Felhívás könyvtárszakos hallgatóknak
2025. április 28-án a könyvtár- és információtudományi képzésen részt vevő hallgatóknak biztosít lehetőséget előadások megtartására az IFLA, Az elmélet átültetése a gyakorlatba a munkahelyi tanuláson keresztül – panelbeszélgetés címmel. A webinárium célja, hogy feltérképezzék a hallgatóknak a szakmai gyakorlatokról kialakult tapasztalatait. A hallgatóktól várt előadásokba beépíthető, hogy milyen módon segítették a szakmai gyakorlatokon szerzett tapasztalatok a későbbi karriertervezést, mennyire tartották alkalmazhatónak a tanórákon elsajátított ismereteket a szakmai gyakorlatokon. A résztvevők tanúsítványt kapnak az előadások megtartásáért az IFLE SET (Section on Education and Training) szekciójától.
A webinárium ingyenes, és mindenki számára elérhető. Jelentkezni a felhívásban található e-mail-címeken lehetséges.
Forrás és részletek itt: https://ki.oszk.hu/hir/
Apáczai 400 - Pedagógiai/irodalmi esszépályázat
Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, együttműködésben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, képzőművészeti/irodalmi és pedagógiai/irodalmi pályázatokat hirdet középiskolás tanulóknak (9-12. évfolyam), egyetemi hallgatóknak, pedagógusoknak.
A pályázat célja, hogy a megemlékezés mellett minél szélesebb körben olvasásra ösztönözzék, megismertessék és megszerettessék Apáczai Csere János írásait, illetve az emlékét idéző irodalmat. Megemlékezve munkásságáról, fel szeretnék hívni a figyelmet Apáczai napjainknak is üzenő eszméire.
Minden kategóriából a legjobb 3 pályamű kerül kiválasztásra, díjazásra.
A pályázatok beküldési határideje: 2025. április 28.
Forrás és részletek itt: https://ccd.eduhr.ro/
A Könyvkaland olvasóverseny döntője
Két évnyi szünet után ismét részt vehettek Kovászna megye és a Brassó megyei Négyfalu olvasni és játszani szerető általános iskolás diákjai a Bod Péter Megyei Könyvtár által szervezett Könyvkaland olvasóversenyen, amelynek döntőjére 2025. március 10-én került sor a könyvtár olvasótermében. A játékos, kreativitást fejlesztő vetélkedő elsődleges célja ezúttal is az olvasás, a jó irodalom megszerettetése volt. Az 5-6. osztályosok az idén Jean-Claude Mourlevat Jakabak
A vetélkedő két fordulója és a döntő során a versenyzők a regények szövegeihez kapcsolódó változatos feladatokat oldottak meg, amelyek során fejleszthették kreativitásukat, képzelőerejüket, szövegértési képességeiket.
Forrás, fotók és a díjazottak listája itt: https://www.facebook.com/
Folytatódik a Hol folt, hol nem folt
A könyvtár olvasással társított varrókörének 2025. márciusi találkozóján a téma a pénz volt, ekörül forogtak a gondolatok: A kiskakas gyémánt félkrajcárjától a pénzt közgazdasági, gasztronómiai vagy épp turisztikai szempontból taglaló könyvekig, sőt, a pénzérmék játékokban való hasznosításáig terjedő könyveket is ismertettek a könyvtárosok.
Ezt követően a részt vevő gyerekek újrahasznosított farmeranyagból batyukat varrtak kézzel, és ezeket gyöngyhímzéssel díszítették, az anyukák ezalatt pénztárcát készítettek.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Harmincezer vers egy nap alatt - a XVII. Nemzetközi felolvasómaraton mérlege
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett nemzetközi maratoni felolvasás tizenhetedik kiadásához kilenc országból csatlakoztak, kilenc ország 191 helységéből 29 545-ön olvastak fel 2025. március 4-én Szabó Lőrinc (1900–1957) műveiből. A felolvasók közül 25 506 személy Romániából jelentkezett, összesen mintegy másfélszáz településről.
A megnyitón dr. Tapodi Zsuzsanna-Mónika, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara Humántudományok Tanszékének professzora beszélt, gondolataiból idézünk:
,,Ha belegondolunk, hogy mennyi történelmi kataklizmán vezet át egy olyan alkotónak az élete, aki 1900-ban születik (első és második világháború, trianoni békediktátum, totalitárius rendszerek: Tanácsköztársaság, nemzetiszocializmus, kommunizmus és megéri még az 1956-os forradalmat is), rögtön megérthetjük, hogy miért érezte idegennek magát a világban, miért szerette jobban a természet apró vagy nagy elemeit, bogarakat, tücsköket, cinkéket, fákat, napot és csillagokat, mint az embereket. (...)”
A maraton tizenöt éves történetére visszatekintve elmondható, hogy a László Judit által Székelyudvarhelyen elindított felolvasás 2009 óta kiszélesedett és nemzetközi méretűvé nőtt, eljutott a világ több mint tíz országába, mintegy 250 település kisebb-nagyobb közösségéhez. 2014 óta minden évben a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi meg a határokon átívelő felolvasást, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
Az eddigi felolvasómaratonok közül legtöbben a Kányádi Sándor-maratonon vettek részt 2015-ben, összesen mintegy 42 000-en. 2022-ben a Nemes Nagy Ágnes maratonon közel 39 000-en olvastak fel. A 2014-es Móricz Zsigmond-maratonon olvastak fel a legtöbb országból (13).
A XVII. Nemzetközi Felolvasómaratonon a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a rendezvény központi helyszínén délelőtt tíz órától tizennyolc óráig számos csoport olvasott fel, nem csak magyarul, hanem román és angol nyelven is megszólaltattak egy-egy verset, a Care2Travel Egyesület önkéntesei révén pedig emellett litván, svéd, flamand, német, bolgár, olasz nyelven is.
Külön színfoltja az idei maratonnak, hogy csatlakozott a könyvtárhoz a Sapientia EMTE részéről Lajos Katalin egyetemi adjunktus is a diákjaival, Magyarország Főkonzulátusa részéről Beke Mihály András író, első beosztott konzul, Percze László konzul, valamint a konzulátus munkatársai: Visontayné
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.
Sajtóvisszhang: https://www.
Murányi Sándor Olivér könyvbemutatója
2025. március 26-án Murányi Sándor Olivér, székelyudvarhelyi származású magyarországi író kettős könyvbemutatójára került sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban, amelyet kötetlen beszélgetés követett a közönséggel.
Az est középpontjába a szerző új könyve, a Lukács, a székely indián, illetve a Panasz helyett – Böjte Csaba testvér gyergyói gyerekei című munkája került.
Tanulságos és szórakoztató olvasmány a Lukács, a székely indián, amely könnyen olvasható történeteket tartalmaz. A szórakoztatás mellett mélyebb gondolkodásra is készteti az olvasót, illetve az ember és természet közötti kapcsolat megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.
A telefon élményrabló, a könyv élményt adó
Az első olvasóklubnak, amelyet a Kalot Egyesület elindított, olyan nagy sikere volt, hogy azóta további 12 csoport alakult, ebből 6 Csíkszeredában, 3 Marosvásárhelyen, 1-1 pedig Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron és Sepsiszentgyörgyön működik.
Dr. Fejes Ildikó szociológus, a romániai Kalot Egyesület irodavezetője elmondta: 2025. március elején újabb csoportot indítottak Csíkszeredában, erre a helyek gyorsan beteltek, még várólistára is kerültek jelentkezők. Minden csoportnak van egy szakmai vezetője, akik nemcsak a beszélgetést koordinálják az olvasóklub havi találkozóin, de minden év elején ők választják ki a tíz, elolvasásra szánt könyvet. A könyvek beszerzését Hargita Megye Tanácsa finanszírozza.
Dr. Bodó Julianna antropológus, a Sapientia – EMTE professzora, aki két csoport szakmai vezetője is, elmondta: „Azzal, hogy a kortárs világ legnagyobb gondolkodóinak a műveit olvassuk, magunkat is jobban megismerjük a könyvek által, és nem tudunk már úgy tekinteni a világra, mint azelőtt.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/
Márciusi olvasóklub
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár márciusi olvasóklubjának témája Ivan Szergejevics Turgenyev Apák és fiúk című regénye volt. Az olvasóklub 2012-ben alakult, és azóta minden hónapban felváltva olvasnak magyar és külföldi szerzőktől.
„A témáink legtöbbször talán az új megjelenések köré szerveződnek, de szívesen olvasunk klasszikusokat is. Hisszük, hogy az olvasásban nem a mennyiség, sokkal inkább a minőség a fontos, ezért igyekszünk igényesen könyvtémát választani. Egy ilyen könyvkibeszélő klubnak akár terápiás hatása is lehet, mindamellett, hogy sokszor egymás segítségével kerülünk közelebb egy-egy regényhez, ezáltal saját magunkhoz is.”
Forrás: https://www.facebook.
Napi tíz perc, és divattá vált az olvasás
A hazai iskolák közül valószínűleg elsőként vezette be a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola a Napi 10 perc néma olvasás elnevezésű programot az előző tanévben, az idén pedig folytatják. A kezdeményezés határozottan beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a diákok nemcsak az olvasásban fejlődtek, hanem más tantárgyakban is jobban teljesítenek.
Több kutatás is bizonyítja ennek a programnak a hatékonyságát. Dunkler Réka könyvtáros kezdeményezésére tavaly óta alkalmazzák a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolában is, már látható sikerekkel, hiszen az értő olvasásra minden tantárgyból szükség van. Nem utolsó sorban, tíz perc olvasás után a diákok lenyugszanak, fókuszált
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.
Eleven hagyományainkról
Kiskamoni-Szalay Zoltán népzenekutató Ősi hagyományaink tudatos művelése című előadását hallgathatták meg az érdeklődők 2025. március 13-án a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Az előadó ismertette a magyar nyelv sajátosságait, bemutatta rokon népcsoportok dalait, és felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy miért is kell tudatosan megtartani és gyakorolni hagyományainkat. Gondolatébresztő előadása magával ragadta a közönséget.
Forrás és fotók itt:
https://www.facebook.com/
Tudománytörténeti előadássorozat
2025. március 20-án Nagy Péter csíkszeredai tudománytörténész megkezdte előadássorozatát az legutóbbi évszázadról a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
A jelenlévőket már a bevezető előadás felvillanyozta. A tudománytörténeti részeket zenei betétek választják el. Első alkalommal közreműködött: Bernád
Nagy Péter a 20. századnak pontosan az egyharmadát élte át, néhány mozzanatának résztvevője, szemlélője vagy csak követője lehetett. Sok történész a múlt századot az „európai kor” végének tekinti, és úgy gondolják, hogy egy „rövid évszázad” volt, mindössze 75 esztendős: az első világháború kitörésével kezdődött (1914), és a Vasfüggöny lehullásával (1989) ért véget. A csíkszeredai tudománytörténész azonban jobban szereti a kerekebb intervallumokat és ragaszkodik a pontosabb tényekhez, így nála 1900. január 1-vel kezdődött, és 1999. december 31-én ért véget a rejtélyes huszadik század. Tíz évtized, és mindegyiknek megvan a maga hangulata, története, divatja, művészete, zenéje és tudománya. Nagy Péter személyes időutazásra hívta a gyergyói közönséget, a mostani bevezető résszel összesen 11 beszélgetésre. Az őrült kor érdekes történeteit gyergyói zenészek teszik maradandó élménnyé.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Felolvasómaraton a baróti könyvtárban
A baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár idén is csatlakozott a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által 17. alkalommal meghirdetett felolvasómaratonhoz, amelyen ezúttal a 125 évvel ezelőtt, 1900. március 31-én Miskolcon született Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő műveit szólaltatták meg a résztvevők.
Baróton mintegy kilencvenen vettek részt a 2025. március 4-én megszervezett, egész napos felolvasómaratonon a könyvtár olvasótermében.
Imre Andrea könyvtáros elmondta, hogy a felolvasók zöme I–IV. osztályos diák volt a Gaál Mózes Általános Iskolából, akik Márkó Lenke, Lázár Anikó és Csíki-Lukács Réka tanítónők felügyelete mellett jöttek el a könyvtárba, ahol nem csak olvastak, de közösen elemezték is a költő verseit, aztán kifestős foglalkozásba, valamint játékokba is bekapcsolódtak.
Forrás: https://www.3szek.ro/
Biblioterápiás továbbképző Szatmárnémetiben
2025. március 21. és 22. között a Szatmár Megyei Könyvtár multikulturális részlegén biblioterápiás képzés volt, amelyet Veres Zsuzsa és kollégái szerveztek meg.
A továbbképzőt Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárpedagógusa tartotta, A biblioterápia módszerének használata a tanintézményekben és másutt címmel, tizenhét résztvevőnek. A kurzus első napján a csapat megismerkedhetett a biblioterápia fogalmával, történetével. Mindez idézetekkel, felolvasással, rövid anekdotákkal és meséléssel volt színezve. A jelenlévők betekintést nyerhettek a biblioterápiás módszer alkotóelemeibe is, azok alkalmazási lehetőségeibe is a különböző életkorú diákok vonatkozásában. Zárásként Borsodi László költő, irodalomtörténész, kritikus, a Márton Áron Főgimnázium magyar nyelv és irodalomszakos tanárának könyvbemutatóján vettek részt. Másnap egy rövid, frissítőnek szánt feladat után Borsodi László egyik alkotását elemezték, aztán Borbé Levente két biblioterápiás foglalkozást tartott. A foglalkozási tervet a kiscsoportok külön-külön be is mutatták. A képzés a tevékenység kiértékelésével ért véget. A résztvevőkben tisztázódott az iskolai könyvtáros és a pedagógus (óvónő, tanító, tanár stb.) mentálhigiénés segítő tevékenységének, személyiség- és közösségfejlesztő munkájának eredményessége.
A képzés alatt a csoport megismerkedhetett hátrányos helyzetű fiatalok biblioterápiás foglalkoztatásával is. A program szervezésében részt vállalt a Szatmárért Egyesület, valamint a Szatmár Megyei Könyvtár multikulturális részlege.
Forrás és a teljes cikk itt: https://
Forrás: https://friss.ro/
Irodalomterápiás képzés Csíkszeredában
Biblioterápia-képzés zajlott a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában 2025. február 28. és március 1. között, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége partnerségével és támogatásával bonyolítottak le. A résztvevők az irodalomterápia alapjaival ismerkedhettek meg, ezen belül elméleti-módszertani és gyakorlati ismeretekre tehettek szert.
A képzés célja az volt, hogy a résztvevők elsajátítsák az irodalomterápiás szemléletet, megismerjék a módszer elméletét és gyakorlatát, mindezt pedig később saját munkájukban tudják kamatoztatni. A képzést Jakobovits Kitti tanácsadó szakpszichológus, irodalomterapeuta tartotta, a résztvevők között iskolai könyvtárosok is voltak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://
Magasrangú állami kitüntetésben részesült dr. Redl Károly
Dr. Redl Károly főosztályvezető, az Országgyűlési Könyvtár vezetője, a több mint 150 éves intézmény történelmének egyik emblematikus, meghatározó alakja, csaknem öt évtizedes pályafutása során elvégzett, kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.
Redl Károlyt az erdélyi magyar könyvtárosok a Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogramból is ismerhetik.
Forrás:
https://www.facebook.com/
90 éves az MKE - Kitüntetésben részesítették Villám Juditot
2025. március 5-én nagyszabású jubileumi, nemzetközi könyvtárszakmai konferenciával emlékezett meg fennállásának 90. évfordulójáról a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE). Az eseménynek az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár adott otthont.
A konferencia három tematikus szekcióban zajlott. Az első a könyvtárszakmai szervezetek nemzetközi együttműködésére összpontosított. A másodikban a magyarországi civil szakmai együttműködésekről volt szó.
A nap ünnepélyes zárásaként került sor az MKE 90. szekcióra, amelynek során átadták a jubileumi MKE-emlékérmeket, köszöntötték az évfordulós szervezeteket és az MKE korábbi elnökeit és főtitkárait.
Jubileumi MKE90 Egyesületi Munkáért Emlékérem kitüntetésben részesítették többek között Villám Juditot, aki a Szakreferensi Osztály vezetője, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnöke és a Társadalomtudományi Szekció elnöke. Villám Juditnak a határon túli magyar egyesületekkel való kapcsolattartás az egyik feladata, ez szervesen kapcsolódik a Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogramhoz, amely több éve zajlik nagy sikerrel az Országgyűlési Könyvtárban: ennek szervezésében, sikeres lebonyolításában 2013 óta Juditnak jelentős szerepe van.
Forrás: https://www.facebook.
https://www.facebook.com/
Szócikkek Gábor Árontól a füstölt pisztrángig – Erdélyi magyar kulturális szótár
Folyamatosan változik az erdélyi magyarok nyelvhasználata, a szleng és a különböző régiók nyelvjárásai is gazdagítják – hangzott el 2025. március 6-án azon a kolozsvári eseményen, amelyen az erdélyi magyar nyelvkutatás jegyében a közelmúltban megjelent kiadványokat mutatták be. A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke által szervezett eseményen a Széchenyi-díjas Péntek János professzor, valamint Benő Attila és Lázár Lakatos Aliz nyelvészek köteteit mutatták be, köztük az Erdélyi magyar kulturális szótárat:
Benő Attila – Péntek János (szerk.): Erdélyi magyar kulturális szótár. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2022.
Lázár Lakatos Aliz: Szleng a kétnyelvűségben. Attitűd és kontaktusjelenség az erdélyi magyar fiatalok körében. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2024.
Péntek János: Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben. Elődök, mesterek, pályatársak. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2024.
Péntek János: Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2024.
A kötetekről Benő Attila, Dimény Hajnalka, Németh Boglárka és Zsemlyei Borbála beszéltek.
A könyvbemutatón többek között az is felmerült, hogy a mesterséges intelligencia és a széles sávú internet korában szükség van-e a hagyományos, könyvalapú szótárakra. Péntek János professzor szerint ma egyre inkább azzal szembesülünk, hogy ellenőrizetlenek, nem pontosak az információk, a szótárak pedig abból a szempontból hiánypótlók, hogy hiteles adatokat közölnek. A sorozat folytatását is tervezik, készülőben a cigány és zsidó kulturális szótár is.
A Szleng a kétnyelvűségben című kötet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége gondozásában jelent meg. Általános és részletes képet fest arról, hogy a szleng szempontjából mi jellemzi az erdélyi magyar fiatalok szóhasználatát, és hogy melyek lehetnek a befolyásoló tényezők.
Benő Attila a Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben. Elődök, mesterek, pályatársak című kiadvány kapcsán elmondta, hogy a kötet elemző tanulmányokban idézi meg évszázadokkal korábban élt elődök – Apáczai Csere János, Gyarmathi Sámuel, gróf Teleki József, Brassai Sámuel, Szentkatonai Bálint Gábor, Hermann Antal – munkásságát, de emlékezik saját nemzedéke mestereire is – Szabó T. Attilára, Márton Gyulára és a Kolozsvári Nyelvészeti Tanszéket Budapestről támogató Benkő Lorándra.
Péntek János Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban című kötete árnyalt képet fest arról, hogy a tájnyelvi beszédmódnak milyen funkciói vannak az egyén életében.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/
A műfordítók az írott kultúra hídemberei – Beszélgetés Szonda Szabolcs műfordítóval, költővel
A műfordítói munkáról, a műfordítás szerepéről, kihívásairól kérdezte Szonda Szabolcs költőt, műfordítót Dimény H. Árpád.
Az interjúalany, aki a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei könyvtár igazgatója is, közel negyven román szerző, köztük Simona Popescu, Dan Lungu, Alexandru Mușina, Dan Sociu, Florin Irimia, Ștef
Úgy véli, a műfordítói munka lényege abban rejlik, hogy a fordító képes átültetni egy adott művet egy másik nyelvre, miközben megőrzi annak eredeti jelentését, stilisztikai sajátosságait, és kulturális kontextusát. A fordító nem csupán szavakat helyettesít, hanem igyekszik megragadni a szerző szándékát, a mű hangulatát, és a nyelvi játékokat is. Hangsúlyozza, hogy a jól sikerült fordítás olvasása során a szöveg olyan érzést kelt, mintha az a célnyelven íródott volna.
Arra kérdésre, hogy mit gondol a műfordítói szakma megítéléséről, Szonda Szabolcs többek között azt válaszolta:
„Ha azt mondom, hogy az intézményes, állami támogatottság szempontjából a műfordítók munkája idehaza annyira van megbecsülve, mint általában véve a közművelődés helyzete, sorsának alakulása, akkor talán elnagyoltan fogalmazok, talán egy picit felületesen is, de… Tény, hogy hasznos és jó volna az államvezetés vonatkozó szférájának részéről egy megtervezett, átfogó, akár programszerűen
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/
Szávai Géza: Soha nem vehették el tőlem az írás szabadságát
Szávai Géza íróval, József Attila-díjas szerzővel többek között arról beszélgetett Ilyés Krisztinka újságíró, hogy miképpen érvényesülhetett egy fiatal szerző az akkori idők Romániájában, de a magyar kultúrember helyzettudatának fontossága is szóba került.
Szávai Géza, aki 1950-ben született Küsmödön, a romániai magyar kultúrában való érvényesülés nehézségeit is felvázolja, megemlítve, hogy a magyar oktatási intézmények megszüntetése idején élte gyermekkora egy részét. Ekkor fogalmazódott meg benne a szabadság keresése, ami egész életét meghatározta. Szávai szerint a kultúrában való elköteleződés és a helyzettudat fontos, függetlenül attól, hogy az ember hol él.
Az interjúban kitér a romániai magyar irodalom hiányosságaira is, szerinte a rendszerváltás után nem került elő sok jelentős mű. Számára azonban az írás szabadsága mindig is biztosítva volt, kritikákat írt, még akkor is, ha ez konfliktusokat szült a romániai magyar irodalmi életben. Szávai úgy véli, hogy a művek minősége és élete a legfontosabb, nem pedig a mögöttes rokoni vagy társadalmi kapcsolatok. Számára a szabad írás lehetősége mindig is jelentős érték volt, és ezt a szabadságot soha nem vették el tőle.
Forrás és teljes interjú itt: https://liget.ro/studio/
Meghalt Tolnai Ottó vajdasági író, költő
2025. március 27-én elhunyt Tolnai Ottó, Kossuth-díjas vajdasági író, költő, műfordító. A kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakja 84 éves volt. Műveit német, francia és szerb nyelvre fordították le.
Első verseskötete, a Homorú versek 1963-ban, első regénye, a Rovarház 1969-ben jelent meg. Legalább ötven kötetét adták ki, verseket, prózákat, monográfiákat, gyerekverseket.
„Nálam állandóan az van, hogy egy-két évig csinálok egy verstípust, és az nagyon elbonyolódik munka közben. Belekerül minden, az egész életem, a szereplőim, a család, a rokonság, és akkor hirtelen azt érzem, hogy vége, és elkezdek keresni. Elhatároztam, hogy most nagyon egyszerű módon egy szál fűről fogok csak írni.” - nyilatkozta egy alkalommal a Literának.
Számtalan elismerése között a Híd-díj, a József Attila-díj, a Radnóti-díj, a Weöres Sándor-díj, a Kossuth-díj, az Artisjus Nagydíj, a Vilenica-díj szerepel, és megkapta a Köztársasági Elnök Aranyérme kitüntetést is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Forrás: https://litera.hu/
Erdélyi származású az év könyvtárosa az Egyesült Államokban
Magyar származású a Los Angeles-i Központi Könyvtár igazgatója, aki idén elnyerte Az év könyvtárosa címet az Egyesült Államokban. John Szabó apai nagyszülei által a Brassó megyei Apácáról származik, és ő maga is büszkén vallja magát a magyar örökség hordozójának. Az elismerést nem csupán a könyvtár iránti elkötelezettségéért, hanem az innovatív megoldásokért kapta, amelyekkel a közösségi tér szerepét a könyvtárban kiteljesítette. Szabó olyan programokat indított, amelyek nemcsak könyvekkel, hanem digitális technológiákkal, oktatási lehetőségekkel, és társadalmi szolgáltatásokkal is segítik a rászorulókat. A könyvtár így nemcsak tudást közvetít, hanem valódi közösségi térként is működik.
„Hihetetlenül büszke vagyok arra, hogy a vezetéknevem Szabó, és hogy magyar vagyok. Apám az Egyesült Államok hadseregében, a légierőnél szolgált, anyám Alabamából származott. Én is ott, az alabamai Montgomeryben nőttem fel, ahol nagyon kevés magyar volt. A nagymamám volt az, aki elsősorban magyarul beszélt, angolul csak keveset tudott. Amikor meglátogattam őt Clevelandben, mindig felütöttem a telefonkönyvet, ami ott oldalakon át sorolta Szabókat, és más magyar neveket: Lászlót, Istvánt, Pált. Ez nagyon nagy hatással volt rám. Mindig is kerestem a magyarokat, bárhol is jártam a világban. Voltam Budapesten is, nyilvánvaló okokból ez volt a kedvenc városom, amelyet az európai utazásom során meglátogattam.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta.
