Apáczai Csere János állománygyarapítási pályázat
A baróti Tortoma Kiadó, Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából, szellemi örökségét követve, pályázatot hirdet iskolai, városi és községi könyvtárak állományának gyarapítására.
A pályázható könyvek teljes listája, illetve a pályázati adatlap e-mailben igényelhető, az erdelyikonyvl@gmail.com címen. A pályázható könyvekről részletes ismertető olvasható az erdelyikonyv.hu webáruházban.
A Tortoma Kiadó vállalja, hogy a pályázó által kiválasztott könyvek teljes árának felét támogatásként átvállalja, a készlet erejéig. A pályázaton részt vehet minden Kárpát-medencei könyvtár és alsó-, közép-, felsőfokú tanintézet, az intézmény alapítványa vagy fenntartója.
A pályázat csak akkor érvényes, ha a rendelés (a pályázó által kifizetendő összeg) eléri a 2000 lejt / 400 eurót / 156 000 forintot. A pályázó által kifizetendő összeg maximum 10 000 lej / 2000 euró / 780 000 Ft lehet. Tehát egy 2000 lej / 400 euró / 156 000 Ft rendelés esetén a pályázó tulajdonképpen 4000 lej / 800 euró / 312 000 Ft értékű könyvcsomagot kap kézhez.
A pályázatra 2025. szeptember 15-től 2025. december 5-ig folyamatosan lehet jelentkezni. A határidőn túl érkező pályázatokat a Tortoma Kiadó nem fogadja el.
A pályázó a kiírásban szereplő könyvekből pályázati adatlapon jelöli meg a beszerezni kívánt kiadványokat, majd ezt e-mailben elküldi a Tortoma Kiadónak, a fent jelzett címre. A pályázati adatlapot csak elektronikus formában kitöltve fogadják el. Az e-mailben kiküldött számla kifizetése után a kiadó haladéktalanul postázza a kiadványokat. Postázási és csomagolási költséget a kiadó nem számít fel.
Forrás: https://www.facebook.
Rajzpályázat a Magyar Népmese Napjára
Hol volt, hol nem volt, 2025. szeptember 30-án volt a Magyar Népmese Napja a Kájoni János Megyei Könyvtárban, és ennek alkalmából rajzpályázatot hirdettek a szervezők, amelyre közel 400 rajz érkezett összesen 13 helységből.
A díjazott és a dicséretben részesített munkák kiállításra kerültek, és két héten át megtekinthetők voltak a könyvtár kistermében.
A könyvtár célja e jeles nap megünneplésével teret kínálni a népmesék világát közvetítő programoknak, feleleveníteni és közelebb hozni a ma felnővő fiatal generációkhoz a magyar népmese és népi kultúra által hordozott értékeket. Idén is színes programokkal készültek: meseolvasó maraton, papírszínház segítségével népmesék megelevenítése, Ceruza, ecset, filc a kézbe, varázslat születik a népmesében! című rajzpályázat kiállítása és díjazása, bábjáték a Fakalinka előadásában.
Forrás és fotók itt: https://konyvtar.
Októberi biblioterápiás találkozó és felnőtt olvasóklub
A Lázadó Muglik októberi találkozóján Bognár Katalin Varázsceruza című novelláját olvasták a fiatalok. Mindnyájukat megérintette a kisgyerek története és az 56-os forradalom eseményeinek felidézése. Milyen lehet egy tehetséges szülő árnyékában élni? Milyen problémákat okozhatnak egy család életében a társadalmi különbözőségek? Miért érzi magát láthatatlannak a kisgyerek? A háború után, az 56-os események idején milyen kihívásokkal kellett megküzdenie a művész férjnek és arisztokrata feleségnek? Hogyan segíti a további boldogulásában az apai örökség a korán árván maradt gyereket? Az érzelmek felszínre hozásában a résztvevők segítségére voltak az asszociációs kártyák.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
A felnőtt olvasókör októberi találkozóján Durica Katarina Nem is úgy volt című novelláját olvasták. Mit érezhet a szülő, ha megtudja, hogy a gyereke transzgenerációs traumákról ír novellákat, miközben pszichológushoz is jár? Valóság-e vagy fikció a megírt történet? Egyformán emlékszünk-e az eseményekre? Valósak-e a sérelmek? Miért érezzük úgy, hogy a legnagyobb igyekezetünk ellenére is traumákat okoztunk a gyerekünknek? Ezekre a kérdésekre keresték közösen a választ a résztvevők.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Szemléletváltás kell ahhoz, hogy a könyvtár ne könyvraktárként működjön
Tizenegy községi közkönyvtár működik Háromszéken, közülük több példaszerűen: megújult épületben, folyamatosan gyarapodó állománnyal várja olvasóit. Máshol azonban zárva tartanak, mindössze raktárként működnek a vidéki könyvtárak.
A könyvtárak a művelődés, nevelés színterei, értéküket azonban településenként máshogy látják az önkormányzatok. Legalábbis ez tükröződik a kimutatásból, amely szerint Kovászna megye községeinek mindössze negyedében tart nyitva a könyvtár.
Csüdör Katalin, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár módszertanos könyvtárosa a Székelyhon megkeresésére ismertette: Kovászna megyében összesen 16 közkönyvtár működik változó mértékben és módon, a városiak – Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna, Barót, Bodzaforduló – mellett Árkos, Bardoc, Bereck, Csernáton, Gelence, Kézdiszentkereszt, Oz
Mindezek ellenére az elmúlt években több községi könyvtár is újraindult, átszerveződött: Szentkatolnán
A legsiralmasabb helyzet azokon a településeken van, ahol nincs könyvtári szolgáltatás, vagy van, de nem működik. „Vannak községek, ahol létezik jól ellátott és felszerelt könyvtár, mégis zárva van évek óta. Van olyan község, ahol van alkalmazott könyvtáros, van könyvtár, mégsem nyit ki soha. Arra is van példa – és ebből van a legtöbb –, hogy a könyvtáros más megbízást kapott a fenntartótól, az önkormányzatnál egyéb tevékenységet végez, és a könyvtár teljes elhanyagoltságban van” – fogalmazott. Minden közkönyvtár – kivétel ez alól a Bod Péter Megyei Könyvtár – a település önkormányzatának fenntartása alatt áll. A megyei könyvtár szakmai és módszertani szerepet tölt be a közkönyvtárak életében. Csüdör Katalin éppen ezért felhívja a községvezetők figyelmét: ha elhatározzák magukat a könyvtárak megnyitása mellett, számíthatnak a támogatásra. „Ismerjük az önkormányzatoknál is fennálló nehéz helyzetet, mégis arra kérnénk tisztelettel, hogy lehetőségeik szerint akár heti egy-két alkalommal, meghatározott órarend szerint próbálják biztosítani a könyvtárak működését. Ehhez a Bod Péter Megyei Könyvtár minden szakmai, módszertani segítséget megad” – tette hozzá. Ezenkívül vannak különböző programjaik, mint amilyen a Mesekerék-Vándorkönyvtár is, amelyet már három éve „visznek” a községekbe.
A községek pályázhatnak a könyvtárépületek felújítására Kovászna Megye Tanácsánál, illetve az idei évtől, hasonló feltételekkel, a könyvállomány bővítésére is kínálnak pályázati lehetőséget községi könyvtáraknak. Szükség van a közművelődési szakemberekre Csüdör Katalin meglátása szerint vannak olyan vidéki települések, ahol felismerte a helyi elöljáró az olvasás és a könyvtár fontosságát, és erre hajlandó is támogatást nyújtani. Ehhez is fontos a könyvtáros személye, hogy tudja hitelesen átadni a könyvtár igényeit, és alátámasztani eredményekkel azokat. „Szerencsés az a község, ahol van könyvtár, van könyvtáros, és állandó nyitva tartást biztosítanak. Sajnos ez nagyon kevés helyen adatik meg. Itt Zabolát tudom kiemelni. Országszerte is jelenséggé vált az, hogy más munkafolyamatot végez a könyvtáros az önkormányzatnál. Ha nincs is lehetőség teljes munkaidőben foglalkoztatni egy könyvtárost, egy kultúrával foglalkozó szakember minden esetben kellene minden községben. Ez a szakember, ha jól választják meg, közösséget szervez, formál. Olyan programokat, eseményeket és közösségi alkalmakat képes szervezni, amelyek összehozzák az embereket. A könyvtárat is tudná működtetni” – húzta alá.
Forrás: https://szekelyhon.ro/
Hol folt, hol nem folt – székelyudvarhelyi vendégekkel
A könyvtár októberi Hol folt, hol nem folt foglalkozása különleges alkalom volt 2025. október 28-án. Az évszakhoz illő könyvek ismertetését és az őszi mesét követően a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárból érkezett vendégeink, György Erika és Sándor Krisztina a dísztök-faragás újabb lehetőségeit mutatták meg a jelenlévőknek. Emellett maradék anyagokból lehetett kézi varrással tököt készíteni, színes levelekből virágot varázsolni, és rémkönnyen szellemeket alkotni.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Teltházas könyvbemutató – Csíkszereda büszke Márton Árpádra
2025. október 7-én Márton Árpád Emlékeim fiókjai című önéletrajzi kötetét mutatták be a Csíkszeredában, a Csíki Moziban, a festőművész 85. születésnapja után két nappal. A teltházas rendezvényen Korodi Attila, a város polgármestere köszöntötte az ünnepeltet, majd Nagy Miklós Kund újságíró beszélgetett Márton Árpáddal. A beszélgetés során a festőművész életének emlékei elevenedtek meg. Az est két meglepetést is tartogatott Márton Árpád számára: előbb Marosvásárhelyen élő unokája köszöntötte őt, majd Györfi Erzsébet és tanítványai énekeltek. Az est zárásaként Márton Árpád közel másfél órán keresztül dedikálta könyvét a jelenlévőknek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
 |
| Fotó: B.L. |
Olvass többet! – Nemzetközi olvasásnépszerűsítő konferencia a Csoma Emlékközpontban
2025. október 25-én a kovásznai Csoma Emlékközpont volt az a hely, ahol tanárok, könyvtárosok, diákok és könyvszeretők újra közösséggé szerveződtek. A hagyományosan a háromszéki fürdővárosban zajló „Olvass többet! Határtalanul–magyarul” nemzetközi olvasásnépszerűsítő konferencia egésznapos programja módszertani ötleteket, adaptálható jó gyakorlatokat és közös élményeket kínált.
Forrás: https://
Szervezői beszámoló: https://
Sajtóvisszhang: https://www.
Borsodi L. László könyvbemutatója
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Irodalom és közösség című programsorozatában mutatták be Borsodi L. László költő Nélkülem is rendezi című kötetét 2025. október 20-án, a székelyudvarhelyi tékában. A szerzővel Zsidó Ferenc, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője beszélgetett.
Forrás: https://www.facebook.
Olvasóklub októberben is
A székelyudvarhelyi könyvtár októberi olvasóklubjában Spiró György Padmaly című új regényéről beszélgettek a klubtagok. A könyv a 19. századi magyar történelem csaknem száz évét öleli fel, az 1810-es évektől 1907-ig. A történet középpontjában Táncsics Mihály és felesége, Seidl Teréz áll, talán sokkal inkább ő a főszereplő, nem a férje, aki szókimondó újságíró és forradalmár, emiatt többször is börtönbe kerül, sőt éveken át saját háza alatti rejtekhelyén, a padmalyban bujkál. A klub tagjai abban megegyeztek, hogy bár a regény maga a nagybetűs irodalom, azért próbára teszi az olvasót ez a hatalmas, rengeteg történelmi adatot felsorakoztató, hihetetlen méretű és mélységű regény. Az olvasóklub októberi találkozóján, miután kivesézték a jelzett regényt, következhetett a desszert, a társaság 13. születésnapi tortája.
Forrás, a hozzászólásoknál az idei olvasmánylistával is: https://www.facebook.com/
POKET-Jókai Olvasókör Gelencén
A Jókai 200 Emlékév keretében hívták életre a POKET-Jókai Olvasókört a Kovászna megyei Gelencén.
A „POKET-Jókai Olvasókörök” nemcsak egyszeri eseményeket jelentenek, hanem lehetőséget arra, hogy a helyi közösségekben kialakuljon egy hosszabb távon is működő irodalmi találkozássorozat. A közös olvasás erősíti az identitást, a kulturális tudatosságot, hozzájárul a magyar anyanyelv fennmaradásához, tiszteletéhez, és nem utolsó sorban közösségi élményt teremt – épp úgy, ahogy Jókai történetei is közösségekről, emberi kapcsolatokról szólnak.
A 2025. október 15-i, első találkozó alkalmával az egyik résztvevő olyan verset hozott magával, amely gyermekkori emlékként él benne, és amely Jókai műveit foglalja magába. A rövid bemutatkozást követően arról beszélgettek, hogy ki miért szeret olvasni, mit vár az olvasókörtől, és Jókaihoz visszatérni mennyiben okoz számára örömet vagy nehézséget.
Forrás: https://www.kmkt.ro/
Könyvajánló-verseny a Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárában
A székelyudvarhelyi tanintézmény könyvtára különleges versennyel várja diákjait ebben a tanévben. A „Szívhez szóló könyvem” elnevezésű projekt célja, hogy a fiatal olvasók ne csak elolvassák kedvenc könyveiket, hanem kreatív módon meg is osszák vonatkozó élményeiket kortársaikkal.
A verseny alapgondolata rendkívül egyszerű, mégis inspiráló: a diákok a könyvtár „könyvkóstolóján” vagy annak állományából választanak egy számukra különleges kötetet, elolvassák, majd egy általuk választott kreatív formában készítenek róla ajánlót. A lényeg nem a tökéletesség, hanem az őszinte könyvszeretet és a kreativitás.
Forrás: https://
Előadás Benedek Elekről - Hős volt, bátor és igaz
A magyar népmese napja különösen fontos nap az erdővidékieknek, hiszen Elek apó ízig-vérig erdővidéki volt, aki halhatatlanná tette szülőföldje hírnevét, szerette azt, és ragaszkodott hozzá akkor is, amikor mások hátat fordítottak neki. A múlt század elején, a szintén erdővidéki Gaál Mózessel együtt a legolvasottabb magyar írók közé tartozott.
Benedek Elek életéről, munkásságáról, Elek apó tündérországa címmel a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár olvasótermében 2025. szeptember 30-án Bíró Béla nyugalmazott tanár, a kisbaconi Benedek Elek Emlékház vezetője tartott „a nagy mesemondó” szellemi örökségéhez méltó, tanulságos, érdekes előadást.
Az előadás arról szólt, hogyan vált Benedek Elek meseíróvá, mesegyűjtővé, mi vonzotta annyira a mesék világához. Mint mondotta, ezt a kérdést a kisbaconi emlékház látógatói közül is sokan felteszik, a választ pedig Elek apó gyermekkorában kell keresni. Már akkor sok mesét, meseszerű élettörténetet hallott, elsősorban édesapjától, Benedek-Huszár Jánostól, aztán egy pásztorembertől, vén Demeter Andrástól, és nem utolsósorban dajkájától, Rigó Anistól. Később, diákkorában Kriza János Vadrózsák című székely népköltési gyűjteménye volt rá hatással, úgyhogy 16 éves korában (1875-ben) Benedek Elek gyűjteni kezdi a magyar népmeséket, a gyűjteménye pedig 1885-ben jelent meg először Székely Tündérország címmel. Az 1890-es évek közepére már napvilágot látott főműve, a Magyar mese- és mondavilág is, amely nagy példányszámban kelt el, hasonlóképpen a Testamentum és hat levél, amelyek együttesen a huszadik század elejének legnagyobb magyar írói sorába emelték Elek apót. Különösen fontos volt, hogy Benedek Elek művei a társadalom minden rétegéhez eljutottak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
2025. október 15-én délután két esemény zajlott a könyvtár emeleti nagytermében: díjazták a Communitas Alapítvány és a Könyvtárakért és Levéltárakért Egyesület által támogatott helyismereti vetélkedőt, valamint bemutatták a Gyergyói Szemle Egyesület legfrissebb kiadványát, az Élővilágunk nyomában A Gyergyói-medence természeti értékei című könyvet. Utóbbit Nagy József történész mutatta be, a néprajzi gyűjtésekről Sólyom Gabriella beszélt, Crișan Hunor-Flaviu
Forrás: https://www.facebook.
Jókai Háromszéken: emlékkiállítás Baróton
2025. október 9-én, az Erdővidéki Közművelődési Napok egyik kiemelt eseményeként nyílt meg Baróton a Jókai Háromszéken című vándorkiállítás a múzeum kertjében. A tárlat a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös szervezésében jött létre, kurátorai: Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató és Jánó Mihály művészettörténész. A megnyitón Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, míg Demeter László, az Erdővidék Múzeum igazgatója házigazdaként üdvözölte a vendégeket. A kiállítás gazdag anyagában Jókai Mór műveihez kapcsolódó tárgyak, az ikonikus Jókai-album lapjai és olyan fényképek szerepelnek, amelyek a szerző háromszéki kötődéseit, erdélyi élményeit idézték meg.
A rendezvény különlegességét egy 24 órás Jókai-felolvasás adta, amely a magyar kulturális tárca tavaly nagy sikerrel megszervezett KIMesélő – felolvasás a KIM-ben programjának folytatása. A felolvasás alapját szabadon választott Jókai-szövegek képezték.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/
Romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése Kézdivásárhelyen
A romániai magyar könyvtárosok legnagyobb és legfontosabb rendezvénye a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) évente megrendezett vándorgyűlése, amely idén október 9-én és 10-én Kézdivásárhelyen zajlott, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében.
Ezeken a vándorgyűléseken minden romániai magyar érdekeltségű könyvtár igyekszik képviseltetni magát, hiszen ez az a találkozóhely, ahol a legfontosabb szakmai kérdéseket is megbeszélhetik. Magyarországi és romániai magyar szakemberek számos előadást tartanak, ami mindig előbbre lendíti a szélmalomharcba belefásult könyvtárosokat, utat mutatva a fejlődésnek, az újabb célok kitűzésének.
A XVII. vándorgyűlést Szöllősi Tamás, a Vigadó Kulturális Alapítvány elnöke, Vántsa Judit házigazda, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár vezetője és Szőcs Endre RMKE-elnök köszöntötte, majd az egyesület éves beszámolója következett.
Az előadások sorát Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Könyvtár igazgatónője, a magyarországi Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke nyitotta meg. Közgyűjtemények társadalmi szerepvállalása – az IKSZ mint civil szervezet című előadásában kiemelten foglalkozott olyan fontos társadalmi kérdésekkel, amelyekre a válasz a könyvtárhasználatban rejlik, például a lakosság digitális ismereteinek bővítésében nyújtott segítség, írás-olvasási nehézségek kiküszöbölése, közszolgáltatások digitalizálása, vidékfejlesztés, a klímatudatosság és környezetvédelem népszerűsítése, esélyegyenlősség, család, egészségnevelés és -tudatosság, elidegenedés, magányosság stb. Mindezekre konkrét példákat, módszereket mutatott a könyvtárosoknak.
A második előadó Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár (Budapest) igazgatója volt, aki A könyvtár, a családok második nappalija címmel tartott előadást. Elmondása szerint ma már globális irány, hogy a könyvtárak célja olyan nonprofit közösségi terek kialakítása, ahol az emberek együtt és külön-külön is minőségi időt tölthetnek. A könyvtár ma már „egy otthon távol az otthontól”; semleges terep, egy hely, ahol lehet beszélgetni; nyitott, hozzáférhető, ahol a hangulat játékos, barátságos. Mindezeket konkrét példákkal, megvalósult programokkal támasztotta alá.
A digitális tartalomkészítés – modern online lexikonok című előadásában Bakk-Dávid Tímea kézdivásárhelyi szerkesztő, újságíró a mesterséges intelligenciával megírt szövegek buktatóiról beszélt, majd röviden bemutatta Kézdivásárhely online lexikonát. Végül Szilágyi-Nagy Imola Tünde, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár könyvtárosa Olvasógenerációk kézfogása címmel a Hol folt, hol nem folt és a Kertkönyvtár programot mutatta be.
A közös fotózás és az ebéd után a résztvevők meglátogatták az Incze László Céhtörténeti Múzeumot, a református templomot, a Gyűjtemények Házát, valamint a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárat.
A nap Vántsa Judit Romániai magyar közkönyvtárügy 1945–2023 című könyvének bemutatásával végződött a Vigadó Kulturális Központ dísztermében. A szerző beszélgetőtársa Szőcs Endre, az RMKE elnöke volt.
Másnap a vándorgyűlés résztvevői meglátogatták a Mohos tőzeglápot és a Szent Anna-tavat. A társaság jókedvét a szemerkélő eső és köd sem tudta elrontani, mivel szinte senki sem látta eddig ilyen időjárási viszonyok között a tavat és környékét.
Forrás: https://www.3szek.ro/
Borbé Levente beszámolója a rendezvényről itt: https://
Fotók itt: https://www.facebook.com/
Kézdivásárhelyi könyvtártörténésekről a rádióban
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban újrainduló
A beszélgetés itt érhető el: https://www.facebook.com/
Imakönyvekből nyílt tárlat Lövétén
Imakönyv-kiállítás nyílt a lövétei Népiskolában, Mihály János történész kezdeményezésére és gondozásában. A 2021-ben indult helyi gyűjtés bizonyította, hogy „ha más könyve nem is, de imakönyve minden lövétei családnak volt”. A vitrinekben megsárgult, gyakran vér- és sárfoltos példányok sorakoznak – köztük az 1917-es Katonák imakönyve és az 1942-es Seregek Ura –, amelyek lapjai a hit, a félelem és a remény lenyomatai.
A kiállítás különlegességei közé tartozik a Kájoni János nevéhez köthető, 1700 körüli kiadvány, valamint a Cantionale Catholicum
A lövétei tárlat így egyszerre szól a hit erejéről, a helyi közösség emlékezetéről és a kitartásról, amely a legnehezebb időkben is megtartotta az embereket.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.
Megnyílt a Palota-terem a Teleki Tékában
Nyolc évnyi munka után újra megnyílt a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme, amelyet 2025. október 16-án adtak át. A restaurálás során visszaállították a helyiség eredeti állapotát, így annak falfestményei most úgy láthatók, ahogy azokat Franz Neuhauser nagyszebeni festő megalkotta a 19. század elején: nyolc díszes keretbe foglalt tájkép látható, köztük Marosvásárhely egykori látképe is.
Lázok Klára, a Teleki Téka vezetője elmondta, ez a terem elsősorban a Teleki-Bolyai Könyvtár eseményeinek ad otthont: itt tartják a Beszélő Könyvek című művelődéstörténeti beszélgetéssorozatot, amely november 7-én indul. Emellett könyvbemutatók és más könyves események helyszíne is lesz, sőt a turisták által is látogatható lesz.
Forrás és teljes cikk itt: https://transtelex.ro/
Sajtóvisszhang: https://
Krasznahorkai László Nobel-díjas!
Az apokalipszis mestere, Krasznahorkai László nyerte az idei Nobel-díjat, aki megmutatta, hogyan válhat egyetlen mondatból regény. A világ legrangosabb irodalmi elismerésének győztesét 2025. október 9-én jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Stockholmban. A méltatás szerint a magyar szerző a világ legrangosabb irodalmi elismerését a „meggyőző és látnok erejű életművéért” érdemelte ki, „amely az apokaliptikus borzalmak közepette is képes megmutatni a művészet erejét”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.
Kapcsolódó cikk: https://konyvesmagazin.
Iancu Laura és Kelemen Hunor a Székelyföld folyóirat idei díjazottjai között
A Székelyföld kulturális folyóirat 28. alkalommal ítélte oda díjait kiemelkedő szerzőinek. Az elismerést idén Iancu Laura moldvai csángómagyar származású író, költő, néprajzkutató és Kelemen Hunor író, költő, újságíró, az RMDSZ elnöke vehették át. A díjátadó 2025. október 10-én Csíkszeredában zajlott, és több más kategóriában is kiosztottak elismeréseket: a Székely Bicskarend Díjat Terék Anna költő-dramatikus vette át, a Szabó Gyula-díjat pedig Varga Balázs kapta.
„Ez is jelzi azt a kezdettől felvállalt koncepciót, hogy jelzésértékűen
Iancu Laurát Zsidó Ferenc méltatta, mint elmondta, ezzel régi adósságot róttak le, Kelemen Hunort pedig Fekete Vince köszöntötte egy, erre az alkalomra írt versével.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Beszélgetés Gálovits Rózsa székelyudvarhelyi könyvtárossal
A Nőileg magazin interjújában Gálovits Rózsa könyvtáros az olvasás mindennapi szerepéről és a könyvtári munka kihívásairól beszélt. Szerinte az olvasás nem csupán szabadidős tevékenység, hanem lelki és szellemi feltöltődés is, amelyre minden korosztálynak szüksége lenne.
Tapasztalata szerint a könyvtárosnak a mindennapi adminisztratív és szervezési feladatok nem adnak lehetőséget az olvasásra, mégis fontos, hogy a könyvtárosok példát mutassanak az olvasóiknak. Rózsa szerint a rendszeres olvasás segíti a gondolkodást, fejleszti az empátiát, és segít eligazodni a mindennapok információáradatában.
A beszélgetésben arról is szó esik, hogy a családi élet és a munka mellett nehéz időt találni az olvasásra, mégis érdemes naponta akár csak néhány percet is erre szánni – legyen az egy könyv, vers vagy novella. A családi életben is fontosnak tartja az olvasást: minden nap mesél a gyermekeinek, és azt reméli, hogy az olvasás szeretete így természetes módon öröklődik tovább.
A könyvtár olvasóklubjában havonta elolvasnak egy könyvet, felváltva magyar és világirodalmat, mint mondja: „Bárcsak mindenki elolvasna havonta egy könyvet, sokkal előbbre tartana a világ.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://noileg.ro/
Szívügyünk az olvasás! - Interjú az Olvass többet! levezető elnökével és társszervezőjével
Idén immár hatodik alkalommal szervezték meg az „Olvass többet!” olvasásnépszerűsítő konferenciát, amely az évek során az erdélyi magyar pedagógusok, könyvtárosok és diákok egyik legfontosabb szakmai találkozójává vált. A rendezvénynek – amelynek helyi partnere a Kőrösi Csoma Sándor Líceum és Pro Csoma Egyesület, Kovászna Város Önkormányzata, a Kovászna Városi Művelődési Ház, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola, védnöke pedig Gyerő József kovásznai
Ennek apropóján készült beszélgetés Peternainé Juhász Zsuzsával, a debreceni Ady Endre Gimnázium könyvtárostanárával.
Forrás és az interjú itt: https://csomaegyesulet.
Interjú dr. Vántsa Judit könyvtárvezetővel: Romániai magyar közkönyvtárügy 1945–2023 között
2025. október 9-én Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Központ dísztermében bemutatták Vántsa Judit Romániai magyar közkönyvtárügy 1945–2023 között című könyvét a könyvtárosi szakma jeles képviselői, családtagok és barátok jelenlétében. A könyv megjelenése véletlenül egy fontos időponttal is egybeesett, Vántsa Judit 35 évvel ezelőtt, 1990. október 15-én kezdte meg könyvtárosi pályafutását. A kötet alapját doktori disszertációja képezi, amely néhány módosítással és bővítéssel jelent meg a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadónál.
A könyvbemutató után készítettek vele interjút.
Forrás és a beszélgetés itt: https://www.3szek.ro/
Beszélgetés Vermesser Levente költővel, tanárral
Az interjúban Papp Attila Zsolt kérdezi Vermesser Levente csíkszeredai születésű költőt az Odakint és idebent című, hosszú hallgatás után megjelenő új verseskötetéről.
Vermesser elmondja, hogy az első verseskötete 2006-ban jelent meg, s bár azóta közel két évtized telt el, ilyen késlekedést nem tervez a következő kötetig. A beszélgetésből kiderül: az 1990-es évekbeli irodalmi-baráti csoport, az Éber, saját nyelvi játékai és képzettársításai máig visszaköszönnek pályáján. Vermesser szerint „a költészetben nincsenek olyan fogalmak, amelyeket eleve avíttnak lehetne nevezni, örökösen visszatérő témák vannak.”
Új kötetében érzékelhető a „hellén derű”: Görögországhoz és mediterrán kulturális kódokhoz kötődő motívumok jelennek meg, miközben a szerző Balánbányán és Csíkszeredában élő tanárként is helyt áll. Emellett beszél sportverseiről is: a kötet egyik ciklusa az Olimpiai arany címet viseli, és azt kínálja, amit ígér, olimpiai aranyakról és az azokat megszerző, ma már legendás magyar élsportolókról szól. Mint mondta, nem akarja abbahagyni a sporttémájú költészetet, amelyben olyan magyar élsportolók szerepelnek, mint Balczó András vagy a kajaknői négyes.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.helikon.ro/
A szerzővel készült másik friss interjú itt: https://www.helikon.ro/
Interjú Lövétei Lázár László költővel, műfordítóval
Ilyés Krisztinka beszélgetett
Forrás és teljes interjú itt: https://kultura.hu/
Beszélgetés Bodor Ádám íróval
Bodor Ádám íróval Tóth Gödri Ildikó beszélgetett. Az interjúban a Kossuth-díjas Bodor Ádám elmondja, hogy bár negyven éve Budapesten él, Kolozsvár maradt a szellemi hazája, otthona. Szerinte amit ma történelmileg megélünk, már negyven éve is megírta: az emberi természet és a hatalom működése nem változik. A novellát továbbra is a legtömörebb, legnehezebb műfajnak tarja, ahol „egyetlen hiba kioltja az éltető parazsat. Ott mindennek feszesnek, tisztának, egyértelműnek kell lennie.”
Filmadaptációi kapcsán azt vallja: a próza világa nem fordítható át veszteség nélkül.
Arra a kérdésre, hogy foglalkoztatja-e, hogy a fiatal nemzedék olvassa-e a műveit, azt válaszolta: „Soha nem gondolok az olvasóra. Vállalom a kockázatát, hogy nem föltétlenül népszerű szövegeket adok közre. Ezek nem könnyű olvasmányok. Kell hozzáolvasási kultúra, némi történelmi látásmód, szemlélet, és ismerni kell azokat a társadalmi körülményeket, amelyek az elnyomás feltételei között az emberi sorsokat meghatározták, – amelyek végső soron ezeket a szövegeket ihlették. Művészi szempontjaim mellőzésével nem gondolhatok arra, hogy a prózaírással kapcsolatos eszményeimet feladva hozzáférhetőbb történetekkel keressem a közönség kegyeit.”
Forrás és a teljes interjú itt: https://kronika.ro/
Élővilágunk nyomában. A Gyergyói-medence természeti értékei
2025. október 14-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának nagy aulájában mutatták be Élővilágunk nyomában. A Gyergyói-medence természeti értékei című, frissen megjelent kötetet, amely a Gyergyói Szemle tudományos-ismeretterjesztő folyóirat legújabb, monográfiaszerű kiadványa. A 33 természettudós által írt kötet húsz fejezetben mutatja be a gyergyói térség változatos élőhelyeit és azok gazdag növény- és állatvilágát, több mint 280 látványos, színes fénykép kíséretében.
A kiadvány célja nemcsak az ismeretterjesztés, hanem a helyi identitás és a természet iránti felelősségtudat erősítése is.
Az est házigazdája dr. Máthé István biológus, a kötet egyik szakmai vezetője volt, aki dr. Csata Enikő hangyaszakértővel (Toulouse-i Egyetem, Franciaország) közösen irányította a munka szakmai előkészítését. A bemutatón a szakértők vetített képes előadások keretében ismertették a kötet legérdekesebb eredményeit, majd a közönség kérdéseire is válaszoltak. Az est végén lehetőség nyílt a könyv megvásárlására és dedikálására is.
Megjelent Visky András új regénye, az Illegalisták
Az Illegalisták a Jelenkor Kiadónál jelent meg 2025. október 15-én, és szorosan kapcsolódik az író korábbi, nagysikerű művéhez, a Kitelepítéshez. Az Illegalisták ott veszi fel a fonalat, ahol a Kitelepítés befejeződik (illetve elindul). A regény a szabadság, a hit és a méltóság kérdéseit járja körül, miközben megidézi az ötvenes évek Romániájának elnyomó politikai légkörét. A címben szereplő „illegalisták” a rendszer szemében ellenségnek számító, de erkölcsi tartásukban szabad emberekre utal. Az Illegalisták nem családregény, hanem a szabadság és a szeretet elbeszélése, amikről nem lehet beszélni az erőszak, a hatalom és az embertelenség megmutatása nélkül. Visky szerint a mű alapgondolata, hogy „szabad ember az, aki nem okoz másoknak szenvedést”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.
Podcast-ajánló a regényhez itt: https://open.spotify.com/
Beszámoló a könyv bemutatójáról itt: https://konyvesmagazin.
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése