Az utolsó olvasóért társaság irodalmi pályázata
Az utolsó olvasóért társaság irodalmi alkotópályázatot hirdetett. A pályázatra prózai műveket és verseket várnak. A legjobb pályaművek íróit rövid értékeléssel segítik további munkájukban, és alkotásaikat egy kiadványban jelentetik meg. Beküldési határidő: 2014. január 15.
Bővebb információ: tornayjudit@gmail.com, www.utolsoolvasoert.eoldal.hu/cikkek/aktualis-palyazatok/
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=33231
Harangozó Imre szakrális néprajzi könyveinek bemutatója
Harangozó Imre néprajzkutató szakrális néprajzzal foglalkozó két újabb könyvét ismerhette meg a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt népes közönség 2013. október 28-án. Harangozó néprajzi munkásságát és a moldvai magyar közösségekben végzett kutatásainak eredményeként megjelent köteteit Halász Péter néprajzkutató, a Duna TV nyugalmazott főszerkesztője, a Honismeret folyóirat szerkesztője mutatta be. A Békéscsaba közelében fekvő Újkígyóson élő Harangozó Imre az Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkigyós) alapító elnöke. Néprajzkutatóként leginkább a szakrális néprajz kérdései foglalkoztatják. Kutató-, feltáró- és gyűjtőmunkájának javarészét teszi ki a moldvai és gyimesi magyarok hagyományos világképének és hitvilágának megismerése, megismertetése. Az „Anyám, anyám, Szép Szűz Márjám...” című, a moldvai magyarok régi imádságait és ráolvasásait tartalmazó kötet 1992-ben jelent meg először. A könyv előszavát Lükő Gábor jegyzi. Ez volt az első, kifejezetten a moldvai csángók körében végzett, szisztematikusan csak csángó archaikus anyagot tartalmazó gyűjtés. A 2012-ben megjelent második, bővített kiadás CD-mellékletet is tartalmaz, amelyen a gyűjtés során felvett hanganyagokból összeállított válogatás található. 2010-ben jelent meg a Transzcendens trambulin - Korunk felfogása és a moldvai csángók hagyományai az utolsó átmenet rítusrendjével kapcsolatban című kötet, amelyben a hagyományos halottkultusz rítusait vizsgálva, a közösség tér- és időszemléletéről, világképéről, hitvilágáról ír.
Néhány szép régi csángó népének is elhangzott a könyvbemutatón Timár Karina, Csíkszeredában tanuló pusztinai csángó diáklány előadásában.
Forrás és képes beszámoló: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/64/harangozo-imre-konyveit-mutattak-be-konyvtarunkban
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/harangozo-imre-konyveit-ismertetik
Hargita Népe, 2013. október 29.
Mesés nyarat zárt a Székelyföldi Legendárium csapata
A könyv, a térkép és a társasjáték után most már fagylalton is szerepelnek a székely mondákat és legendákat idéző mesefigurák, nemrég pedig színező is készült belőle gyermekek számára. A Székelyföldi Legendárium mára már mozgalommá fejlődött, korszerű megoldásokkal és kreatív ötletekkel lopja be a székely hagyományokat az ünnep- és mindennapokba.
Az idei nyár különösen mozgalmasra és sokszínűre sikeredett, nagyon sok helyszínre eljutottak sajátos bemutató standjukkal, a meseszekérrel. Újabban a legendáriumba szó szerint is bárki belekóstolhat, mivel megjelent a legendás fagylalt. Csomagolásán idegen kultúrák mesefigurái helyett székely mondahősök tűnnek fel, Zete és Firtos a legendárium mozgóképes változatát hirdetik, mert a cél továbbra is a rajzfilmsorozat, amelyen a csapat folyamatosan dolgozik.
A rajzfilmmel az egész világot megszólítanák. Ha sikerül bejárni a világot a rajzfilmmel, felfigyelnek arra, hogy Székelyföldön történik valami, és eljönnek ide, akkor az a térségnek jót tesz – magyarázta Fazakas Szabolcs, a Legendárium alapítója.
A legendárium ötlete Magyarországon is követőkre talált, Debrecenben megalakult az Alföldi Legendárium Klaszter, amely a székely legendárium mintájára saját termékcsalád létrehozásán dolgozik, az együttműködés eredményeként pedig a Debreceni Virágkarneválon közös kocsit indítottak.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=150628&cim=meses_nyar_utan_van_a_szekelyfoldi
Internetes nagylexikon erdélyi épített örökségünkről
Erdélyi műemlékek internetes adatbázisát készítik sepsiszentgyörgyi szakemberek, a Hereditatum.org portált azzal a céllal bővítik, teszik székelyföldi viszonylatban teljesen egyedivé, hogy minél többen megismerhessék épített örökségünket. A honlapkészítő műemlékes csoport két igen tevékeny, elkötelezett fiatal építőmérnöke Ferenczi Z. Sámuel és Popovici Szabolcs.
A Sepsiszentgyörgyön dolgozó, műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek körében már 2009-ben felmerült egy internetes adatbázis gondolata, magát a Hereditatum honlapot mostani formájában 2012 elején indították el, kezdték alakítani, következetesen feltöltve adatokkal és fényképekkel. Arra gondoltak, a felhalmozódott, nagy mennyiségű, erdélyi épített örökségre vonatkozó információt könnyen elérhetővé, közhasznúvá kellene tenni – magyarázta Ferenczi Z. Sámuel. Erre ma már szinte utolérhetetlen lehetőséget kínál az internetes megjelenítés, így született meg a Hereditatum.org portál – azaz, miként szerkesztői rögzítik: folyamatos fejlesztés alatt álló online műemlék-adatbázis –, illetve annak egy blogszerű változata, valamint egy facebookos megjelenítése is.
Háromszék 273 műemlék épülete közül 241 szerepel képekkel az összesítésben. Internetes térképeikre GPS-koordinátákat is elhelyeztek, több mint kétezer műemlék rendelkezik ilyen információval is, ilyen esetben a térkép is az adatlapra irányítja az érdeklődőt.
Adatokat bejelentkezés után bárki feltölthet, de az információt a szakemberek szerkesztik, ellenőrzik. Blogjuk (hereditatum.blogspot.ro) személyesebb, leírásokat, műemlékes túraútvonalakat ismertetnek, olyan gyakorlati megjegyzésekkel is, hogy egy-egy műemlék épület kulcsa kinél található meg. Facebook-profiljuk közvetlenebb, „kicsit emberibb, mint egy száraz adatbázis”, interaktívabb ugyanakkor, egy-egy általuk jelentősebbnek tartott műemlék esetében fotókból kollázst készítenek, megmutatják az épület mai és múltbéli állapotát. Arra bátorítják az olvasókat, keressék fel műemlékeinket, ott készített fotóikat, kisfilmjeiket pedig tegyék közzé honlapjukon, de akár leírást, bibliográfiát is hozzáadhatnak az adatlaphoz.
Teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=151442
Hetvenöt éves Szilágyi István író
Szilágyi István kolozsvári író az évtizedek során, miközben az Utunk főszerkesztő-helyetteseként, majd a Helikon főszerkesztőjeként a magyar irodalom egyik legfontosabb műhelyét alakította, kiváló elbeszéléseivel és jelentékeny regényeivel az Erdélyben születő kortárs magyar próza egyik legjelentősebb alkotójává írta magát.
Első regénye, a méltatlanul mellőzött Üllő, dobszó, harang (1969) mélabús szerelmi történet, egy nagy találkozásról és hősei beszűkülő lehetőségeiről szól, valamikor a háború alatt játszódik egy kis székelyföldi faluban, talán Torján. A következő, az életmű eddigi egyik csúcsának tartott Kő hull apadó kútba (1975) tragikus szerelmi történet, a századfordulón játszódik Jajdonban. Harmadik regénye, az Agancsbozót (1990) utópia. A negyedik, a Hollóidő (2001), a másik fő mű, mélyebbre veti Szilágyi labirintusában és az időben is a horgonyt, valamikor a török hódoltság korában játszódik. A tét itt is a szabadság, amely természetes, ha van, de hiánya már-már elviselhetetlen...
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/64244/szilagyi_istvan_75
Elhunyt Tőzsér József könyvkiadó-tulajdonos
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó alapítója Gyergyóalfaluban született 1945. január 19-én. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Gyergyószentmiklóson végezte. Több éven keresztül tanított Borzonton és Gyergyóalfaluban, majd a Szövetkezetek Hargita Megyei Szövetségénél dolgozott.
1976-1993 között a Hargita megyei Könyvterjesztő Vállalat kereskedelmi részlegét vezette, majd a vállalat kereskedelmi igazgatója lett. 1991-ben Domokos Gézával együtt létrehozta a Kriterion Alapítványt, az Alutus Rt. nyomdavállalatot Csíkszeredában.
1993-ban a budapesti Akadémiai Kiadóval együtt megalapította a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadót, időközben a vállalkozás teljesen önállóvá vált, s az erdélyi magyar nyelvű könyvek legnagyobb kiadójaként üzemel.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=150850
Megjelent a magyar-román kulturális szótár
Nem kis kihívás magyar-román kulturális szótárt készíteni, hanem igazi nagypályás kihívás. El is készült. Jó is, rossz is. Péntek János és Benő Attila vezetésével állt össze a több mint 300 szócikket tartalmazó Dicţionar cultural maghiar–român. A könyvet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és az Erdélyi Műhely adta ki Sepsiszentgyörgyön. Egy hasonló anyaggal szemben nagyok lehetnek az elvárások, egyrészt mert jelentősen különbözhet az, hogy ki mit tart magyar kultúrának, másrészt az külön érdekesség, hogy ki mit gondol, mindebből mi lehet érdekes a románok számára. A vállalkozás tehát nagyon bátor, sőt vakmerő, kint van az intellektuális komfortzónából, és mint gesztus is erős lehet, feltéve, ha jól van kommunikálva.
De ez a magyar-román kulturális szótár csak egy a számtalan lehetséges közül. Minden hasonló anyag kanonizálási kísérlet is egyben, ilyen szempontból pedig nem érdemtelen azonosítani azt, kik, mit kanonizálnak. Ebből a szempontból az adott kötet egy kolozsvári értelmiségi nemzedék tételezése arról a kulturális ökoszisztémáról, amiben élnek, egy olyan kiadvány-formátumban, amiben gondolkodni szoktak (értsd: könyv). Ez egy veretes ökoszisztéma, annak minden nyűgével, és egy – a tárgy szempontjából – túlhaladott formátum, annak minden emelkedettségével – véli a könyvről kritikájában Kelemen Attila.
Forrás és teljes cikk: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2013/10/16/diagnozist-keszitettunk-a-
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Az utolsó olvasóért társaság irodalmi alkotópályázatot hirdetett. A pályázatra prózai műveket és verseket várnak. A legjobb pályaművek íróit rövid értékeléssel segítik további munkájukban, és alkotásaikat egy kiadványban jelentetik meg. Beküldési határidő: 2014. január 15.
Bővebb információ: tornayjudit@gmail.com, www.utolsoolvasoert.eoldal.hu/cikkek/aktualis-palyazatok/
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=33231
Harangozó Imre szakrális néprajzi könyveinek bemutatója
Harangozó Imre néprajzkutató szakrális néprajzzal foglalkozó két újabb könyvét ismerhette meg a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt népes közönség 2013. október 28-án. Harangozó néprajzi munkásságát és a moldvai magyar közösségekben végzett kutatásainak eredményeként megjelent köteteit Halász Péter néprajzkutató, a Duna TV nyugalmazott főszerkesztője, a Honismeret folyóirat szerkesztője mutatta be. A Békéscsaba közelében fekvő Újkígyóson élő Harangozó Imre az Ipolyi Arnold Népfőiskola (Újkigyós) alapító elnöke. Néprajzkutatóként leginkább a szakrális néprajz kérdései foglalkoztatják. Kutató-, feltáró- és gyűjtőmunkájának javarészét teszi ki a moldvai és gyimesi magyarok hagyományos világképének és hitvilágának megismerése, megismertetése. Az „Anyám, anyám, Szép Szűz Márjám...” című, a moldvai magyarok régi imádságait és ráolvasásait tartalmazó kötet 1992-ben jelent meg először. A könyv előszavát Lükő Gábor jegyzi. Ez volt az első, kifejezetten a moldvai csángók körében végzett, szisztematikusan csak csángó archaikus anyagot tartalmazó gyűjtés. A 2012-ben megjelent második, bővített kiadás CD-mellékletet is tartalmaz, amelyen a gyűjtés során felvett hanganyagokból összeállított válogatás található. 2010-ben jelent meg a Transzcendens trambulin - Korunk felfogása és a moldvai csángók hagyományai az utolsó átmenet rítusrendjével kapcsolatban című kötet, amelyben a hagyományos halottkultusz rítusait vizsgálva, a közösség tér- és időszemléletéről, világképéről, hitvilágáról ír.
Néhány szép régi csángó népének is elhangzott a könyvbemutatón Timár Karina, Csíkszeredában tanuló pusztinai csángó diáklány előadásában.
Forrás és képes beszámoló: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/64/harangozo-imre-konyveit-mutattak-be-konyvtarunkban
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/harangozo-imre-konyveit-ismertetik
Hargita Népe, 2013. október 29.
Mesés nyarat zárt a Székelyföldi Legendárium csapata
A könyv, a térkép és a társasjáték után most már fagylalton is szerepelnek a székely mondákat és legendákat idéző mesefigurák, nemrég pedig színező is készült belőle gyermekek számára. A Székelyföldi Legendárium mára már mozgalommá fejlődött, korszerű megoldásokkal és kreatív ötletekkel lopja be a székely hagyományokat az ünnep- és mindennapokba.
Az idei nyár különösen mozgalmasra és sokszínűre sikeredett, nagyon sok helyszínre eljutottak sajátos bemutató standjukkal, a meseszekérrel. Újabban a legendáriumba szó szerint is bárki belekóstolhat, mivel megjelent a legendás fagylalt. Csomagolásán idegen kultúrák mesefigurái helyett székely mondahősök tűnnek fel, Zete és Firtos a legendárium mozgóképes változatát hirdetik, mert a cél továbbra is a rajzfilmsorozat, amelyen a csapat folyamatosan dolgozik.
A rajzfilmmel az egész világot megszólítanák. Ha sikerül bejárni a világot a rajzfilmmel, felfigyelnek arra, hogy Székelyföldön történik valami, és eljönnek ide, akkor az a térségnek jót tesz – magyarázta Fazakas Szabolcs, a Legendárium alapítója.
A legendárium ötlete Magyarországon is követőkre talált, Debrecenben megalakult az Alföldi Legendárium Klaszter, amely a székely legendárium mintájára saját termékcsalád létrehozásán dolgozik, az együttműködés eredményeként pedig a Debreceni Virágkarneválon közös kocsit indítottak.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=150628&cim=meses_nyar_utan_van_a_szekelyfoldi
Internetes nagylexikon erdélyi épített örökségünkről
Erdélyi műemlékek internetes adatbázisát készítik sepsiszentgyörgyi szakemberek, a Hereditatum.org portált azzal a céllal bővítik, teszik székelyföldi viszonylatban teljesen egyedivé, hogy minél többen megismerhessék épített örökségünket. A honlapkészítő műemlékes csoport két igen tevékeny, elkötelezett fiatal építőmérnöke Ferenczi Z. Sámuel és Popovici Szabolcs.
A Sepsiszentgyörgyön dolgozó, műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek körében már 2009-ben felmerült egy internetes adatbázis gondolata, magát a Hereditatum honlapot mostani formájában 2012 elején indították el, kezdték alakítani, következetesen feltöltve adatokkal és fényképekkel. Arra gondoltak, a felhalmozódott, nagy mennyiségű, erdélyi épített örökségre vonatkozó információt könnyen elérhetővé, közhasznúvá kellene tenni – magyarázta Ferenczi Z. Sámuel. Erre ma már szinte utolérhetetlen lehetőséget kínál az internetes megjelenítés, így született meg a Hereditatum.org portál – azaz, miként szerkesztői rögzítik: folyamatos fejlesztés alatt álló online műemlék-adatbázis –, illetve annak egy blogszerű változata, valamint egy facebookos megjelenítése is.
Háromszék 273 műemlék épülete közül 241 szerepel képekkel az összesítésben. Internetes térképeikre GPS-koordinátákat is elhelyeztek, több mint kétezer műemlék rendelkezik ilyen információval is, ilyen esetben a térkép is az adatlapra irányítja az érdeklődőt.
Adatokat bejelentkezés után bárki feltölthet, de az információt a szakemberek szerkesztik, ellenőrzik. Blogjuk (hereditatum.blogspot.ro) személyesebb, leírásokat, műemlékes túraútvonalakat ismertetnek, olyan gyakorlati megjegyzésekkel is, hogy egy-egy műemlék épület kulcsa kinél található meg. Facebook-profiljuk közvetlenebb, „kicsit emberibb, mint egy száraz adatbázis”, interaktívabb ugyanakkor, egy-egy általuk jelentősebbnek tartott műemlék esetében fotókból kollázst készítenek, megmutatják az épület mai és múltbéli állapotát. Arra bátorítják az olvasókat, keressék fel műemlékeinket, ott készített fotóikat, kisfilmjeiket pedig tegyék közzé honlapjukon, de akár leírást, bibliográfiát is hozzáadhatnak az adatlaphoz.
Teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=151442
Hetvenöt éves Szilágyi István író
Szilágyi István kolozsvári író az évtizedek során, miközben az Utunk főszerkesztő-helyetteseként, majd a Helikon főszerkesztőjeként a magyar irodalom egyik legfontosabb műhelyét alakította, kiváló elbeszéléseivel és jelentékeny regényeivel az Erdélyben születő kortárs magyar próza egyik legjelentősebb alkotójává írta magát.
Első regénye, a méltatlanul mellőzött Üllő, dobszó, harang (1969) mélabús szerelmi történet, egy nagy találkozásról és hősei beszűkülő lehetőségeiről szól, valamikor a háború alatt játszódik egy kis székelyföldi faluban, talán Torján. A következő, az életmű eddigi egyik csúcsának tartott Kő hull apadó kútba (1975) tragikus szerelmi történet, a századfordulón játszódik Jajdonban. Harmadik regénye, az Agancsbozót (1990) utópia. A negyedik, a Hollóidő (2001), a másik fő mű, mélyebbre veti Szilágyi labirintusában és az időben is a horgonyt, valamikor a török hódoltság korában játszódik. A tét itt is a szabadság, amely természetes, ha van, de hiánya már-már elviselhetetlen...
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/64244/szilagyi_istvan_75
Elhunyt Tőzsér József könyvkiadó-tulajdonos
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó alapítója Gyergyóalfaluban született 1945. január 19-én. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Gyergyószentmiklóson végezte. Több éven keresztül tanított Borzonton és Gyergyóalfaluban, majd a Szövetkezetek Hargita Megyei Szövetségénél dolgozott.
1976-1993 között a Hargita megyei Könyvterjesztő Vállalat kereskedelmi részlegét vezette, majd a vállalat kereskedelmi igazgatója lett. 1991-ben Domokos Gézával együtt létrehozta a Kriterion Alapítványt, az Alutus Rt. nyomdavállalatot Csíkszeredában.
1993-ban a budapesti Akadémiai Kiadóval együtt megalapította a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadót, időközben a vállalkozás teljesen önállóvá vált, s az erdélyi magyar nyelvű könyvek legnagyobb kiadójaként üzemel.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=150850
Megjelent a magyar-román kulturális szótár
Nem kis kihívás magyar-román kulturális szótárt készíteni, hanem igazi nagypályás kihívás. El is készült. Jó is, rossz is. Péntek János és Benő Attila vezetésével állt össze a több mint 300 szócikket tartalmazó Dicţionar cultural maghiar–român. A könyvet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és az Erdélyi Műhely adta ki Sepsiszentgyörgyön. Egy hasonló anyaggal szemben nagyok lehetnek az elvárások, egyrészt mert jelentősen különbözhet az, hogy ki mit tart magyar kultúrának, másrészt az külön érdekesség, hogy ki mit gondol, mindebből mi lehet érdekes a románok számára. A vállalkozás tehát nagyon bátor, sőt vakmerő, kint van az intellektuális komfortzónából, és mint gesztus is erős lehet, feltéve, ha jól van kommunikálva.
De ez a magyar-román kulturális szótár csak egy a számtalan lehetséges közül. Minden hasonló anyag kanonizálási kísérlet is egyben, ilyen szempontból pedig nem érdemtelen azonosítani azt, kik, mit kanonizálnak. Ebből a szempontból az adott kötet egy kolozsvári értelmiségi nemzedék tételezése arról a kulturális ökoszisztémáról, amiben élnek, egy olyan kiadvány-formátumban, amiben gondolkodni szoktak (értsd: könyv). Ez egy veretes ökoszisztéma, annak minden nyűgével, és egy – a tárgy szempontjából – túlhaladott formátum, annak minden emelkedettségével – véli a könyvről kritikájában Kelemen Attila.
Forrás és teljes cikk: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2013/10/16/diagnozist-keszitettunk-a-
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése