Szabadság, háború, rózsák – Danyi Zoltán Sepsiszentgyörgyön
Az idei, 29. Szent György Napok kulturális hetén Danyi Zoltán vajdasági író A rózsákról című könyvének bemutatója volt Sepsiszentgyörgyön, a Tein tea- és kávéházban, 2022. április 26-án, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében. A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi származású, budapesti író, a háromszéki közművelődési élet rendszeres közreműködője volt.Danyi Zoltán 1972-ben született Zentán. Déry Tibor-, Füst Milán- és Mészöly Miklós-díjas szerző, Hamvas Béla-kutató; 2011 óta rózsatermesztőként dolgozik. Három verskötet után jelentkezett a délszláv háború közösségi utóéletébe kalauzoló, megrázó regénnyel: A dögeltakarító (2015) arra hívja fel a figyelmet többek között, hogy egy háború nem akkor fejeződik be, amikor abbamarad az erőszak, hanem akkor, amikor el lehet temetni a halottakat. Német kiadásával a szerző bekerült a Haus der Kulturen der Welt által meghirdetett Nemzetközi Irodalmi Díj döntősei közé.Legutóbbi, A rózsákról című regényét (2021) háború utáni gyógyulástörténetnek is nevezi a kritika: egy rózsakertész tudatfolyamába enged betekintést, lapjain a munka rutinjába és saját szabályaiba menekülő főhős monológjából felsejlik, hogyan alakítja a lelket a kiszolgáltatottság, és hogyan próbál az ember ennek ellenállni. Klárik Loránd fotói az eseményről itt láthatók: https://www.facebook.com/
Közönségtalálkozó Elena Vlădăreanu költővel, íróval
Az idei Szent György Napok kulturális hetén Elena Vlădăreanu író, költő, drámaíró, rádiós újságíró 2022. április 28-án találkozott a sepsiszentgyörgyi közönséggel a Tein Teaházban, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében. A meghívott nemzedékének egyik legjelentősebb, egyedülálló hangvételű, a társadalmi témák iránt költői érzékenységgel rendelkező alkotója. Beszélgetőtársa Adrian Lăcătuș irodalomkritikus volt.
Elena Vlădăreanu (1981, Medgidia) Bukarestben él, a Radio România Cultural Scena și ecranul (Színpad és képernyő) című műsorának vezetője. Közel tíz vers- és drámakötete után 2021-ben jelent meg August című első prózakötete. Egyes versei angol, albán, bolgár, cseh, francia, horvát, német, svéd és magyar fordításban is olvashatók. Erőteljesen kiáll, irodalmi napok szervezésével és díj létrehozásával is, a művészetben, irodalomban alkotó nők társadalmi elismertetésének, megbecsülésének ügye mellett.
A marosvásárhelyi Lector Kiadónál tavaly jelent meg a szerző 2015-ös prózavers-kötetének (europa. zece cântece funerare) magyar kiadása, európa. tíz gyászének címmel, Király Zoltán kolozsvári költő fordításában. A könyv a 20. és 21. század mezsgyéjén öntudatra ébredő generáció helyenként döbbenetesen őszinte szembenézése világunkkal, bizonyos illúziókkal és tévhitekkel, mélyen személyes hangfekvésben és témakezelésben.
Klárik Loránd fotói az eseményről itt láthatók: https://www.facebook.com/
Forrás: https://www.kmkt.ro/
Bálnadal – Tóth Krisztina verseskötetének zenés bemutatója
Kortárs irodalmunk neves szerzője, Tóth Krisztina, József Attila-díjas költő, író és műfordító legújabb, Bálnadal című kötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2022. április 12-én. Murányi Sándor Olivér író beszélgetett a költővel. A felolvasás és beszélgetés szüneteiben Szántó Marcell zenész a költő általa megzenésített verseit gitárkísérettel adta elő.
A Magvető Kiadónál legutóbb megjelent Bálnadal Tóth Krisztina 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti kötetbe. A három nagyszerű ciklus a Völgyúttól, a Kínai utazáson át hétköznapi életünk helyszíneire, a Terekbe vezeti az olvasót. A múlt és a múltbéli emberek felbukkanása, az emlékezés furcsa működése jelenik meg a versekben, hol haikukba sűrűsödve, hol a szonettek ünnepélyességével, máskor szabadabb formákban, hogy a legalapvetőbb kérdéseket tegye fel a mának: miért, hová, mivégre…
A bemutatón a kötet több versét is felolvasta a szerző, többek között a címadó verset, amelynek megzenésített változatát is hallhatta a közönség. A költő szerint a versnek, a költészetnek nem szépnek, hanem igaznak kell lennie – hangzott el a bemutatón.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.
A Költészet Napja Csíkszeredában: szavalóverseny és kihelyezett könyvtár
A Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthon 2022. április 8-án a Magyar Költészet Napja tiszteletére szervezett hagyományos szavalóverseny döntőjének. A versenyt évről-évre meghirdeti a csíkszeredai Agora Alapítvány, és mintegy hatvan résztvevője volt idén. Három kategóriában – 5–8. osztályosok, 9–12-es diákok és 19 éven felüli felnőttek – szólaltatták meg Ady Endre, Arany János, Áprily Lajos, Hervay Gizella, József Attila, Juhász Gyula, Lászlóffy Aladár, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, illetve Závada Péter, André Ferenc és Demény Péter verseit. A kategóriák első helyezettjei értékes jutalmat kaptak, illetve felléphettek a Role zenekar és a Csíki Játékszín április 11-i rendezvényén is. A díjazottak névsora elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján.
Csíkszeredában már hagyománnyá vált a költészet napi, Tizenegy című, egésznapos program, a Csíki Játékszín szervezésében. Idén a Kájoni János Megyei Könyvtár is bekapcsolódott ebbe a programba, a nap során kihelyezett könyvtár várta a színház előterében a látogatókat, akik kortárs költők verseiből olvashattak.
Sajtóvisszhangok: https://hargitanepe.ro/a-
https://hargitanepe.ro/jutott-
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.
Kétszáz éve hunyt el a könyvtáralapító
Augusztusban lesz kétszáz éve, hogy elhunyt a könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel. Az évforduló tiszteletére Teleki Sámuel-emlékévet indított a marosvásárhelyi Teleki Téka.
2022. április 12-én elindították az emlékév minikiállítás-sorozatát. A szeptemberig havonta váltakozó tematikával jelentkező kiállítások a könyvtár nagytermében kapnak helyet. Céljuk bemutatni a nagyközönségnek az embert, aki a könyvek, a könytár mögött áll. Az első minikiállítás témája a felvilágosodás, ugyanis ez az a korszak, amelyben a könyvtáralapító élt és tevékenykedett, amelynek eszméi meghatározták a főúr szellemi horizontját. A tárlóban azoknak a filozófusoknak a munkáit láthatják a látogatók, akik hatottak Teleki Sámuel eszmerendszerére, valamint olyan tudós matematikus munkáját is, akivel Teleki peregrinációja alatt személyesen találkozott és hazatérte után is levelezett. Emellett megtekinthető az a jegyzetkönyv is, amelybe az Erdély kancellárjává váló gróf az államtudományi művekből (jog, közgazdaság, filozófia, etika) a számára érdekes részeket kijegyzetelte, melléírva saját gondolatait is.
Forrás: https://www.facebook.com/
Tavaszi szakmai nap háromszéki közkönyvtárosokkal
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében 2022. március 28-án hagyományosnak számító, módszertani napot tartottak Kovászna megyei közkönyvtárosok a házigazda intézmény olvasótermében.
A találkozót Szonda Szabolcs igazgató nyitotta meg. Köszöntője után bemutatta az új megyei szakirányítót, Csüdör Katalint, jó munkát kívánva neki, majd megköszönte Henning Emesének, a nemrég nyugdíjba vonult illyefalvi közkönyvtárosnak, a háromszéki könyvtárügyért végzett szolgálatát, illetve közvetítette köszönetét és jókívánságait a rendezvényről hiányzó Molnár Hajnal maksai közkönyvtárosnak, aki szintén nemrég vonult nyugdíjba. Ezt követően röviden beszámolt az általa vezetett intézmény 2021-es évi tevékenységéről.
A továbbiakban a május 26–29. időszakra tervezett, a megyei könyvtár által kezdeményezett és társszervezett SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál programkínálata került ismertetésre. Szonda Szabolcs, az esemény programigazgatója a szervezők törekvéseiről és a rendezvénnyel kapcsolatos általános tudnivalókról számolt be, Hollanda Andrea, a megyei könyvtár olvasószolgálatának vezetője a gyermek- és ifjúsági programokról tájékoztatta a kollégákat, biztatva őket, hogy vigyék hírét a rendezvénynek, és vegyenek részt azon.
Az egymás munkájának, tevékenységének megismerését is szolgáló szakmai találkozón részt vevő közel 15 háromszéki közkönyvtáros kötetlenül beszélgetett az elmúlt időszakról, elmondva, hogy ki hogyan törekedett megtartani vagy növelni az olvasók számát, kinek milyen nehézségei akadtak, milyen új szolgáltatásokat próbáltak ki. Szó esett a sikerekről, eredményekről, de a mindennapi tevékenység nehézségeiről is. Közös tapasztalataik, gondjaik kapcsán véleményeket cseréltek és javaslatokat fogalmaztak meg.
Megállapítható volt ismételten, hogy a könyvtárosok az általuk szervezett irodalmi-kulturális tevékenységekkel főként a gyermekekre, fiatalokra alapoznak, jól meghatározott céllal: így kívánják formálni a jövő olvasóközönségét. Gyakori eset azonban továbbra is, hogy a könyvtáros más munkaköri feladatokat is ellát (például szociális ügyek intézője az önkormányzat keretében, népszámlálási kérdőívek kitöltésében vesz részt stb.), ami plusz odafigyelést, időt és energiát igényel, nem kevés esetben a könyvtári szolgálat ellátásának rovására...
Rövid kávészünet után a rendezvény a könyvtár Gábor Áron-termében folytatódott, ahol a Romániai Magyar Könyvtárosok Eegyesületének megújult vezetősége képviseletében Szőcs Endre elnök és Szabó Károly titkár (a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársai) voltak a nap vendégei. Találkoztak a régióban dolgozó egyesületi tagokkal, megosztották velük a szervezet fellendítésének terveit, meghallgatták az észrevételeket, javaslatokat, a hatékony, kölcsönösen jó jövőbeni munka érdekében.
Tartalmas találkozó volt az idei is, amely közös ebéddel zárult.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/
Egy illyefalvi kultúraszervező naplójából
Tizenhat évig tartó, az egész Illyefalva községet felölelő, alapos és lelkiismeretes kultúraszervezői tevékenység után Henning Emese nyugdíjba vonult. Nevéhez nem csak könyvtárosi munkája köthető, hanem főként helybeli színjátszó csoportok éltetése – gyermekeket és felnőtteket egyaránt irányított –, de abban is szerepet vállalt, hogy a falunapokként ismert Illés Napokon tartalmas és szórakoztató kulturális programnak örvendezhessenek a helybeliek. A színjátszás felkarolását továbbra is szívügyének tekinti, egyelőre az aldobolyi színjátszó csoport munkáját folytatják, igény esetén pedig Illyefalván is segít azoknak, akik továbbvinnék e közösségi tevékenységet.
Henning Emese 2005 szeptemberétől kezdett el dolgozni az illyefalvi Fábián Ernő Községi Könyvtárban. Akkor még Sepsiszentgyörgyről ingázott, ám 2016 óta családjával maga is illyefalvi lakos. Kultúraszerető emberként, a néptánc jó ismerőjeként, művelőjeként belső késztetést érzett, hogy tekintetét ne csak a könyvtárra szegezze, hanem próbálja fellendíteni a kulturális életet, mi több, újjáélessze a településen nagy múlttal rendelkező, helybeliek által művelt színjátszást. A könyvtár működtetése sem volt kis feladat, ugyanis a régi helyszínről a központba költöztették, a tömbház felújított, földszinti részébe, majd a Bod Péter Megyei Könyvtár szakmai segítségével rendszerezték a könyveket. Azóta is ott várják az olvasókat, Henning Emese 2021 decemberében nyugdíjba vonult, ám hetente egy alkalommal, szerdánként 12–14 óráig továbbra is fogadja az érdeklődőket.
Henning Emesét illyefalvi, aldobolyi színjátszó csoportok elindítójaként, működtetőjeként ismerik. A színjátszók – gyermekek és felnőttek – nem csak a községben mutatták be előadásaikat – azok többnyire inkább rövidebb jelenetek voltak, egy alkalommal kettőt-hármat láthatott a közönség –, produkcióikat elvitték más településekre is, illetve az évek során számos színjátszó fesztiválon vettek részt. Magyar szerzők műveit vitték színpadra, s mint Henning Emese magyarázza, fő céljuknak azt tekintették, hogy szórakoztassák a közönséget, de a minőséghez is ragaszkodtak. A próbákat a könyvtárban, illetve az illyefalvi kultúrotthonban tartották, előbb a szöveggel ismerkedtek az olvasópróbákon, a színpadi próba csak ezután következett. A helybeliek nagyon szerették mindazt, amit közel két évtizeden át saját színjátszóiktól láthattak, mert amikor előadás volt a faluban, „még a plafonon is csüngtek a nézők”.
Könyvtárosként mindig próbált megfelelő könyvet ajánlani a könyvtárba érkezőknek, a kisebbek inkább háziolvasmányért jöttek, a felnőttek pedig főként a téli időszakban kerestek könyvet. De leginkább azzal szembesült, hogy az illyefalvi könyvtár nem csupán egy könyvkölcsönző hely, hanem olyan intézmény, ahová a segítséget igénylő helybeliek rendszeresen betérnek: ha meg kell fogalmazniuk egy hivatalos dokumentumot, egy önéletrajzot, vagy bármi másra szükségük van, ami jártasságot, számítógép-használatot igényel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Olvasmányos helytörténet Árkosról
A vonatkozó, frissen megjelent könyv címe: Az Isten láthatóképpen elősegél – Barabás János emlékiratai, és Márk Attila munkája.
"A jegyzetekben leírt történetekről, olykor megható eseményekről is mesélt Márk Attila, melyek nyomán nagyszerűen kirajzolódik a falu élete a 19. század első felében. Külön érdekessége a szövegnek, hogy nem visszatekintésként íródott az elkészült templomról, hanem naplószerűen, hangulata így folyamatosan változik, ám közben pontos leírás van mindenről, ezért építéstörténeti és helytörténeti szempontból is rendkívül értékes. A megjelent kötet függelékében sok fotó is látható, melyek jól illusztrálják a leírtakat."
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
A sors sodrásában
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban volt munkatársai és egykori tanítványai körében mutatta be első könyvét Szász Árpád nyugalmazott tanár, egykori főtanfelügyelő. A Szabóinasból megyei főtanfelügyelő címmel megjelent kötet műfaja inkább korrajz, mint emlékirat vagy önéletrajz – mondta a szerző, akit Török Katalin magyartanárnő faggatott.
Fontos történésekről, történelmi időkről, a rendszerváltás és a Mikes Kelemen Elméleti Líceum létrejöttének fordulatairól mesél könyvében a szerző.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/
Egyed Emese költői délutánja Sepsiszentgyörgyön
Szép számban gyűlt össze a közönség 2022. április 24-én, a Szent György Napok programsorozatában szervezett Női költők délutánjára az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítótermében, ahol Egyed Emese kolozsvári költőt, egyetemi tanárt faggatták beszélgetőtársai, Farkas Adrienne, a Kossuth rádió Gondolat-jel című műsorának vezetője és Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője. A kötetlen beszélgetés során többek között szóba került Egyed Emese sepsiszentgyörgyi kötődése, az irodalom és a képzőművészet kapcsolata, a versírás technikája. A szerző saját verseiből olvasott fel a Délvidék című, valamint a tavalyelőtt megjelent, Daphne ideje című kötetéből. Ez utóbbiban számos olyan vers található, amelyet képzőművészeti alkotások ihlettek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
A szeretet kockái – könyvbemutató
A Down-szindrómával született kislányával, Kincsővel töltött éveiről, a tőle kapott szeretetről, másságának megéléséről írt könyvet egy baróti édesanya, Gáspár Krisztina. A Mozaik című könyvet a baróti Gyulai Líviusz Könyvtár olvasótermében mutatták be 2022. április 21-én, nagyszámú érdeklődő jelenlétében.
A szerzőt és beszélgetőtársát, Benedek-Huszár János baróti polgármestert Csíki Izabella könyvtáros üdvözölte, ezután a város elöljárója kérdéseket intézett a nem mindennapi könyvvel debütáló Gáspár Krisztinához. Könyvében, a prózai írások mellett, egy egész csokorra való vers is található, melyek, ahogy jellemezte, „megélt érzéseket, tiszta, igaz érzelmeket” adnak át az olvasónak.
Úgy fogalmazott, hogy a könyvben található prózai írások sem mások, mint üzenetek, melyeket kislánya inspirált, és azt üzenik az olvasóknak, hogy együtt lehet élni a Down-szindrómás gyermekekkel is, tőlük is ugyanúgy lehet szeretetet és örömet kapni, mint más, egészséges gyermekektől. „Sőt, többet!”– ez egyféle jelmondata is Krisztinának, hiszen a sajátos nevelési igényű gyermekekkel már negyedik éve egy zenés csoportot működtet, melynek az a neve: „Nem vagyunk mi kevesebbek, sőt, többek!” – bizonyítva ezáltal is tehetségüket, képességeiket. Anyák napi ünnepségüket április 29-én tartották ugyancsak a baróti könyvtár olvasótermében.
Végül elhangzott: Krisztina újabb kötetet készít, Mindennapjaink címmel, melyet kislányával eltöltött közös életükről írt, majd úgy összegzett: „hálát adok mindenért, amink van, hiszem azt, hogy jól alakul életünk, a pozitív hozzáállás erőt ad nekem”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/
Kerekasztal-beszélgetés iskolai könyvtárosoknak
2022. április 14-én kerekasztal-beszélgetésre voltak invitálva a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házának Bolyai termébe Hargita megye iskolai könyvtárosai. A téma az iskolai könyvtárak és a dokumentációs-információs központok jelenlegi helyzete és népszerűsítésének lehetősége volt.
A résztvevők a megye különböző településeiről gyűltek össze. Mindegyikük rövid ismertetőt tartott az iskolai könyvtára, valamint a dokumentációs-információs központja tevékenységéről és problémáiról.
Ferencz-Salamon Alpár hangsúlyt fektetett mind a dokumentációs-információs központok felszereltségi hiányának megoldására, mind az iskolai könyvtárakéra is. Utalt a digitális eszközökre, valamint az aktuális tantervhez igazodó szakkönyvekre is, de nemcsak.
A rövid találkozó hatékonysága abban mutatkozott meg, hogy egyfajta lehetőséget és egyben ötletet szolgáltatott a könyvtárosok további munkájának megkönnyítéséhez, ami nemcsak a pedagógiai, hanem a kulturális tevékenységek gördülékenyebb lezajlását is segíti.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.
Elektronikus hangszerkiállítás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
Románia-szerte egyedülálló elektronikus hangszerkiállítással várja látogatóit a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A tárlat interaktív, minden hangszer kipróbálható, és akár rögzíthető is a lejátszott dallam. Az intézmény ezzel a különleges tárlattal kapcsolódik a székelyföldi városban meghirdetett Zene Éve programsorozathoz.
Forrás: https://www.facebook.com/
Gálovits Rózsa székelyudvarhelyi könyvtáros a Nőszemköztben
Olvasni öröm. Sokan gondoljuk így, akik szeretünk egy izgalmas könyvben elmerülni, elveszni annak világában. Az olvasás gyógyít, tanít, formál, s bár magányos tevékenységnek tűnik, a könyvmolyokat ez a közös szeretet mégis összehozza.
Az Erdély TV 2022. április 22-i Nőszemközt músorában olvasni szerető vendégeket fogadtak: Gálovits Rózsát, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársát, Dr. Bodó Juliannát, kulturális antropológust, egyetemi professzort, valamint Csipán Bettit, az Anya olvas és könyvet kölcsönöz Facebook-csoport alapítóját.
Forrás és az adás felvétele itt: https://www.youtube.com/watch?
 |
| Gálovics Rózsa a 2019-es székelyudvarhelyi "A jövő könyvtára" elnevezésű szakmai konferencián |
A Művelődés Gyergyó-különszámának bemutatója
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban 2022. április 28-án Benkő Levente, a Művelődés főszerkesztője mutatta be a folyóirat Gyergyóról szóló különszámát, amelyben tizenhárom helyi szerző írása jelent meg: Bajna György, Balázs Katalin, Borsos Gyöngyvér, Csíki Károly, Ferencz Zoltán, Garda Dezső, Gergely Imre, Jánossy Alíz, Keresztes Franciska, Kis Portik Irén, Köllő Miklós, Seer Mihály és Szőcs Levente írt a maga szakterületéről. Ezzel egyidőben nyitották meg Könczey Elemér karikatúra-kiállítását.
Forrás: https://www.facebook.com/
Új fejezet a csíkszentgyörgyi könyvtár életében – interjú Ványolos Noémi könyvtárossal
A csíkszentgyörgyi könyvtár öt éven át zárva volt, miután nyugdíjba ment az előző könyvtáros. A tapasztalt könyvtáros helyét a fiatal Ványolos Noémi vette át, aki frissen végzett egyetemi hallgatóként nagyon boldog, hogy itthon dolgozhat, ráadásul abban a könyvtárban, ahol gyerekként sok időt töltött el. Mint mondta, ilyen téren nincs munkatapasztalata, de a könyveket nagyon szereti, és tervekből nincs hiány.
A könyvtár életéről, munkájáról, terveiről beszélgetett a Hargita Népe újságírója a fiatal könyvtárossal:
„(…) A megoldások embere vagyok, nem a kifogásoké, és ahhoz, hogy mindenki használni tudja a könyvtárat, meg kell tanulnunk egymással együttműködni. Sok pozitív visszajelzést kaptam, ami megerősíti bennem a reményt, hogy jól fogom végezni a munkát. Még mindig azt érzem néha, hogy kevés vagyok én mindehhez, de sokan biztatnak. Egy biztos: a könyvtár a legfontosabb.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/uj-
Kicsi a könyvtár, de nagy a lelkesedés – interjú Pál Apollónia bögözi könyvtárossal
Pál Apollónia négy gyerek édesanyja, és amikor meghirdették a könyvtárosi állást a faluban, azonnal jelentkezett, habár végzettsége szerint közgazdász. Gyerekei büszkék arra, hogy ő Bögözben a könyvtáros, és munkája eredményes, hiszen amikor dolgozni kezdett, 15 beiratkozott olvasó volt, viszont ma már több mint 250-en vannak.
A könyvtárossal Péter Ágnes, a Hargita Népe munkatársa beszélgetett.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/pal-
„Erdélyi Oscar”: őket díjazta 2022-ben az EMKE
Közzétette az idei díjazottai névsorát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.
2022-ben az EMKE Monoki István-díját Irina Rugină nyugalmazott könyvtáros vehette át – a romániai magyar könyvtárügy érdekében, azon belül is a Partiumban kifejtett értékmentő és értékközvetítő tevékenységéért. Laudálta Gurka-Balla Ilona, a méltatás szövegéből idézünk:
„Bevallása szerint mindig a könyvtár és könyvek bűvöletében élt, így a rendszerváltás évében örömmel jelentkezett a Bákóban meghirdetett könyvtárosi állásra, mivel akkor ott élt a családjával. Sikeres pályázata után, az elkövetkező 30 évben a könyvtári hivatásnak szentelte minden idejét. Politechnikai végzettsége van ugyan, de könyvtárosként érezte, hogy megtalálta hivatását és szívvel-lélekkel végezte ezt a szolgálatot.
Kezdetben egy fiókkönyvtárban dolgozott, majd a kölcsönzési osztályon felnőttek számára. Ott ismerkedett meg e nemes hivatás alapjaival, majd részt vett könyvtárosi képzéseken is. Nagyon szeretett ott dolgozni, de sajnos messze volt a szülővárosától, Nagyszalontától.
A sors úgy hozta, hogy sikerült hazajönnie a szalontai, Teodor Neş nevét viselő municípiumi könyvtárba, ahol könyvtárvezető lett. A Csonka-toronyban levő Arany János Emlékmúzeum melletti épületben volt a városi könyvtár. Itt teljesen más feladatokkal kellett szembenéznie mint a bákói könyvtárban: az olvasói szolgáltatások mellett a beszerzés, a könyvek feldolgozása, a katalóguscédulák készítése, a katalógus bővítése, a különböző témájú bibliográfiák összeállítása, a rendezvények szervezése a könyvtárban, a kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatallal, a Városi Tanáccsal, iskolákkal stb., mind az ő feladatkörébe tartozott ettől kezdve.
A könyvek beszerzésénél figyelembe vette minden korosztály olvasói igényeit, a kiadói újdonságokat, a könyvek árát, sőt a lakosság nemzetiségi arányát is. Az évek során több cikket írt kulturális évfordulók kapcsán a helyi kétnyelvű újságba (Jurnal salontan – Szalontai Napló). A Bihar megyei könyvtár által működtetett blogra is küldött beszámolókat az eseményekről, ezeket többnyire románul és magyarul is. Részt vett a megyei könyvtár internetes helytörténeti projektjében, ahova a város jellegzetes épületeiről küldött anyagot mindkét nyelven. A Bukarestben megjelenő Biblioteca című folyóiratba is küldött egy cikket a könyvtárról.
A Bihar megyei Gheorghe Şincai Könyvtár – Nagyvárad által az év legeredményesebb vidéki könyvtárának átadott Könyvtári Trófeát első alkalommal a nagyszalontai közkönyvtár kapta meg. (2007-ben).
Az évek elröpültek, és eljött az ideje a nyugdíjba menésnek is. De a kapcsolatot megőrizte, nemcsak a helyi, de az ország többi részén lakó kollégákkal is.
Rugina Irén szakmai nagyszerűségét bizonyítja, hogy több mint három évtizede rendületlen hittel, kitartó és kiváló szakmaisággal végezte könyvtárosi munkáját, szolgálta az erdélyi magyar és az egyetemes romániai könyvtárügyet, és áldozatkészséggel részt vállalt a könyvtár-népszerűsítő tevékenységekben az erdélyi kulturális életben. Ehhez a nagyszerű munkához nyugdíjas éveiben is kívánunk számára a jövőben sok erőt, jó egészséget és további szakmai sikereket.
Rugina Irén valóban méltó a legmagasabb szakmai elismerésre, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kiváló szakmai teljesítményt felmutató könyvtárosoknak ítél oda, és amelyet a Monoki-díj fémjelez.
Az EMKE díja mellett a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete is értékeli a díjazott munkáját különdíjjal, 2000 lej értékben.
Példaértékű, alázattal és a legnagyobb szerénységgel végzett munkája szolgáljon erkölcsi irányadóként, buzdításként kollégáinak és a szélesebb szakmai közösségnek.”
Szeretettel gratulálunk az elismerést elnyert kollégánknak és minden díjazottnak!
A díjazottak névsora itt olvasható: https://maszol.ro/kultura/
Forrás: Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének Facebook-csoportja
Mintha valakinek az egy éves idővonalát lapoznád – Szabó Károly könyvajánlója (videó)
"Szabó Karcsi nem szereti a képernyőn simogatni a könyveket. Lapozni szereti azokat. És belesüppedni a történetekbe, amelyek a könyvek lapjairól előbukkannak."
Szabó Károly fotográfus-filmrendező, székelyudvarhelyi könyvtáros a Nyikómente mellékvölgyében megbúvó kis faluban, Nagymedeséren él. A videófelvételen otthonának kertjében mesél kedvenc könyveiről, olvasmányokat ajánl, és azt is megosztja, hogyan vált olvasóvá.
‘Őt barna meg kék szemű, játékos farkasok őrzik, a mesebeli házikó tornáca nagyon zsúfolt, a szél imazászlókat ringat. A kuckó belseje is varázslatos, rengeteg szép anyag van benne, terítők, a függöny, a Farkaslakán kézzel szőtt szőnyeg, a fa bútorok és a kályha mind az otthon melegét hivatottak megteremteni. És ott laknak a könyvek is. A tetőtérben pedig munkakuckó van, sötétben, hiszen a filmekkel úgy jó dolgozni. A csendet a madárcsicsergés, a templom harangja és az azt követő kutyavonítás zavarja meg néha.’
"Könyvben nem nagyon lehet csalódni, vagy ha igen, akkor egyszerűen félreteszed" – mondja Szabó Károly.
A videó itt nézhető meg: https://uh.ro/mintha-
Forrás és a teljes cikk itt: https://arnikabolt.ro/mintha-
Megjelent a Korunk áprilisi száma
A 20. század folyamán alig néhány nőírónak sikerült hosszabb távon jelen lennie az erdélyi magyar irodalmi emlékezetben. A tematikus lapszám ennek lehetséges strukturális okait vizsgálja, és ugyanakkor előtérbe állít néhány jelentős életművet az elmúlt száz évből, számszerűsítve is a női jelenlét irodalomtörténeti arányait az évszázad irodalmi hagyományában. A megközelítések tágabb kereteket is megnyitnak – tanulmányokat olvashatunk a Trianon előtti Erdély irodalmi szalonjairól és a női szerepekről ezekben a szalonokban, a Janovics-féle filmes vállalkozások sztárszínésznőjéről, Berky Liliről, illetve a Berde Amál – Berde Mária művész testvérpár tevékenységéről. Ezáltal a női szerepek összművészeti összefüggései is kirajzolódnak Erdélyben. Külön tanulmányok szólnak Ignácz Rózsáról, Hervay Gizelláról, Harsányi Zimráról, illetve a kortárs Cseh Katalinról vagy Mărcuţiu-Rácz Dóráról. Könyvismertetéseket olvashatunk Láng Orsolya, Papp-Zakor Ilka, Fehér Imola, Medgyesi Emese friss köteteiről. A lapszám szerzői között találjuk Egyed Emesét, Tompa Andreát, Menyhért Annát, Kiss Noémit, Nagy Gabriellát, Szebeni Zsuzsát, Pál Emőkét, Láng Orsolyát, Varga Borbálát és másokat.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése