A magyar kultúra napja iskolánkban

A magyar kultúra napját egész héten át ünnepeltük iskolánkban. A könyvtárban szervezett program során 7 izgalmas kaland várta az 5-8. osztályos diákokat, akik játékos versengés közben ismerkedhettek meg magyar hősökkel, neves zeneszerzőkkel, hagyományos hímzési mintákkal, híres magyar épületekkel, festményekkel és jellegzetes ételeinkkel, népszokásainkkal.

A körforgásszerűen felépített feladatsor bármely állomásnál elkezdhető volt, és minden teljesített kihívás után egy kulcsszó vezette tovább a diákokat a következő próbatételhez.

A rendezvény Iványiné Nagy Kinga ötlete alapján és feladatsorainak felhasználásával valósult meg.

Dunkler Réka Kinga könyvtáros,

Bethlen Gábor Általános Iskola, Székelyudvarhely

Fontosabb évfordulók kiállítása

 

A Magyar Kultúra Napját az évfordulókra épült kiállítással igyekeztem érdekessé tenni.

A magyar nyelv és irodalomhoz kötődő kiváló személyiségeket mutattam be a könyvtár előtti információs asztalon, akiknek 2025-ben van a kerek évfordulójuk.

A szóban forgó írókat, költőket, irodalmárokat, nyelvészeket stb., időrendi sorrendben igyekeztem felvonultatni. Figyeltem arra is, hogy a magyar nyelvterület minden egyes régiójából találjak egy-egy neves személyt. A személyiségek portréja mellett feltüntettem mindegyiknek a születési dátumát és a foglalkozását is.

***

A rendkívüli kiállítás személyiségei alfabetikus sorrendben a következők: Apáczai Csere János, Baka István, Békés Pál, Cs. Gyimesi Éva, Eszterházy Péter, Jókai Mór, Jósika Miklós, József Attila, Kemény Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Méliusz József, Németh László, Szabó Lőrincz, Szerb Antal és Tamkó Sirató Károly.

***

A lényeg a népszerűsítésen volt. Felhívtam a diákok figyelmét a magyar irodalom nagyjainak életére és munkásságára. Ezáltal próbáltam felkelteni az érdeklődést eme nagyszerű alkotók és műveik iránt.

A diákoknak és tanároknak lehetőségük nyílt az említett írók, költők műveit kikölcsönözni. A világhálón megtalálható kevésbé terjedelmes alkotásokra is felhívtam a figyelmet. Azokat, ha szűkségszerű, akkor ki is nyomtattam.

 

A kiállítás kulturális információs jellege miatt 2025 februárjáig lesz megtekinthető.

Borbé Levente,

könyvtáros

 

Égből hullott három alma

Manapság olyan kötet került a kezembe, amely által egy ritkaszép mesés világ végtelenségének titkaiba nyerhettem bepillantást. Narine Abgarjan az Égből hullott három alma című kötete túlnő a megszokott hétköznapokon. Hősei viszont egyszerű emberek, akik vegy kis örmény faluban élik mindennapjaikat. Maran, a helység, mintha magába szippantaná a valaha létezett Örményország mesés világát. Az a tény, hogy nehezen megközelíthető, már-már mágikus hatással bír. Viszont a benne lakók nem zárkóznak el a külvilágtól. Legfeljebb nem adnak akkora hangsúlyt a körülöttük végbemenő változásoknak.

A sorra bekövetkező megpróbáltatásokon átmenő falu népe – mint a háború, a sáskajárás, a patkányinvázió, a szárazság, és a vele járó éhínség – megtizedeli a lakosságot. Gyerekek halnak meg. Sokan el is vándorolnak. Mégis, mindezek a gondok nem tűntek akkora szörnyűségnek, mint a váratlan földrengés, ami kegyetlen pusztító erővel rontott a falura. A település fele egyik percről a másikra a mélybe zuhant, megszűnt létezni. A házak lakóikkal, kertjeikkel, jószágaikkal együtt a hulló gyász martalékává lettek.

A kis létszámmal rendelkező falucska az öregek tanyájává vált. Egy olyan hellyé, ahonnan hiányoznak a fiatalok. Nincs utánpótlás, akik vinnék tovább az élet dolgait. Ahogy mondani szokás: egy fecske nem csinál tavaszt, de azért mégis reménykedni kell… Ilyen visszatérő Anatolija unokája is, aki szívesen segítkezik, kijavít ezt-azt, amire éppen megbízzák. A nagyanyja házát ügyesen rendbe teszi. A véle érkező párja pedig, ami a letűnt világ ajándékaként szolgál, lerajzol, hogy valami fennmaradjon az egyre halványodó mágikus miliőből.

A tragikus sorsverte kis közösség mégis az élet szépségét, az egymás iránti ragaszkodást és megbecsülést tartja fontosnak.

Ezért is Anatolija és családjának története maga a csoda. Az életigenlés ritka tüneménye. A megpróbáltatások ellenére sem csüggednek. Tudják a saját dolgukat. Nem adják fel szokásaikat, amelyek tele vannak mesés történetekkel, varázslatokkal.

A kötet olvasása közben egy gazdag képet kapunk az örmény kultúra szokatlan és egyben káprázatosan szép mesés szellemiségéről, mindennapi dolgairól. Az emberek úgy próbálják kialakítani az életüket, hogy megelégedéssel töltse el őket nemcsak munkájuk, hanem általában tettüknek gyümölcse. A hagyományokhoz való ragaszkodás bizalmat szavaz a lét egyszerűségének.

A regény nemcsak érdekes, figyelemfelkeltő, hanem néhol mulatságos is. A mesés elemektől eltekintve a falu valóságos képét is meglátjuk. A beleszőtt titokzatos csodák alkotórészeit a már említett hagyományokban gyökerező népi kultúra teszi még vonzóbbá.

***

Ajánlom mindazoknak, akik kíváncsiak arra, hogy a nehéz helyzetekben miként lehet elesettként felállni, talpon maradni. A kötet az életigenlés szépségébe kalauzol el, a külvilágtól egy olyan elszigetelt univerzumba, ami a mai ember számára láthatatlan, már szinte nem is létezik.

Az az érzésem támadt, hogy többszöri olvasást igényel. A személyiségünk titkairól akadnak olyan finom utalások, amelyekhez a lélek bugyrainak hét lakattal lezárt részeibe is képes volt az író „ajtót nyitni”, bejuttatni minket, az olvasót. Kulcsot adott hozzá, hogy felfedezhessük az eddig ismeretlen régiónkat.

A művet Goretity József ültette át magyar nyelvre.

Borbé Levente,

könyvtáros

Mihai Eminescura emlékeztek Parajd község iskoláiban

Parajd község iskoláiban január 15-én megemlékeztünk a román költőről, Mihai Eminescuról. Az ő tiszteletére a Román Kultúra Napját is ünnepeljük.

 

A könyvtárban kiállítás volt a költészetéről. 

Pergamen papírra versek voltak nyomtatva (román, magyar és angol nyelven). "TOLLE LEGE" tekercseket helyeztünk el különböző helyekre. A román szakos tanárnők az órán beszéltek a költő életéről, munkásságáról. Verseket olvastak, és óra végén megzenésített verseket hallgattak.

 
A IV. osztályosok a tanítónők segítségével illusztrálták a "Somnoroase păsărele" című verset.

Köszönet mindenkinek, aki részt vállalt ezen tevékenység megszervezésében!

 

Forrás:  https://www.facebook.com/kelemen.rebeka.1/

Kelemen Rebeka,

könyvtáros

 

2025 Jókai Mór emlékév lesz

Fényképezte: Borbé Levente

A Magyar Országgyűlés a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére 2025-öt Jókai Mór-emlékévvé nyilvánította, tisztelegve a 200 éve született író előtt.

Jókai Mór a 19. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, regényíró, újságíró, szerkesztő és politikus.

Jókai Mór (1825. február 18. – 1904. május 5.)

1825-ben született a Komárom vármegyei Révkomáromban (ma Komárno, Szlovákia). Édesapja, Jókai József ügyvéd, édesanyja Pulay Mária. A család az evangélikus hitelvek szerint nevelte. 1848-ban feleségül vette Laborfalvi Rózát, híres színésznőt, akivel élete végéig boldog házasságban élt.

Győrben, Pápán és Kecskeméten tanult, majd a pápai református kollégiumban ismerkedett meg Petőfi Sándorral, aki később egyik legjobb barátja lett. Jogot tanult Komáromban, Pozsonyban és Pesten, de hamarosan az irodalom iránti vonzalma vált meghatározóvá.

1846-ban jelent meg első regénye, a „Hétköznapok”, amely azonnal sikert aratott.  Számos regényt írt, amelyek közül kiemelkednek: „Az arany ember”, „A kőszívű ember fiai”,  „Egy magyar nábob”, „Kárpáthy Zoltán”.  Művei a magyar nemzeti identitás, történelem és romantika témáit járják körül, emellett gazdag, színes prózastílusa kiemeli őt az irodalom nagyjai közül.

A szabadságharc idején aktívan részt vett a politikai életben és újságíróként a forradalom ügyét támogatta. Jókai a kiegyezés után politikai szerepet vállalt, az országgyűlés tagjaként képviselte a nemzeti ügyeket.

1904-ben hunyt el Budapesten. Temetése nemzeti gyász volt, emlékét szobrok, emlékművek és irodalmi rendezvények őrzik.

Fényképezte: Borbé Levente

Forrás és a teljes cikk itt: https://felvidek.ma/2025/01/04/jokai-mor-emlekev-kezdodott-tisztelegve-a-200-eve-szuletett-iro-elott/

A témához kötődő forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/irodalmi-evfordulok-2025-ben-jokai-mor-apaczai-csere-janos-jozsef-attila

ReMeK-e-hírlevél 2025/1. számából

Életre kelt mesék

2024. szeptember 15. és december 15. között zajlott a könyvtárnak a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesülettel közösen szervezett Mesés olvasójátéka. A háromfordulós vetélkedő célja ezúttal is a 10-11 éves gyermekek önálló olvasásra ösztönzése, illetve a népmesék megismerése volt.

A Mesés olvasójáték záróeseményére a Gyermekkönyvtár olvasótermében került sor, ahol az osztályok alkotó-fejlesztő foglalkozásokon vehettek részt az adventi időszakban, december 10. és 15. között: megtekinthették a beküldött munkákat, kipróbálhatták az általuk készített társasjátékokat, és hivatásos mesemondó, Szabó Enikő meseterapeuta előadásában hallgattak népmesét.

Mivel minden osztály nem tudott részt venni a programon, januárban is folytatódik a tevékenység. A foglalkozásokon mézeskaláccsal és teával is megvendégelték a kisdiákokat.

Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/eletre-keltek-a-mesek-a-konyvtarban.html

https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/1003981571777890

 

Megújult a könyvtár honlapja

A fennállásának 2024-ben ötvenedik évfordulójához érkezett könyvtár hivatalos weboldala teljesen megújult.

Könnyen áttekinthető, modern arculat, gyorsabb működés, számos új funkció, hogy még könnyebben hozzáférhessen az érdeklődő az állományhoz, programokhoz és hírekhez, valamint megtekintheti a rendezvények listáját, az új könyveket és az eseménynaptárt is. Több interaktív funkció is beépült az új honlapba, a közönség kérhet olvasmányajánlást, javasolhat könyvet beszerzésre, illetve megjegyzést, észrevételt is küldhet.

Link: www.kmkt.ro

Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/videos/1140704837759693/

Több mint 300 randevú 3 nap alatt

A Vakrandi egy könyvvel a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár egyik legnépszerűbb olvasásnépszerűsítő programja az utóbbi években. A „randizni” vágyók a könyvtár kölcsönző részlegén találkozhattak az előre becsomagolt vadonatúj könyvekkel, amelyeket a könyvtár az utóbbi időben vásárolt Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Csupán a könyv tartalmára, műfajára utaló információ segített a randizónak a választásban.

2024 decemberében több mint 300 randevúra került sor, mindössze 3 nap alatt.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1329/tobb-mint-300-randevu-mindossze-3-nap-alatt

 

Aláírták a Batthyáneum felújítására vonatkozó szerződést

Száznegyven millió eurót különítettek el a Kulturális Alapok (Temelii Culturale) projektre, amely a történelmi műemlékek megmentését és kulturális célú épületek felújítását foglalja magában, jelentette be 2024 decemberében Raluca Turcan kulturális miniszter. A projekt becsült nettó összköltsége 280 millió euró, amelyből 140 millió euró Románia hozzájárulása.

Célja több olyan jelentős romániai műemlék épület felújítása, restaurálása, amelyek kulturális intézmények székhelyéül szolgálnak, és 14 beruházást foglal magába. Ezek közül kettő van Erdélyben: a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum.

Raluca Turcan 2023 februárjában, gyulafehérvári látogatásán jelentette be, hogy az általa vezetett tárca az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának támogatásával újítaná fel a Batthyáneumot, ami prioritást képez a szaktárca számára. A miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy a támogatás összege 16 millió euró körüli volna.

A gyulafehérvári várban található Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak – tételesen a római katolikus egyház – visszakértek a román államtól. Az ingatlan és a közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.

A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot tartalmazó könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 2002-ben 25 millió dollárra biztosították, amikor rövid időre Németországba szállították.

Forrás: https://maszol.ro/belfold/Alairtak-a-szerzodest-megvan-a-penz-a-Batthyaneum-felujitasara

 

 Csillagösvény nyílt Székelyudvarhelyen

Összegyűjtötte Székelyudvarhely helytörténeti értékeit a Városi Könyvtárhoz tartozó Bibliofil Alapítvány, azokról kisfilmeket készítettek, amelyeknek QR-kódjait tanösvényen állítják ki, így bárki számára megtekinthetők lesznek. A Csillagösvény-projektben – a tanösvényt a felújított Csillagvizsgáló melletti sétányon alakítják ki – hatvan helytörténeti értéket, épületeket, természeti szépségeket, intézményeket és híres személyeket mutatnak be.

Szőcs Endre, a könyvtár igazgatója, a kezdeményezés ötletgazdája erről elmondta, a polgármesteri hivatal tavaly kérte fel a könyvtárhoz tartozó Bibliofil Alapítványt, hogy hozzanak létre kortárs és maradandó értéket a Csillagvizsgáló melletti tanösvényen. Akkor született az ötlet, hogy a város értékeiről készítsenek kisfilmeket, és ezeket helyezzék el mobileszközzel leolvasható kódok révén az információs táblákon.

A Bibliofil Alapítvány – pályázati forrást használva – végül hatvan helyi értékről forgatott kisfilmeket. Ezek egy részét a Székelyudvarhelyi Értéktárból választották ki, de számos más, nagy jelentőséggel bíró épületet, személyt és természeti látványosságot is bevettek a válogatásba. Fél év alatt készítették el az alkotásokat, amelyek egyenként egy-két perces anyagok, és videókat, képeket, illetve rövid ismertető szöveget tartalmaznak az adott témáról. A tanösvényen, a fémkorlátos sétányra 60 darab könyvméretű tábla kerül, amelyeken megjelenik egy ábra vagy portré az adott helytörténeti értékről, valamint négy QR-kód, ezek által érhető el a kisfilm magyar, román és angol nyelven, illetve egy koordináta, amely az épületek és természeti értékek esetében elvezeti az érdeklődőt azokhoz. A projektben közreműködött Szabó Károly és a Székelyföld Stúdió, ők készítették a kisfilmeket fele-fele arányban.

Forrás: https://www.hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/keszul-a-csillagosveny-udvarhelyen

 

„Heltai 450” kiállítás a 16. századi erdélyi könyves kultúráról

Kiemelt érdeklődésnek örvendett a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban szervezett „Heltai 450” kiállítás: a november elején megnyitott, a 16. századi erdélyi kultúrába bepillantást biztosító tárlat látogatási idejét 2024 végéig meg kellett hosszabbítani.

A házigazda könyvtár a Heltai-nyomda kiadványainak egyik legnagyobb gyűjteményét őrzi. A kiállításon megtekinthetőek voltak az első, Erdélyben nyomtatott magyar kalendárium nemrég azonosított lapjai, az első nyomtatott magyar meséskönyv és az első latin betűvel nyomtatott román szöveg is – mindez egy 16. századi kolozsvári nyomdához és annak vállalkozó szellemű vezetőjéhez kapcsolódva.

Kolozsvár a 16. században szabad királyi város volt, „éppen ezért sok olyasmi volt itt lehetséges, ami sok más magyarországi városban nem nagyon volt elképzelhető” – mondta bemutatójában Luffy Katalin, a könyvtár Különgyűjtemények osztályának munkatársa, aki Paula Ştefan kolléganőjével együtt a kiállítás kurátora.

Ebben a közegben kezdte el működését 1550-ben a leghosszabb életű 16. századi alapítású nyomda, amely 1660-ig, azaz 110 éven át volt meghatározó, a város határain túl is híres könyves műhely. Heltai Gáspár, a szász pap volt az, aki sikeressé tette ezt a vállalkozást, és akinek tevékenysége meghatározó a magyar kultúrtörténetben, annak ellenére, hogy felnőtt korában tanult meg magyarul: többek között neki köszönhető, hogy az antikva, azaz a latin betűk váltak a magyar nyomtatványok betűtípusává, hozzájárult a magyar helyesírás egységesítéséhez, magyar nyelvű szövegei pedig két évszázaddal később is alapolvasmánynak számítottak.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/heltai-gaspar-nyomdasz-konyvkiado-fordito-aki-450-eve-fuggetlen-nyomdat-mukodtetett

Sajtóvisszhang: https://transtelex.ro/kultura/2024/11/23/heltai-gaspar-nyomda-16-szazad-kolozsvar-kiallitas

https://foter.ro/nagyitas/heltai-450-n-regi-konyves-kiallitas-ami-a-16-szazadi-erdelyi-kulturaba-nyujt-bepillantast

Fejlesztések a gyergyószentmiklósi Erőforrásközpont szakkönyvtárában

A Gyergyói Közösségi Erőforrásközpont szakkönyvtára 2014-ben jött létre, állományában jelenleg mintegy ezer kötet található. Célja, hogy szakmai erőforrásokat biztosítson a térség egyetemistáinak és szakembereinek, olyan könyveket, amelyek az egyetemi oktatásban nélkülözhetetlenek és a helyi könyvtárakban nem elérhetők. Jelenleg a legnagyobb kötetszámot kitevő, szociális munka, pszichológia, pedagógia és tanulásmódszertan, szociológia témájú könyvek mellett kisebbségkutatás, nemzetközi kapcsolatok, filozófia, politológia, jog, kommunikáció, szervezetfejlesztés, karriertanácsadás és coaching szakkönyvek is megtalálhatók az állományban. A könyvtár elsődleges célcsoportja a térség azon fiataljai, akik különböző erdélyi városok egyetemein tanulnak, körülbelül 300 személy.

2023-ban modernizálták a könyvtár honlapjának tartalomkezelő rendszerét és új online nyilvántartási rendszert vezettek be, amely a https://eroforraskozpont.ro/ujkonyvtar címen érhető el. Ebbe az új rendszerbe az állományból mintegy 200 könyvet sikerült feltölteni, és emellett további 687 könyv és folyóirat adatai voltak elérhetők az érdeklődők számára a régi online adatbázisban.

A 2024-ben lebonyolított fejlesztési projekt elsődleges célja az volt, hogy a könyvtár honlapját fejlesszék tovább: minél több könyvet vezessenek át a régi rendszerből az újba, készítsenek egy olyan menüt, amely segítségével könnyebben lehet navigálni a könyvek kategóriái között, és felhasználóbarátabbá tegyék a könyvtár kezdőoldalát.

Forrás: https://civilgyergyo.ro/kavalkad/3436-idei-fejlesztesek-az-eroforraskozpont-szakkonyvtaraban-2024.html

 

Könyvbemutató Baróton - Vérrel írott levelek és háborús karácsonyok

A vargyasi származású bencédi unitárius lelkésznő, Makkai-Ilkei Ildikó a baróti Tortoma Önképzőkör összejövetelén is bemutatta 2024. december 10-én az Ilkei Ferenc és családja levelezése 1915–1918 című, a helybeli Tortoma Kiadónál 2023-ban megjelent kötetet. Az általa és Pozsony Ferenc néprajzkutató által szerkesztett könyv apai nagyapja testvérének, a vargyasi Ilkei Ferencnek az I. világháború frontjairól hazaküldött leveleit tartalmazza.

Összesen 470 ilyen levél maradt fenn egy régi ládafiában, amelyek által a szülőföldjéhez és családjához a maga egyszerűségével és szerénységével a végletekig ragaszkodó magyar katona életébe s egyúttal őseink 110 évvel ezelőtti mindennapjaiba nyerhetünk érzelmes, megható betekintést.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/170512/verrel-irott-levelek-es-haborus-karacsonyok-konyvbemutato-baroton

 

A Kalot olvasóklub székelykeresztúri találkozója

A Kalot Olvasóklub öt városban, összesen tizenhárom csoportban működik. A klubtagok havonta találkoznak, és szakmai vezető irányításával megosztják egy-egy könyvhöz kötődő élményeiket. A klub működését Hargita Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány támogatja. Decemberi, székelykeresztúri találkozójukon Alina Nelega Mintha mi sem történt volna című könyvét Moldován-Szeredai Noémi, az olvasóklub helyi csoportjának tagja ismertette.

A Ceaușescu-diktatúra utolsó évtizedében látjuk egy fiatal lány életét egy erdélyi városban, majd követjük a kolozsvári egyetemi évei alatt, aztán munkahelyein. Mindezt olvasva csontig hatoló a rég „elfeledett” érzés és hangulat, hogy milyen volt a diktatúrában létezni, élni, átélni és megélni.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/muhely/de-mit-tehettem-volna-vegeztem-tovabb-a-dolgomat

 

Láng Zsolt író Mészöly Miklós-díjas

Láng Zsolt író kapja a 2025-ös Mészöly Miklós-díjat, írja közleményében a Mészöly Miklós Egyesület. A szatmári születésű, József Attila-díjas prózaírót, szerkesztőt a zsűri az eddigi, egyenletesen magas színvonalú irodalmi teljesítményéért és különösen Az emberek meséje című regényéért (Jelenkor, 2024) részesíti az elismerésben.

A Mészöly Miklós-díj korábbi díjazottja volt többek között Márton László, Darvasi László, Borbély Szilárd, Szvoren Edina, Bartók Imre és Tompa Andrea.

A Mészöly Miklós Egyesület 2004-ben alapította a Mészöly Miklós-díjat, amelyet olyan íróknak ítélnek oda, akik jelentős szépirodalmi, kritikusi vagy irodalomtörténészi életművet hoztak létre, és fontos társadalmi kérdésekben hallatják a hangjukat. A díjat minden évben a Mészöly Miklós születésének évfordulóján rendezett emléknapon adják át az író szülővárosában, Szekszárdon.

Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2024/12/19/lang-zsolt-iro-meszoly-miklos-dij

 

Interjú Vermesser Levente költővel

Vermesser Levente költő 1969-ben született Csíkszeredában. Balánbányán nőtt fel, ahol immár két és fél évtizede tanít magyar irodalmat. Nem tartozik a grafomán szerzők közé: eddig egy verseskötete jelent meg 2006-ban, a következő pedig 2025-ben kerül az olvasók elé Odakint és idebent címmel. A Főtér portál megkeresésére olyan kérdésekre válaszolt, mint az, hogy hová tűnt Tótosbánya, hogyan tett tönkre egy ígéretes bányamérnöki karriert Villon, hogyan lehet az ember határszökevény 80 kilométerre a legközelebbi határtól, miből készült a Vidra nevű konyak, hogyan szárnyalt a költészet a ’90-es évek legelejének eufóriájában, mi az az Éber csoport, hogyan fejlesztettek ki saját tolvajnyelvet a tagjai, hogyan sikerült (majdnem) felgyújtaniuk egy nevezetes kolozsvári bentlakásszobát, milyen esélyei vannak a költészetnek az új középkorban?

Forrás és a beszélgetés itt: https://foter.ro/nagyitas/bszerintem-csak-orultunk-az-eletnekr-n-interju-vermesser-levente-koltovel

 

Beszélgetés Birta-Székely Noémi irodalomterapeutával

Az Erdélyi Naplónak nyilatkozott Birta-Székely Noémi kolozsvári irodalomterapeuta, egyetemi oktató olvasásnépszerűsítésről, valamint arról is, hogy „TikTok-generációknak” milyen a kapcsolata a könyvvel, a betűkből kibomló „teremtett világgal.

– Sajnos nem tudom azt mondani, hogy sokan sokat olvasnak, de van egy réteg, amelynek tagjai igen. Ők szeretik a szépirodalmat, így keresik azokat a lehetőségeket, ahol ezeket az élményeket megoszthatják. A világjárvány óta fellángolt az olvasás iránti igény, hiszen a bezártság kiváltotta az emberekből, hogy kapcsolódjanak az irodalomhoz: megtapasztalták, hogy az olvasásnak mentálhigiénés szempontból is sok a pozitív hatása. Elszaporodtak a könyvklubok, könyves események. Sok olyan egyetemi hallgatóm van, aki arról számol be, hogy gyerekkorában esténként nem olvastak neki mesét, hanem rajzfilmet nézett.

A TikTok-on megjelent a BookTok jelenség, amelynek keretében mindenféle könyves tartalmakat osztanak meg a tartalomgyártók. Ha ezt egy influenszer teszi, hajlamosak követni a fiatalok. Szerintem nem leírni kellene a „TikTok-nemzedéket”, hanem kiaknázni ezt a csatornát, azért, hogy megtaláljuk velük a közös hangot. A különböző közösségi hálók használata ma már elengedhetetlen az információáramlás szempontjából. Ezeken a hálózatokon tartjuk a kapcsolatot, kapunk hírt különböző eseményekről. A hallgatóimmal hét éve vezetünk olvasóklubot, fenn vagyunk a közösségi hálókon is, nemrég a tanszéken könyvkuckót hoztunk létre szabadkönyvespolccal, hagyományjelleggel február 14-én, a Könyvajándékozás Világnapján. Könyveket gyűjtünk és adományozunk rászoruló gyerekeknek, mesemondó műhelyt vezetünk stb., de a fiataloknak még így is nagyon kevés százaléka olvas, ezt tapasztalom.

Forrás és a teljes interjú itt: https://erdelyinaplo.ro/kultura/olvasasnepszerusites-tiktokon-n-az-onkifejezes-megvaltozott-tereiben-is-el-a-konyv-az-irodalom-iranti-igeny

 

Kiadták Szilágyi István befejezetlen regényét

Szilágyi István (1938–2024) Kossuth-díjas kolozsvári író Az emlékezés göröngyein című befejezetlen regényét a 10. adventi könyvvásáron mutatták be Kolozsváron.

A Kő hull apadó kútba megjelenése után íródott, cselekményideje végighúzódott volna a huszadik század első felén, egészen a hatvanas évekig, egy Jajdonból Kolozsvárra került munkáslány elbeszélésében. Egy munkáslányéban, aki nehéz időket él meg az első világháborútól kezdve: amikor a „román világ” jön, majd megint, rövid időre, „magyar világ” lesz, az 1944 hozta újabb rendszerváltozás napjaiban – keresztül-kasul megy rajta a történelem, de mindig talpra esik. A szerzői szándék egy ellen-Szendy Ilka megteremtése volt, egy „női Kakuk Marcié”, akit hány-vet a sors, ám „mindig felül marad azzal, hogy mindenki alá került”. Mindvégig „fogvacogva örvend”, hogy dolgozhat, bevallja, a mozgalmár szeretői sulykolta eszmékből semmit sem ért, de ha megjegyezné őket, mint a kátét, akkor sem tudna mit kezdeni velük. Az emlékezés göröngyein lépkedve, bukdácsolva maga igazát keresve idáig jut el, itt akad el.

Az MMA Kiadó gondozásában 2018 óta megjelent Szilágyi-kötetek sorába méltó módon illeszkedik Az emlékezés göröngyein – befejezetlenségében is teljessé téve az életművet.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/szilagyi-istvan-befejezetlen-regenyet-mutatjak-be-a-kincses-varosban

 

A székelyudvarhelyi színjátszás több mint 200 évéről

A székelyudvarhelyi színjátszás több mint kétszáz évén vezet végig Katona Zoltán új kötete. A játék szeretetét, a szórakozás, a művelődés iránti igényét egykor a vándorszínészek előadásain élhette ki a városi polgár, az ív a Népszínházon át vezet el a több mint negyed évszázados Tomcsa Sándor Színházig.

Tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, akkor merült fel a könyv megírásának ötlete – mondta a kötet 2024. december 21-i, udvarhelyi bemutatóján Katona Zoltán újságíró, több helytörténeti, ismeretterjesztő könyv szerzője. Nagy Pál színházigazgató támogatta a kezdeményezést, és egyéves alkotói munka után a teátrum kiadásában megjelenhetett a Szerepét adá jelesen című kötet. Alapját korabeli leírások, dokumentumok helyi és más városok (pl. Kolozsvár) újságjaiban megjelent cikkek, fényképek képezik. Az amatőr és profi udvarhelyi színjátszás bő két évszázados történetet kronologikus sorrendben fűzte fel a szerző.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/szerepet-ada-jelesen

 

 Az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár kutatható iratanyagának repertóriuma

A 75 éve történt államosításra emlékezve került sor a Kisebb Testvérek Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartománya által szervezett könyvbemutatóra 2024. december 11-én Kolozsváron, ahol ismertették a Jonica Xénia által összeállított, Repertórium és a Minket, Isten, igazán próbára tettél! Az államosítás 75. évének évfordulójára című kiadványokat.

Az állambiztonsági szervek által 1949-ben elkobzott ferences kolostor iratanyagának és könyvtárának feldolgozását célzó munka ötlete már 2016-ban felmerült, amikor visszaszolgáltatták a kolozsvári kolostorépületet, és ennek felújításakor előkerült néhány doboznyi iratanyag. Így született meg az ötlet, hogy az esetlegesen más kolostorokban is fennmaradt – sokszor méltatlan körülmények között hányódó – iratanyagot gyűjtőlevéltárban összegyűjtve, feldolgozva, a kutatók számára elérhetővé kellene tenni, ennek kivitelezésére pedig Jonica Xénia vállalkozott.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/az-erdelyi-ferences-gyujtoleveltar-szuletese-kialakulasa

 

Marton Lili olyan messzire utazott, hogy még az emléke sem talál haza

Száztíz éve, 1914. december 12-én született Marton Lili, az utazó gyermekíró, aki határtalan kíváncsisággal és mély emberséggel fordult a világ felé. Minden utazásából hozott valamit magával, hogy megmutassa, milyen gazdag és sokszínű lehet az emberi összetartozás. Ma mégis úgy tűnik, hogy Marton Lili története messzire sodródott az emlékezet térképéről. Az ő nevével 2014-ben, századik születésnapján sem foglalkoztak különösebben, életműve alig elérhető, hagyatéka sorsáról sem tudni semmit, mintha az idők során maga az emlékezés is eltévedt volna. Talán ez a 110. évforduló lehetne a pillanat, amikor neve hazatalál. Mert amit Marton Lili megteremtett, nem csak egy irodalmi életmű – hanem egy olyan világ, ahol egymás megértése az emberi kapcsolatok alapja.

Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/12/28/marton-lili-110-ev-emlekezes

Szerkesztők:

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.