalkotás többértelműségét boncolgatta.
Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett. A humor és a játékosság elemeit sem nélkülöző, többrétegű mű középkori köntösbe bújtatott, kosztümös bűnügyi regényként és filozófiai alkotásként egyaránt olvasható. A negyvenhét nyelvre lefordított könyv hibáit a szerző 2011-ben korrigálta, és a latin idézeteket is lefordította a felkészületlenebb olvasók számára. A regényből Sean Conneryvel a főszerepben nagy sikerű film készült.
Az író több rangos irodalmi kitüntetést megkapott, többek között a Strega-díjat, a Médicis-díjat, a Cesare Pavese-díjat, az Asztúria Hercege Díjat, az Osztrák Állami Díjat, 2007-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként a Budapest Nagydíjat. Több egyetem díszdoktorává választotta.
Forrás: http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20160224-vegso-bucsut-vettek-umberto-ecotol.html
Ha valami megtetszik egy filmben, azt azonnal elkezdem szétkürtölni
A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és Hangzóanyagtárának létrehozója és gondozója, Szabó Károly az 1990-es évek közepétől vetít filmeket és szervez filmes programokat a városban, alapító tagja a helyi filmeseket tömörítő Transikon Egyesületnek és az utóbbi két évben ismét aktív dokumentumfilmes.
Ha forgat, a székely hagyományok érdeklik. Ha Filmtettfesztet szervez, feldobja egy autósmozival. Ha gyűjt, fontos filmeket, valamint kommunizmus idejéből származó diákat és bakelitlemezeket szerez be a könyvtárnak, önmagának pedig némafilmsztárokat ábrázoló képeslapokat. Ha kikapcsolódik, kutyaszánt hajt. Fotósként kezdte, később televíziónál dolgozott, majd rendezést tanult a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem Bolyai-osztályában. Füvesemberekről, gyógynövényes praktikákról szóló Ha nem használ, nem is árt című filmje 2014-ben elnyerte a Mediawave Online Filmfesztivál közönségdíját. Két évvel ezelőtt indította el a Székelyföldi Dokumentumfilm-szemlét.
Vele készült interjú olvasható itt: http://www.filmtett.ro/cikk/4134/interju-szabo-karoly-filmes-rendezvenyszervezovel-dokumentumfilm-rendezovel
Az első, írásban fennmaradt magyar nyelvű káromkodás
Első, írásban fennmaradt káromkodásunk a középkorból származik, és az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdonában lévő Dubnici krónikában olvasható, amely egy 1370 körül keletkezett geszta alapján 1476-ban Váradon latin nyelven íródott történelmi könyv.
Csak a káromkodás olvasható magyarul, a kornak megfelelő írásmódban: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh” – írja a Szeretlekmagyarország.hu.
A mondat története az 1300-as évekre nyúlik vissza. 1355-ben I. Lajos magyar király segítséget küldött Habsburg II. Albert osztrák herceg és Luxemburgi IV. Károly német–római császár támogatására Zürich és szövetségesei ellen. A krónika szerint Zürich város körül a magyarok hatalmas csatát vívtak a svábföldi németekkel. A magyarok a legenda szerint azt kiáltották, hogy „Szent királyok, segítsetek!”, és legyőzték a németeket.
„Úgy hullottak le a szájas németek a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon. A magyarok ugyanis azt a parancsot kapták, hogy egy németet se fogjanak el, hanem mindnyájukat részegítsék meg a halál poharából... A magyarok vészes kardot villogtatva fejük fölött, elcsapták kezüket és fejüket, mondván: »Veszteg, kurvanő fia szaros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti véreteket.« A nyelvészek megállapították, hogy minden egyes nép káromkodáskultúrájának alapját saját ősvallása képezi. Így tehát az északiak átkozódásaikba a felmenőiket, a déli régiókban az altesti vonatkozásokat, keleten a szenteket és Istent szövik bele. Honfoglaló őseinknek hála, Magyarország közép-európai fekvése lehetővé tette, hogy mi a szélrózsa minden irányából érkező átokfelhozatalt beleolvasszuk saját nyelvünkbe” – olvasható a Dívány.hu-n.
Forrás: http://kronika.ro/szines/az-elso-irasban-fennmaradt-magyar-nyelvu-karomkodas
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése