Esszéírói pályázatot hirdet a Csoóri Sándor Társaság
A 2019-ben, a költő halálának harmadik évfordulója alkalmából megalakult székesfehérvári Csoóri Sándor Társaság legfőbb célja, hogy a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszéíró, prózaíró, politikus, Csoóri Sándor emlékét és életművét gondozza és életben tartsa. A társaság ezért esszéírói pályázatot indít Történelemszemlélet Csoóri Sándor lírai és esszéírói életművében címmel.
A pályázaton bárki részt vehet. Fontos, hogy a beadott írás terjedelme nem haladhatja meg a 45 ezer karaktert. A beadási határidő 2024. december 20. Az elkészült munkákat a pályázók a bakony@gmail.com vagy a csooritarsasag@gmail.com e-mail-címekre küldhetik.
A pályázat eredményhirdetése Csoóri Sándor születésnapján, a székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban lesz 2025. február 3-án. A zsűri a legjobbnak tartott első három írásművet díjazza.
Forrás: https://kultura.hu/esszeiroi-palyazatot-hirdet-a-csoori-sandor-tarsasag/
Évfordulós élmény kicsiknek és nagyoknak
A Bod Péter Megyei Könyvtár megyei intézményként való fennállásának 50. évfordulóját ünneplő idei rendezvénysorozat záró felvonását októberben tartotta. Ennek keretében, október 15-én, 16-án és 17-én a legtöbbet kölcsönző gyermek olvasókat és az idén ötvenedik életévüket betöltött / betöltő olvasókat hívták meg az intézménybe.
15-én délután kezdődött a Félórára legyél Te is könyvtáros! mottóval a fordított nap, amikor a gyermekek kipróbálhatták, milyen a könyvtárosi munka: kikölcsönöztek és visszavettek könyveket, megismerkedhettek a könyvek kategorizálásának alapjaival, azzal, hogy miket kell figyelembe venniük, amikor egy-egy könyv helyét keresik, illetve mi a teendő, amikor új könyveket kap a részleg. A kis kollégák mind nagyon örültek, hogy a pult másik oldalán ülhettek. A „munka” végén az utóbbi években a legtöbb gyermekkönyvet kölcsönző, kiskorú olvasókat Hűséges olvasó emléklappal jutalmazták.
Ezzel párhuzamosan az Olvasóteremben fogadták a szervezett csoportokban érkező, idén „ötvenkedő” olvasókat, akiket kávéval, teával, pogácsával vártak, majd a könyvtárosok végigvezették őket A könyv útján. Az olvasókat beavatták, hogy mi történik a könyvvel, miután megvásárolják, illetve mielőtt a polcra kerülne. Érdeklődéssel hallgatták az információkat a könyvek állományba vételéről, majd ők is kipróbálhatták a könyvtárosi munkát, és átvehették szülinapos emléklapjaikat. A séta végén az olvasóteremben fellapozhatták a Megyei Tükör fél évszázaddal ezelőtt, azaz születésük évében megjelent évfolyamát, s kideríthették, születésnapjuk környékén éppen miről írt a megyei napilap.
16-án minden a gyerek olvasókról szólt. Folytatódott a fordított nap a Gyermekkönyvtárban, az Olvasóteremben pedig elkezdődött a felolvasómaraton. Előzetes bejelentkezés alapján a meghívott gyermekek egymás után érkeztek, és kisebb-nagyobb szünetekkel érdekesebbnél érdekesebb mesékkel, regényrészletekkel örvendeztették meg a hallgatóságot, esetenként családtagjaikkal együtt.
Hollanda Andrea, a könyvtár olvasószolgálatának vezetője, a gyerek- és ifjúsági programok felelőse elmondta: az eseményre célirányosan azt a százötven gyereket és azok családjait hívták meg, akik a legtöbbet kölcsönöznek a könyvtárból. Az élményen kívül a hűségüket is jutalmazni próbálják: egyszerre több könyvet kölcsönözhetnek, 2030-ig a belépőjük amúgy jelképes éves megújítása ingyenes lesz. „Intézményünk legnépesebb olvasói rétegét a gyerekek és a diákok adják, őket is célozzuk folyamatosan ezekkel az olvasmányművelő programokkal a babakortól egészen a középiskoláig. Csak hogy azon programjainkat említsem, amelyekkel teljes évfolyamokat szólítunk meg: előkészítőt, elsőt, majd negyedik osztályt végzők könyveket kapnak, azok átvevésekor pedig elmondjuk, a könyvtár jó hely, sok különleges élmény éri – például könyvek szerzőivel találkozhat, játékban vehet részt –, aki ide jár. A számok azt mutatják, van értelme munkánknak, egyre többen keresnek fel minket” – sorolta Hollanda Andrea.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/947469957413450
Fotók a Fiókkönyvtárban szervezett hasonló rendezvényekről: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/963929455767028
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/169325/elmeny-kicsiknek-es-nagyoknak-bod-peter-megyei-konyvtar
Véget ért az Aranyfonál családi olvasójáték
Közös foglalkozással fejeződött be a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasásnépszerűsítő és közösségfejlesztő programjának, az Aranyfonál családi olvasójátéknak a legutóbbi kiadása 2024. október 24-én, az intézmény Gábor Áron-termében.
A téma Marta Guśniowska Ha lúd, legyen kövér című könyve volt, amelyben a sovány és magát költőnek képzelő Lúd egzisztenciális gondja, nevezetesen, hogy nem találja élete értelmét, nem mindennapi körülmények között oldódik meg.
Az első találkozáskor minden jelentkező család megkapta a könyvet ajándékba, akkor el is kezdték az olvasást, majd otthon fejezték be a történetet.
A játékos foglalkozáson a könyvből kiragadott mondatok segítségével felidézték az olvasottakat, a szöveg humorát, tömörségét, majd szoborképek alkotásával a családi körben megélt, önfeledt pillanatokat tudatosították.
A gyermekkönyvtáros kolléganő, Sánta Zsófia fantasztikus rajzon rögzítette a Lúd és a Róka útvonalát, amelyet a gyermekek segítségével bejártak, és a mese szereplőivel közösen tudatosították életük különböző céljait, amelyek együttes erővel gyógyították meg a Lúd lelkét is.
A végén a gyermekek önfeledten színezték a rajzot, majd közös pizzázással és kötetlen beszélgetéssel zárult az este.
Forrás és a fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/967388112103903
Könyves kihívás kisiskolásoknak
Az elmúlt hónapban a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai ellátogattak a város minden előkészítő osztályába, mesét olvastak fel, és rövid foglalkozás keretében minden gyermeknek átadták a „olvasás röplapját”, amelynek célja, hogy ösztönözze a mindennapi felolvasás gyakorlatát. A színes kartonra nyomtatott röplap egyik oldala olvasmányajánlást tartalmaz, a másik egy mininaptárt, amelyen a gyermekek bejelölhetik azokat az alkalmakat, amikor otthon vagy az iskolában felolvasnak nekik.
Könyvtárlátogatásra is buzdít a nyomtatvány: ebben az évben két alkalommal kell ellátogatni a könyvtárba a családdal, kölcsönözni és pecsétet gyűjteni ahhoz, hogy az évvégi nagy sorsoláson részt vehessenek a gyermekek, ahol értékes könyveket lehet nyerni.
Az I. forduló december 14-én zárul, míg a II. forduló határideje 2025. május 31., ameddig 4 alkalommal kell a könyvtárat meglátogatni. Májusban ugyancsak értékes nyeremények várják a kitartó családokat.
Forrás: https://www.facebook.com/aranyfonalbodpeter/posts/524191447042686
Mesés pillanatok a könyvtárban
A Magyar Népmese Napját 2024. szeptember 30-án a hagyományokhoz híven a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban is megünnepelték. Az intézmény 2006-ban csatlakozott a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által útjára indított, határokon átívelő mozgalomhoz, amely révén Benedek Elek születésnapján világszerte együtt ünneplik és népszerűsítik a népmesét.
E jeles napon sokszínű programokkal várták a kicsiket és nagyokat egyaránt a könyvtárban: a reggeli órákban meseolvasó maraton és papírszínház, a későbbiekben pedig a Fakalinka bábcsapat Ribes nigrum, avagy történet a barátságról című előadása fogadta a folyamatosan csatlakozó gyerekeket.
Az ünnepi programokon a jó hangulatból és az érdeklődésből nem volt hiány.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1302/meses-pillanatok-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Videó itt: https://www.facebook.com/reel/8612437945443105
Fotók itt: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid02qmLMJ5JY8afVMiXBpHfRpWmmfQzmFWRsfqV2P2UxJH8e3wone6E92jQZoo8cDEnql
Könyvbemutató: Kászonújfalu története
Az idei Székelyföld Napok eseményeinek sorában a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be ft. György Imre Kászonújfalu története című, kétkötetes monográfiáját.
A szerző egy évtizeden át kutatta a település történetét, levéltárakban, sajtóforrásokban és személyes interjúk készítése során.
A könyvbemutató moderátora a szintén Kászonújfaluból származó Czekes-Posztuly Tünde magyartanár, néprajzkutató volt.
György Imre teológiai tanulmányai idején kezdte el a kutatói munkát. Érdekességként hallhattuk, hogy a két kötetből először a második készült el, amely Kászonújfalut a lelki élet felől közelíti meg, míg a világi, történeti rész olvasószerkesztői biztatásra íródott meg. A kötetben helyet kaptak Kászonújfaluban született kivételes személyiségek, mint Újfalusi Jenő, aki 1902-től 17 éven át irányította polgármesterként Csíkszeredát, és sokak szerint egyértelműen ő indította el a későbbi megyeszékhelyt a modern várossá fejlődés útján.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Eloszor-foglaltak-kotetbe-Kaszonujfalu-tortenetet
Fotók itt: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid02Y5XLcR5TxUdRNAz9enFXPKxcDZSWDAbbKAxoJoMC2oezDhxNnrCCz129fVnF4fsgl
Szent László nyomában Székelyföldön
A XV. Székelyföld Napokon játékos formában ismerkedhettek meg a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium VI. osztályos diákjai Szent László életével 2024. október 15-én.
A Kájoni János Megyei Könyvtár interaktív játékos foglalkozása Szent László nyomában Székelyföldön címmel már több alkalommal elnyerte a diákok tetszését, mivel a játékra való felkészülés során sok új ismeretet szerezhettek Szent László székelyföldi tiszteletéről, az azt övező hagyományokról, épített történelmi örökségről és a helyi legendákról egyaránt.
Fotók itt: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid02Q3R4EfWTWqnk8u4z4yDBKu3w8oDxXYaZa9uha8dLExdd9aTVi4thPyueNRJr1EzBl
 |
Fotó: Borbé Levente
|
Tanárkarakterek a művészetekben – lapbemutató
A Korunk kulturális folyóirat idei októberi lapszámát a Kájoni János Megyei Könyvtárban Hatházi Rebeka, Balázs Imre József és Beretvás Gábor mutatta be 2024. október 21-én.
Egy összetett témakör mentén készült el ez a lapszám: a tanulás, a tanár-diák viszony és a tanári szerepkör is központi helyet foglal el benne. A téma egyre aktuálisabbá vált napjainkban: köszönhető ez a digitális kor vívmányainak, illetve a társadalomban végbemenő változásoknak, hiszen a digitalizáció következményeként a tanulás, a tanítás, illetve a tanári szerepkör újradefiniálásának kísérleteit láthatjuk.
A tematikus szám többek között azt vizsgálja, hogy a tanár alakja hogyan mutatkozik meg, illetve hogyan változik a különféle művészeti közegekben, így irodalmi művekben és filmművészeti alkotásokban.
Fotók itt: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid0yzoUPMuNPpBwnZyP8gDAUYEP64svZHzefev8x87HYUwU4QpxQMMsXCsPW3PUJ6msl
Szentléleken is „elbütülték”
Salamon Ferenc El van bütülve – háromszéki szólások és kifejezések című könyvének harmadik kiadását mutatták be 2024. szeptember végén Kézdiszentléleken, a nemrég alakult fapados kiskönyvtárban, amely a Kultúrpincében talált helyet.
A kiskönyvtár rövid bemutatását követően a szerző eddigi pályafutásának fontos pillanatairól kaptak információt az érdeklődők. A szerző sajátos humorával emelt ki és magyarázott el néhány olyan állandó kifejezést a gyűjteményéből, amely néprajzi, irodalmi és földrajzi vonatkozás tekintetében egyaránt színes. Többek közt szó esett a címben szereplő bütü szóról is. Szólásban használva az „el van bütülve” tájegységenként mást és mást jelenthet. Míg Felső-Háromszéken a dolog jó elvégeztét, Erdővidéken épp az ellentétét, a dolog elrontását jelenti. Ezen kívül Salamon Ferenc rengeteg, Kézdiszentlélekkel kapcsolatos szólást is kiemelt, mint: nem járt a Tanorokon küjjel; kinyomná öt baniért a kecskét a Perkőre stb. Néhány közülük a vendégek számára is újdonság volt.
A szerző reményei és tervei közé tartozik egy Székelyföldre kiterjedő gyűjtemény összeállítása, amely több, a téma iránt érdeklődő kutató bevonásával készülne el.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168996/szentleleken-is-elbutultek
Súlyos könyv az első világháborúról
Szalay-Berzeviczy Attila A nagy háború százéves nyomában – Szarajevótól Trianonig című, az MCC Press gondozásában idén megjelent kétkötetes könyvét mutatták be 2024. szeptember 30-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. Súlyos könyv, nemcsak a szó szoros – több mint hat kilót nyom –, hanem átvitt értelmében is.
A Bartók-teremben összegyűlt érdeklődő közönséget Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte.
A két kötet szövege teljesen áttekinti a világháború történéseit, olyanokat is, amelyekről még sok szakember sem hallott. A könyv, mely magyar és angol nyelven jelent meg, nem akadémikusoknak szól, olvasmányos, élvezhető. Úgy írta meg, hogy az olvasó ne jöjjön rá a magyarságára, éppen olyan tárgyilagos legyen például a román és ausztrál olvasónak is, mint a magyarnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168957/sulyos-konyv-az-elso-vilaghaborurol
Könyv az idén 110 éves baróti kórházról
A környék betegeit ellátó egészségügyi intézményt a hétköznapokban baróti kórháznak mondjuk – ez a megállapítás állja is helyét. Jól van így, tekintélyes épülete de jure és de facto is Baróton, a Kossuth Lajos utcában áll, több mint száztíz éve immár. Mégis a helyes megnevezése az erdővidéki kórház lenne, hiszen az épüléséhez szükséges téglát és faanyagot a kistérség lakói adták össze, ők építették fel, biztosították működtetését. Hoffmann Edit, Erdővidék Múzeuma nyugalmazott muzeológusának az Erdővidéki Közművelődési Napok alkalmával 2024. október 7-én bemutatott, Adalékok a Baróti Városi Kórház történetéhez című könyve száraz kórháztörténeti munkánál jóval több: miközben az intézményről olvasunk, Erdővidék 19–20. századi történetét és jó embereit ismerjük meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169068/110-eve-szolgalja-erdovideket-a-baroti-korhaz
Irodalmi találkozósorozat Kézdivásárhelyen
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének támogatásával, a helybeli Bod Péter Tanítóképző is bekapcsolódott egy kilenc rendezvényből álló író-olvasó találkozóprogramba.
2024. október 29-én a Vigadó Művelődési Központ dísztermében került sor az első író-olvasó találkozóra, amelynek meghívott vendégei Borcsa János irodalomkritikus és Borcsa Imola prózaíró voltak, az est házigazdája pedig Vántsa Judit könyvtárigazgató, moderátora Deák Ferenc, a tanítóképző magyartanára volt. Az irodalomkritikus apával és író leányával folytatott beszélgetés az erdélyi kortárs művészetbe avatta be az érdeklődőket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169624/talalkozosorozat-kezdivasarhelyen
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének érmihályfalvi vándorgyűléséről
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén a Bihar megyei Érmihályfalván tartotta meg vándorgyűlését, 2024. október 10-11-én.
Az eseményről Finta Erika jegyez beszámolót az RMKE Facebook-oldalán, ebből közlünk alább részleteket:
„1. nap
A Művelődési Központként működő Gizella-malom csodás épületében fogadták az érkező vendégeket. Regisztráció után az esemény házigazdája, Gheri Judit, az érmihályfalvi Városi Könyvtár könyvtárosa köszöntötte a jelenlevőket, majd röviden felvázolta a napi programot.
Érmihályfalva polgármestere, Karsai József Attila vette át a szót, ő is szeretettel üdvözölte a jelenlevő romániai magyar könyvtárosokat, és tartalmas szakmai tanácskozást kívánt.
Ancuța Florina Șchiop, a Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár igazgatójának távolmaradása miatt Racsav Melinda tolmácsolta üdvözlő levelét. Majd Szőcs Endre, az RMKE elnöke hivatalosan is megnyitotta a 2024-es vándorgyűlést, felkonferálva a nap előadóit.
Elsőként Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Városi Könyvtár vezetője Közkönyvtárügyünk szösszenetei 1945-2023 között című előadását hallhattuk, ami tulajdonképpen nagyszabású doktori szakdolgozatát mutatta be. Beszélt tömören a szakdolgozat létrejöttének körülményeiről, buktatóiról, nehézségeiről. Ugyanakkor vidám bejegyzéseket is osztott meg a hallgatósággal, melyeket különböző régi szaklapokból ollózott. Hangsúlyozta, hogy óriási hátrány kutatási szempontból, hogy nem publikáltunk, publikálunk könyvtári szaklapokban, mert egy adott kutatás alatt adatok hiányában szinte semmi nem derül ki egy-egy könyvtárról. A nyomtatott szaksajtó megszűnése is komoly hiányt jelent a romániai magyar könyvtárosoknak.
Dunkler Réka Kinga, székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa következett, aki beszámolt arról, hol is tart az adatgyűjtés a romániai magyar könyvtárakról. Részletezte, miért is lenne fontos ezt az anyagot összegyűjteni, majd összegző diagramokkal megmutatta az eddig beérkezett kérdőívek utáni feldolgozottságot. Sajnos, még nagyon kevés könyvtáros töltötte ki a szétküldött kérdőívet, de bizakodva tekint előre a projektet vezető Dunkler Réka, hiszen még van pár nap a határidőig.
Ezt követően Szőcs Endre elnök röviden bemutatta az RMKE megújult honlapját, biztatva mindenkit, hogy regisztrálja könyvtárukat a honlapon, hogy minél több eseményt oszthassunk meg a közös felületen.
(…)
2. nap
A Városi Könyvtárban folytattuk a szakmai találkozót
Elsőként Páncza Jánost hallhattuk, a Qulto újabb fejlesztéseit mutatta be röviden, majd ezt követően Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatójának rendkívül hangulatos előadását hallhattuk, Életrajzi lexikonból városismereti séta – A Békés Megyei Könyvtár jógyakorlatai a kulturális turizmus területén címmel. Amint a címe is mutatja, könyvtár, irodalom és turizmus kapcsolódásáról volt szó. Betekintést nyertünk a megyei könyvtár által szervezett helyismereti sétákba, az eköré épített kulturális programokba.
Vajdasági vendégünk, Bednárik Prokec Zita, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár igazgatója könyvtáruk működését mutatta be. Hat fiókkönyvtára van, és az egyetlen vajdasági könyvtár, amely vajdasági magyar író nevét viseli. Egy, négy hivatalos nyelvet elismerő település könyvtárának életébe nyertünk betekintést. Állománygyarapításkor mind a négy nyelvet figyelembe kell venniük, annak ellenére, hogy az ott élő népekből kettő rendkívül alacsony százalékban van jelen a településen, és legnagyobb százalékban magyarajkú a lakosság.
Csongrád, a Kárpát-medencei könyvtárosok találkozóhelye volt a következő előadás címe. Illés Péter, a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár igazgatója mélyebb témákat boncolgatott, közös identitásunkra reflektált, ennek jelentését bontotta ki részletesebben. Majd teret adott egy vidám eszmefuttatásnak, segítségül híva az AI-t a különböző, könyvtárosokat érintő sztereotípiák eloszlatására. (…)”
Forrás és a teljes tudósítás itt: https://www.facebook.com/rmke2000/posts/122114582900519947
Tudósítás a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogján: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/10/rmke-vandorgyules-ermihalyfalvan.html
Emlékezés Csiki Lászlóra és Hervay Gizellára
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központja előtt és a könyvtárban az októberi hónapban Hervay Gizella- és Csiki László-kiállítás nyílt. A tárlat fő célja, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a 90 éve született Hervay Gizellára és a 80 éve született Csiki Lászlóra.
A kiállított anyagok tartalmazták Hervay Gizella és Csiki László életrajzát, néhány ismert, meghatározó költeményét, a tevékenységükről szóló összefoglalót, valamint a köteteikről néhány sort. Borbé Levente könyvtáros a világhálón is elérhető, róluk szóló dokumentumokat és munkáikat ajánlotta fel az érdeklődők számára.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/10/emlekezes-csiki-laszlora-es-hervay.html
Olvass többet! Határtalanul – magyarul nemzetközi szakmai konferencia 2024
2024. október 26-án újra találkozhattak az olvasást szerető és tisztelő emberek közösségének illusztris alakjai. A hatodik alkalommal megszervezett Olvass többet! Határtalanul – magyarul nemzetközi irodalmi szakmai konferenciájának helyszínét immár ötödször Kovászna városa adta.
A rendezvényen részt vettek erdélyi és magyarországi pedagógusok, könyvtárosok, valamint természetesen olyanok is, akik az olvasást a szívügyüknek tekintik. A közönség jelentős részét diákok alkották. A tapasztalatok hátterét sajátos és egyben hatékony gyakorlati eszközökkel demonstrálták az előadók. A prezentációk tartalmából bőven válogathattak, ötleteket meríthettek a részt vevő pedagógusok, könyvtárosok és az olvasást kedvelő, előtérbe helyező érdeklődők. A konferencia évről-évre egyre több embert megszólít mind előadóként, mint résztvevőként.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/10/olvass-tobbet-hatartalanul-magyarul.html
Kvízjáték Gyergyó nevezetes épületeiről
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár kvízjátékot indított Gyergyószék nevezetes épületeiről. Az öt fordulós és 50 kérdésből álló játékba sokan bekapcsolódtak. A kvízjáték épületeinek helyszínei: Gyergyószentmiklós, Remete, Alfalu, Újfalu, Marosfő-Gyilkostó. A kiértékelésre és a díjazásra 2024. október 15-én került sor.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
Könyvbemutató: Életem ‘56 árnyékában
2024. október 23-án a Tortoma Önképzőkör rendezvényén teltház előtt mutatták be Baróton Kelemen Csongor Életem ‘56 árnyékában című könyvét. A kötetet a Homoródoklándon született, az 1956-os magyarországi események után pedig a román titkosrendőrség zaklatásának kitett, ártatlanul tizenöt év börtönbüntetésre ítélt szerző élete ihlette, lapjairól azonban nemcsak az ő, hanem sok más politikai elítélt élete is visszaköszön. A könyv, mint az est során elhangzott, értéket és erőt adhat a holnap felé haladva mindazoknak, akik a történelemből, 1956 és az azt követő évek eseményeiből tanulni, okulni szeretnének.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169497/konyvbemutato:-eletem-%E2%80%9856-arnyekaban-barot
Bereményi Géza és Csikos Sándor kapták a Szabó Magda-díjat
Második alkalommal adták át a Tasi Géza által 2023-ban alapított Szabó Magda-díjat, amelyet ezúttal Bereményi Géza író és Csikos Sándor színművész vehetett át a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. Az irodalmi díjat minden évben olyan művészeknek adják, akik munkásságukkal hozzájárultak Szabó Magda életművének életben tartásához.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/iden-is-sor-kerult-a-szabo-magda-dij-atadasara/
Nemzetközi irodalmi díjat kapott Krasznahorkai László
Az erről szóló stockholmi bejelentés szerint Krasznahorkai László kapta 2024-ben a Kulturhuset Stadsteaterns nemzetközi irodalmi díjat a 2021-ben megjelent, Herscht 07769 című regényéért. A svéd fordító Daniel Gustafsson, akit a mű átültetéséért már a legjobb fordított könyv díjával tüntettek ki – derül ki a világhírű magyar író oldalán megjelent Facebook-posztból.
Forrás és a teljes cikk itt: https://nepszava.hu/3255349_krasznahorkai-laszlo-kulturhuset-stadsteaterns-nemzetkozi-irodalmi-dij
A moldvai csángó közösség nem szeretné kidobni a magyar kultúrát
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) 35 helyszínre kiterjedő, kétezer gyermeket érintő, több mint százötven munkatárssal dolgozó magyar nyelv- és kultúraőrző programokat bonyolít le immár évtizedek óta. Ennek ellenére, ahogyan az oktatási program vezetője is mondja, munkájukat sokan nem ismerik. Mit kell tudni a moldvai magyar közösségről? Hegyeli Attilával a szövetség missziójáról, illetve a moldvai csángó magyarok mindennapjairól és hagyományairól beszélgettek.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/interju-hegyeli-attilaval-moldvai-csangomagyarok-szovetseg/
Benkő Mihály: Dzsingisz kán szülőföldjén
(...) Mongólia az eurázsiai sztyeppe övezetében egykor széles körben elterjedt lovas nomád pásztorélet utolsó nagy rezervátuma. Manapság az úgynevezett fejlett országok jómódú és gazdag lakói szívesen töltik szabadságukat a civilizáció ártalmaitól érintetlen tájakon. Egyre többen választják közülük utazási célul Mongóliát. Ez az ország éppen úgy kincsesbánya természetkedvelő turisták, vadászok számára, akárcsak régészek, néprajzosok, geológusok, biológusok, Kelet-kutatók, fotósok számára. (...)
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169009/benko-mihaly:-dzsingisz-kan-szulofoldjen-megjelent
Amit az erdélyiek adtak Budapestnek
Rendhagyó turisztikai kalauz látott napvilágot Sepsiszentgyörgyön: az Erdélyiek Budapesten egy olyan válogatás, amelyben Török Árpád a magyar főváros látnivalói közül az erdélyi kötődésűeket igyekszik számba venni. A kicsinek nem nevezhető, de egy méretes zsebben azért elférő kötetet 2025. október 25-én mutatták be a Székely Nemzeti Múzeumban.
Török Árpád feltérképezte az erdélyiek lábnyomát Budapesten és környékén. Az eredmény egy olyan kalauz, amely városrészenként vezeti el az erdélyi vonatkozású szobrokhoz, épületekhez, nevezetes helyekhez az olvasót, és képbe helyezi az Erdélyből Budapestre vagy onnan hazatelepedett, esetleg csak műveikkel ide kötődő hírességeket. Írók, költők, képzőművészek, népművészek, építészek, színművészek, zenészek, énekesek, tudósok, utazók, sportolók, államférfiak, politikusok, egyházi és történelmi személyiségek társaságában barangol a szerző, de a rózsanemesítőről sem feledkezik meg. A vonalat a befejezett életműveknél húzta meg, tehát a kortárs, életben levő személyiségek – belőlük is van jócskán – ebben a kötetben nem jelennek meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169528/amit-az-erdelyiek-adtak-budapestnek
Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója
A Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozóján való részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött. Az eseményre 2024. november 21-22-én kerül sor Budapesten.
Amennyiben bárkinek kérdése merülne fel, illetve segítségre szorulna a regisztráció vagy a szállásfoglalás kapcsán, írjon a vilagtalalkozo@oszk.hu e-mail-címre. A regisztráció határideje: 2024. november 18.
Forrás, honlap és a regisztrációs felület itt: https://vilagtalalkozo.oszk.hu/
Kézdivásárhelyi Lexikon
Hiánypótló kezdeményezésként jött létre, és már elérhető a kezdilexikon.ro címen a Kézdivásárhelyről, az ottani emberekről, intézményekről és még sok más egyébről szóló adatbázis. Az átfogó, fejlesztés alatt álló lexikont több személy szerkeszti.
A kezdilexikon.ro címet a böngészőbe beírva egy letisztult felületű, könnyen áttekinthető internetes oldal jön elő, amelyen ábécésorrendben lehet keresni a szócikkek között.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/169608/kezdivasarhelyi-lexikon
Folytatódik a Magyar népmesék rajzfilmsorozat
Tizenhárom epizóddal folytatódik a Magyar népmesék rajzfilmsorozat; az új részek várhatóan 2025-re készülnek el – közölte a Kecskemétfilm Kft.
A tizenhárom új epizód kiválasztását Jankovics Marcell és Mikulás Ferenc kezdték meg, később bekapcsolódott a munkába Tóth Gábor néprajzkutató is. Az időközben elhunyt Jankovics Marcell helyére Csákovics Lajos lépett, aki a Toldi sorozatban társrendezőként dolgozott együtt Jankovics Marcellel. A sorozatrendező további forgatókönyvírókat, rendezőket vont be a munkába, így az új epizódokban közreműködik még Bogyó Péter, Király Krisztián és Maticska Zsolt is. A forgatókönyvek mellett elkészültek a hangfelvételek is számos színművész közreműködésével.
Csákovics Lajos elmondta, a készülő részekkel visszatérnek az első két-három évad egyszerűbb stílusához, mert később egyre díszesebb lett a látvány. Ezúttal némileg puritánabb látványvilágra törekedtek, „de hangulatában mindenképpen hozni fogja azt a klasszikust, ami miatt mindenki szereti a Magyar népmesék sorozatot” – fogalmazott.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/folytatodik-a-magyar-nepmesek-rajzfilmsorozat
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
