2019. december 5., csütörtök

Jó barátunk a kétbalkezes varázsló



Nemrégiben böngésztem Békés Pál: A kétbalkezes varázsló című meseregényét. Szerfelett érdemesnek találtam néhány gondolat erejéig pötyögni róla.
*
A történet már az első pillanattól fogva leköt. A pörgős eseménysorozat közepette egy varázslóiskolába csöppenünk be, ahol elég hamar kiderül Fitzhuber Dongó tanonc kétbalkezessége. Ettől eltekintve ő is lediplomázik. A diplomaosztás az első munkahellyel jár. Mivel utolsónak tudta elvégezni a varázslóiskolát, nem éppen valami előkelő helyen kap munkát. A Nimbusz Bertalan utcai lakótelep körzeti varázslója lesz. Nem elég bajból az ügyetlensége, de még elődjének hátrahagyott levele sem túl kecsegtető hangvételű. Mint pályakezdő varázsló, ebből a poros kis körzeti hivatalból igyekszik valamit kihozni. Néhány nap elteltével már szinte fáj neki a tétlensége. Még varázsló mivoltában is kételkedni kezd, nem beszélve az ezzel járó munkája hasznosságáról. Szerencsére a szemközti tömbház ötödik emeletén észrevesz egy búslakodónak látszó fiúcskát. Kapcsolatba lép véle. A fiúcska töredelmesen bevallja, hogy izgalmakat akar, igazi mesét az életébe. Innen tekeredik egy jó nagyot az esemény. A kedves kétbalkezes varázsló valóságos kalandba bonyolódik bele. Mint menet közben kiderül, egy egész királyság udvartartása lakik abban a tömbházban. Szegények szanálva voltak... Akarva-akaratlanul Fitzhuber Dongó és Éliás Tóbiás, mert így hívták a kisfiút, saját meséjükbe csöppennek belé. Így a cselekmény ezúttal abban a tíz emeletes tömbházban folytatódik. Elsőre Badar királlyal találkoznak, aki beszámol a tönkrement királyságáról, aminek helyén vegyi üzemet működtetnek. Őt és az alattvalóit erre a lakótelepre költöztették. Sajnos egymásról szinte semmit sem tudnak. Badar király megkéri, hogy derítsék fel, hol lehet az ő gyönyörűséges kislánya, Lanolin hercegnő. Lépcsőházi útjuk alatt rengeteg kalandban lesz részük. A házban „felfedezett” hajdani királyságbéli emberekről, még ha némelyikük gonosznak is néz ki, ismerkedésük és társalgásuk során kiderül, hogy mégsem azok. Na jó, van bennük némi lökkentség és spiritusz a hülyeségre, de ez sem akadályozza meg abban, hogy megoldást találjanak a bajukra. Hiszen nem igazán lelkendeznek az egyedülléttől.
A háztömbben előforduló mesés alakok még jobban elvarázsolják az olvasót. S ahogy egy meséhez „illik”, ott laknak rendesen szellemek, dzsinnek, beszélő állatok, még egy boszorka is, és más mesés lények. Fitzhuber Dongó sem kutya egy személyiség, mindig magával hurcolja a hátizsákjában a varázskönyvét, hogy mindig „kéznél” legyen. Igaz, a varázslás neki nehezen megy, de ettől lesz mókás a mese.
*
Viszont a történet igazi varázslata mégis az, hogy az előgördülő nehézségeket, problémákat együttes erővel próbálják megoldani. És amikor végleg kijutottak a slamasztikából, akkor az együttlét örömén, a királyság létének fenntartásán (az adott körülmények között is), munkálkodnak a szereplők. Nyilvánvaló, hogy mindezt Fitzhuber Dongónak és a kalandok után áhítozó Éliás Tóbiásnak köszönhetik. Na ugye, hogy bárkiből lehet szakértő a saját szakterületén, hős és ünnepelt „sztár”!
* * *
Békés Pál meséje egyszerűen nagyszerű. A nagyon komoly varázslóiskolától indulva egy félresikerült varázslótanonc kalandjáról szól, aki szinte véletlenszerűen gabalyodik bele a már említett fontos ügy megoldásába. Szinte szikrázik a cselekmény, miközben ő maga igazi hőssé avanzsál elő. Egy nagy ajándékot kap ettől a „munkától”, elsősorban önbizalmat, és mint hab a tortán, barátot és sok kedves ismerőst. Nem volt hiábavaló elszántsága és kitartása.
Az olvasó pedig hamar rájön, hogy a mesék nemcsak a mesekönyvekben léteznek. Nap mint nap körüllengenek bennünket. A titok az, hogy képesek vagyunk-e észrevenni.
*
Ajánlom egyszerű elolvasásra, szétbeszélő olvasókörök témájának és biblioterápiás foglalkozásokra is. Ebből a történetből elsősorban a közös munka eredményét, az összedolgozást, az egymás iránti tiszteletet tartom fontosnak. Vannak megoldások, de arra bizony rá kell dolgozni, hiszen semmit sem kapunk csak úgy tálcán felkínálva.

Borbé Levente,
könyvtárpedagógus


Nincsenek megjegyzések:

Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...