Három nap alatt eltűnik a
vírus a könyvekről – kutatási eredmény
A KIT több éve,
kórházkönyvtári könyvek kapcsán már adott közre hírt a
kölcsönzött dokumentumok higiéniájáról. Az akkori megállapítás
szerint 3 nap elég a vírusok és baktériumok pusztulásához a
számukra nem barátságos élőhelynek számító könyvtári
dokumentumokon. Ezt a Covid-19-cel kapcsolatos kutatások most
megerősítik. (MG)
Az elmúlt hetekben a Battelle-i (USA) tudósok
különféle felületeken tesztelték a vírus továbbélését
változatos körülmények között: többféle hőmérsékleten,
páratartalomnál, általában és légkondicionált irodákban is.
Vizsgáltak keménytáblás könyveket, puha kötésűeket, csukott
könyvben normál papírlapokat, védőborítókat, valamint műanyag
DVD-tokokat. A tesztek szerint a vírust egy nap múlva már nem
észlelték keménykötésű és puhakötésű könyvek borítóin,
valamint a DVD-tokon. Nem volt kimutatható a könyv belsejében és
a mylar könyvköpenyben három nap elteltével. "Az életképességük
a detektálási határ alatt van" – mondta a Battelle fő kutatója,
Will Richter. (ref.: MG)
Forrás: KIT hírlevél 2020/26., 2020.
június 24.,
http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=harom_nap_alatt_eltunik_a_virus_a_konyvekrol_-_kutatasi_eredmeny
Az
Előretolt Helyőrség Íróakadémia új pályázata fiatal íróknak
és irodalomkritikusoknak
A 2020–21-es tanévben 15 alkotó
– 10 szépíró és 5 irodalomkritikus – részesülhet jelentős
szakmai és anyagi támogatásban. A Kárpát-medencei
Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) a pályázat nyerteseinek
egyedülálló tanulási és továbbképzési lehetőségeket kínál:
jeles írók irányításával műhelymunkákon vehetnek részt,
megvalósíthatják alkotói kiteljesedésüket, és korszerű
önmenedzselési módszereket sajátíthatnak el.
Olyan 18 és 25
(irodalomkritikusok esetében 18 és 30) év közötti, szépreményű
tehetségek jelentkezését várják, akik még nem rendelkeznek
önálló szépirodalmi kötettel, de már fel tudnak mutatni
tehetségüket bizonyító írásműveket, és úgy érzik: alkotói
pályájuk kibontakozását elősegítheti az Előretolt Helyőrség
Íróakadémia oktatóinak iránymutatása, szakmai tapasztalata, egy
alkotói közösséghez való tartozás, a pályakezdés
nehézségeinek áthidalásához nyújtott szakmai, szellemi és
anyagi támogatás.
Az íróakadémiai képzés időtartama 3 év.
A pályázat nyerteseinek a KMTG 1 évre szóló, havi nettó100 000
(százezer) forint tanulmányi-alkotói támogatást ítél oda.
Amennyiben a hallgató teljesíti az Íróakadémia szakmai
elvárásait, a KMTG a szerződést további 1 + 1 évre
meghosszabbítja.
A KMTG elősegíti továbbá a szerzők arra
érdemes műveinek megjelentetését, író–olvasó-találkozók,
fellépési lehetőségek szervezéséről és médiajelenlétről
gondoskodik, valamint szakmai kérdésekben képviseli a pályakezdők
érdekeit.
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában,
az Enumeráció debütsorozatban már 9 kötet jelent meg, és az
idén újabb 18 könyv lát napvilágot. Az ifjú szerzők eddig 3
Gérecz Attila-díjat, a Magyar Írószövetség 2 debütdíját, a
Magyar PEN Club 3 Khelidón-díját és a Magyar Művészeti Akadémia
nívódíját is elnyerték, számos egyéb díj és ösztöndíj
mellett.
A pályázatok benyújtásának határideje 2020.
augusztus 16-a éjfél. A pályázatokról további információk a
KMTG honlapján találhatók:
https://kmtg.hu/palyazati-kiiras-palyakezdo-szepirok-es-irodalomkritikusok-reszere-2020/
Forrás:
https://kronikaonline.ro/kultura/palyazatot-irt-ki-az-eloretolt-helyorseg-iroakademia-fiatal-alkotok-es-irodalomkritikusok-reszere-1-2
Fokozatos
nyitás a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A csíkszeredai
Kájoni János Megyei Könyvtár 2020. május 25-én nyitotta meg
újra kapuit a közönség számára, szigorú óvintézkedések
mellett, a szolgáltatások részleges működtetésével. A nyitás
utáni első három nap alatt mintegy ötszázan fordultak meg a
könyvtárban, közel ezer kötetet kölcsönöztek.
A
szolgáltatások fokozatos, majd teljes körű újraindítása a
korlátozások enyhítésének függvényében történik. Jó hír a
tanulni vagy kutatni vágyók számára, hogy 2020. június 15-étől
ismét látogathatók a könyvtár olvasótermei, betartva a kötelező
egészségügyi óvintékedéseket – tájékoztatta a Hargita Népét
a Kájoni János Megyei Könyvtár.
Egyszerre csak egy olvasó
tartózkodhat a termekben, kötelező a távolságtartás, valamint a
maszk viselése az épületben. A földszinten található
Helyismereti és különgyűjtemények valamint az emeleti
olvasóterem állományához is hozzáférhetnek a regisztrált
olvasók, akik tanulás, kutatás, információszerzés céljából
keresik fel az intézményt. Frissen megjelent kiadványok,
helytörténeti munkák, az erdélyi művelődés- és
tudománytörténet újdonságai is várják a kutatni vagy tanulni
vágyó olvasókat. Akik új nyári olvasnivalót szeretnének
hazavinni, azok sem távozhatnak csalódottan. Kortárs magyar és
román szerzők legújabb művei és világirodalmi alkotások közül
választhatnak, de friss szakirodalom is megtalálható az első
emeleti kölcsönző részlegen, illetve a gyermekkönyvtárban is
újdonságok várják a vakációs olvasmányért betérőket.
A
könyvtár rendezvényei szünetelnek, remélhetőleg nyár végére
lehetőség lesz a közönségnek szóló programok fokozatos
újraindítására, és elindulhatnak az olvasókörök találkozói
is.
Forrás: https://hargitanepe.eu/fokozatos-nyitas/
A
Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
A sepsiszentgyörgyi Bod
Péter Megyei Könyvtár 2020. május 26-án részben újraindította
olvasószolgálatát. A járványügyi előírásokat figyelembe
véve, kertkönyvtárként működünk: az olvasók nem lépnek be az
épületbe, így nem szükséges számukra a lázmérés és a
maszkviselés sem. Mi, könyvtárosok, természetesen betartjuk az
előírásokat, maszkot, kesztyűt viselünk, rendszeresen
fertőtlenítünk.
Az olvasószolgálat kertre néző ablakánál
zajlik a könyvek visszavétele, a kölcsönzés és az iratkozás
(egy hónap alatt kb.. 3500 igénylő számára). A visszahozott
dokumentumokat hét napra karanténba helyezzük, ennek lejárta után
kerülnek vissza a forgalomba, válnak újra kölcsönözhetővé. Az
olvasóterem ebben az időszakban zárva van.
Fiókkönyvtárunk
is kinyitott, az olvasók lázmérés után, maszkban léphetnek be.
A polcról egyelőre itt is csak a könyvtáros vehet le könyvet..
A
könyvtár közösségi felületein továbbra is jelennek meg videók,
ajánlások, érdekességek, mind a Facebook-on
(https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/),
mind az Instagramon (https://www.instagram.com/bodpeterlibrary/).
Horgolt karkötő gyönggyel című videóját tette közzé a
könyvtár Össze-kötő elnevezésű kézimunkaköre a
Gyermekkönyvtár facebook-oldalán, amelynek segítségével a
teljesen kezdők is kipróbálhatják a horgolás technikáját, a
haladók pedig örömüket lelhetik benne
(https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/videos/651255092400972).
A
Gyermekkönyvtár facebook oldala itt böngészhető:
https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi
Egyre
élénkebb, interaktivitásba is áthajló forgalom zajlik a könyvtár
által nemrég, tinédzsereknek indított Instagram-oldalán
(https://www.instagram.com/tinizug.sepsi/).
A
karantén-időszakban indított kezdeményezések közül
folytatódott a Cím-szó-tár interaktív játék, öt új témát
ajánlva azóta az intézményi Facebook-oldal követőinek.
Elkészült 25 bemutató kollázs az újonnan beszerzett könyvekről,
17 már elérhető a közösségi felületeken.
Forrás: Hollanda
Andrea, könyvtáros, olvasószolgálati vezető, Bod Péter Megyei
Könyvtár
Könyvtárszemlén – egy héttel nyitás után
a Maros Megyei Könyvtárban
2020. május 25-től újra
látogathatók a Maros Megyei Könyvtár részlegei. A nyitás utáni
helyzetről Agyagási Hajnal, a könyvtár központi részlegének
könyvtárosa számolt be a Népújságnak:
"Érezhető a több
mint két hónapos szünet, és az, hogy az olvasók óvatosakká
váltak a karantén idején, ugyanis sokkal kevesebb a látogató.
Minden bizonnyal az is visszatartja a könyvbarátokat, hogy nem
lehet bemenni a polcok közé válogatni, kérésre hozom elő a kért
köteteket." – mondta a könyvtáros.
Az olvasóterem
tanulóhelyként nem használható, kizárólag a vizsgadolgozatra
készülők tölthetnek itt el egy órát, amíg az anyaggyűjtéshez
szükséges dokumentumokat lefotózzák. A könyvtárosi munka az
intézmény bezárásának idején sem szünetelt, az adminisztrációs
feladatok és az állományrendezés mellett a munkatársak a
megvásárolandó könyvekről állítottak össze listákat.
"Az
elkövetkezőkben igyekszünk ezeket az új köteteket beszerezni.
Ugyanakkor bízunk benne, hogy a korlátozások feloldása után
újraindíthatjuk a korábbi programjainkat, a könyvek vetélkedőjét
és talán a vakációs tevékenységeket is. Egyes olvasóink
könyvbemutatókat szeretnének, amint lehetőségünk lesz rá, az
ilyen jellegű igényeknek is eleget teszünk" – összegzett a
könyvtáros.
Illyés Claudia, a megyei könyvtár kövesdombi
részlegének könyvtárosa szintén a látogatószám jelentős
csökkenéséről számolt be a lapnak: "Főként az olvasásfüggő
réteg, ezen belül is az idősebb korosztály jelentkezett,
többnyire kalandregényeket, szerelmes történeteket választottak.
Mivel a helyiségbe nem engedhetem be a látogatókat, azoknak, akik
nem határozott céllal érkeznek, igyekszem ajánlani valamilyen
kedvükre való olvasmányt, megmutatom a javasolt kötetet, esetleg
bele is olvasok."
A megyei könyvtár munkatársai az említett
feladatok mellett a virtuális térben is tevékenykednek, júnus
1-jén például verseket, meséket olvastak fel a legfiatalabb
könyvbarátoknak. Ezek a felvételek továbbra is megtekinthetők a
könyvtár Facebook-oldalán.
Forrás:
https://www.e-nepujsag.ro/articles/egyelore-keves-a-latogato
Kapunyitás
után a Teleki Tékában
A szükségállapot feloldása után
a marosvásárhelyi Teleki Téka is megnyitotta kapuit. A legendás
könyvtárban és múzeumban újrainduló életről Lázok Klára
osztályvezető főkönyvtárossal a Népújságban jelent meg
beszélgetés:
"– Két hónap után hála Istennek újra
megnyitottunk a nagyközönség előtt, nyitva az olvasóterem,
nyitva a téka nagyterme és a Bolyai Múzeum. Természetesen a Maros
Megyei Könyvtárral közösen kidolgoztuk a megfelelő
óvintézkedéseket is, hogy minden szempontból biztonságos legyen
a látogatók, olvasók, érdeklődők számára az ittlét. Mint
minden közintézményben, nálunk is fertőtlenítőszeres
lábtörlők, kézmosók és lázmérés fogadja a kapu alá betérőt,
illetve bizonyos korlátozásokat a közönség fogadása terén is
kénytelenek voltunk bevezetni. Ugyanakkor igyekeztünk úgy
kialakítani ezeket a védekezési szabályokat, hogy a lehető
legkevésbé akadályozzuk a közönség hozzáférését a téka
szolgáltatásaihoz. Olvasótermünkbe várjuk tehát továbbra is a
kutatókat, helytörténészeket, diákokat, történészeket, az
egyetlen komoly változás az, hogy egy ideig csak kifejezetten a
téka anyagainak tanulmányozása végett lehet beülni az
olvasóterembe, tehát tanulni, dolgozatot írni, olvasgatni nem. A
másik változás az, hogy egyidőben csak két olvasó tartózkodhat
a teremben."
"– Az igazán komoly változás a múzeumi
látogatást érinti. Sajnos, a hatályban lévő törvények
értelmében csoportokat egy ideig nem fogadhatunk, egyszerre csak
két látogatót vihetünk be a múzeumi terekbe. Ugyanakkor azt
gondolom, hogy ez most a vásárhelyi látogatók nagy lehetősége,
eljött végre az idő, hogy családdal, barátokkal újra megnézzék
a tékát. (...)
Egyelőre a rendezvényeink is szünetelnek, a
nagyközönséggel igyekszünk a közösségi oldalainkon tartani a
kapcsolatot. Remélhetőleg a nyár végére, iskolakezdésre
lehetőség lesz arra, hogy az udvaron fokozatosan újraindulhassanak
– kis létszámmal – a közösséget érintő programjaink: a
Beszélő Könyvek, gyerekprogramok, könyvturidélutánok. Nagyon
várjuk már, hogy fokozatosan visszatérhessünk a normalitáshoz,
hogy újra megnyithassunk ténylegesen, hogy újra találkozhassunk
rendezvényeinken a megszokott és új arcokkal. De egyelőre a
legfontosabb az, hogy mindenki biztonságban érezze magát, aki
belép a Teleki Tékába."
Forrás:
https://e-nepujsag.ro/articles/a-vasarhelyi-latogatok-nagy-lehetosege
Oklevél
a könyvtár barátainak
"A Gyergyóditrói Községi Könyvtár
az idei tanév végén is oklevéllel ajándékozta meg barátait.
Azok a diákok kapták, akik az elmúlt tanévben rendszeres olvasói
voltak a könyvtárnak. Örömmel mondhatom, most is sokan
részesültek elismerésben! Hosszú lenne itt felsorolni.
A
könyvtári munka egyik kedves szelete a gyermekekkel, az óvodával,
iskolával való közös tevékenység. Számos alkalom adódott
ebben a tanévben is könyvtári találkozásokra. Külön öröm a
sok visszajelzés, hogy szívesen jönnek a könyvtár eseményeire,
rendezvényeire. Egyre többen olvasóként is visszatérnek. Ez
örömmel, bizakodással és reménnyel tölt el. Mert érdeklődőek,
együttműködőek, kedvesek, ügyesek és okosak!
Köszönöm a
Siklódi Lőrinc Általános Iskolának, a Puskás Tivadar
Iskolaközpontnak az együttműködést, a közös tevékenységeket
ebben a tanévben is! Rengeteg apró visszajelzés tükrözi, van
értelme és eredménye a közös munkának.
Kedves diákok és
pedagógusok, olvasmányélményekben gazdag, tartalmas, szép
vakációt kívánok! A könyvtár, a könyvek a vakációban is
szeretettel várnak! Az okleveleket a könyvtári találkozások
alkalmával adom át.Vigyázzatok magatokra!"
Forrás: Köllő
Enikő, a Gyergyóditrói Községi Könyvtár könyvtárosának
Facebook-bejegyzése
Újranyitott a Gyergyószentmiklósi
Városi Könyvtár
A koronavírus-járvány miatt bevezetett
korlátozások enyhítésének köszönhetően, 2020. június 17-én
nyitott ki újra, sokak örömére, a Gyergyószentmiklósi Városi
Könyvtár. Megváltozott programmal és kölcsönzési móddal újra
fogadhatja az olvasókat az intézmény.
"Ez az a nap, amit a
könyvtárosok és az olvasók vártak hetek óta. Bizonyos
intézkedéseket azonban be kell tartani, sajnos, az olvasók
nem jöhetnek be a polcok közé, ezért a gyermek- és
felnőttkönyvtár ajtaját átalakítottuk, hogy ablakon keresztül
kiadhatóak legyenek a könyvek" – ismertette Vincze Csilla, az
intézmény vezetője.
Az olvasók, amikor visszaviszik a
könyveket, az ablakon keresztül felmutatják a könyvtárosnak, aki
bevezeti azt a számítógépes adatbázisba, de nem fogja meg
azokat. A kölcsönzők a kihelyezett kosárba teszik, innen kerülnek
majd a könyvek a dátummal ellátott polcokra tíznapos karanténba,
és csak annak lejárta után lesznek ismét kikérhetők.
A
könyvtár nyitvatartási programja: hétfőn, kedden, csütörtökön
és pénteken 9 és 15 óra, szerdán 10 és 17 óra között, az
olvasóterem azonban továbbra is zárva van.
Forrás:
https://szekelyhon.ro/aktualis/ujranyitott-a-gyergyoszentmiklosi-varosi-konyvtar
Megnyílt
a Szatmár Megyei Könyvtár olvasóterme
A Szatmár Megyei
Könyvtár vezetőségének döntése értelmében az intézmény
2020. június 22-től ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt;
könyvkölcsönzésre és az olvasóterem használatára egyaránt
van lehetőség, természetesen a koronavírus-fertőzés
terjedésének megelőzésére vonatkozó szigorú előírások
betartása mellett. A könyvtár közleményében kitérnek arra is,
hogy csak azok léphetnek be az épületbe, akik nem utasítják
vissza a testhőmérséklet ellenőrzését. Több mint három
hónapja tartó kényszerszünet után megnyílt a könyvtár
Gheorghe Bulgăr olvasóterme is, ahol egy időben maximum 6 személy
tartózkodhat, újságok, folyóiratok olvasásával maximum napi egy
órát lehet eltölteni, tanulmányok céljából pedig napi két
órát. A könyvkölcsönző részlegen, a felnőtt- és
gyermekrészlegen egyaránt maximum 2 személy tartózkodhat
egyidőben, csakúgy, mint a megyei intézmény lakónegyedekben
működő, kihelyezett könyvtáraiban.
Forrás és teljes cikk
itt: https://www.frissujsag.ro/megnyilik-a-konyvtar-olvasoterme
Az
egész európai könyvpiacot súlyosan érintette a járvány
A
Szépírók Társasága is részt vett abban a kutatásban, amelyet
az Európai Írók Tanácsa (EWC), a 41 szervezet és 27 ország 150
ezer hivatásos íróját és fordítóját képviselő európai
platform, a tagországok írószervezeteinek segítségével végzett
arról, milyen konkrét gazdasági hatásokat gyakorolt a
koronavírus-járvány a könyvszektorban az irodalom képviselőire,
főként az írókra és fordítókra. A kutatás kiterjedt az EU-n
kívüli országokra is (Fehéroroszország, Svájc, Egyesült
Királyság, Izland, Norvégia). Az EWC végül 37 javaslattal
fordult az EU, illetve a tagállami kormányok döntéshozóihoz.
A
jelentés összességében úgy vélte, a járvány nagyon súlyos
következményekkel járt a könyvágazatra nézve, hozzátéve azt
is, hogy azok főként második hullámban fogják érinteni a
szerzőket, ezzel pedig közvetlenül fogják veszélyeztetni az
európai irodalom sokszínűségét. Éppen ezért támogatni kellene
a könyvpiaci szereplők online tevékenységét és a digitális
terjesztést - ez megvalósulhat finanszírozás, valamint
szerzőbarátabb jogszabályok és díjazás révén is.
(…) Az
EWC a tanulmányban 37 ajánlást fogalmazott meg a szerzők
támogatására. Ezek között szerepel például egy kompenzációs
alap a múlt- és jövőbeli veszteségek enyhítésére, díjazási
rendszerek létrehozása a szerzők online tevékenységeihez,
valamint a fizetési funkciókat kínáló portálok támogatása. Az
EWC növelné a nemzeti oktatási anyagok költségvetését, és
hatékonyabban lépne fel az e-bookokat és hangoskönyveket érintő
kalózkodás ellen. A szervezet fontosnak tartja a munkakörülmények
és a társadalombiztosítási rendszerek harmonizálását, valamint
az olvasás népszerűsítésének támogatását is (‘minden
gyermeknek egy könyv’).
Forrás és teljes cikk itt:
https://konyvesmagazin.hu/friss/konyvpiac_valsag_jarvany_felmeres.html
A
könyvnek nincs ára, értéke van – Könyves Kincsesbánya
Váradon
"A nagyváradi Könyves Kincsesbánya székhelyén
minden szabad felületen, polcokon, ládákban könyvek, a helyiséget
belengi a könyvek illata." Bota Krisztával, a Nagyváradi
Könyvmentők Egyesület elnökével és Lőrincz István Gyulával,
a projektek koordinátorával a könyvmentésről, tevékenységük
lényegéről a Várad kulturális folyóirat és portál közölt
beszélgetést:
"Ez nem csak könyvmentés, ez érték, mert
kultúrát mentünk. Lassan-lassan tele vagyunk olyan könyvekkel,
amelyeket nem is fognak újranyomtatni, például azért, mert
akiknél vannak a jogok, nem akarják kiadni, eladni, vagy nagyon
sokat kérnek értük" – árulta el Lőrincz István Gyula.
A
könyvmentésbe nemcsak a szépirodalom vagy a szórakoztató
irodalom tartozik bele, hanem a gyermekkönyvektől a műszaki
könyvekig minden. Vannak például orvosi szakkönyveik, régiek,
amelyek az egyetemistáknak kincset jelentenek.
"Sokan kérdik,
hogy egy-egy könyv mennyibe kerül, erre az a válaszuk, hogy annak
nincs ára, mert értéke van" – mondta Bota Kriszta. "Nálunk
mindenki eldönti, hogy mennyit tud adni egy könyvért, mert az
egyesület nem ad el és nem vesz könyveket. "Mi inkább olvasási
programokat igyekszünk indítani, s az az »ár«, hogy olvasd és
add tovább... " – tette hozzá.
(...) "Egy könyv nem merül
le. Ez a szlogenünk a Könyvek az útra projektben: A telefon
lemerülhet, de a könyv soha. A projekt lényege, hogy lesz egy
helyiség a váradi vasútállomáson, ahonnan fix összegért bárki
elvehet egy könyvet, melyben ott az egyesület pecsétje. Ha
kiépülne egy hálózat, az nagyon csodás dolog lenne, mert egy
könyv Váradról eljutna Brassóig, az utas kiolvasná, Brassóban
pedig cserélhetne."
Forrás és az egyesület munkájáról,
további tervekről, érdekes projektekről itt:
http://www.varad.ro/konyvnek-nincs-ara-erteke-van-konyves-kincsesbanya-varadon/
Elmenni
könnyű, megérkezni nehéz... – Tompa Andrea-interjú
Elmenni
könnyű, megérkezni nehéz, de hazatérni lehetséges-e egyáltalán?
– ilyen kérdéseket feszeget új, Haza című regényében Tompa
Andrea, aki az elmúlt harminc évben a saját bőrén élte át,
milyen országot váltani. Ma már mindkét hazájában otthon érzi
magát, de sokáig még magyar útlevelével a zsebében is úgy
gondolta, hogy egy nagyobb szél el tudná fújni (…) Tompa
Andreával a regény megjelenése kapcsán Jankocich Márton
beszélgetett a 24.hu
portálon:
"– A Haza című könyve szerintem épp azt mutatja
meg, hogy irdatlan sok érzelmi munkát követel, ha ezt a túlterhelt
és elkoptatott szót valaki meg akarja tölteni személyes
tartalommal. Talán nehezíti ezt az is, hogy a leggyakrabban a
hazafi és a hazaáruló összetételekben fordul elő.
–
Valóban hajtott az írás során, hogy vissza akartam venni a "haza"
kifejezést magamnak. Vagy ha nagyon ambiciózus vagyok, azt mondom:
magunknak. A hazafi és a hazaáruló a nyilvánosság, nem a
személyes létünk kifejezései, és sokszor másokra mondhatók ki
inkább, mint magunkra. Nagy terhet ró rájuk, hogy végletekben
gondolkodunk, így eltűnnek a személyes árnyalatok és az, hogy az
elődeink hogyan viszonyultak ezekhez a szavakhoz. A hazaárulózás
puszta megbélyegzés. Ez abból is látszik, hogy egymillió
emberből talán egy mondaná magára, mindig másra vonatkoztatjuk.
A politika roppantul szereti kijelölni, kik a hazaárulók, de
képtelen megmutatni azt, hogy is kell a négy fal között,
személyesen patriótának lenni. Hogy milyen az, amikor valaki az
érzelmeivel és a cselekedeteivel kapcsolódik a helyhez, amit ő
hazának nevez, legyen az egy ház, kerület, ország, táj vagy
etnikum. A hazafit többen használják magukra, de ebben is ott
visszhangzik az ítélkezés. (…)'
A Haza című regényt a
2020-as nyári Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be. A regény
június 23-án került a könyvesboltokba.
A Könyves Magazinban a
szerzővel Ruff Orsolya beszélgetett a kötetről
(https://konyvesmagazin.hu/nagy/tompa_andrea_haza_jelenkor.html).
Forrás
és teljes interjú itt:
https://24.hu/kultura/2020/06/21/tompa-andrea-interju-haza-konyv-regeny-irodalom-politika-emigracio-kolozsvar/
Néha
úgy érzem, szárnyaim vannak... – portrébeszélgetés Köllő
Enikő könyvtárossal
"A gyergyóditrói könyvtár több,
mint kölcsönzési, informálódási hely: igazi
kulturális-közösségi központ benyomását keltette amikor pár
alkalommal ott jártam. Igaz, mindkétszer könyvbemutatóra mentem,
de érződött, hogy a résztvevők otthon vannak a könyvtárban,
számukra az ott szervezett események szinte hétköznapjaik szerves
részei… Ami először meglepetésként ért, az teljesen érthetővé
vált számomra, amikor megismertem a könyvtárost: Köllő Enikőt.
Lelkesedése, érdeklődése, mosolya, felkészültsége, esztétikai
érzéke vele születettnek tűnő vezetői képességekkel
társulnak." Bereczki Silvia mutatja be Köllő Enikőt, aki lelkesen
mesél a könyvtárosi pályával való találkozásáról, a
könyvtárosi lét mindennapjairól. Részlet a Romkat.ro portálon
olvasható beszélgetésből:
"– Sokrétű tevékenységedből
mi a kedvenced?
– Nem tudnék csak egyet kiragadni. Nagyon
szeretem a diákokkal való közös könyvtári tevékenységeket.
Sok alkalom adódik arra, hogy több osztály, akár az egész iskola
részvételével ünnepeljünk jeles évfordulókat (például a
Magyar kultúra napja, a Magyar nyelv napja, Költészet napja,
felolvasómaraton stb.) A velük való tevékenységek után mindig
megtelik a szívem reménnyel, hittel és bizakodással. Hogy
mégiscsak van miért, van kiért.
Három napig is szokott tartani
egy-egy ünnep, ugyanis mindenki szeretne bekapcsolódni és
osztályonként a könyvtárba jönni. Tanítóktól, tanároktól
tudom: ha a könyvtárba hivatalosak, nincs ellenkezés, szívesen
jönnek. Ez külön örömmel tölt el. Egyre többen beiratkoznak,
olvasóként is visszatérnek. Mindig a szállóige jut ilyenkor
eszembe: "Apró cseppekből lesz a zápor." És bízom a
metaforikus eső áldásában. (...)
Az olvasókkal való
kapcsolat szintén kedves szelete a könyvtárosságnak. Sokkal több
rejlik a kölcsönzés mögött, mint egy sima könyvcsere. Minden
emberrel van személyes kapcsolatom, kötődésem. A könyvválasztás
sokat elárul az olvasó személyiségéről. (...)
Másik kedvenc
tevékenység az események szervezése. (…) Elmondhatatlan érzés
egy sikeres könyvbemutató, előadás, kiállítás, koncert.
Napokig táplálkozik a lelkünk ezekből. Az is meghat, hogy a
résztvevők utána is bejönnek a könyvtárba megosztani az
átélt élményeket, elmesélni, kinek mit nyújtott. Van a
könyvtárnak egy 'alapcsapata': olvasók, rendezvénylátogatók,
így nagy fába is merem a fejszét vágni, mert mindig számíthatok
rájuk. Neves írók, költők, színművészek, festők,
zongoristák, népzenészek, együttesek voltak sokszor a vendégeink,
és még sorolhatnám.
(…) Ha kihívásként élném meg, az
életem és minden napom az lenne, reggeltől estig. Hosszú lenne a
lista: korlátok, megoldhatatlan dolgok, csupa nehézség. Mégsem
érzem annak. Valamiért simának, gördülékenynek tűnik minden,
szinte mindig. Néha úgy érzem, szárnyaim vannak. Ellensúlyozva a
járásképtelenséget. (...)
– Üzeneted a Vasárnap olvasói
számára?
– Szeretem a munkám. Szeretem az életemet.
Elégedett vagyok. Ma már tudom, sehol máshol nem lennék
boldogabb, mint itthon. Már rég érzem, a helyemen vagyok. Ott,
ahol lennem kell. Valaki fent szeret minket. Csakis ezért lehetek ma
itt.
Egyik kedvenc íróm, Fredrik Backman gondolatát osztom meg: "Mert az élet több a csónaknál, amelyben evezünk. Több, mint az
ember, aki vagyunk. Összetartozás. Saját magunk darabkái valaki
másban"' Ugye önök is így gondolják?"
Forrás és teljes
interjú itt:
https://romkat.ro/2020/06/14/neha-ugy-erzem-szarnyaim-vannak/
Hogy
bühnagyot kacagjon az Isten – interjú Sántha Attilával
Zelegor
cinkák kalandjainak elmesélője, a székely szavak vaskos kötetbe
gyűjtője, az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap
felelős szerkesztője. József Attila-díjas költő, író,
nyelvész, a Magyar Arany Érdemkereszt és a Janus Pannonius
Költészeti Nagydíj birtokosa – egyebek mellett. Sántha
Attilával a Teremtőről, irodalomról, kultúráról, valamint a
székely nőkről és férfiakról is beszélgetett Péter Beáta, az
interjú online olvasható a Nőileg magazinban:
"– Az Előretolt
Helyőrség irodalmi-kulturális lap felelős szerkesztője vagy.
Miben más ez az 1994-ben általad (is) létrehozott Előretolt
Helyőrség című folyóirattól?
– Annyiban más, hogy 25
évvel idősebb vagyok. Ellenben azok az értékek, amelyekben az
első Előretolt Helyőrség indulásakor hittem, nyilván benne
vannak a mostani lapban is. Elsősorban az, hogy olvasóbarát
irodalmat és kultúrát próbálunk közvetíteni az olvasó felé,
nem pedig egy elvont eszménynek megfelelni. Azt hiszem, az 1990-es
évek elején sikerült egy olyan irodalom- és kultúrafelfogást
kidolgoznunk, amely azóta is megállja a helyét, sőt, manapság
kezd igazából fontos lenni."
"– Bühnagy székely szótár:
miért érezted szükségét annak, hogy szótárba gyűjtsd a
székely szavakat? Székelyföldön használják-e manapság
ezeket?
– Soha nem csináltam belőle titkot, hogy székely
vagyok (jelentsen ez bármit, például azt, hogy csak a székelységem
megtartásán keresztül lehetek magyar), és ezért zavart, ha az
irodalmi magyart próbálták rám erőltetni tanáraim. Egyfajta
dacból is indult a szavak gyűjtése, hogy megmutatom, a mi székely
nyelvjárásaink legalább olyan értékesek, mint az irodalmi
nyelv.
Az elhatározást aztán körülbelül 25 éves munka
követte, amíg meglett a Bühnagy székely szótár mai formája. És
igen, ezeket a szavakat használják ma is Székelyföldön, ugyanis
csak azokat a szavakat vettem fel például Kriza János 1863-as
székely népnyelvi gyűjtéséből, amelyek használatát ma is
bizonyítani lehet – amúgy nagyon kevés szó veszett ki az azóta
eltelt másfél évszázadban. A legbüszkébb azokra a szavakra
vagyok, melyek itt jelennek meg először nyomtatásban."
Forrás
és a teljes interjú itt:
https://noileg.ro/hogy-buhnagyot-kacagjon-az-isten/
Elég
volt egyszeri kalandnak – interjú Pengő Zoltánnal
Nagyenyedről
indult 2019. szeptember 1-én, Kőrösi Csoma Sándor egykori
útvonalát követte, és 2020. március 15-én ült repülőgépre,
hogy hazatérjen Indiából. Mi motivál egy újságírót arra, hogy
belevágjon egy ilyen hosszú útba? Pengő Zoltánnal kalandjáról,
nehézségekről, élményekről beszélgetett a Székely Hírmondó
újságírója:
"– Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain haladva
tartott Indiába. Mi jelentette a napi rutint?
– Mindig magamtól
ébredtem, sosem telefonos ébresztőre. Megreggeliztem, aztán útra
keltem, általában 8 óra körül. Két és fél, három órán át
általában megállás nélkül haladtam, utána rövid pihenőket,
illetve félórás ebédszünetet tartottam. Napi 8–9 órát
gyalogoltam, kizárólag napvilág. Rendszeres időközönként
beiktattam egy-egy pihenőnapot, néha kettőt is.
– Ha
összeszámolnánk, hány lépést, kilométert, illetve napot foglal
ez magában?
– 2019. szeptember 1-én indultam el Enyedről, és
2020. március 15-én ültem repülőre Delhiben. 197 napig voltam
úton, ám ennél lényegesen kevesebbet, körülbelül 170 napot
töltöttem gyaloglással. A fennmaradó időt a pihenőnapok teszik
ki, két alkalommal betegeskedtem egy-egy hetet, pár nap pedig
utazással telt el, Delhiből ugyanis vonattal mentem Dardzsilingbe,
és vissza. Összesen 5,1 millió lépést, 6062 kilométert tettem
meg.
(…) – Mi motivál egy újságírót arra, hogy elinduljon
egy ilyen hosszú útra? Mikor fordult meg először a fejében, hogy
megteszi ezt az utat?
– Kedvet éreztem hozzá. Érdekesebb,
mint napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra bemenni egy
irodába, leülni a számítógép elé, és valami rutinmunkát
végezni, főleg, ha az ember ezt csak pénzkeresés céljából
teszi, nincs egyéb, mélyebb motivációja.
(...)
– Sok
nagyszerű élményben volt részem, nem tudok egyet kiemelni. Már
az fantasztikus élmény, hogy ha nem is éppen úgy, ahogy
elterveztem, de végig tudtam csinálni. Embereket ismertem meg,
barátságokat kötöttem. Az egyik legnagyszerűbb élmény a
nagyenyedi indulás volt a Református Kollégiumtól, ahonnan egykor
Kőrösi is útra kelt."
Forrás és teljes cikk itt:
https://www.hirmondo.ro/eletmod/eleg-volt-egyszeri-kalandnak/
Kihirdették
az idei Év Gyerekkönyve-díjasait
A 2019-es megjelenések
legjobbjait, az Év Gyerekkönyve díjazottjait és a HUBBY
különdíjasait az online megtartott Margó Irodalmi Fesztiválon
hirdették ki 2020. június 5-én. Már ötödik éve szervezi és
osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve
Díj elismerést öt kategóriában, független szakmai zsűri
döntése alapján.. Gyerekkönyv-írói, ifjúsági írói,
illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs kategóriában
érkeztek a nevezések a 2019-ben megjelent könyvek közül. Az Év
Gyerekkönyve címre ismét kiemelkedő gyerek- és ifjúsági
könyvekkel neveztek a kiadók. Idén az Év Gyerekkönyve Díj a
Libri támogatásával került megrendezésre. Az idei díjazottak:
Az
Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Zalka Csenge
Virág (Ribizli a világ végén, Móra Könyviadó). Laudációja az
IBBY magyar szekciójának blogján olvasható:
https://hubbyinfo.blogspot.com/2020/06/hansagi-agnes-laudacioja-zalka-csenge.html
Az
Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Huszti
Gergely (Mesteralvók hajnala, Ciceró Könyvstúdió)
Az Év
Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és
a madarak, Pozsonyi Pagony)
Az Év Fordítója: Havasi Attila és
Varró Dániel (T.S. Eliot: Macskák, Pozsonyi Pagony)
Az Év
Leginnovatívabb Könyve: Hogyne szeretnélek!, Shakespeare
szonettjeit újrafordította Papolczy Péter, kiadta a Tilos az Á
könyvek
A zsűri tagjai: Csatlós Judit muzeológus, a Kassák
Múzeum munkatársa; Győrei Zsolt író, fordító, a Színház- és
Filmművészeti Egyetem tanára, a Károli Gáspár Református
Egyetem óraadó tanára; Hansági Ágnes irodalomtörténész, a
Szegedi Tudományegyetem tanára; Halupa-Tiba Gabriella
könyvtárostanár, a Könyvtárostanárok Egyesületének
kitüntetett tagja; Tarr Ferenc, a HUBBY elnökségi tagja. A zsűri
elnöke 2020-ban is Péterfy Gergely író volt.
Forrás és
teljes cikk itt:
https://litera.hu/hirek/kihirdettek-az-ev-gyerekkonyve-dijasokat.html
A
kiadók beperelik az ingyen könyveket közzétevő Internet
Archive-ot
A karantén kezdetén az Internet Archive több
százezer könyvet tett ingyen elérhetővé a neten. Az írók már
korábban is tiltakoztak az eljárás ellen. Négy kiadó most
összeállt, hogy perre vigyék az ügyet. Szerintük szerzői jogi
védelem alatt álló könyveket beszkennelni és csak úgy
közzétenni: lopás. A karantén kezdetén a Könyves Magazin is írt
róla, hogy létrejött egy olyan internetes giga-könyvtár,
amelyben több mint egymillió könyv vált ingyenesen elérhetővé.
Az úgynevezett National Emergency Library-n keresztül olyan, évek
óta slágerkönyvnek számító regényeket is le lehet tölteni,
mint A lány a vonaton vagy A Da Vinci-kód.
(...) Sok író
márciusban tiltakozott az eljárás ellen, az írók érdekvédelmét
ellátó Authors Guild pedig úgy nyilatkozott, az Internet Archive
megtévesztette a felhasználókat, amikor azt a benyomást keltette,
hogy régebbi és már közkincsnek számító könyvekhez ad
hozzáférést, miközben egy csomó olyan könyvet is elérhetővé
tett, amelyeket jelenleg is szerzői jog véd.
Most úgy tűnik, az ügy nem áll meg a felháborodásánál: az írók és a nagyobb kiadók ugyanis úgy döntöttek, hogy jogi lépéseket tesznek. Egyelőre négy kiadó állt össze – a Hachette, a Penguin Random House, a Wiley, és a Harper Collins –, hogy perre vigyék az ügyet.
Forrás:
https://konyvesmagazin.hu/friss/a_kiadok_beperelik_az_ingyen_konyveket_kozzetevo_internet_archive_ot.html
Szerkesztők:
Borbé
Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros),
borbelevi@yahoo.fr
Kelemen
Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros),
kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács
Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros),
kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner
Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros),
twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő:
Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy,
igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E
lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése