Égből hullott három alma

Manapság olyan kötet került a kezembe, amely által egy ritkaszép mesés világ végtelenségének titkaiba nyerhettem bepillantást. Narine Abgarjan az Égből hullott három alma című kötete túlnő a megszokott hétköznapokon. Hősei viszont egyszerű emberek, akik vegy kis örmény faluban élik mindennapjaikat. Maran, a helység, mintha magába szippantaná a valaha létezett Örményország mesés világát. Az a tény, hogy nehezen megközelíthető, már-már mágikus hatással bír. Viszont a benne lakók nem zárkóznak el a külvilágtól. Legfeljebb nem adnak akkora hangsúlyt a körülöttük végbemenő változásoknak.

A sorra bekövetkező megpróbáltatásokon átmenő falu népe – mint a háború, a sáskajárás, a patkányinvázió, a szárazság, és a vele járó éhínség – megtizedeli a lakosságot. Gyerekek halnak meg. Sokan el is vándorolnak. Mégis, mindezek a gondok nem tűntek akkora szörnyűségnek, mint a váratlan földrengés, ami kegyetlen pusztító erővel rontott a falura. A település fele egyik percről a másikra a mélybe zuhant, megszűnt létezni. A házak lakóikkal, kertjeikkel, jószágaikkal együtt a hulló gyász martalékává lettek.

A kis létszámmal rendelkező falucska az öregek tanyájává vált. Egy olyan hellyé, ahonnan hiányoznak a fiatalok. Nincs utánpótlás, akik vinnék tovább az élet dolgait. Ahogy mondani szokás: egy fecske nem csinál tavaszt, de azért mégis reménykedni kell… Ilyen visszatérő Anatolija unokája is, aki szívesen segítkezik, kijavít ezt-azt, amire éppen megbízzák. A nagyanyja házát ügyesen rendbe teszi. A véle érkező párja pedig, ami a letűnt világ ajándékaként szolgál, lerajzol, hogy valami fennmaradjon az egyre halványodó mágikus miliőből.

A tragikus sorsverte kis közösség mégis az élet szépségét, az egymás iránti ragaszkodást és megbecsülést tartja fontosnak.

Ezért is Anatolija és családjának története maga a csoda. Az életigenlés ritka tüneménye. A megpróbáltatások ellenére sem csüggednek. Tudják a saját dolgukat. Nem adják fel szokásaikat, amelyek tele vannak mesés történetekkel, varázslatokkal.

A kötet olvasása közben egy gazdag képet kapunk az örmény kultúra szokatlan és egyben káprázatosan szép mesés szellemiségéről, mindennapi dolgairól. Az emberek úgy próbálják kialakítani az életüket, hogy megelégedéssel töltse el őket nemcsak munkájuk, hanem általában tettüknek gyümölcse. A hagyományokhoz való ragaszkodás bizalmat szavaz a lét egyszerűségének.

A regény nemcsak érdekes, figyelemfelkeltő, hanem néhol mulatságos is. A mesés elemektől eltekintve a falu valóságos képét is meglátjuk. A beleszőtt titokzatos csodák alkotórészeit a már említett hagyományokban gyökerező népi kultúra teszi még vonzóbbá.

***

Ajánlom mindazoknak, akik kíváncsiak arra, hogy a nehéz helyzetekben miként lehet elesettként felállni, talpon maradni. A kötet az életigenlés szépségébe kalauzol el, a külvilágtól egy olyan elszigetelt univerzumba, ami a mai ember számára láthatatlan, már szinte nem is létezik.

Az az érzésem támadt, hogy többszöri olvasást igényel. A személyiségünk titkairól akadnak olyan finom utalások, amelyekhez a lélek bugyrainak hét lakattal lezárt részeibe is képes volt az író „ajtót nyitni”, bejuttatni minket, az olvasót. Kulcsot adott hozzá, hogy felfedezhessük az eddig ismeretlen régiónkat.

A művet Goretity József ültette át magyar nyelvre.

Borbé Levente,

könyvtáros

Mihai Eminescura emlékeztek Parajd község iskoláiban

Parajd község iskoláiban január 15-én megemlékeztünk a román költőről, Mihai Eminescuról. Az ő tiszteletére a Román Kultúra Napját is ünnepeljük.

 

A könyvtárban kiállítás volt a költészetéről. 

Pergamen papírra versek voltak nyomtatva (román, magyar és angol nyelven). "TOLLE LEGE" tekercseket helyeztünk el különböző helyekre. A román szakos tanárnők az órán beszéltek a költő életéről, munkásságáról. Verseket olvastak, és óra végén megzenésített verseket hallgattak.

 
A IV. osztályosok a tanítónők segítségével illusztrálták a "Somnoroase păsărele" című verset.

Köszönet mindenkinek, aki részt vállalt ezen tevékenység megszervezésében!

 

Forrás:  https://www.facebook.com/kelemen.rebeka.1/

Kelemen Rebeka,

könyvtáros

 

2025 Jókai Mór emlékév lesz

Fényképezte: Borbé Levente

A Magyar Országgyűlés a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére 2025-öt Jókai Mór-emlékévvé nyilvánította, tisztelegve a 200 éve született író előtt.

Jókai Mór a 19. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, regényíró, újságíró, szerkesztő és politikus.

Jókai Mór (1825. február 18. – 1904. május 5.)

1825-ben született a Komárom vármegyei Révkomáromban (ma Komárno, Szlovákia). Édesapja, Jókai József ügyvéd, édesanyja Pulay Mária. A család az evangélikus hitelvek szerint nevelte. 1848-ban feleségül vette Laborfalvi Rózát, híres színésznőt, akivel élete végéig boldog házasságban élt.

Győrben, Pápán és Kecskeméten tanult, majd a pápai református kollégiumban ismerkedett meg Petőfi Sándorral, aki később egyik legjobb barátja lett. Jogot tanult Komáromban, Pozsonyban és Pesten, de hamarosan az irodalom iránti vonzalma vált meghatározóvá.

1846-ban jelent meg első regénye, a „Hétköznapok”, amely azonnal sikert aratott.  Számos regényt írt, amelyek közül kiemelkednek: „Az arany ember”, „A kőszívű ember fiai”,  „Egy magyar nábob”, „Kárpáthy Zoltán”.  Művei a magyar nemzeti identitás, történelem és romantika témáit járják körül, emellett gazdag, színes prózastílusa kiemeli őt az irodalom nagyjai közül.

A szabadságharc idején aktívan részt vett a politikai életben és újságíróként a forradalom ügyét támogatta. Jókai a kiegyezés után politikai szerepet vállalt, az országgyűlés tagjaként képviselte a nemzeti ügyeket.

1904-ben hunyt el Budapesten. Temetése nemzeti gyász volt, emlékét szobrok, emlékművek és irodalmi rendezvények őrzik.

Fényképezte: Borbé Levente

Forrás és a teljes cikk itt: https://felvidek.ma/2025/01/04/jokai-mor-emlekev-kezdodott-tisztelegve-a-200-eve-szuletett-iro-elott/

A témához kötődő forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/irodalmi-evfordulok-2025-ben-jokai-mor-apaczai-csere-janos-jozsef-attila

ReMeK-e-hírlevél 2025/1. számából

Életre kelt mesék

2024. szeptember 15. és december 15. között zajlott a könyvtárnak a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesülettel közösen szervezett Mesés olvasójátéka. A háromfordulós vetélkedő célja ezúttal is a 10-11 éves gyermekek önálló olvasásra ösztönzése, illetve a népmesék megismerése volt.

A Mesés olvasójáték záróeseményére a Gyermekkönyvtár olvasótermében került sor, ahol az osztályok alkotó-fejlesztő foglalkozásokon vehettek részt az adventi időszakban, december 10. és 15. között: megtekinthették a beküldött munkákat, kipróbálhatták az általuk készített társasjátékokat, és hivatásos mesemondó, Szabó Enikő meseterapeuta előadásában hallgattak népmesét.

Mivel minden osztály nem tudott részt venni a programon, januárban is folytatódik a tevékenység. A foglalkozásokon mézeskaláccsal és teával is megvendégelték a kisdiákokat.

Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/eletre-keltek-a-mesek-a-konyvtarban.html

https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/1003981571777890

 

Megújult a könyvtár honlapja

A fennállásának 2024-ben ötvenedik évfordulójához érkezett könyvtár hivatalos weboldala teljesen megújult.

Könnyen áttekinthető, modern arculat, gyorsabb működés, számos új funkció, hogy még könnyebben hozzáférhessen az érdeklődő az állományhoz, programokhoz és hírekhez, valamint megtekintheti a rendezvények listáját, az új könyveket és az eseménynaptárt is. Több interaktív funkció is beépült az új honlapba, a közönség kérhet olvasmányajánlást, javasolhat könyvet beszerzésre, illetve megjegyzést, észrevételt is küldhet.

Link: www.kmkt.ro

Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/videos/1140704837759693/

Több mint 300 randevú 3 nap alatt

A Vakrandi egy könyvvel a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár egyik legnépszerűbb olvasásnépszerűsítő programja az utóbbi években. A „randizni” vágyók a könyvtár kölcsönző részlegén találkozhattak az előre becsomagolt vadonatúj könyvekkel, amelyeket a könyvtár az utóbbi időben vásárolt Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Csupán a könyv tartalmára, műfajára utaló információ segített a randizónak a választásban.

2024 decemberében több mint 300 randevúra került sor, mindössze 3 nap alatt.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1329/tobb-mint-300-randevu-mindossze-3-nap-alatt

 

Aláírták a Batthyáneum felújítására vonatkozó szerződést

Száznegyven millió eurót különítettek el a Kulturális Alapok (Temelii Culturale) projektre, amely a történelmi műemlékek megmentését és kulturális célú épületek felújítását foglalja magában, jelentette be 2024 decemberében Raluca Turcan kulturális miniszter. A projekt becsült nettó összköltsége 280 millió euró, amelyből 140 millió euró Románia hozzájárulása.

Célja több olyan jelentős romániai műemlék épület felújítása, restaurálása, amelyek kulturális intézmények székhelyéül szolgálnak, és 14 beruházást foglal magába. Ezek közül kettő van Erdélyben: a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum.

Raluca Turcan 2023 februárjában, gyulafehérvári látogatásán jelentette be, hogy az általa vezetett tárca az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának támogatásával újítaná fel a Batthyáneumot, ami prioritást képez a szaktárca számára. A miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy a támogatás összege 16 millió euró körüli volna.

A gyulafehérvári várban található Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak – tételesen a római katolikus egyház – visszakértek a román államtól. Az ingatlan és a közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.

A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot tartalmazó könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 2002-ben 25 millió dollárra biztosították, amikor rövid időre Németországba szállították.

Forrás: https://maszol.ro/belfold/Alairtak-a-szerzodest-megvan-a-penz-a-Batthyaneum-felujitasara

 

 Csillagösvény nyílt Székelyudvarhelyen

Összegyűjtötte Székelyudvarhely helytörténeti értékeit a Városi Könyvtárhoz tartozó Bibliofil Alapítvány, azokról kisfilmeket készítettek, amelyeknek QR-kódjait tanösvényen állítják ki, így bárki számára megtekinthetők lesznek. A Csillagösvény-projektben – a tanösvényt a felújított Csillagvizsgáló melletti sétányon alakítják ki – hatvan helytörténeti értéket, épületeket, természeti szépségeket, intézményeket és híres személyeket mutatnak be.

Szőcs Endre, a könyvtár igazgatója, a kezdeményezés ötletgazdája erről elmondta, a polgármesteri hivatal tavaly kérte fel a könyvtárhoz tartozó Bibliofil Alapítványt, hogy hozzanak létre kortárs és maradandó értéket a Csillagvizsgáló melletti tanösvényen. Akkor született az ötlet, hogy a város értékeiről készítsenek kisfilmeket, és ezeket helyezzék el mobileszközzel leolvasható kódok révén az információs táblákon.

A Bibliofil Alapítvány – pályázati forrást használva – végül hatvan helyi értékről forgatott kisfilmeket. Ezek egy részét a Székelyudvarhelyi Értéktárból választották ki, de számos más, nagy jelentőséggel bíró épületet, személyt és természeti látványosságot is bevettek a válogatásba. Fél év alatt készítették el az alkotásokat, amelyek egyenként egy-két perces anyagok, és videókat, képeket, illetve rövid ismertető szöveget tartalmaznak az adott témáról. A tanösvényen, a fémkorlátos sétányra 60 darab könyvméretű tábla kerül, amelyeken megjelenik egy ábra vagy portré az adott helytörténeti értékről, valamint négy QR-kód, ezek által érhető el a kisfilm magyar, román és angol nyelven, illetve egy koordináta, amely az épületek és természeti értékek esetében elvezeti az érdeklődőt azokhoz. A projektben közreműködött Szabó Károly és a Székelyföld Stúdió, ők készítették a kisfilmeket fele-fele arányban.

Forrás: https://www.hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/keszul-a-csillagosveny-udvarhelyen

 

„Heltai 450” kiállítás a 16. századi erdélyi könyves kultúráról

Kiemelt érdeklődésnek örvendett a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban szervezett „Heltai 450” kiállítás: a november elején megnyitott, a 16. századi erdélyi kultúrába bepillantást biztosító tárlat látogatási idejét 2024 végéig meg kellett hosszabbítani.

A házigazda könyvtár a Heltai-nyomda kiadványainak egyik legnagyobb gyűjteményét őrzi. A kiállításon megtekinthetőek voltak az első, Erdélyben nyomtatott magyar kalendárium nemrég azonosított lapjai, az első nyomtatott magyar meséskönyv és az első latin betűvel nyomtatott román szöveg is – mindez egy 16. századi kolozsvári nyomdához és annak vállalkozó szellemű vezetőjéhez kapcsolódva.

Kolozsvár a 16. században szabad királyi város volt, „éppen ezért sok olyasmi volt itt lehetséges, ami sok más magyarországi városban nem nagyon volt elképzelhető” – mondta bemutatójában Luffy Katalin, a könyvtár Különgyűjtemények osztályának munkatársa, aki Paula Ştefan kolléganőjével együtt a kiállítás kurátora.

Ebben a közegben kezdte el működését 1550-ben a leghosszabb életű 16. századi alapítású nyomda, amely 1660-ig, azaz 110 éven át volt meghatározó, a város határain túl is híres könyves műhely. Heltai Gáspár, a szász pap volt az, aki sikeressé tette ezt a vállalkozást, és akinek tevékenysége meghatározó a magyar kultúrtörténetben, annak ellenére, hogy felnőtt korában tanult meg magyarul: többek között neki köszönhető, hogy az antikva, azaz a latin betűk váltak a magyar nyomtatványok betűtípusává, hozzájárult a magyar helyesírás egységesítéséhez, magyar nyelvű szövegei pedig két évszázaddal később is alapolvasmánynak számítottak.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/heltai-gaspar-nyomdasz-konyvkiado-fordito-aki-450-eve-fuggetlen-nyomdat-mukodtetett

Sajtóvisszhang: https://transtelex.ro/kultura/2024/11/23/heltai-gaspar-nyomda-16-szazad-kolozsvar-kiallitas

https://foter.ro/nagyitas/heltai-450-n-regi-konyves-kiallitas-ami-a-16-szazadi-erdelyi-kulturaba-nyujt-bepillantast

Fejlesztések a gyergyószentmiklósi Erőforrásközpont szakkönyvtárában

A Gyergyói Közösségi Erőforrásközpont szakkönyvtára 2014-ben jött létre, állományában jelenleg mintegy ezer kötet található. Célja, hogy szakmai erőforrásokat biztosítson a térség egyetemistáinak és szakembereinek, olyan könyveket, amelyek az egyetemi oktatásban nélkülözhetetlenek és a helyi könyvtárakban nem elérhetők. Jelenleg a legnagyobb kötetszámot kitevő, szociális munka, pszichológia, pedagógia és tanulásmódszertan, szociológia témájú könyvek mellett kisebbségkutatás, nemzetközi kapcsolatok, filozófia, politológia, jog, kommunikáció, szervezetfejlesztés, karriertanácsadás és coaching szakkönyvek is megtalálhatók az állományban. A könyvtár elsődleges célcsoportja a térség azon fiataljai, akik különböző erdélyi városok egyetemein tanulnak, körülbelül 300 személy.

2023-ban modernizálták a könyvtár honlapjának tartalomkezelő rendszerét és új online nyilvántartási rendszert vezettek be, amely a https://eroforraskozpont.ro/ujkonyvtar címen érhető el. Ebbe az új rendszerbe az állományból mintegy 200 könyvet sikerült feltölteni, és emellett további 687 könyv és folyóirat adatai voltak elérhetők az érdeklődők számára a régi online adatbázisban.

A 2024-ben lebonyolított fejlesztési projekt elsődleges célja az volt, hogy a könyvtár honlapját fejlesszék tovább: minél több könyvet vezessenek át a régi rendszerből az újba, készítsenek egy olyan menüt, amely segítségével könnyebben lehet navigálni a könyvek kategóriái között, és felhasználóbarátabbá tegyék a könyvtár kezdőoldalát.

Forrás: https://civilgyergyo.ro/kavalkad/3436-idei-fejlesztesek-az-eroforraskozpont-szakkonyvtaraban-2024.html

 

Könyvbemutató Baróton - Vérrel írott levelek és háborús karácsonyok

A vargyasi származású bencédi unitárius lelkésznő, Makkai-Ilkei Ildikó a baróti Tortoma Önképzőkör összejövetelén is bemutatta 2024. december 10-én az Ilkei Ferenc és családja levelezése 1915–1918 című, a helybeli Tortoma Kiadónál 2023-ban megjelent kötetet. Az általa és Pozsony Ferenc néprajzkutató által szerkesztett könyv apai nagyapja testvérének, a vargyasi Ilkei Ferencnek az I. világháború frontjairól hazaküldött leveleit tartalmazza.

Összesen 470 ilyen levél maradt fenn egy régi ládafiában, amelyek által a szülőföldjéhez és családjához a maga egyszerűségével és szerénységével a végletekig ragaszkodó magyar katona életébe s egyúttal őseink 110 évvel ezelőtti mindennapjaiba nyerhetünk érzelmes, megható betekintést.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170512/verrel-irott-levelek-es-haborus-karacsonyok-konyvbemutato-baroton

 

A Kalot olvasóklub székelykeresztúri találkozója

A Kalot Olvasóklub öt városban, összesen tizenhárom csoportban működik. A klubtagok havonta találkoznak, és szakmai vezető irányításával megosztják egy-egy könyvhöz kötődő élményeiket. A klub működését Hargita Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány támogatja. Decemberi, székelykeresztúri találkozójukon Alina Nelega Mintha mi sem történt volna című könyvét Moldován-Szeredai Noémi, az olvasóklub helyi csoportjának tagja ismertette.

A Ceaușescu-diktatúra utolsó évtizedében látjuk egy fiatal lány életét egy erdélyi városban, majd követjük a kolozsvári egyetemi évei alatt, aztán munkahelyein. Mindezt olvasva csontig hatoló a rég „elfeledett” érzés és hangulat, hogy milyen volt a diktatúrában létezni, élni, átélni és megélni.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/muhely/de-mit-tehettem-volna-vegeztem-tovabb-a-dolgomat

 

Láng Zsolt író Mészöly Miklós-díjas

Láng Zsolt író kapja a 2025-ös Mészöly Miklós-díjat, írja közleményében a Mészöly Miklós Egyesület. A szatmári születésű, József Attila-díjas prózaírót, szerkesztőt a zsűri az eddigi, egyenletesen magas színvonalú irodalmi teljesítményéért és különösen Az emberek meséje című regényéért (Jelenkor, 2024) részesíti az elismerésben.

A Mészöly Miklós-díj korábbi díjazottja volt többek között Márton László, Darvasi László, Borbély Szilárd, Szvoren Edina, Bartók Imre és Tompa Andrea.

A Mészöly Miklós Egyesület 2004-ben alapította a Mészöly Miklós-díjat, amelyet olyan íróknak ítélnek oda, akik jelentős szépirodalmi, kritikusi vagy irodalomtörténészi életművet hoztak létre, és fontos társadalmi kérdésekben hallatják a hangjukat. A díjat minden évben a Mészöly Miklós születésének évfordulóján rendezett emléknapon adják át az író szülővárosában, Szekszárdon.

Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2024/12/19/lang-zsolt-iro-meszoly-miklos-dij

 

Interjú Vermesser Levente költővel

Vermesser Levente költő 1969-ben született Csíkszeredában. Balánbányán nőtt fel, ahol immár két és fél évtizede tanít magyar irodalmat. Nem tartozik a grafomán szerzők közé: eddig egy verseskötete jelent meg 2006-ban, a következő pedig 2025-ben kerül az olvasók elé Odakint és idebent címmel. A Főtér portál megkeresésére olyan kérdésekre válaszolt, mint az, hogy hová tűnt Tótosbánya, hogyan tett tönkre egy ígéretes bányamérnöki karriert Villon, hogyan lehet az ember határszökevény 80 kilométerre a legközelebbi határtól, miből készült a Vidra nevű konyak, hogyan szárnyalt a költészet a ’90-es évek legelejének eufóriájában, mi az az Éber csoport, hogyan fejlesztettek ki saját tolvajnyelvet a tagjai, hogyan sikerült (majdnem) felgyújtaniuk egy nevezetes kolozsvári bentlakásszobát, milyen esélyei vannak a költészetnek az új középkorban?

Forrás és a beszélgetés itt: https://foter.ro/nagyitas/bszerintem-csak-orultunk-az-eletnekr-n-interju-vermesser-levente-koltovel

 

Beszélgetés Birta-Székely Noémi irodalomterapeutával

Az Erdélyi Naplónak nyilatkozott Birta-Székely Noémi kolozsvári irodalomterapeuta, egyetemi oktató olvasásnépszerűsítésről, valamint arról is, hogy „TikTok-generációknak” milyen a kapcsolata a könyvvel, a betűkből kibomló „teremtett világgal.

– Sajnos nem tudom azt mondani, hogy sokan sokat olvasnak, de van egy réteg, amelynek tagjai igen. Ők szeretik a szépirodalmat, így keresik azokat a lehetőségeket, ahol ezeket az élményeket megoszthatják. A világjárvány óta fellángolt az olvasás iránti igény, hiszen a bezártság kiváltotta az emberekből, hogy kapcsolódjanak az irodalomhoz: megtapasztalták, hogy az olvasásnak mentálhigiénés szempontból is sok a pozitív hatása. Elszaporodtak a könyvklubok, könyves események. Sok olyan egyetemi hallgatóm van, aki arról számol be, hogy gyerekkorában esténként nem olvastak neki mesét, hanem rajzfilmet nézett.

A TikTok-on megjelent a BookTok jelenség, amelynek keretében mindenféle könyves tartalmakat osztanak meg a tartalomgyártók. Ha ezt egy influenszer teszi, hajlamosak követni a fiatalok. Szerintem nem leírni kellene a „TikTok-nemzedéket”, hanem kiaknázni ezt a csatornát, azért, hogy megtaláljuk velük a közös hangot. A különböző közösségi hálók használata ma már elengedhetetlen az információáramlás szempontjából. Ezeken a hálózatokon tartjuk a kapcsolatot, kapunk hírt különböző eseményekről. A hallgatóimmal hét éve vezetünk olvasóklubot, fenn vagyunk a közösségi hálókon is, nemrég a tanszéken könyvkuckót hoztunk létre szabadkönyvespolccal, hagyományjelleggel február 14-én, a Könyvajándékozás Világnapján. Könyveket gyűjtünk és adományozunk rászoruló gyerekeknek, mesemondó műhelyt vezetünk stb., de a fiataloknak még így is nagyon kevés százaléka olvas, ezt tapasztalom.

Forrás és a teljes interjú itt: https://erdelyinaplo.ro/kultura/olvasasnepszerusites-tiktokon-n-az-onkifejezes-megvaltozott-tereiben-is-el-a-konyv-az-irodalom-iranti-igeny

 

Kiadták Szilágyi István befejezetlen regényét

Szilágyi István (1938–2024) Kossuth-díjas kolozsvári író Az emlékezés göröngyein című befejezetlen regényét a 10. adventi könyvvásáron mutatták be Kolozsváron.

A Kő hull apadó kútba megjelenése után íródott, cselekményideje végighúzódott volna a huszadik század első felén, egészen a hatvanas évekig, egy Jajdonból Kolozsvárra került munkáslány elbeszélésében. Egy munkáslányéban, aki nehéz időket él meg az első világháborútól kezdve: amikor a „román világ” jön, majd megint, rövid időre, „magyar világ” lesz, az 1944 hozta újabb rendszerváltozás napjaiban – keresztül-kasul megy rajta a történelem, de mindig talpra esik. A szerzői szándék egy ellen-Szendy Ilka megteremtése volt, egy „női Kakuk Marcié”, akit hány-vet a sors, ám „mindig felül marad azzal, hogy mindenki alá került”. Mindvégig „fogvacogva örvend”, hogy dolgozhat, bevallja, a mozgalmár szeretői sulykolta eszmékből semmit sem ért, de ha megjegyezné őket, mint a kátét, akkor sem tudna mit kezdeni velük. Az emlékezés göröngyein lépkedve, bukdácsolva maga igazát keresve idáig jut el, itt akad el.

Az MMA Kiadó gondozásában 2018 óta megjelent Szilágyi-kötetek sorába méltó módon illeszkedik Az emlékezés göröngyein – befejezetlenségében is teljessé téve az életművet.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/szilagyi-istvan-befejezetlen-regenyet-mutatjak-be-a-kincses-varosban

 

A székelyudvarhelyi színjátszás több mint 200 évéről

A székelyudvarhelyi színjátszás több mint kétszáz évén vezet végig Katona Zoltán új kötete. A játék szeretetét, a szórakozás, a művelődés iránti igényét egykor a vándorszínészek előadásain élhette ki a városi polgár, az ív a Népszínházon át vezet el a több mint negyed évszázados Tomcsa Sándor Színházig.

Tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, akkor merült fel a könyv megírásának ötlete – mondta a kötet 2024. december 21-i, udvarhelyi bemutatóján Katona Zoltán újságíró, több helytörténeti, ismeretterjesztő könyv szerzője. Nagy Pál színházigazgató támogatta a kezdeményezést, és egyéves alkotói munka után a teátrum kiadásában megjelenhetett a Szerepét adá jelesen című kötet. Alapját korabeli leírások, dokumentumok helyi és más városok (pl. Kolozsvár) újságjaiban megjelent cikkek, fényképek képezik. Az amatőr és profi udvarhelyi színjátszás bő két évszázados történetet kronologikus sorrendben fűzte fel a szerző.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/szerepet-ada-jelesen

 

 Az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár kutatható iratanyagának repertóriuma

A 75 éve történt államosításra emlékezve került sor a Kisebb Testvérek Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartománya által szervezett könyvbemutatóra 2024. december 11-én Kolozsváron, ahol ismertették a Jonica Xénia által összeállított, Repertórium és a Minket, Isten, igazán próbára tettél! Az államosítás 75. évének évfordulójára című kiadványokat.

Az állambiztonsági szervek által 1949-ben elkobzott ferences kolostor iratanyagának és könyvtárának feldolgozását célzó munka ötlete már 2016-ban felmerült, amikor visszaszolgáltatták a kolozsvári kolostorépületet, és ennek felújításakor előkerült néhány doboznyi iratanyag. Így született meg az ötlet, hogy az esetlegesen más kolostorokban is fennmaradt – sokszor méltatlan körülmények között hányódó – iratanyagot gyűjtőlevéltárban összegyűjtve, feldolgozva, a kutatók számára elérhetővé kellene tenni, ennek kivitelezésére pedig Jonica Xénia vállalkozott.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/az-erdelyi-ferences-gyujtoleveltar-szuletese-kialakulasa

 

Marton Lili olyan messzire utazott, hogy még az emléke sem talál haza

Száztíz éve, 1914. december 12-én született Marton Lili, az utazó gyermekíró, aki határtalan kíváncsisággal és mély emberséggel fordult a világ felé. Minden utazásából hozott valamit magával, hogy megmutassa, milyen gazdag és sokszínű lehet az emberi összetartozás. Ma mégis úgy tűnik, hogy Marton Lili története messzire sodródott az emlékezet térképéről. Az ő nevével 2014-ben, századik születésnapján sem foglalkoztak különösebben, életműve alig elérhető, hagyatéka sorsáról sem tudni semmit, mintha az idők során maga az emlékezés is eltévedt volna. Talán ez a 110. évforduló lehetne a pillanat, amikor neve hazatalál. Mert amit Marton Lili megteremtett, nem csak egy irodalmi életmű – hanem egy olyan világ, ahol egymás megértése az emberi kapcsolatok alapja.

Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/12/28/marton-lili-110-ev-emlekezes

Szerkesztők:

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

 

Januári évfordulók 2025

465 esztendeje, 1560. január elsején született Joachim du Bellay francia költő és kritikus.

 

110 éve, 1915. január elsején született Branko Ćopić szerb író és novellista.

80 éve, 1945. január elsején született Ferenczes István székely-magyar költő, író, újságíró és szerkesztő.

45 éve, 1980 január elsején hunyt el Tamkó Sirató Károly vajdasági magyar író, költő, művészetfilozófus és műfordító.

35 éve, 1990. január elsején hunyt el Xavier Abril perui költő, esszéíró és irodalomkritikus.

30 éve, 1995. január elsején hunyt el Kovalik Károly magyar újságíró és riporter.

10 éve, 2015. január elsején hunyt el Drahoslav Machala szlovák író és újságíró.

5 éve, 2020 január elsején hunyt el Tandori Ágnes magyar író és műfordító.

455 esztendeje, 1570. január másodikán született Luis Vélez Guevara spanyol drámaíró és író.

105 éve, 1920. január másodikán született Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus.

80 éve, 1945. január másodikán hunyt el Gulácsy Irén magyar író, színműíró.

50 éve, 1975 január másodikán hunyt el Carlo Levi olasz író, költő, festő, orvos és politikus.

40 éve, 1985 január másodikán hunyt el Jacques de Lacretelle francia író.

25 éve, 2000. január másodikán hunyt el Patrick O'Brian (Richard Patrick Rush) angol író, novellista és műfordító.

2130 esztendeje i. e. 106. január harmadikán született Marcus Tullius Cicero római író, filozófus és politikus.

185 éve, 1840. január harmadikán született Ján Karafiát cseh író, költő, evangélikus lelkész és teológus.

150 éve, 1875. január harmadikán hunyt el Pierre Larousse francia filológus, nyelvész, lexikológus és tanár.

140 éve, 1885. január harmadikán született Lesznai Anna magyar költő, író, grafikus és iparművész.

110 éve, 1915. január harmadikán született Békés Gellért magyar teológus, irodalmár, költő és bencés szerzetes.

110 éve, 1915. január harmadikán született Pierre Courtade francia író, esszéíró és újságíró.

45 éve, 1980 január harmadikán hunyt el Joy Adamson (Friederike Victoria Gessner) sziléziai születésű kenyai természetvédő és író.

25 éve, 2000 január harmadikán hunyt el Kautzky Norbert magyar költő és író.

240 éve, 1785. január negyedikén született Jakob Grimm német mesegyűjtő, nyelvész, irodalomtudós jogász és könyvtáros.

105 éve, 1920. január negyedikén hunyt el Benito Pérez Galdós spanyol novellista, újságíró és drámaíró.

85 éve, 1940. január negyedikén született Kao Hszing-Csien (Gao Xingjian) kínai író és drámaíró.

65 éve, 1960. január negyedikén hunyt el Albert Camus francia író, drámaíró és filozófus. Ismert művei: Közöny, A pestis, Sziszüphosz mítosza, Caligula, A lázadó ember.

60 éve, január negyedikén hunyt el Thomas Stearn Eliot amerikai születésű angol költő, drámaíró, esszéista és kritikus.

20 éve, 2005. január negyedikén hunyt el Guy Davenport amerikai író, műfordító, festő és tanár.

5 éve, 2020 január negyedikén hunyt el Lorenza Mazzetti olasz író, filmrendező és forgatókönyvíró.

750 esztendeje, 1275. január ötödikén hunyt el Fudzsivara (Fujiwara) no Tameie japán költő.

560 esztendeje, 1465. január ötödikén hunyt el I. Károly orléans-i herceg (Charles I d'Orléans) francia költő.

115 éve, 1910. január ötödikén született Petelei István erdélyi magyar író, újságíró, lapszerkesztő, színház és zenekritikus.

115 éve, 1910. január ötödikén született Holló Ernő székely származású magyar költő, újságíró és szerkesztő.

90 éve, 1945. január ötödikén hunyt el Szabó Dezső erdélyi magyar író, költő, kritikus és publicista.

205 éve, 1820. január hatodikán született Degré Alajos magyar író, ügyvéd és forradalmár.

145 éve, 1880. január hatodikán született Balogh István székely-magyar író, színműíró és jogász.

120 éve, 1905. január hatodikán született Kazys Boruta litván író, költő és politikus.

70 éve, 1955. január hatodikán hunyt el Jevgenyij Viktorovics Tarle (Yevgeny Viktorovich Tarle) orosz történész, történetíró és író.

700 esztendeje, 1325. január hetedikén hunyt el Dom Dinis portugál király és költő.

305 esztendeje, 1715. január hetedikén hunyt el François Fénelon francia teológus, költő és író.

295 éve, 1730. január hetedikén hunyt el Árni Magnusson izlandi-dán filológus, pap, a régi kéziratok gyűjtője.

100 éve, 1925. január hetedikén született Gerald Malcolm Durrel brit író és zoológus. Népszerű alkotásai: Családom és egyéb állatfajták, Állatkert a poggyászomon, Léghajóval a világ körül, Noé bárkáján stb.

80 éve, 1945. január hetedikén hunyt el Szécsi Ferenc magyar író, nyelvész és művelődéstörténész.

20 éve, 2005. január hetedikén hunyt el Pierre Daninos francia író és humorista.

10 éve, 2015. január hetedikén hunyt el Tadeusz Konwicki lengyel író, forgatókönyvíró és filmrendező.

5 éve, 2020 január hetedikén hunyt el Elisabeth Lee Wurzel amerikai író és újságíró.

330 esztendeje, 1965. január nyolcadikán született Pavol Jakobaei szlovák egyházi író.

120 éve, 1905. január nyolcadikán született Grandpierre Lajos magyar író, újságíró és szerkesztő.

50 éve, 1975. január nyolcadikán hunyt el Botond-Bolics György magyar író és mérnök.

25 éve, 2000 január nyolcadikán hunyt el Apor Elemér magyar költő, író, újságíró és lapszerkesztő.

185 éve, 1840. január kilencedikén született Akaki Cereteli (Tsereteli) grúz költő, író, publicista és politikus.

140 éve, 1885. január kilencedikén született Bengt Berg svéd író, fotós és ornitológus.

135 éve, január kilencedikén született Karel Čapek cseh író, drámaíró és elbeszélő.

135 éve, január kilencedikén született Kurt Tucholsky német író, drámaíró és elbeszélő.

35 éve, 1990. január kilencedikén hunyt el Cemâl Süreya (Cemalettin Seber) kurd származású török költő és író.

5 éve, 2020 január kilencedikén hunyt el Mike D. Resnick amerikai sci-fi író.

5 éve, 2020 január kilencedikén hunyt el Euphrase Kezilahabi tanzániai író, költő és színműíró.

115 éve, 1915. január tizedikén született Adonyi Borbála (Bori néni) magyar ifjúsági író és pedagógus.

115 éve, 1910. január tizedikén született Aadu Hint észt író és novellista.

105 éve, 1920. január tizedikén született Csanádi Imre magyar költő, író, műfordító, balladagyűjtő, publicista és szerkesztő.

60 éve, január tizedikén hunyt el Behr Blanka magyar író és színműíró.

40 éve, 1985 január tizedikén hunyt el André Bjerke norvég költő, író és műfordító.

15 éve, 2010. január tizedikén hunyt el Rády Krisztina magyar műfordító, kulturális szervező, író és producer.

10 éve, 2015. január tizedikén hunyt el Robert Stone amerikai író, novellista és újságíró.

80 éve, 1945. január tizenegyedikén hunyt el Ligeti Ernő erdélyi magyar író, publicista és szerkesztő.

80 éve, 1945. január tizenegyedikén hunyt el Ada Negri olasz költő és író.

5 éve, 2020 január tizenegyedikén hunyt el Sabine Deitmer német krimiíró és műfordító.

145 éve, 1880. január tizenkettedikén született Lengyel Menyhért magyar drámaíró, forgatókönyvíró, szerkesztő és szociográfus.

95 éve, 1930. január tizenkettedikén született Csák Gyula magyar író, drámaíró, forgatókönyvíró, szerkesztő és szociográfus.

60 éve, január tizenkettedikén hunyt el Lorraine Hansberry amerikai drámaíró és író.

160 éve, 1865. január tizenharmadikán hunyt el Józef Dzierzkowski (Bolesta) lengyel író és újságíró.

120 éve, 1905. január tizenharmadikán született Ábel Olga székely származású magyar író, újságíró és műfordító.

80 éve, 1945. január tizenharmadikán született Szabó Dezső erdélyi magyar író, kritikus és publicista.

65 éve, 1960. január tizenharmadikán hunyt el Sibilla Aleramo olasz író, költő és női aktivista.

305 esztendeje, 1720. január tizennegyedikén született Daniel Polixénia erdélyi magyar író.

140 éve, 1885 január tizennegyedikén született Dénes Zsófia magyar író és újságíró.

10 éve, 2015. január tizennegyedikén hunyt el Andrassew Iván magyar író és újságíró.

230 éve, 1795. január tizenötödikén született Bölöni Farkas Sándor székely-magyar író, műfordító, utazó és művelődésszervező.

230 éve, 1795. január tizenötödikén született Willem de Clercq holland költő és író.

230 éve, 1795. január tizenötödikén született Alekszandr Szergejevics Gribodejov (Alexander Sergeyevich Griboyedov) orosz drámaíró és diplomata.

170 éve, 1894. január tizenötödikén született Mihai Eminescu (Mihail Eminovici) román költő, színműíró, újságíró és író.

45 éve, 1980. január tizenötödikén hunyt el Gál György Sándor magyar író és zenetörténész.

175 éve, 1850. január tizenhatodikán született Endrődi Sándor magyar költő, író és műfordító.

175 éve, 1850. január tizenhatodikán született Pierre Loti (Julien Louis Marie Viaud) francia író, esszéíró, újságíró és tengerésztiszt.

120 éve, 1905. január tizenhatodikán született Anna Sakse lett írónő, szerkesztő, Lettország népművésze.

45 éve, 1980. január tizenhatodikán hunyt el Kajtsa Ferenc székely-magyar költő és plébános.

15 éve, 2000. január tizenhatodikán hunyt el Fekete Gyula magyar író, újságíró és szociográfus.

15 éve, 2010. január tizenhatodikán hunyt el Erich Segal amerikai forgatókönyvíró, producer és filmrendező.

425 esztendeje, 1600. január tizenhetedikén született Pedro Calderón de la Barca spanyol költő és drámaíró.

130 éve, 1895. január tizenhetedikén született Mécs László (Martoncsik József) szerzetes, költő és lapszerkesztő.

110 éve, 1915. január tizenhetedikén született Benedek István magyar író, orvos és művelődéstörténész.

30 éve, 1995. január tizenhetedikén hunyt el Miguel Torga portugál költő, naplóíró, esszéíró és természettudós.

25 éve, 2000. január tizenhetedikén hunyt el Andrej Hieng szlovén író, drámaíró és színházi rendező.

270 éve, 1755. január tizennyolcadikán született Ondrej Plachý szlovák író, költő és lelkész.

65 éve, 1960. január tizennyolcadikán hunyt el Nahit Sirri Örik török író, színműíró, újságíró és kritikus.

5 éve, 2020 január tizennyolcadikán hunyt el Gáspár András magyar sci-fi és fantasy író.

305 esztendeje, 1720. január tizenkilencedikén született Franciszek Bohomolec lengyel drámaíró, író, nyelvész és színházi reformer.

125 éve, 1900. január tizenkilencedikén született Mihail Vasziljevics Iszakovszkij orosz költő és lapszerkesztő.

55 éve. 1970. január tizenkilencedikén hunyt el Hamza Humo bosnyák-szerb költő, író lapszerkesztő és újságíró.

40 éve, 1985 január tizenkilencedikén hunyt el Juan Antonio Corretjer Puerto-Rico-i költő, újságíró és politikus.

120 éve, 1905. január huszadikán hunyt el Dmitrij Vasziljevics (Vasiljevič) Averkiev orosz író, színműíró és kritikus.

210 éve, 1815. január huszonegyedikén hunyt el Matthias Claudius német költő és újságíró.

155 éve, 1870. január huszonegyedikén hunyt el Alekszandr Ivanovics Herzen orosz író, filozófus és forradalmár.

145 éve, 1880. január huszonegyedikén hunyt el Ignazio Ciampi olasz költő, drámaíró, műfordító és irodalomtörténész.

120 éve, 1905. január huszonegyedikén született Wanda Wasilewska lengyel író, publicista és politikus.

75 éve, 1950. január huszonegyedikén hunyt el George Orwell (Eric Arthur Blair) angol író, kritikus és újságíró. Ismert művei: Hódolat Katalóniának, Légszomj, Állatfarm, 1984.

25 éve, 2000 január huszonegyedikén hunyt el Victor Cavallo olasz színész underground író és költő.

20 éve, 2005 január huszonegyedikén hunyt el Theun de Vries holland író és költő.

5 éve, 2020 január huszonegyedikén hunyt el Terry Jones walesi származású angol író, forgatókönyvíró, történész, komikus, színész és rendező.

80 éve, 1945. január huszonkettedikén hunyt el Else Lasker-Schüler német költő és drámaíró.

80 éve, 1945. január huszonkettedikén hunyt el Székely Tibor magyar író és újságíró.

155 éve, 1870. január huszonharmadikán hunyt el Eugène Labiche francia drámaíró és író.

150 éve, 1875. január huszonharmadikán hunyt el Charles Kingsley angol író és történész.

105 éve, 1920. január huszonharmadikán született Létay Lajos erdélyi magyar költő, író, szerkesztő, publicista, tanár és képviselő.

25 éve, 2000. január huszonharmadikán hunyt el Gréda József erdélyi magyar költő, író és műfordító.

5 éve, 2020 január huszonharmadikán hunyt el Gudrun Pausewang német sci-fi író.

250 éve, 1775. január huszonnegyedikén született Friedrich Wilhelm Joseph Schelling német drámaíró, költő és filozófus.

195 éve, 1830. január huszonnegyedikén született Pietro Cossa olasz drámaíró, író, énekes és tanár.

95 éve, 1930. január huszonnegyedikén született Nyárádi Szabó Zoltán székely-magyar költő és sportoló.

60 éve, 1965. január huszonnegyedikén hunyt el Winston Churchill angol miniszterelnök, politikus és író.

125 éve, 1900. január huszonötödiken született Fekete István magyar író, forgatókönyvíró és elbeszélő. Népszerű regényei: Kele, Lutra, Tüskevár, Bogáncs, Téli berek, Hú.

85 éve, 1940. január huszonötödikén született Jakabos Ödön székely-magyar író és utazó.

35 éve, 1990. január huszonötödikén hunyt el Dámaso Alonso spanyol író és filológus.

20 éve, 2005. január huszonötödikén hunyt el Manuel Lopes zöld-foki-szigeteki író.

5 éve, 2020 január huszonötödikén hunyt el Tor Obrestad norvég költő és író.

750 esztendeje, 1275. január huszonhatodikán hunyt el Ulrich von Liechtenstein német lovagköltő.

170 éve, január huszonhatodikán hunyt el Gérard de Nerval (Labrunie) francia költő, író, drámaíró és műfordító.

130 éve, 1895. január huszonhatodikán hunyt el Komjáthy Jenő magyar költő.

125 éve, 1905 január huszonhatodikán született Tamkó Sirató Károly vajdasági magyar író, költő, művészet filozófus és műfordító.

25 éve, 2000 január huszonhatodikán hunyt el Jean Claude Izzo francia író és újságíró.

25 éve, 2000 január huszonhatodikán hunyt el A. E. van Vogt kanadai sci-fi író.

5 éve, 2020 január huszonhatodikán hunyt el Hubert Mingarelli francia író.

110 éve, 1915. január huszonhetedikén született Gyurcsó István felvidéki magyar költő és újságíró.

105 éve, 1920. január huszonhetedikén született Vladimir Ciokov romániai szerb költő.

80 éve, 1945. január huszonhetedikén hunyt el Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész és műfordító. Ismert művei: A Pendragon legenda, Utas és holdvilág, A királyné nyaklánca, Gondolatok a könyvtárban, A magyar irodalom története, a világirodalom története.

30 éve, 1995. január huszonhetedikén hunyt el Jean Tardieu francia költő és író.

15 éve, 2010. január huszonhetedikén hunyt el Jerome David Salinger amerikai író és esszéíró. Ismert művei: Zabhegyező, Franny és Zooey, Magasabbra a tetőt ácsok, Seymour: Bemutatás.

220 éve. 1805. január huszonnyolcadikán hunyt el Csokonai Vitéz Mihály nagy magyar költő, író és műfordító.

205 éve, 1820 január huszonnyolcadikán hunyt el Pálóczi Horváth Ádám magyar költő, író és hagyománygyűjtő.

70 éve, 1955. január huszonnyolcadikán hunyt el Török Sophie (Tanner Ilona) felvidéki származású magyar írónő és költő.

305 éve, 1720. január huszonkilencedikén született Franciszek Bohomolec lengyel író, drámaíró és nyelvész.

165 éve, 1860. január huszonkilencedikén született Anton Pavlovici Csehov orosz író és drámaíró. Ismert alkotásai: Platonov, A csinovnyik halála, Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert.

155 éve, 1870. január huszonkilencedikén született HenryBordeaux francia író és ügyvéd.

145 éve, 1880. január huszonkilencedikén született Bodor Aladár magyar költő, író, újságíró és gimnáziumi igazgató.

75 éve, 1950. január huszonkilencedikén született Vámos Miklós magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg, műfordító, kiadóigazgató és műsorvezető.

40 éve, 1985 január huszonkilencedikén hunyt el Martín Adán perui költő és író.

30 éve, 1995. január huszonkilencedikén hunyt el Herceg János vajdasági magyar író, műfordító és szerkesztő.

15 éve, 2005. január huszonkilencedikén hunyt el Efrájim Kishon (Kishont Ferenc) magyar származású izraeli író, drámaíró és humorista.

10 éve, 2015. január huszonkilencedikén hunyt el Colleen McCullough ausztrál írónő. Népszerű műve a Tövismadarak.

10 éve, 2015. január huszonkilencedikén hunyt el Rod McKuen amerikai költő, énekes és dalszerző, valamint színész.

10 éve, 2015. január huszonkilencedikén hunyt el Kővári Péter magyar újságíró, televíziós szerkesztő és rendező.

5 éve, 2020 január huszonkilencedikén hunyt el Christoph Meckel német író, fordító és grafikusművész.

195 éve, 1830. január harmincadikán hunyt el Virág Benedek (Ádám Ignác) magyar költő, műfordító, történetíró és tanár.

195 éve, 1830. január harmincadikán született Petre Ispirescu román író, mesegyűjtő, folklorista és nyomdász.

30 éve, 1995. január harmincadikán hunyt el Gérald Malcolm Durrel brit-ír-angol zoológus és író.

30 éve, 1995. január harmincadikán hunyt el Schuller Rudolf erdélyi magyar műfordító és író.

20 éve, 2005. január harmincadikán hunyt el Tar Sándor magyar író és szociográfus.

15 éve, 2010. január harmincadikán hunyt el Ferencz Zsuzsánna magyar író és újságíró.

90 éve, 1935. január harmincegyedikén született Óe Kenzaburó japán író és novellista.

85 éve, 1940. január harmincegyedikén hunyt el Jakiv Mamontov ukrán költő és író.

40 éve, 1940. január harmincegyedikén hunyt el Józef Mackiewicz lengyel író, újságíró és politikai kommentátor.

30 éve, 1995. január harmincegyedikén hunyt el George Abbott amerikai drámaíró, rendező és producer.

20 éve, 2005. január harmincegyedikén hunyt el Nel Benschop holland költő és pedagógus.

15 éve, 2005. január harmincegyedikén hunyt el Tomás Eloy Martínez argentin író, újságíró, forgatókönyvíró és esszéíró.

15 éve, 2005. január harmincegyedikén hunyt el Kage Baker amerikai sci-fi és fantasy író.

5 éve, 2020 január harmincegyedikén hunyt el Tornai József magyar író, költő és műfordító.

5 éve, 2020 január harmincegyedikén hunyt el Mary Higgins Clark amerikai író, gyermekkönyvíró.

Érdemes tudni

245 éve, 1780. január elsején jelent meg az első magyar nyelvű hírlap Pozsonyban, a Magyar Hírmondó.

125 éve, 1900. január elsején jelentették meg a Huszadik Század című magyar folyóirat első számát.

120 éve, 1905. január elsején született P. Ráduly Lajos Kolozs Ferencz-rendi áldozó pap, a csíksomlyói zárda könyvtárosa.

100 éve, 1925. január elsején született Sárosi Bálint János székely-magyar író, drámaíró, forgatókönyvíró, szerkesztő és szociográfus.

95 éve, 1930. január tizenkettedikén született Máté Jenő székely-magyar kovácsoltvas-művész.

25 éve, 1995. január elsején hunyt el Wigner Jenő Pál magyar-amerikai fizikus, matematikus és egyetemi oktató.

135 éve, 1890. január másodikán született Petres Kálmán székely-magyar katolikus pap, tanár és egyházi író.

20 éve, 2005. január harmadikán hunyt el Csajkovich Károly máramarosi születésű magyar erdőmérnök és politikus.

25 éve, 2000. január negyedikén hunyt el Demény István Pál erdélyi magyar irodalomtörténész és etnográfus.

115 éve, 1910. január hatodikán született Demeter Béla erdélyi magyar szociológus, újságíró, szerkesztő és politikus.

80 éve, 1945. január hatodikán született Székedi Ferenc székely-magyar újságíró, szerkesztő és műfordító.

30 éve, 1995. január hatodikán született Balás Gábor székely-magyar jogtörténész és író.

5 éve, 2020 január hatodikán hunyt el Biró Károly Ágoston székely-magyar villamosmérnök és tanszékvezető egyetemi tanár.

80 éve, 1945. január hetedikén született Bíró József partiumi magyar művészettörténész.

20 éve, 2005. december hetedikén hunyt el Albert Antal székely-magyar újságíró és szerkesztő.

185 éve, 1840. január nyolcadikán született Bagári József (Jožef Bagari) szlovén-magyar tankönyvíró, irodalmár és katolikus pap.

405 esztendeje, 1620. január kilencedikén a pozsonyi országgyűlés a székely származású magyar Bethlen Gábornak felajánlotta a királyi címet, de ő maradt a Magyarország fejedelme címnél.

240 éve, 1785. január tizedikén hunyt el Weis Ferenc magyar matematikus, csillagász és jezsuita szerzetes.

225 éve, 1800. január tizenegyedikén született Jedlik Ányos (István) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes és oktató.

150 éve, 1875, január 11-én hunyt el Luppiss János az önálló hajtással rendelkező torpedó feltalálója, aki az osztrák-magyar haditengerészetnél teljesített szolgálatot.

55 éve, 1970. január tizenegyedikén hunyt el Kiss Géza erdélyi jogász, jogtörténész és műfordító.

80 éve, 1945. január tizenkettedikén hunyt el Kúnos Ignác nyelvész, turkológus és folklorista.

130 éve, 1895. január tizenötödikén jelentették meg a Magyar Chemiai Folyóiratot először.

200 éve, 1825. január tizenhatodikán született Finály Henrik magyar klasszika-filológus és tanár.

135 éve, 1890. január tizenhatodikán hunyt el Szabó István székely-magyar főgimnáziumi tanár, szakíró, katolikus pap, a csíksomlyói főgimnázium kölcsönkönyvtárának alapítója.

105 éve, 1920. január tizenhatodikán hunyt el Krenner József Sándor magyar geológus, mineralógus és ásványkutató.

95 éve, 1930. január tizennyolcadikán született Bán Elek székely-magyar nyelvész, tankönyvíró és egyetemi tanár.

80 éve, 1945. január tizenkilencedikén született Tőzsér József Gyula székely-magyar könyvkiadó, könyvkereskedő és vállalkozó.

10 éve, 2015. január tizenkilencedikén hunyt el Kötő József erdélyi magyar pedagógiai és lélektani szakíró.

10 éve, 2015. január tizenkilencedikén hunyt el Farkas Magda erdélyi magyar dramaturg, színháztörténész és politikus.

755 esztendeje, 1270. január huszadikán Esztergomi Boldog Özséb a pálos rend megalapítója.

15 éve, 2010. január huszonegyedikén hunyt el Madár Lajos erdélyi magyar könyvtáros és bibliográfus.

25 éve, 2000 január huszonkettedikén hunyt el Korodi József erdélyi magyar pedagógus, muzeológus és restaurátor.

175 éve, 1850. január huszonharmadikán született Kádár József erdélyi magyar történész, néprajzkutató és szerkesztő.

5 éve, 2020 január huszonharmadikán hunyt el Révész Bertalan felvidéki magyar irodalomtörténész és egyetemi tanár.

15 éve, 2010. január huszonnegyedikén hunyt el Csetri Elek erdélyi magyar történész, helytörténész.

165 éve, 1860. január huszonhetedikén született Bolyai János erdélyi magyar matematikus és hadmérnök.

110 éve, 1860. január huszonhetedikén született Demény Dezső erdélyi magyar pedagógiai, pszichológiai és szociológiai szakíró.

120 éve, 1905. január huszonnyolcadikán született Kulin György magyar csillagász számos kisbolygó felfedezője, valamint a csillagászat kiemelkedő népszerűsítője. Ismert munkái: A távcső világa, Mit mondanak a csillagok?.

75 éve, 1950. január huszonkilencedikén született Stibli Mária erdélyi magyar építész és építészeti szakíró.

255 éve, 1770. január harmincadikán született Köteles Sámuel erdélyi magyar filozófus, tudós és egyetemi oktató.

100 éve, 1924. január harmincadikán született Nagy Pál székely-magyar kritikus, szerkesztő és irodalomtörténész.

80 éve, 1945. január harmincadikán született Cseke Péter székely-magyar irodalomtörténész, sajtótörténész, újságíró és szociográfus.

35 éve, 1990. január harmincadikán hunyt el Kovács Ágnes erdélyi magyar néprajzkutató, folklorista és szakíró.

90 éve, 1935. január harmincegyedikén született Bartalis Ágoston székely-magyar jogász, közgazdász, szociográfus és közíró.