Fotókon elevenedik meg a „kicsi magyar világ”
A székelyudvarhelyi városi könyvtár és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete közös kezdeményezéssel emlékezett meg 2012. szeptember 17-én a magyar honvédség 1940. szeptember 17-i bevonulásáról: a lakosság segítségével összegyűjtött, az eseményt idéző fényképek, dokumentumok digitalizált másolataiból kiállítást rendeztek a könyvtár alagsori termében.
Viszonylag rövid idő alatt szépszámú fotó és dokumentum gyűlt össze, mondta Szabó Károly könyvtárigazgató, hangsúlyozva: az 1940-es eseményt felidéző dokumentumokat és fényképeket továbbra is el lehet juttatni a könyvtárba, az ezekről készített digitális másolatok a városi téka archívumát gazdagítják majd.
A tárlatnyitón részt vevők közül páran megosztották korabeli élményeiket, majd sor került egy szenzációs képanyag levetítésére: a korabeli híradók anyagából összeállított, jó egy órás film Észak-Erdély visszatértének előzményeit és az 1940 szeptemberében lezajlott tervszerű visszafoglalást, a magyar hadsereg bevonulását és örömteli fogadtatását mutatta be. Egyesek könnyes nosztalgiával, mások a beteljesületlenség keserűségével követték a pergő filmkockákat...
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/fotokon-elevenedik
A székelyudvarhelyi városi könyvtár és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete közös kezdeményezéssel emlékezett meg 2012. szeptember 17-én a magyar honvédség 1940. szeptember 17-i bevonulásáról: a lakosság segítségével összegyűjtött, az eseményt idéző fényképek, dokumentumok digitalizált másolataiból kiállítást rendeztek a könyvtár alagsori termében.
Viszonylag rövid idő alatt szépszámú fotó és dokumentum gyűlt össze, mondta Szabó Károly könyvtárigazgató, hangsúlyozva: az 1940-es eseményt felidéző dokumentumokat és fényképeket továbbra is el lehet juttatni a könyvtárba, az ezekről készített digitális másolatok a városi téka archívumát gazdagítják majd.
A tárlatnyitón részt vevők közül páran megosztották korabeli élményeiket, majd sor került egy szenzációs képanyag levetítésére: a korabeli híradók anyagából összeállított, jó egy órás film Észak-Erdély visszatértének előzményeit és az 1940 szeptemberében lezajlott tervszerű visszafoglalást, a magyar hadsereg bevonulását és örömteli fogadtatását mutatta be. Egyesek könnyes nosztalgiával, mások a beteljesületlenség keserűségével követték a pergő filmkockákat...
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/fotokon-elevenedik
MKKE-javaslat a Márai-program legfajsúlyosabb elemének folytatására
A Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató pályázatának folytatására tett javaslatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE): az elképzelés szerint a pályázat kiírója, az NKA Könyvkiadás Kollégiuma évi 400 millió forintos kerettel hirdetné meg a magyarországi és határon túli kiadókat megszólító Márai-pályázatot.
Az MKKE budapesti sajtótájékoztatóján Zentai Péter László, a szervezet igazgatója elmondta, hogy a pályázat újraindításával nem kívánják kiváltani, hanem kiegészítenék a Könyvkiadás Kollégium többi támogatási rendszerét, pályázati kiírásait.
Elképzelésük szerint a Márai-pályázaton a kiadók egy évnél régebbi könyvvel nem pályázhatnának. Egy-egy kiírásban legfeljebb 800 címből álló Márai-listát alakítanának ki, a program kedvezményezettjei továbbra is a magyar szerzők művei lennének. A Könyvkiadás Kollégium által kialakított listából a magyarországi és a határon túli könyvtárak – mintegy 650 intézmény – szabadon választhatnának. A támogatási rendszer nem avatkozik be a piaci folyamatokba, az érték kiválasztódásába, a szellemi termékek versenyébe – fogalmazott.
Teljes cikk itt: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID
A Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató pályázatának folytatására tett javaslatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE): az elképzelés szerint a pályázat kiírója, az NKA Könyvkiadás Kollégiuma évi 400 millió forintos kerettel hirdetné meg a magyarországi és határon túli kiadókat megszólító Márai-pályázatot.
Az MKKE budapesti sajtótájékoztatóján Zentai Péter László, a szervezet igazgatója elmondta, hogy a pályázat újraindításával nem kívánják kiváltani, hanem kiegészítenék a Könyvkiadás Kollégium többi támogatási rendszerét, pályázati kiírásait.
Elképzelésük szerint a Márai-pályázaton a kiadók egy évnél régebbi könyvvel nem pályázhatnának. Egy-egy kiírásban legfeljebb 800 címből álló Márai-listát alakítanának ki, a program kedvezményezettjei továbbra is a magyar szerzők művei lennének. A Könyvkiadás Kollégium által kialakított listából a magyarországi és a határon túli könyvtárak – mintegy 650 intézmény – szabadon választhatnának. A támogatási rendszer nem avatkozik be a piaci folyamatokba, az érték kiválasztódásába, a szellemi termékek versenyébe – fogalmazott.
Teljes cikk itt: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID
Tankönyvbe foglalt székely történelem
Csíkszeredában a megyeházán mutatták be A székelység története című tankönyvet, melyet Hargita és Kovászna megyék tanácsainak támogatásával a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont adott ki.
Hosszas munkafolyamat előzte meg a kötet születését, mivel ez az első tankönyv, amely a székelyek történelmével foglalkozik. Másfelől nehézkesen lehetett összehangolni a tíz szerző munkáját – tudtuk meg Ferencz S. Alpár történelemtanártól.
Úgy gondolták ugyanis, hogy egy ilyen könyvben minden fontosabb székelyföldi régiót legalább egy történész kell képviseljen. Rajta kívül tehát Forró Albert, Hermann Gusztáv Mihály, Kádár Gyula, Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, Orbán Zsolt, Sepsiszéki Nagy Balázs történészek, illetve Sófalvi András, Sztáncsuj Sándor József régészek a kötet szerzői, a könyvet pedig Gyöngyössy János illusztrálta. Megpróbáltak egy minél inkább diákbarát tankönyvet letenni az asztalra, így tizenkét éves gyerekek tanácsát is kikérték, hisz a kötet elsősorban hatodikosoknak és hetedikeseknek szól, de persze, kézikönyvként használhatják szüleik és nagyszüleik is.
Hermann Gusztáv Mihály, a kötet fő szerkesztője kihangsúlyozta, egy kicsit nehéz volt egységesíteni a terminológiát, másfelől kihívást jelentett a szakma és az olvasmányosság kritériumait is összeegyeztetni.
A huszonkét fejezetre tagolt kötetben bővebben foglalkoznak az eredetkérdés és a megtelepedés időszakával, mint minden eddigi, székelyekről szóló történelemkönyvben. Mint mondta, várhatóan kétfelől érik majd a kötetet kritikák. Bizonyára egyesek nem fogják eléggé radikálisnak tartani, mivel ők elsősorban az akadémiai, tudományos megközelítést tartották szem előtt, másfelől a szakma részéről szerinte azt fogják nehezményezni, hogy kimaradhattak belőle fontos adalékok, mert az áttekinthetőség és olvashatóság kedvéért lemondtak a túlzott részletezésekről.
Egyelőre az általános iskolák számára 3500 példányban nyomtatták ki a könyvet, első körben a Hargita megyei iskolák több mint 90 százaléka juthat hozzá, további 2500 példányt nyomtatnak október folyamán Kovászna megyei tanintézetek diákjainak. Valószínűleg ezután a kötetet szabad eladásban is meg lehet vásárolni.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/tankonyvbe-foglalt-szekely-tortenelem
Csíkszeredában a megyeházán mutatták be A székelység története című tankönyvet, melyet Hargita és Kovászna megyék tanácsainak támogatásával a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont adott ki.
Hosszas munkafolyamat előzte meg a kötet születését, mivel ez az első tankönyv, amely a székelyek történelmével foglalkozik. Másfelől nehézkesen lehetett összehangolni a tíz szerző munkáját – tudtuk meg Ferencz S. Alpár történelemtanártól.
Úgy gondolták ugyanis, hogy egy ilyen könyvben minden fontosabb székelyföldi régiót legalább egy történész kell képviseljen. Rajta kívül tehát Forró Albert, Hermann Gusztáv Mihály, Kádár Gyula, Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, Orbán Zsolt, Sepsiszéki Nagy Balázs történészek, illetve Sófalvi András, Sztáncsuj Sándor József régészek a kötet szerzői, a könyvet pedig Gyöngyössy János illusztrálta. Megpróbáltak egy minél inkább diákbarát tankönyvet letenni az asztalra, így tizenkét éves gyerekek tanácsát is kikérték, hisz a kötet elsősorban hatodikosoknak és hetedikeseknek szól, de persze, kézikönyvként használhatják szüleik és nagyszüleik is.
Hermann Gusztáv Mihály, a kötet fő szerkesztője kihangsúlyozta, egy kicsit nehéz volt egységesíteni a terminológiát, másfelől kihívást jelentett a szakma és az olvasmányosság kritériumait is összeegyeztetni.
A huszonkét fejezetre tagolt kötetben bővebben foglalkoznak az eredetkérdés és a megtelepedés időszakával, mint minden eddigi, székelyekről szóló történelemkönyvben. Mint mondta, várhatóan kétfelől érik majd a kötetet kritikák. Bizonyára egyesek nem fogják eléggé radikálisnak tartani, mivel ők elsősorban az akadémiai, tudományos megközelítést tartották szem előtt, másfelől a szakma részéről szerinte azt fogják nehezményezni, hogy kimaradhattak belőle fontos adalékok, mert az áttekinthetőség és olvashatóság kedvéért lemondtak a túlzott részletezésekről.
Egyelőre az általános iskolák számára 3500 példányban nyomtatták ki a könyvet, első körben a Hargita megyei iskolák több mint 90 százaléka juthat hozzá, további 2500 példányt nyomtatnak október folyamán Kovászna megyei tanintézetek diákjainak. Valószínűleg ezután a kötetet szabad eladásban is meg lehet vásárolni.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/tankonyvbe-foglalt-szekely-tortenelem
Megjelent Pesty Frigyes helynévgyűjteménye
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Székely Nemzeti Múzeum közös kiadásában megjelent a PESTY FRIGYES HELYNÉVGYŰJTEMÉNYE 1864-1865. Székelyföld és térsége I. című kiadvány (mai Kovászna és Brassó megye). A sorozat további köteteinek megjelenése évente várható. A kiadvány elérhető az Országos Széchényi Könyvtár könyvesboltjában, illetve megrendelhető az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Pétersilka Ágnes (kiadványtár), e-mail: kiadvanytar@oszk.hu, telefon: 00 36 1 2243 878. Ára: 3400 Ft.
A Székely Nemzeti Múzeum könyvesboltjában is megvásárolható, illetve az office.sznm@gmail.com elektronikus postacímen megrendelhető (a szállítás postán, utánvétellel történik). Ára: 50 lej.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, közzétette Haraszti Katalin
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Székely Nemzeti Múzeum közös kiadásában megjelent a PESTY FRIGYES HELYNÉVGYŰJTEMÉNYE 1864-1865. Székelyföld és térsége I. című kiadvány (mai Kovászna és Brassó megye). A sorozat további köteteinek megjelenése évente várható. A kiadvány elérhető az Országos Széchényi Könyvtár könyvesboltjában, illetve megrendelhető az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Pétersilka Ágnes (kiadványtár), e-mail: kiadvanytar@oszk.hu, telefon: 00 36 1 2243 878. Ára: 3400 Ft.
A Székely Nemzeti Múzeum könyvesboltjában is megvásárolható, illetve az office.sznm@gmail.com elektronikus postacímen megrendelhető (a szállítás postán, utánvétellel történik). Ára: 50 lej.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, közzétette Haraszti Katalin
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése