Mozgalmas hetek a könyvtárban!

A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárában pezsgett az élet. Számos hatékony és sikeres foglalkozás helyszíne volt a tudástár:

Az Időutazás az ókori Rómába tevékenységen Dunkler Réka Kinga könyvtáros mindhárom negyedik osztályos csoporttal elmélyültek a római kor rejtelmeiben. A gyerekek igazi időutazáson vehettek részt: korhű ruhákba öltözhettek, megismerkedhettek a római mindennapi élettel, használati tárgyakkal és szokásokkal.

Az Irodalmi kalandok foglalkozás alatt folytatódott a Sirály a király feldolgozása a két második osztállyal, míg a 4. A osztállyal lapbook technikával dolgozták fel a Kis herceg történetét. Külön kiemelték a róka és a kisherceg barátságát.

A kolozsvári BBT Színház és Film Kar diákjai látogattak el az iskolába, és riportfilmet forgattak a "10 perc olvasás" programjukról és könyvtári foglalkozásaikról.

A Magyar kultúra napján izgalmas kincskereséssel várta a diákokat a könyvtáros, amelyben nemcsak magyar értékeket fedezhettek fel a tanulók, hanem városuk, Székelyudvarhely épített örökségét is megismerhették.

Köszönet illeti a diákokat a lelkesedésért és a pedagógusoknak a támogatásért!

Forrás: a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárának facebook oldala - https://www.facebook.com/bethlengaboraltalanosiskolakonyvtara/ 

Magyar kultúra napja a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Iskolában

A Himnusz születésnapján az iskola könyvtárában a könyvtáros útbaigazításával, játékos feladatok segítségével próbálták körüljárni a a diákok KULTÚRA fogalmát.

A résztvevő negyedikes és ötödikes tanulók csoportos feladatok által könnyedén összerakták, hogy mi mindent is fed, miből tevődik össze a magyar kultúra, és mindez miért fontos számunkra: a nyelvtől, irodalomtól kezdve, a táncon, zenén, nép- és képzőművészeteken át a gasztronómiáig.

Rövid, de annál tartalmas utazásban volt részük!

Forrás és mégtöbb fotó: A székelyudvarhelyi Móra Ferenc Iskola Facebbok oldala: https://www.facebook.com/morakonyvtarszekelyudvarhely

Bordi Ágnes,

könyvtáros

Olvasói utazás – ÖSSZEFOGLALÓ - X. A

 

2026. január 13-án a Márton Áron Főgimnáziumban véget ért a tizedikes filológia osztállyal való olvasói kalandozás. A tetszés szerint bemutatott művek szinte egyenlő részre tagolódtak. Mégis Örkény István: Gondolatok a pincében fogta meg őket a legjobban.

A szösszenet egy falábú kislány bemutatásával kezdődik. Labdát szedeget a focizó gyerekeknek, mert a játékra már nem lenne képes. A labda a ház alagsorában köt ki. A kislány utána biceg. A sötétséget az ablakocskán beszűrődő fény teszi elviselhetőbbé. Megtalálja a labdát, mikor valamilyen lény mozgolódására lesz figyelmes. Kedvesen cicusnak szólítja, de azzal siet is vissza társaihoz. A patkány ledöbben a kislány kedvességén. Azon jár az esze, mi lett volna ha tényleg cicának születik? Hát a házmester falábú kislányának!?

A fiatalok eltöprengtek a történeten. Vajon mennyire elégedettek önmagukkal? Miért fontos mást követni? Milyen nemes tulajdonsággal rendelkeznek azok, akiket követnek? Mit kezdenek a saját magukban felfedezett építő jellegű tulajdonságokkal? Megesik, hogy a szemfényvesztés egyre jobban visszatartja a bennünk lakozó értéket, s ha nem ügyelünk, oda a hitelességünk!

Második helyre Békés Pál: Ottília műve került. A bántalmazás egyik formáját lehet érzékelni a novellában. A történet a mesélő szemszögéből válik előttünk elevenné. Ottília azért jár korcsolyázni, mert beleszeret egy hetvenkedő bandavezér figurába. Szerencsétlenségére, ez a szerelem viszonzatlan marad. Bödöcs, a Banda feje, ráadásul meg is alázza Ottíliat a követői előtt.. A bandatagok különböző okoknál fogva csak követik Bödöcsöt, s elfogadják durva tettét.

A történetben az Ottília iránti megértés, vagy együttérzés, mintha nem lett volna fontos. Egy-két személy kivételével még jelét sem adták a sajnálatnak, a megbánásnak. A diákok viszont elgondolkoztak rajta.

Mindent egybevetve, az időnként felmerülő zaklatások ellen meghatározó lehet egy kis lelki támogatás. Mivel tini korban minden egyes megküzdés erős kihívást jelent, jó a bátorítás és a segítség minden formája, amitől enyhülhet a baj súlyossága. A diákok egy része jónak látta Ottília kilépését a ránehezedő helyzetből.

Lázár Ervin: A hétfejű tündérében a mesélő, aki egyben a hős is, ritka csúnyának látta magát. Elégedetlensége és szégyenérzete, majd az ebből fakadó haragja arra sarkallta őt, hogy utánanézzen csúnyaságának. Sajnos, dühösen nemigen lehet döntést hozni... Ő megtette. Viszont a Hétfejű Tündér nem annak bizonyult, amit állítottak róla. Sőt, az ellenkezője. Habár csak egyetlen feje maradt meg, mégis megőrizte nyugalmát, kedvességét. A hadakérozó mesélőnknek a bizalmat a gyöngédség, a jóindulat és a barátság hitelességével fejezte ki. Mindennek szikráját a szeretet ölelésében bontakoztatta ki.

A történet elolvasása után a következő nyitott kérdések merültek fel: Ki mondja meg nekünk, hogy miként nézünk ki? Mi az oka annak, hogy elégedetlenek vagyunk önmagunkkal? Milyen érzés az, amikor kinézetünk miatt szorongás fog el? Ki kéri számon mindezeket tőlünk? Ki találja ki?

Az elmélkedések során világossá vált, hogy nem a külsőnkkel van a baj, nem is azzal kellene lépten-nyomon foglalkozni, hanem a lelkünkkel. Ahogy tettük is jó néhányszor. Nem árt néha egy kis takarítás, hogy észrevegyük a szeretet parazsát, amely türelmesen vár egy újabb felvillanásra.

A külön értékelt olvasásban Botházi Mária: Csak nézitek a kütyüket írásában a technika által keltett zavart leplezi le. Egyes felnőttek aggódásáról kapunk betekintést, ahogy látják a fiatalokat. Bejön az a szlogen is, hogy „bezzeg az én időmben!”. Nem beszélve a szülők túlzásáról, ahogy összehasonlítgatják a két sehogy sem összeillő korszakot. Nem találják a folytonosságot. Ebből következtetve nem csoda, hogy a fiatalok pedig sajátosan reagálnak a kijelentésekre.

A diákok elgondolkoztak a hallottakon. Elmondásaikban jelezték, hogy van benne igazság, habár nincs kőbe vésve. Egyesek szerint jobb lenne nyugalommal és nem szemrehányóan elmesélni a hajdani élet dolgait. Akkor ők is másként állnának hozzá. A „hogyan mondom el”-el van a gond.

A kiválasztott versek közül Weöres Sándor: Ki minek gondol, az vagyok annak... költeménye aratott a legnagyobb sikert.

A többi feldolgozott költemény tetszés szerint:

1. Weöres Sándor: Ki minek gondol, az vagyok annak...

2. Ana Blandiana: Ősz hagyd… (Lasă-mi toamnă...)

Varró Dániel: De mit vesződöm én…

3. Vincze Orsolya: szomorú szadista

Ha még részt venne foglalkozáson, milyen műveket, vagy művekből válogatott részleteket hallana szívesebben: Lázár Ervintől bármi, Örkénytől Egyperces novellák, Mikes Kelementől: Törökországi levelek, Ady Endre, József Attila versei. Szóba jöttek kortárs szerzők munkái is.

* * *

Az utolsó alkalommal a kiértékelő után ajándékként Kányádi Sándor: Mondóka versét olvastam fel és beszéltük meg, majd Weöres Sándor: Ki minek gondol, az vagyok annak... költeményét láthattuk, hallhattuk Koncz Zsuzsa előadásában.

A végén az olvasás jótékony hatásán kívül pedig néhány alkotás szórakoztató változatára hívtam fel a figyelmüket.

Külön köszönet illeti Orbán Edina magyar nyelv és irodalom szakos tanárt a programban való segítségnyújtásért, együttműködésért.

Borbé Levente,

könyvtáros

Bepillantás a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola olvasókörében

 Az iskola olvasókörét Kuna Ibolya könyvtáros szervezte meg már lassan egy esztendeje. Az olvasókör tagjai az intézmény pedagógusai. Elmesélése alapján egy igen jó csapat rázódott össze. A beküldött fotók is erről tanúskodnak...

Tegnap, január 15-én került sor az év első olvasókörös találkozójára a Nagy Imre általános iskolában. Ezúttal Horváth-Tóth Éva: A kutya című novellájával foglalkoztunk. A pedagógusok kedvesen meséltek házi kedvenceikről, vidám és megható pillanatok váltogatták egymást ahogy kikerekedtek ezek a történetek.

A novella felolvasása közben beszélgettünk még: szülő-gyerek viszonyról, magányosságról, figyelmességről, szeretetről, odaadásról. A történet egy magányosan élő idős hölgyről szól aki határozottan kijelenti: egyáltalán nem szeretne házi kedvencet, aztán az élet kapuja elé sodor egy segítségre szoruló kutyát…

Jó volt ez a könnyed kikapcsolódás, kizökkenés a hétköznapok gondjaiból! Februárban újra találkozunk!

További sok sikert kívánok Ibolya hasznos és szép munkájához!

Kuna Ibolya korábbi beszámolója az olvasókörről: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/03/olvasokor-pedagogusoknak-nagy-imre.html

Borbé Levente,

 könyvtáros

2026. januári ReMeK-e hírlevélből

Erdélyi Irodalmi Tehetséggondozó Pályázat

A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány és az Erdélyi Magyar Írók Ligája meghirdeti közös programját, az Erdélyi Irodalmi Tehetséggondozó Pályázatot próza és vers kategóriában az állandó romániai lakcímmel rendelkező, a pályázat kiírásakor kötettel még nem rendelkező alkotók számára, junior és senior kategóriában. A pályázat célja támogatni és felkarolni a fiatal írói tehetségeket, lehetőséget biztosítani műveik bemutatására és irodalmi fejlődésükre. A sikeresen pályázók számára az Erdélyi Magyar Írók Ligája mentorprogramot indít az eredményhirdetés lejárta után.

Beküldési határidő: 2026. február 28.

Pályázati kategóriák: 14–18 évesek (junior kategória); 19–25 évesek (senior kategória).

Junior kategóriába az jelentkezhet, aki a pályázat kiírásakor (2025. december 8-án) már betöltötte a 14. életévét, de még nincs 19 éves. Seniornak számítanak a december 8-án 19 életévüket már betöltött pályázók, de akik ezen a napon még nem töltötték be a 26. életévüket.

A kiírók mindkét kategóriában (próza és vers) és korcsoportban első, második és harmadik díjat osztanak, 1500, 1000 és 500 lej összegben.

Műfaji kategóriák:

Próza: novella, kisregény, elbeszélés

Vers: lírai alkotások, szabadvers, kötött formák

Minden pályázó mindkét műfaji kategóriában indulhat saját korosztályán belül.

A pályázati anyagot az irodalmi.tehetseggondozo2025@gmail.com címre várják a kiírók.

A zsűri tagjai: Márton Evelin író (elnök), Borsodi L. László költő és Sánta Miriám költő.

Az eredményhirdetésre 2026 májusában, a díjátadóra 2026 júniusában (25–28. között) a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten kerül sor.

Forrás: https://helikon.ro/bejegyzesek/erdelyi-irodalmi-tehetseggondozo-palyazat

GROTESQ – párbeszédben Örkénnyel

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház kollázspályázatot hirdetett Örkény István Tóték című előadásához kapcsolódva (bemutató: 2026. január 10.). A felhívás a színház új művészetközvetítő és közösségépítő programsorozata, a Kontextus keretében valósul meg. A Kontextus célja, hogy a készülő előadásokat tágabb művészeti és gondolati térbe helyezze, és új típusú reflexiókat hívjon elő a közönségből – jelen esetben groteszk és abszurd hangvételű vizuális kollázsok formájában. A művekhez inspirációként Örkény István egyperceseit ajánlották. Szabad asszociációkat, groteszk, abszurd hangvételű kollázsokat várnak.

Forrás és a kiírás részletei itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/grotesq-parbeszedben-orkennyel

Felhők, fák, szél – Győrffy Ákos, Jász Attila és Murányi Sándor Olivér közös könyvbemutatója

Győrffy Ákos és Jász Attila költők, valamint Murányi Sándor Olivér író könyvbemutatójára került sor 2025. december 10-én a könyvtárban. A rendezvény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.

A rendezvény csatlakozott a #ReadForReal nemzetközi olvasásnépszerűsítő kampányhoz, amelynek magyarországi szervezője a Magyar Olvasástársaság volt, az Európai Szerzők Napja elnevezésű program (2025. november 11. – december 12.) keretében.

Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/felhok-fak-szel-%E2%80%93-gyorffy-akos-jasz-attila-es-muranyi-sandor-oliver-erdelyi-konyvbemutatoi.html

Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/177955/harom-csend

Luca-napi népszokások a Gyermekkönyvtárban

„Luca napján nincsen munka,/ dolgoztatok eleget!/ Ne mossatok, ne fonjatok,/ ne süssetek kenyeret!” (Szabó T. Anna)

2025. december 12-én 17 és 19 óra között a könyvtár Gyermekrészlegén a Luca-napi népszokások mélyebb megismerésére volt lehetőség. Előbb meseolvasásra, ezek után pedig gyakorlati próbákra hívták a bátor jelentkezőket: felnőtteket és gyermekeket egyaránt.

Forrás: https://www.kmkt.ro/hu/luca-napi-nepszokasok.html

Videó itt: https://www.facebook.com/reel/1157924943186749

Könyvtár a digitális térben – online alkalmazások a közösség szolgálatában.

2025. december 17-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban Online könyvtári alkalmazások címmel zajlott műhelymunka a Hargita megyei könyvtárosok számára.

Az esemény középpontjában a digitális könyvtári alkalmazások álltak, különösen azok gyakorlati és közösségi felhasználása. A résztvevők megismerhették a könyvtár digitális alkalmazásait, valamint azt, hogy hogyan építhetők be ezek az eszközök a mindennapi könyvtári munkába, gyermekfoglalkozásokba és helyismereti programokba.

A digitális alkalmazások napjainkban egyre fontosabb szerepet töltenek be a könyvtárak életében: élményszerű tanulást, interaktív tartalmakat és új megszólítási lehetőségeket kínálnak, különösen a fiatalabb generációk számára.

A helyismereti tevékenységekben alkalmazva segítenek abban, hogy a települések öröksége modern, élő és könnyen hozzáférhető formában maradjon jelen a közösség mindennapjaiban.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1434/konyvtar-a-digitalis-terben--online-alkalmazasok-a-kozosseg-szolgalataban

 

Helyesírás könnyedén – újabb sikeres könyvbemutató

2025. december 15-én a Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthont a Helyesírás könnyedén című könyv bemutatójának, ahol a Szövegkovács nyelvőrző műhely egyik alapítója, Ferencz Melánia mutatta be legújabb kiadványait. Az esemény hároméves szünet után tért vissza Csíkszeredába, és ismét nagy érdeklődés övezte.

A bemutatón a szerző három rendhagyó, játékos formában megalkotott könyvét – Anyanyelvi villámtanácsok, Szóbuborékok és Rendőr-e a fekvőrendőr? – mutatta be a közönségnek, amely 2025-ben egy újabb kiadvánnyal, az Olvasóból korrektor cíművel is megismerkedhetett.

Ferencz Melánia Csíkszentdomokoson született, majd Marosvásárhelyen és Temesváron élt. 2024 szeptembere és 2025 júniusa között a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként Zürichben dolgozott, jelenleg pedig Budapestről irányítja a Szövegkovács tevékenységét.

A Szövegkovács műhelyt 2012 nyarán alapította első unokatestvérével, Kósa Erikával, azóta több kiadványuk jelent meg, amelyek játékos, humoros megközelítéssel segítik a helyesírási tudatosság elmélyítését. Munkájukat a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete 2015-ben MÚRE-díjjal ismerte el.

Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1431/helyesiras-konnyeden--ujabb-sikeres-konyvbemutato-csikszeredaban

Digitális eszközök a helyi értékek szolgálatában – módszertani nap Kászonaltízen

2025. december 12-13-án Kászonaltízen tartotta kihelyezett módszertani napját a Kájoni János Megyei Könyvtár. Az esemény központi témája a digitális könyvtári alkalmazások használata volt, különös hangsúlyt fektetve azok gyakorlati és közösségi hasznosítására. Az esemény a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány támogatásával valósult meg.

A jó hangulatú találkozót András Tamás, Kászonaltíz község polgármestere, Becze István megyei tanácsos, valamint Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár menedzsere nyitotta meg. A program során bemutatták a könyvtár digitális alkalmazását, amelynek középpontjában egy kiválasztott helyi érték állt, szemléltetve, miként építhetők be ezek az eszközök a könyvtári tevékenységekbe, gyermekfoglalkozásokba és helyismereti programokba.

A módszertani napon részt vevő könyvtárosok egy tematikus körút során ismerkedtek meg Kászonaltíz kulturális, természeti és épített örökségével, majd játékos helyismereti feladatokat – puzzle, kvíz és szókereső – oldottak meg.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1430/digitalis-eszkozok-a-helyi-ertekek-szolgalataban--modszertani-nap-kaszonaltizen

Értékes könyvadományt kapott a Sapientia Csíkszeredai Kara

2025. december 15-én A Hagyományok Háza jelentős könyvadománnyal gyarapította a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Campusának egyetemi könyvtárát. A magánadományból és gyűjtésből álló könyvcsomagot ünnepélyes keretek között adták át az intézmény székházában.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Ertekes-konyvadomanyt-kapott-a-Sapientia-Csikszeredai-Kara

Kiállítás Nobel-díjasokról a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban

Nobel-díjasokról szóló kiállítás nyílt a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.

1901-től minden esztendőben (kivéve az I. és a II. világháborús éveket) december 10-én, Alfred Nobel svéd kémikus, a Nobel-díj alapító halálának évfordulóján adják át a fizika, kémia, orvostudomány, irodalom, béke, valamint 1968-tól a közgazdaság terén elért kiemelkedő teljesítményeket elismerő nemzetközi díjat Svédországban.

A könyvtár ezzel az alkalommal kiállítással tisztelgett a Nobel-díj átadásának napján. Ez részben könyvkiállítás, amely a két magyar irodalmi Nobel-díjas közti időszakot vonultatja fel Kertész Imrétől (2002) Krasznahorkai Lászlóig (2025). Másrészt pedig a magyar vagy magyar származású Nobel-díjasokat mutatja be a kezdetektől napjainkig.

Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar

Adventi meglepetés a könyvtárban Székelyudvarhelyen

2025 decemberében a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa, Dunkler Réka Kinga különleges kalendáriummal lepte meg a suli diákjait: a kalendárium szövegeit tekercsekbe rejtette. Ahogy bejegyzésében írja: ’Minden nap egy új kis tekercs, és benne gyönyörű versek, mesébe illő történetek rejtőznek - csak rátok várnak, hogy felfedezzétek őket!’ A tekercsekbe 24 nap 24 irodalmi kincse volt „belecsempészve”.

Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/12/adventi-meglepetes-konyvtarban.html

Téli képek – Baka István-kiállítás az iskolakönyvtárban

A 2025-2026-os tanév őszén a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban elkezdődött egy Baka István költőhöz kötődő rendezvénysorozat. Mindez decemberben, az Iskola másként héten folytatódott. Ezúttal Baka István költő és műfordító téli verseiből válogatva készült kiállítás. A kiválasztott költeményekhez székelyföldi képzőművészek téli témájú alkotásaik társultak, a diákok pedig a Téli reggel című verséről szóló benyomásaikat írhatták le, vagy néhány gondolat erejéig rajz formájában szemléltethették idevágó érzéseiket, véleményüket.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/12/baka-istvan-teli-kepek.html

Bemutatták Kézdiszentkereszt falumonográfiáját

Tizenöt év után kinézetében megújulva, tartalmilag gazdagodva és címben is kiegészülve jelent meg Kézdiszentkereszt falumonográfiája. A keménykötésű kiadványt 2025. december 14-én mutatták be a Kovászna megyei községben.

A könyvbemutató elején az egyik szerző, Gábor Judit, a Trefán Leonárd Általános Iskola tanítónője ismertette az előző és a mostani kiadvány születésének mozzanatait. Mint mondotta, a munkába 15 évvel ezelőtt vágtak bele, akkor meglehetősen nagy példányszámban sikerült kiadni a falumonográfiát, amely jó fogadtatásban részesült. Ez bátorította őket, hogy ismét nyomdába adják, kibővítve az elmúlt másfél évtizedben történtekkel, új információkkal gazdagítva a kötetet. Kifejtette: a könyv szerkesztésére Fekete Vince kézdiszentkereszti születésű, József Attila-díjas költőt kérték fel, ő szívesen eleget is tett a munka elvégzésének, hiszen ezer szállal kötődik a településhez.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178046/bemutattak-kezdiszentkereszt-falumonografiajat

Tisztítótűz – Józsa Attila regényének bemutatója

Maga az élet ez a regény, amely a lélek hangján szólít meg, amelyben az olvasó a gondolat és az érzelmek közös gyökerével találkozik – foglalható össze Rabocskai László méltatása Józsa Attila Tisztítótűz című regényéről, amely a könyv 2025. december 12-i bemutatóján hangzott el a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.

A budapesti Romanika Könyvkiadó kiadványának bemutatóját Farkas Tamás Zoltán gitárral kísért énekes előadása vezette fel, amelyben megzenésített József Attila-verseket adott elő annak apropóján, hogy a brassói származású, Sepsiszentgyörgyön élő Józsa Attilát József Attila költészete indította el a versírás útján, amely később a próza felé kanyarodott.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178028/tisztitotuz-jozsa-attila-uj-regenye

  

Péterfi Ágnes jegyzetei elmúlt évtizedéről

Csodálom ezt a világot, az embert, a tehetséget – mondotta Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész Dekád – ahogy az idő átmos című könyvének 2025. december 16-i bemutatóján. A szerzővel Nagy Norbert kolozsvári egyetemi lelkész beszélgetett, aki 2024 szeptemberétől 2025. augusztus végéig unitárius segédlelkészként szolgált a megyeszékhelyi egyházközségben.

Az érdeklődők számára szűknek bizonyult a tanácsterem, így a rendezvényt a sepsiszentgyörgyi unitárius templomba költöztették. Felbecsülhetetlen értékű, különleges alkalom – e szavakkal vezette fel a könyvbemutatót Nagy Norbert, hozzátéve, a kötet meglepetést is jelent, hiszen kevesen tudták, hogy Péterfi Ágnes ír is. A jelenlévők az egyórás, mélységeket és magasságokat egyaránt fürkésző, az elmúlt évtizedet (a dekád szó egyik jelentése a tízéves időszak – szerk. megj.) is áttekintő beszélgetés során bepillanthattak írói világába, amely kiegészíti, sokszínűbbé teszi unitárius lelkészi hivatását. Vallomásának, az elmúlt évtizedet áttekintő, rövid, egyszerre jegyzetszerű és esszéjellegű írásainak – miként prédikációinak is – egy­aránt alapvető, visszatérő fogalma a hála érzése, amely gondolatvilágát, életét egyaránt végigkíséri: „mi minden van körülöttünk, amiért hálát adhatunk”.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178128/peterfi-agnes-jegyzetei-az-elmult-evtizederol

 

Könyv jelent meg Csuriról, a beszélő varjúról

Telt ház előtt mutatták be 2025. december 20-án a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben a Felsőlemhényben lakó, Szörcsén református lelkipásztorként tevékenykedő Bíró Erika Csuri, a beszélő varjú és kis társainak kalandjai című kötetét, amely nemrég jelent meg a baróti Tortoma Kiadó gondozásában. Az elsőkötetes szerző könyvbemutatóján Csuri is jelen volt. A rendezvény végén több tucat közös fénykép is készült a nap sztárjával, Csurikával és az érdeklődőkkel.

A könyvbemutatón Bíró Erika – Iochom István újságíró és Sántha Attila költő, lapszerkesztő kérdéseire válaszolva – elmondta: Csuri története öt esztendővel ezelőtt, a koronavírus idején kezdődött. A kézdivásárhelyi kórház udvarán lévő egyik fészekből esett ki, szárnya és egyik lába megsérült, repülni azóta sem tud, az évek során azonban megtanult érthetően kimondani pár szót. Azért nevezték el Csurinak, mert amikor fiókaként Felsőlemhénybe került, olyan volt, mint egy veréb.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178162/konyv-jelent-meg-csurirol-a-beszelo-varjurol

Forrás, videóval: https://maszol.ro/eletmod/Bemutattak-a-Csurikarol-a-beszelo-varjurol-szolo-kiadvanyt-VIDEO

Könyvbemutató Csomakőrösön és Kovásznán - Advent nem pluszfeladat, hanem esély

Az egyházi év ott fejeződik be, ahol kezdődik az advent. A négyhetes időszak – a felkészülés, a várakozás, a csend – arra ad lehetőséget, hogy az ember lelassítson, számot vessen, és előkészítse magában az új csodák jászolát. Ezt a belső utat járja végig Újvárosi Katalin székelyderzsi unitárius lelkésznő könyve, a Menjünk el Betlehembe, amelyet Csomakőrösön és Kovásznán mutattak be 2025. december 2-án. A szerzővel Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola elnöke beszélgetett.

A könyvbemutató nemcsak egy kiadványról szólt, hanem arról is, hogyan lehet visszatalálni a természet és a hit ritmusához, a rendhez, amely egykor a családokat és a közösségeket megtartotta, s miért olyan fontos újra megtanulni csendben lenni. Erre ad választ Újvárosi Katalin könyve, amely felekezettől függetlenül minden hívőhöz és olvasóhoz szól.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/177795/advent-nem-pluszfeladat-hanem-esely-konyvbemutato-csomakoroson-es-kovasznan

 

Bemutatták Kisgyörgy Zoltán Erdővidék-könyvét

Népes közönség előtt mutatták be Kisgyörgy Zoltán Mesélő falvaink – Erdővidék című kötetét 2025. december 17-én Nagyajtán, a Kriza János Kultúrotthon Bihari József dísztermében. A könyv szerkesztője Farkas Réka, a Háromszék napilap főszerkesztő-helyettese, kiadója a Kovászna Megye Tanácsa (KMT) által fenntartott Kovászna Megyei Művelődési Központ (KMMK) Háromszék Vármegye Kiadója és a Háromszék napilapot támogató Hármas Alapítvány.

Az est műsorvezetője Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója volt. Az egybegyűlteket házigazdaként Bihari Edömér, Nagyajta polgármestere köszöntötte, kiemelten a szerzőt, akinek tanítványa volt.

Levetítették Vargyasi Levente riportfilmjét Kisgyörgy Zoltán egyik anyaggyűjtő útjáról, majd Farkas Réka ismertette a könyv megszületésének körülményeit. A koronavírus-járvány idején, amikor nem lehetett közlekedni, és veszélybe került a Faluvilág rovat, támadt az ötlete, hogy ne maradjon ki a vidék a lapból: Zoli bácsi, aki rengeteg tudás és anekdota birtokosa, minden szegletét ismeri ennek a tájéknak, az utolsó völgyről vagy domboldalról is van története, adomája, meséltesse a falvakat.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/178111/bemutattak-kisgyorgy-zoltan-konyvet

 

Prima Primissima díjat kapott Visky András

Visky András Kossuth-díjas író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezető dramaturgja kapta 2025-ben magyar irodalom kategóriában a Prima Primissima díjat. A művészet, tudomány, sport terén kiemelkedő teljesítményt elismerő díjátadó gálán tíz kategóriában díjazták az alkotókat.

Visky az olvasóinak ajánlotta a díjat. „Egy könyv nem akkor születik meg, amikor az író kitette a pontot az utolsó mondat végére. És még akkor sem, amikor a kiadó nagy figyelemmel gondozza a szöveget, hogy azután a nyilvánosság elé vigye. A könyv az olvasó lelkében-szívében kel életre. Köszönöm mindenkinek” – írta közösségi oldalán.

Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/kossuth-dija-melle-prima-primissima-dijat-kapott-visky-andras-2025-12-08

Szerzők és kiadók viszonyáról a marosvásárhelyi könyvünnepen

Hogyan bánnak szerzőikkel a kisebb könyvkiadók és az úgynevezett „mamutméretűek”, kinek, illetve minek a feladata a kis példányszámban megjelenő magasirodalom népszerűsítése, van-e napjainkban színvonalas irodalomkritika, mennyire kultúraellenes a magyar kultúrpolitika, és mire vevő leginkább a mai olvasó? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre adtak sokszínű választ a 2025-ös Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár novemberi irodalmi matinéjának meghívottjai.

A Nemzeti Színház nagytermi színpadterében Gálfalvi Ágnes, a Lector Kiadó vezetője író vendégeivel – Bán Mórral, Kemény Istvánnal, Kemény Zsófival, M. Nagy Miklóssal, Závada Pállal és Závada Péterrel – járta körbe az erdélyi és anyaországi irodalom jelenlegi helyzetét.

– Ma egyre kevesebb a nyilvános térben az olyan beszélgetés, ahol szerzők és kiadók között kiadói kérdésekről esik szó – vetette fel első körben az eszmecsere házigazdája, majd azt tudakolta a jelenlevőktől, hogy van-e erre egyáltalán szükség.

A Libri Kiadói Csoport szépirodalmi részét képező Jelenkornál publikáló Závada Péter költő, drámaíró, zenész szerint nagyon fontos a kiadó és a szerző közötti aktív párbeszéd, a könyvpiac átalakulását azonban mindkét fél igencsak megsínyli.

– Van egy pozitív hozadéka annak, ha harmonikus a viszony a szerző és a kiadó között, és ezt az olvasók felé is lehet úgy közvetíteni, hogy kedvező következménnyel járjon – fogalmazta meg Závada Pál, Kossuth- és József Attila-díjas író, szociográfus, szociológus. Kemény István lánya, Kemény Zsófi író, költő, forgatókönyvíró szerző és kiadó közti gyakori konfliktusforrásként azt az írói mentalitást említette, miszerint egy könyvből azért nem kel el a várt példányszám, mert a kiadó nem végezte megfelelő módon a promóciós munkát. M. Nagy Miklós szerint ez a mai magyar irodalomból hiányzó színvonalas irodalomkritika feladata lenne. Ezzel az állítással Závada Péter vitába szállt, meglátása szerint ugyanis az irodalomkritika magas színvonalon követi az új művek megjelenését, az emberek azonban nem igazán olvasnak kritikát. Závada és M. Nagy egyetértettek abban, hogy a magyar államnak kellene támogatni a figyelemre méltó irodalmi alkotások terjesztését, könyvtárakban való megjelenését.

Bán János, írói nevén Bán Mór, a Hunyadi-regényciklus szerzője szerint ahány kiadó, annyiféle műhelymunka létezik, a szerző és kiadó közötti viszony pedig nem tartozik a nyilvánosságra, az azonban fontos, hogy a belső kommunikációból az olvasó felé az az üzenet jusson el, hogy közös szekeret tolnak.

Forrás és a teljes cikk itt: https://nepujsag.ro/articles/kulisszatitkok-a-szepirodalom-szueloszobajabol

A provokáció grammatikája – Borsodi L. László kritikakötetét mutatták be

Figyelemreméltó, provokatív című kritikakötet látott napvilágot, amely már terjedelmével is meglepetést okozhat az olvasóknak: ezzel nyitotta meg Biró Annamária Borsodi L. László Irodalomgrammatikák című könyvének bemutatóját a 11. Adventi Könyvvásáron, 2025 decemberében, Kolozsváron. A könyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában jelent meg, ötven írást foglal magába, amelyek közel negyven kortárs költő munkáit elemzik és értelmezik, alapos, elmélyült figyelemmel, a kritikai gondolkodás szigorával. A szerzővel Biró Annamária, a kiadó vezetője, valamint Józsa Anna-Barbara egyetemi hallgató beszélgetett.

Borsodi L. László már könyve bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a cím tudatosan kockázatos és vitatható választás, kissé talán riasztó is, hosszas keresgélés után mégis emellett döntött. Egyrészt, mert gondolatébresztőként is működik, másrészt szerette volna érzékeltetni, mi zajlik le benne kritikaírás közben. A konceptuális indíttatást Borsodi elmondása szerint Markó Béla Istentelen grammatika című verse adta.

Forrás és a teljes cikk itt: https://helikon.ro/bejegyzesek/a-provokacio-grammatikaja---beszamolo-borsodi-l-laszlo-konyvbemutatojarol

A népi időjósló mondókák világában Gyergyószentmiklóson

Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató legújabb, „Veres az ég alja, szél lesz” című könyvét mutatták be Gyergyószentmiklóson. Az F&F International kiadó gondozásában megjelent kötetben közel kétezer időjósló mondóka szerepel a Kárpát-medence különböző tájairól.

„Szeretek olyan témákkal foglalkozni, amelyek a kutatás, az érdeklődés mostohagyerekei. Az időjósló mondókák is ilyenek. A két nagyanyám bűvkörében nőttem fel, és ők szinte minden nap figyelték a légköri jelenségeket, az állatok viselkedését és minden egyebet, hogy előre meg tudják jövendölni az időjárást. Évről évre hallva ezeket, már középiskolás koromban, amikor még azt sem tudtam, mi a néprajz, úgy éreztem, ezeket le kell jegyezni” – világított rá a mű megszületésének körülményeire a szerző.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/gyergyoszek/bveres-az-eg-alja-szel-leszr-n-idojoslo-mondokak-nyomaban-kisne-portik-irennel

 

Tanulmánykötet a szovjet fogságba hurcolt erdélyiekről

A kényszermunkára hurcolt erdélyiek sorsának néhány nem vagy kevésbé ismert aspektusa is olvasható a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága kiadásában Budapesten nemrég megjelent kötetben, amely 80 éve történt – magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióban, 1944/45 címmel látott napvilágot.

Romániából (és Észak-Erdélyből) a deportálásokat a román kormány szervei hajtották végre, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, vagyis a szovjetek követelésére. A Szovjetunióba elhurcoltak több mint egynegyede soha nem tért vissza.

Az Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Dunántúlról történt elhurcolásokat taglaló kiadvány Erdélyről szóló részének szerzői: Murádin János Kristóf (Erdélyi magyarok szovjet fogságban. Történet, források, kutatás, eredmények), Ungvári Barna András (A hídvégi református egyházközség és a hídvégiek helytállása a 2-es számú barcaföldvári fogolytábor fennállásának és működésének idején), Papp Annamária (Adalékok Kolozsvár 1944-es történetéhez – kiemelten a város június 2-i és őszi „ostromához”), valamint Boros Ernő (Szatmári svábok kényszermunkán. Néhány nem vagy kevésbé ismert aspektusról).

Forrás: https://friss.ro/tanulmanykotet-szovjet-fogsagba-hurcoltakrol

Megjelent - Gazda József: Háromszék képzőművészete

Gazda József nem kisebb terhet vett a vállára, 140 életművet helyezett górcső alá. A lényegre törő műelemzések, a dokumentumok feldolgozása, a szakmai életrajzok korrekt megrajzolása dicséretre méltó. 

A szellemi fonal a gelencei Szent Imre templom freskóitól Erőss Sándor és Péter Árpád Loránd bútortervéig tart, a középkortól napjainkig, de főleg a XIX. század első felétől a XXI. század első feléig.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/177796/gazda-jozsef:-haromszek-kepzomuveszete-megjelent

e-Acad néven nyílt meg a Román Tudományos Akadémia Könyvtárának digitális platformja

A Román Tudományos Akadémia Könyvtára, amely nemzeti gyűjtőkönyvtári funkciót is ellát a romániai könyvtári hálózatban, 2025. december 1-én nyitotta meg e-Acad elnevezésű saját digitális platformját, amelyre első lépésként az intézmény állományából digitalizált, 1837 és 1950 közötti időszaki kiadványok kerültek fel.

Az Akadémiai Könyvtár állományában magyar vonatkozású sajtóanyag is található, azonban – előzetes keresések alapján – egyelőre egyetlen cím, a két világháború közti Nemzeti Liberális Párt Udvarhelyen megjelentetett kétnyelvű sajtóorgánuma került digitalizálásra (a Gazeta Odorheiului = Udvarhelyi Hirlap/Posta 1926-28-os évfolyamai).

Forrás: https://e-acad.biblacad.ro/opac/searchnew?_gl=1*u8btil*_ga*NzgzNjIzNjgyLjE3NjQ2OTAzNzE.*_ga_96WZSQ23H9*czE3NjQ2OTAzNzEkbzEkZzAkdDE3NjQ2OTAzNzEkajYwJGwwJGgw

 

Krasznahorkai László és Visky András is ott van az osztrák köztévé könyves listájának top 3-jában

Két magyar szerző is bekerült az osztrák közszolgálati tévé által összeállított éves könyves lista dobogósai közé. Az ORF listáján Visky András Kitelepítés című regénye került az első helyre, a harmadikra pedig Krasznahorkai Lászlótól a Zsömle odavan.

Visky András Kitelepítés című debütregényének német kiadása már 2025. decemberben felkerült az osztrák állami közszolgálati műsorszolgáltató, az ORF decemberi bestsellerlistájának élére. A magyarul 2022-ben megjelent regényt Die Aussiedlung címmel, Tankó Tímea fordításában a Suhrkamp Verlag adta ki októberben, a bemutatóját november 18-án tartották a berlini CHB – Collegium Hungaricum Berlin épületében. A Nobel-díjas Herta Müller így méltatta a könyvet: „Még soha ehhez hasonló könyvet nem olvastam. Ez egy szenzáció.”

Krasznahorkai László Zsömle odavan című regénye 2024-ben jelent meg, és a Báró Wenckheim hazatér után ismét csak a magyar rögvalóságba kalauzolja olvasóit, miközben számtalan párhuzamot kínál fel a korábbi alkotásokkal, ám jó néhány ponton el is tér azoktól, meglepő új utakat hozva létre ezzel az életműben.

Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/karakter/konyvespolc/2026/01/02/krasznahorkai-es-visky-andras-is-felkerult-az-osztrak-kozteve-konyves-listajanak-top-3-jaba

 Az olvasást nem, de a kötelező olvasmányokat elutasítják a diákok

Mit olvas, mit néz a váradi diák? – erre a kérdésre próbált választ adni az a nagyváradi magyar diákok bevonásával készült kutatás, amelynek eredményeiről 2025. november végén számolt be a nyilvánosság előtt Plainer Zsuzsa, a felmérés vezetője.

A nagyváradi középiskolások és egyetemisták olvasási szokásairól tartott beszélgetés-formájú előadást a Pece-parti Műhely sorozat rendezvényén Plainer Zsuzsa antropológus. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője beszélgetett. A kutatást az Ady Endre és a Mihai Eminescu középiskolák X–XI. osztályos tanulói, egy XII.-es osztályközösség, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem akkor első- és másodéves hallgatói körében végezte el Plainer Zsuzsa 2024-ben. Az interjús-fókuszcsoportos vizsgálat azt próbálta feltárni, milyen könyveket és filmeket olvas, néz ez a korosztály, illetve a fiatalok internethasználati szokásairól is képet alkotott ez az egyébként nem reprezentatív mintás kutatás.

Plainer Zsuzsa többek között kiemelte: a felmérés eredménye cáfolta azt a közvélekedést, miszerint a mai fiatalok nem olvasnak. A valódi és akut probléma nem ebben rejlik, hanem abban, hogy „a mostani tizenéves generációnak teljesen másak a szövegértési és szövegértelmezési készségei, mint amilyen azoknak az embereknek volt, akik ezelőtt negyven évvel jártak középiskolába. Ezen kívül, főleg az internet révén, teljesen újfajta tartalmak és fogyasztási szokások jelentek meg. És éppen emiatt hátrébb szorult a klasszikus szépirodalom, a képzőművészetek, a komolyzene fogyasztása is.”

A beszélgetésen elhangzott, hogy a fiatalok igenis olvasnak, de jellemzően nem fikciót, hanem pszichológiai tárgyú kiadványokat, illetve a fiúk főként motivációs könyveket. A fiatalok nagyon kedvelik továbbá a populáris kultúra körébe tartozó műveket, a sci-fit, a vámpíros és az olyan romantikus könyveket, amelyek az irodalmi kánon szerint nem is illenek a szépirodalomba. És csak harmadik körben lelhető fel az olvasmányaik között olyan szerző – például Szabó Magda –, akinek az írásai a szépirodalom populárisabb regiszterével érintkeznek. A kutató hozzátette: minden osztályban és minden egyetemi évfolyamon voltak, akik olvastak szépirodalmat, de a kortárs magyar szépirodalom csak esetenként bukkant fel a válaszok között.

A kutatás legmarkánsabban kimutatható eredménye az volt, hogy a tanulók gyakorlatilag egyöntetűen elutasítják a háziolvasmányokat.

Forrás: https://biharinaplo.ro/cikk/kozelet/elutasitjak-a-kotelezo-olvasmanyokat-a-diakok-115820

Vonatkozó sajtóanyag: https://maszol.ro/belfold/Olvasnak-a-fiatalok-csak-nem-haziolvasmanyt-A-TikTok-koraban-sem-veszett-el-az-elmeny

A romániai felnőttek jelentős többsége soha nem vett részt kulturális nevelési programban

Romániában a felnőttek 67 százaléka – gyermekeikkel együtt – soha nem vett részt kulturális nevelési programokban – derült ki a 2024-es kulturális fogyasztást mérő kutatásból, amelynek eredményeit 2025. november végén tették közzé. A szemlézett kutatás országos reprezentatív mintán alapul, 1 064 embert kérdeztek telefonon a jelzett témáról.

Habár legtöbb válaszadó elismerte, hogy a kultúrával való találkozás és annak fogyasztása nagyon fontos, mégsem működik ez tudatos, rendszeres gyakorlatként a mindennapjaikban.

Azok, akik részt vettek kulturális programokon, kifejezetten pozitívan számoltak be róla. 78 százalékuknak a legfontosabb hozadéka az volt, hogy közvetlenül tanulhattak, új ismereteket és fogalmakat sajátíthattak el. A válaszadók 70 százaléka azt mondta, hogy a kíváncsiság, a „még többet akarok tudni” érzése vonta be őket még jobban: aktívabban kezdtek részt venni különböző kulturális kezdeményezésekben. A szülők 42 százaléka pedig arról számolt be, hogy a kulturális oktatás érezhetően javította a gyermekeik iskolai teljesítményét.

A 2024-es felmérés nemcsak a jelenlegi helyzetet írja le, hanem kritikai megállapításokat is tartalmaz. A jelentés kiemeli, hogy hiányoznak az igazán koherens, hosszú távra tervezett közpolitikák, és a kulturális terület finanszírozása sem elégséges ahhoz, hogy a kultúra valóban tartós és mérhető hatást gyakoroljon a társadalomra. A szerzők ezért integrált közpolitikai megközelítést javasolnak, vagyis olyan stratégiákat, amelyek egyszerre támogatják a kulturális nevelési kezdeményezéseket, erősítik az intézmények közötti együttműködést, és tartós partnerségeket építenek a kultúra, az oktatás és a helyi közösségek között.

A kutatás szerzői átalakuló kulturális mintázatot azonosítottak: a baráti kapcsolatok, a közösen eltöltött szabadidő, a közösségi élmények egyre fontosabb szerepet kapnak, és sokszor felülírják a hagyományosan értelmezett kulturális fogyasztás formáit.

Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2025/11/26/kulturalis-fogyasztasi-szokasok-romania-szinhaz-mozi-zene-oktatas

 

Szerkesztők:

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.