2014. június 2., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2014/6. számából

 Kárpát-medencei költészeti pályázat József Attila emlékére
A versenyre 12 éves kortól 18 éves korig nevezhetnek az amatőr, elismerésre és megmérettetésre vágyó, alkotó szellemű versírók a Kárpát-medence bármely pontjáról. Nemcsak új versekkel, de eddig még nem publikált alkotásokkal is lehet nevezni.
A pályaművek benyújtása online történik a http://www.vers-ny-m.hu vagy http://www.europasziveben.hu oldalon, a honlapon a személyes adatok megadása után pdf formátumban kell feltölteni a pályaművet,
Egy alkotó kategóriánként 1 verssel jelentkezhet, a pályamű terjedelme: maximum 1 A4-es oldal, SMS-vers esetén 160–320 karakter között lehet. Formai követelmények: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sorköz, 2,5 cm margó. A versenyzők nyilatkozatot tesznek, hogy a feltöltött mű önálló szellemi munkájuk eredménye. Ellenkező bizonyítás esetén a versenyből kizártnak tekintik őket. A pályázat beküldési határideje: 2014. június 10-e éjfél. Ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztó: 2014. június 14-én a Duna Palota Széchenyi termében.
Teljes kiírás itt: http://www.vers-ny-m.hu/

A Székelyföld 200. lapszámának bemutatója
A Székelyföld kulturális folyóirat 200. lapszámának megjelenését ünnepelte májusban. A folyóirat szerkesztősége a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár vendégeként 2014. május 30-án, pénteken mutatta be a jubileumi lapszámot a meghívott szerzők jelenlétében. A Ferenczes István és alkotócsapata által 1997 októberében létrehozott, Hargita Megye Tanácsának támogatásával útjára indított folyóirat a térség rangos szellemi műhelyévé vált, immár tizenhét éve tekinti elsődleges feladatának a Székelyfölddel, a székelységgel kapcsolatos írások publikálását. Az ünneplő folyóirat szerkesztőségét Borboly Csaba megyei tanácselnök köszöntötte a bemutatón. A 200. számban 60 Székelyföld-díjas szerző írását olvashatjuk, változatos műfajúakat, amelyek mindegyike a Székelyföldről, a székelység kérdésköréről szól. Dr. Balázs Lajos ’szellemi kalákának’ nevezte azt, ahogyan a főszerkesztő kérésére 60 szellemi munkás jelentkezett, hozzájárulva az ünnepi szám létrejöttéhez. Lövétei Lázár László főszerkesztő kiemelte, a hangsúly ezúttal is az írások minőségére esett, gazdag, színes és tartalmas lett az ünnepi lapszám, olyannyira, hogy ’kétszáz év múlva akár ebből a számból is kikövetkeztethető lesz majd, ki is volt valamikor a székelységnek nevezett népcsoport.’ Lövétei Lázár László kérésére a jelenlévő szerzők – Balázs Lajos, Ferencz Imre, Herza Mikola, Molnár Vilmos, Oláh Gál-Elvira és Oláh Sándor – arról beszéltek, olvasóként milyennek látják az ünnepi számot, felolvastak írásaikból, megosztották gondolataikat a hallgatósággal.
A Székelyföld 200. számának megjelenése kapcsán készült interjú olvasható Lövétei Lázár Lászlóval a Székelyhon.ro portálon: http://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/vallomasok-a-szekelyekrol
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/135/a-szekelyfold-200.-lapszamanak-bemutatoja

Tompa László-megemlékezés Székelyudvarhelyen
Tompa László halála 50. évfordulójának alkalmából megemlékezésre került sor 2014. május 19-én Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárban. Meghívott előadók voltak: H. Szabó Gyula, szerkesztő, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, valamint Cseke Péter író, irodalomtörténész.
A megemlékezést megelőzően felavatták a Tompa László-emlékév tiszteletére készült verses lépcsősort. A megemlékezésen verssel, felolvasással és zenével közreműködtek még Bege Zsuzsa, Buzás Ernő, Czegő Krisztina, Szőcs Janka, Szőcs Bence.
Forrás: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=164999&cim=50_eve_hunyt_el_tompa_laszlo_megemlekezes_szekelyudvarhelyen
Fotók itt: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10152168292608940&set=a.10152168290833940.1073741898.723743939&type=1&theater

 Több erdélyi szakember részesült Arany János-díjban
A Magyar Tudományos Akadémián 2014. május5-én átadták az Arany János nevével fémjelzett kitüntetéseket. Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során, kiemelkedő tudományos teljesítményt értek el, vagy fiatal kutatóként alkottak figyelemre méltót. Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik – kutatói teljesítményükön túl – a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előremozdításában szereztek kiemelkedő érdemeket.
Az erdélyi származású vagy ma is itt élő kutatók, szakemberek közül Arany János-díjban részesült Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa, Talpas János, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kara magyar nyelvű földrajz-turizmus szakának oktatója, valamint a székelyudvarhelyi születésű, de jelenleg Németországban élő Vánky Kálmán biológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=164240&cim=magyar_tudomanyos_akademia_tobb_erdelyi_szakember_reszesult_arany_janos_dijban

Feleslegesek-e a könyvtárosok? Egy érv a digitális korban
Feleslegesek-e a könyvtárosok? Egy érv a digitális korban (Are Libraries Obsolete? An Argument for Relevance in the Digital Age - könyv). Rövid ismertetés:
Kevesen gondolták volna, hogy a digitális korban ennyire átalakult az információhoz való hozzáférés. A digitális csoda megrendítette a könyvtárak helyzetét is: rájöttek, hogy immár nem ők a információszolgáltatás fő letéteményesei. A szerző mindkét oldalt bemutatja: a weben függőket - köztük webbolondokat is - és a hagyományos könyvtárosokét is; szemellenzőseket és téveszméket követőket is. Az internet-hívők szempontjai nem fontosabbak, mint azon könyvtárosoké, akik arra biztatják kollégáikat, hogy mindenki számára minden forrást biztosítsanak. Az American Library Association a lehető legszélesebben értelmezett demokráciával kissé skizofrénnek tűnik e helyzetben. A szerző a „feleslegesek-e a könyvtárosok?” kérdésre végül nemmel válaszol. A könyv pedig bemutatja, hogyan lehetnek - és legyenek - a könyvtárosok és könyvtárak továbbra is relevánsak, élettel teliek és hosszú életűek. (ref.: MG)
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/#a17052

 Magyar regény angol toplistán
2014. április 30-án mutatták be Londonban a Magyar Kulturális Központban Böszörményi Zoltán Az éj puha teste című regényének angol fordítását The Club at Eddy’s Bar címmel. A dublini Phaeton Kiadó a megjelentetés előtt az angol hagyományoknak megfelelően próbaolvasókkal mérte fel a könyv iránti igényt, és a kiváló visszajelzések alapján a kiadás mellett döntött. Az éj puha testének angol átirata a szerzőn kívül Sohár Pál munkája. A könyvből részletet ezen a linken olvashatnak: http://www.phaeton.ie/images/The_Club_at_Eddy%27s_Bar_SAMPLE-PAGES.pdf
A bemutató után Böszörményi Zoltán nyilatkozott az ír rádiónak, és meghívták a BBC nemzetközi, majd a BBC skót adásába is, ahol a regény mellett a magyar történelemről is beszélt, többek között arról, miért fontos számára az egyesült Európában magyarnak lenni.
A The Club at Eddy’s Bar felkerült a Booktrust könyvajánlójának toplistájára a legkedveltebb májusi könyvek közé. A Booktrust az angol könyvkereskedők hivatalos állami portálja, amely segít tájékozódni az olvasóknak, a gyerekkortól az idősebb generációig. A meghatározó olvasásnépszerűsítő oldal rövid ismertetőt is megjelentetett a könyvről, amelyben a regény erényeiként említi, hogy a rejtélyes gyilkosságot bemutató alkotás fontos társadalmi kérdéseket is érint. Az ajánló hangsúlyozza, hogy Böszörményi Zoltán regénye pontosan, egyetemes módon ábrázolja a reményt és kétségbeesést, és kiemeli: a történet drámai és meglepő következtetéssel zárul.
A könyvet az ír felmenőkkel rendelkező Martyn Ferenc (1899–1986) illusztrációi kísérik. A képzőművész többek között James Joyce Ullysses című művét is illusztrálta. A kiadó elkészítette a The Club at Eddy’s Bar könyvtrailerét.
Forrás: http://librarius.hu/2014/05/11/magyar-regeny-angol-toplistan/

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.

Nincsenek megjegyzések:

Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...