Megújult a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros
"Az
OSZK több mint három évtizede szerkesztője és kiadója a legolvasottabb
magyar könyvtárosszaklapnak, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (sokaknak
régóta 3K) című kulturális folyóiratnak, amely az országon belül,
valamint annak határán túlra is eljutva az egész magyar
könyvtárosközösséghez szól. A lap utoljára húsz éve kapott új arculatot
és tartalmi struktúrát. Az azóta eltelt idő a kulturális folyóiratokban
és a könyvtári világban olyan mértékű és színvonalú változásokat,
fejlődést hozott, amelyet a 3K-nak is tükröznie kell. E szemlélet mentén
folyóiratunkat az idei évben grafikai és tartalmi szempontból is
nagymértékben megújítottuk. A 3K ezentúl negyedévente online (open access), modern kinézetű magazin formában jelenik meg, Háromká címen, Szeifer
"A Háromká szerkesztősége arra törekszik majd, hogy inspiráló és információval gazdagító tartalommal szolgáljon a magyar könyvtárosszakma számára, hozzájárulva ezzel a kulturális élet gyarapodásához és szakmánk folyamatos fejlődéséhez. A folyóirat által közvetített tudással és információkkal nagyban szeretnénk segíteni a könyvtárosokat a szakmai kompetenciáik fejlesztésében, illetve abban is, hogy lépést tudjanak tartani a gyorsan változó világ kihívásaival." – olvasható Szeifer Csaba és Szüts Etele szerkesztői előszavában.
Forrás: https://www.ki.oszk.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tehetségkutató pályázata
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi pályázatot hirdet próza és vers kategóriában az 1998. január 1-je és 2010. január 1-je között született, állandó romániai lakcímmel rendelkező, a pályázat kiírásakor kötettel még nem rendelkező alkotók számára. A kiírók mindkét kategóriában (próza és vers), első, második és harmadik díjat osztanak, 3000, 2000 és 1500 lej összegben.
A 2022-ben beérkezett pályázatokat mérlegelve junior díjat is kioszt az E-MIL a 13–16 éves korosztály (2010. január 1. – 2007. január 1. között születettek) számára (próza és vers kategóriában), itt szintén az első három-három pályázó részesül díjazásban (1500, 1000, illetve 500 lej értékben). A pályázatot a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány támogatja.
A pályázóktól legfeljebb 20 000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) prózát, vagy 6–8 verset várnak, valamint a pályázathoz csatolt életrajzot. (Az életrajznak tartalmaznia kell a szerző nevét, postacímét, e-mailcímét és telefonszámát, valamint annak az intézménynek a pontos nevét, amelynek a pályázat leadásakor diákja, hallgatója.) A zsűri tagjai: Márton Evelin író, Borsodi L. László költő és Sánta Miriám költő.
Beadási határidő: 2024. február 29. A pályázati anyagot a mehespalyazat2023@gmail.com címre várják. Az eredményhirdetésre 2024 májusában, a díjátadóra 2024 június 27. és 30. között, a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten kerül sor.
A magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet
Az eKönyv Magyarország Kft. és a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) 2023 tavaszán végzett kutatást az NMHH megbízásából a teljes felnőtt magyar lakosság könyvolvasási és könyvvásárlási szokásairól. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az élet legtöbb területét egyre inkább átszövő digitalizáció milyen hatással van a vásárlókra és a piacra. Így az onlineplatformok.hu oldalon publikált vizsgálat a klasszikus könyvformátum mellett az elektronikus könyvek és a streamelt (fizikai adathordozó nélküli) hangoskönyvek piacát vizsgálta. Az eredmények szerint a magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet, ez az érték e-könyvek esetén 11 százalék, míg a hangoskönyveknél 7 százalék.
Érdekes, hogy a válaszadók nemcsak azért érveltek a nyomtatott könyv mellett, mert az kézbe fogható és ténylegesen, fizikailag is birtokolható. Harmaduk azt is kiemelte, hogy jobban meg tudja jegyezni, amit papírkönyvben olvas. Az e-könyv mellett általában olyan érvek állnak, hogy egy eszközön rengeteg könyv elfér és nem foglal el annyi helyet.
Az e-könyvek a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) becslése szerint nagyjából a 2 százalékát teszi ki a teljes könyvpiacnak, bár van, ahol ez az arány egy kicsit alacsonyabb a kiadói bevételek alapján. Az értékesítési adatok alapján az elektronikus könyvek olvasói között a legnépszerűbb műfaj a romantika, 19 százalékos aránnyal. Ezt követi a nemzetközi szépirodalom, a krimi és a magyar szépirodalom. Az e-hangoskönyveknél viszont a szépirodalom dominál – a ‘hallgatók’ bő harmada (34 százalék) választja ezt a műfajt. Itt sokkal erősebb a gyermek és ifjúsági kategória, mint az e-könyveknél, az arány 27 százalék. Az ismeretterjesztő tartalom minimálisan lemaradva kerül fel a dobogó harmadik fokára, 26 százalékos aránnyal.
Az online platformok szerepe kiemelkedő a szépirodalom népszerűsítésében. Könyvszakmai szakértők szerint a közösségi média, azon belül is kiemelten a Facebook, az Instagram és a TikTok nagy szerepet játszik egy-egy alkotó vagy kötet promotálásában: észrevehetően azoknak a magyar szerzőknek magasabbak az eladásaik, akik aktívak a különböző közösségimédia-platformokon. Emellett a podcastok is jelentős promóciós lehetőséget rejtenek magukban.
A kutatás szerint 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka, 2023-ban 15 százaléka olvasott hetente. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18–39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a budapestiek. A könyvet valamilyen gyakorisággal olvasók átlagosan 12 könyvet olvasnak el bármilyen formátumban egy év alatt. A könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok.
A karácsonyvárás jegyében telt a december
Az
adventi időszakban ünnepi díszbe öltözött a Kájoni János Megyei
Könyvtár. A karácsonyváró hangulatot tematikus könyvkiállítások is
idézték, karácsonyi témájú verses és mesés könyvek, novellák és regények
mellett a téli ünnepkör hagyományait, szokásait, illetve dekorációk
készítését bemutató könyveket, újdonságokat kínáltak. * Mesés hangulatú
találkozón vettek részt 2023. december 5-én a Lázadó Muglik,
vagyis az ifjúsági olvasókör tagjai. A hátteret Boldizsár Ildikó A
Gyöngyszemű lány című meséje biztosította. Mi a karácsony titka?
Látható-e az igazi karácsony? Mit jelent számunkra ez az ünnep?
Ajándékot adni vagy kapni szeretünk jobban? Ezekre a kérdésekre keresték
a választ a kör vezetőivel közösen. A találkozó végén a Mikulás apró
ajándékkal kedveskedett a kör tagjainak. A felnőttek olvasókörének
tagjai december 14-én gyűltek össze a könyvtárban évzáró találkozójukra.
‘Kiss Noémi Holle anyó visszatér című novelláját könnyed, vidám,
adventi hangulatú beszélgetés követte. A történetben megjelenő valós
élet és Holle anyó modern mesevilága decemberi, ünnepi hangulatot
teremtett. Végül a résztvevőket megajándékoztuk Grecsó
Petőfi Sándor: Apostolul - könyvbemutató
Petőfi Sándor Az apostol című elbeszélő költeménye új román fordításban jelent meg, a kötetet 2023. december 6-án mutatták be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. Romántanáraik kíséretében a könyvbemutatóra eljött a Székely Mikó Kollégium három osztálya is, zömmel kilencedikes és tizedikes diákok.
Az Apostolul című könyvet a jászvásári TipoMoldova Kiadó jelentette meg puha fedelű és díszkötéses kiadásban egyaránt. A költeményt Kocsis Francisko költő, író fordította, a kötet előszavát pedig Balázs Imre József irodalomtörténész írta. A kiadó igazgatója, Aurel Ștefanachi
Fotók itt: https://kmkt.ro/petofi-
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Krecht Aranka: A vándordiák – meséskönyv-bemutató
Krecht Rudolfné Nagy Aranka tanár posztumusz megjelent, A vándordiák című mesekönyvét 2023. december 14-én mutatták be a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A szerző gyerekeit, a kötetet gondozó Krecht Emese tanárt és Krecht Alpár László könyvtárost Tapodi Zsuzsanna irodalomkritikus, egyetemi tanár kérdezte a munka megszületéséről.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, különleges alkalom, hogy helyi érték vált könyvvé, egy meséskönyv, mely egyetemes közösséggel számol, mert mindenkihez szól.
Krecht Emese a könyv keletkezését firtató kérdésre elmondta, 2005 táján jutott eszébe az édesanyjának, hogy leírja az elődök történetét, közben különféle meséket is írt, majd a mesékben a párbeszédek annyira fordulatosak, humorosak voltak, hogy 2010 táján eldöntötte, ki fogja adatni őket. Először tizenöt mesére gondolt két kötetben. A gyerekei viszont végül húsz mesére egészítették ki az eredeti kéziratot. A mesék főhőseit ábrázoló illusztrációkat is Nagy Aranka készítette, ugyanis egész életében képezte magát mind rajzban, mind az irodalomban. Festeni divatlapokból és könyvekből tanult meg, a könyv illusztrációinál pasztellkrétát, vízfestéket használt, filctollal kihúzva.
A történetek regényszerűek, a ma divatos „fantasy” elemek is megtalálhatóak bennük, éppen ezért minden korosztály szívesen olvassa. Nagy Aranka fő gondolata, „a látszat mindig csal” végigkíséri a meséit, amelyek szereplői egy vagy több családtagból vannak összegyúrva. A szerző teljesen lokálpatrióta volt, úgy vélte, hogy a székely kultúra semmivel sem kevesebb, mint bármelyik nyugati társa. Szerénységének jele, hogy önmagát „Antóniának” nevezi a címlapon.
Krecht Alpár László megköszönte mindenkinek azt a munkát, amivel hozzájárultak e könyv megjelenéséhez és bemutatásához, majd Tulit Éva színművész felolvasott egy részletet a címadó meséből.
„Aranka kitartása, hite ránk sugárzik mesehősei kalandjaiból. Lényének lényege ott ragyog a meséiben, a mese pedig – és általa a mesélője – örök. Mert örök és elpusztíthatatlan a vágyunk a szeretetre, a megértésre, az igazságra és a szabadságra” – zárta az estet Tapodi Zsuzsa.
Fotók itt: https://kmkt.ro/
Holnaptól tegnapig: Benedek Tibor háborús naplójának bemutatója
A Holnaptól tegnapig – Benedek Tibor háborús naplója című könyvet 2023. december 15-én mutatták be Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében, majd 16-án Baróton. A hadapród-őrmester 1944. szeptember és 1945. augusztus között írt naplója, bár háborús időben született, hadi krónikánál jóval több, hiszen szépirodalmi kvalitásokkal is bír – méltatta Király István, a kötetet megjelentető marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó vezetője.
Három generáción át őrizték gondosan az örökösök az eredeti kéziratot, amely hadtörténeti jelentőséggel bír. A könyv célja megismertetni az olvasóval a második világháború egyik frontján a jelzett időszakban zajló eseményeket, a kisbaconi Benedek Huszár Tibor saját élményein, szűrőjén keresztül.
A kézirat különlegessége, hogy nagyon pontosan, napról napra kalauzolja végig az olvasót a különböző helyszíneken, országrészeken, országokon, ahol éppen dúlt a háború. A kézirat szerzője fotókkal és kézzel rajzolt térképekkel dokumentálta az említett kor eseményeit, valamint pontos adatokat vezetett arról, hogy kik tartoztak az ő századába, kik irányították őket. Emellett arról is készített feljegyzést, hogy munkatáborba kerülésük során kikkel volt együtt szabadulásukig.
Berekméri Árpád Róbert előtanulmánya és Király István utószava tudományos kiegészítésekként támasztják alá az emlékiratot.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Május végén ismét SepsiBook!
2024. május 23. és 26. között ismét a könyvek, az irodalomkedvelők és irodalmi találkozások otthona lesz a Sepsi Aréna, ahol harmadik alkalommal szervezik meg a háromszéki megyeszékhely népszerű könyvvásárát, a SepsiBookot – tájékoztattak közleményükben a szervezők.
A 2022-ben útnak indított könyvvásár és irodalmi fesztivál első két kiadása több ezer olvasni szerető látogatót vonzott nem csupán Háromszékről, de Erdélyből is, a nagy érdeklődés és a lelkes visszajelzések pedig arra ösztönzik a szervezőket, hogy a soron következő rendezvény még tartalmasabb, élményekben gazdagabb legyen.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: „egyértelmű, hogy erre a rendezvényre szükség van Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken”. Hozzáfűzte, a megyei önkormányzatnak az a feladata, hogy biztos hátteret teremtsen a kulturális eseményeknek, intézményeknek, így a SepsiBook könyvvásárnak és irodalmi fesztiválnak is.
A folytatás mellett foglalt állást Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád is, aki úgy véli, a rohanó mindennapokban az olvasás, az irodalom lassíthat le, menedéket nyújtva a világ gondjai elől. Mint fogalmazott, büszke arra, hogy a városlakók kiemelkedő érdeklődéssel fogadták a rendezvényt, és nem csupán a felnőttek, de a gyermekek is kíváncsi hallgatóságnak bizonyultak. „Ebben nagy szerepe van a Bod Péter Megyei Könyvtár és a pedagógusok munkájának” – vélekedett.
Szonda Szabolcs, a könyvvásár és irodalmi fesztivál programigazgatója leszögezte, örömmel tesznek eleget a következő SepsiBook
A harmadik SepsiBook könyvvásár társszervezői Sepsiszentgyörgy önkormányzata, Kovászna Megye Tanácsa, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Kónya Ádám Művelődési Ház, a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület.
Forrás: https://www.3szek.ro/
Lezárult az Aranyfonál olvasójáték
A Bod Péter Megyei Könyvtár Aranyfonál című programjával ezúttal is, a tavalyi év utolsó harmadában sok előkészítős kisgyermeket és családjaikat sikerült megszólítani, a résztvevők lelkesen gyűjtötték a könyvtárlátogatásért kapott pecséteket. A program során 102 család teljesítette kihívást, és legalább kétszer ellátogatott a könyvtárba.
Közülük sorsolták ki a szervezők azt a 47 gyermeket, akik könyvajándékban részesültek.
Forrás: https://www.facebook.
Elveszettnek hitt középkori kéziratot azonosítottak a Szent Mihály-templom levéltárában
A kolozsvári Szent Mihály-templom régi levéltárában egy elveszettnek hitt középkori dokumentumot azonosítottak, amelyről a Román Nemzeti Könyvtárhoz tartozó gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár oldalán számoltak be, Adrian Papahagi kutatásai nyomán.
A templom felújítása 2021-ben fejeződött be. Ekkor kerültek elő azok a levéltári dokumentumok, amelyeket a késő középkortól a templom rejtett tornyában tároltak. Az ott őrzött csaknem kétezer könyv a Római Katolikus Egyház újonnan létrehozott archívumába került, és egészen a közelmúltig szinte semmit nem lehetett tudni róluk, hiszen nem létezett róluk naprakész katalógus.
Adrian Papahagi filológus, a BBTE Bölcsészettudományi Karának professzora vizsgálja az egyedülálló felfedezést. Beszámolójában azt írta, a Szent Mihály-templom rejtett tornyában őrzött gyűjtemény az 1963-as leltár szerint, amelynek elkészítését Baráth Béla akkori plébános rendelte el, összesen 1838 nyomtatott könyvet és 52 kéziratot tartalmaz. A gyűjtemény egyetlen középkori kéziratát, Lyrai Miklós evangéliumokhoz írt kommentárjainak (és Paul de Burgos hozzá fűzött kiegészítéseinek), a Postilla super Evangelianak a másolatát mindezidáig elveszettnek hitték, ám Nagy Emőke levéltáros kutatásai nyomán nemrégiben előkerült a kézirat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Marosvásárhely múltját feltáró helytörténeti konferencia a Teleki Téka olvasótermében
Egésznapos helytörténeti konferenciát szervezett 2023. november 25-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Marosvásárhelyi Fiókegyesülete közösen a Borsos Tamás Egyesülettel és a Teleki Téka Alapítvánnyal, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben alkalmából, a Teleki Téka olvasótermében. A Marosvásárhely múltját feltáró tudományos ülésszakon 14 történész mutatta be legfrissebb kutatásainak eredményeit. A 16. és 20. század közötti Marosvásárhely és környéke kulturális, gazdasági, társadalmi életéről, jelentős személyiségeiről esett szó, a kutatók a legfrissebb munkáikat, a közelmúltban felszínre került adataikat, összefüggéseiket, következtetéseiket ismertették. Az előadásokat követő összefoglaló kiértékelőn elhangzott: számos új, eddig kevésbé vagy egyáltalán nem ismert információval gazdagodtak a résztvevők. A dolgozatokat szeretnék nyomtatott kötetben is megjelentetni a szervezők.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.vasarhely.ma/
Czirják Edit: Mira könyve
2023. december 4-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban mutatták be Czirják Edit helybeli tanítónő, költő illusztrált gyerekkönyvét. A Mira könyve - Megszülettem és szeretnek elsősorban a kisgyermekes szülőket, a nagyszülőket szólítja meg, illetve mindazokat, akik 0-6 éves gyerekekkel foglalkoznak.
Panasz helyett – Böjte Csaba testvér gyergyói gyerekei
2023. december 21-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban a Panasz helyett – Böjte Csaba testvér gyergyói gyerekei címmel megjelent könyv bemutatójára került sor, évzáró rendezvényként. Murányi Sándor Olivér író és Tóth András fotós közös kötetének bemutatójára sokan elmentek, hiszen a kötet a helyi közösség tagjairól szól, és akik életük legbensőbb titkait tárták ily módon az olvasók elé. Csaba testvér úgy fogalmazott: ’László Pali is az én nevelt fiam, Isten nevében fogadtuk be, és álltunk, állunk ma is mellette! (…) Istennek legyen hála, Palit az élet nehézségei nem megtörték, hanem felvértezték és munícióval látták el, így most ő a Szent Anna Otthon lakóin, a kisebb sorstársainak segíteni tud. Szívem minden szeretetével kérem Isten áldását Palira, az ő vérszerinti családjára és a Szent József lelkülettel, általa befogadott gyermekekre! Ugyanakkor kedves barátaimra, Murányi Sándor Olivér íróra és Tóth András fotósra is kérem a gondviselő Isten áldását, akárcsak az általuk alkotott könyvre’.
Forrás: https://www.facebook.
Játékos, interaktív sószoba (videó)
"Tudományos kutatások egész sora bizonyítja, hogy az olvasás egészséges. Különösen igaz ez a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, ahol sószoba is várja a látogatókat. Az új, interaktív teremben ráadásul nem csak a szellemi, hanem a fizikai erőnlét is játékos könnyedséggel növelhető." Az M1 tévécsatorna Székelyföld Stúdiójának Szőcs Endre könyvtárigazgató beszélt erről az innovatív kezdeményezésről. A riportban szó esik a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvánnyal közösen megvalósított más könyvtári projektekről is.
Forrás és a videó itt: https://www.facebook.com/
Angyalváró foglalkozások
December 24-én 15 és 20 óra között rajzfilmekkel, kifestősökkel, mesékkel várták az angyal érkezését a gyerekek és szüleik a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A több éve jól működő és örömöt szerző foglalkozások sok gyereket és szülőt, kísérőt is bevonzottak a könyvtár által felkínált délutáni-esti kikapcsolódásra.
Forrás: https://www.facebook.
"Könyvtár másként" a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban
Az Iskola másként program hetében, a beszélt nyelvtől függetlenül, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtára pillanatok alatt lenyűgöző mese helyszínévé vált, ahol a gyerekek megmászták az üveghegyet, a dzsungelben jártak, beduin sátorban válaszoltak Goga apó találós kérdéseire, áthajóztak az Óperenciás-tengeren, de még a varázsszóval és lézerekkel védett titkos kapun is túl kellett jutniuk, hogy megtalálják a gonosz varázsló barlangjában elrejtett könyveket.
Egy héten keresztül a Nicolae Colan Általános Iskola, a Mihai Viteazul Főgimnázium és a Mikes Kelemen Elméleti Líceum elemistái számára a mese egy csodálatos kaland volt ily módon, amelynek a végén minden jóra fordult.
Forrás: http://
Ünnepváró a Márton Áron Főgimnáziumban
2023 decemberében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban az eljövendő ünnepekre való hangolódás volt a cél. A már jól bevált kiállítás sem maradt el a könyvtár előtti nagy asztalon, amelyen a karácsonyt és az új esztendőt felidéző költemények és illusztrációk kaptak helyet. A verseket a magyar irodalomból válogatta a könyvtáros. Az illusztrációk főleg a hazai elmúlt esztendők ünnepváró hangulatát idézték. A könyvtár karácsonyi és újesztendei témájú olvasmányait ajánlotta a diákok és pedagógusok számára. Az Együtt az iskolánkért programban részt vett a tanintézmény is, az iskolamúzeum bemutatását a könyvtáros vállalta. Az ünnepi hangulatot fokozták az épület előcsarnokában és dísztermében lévő karácsonyfák, a gimnázium kápolnájában fellépett az iskola zenekara és kórusa, Simon András zenetanár vezetésével. Az iskolai karácsonyi vásárt az osztályok és osztályfőnökeik szervezték meg. Az előkészületi munkákból kivette részét Balázs-Bécsi Enikő tiszteletbeli könyvtáros is.
Forrás: http://
Kárpátországi szolgálat - Egyházaink a legjobb tartópilléreink
Egyházaink nemzetmegtartó erejéről tanúskodik a Kárpát-medence történelmi egyházainak magyar főpásztoraival, illetve jeles egyházi személyiségekkel készült interjúkötet. A Kárpátországi szolgálat a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) negyedik könyve, amelyet baráti hangulatú rendezvényen mutattak be 2023. december 12-én egy ugyancsak történelmi helyszínen Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.
Egy ökumenikus szellemben fogant összegezésről van szó – szögezte le Szekeres Attila, a kötet egyik szerzőjeként és szerkesztőjeként a koncepciótól a megvalósulásig vezető út ismertetésében a megmaradásunkhoz is nélkülözhetetlen hit szerepét hangsúlyozva. Az ötletgazda és a Kárpátország név kiötlője, Galbács Pál elmondta: nekünk, magyaroknak a meg nem hamisított történelem szerint a Kárpát-medence a hazánk, a nagyon szép múltunk mellett azonban abban is hinnünk kell, hogy a holnap, a holnapután is szebb lesz és hozzánk jobban kötődő. Ezzel a gondolattal adták ki minden nehézség ellenére a három előző kötetet (Gúnyhatár; Múltból jövendőt – Történelem hazulról; Kárpátországi téridő – Nagyjaink Szent Istvántól Kányádi Sándorig), illetve a mostanit is. Mert hisznek az olvasóban, aki megérti, továbbgondolja és továbbadja a leírtakat. Kiemelte a hozzáállás fontosságát is, hangsúlyozva, hogy minden újságíró ingyen dolgozott az egyházak által végzett szolgálatot megörökítő kötet megjelenéséért.
A
kötetben szereplő húsz interjút romániai, magyarországi, felvidéki,
kárpátaljai és vajdasági újságírók készítették, de egy Ausztráliába
kitelepedett egykori tévériporter is bekapcsolódott, a felkeresett
egyházi vezetők között pedig református, unitárius, evangélikus, római
katolikus és magyar ajkú görögkatolikus vallású is van. Ki többségben,
ki kisebbségben, ki tömbben, ki szórványban végezte a rábízottakat:
közösséget, templomot, iskolát épített, rászorulókat istápolt,
gyermekeket mentett meg az elkallódástól, nemzettudatot ápolt, örökséget
őrzött, hitet erősített, keresztény értékeket adott tovább. Erdélyi
egyházi elöljáróink közül Kovács Gergely római katolikus érsek, Kató
Béla református püspök, Kovács István unitárius püspök, Adorjáni Dezső
Zoltán evangélikus püspök, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, Zelenák József sepsiszentgyörgyivé vált evangélikus lelkész, a háromszéki származású Berszán Lajos gyime
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Kós Károlyra emlékeztek születésének 140. évfordulóján
2023 decemberében több rendezvénnyel is ünnepelték a 140 éve született Kós Károlyt, Erdély 20. századi polihisztorának kivételes életútjára emlékezve. Kós Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) Erdély meghatározó szellemiségű személyisége, építész, grafikus, író, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár és politikus volt. Születésnapját, december 16-át a magyar Országgyűlés 2023-ban a magyar építészet napjává nyilvánította.
2023. december 7-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban Kós Károly épületei Sepsiszentgyörgyön címmel szerveztek eseményt, amelyen Jánó Mihály ismert művészettörténész és Vargha Mihály neves erdélyi képzőművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója mutatta be Kós Károlynak azt az építészeti munkásságát, amely Háromszék központjához, Sepsiszentgyörgyhöz kötődik.
A beszélgetésről a Főtér portálon Sánta Miriám beszámolóját olvashatjuk: https://foter.ro/
Ugyancsak Kolozsváron 2023. december 15-én szervezett előadássorozatot a Mathias Corvinus Collegium (MCC). Amint a közleményében olvasható: ‘Kós bizonyára az egyik legerdélyibb alakja a 20. századnak, világlátása máig inspirálóan hat társadalmunkra.’ Az eseményen az életmű elismert szakértői tartottak előadást, így dr. Gall Anthony Kós Károly-kutató, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának dékánja is. Az ausztrál származású szakember 1993-ban telepedett le Magyarországon. 2018-ban Ybl-díjjal tüntették ki Kós Károly örökségének méltó közvetítéséért, a szecessziós és népi építészet szakértőjeként végzett munkájáért, valamint kutatói, építésztervezői és oktatói tevékenysége elismeréséért. Továbbá dr. K. Lengyel Zsolt történész, politológus, szerkesztő, a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének vezetője, az MCC oktatója és dr. Hunyadi Attila Gábor gazdaságtörténész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának adjunktusa, az MCC oktatója is az előadók között volt. Az esemény moderátora dr. Veress Emőd jogász, egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatója, az MCC oktatója volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/
Sepsiszentgyörgyön a Kós Károly által tervezett, nemrég felújított Székely Nemzeti Múzeumban örökségének tisztelői és a kós károlyi építészeti vonal követői elemezték munkásságának egy részét, főként az építészetét. Az eseményt a polihisztor születésnapján, 2023. december 16-án szervezték. Az Országépítő Kós Károly Egyesülés (OKKE) és a Székely Nemzeti Múzeum közös szervezésében lezajlott találkozóról a Transtelex újságírója, Tőkés Hunor tudósított.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/
A százötven éve született gróf Bánffy Miklósra emlékeztek
"Arisztokrata származás, rendkívül ígéretes és sokoldalú tehetség, felfelé ívelő pályafutás, az első, majd a második világháború azonban mindent tönkretett – röviden így is összefoglalható gróf Bánffy Miklós (1873–1950) életútja. A megpróbáltatások ellenére azonban mindvégig kitartott szülőföldje, Erdély és a magyarság ügye mellett. Komoly érdeme volt abban, hogy 1944 őszén Kolozsvár nem vált hadszíntérré. A politikai karrierrel párhuzamosan íróként és illusztrátorként is jelentős munkásságot hagyott hátra. Főműve a háromkötetes Erdélyi történet, amelyet az elmúlt évtizedekben több nyelvre, legutóbb románra is lefordítottak" – hangzott el a Kolozsvár Társaság rendezvényén, amelyen a százötven éve született gróf Bánffy Miklósra emlékeztek az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, 2023. december 12-én. Az író, politikus alakját Gaal György helytörténész elevenítette fel vetített képes előadásában.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/
Meghalt Kovács András Ferenc költő
Hatvannégy éves korában, 2023. december 30-án hajnalban elhunyt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő, esszéíró, műfordító, dramaturg, a Látó szépirodalmi folyóirat volt főszerkesztője.
1959. július 17-én született Szatmárnémetiben, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, 1978-ban érettségizett a helyi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) végezte, 1984-ben szerzett magyar-francia szakos tanári diplomát. 1984 és 1989 között Székelyudvarhely környéki helységekben tanított. 1990-től a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, 2008 és 2019 között pedig főszerkesztője volt.
Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, a kortárs magyar költészet kiemelkedő egyénisége. Virtuóz formaérzékkel alkotó költő, verseiben számos kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg.
Válogatta Marin Sorescu Kábulat című verskötetét, Federico García Lorca Legszebb verseit.
1996-ban József Attila-díjat kapott. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorú-díját a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért, műfordításaiért, páratlan költői képzettségéért. 2010-ben a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kossuth-díjjal tüntették ki. Requiem Tzimbalomra című verskötetéért 2020-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. 2022-ben Prima díjat, 2023-ban Bertók László költészeti díjat kapott.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Székely szimbólumok régen és ma – bemutatták Mihály János új könyvét
Mihály János történész több évtizede kutatja a székely címereket, zászlókat, pecsétnyomatokat és különféle műalkotásokon, építményeken fellelt jelképeket. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa Székelyudvarhelyen, 2023. december 11-én mutatta be legújabb, a székely szimbólumok múltját és jelenét ismertető kötetét. A szerzővel P. Buzogány Árpád, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa beszélgetett. A kötet összegző kiadvány, zászló-, címer- és pecséttörténeti tárgyi emlékeket bemutató tanulmányokat tartalmaz.
A Hargita Népe napilapban Pál Emil tudósított az eseményről:
"A történész szerint függetlenül attól, hogy csíki vagy udvarhelyszéki pecséteket vizsgálunk, a környékbeli pecsétek túlnyomó többsége csak székely jelképekből tevődik össze. A Homoródmentét azért érdemes címertani szempontból kiemelni, mert igencsak gazdag a fennmaradt emlékek tekintetében. A homoródjánosfalvi templom szentélyében tíz címerpajzs található a gyámköveken, különböző ábrázolásokkal, a homoródszentmártoni templom egyik harangján pedig a Kornis‑család címere ékeskedik – sorolta a kutató."
"A történész azt is elmondta, hogy az egyik legkiemelkedőbb lelet az ősi székely címer, ami a székelydályai református templom mennyezetén látható: vörös mezőben, egy derékszögben hajlított páncélozott kar kardot tart, ami egy koronát, egy szívet és egy medvefejet döf át. A történész ezt követően zászlótörténeti ízelítőt is adott a közönségnek. Mint mondta, bár érték a zászlóhasználatot külső hatások – mint a ’48‑as forradalom és szabadságharc kitörése –, ám ezek nem nyomták el az eredeti székely jelképeket, az aranyló napot és az ezüstös holdsarlót. A jelenleg használt székely zászlóról, amit a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére tervezett Kónya Ádám hajdani sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató, elmondta, hogy alapjául Székely Mózes fecskefarkú lovassági zászlója és egy korabeli gyalogsági zászló szolgált, utóbbin megjelent a nap, a hold és a Szent András-kereszt." (…)
Forrás: https://hargitanepe.
Könyvajánló: erdélyi kiadók gyerek-, ifjúsági és felnőtteknek szóló könyvei
Az erdélyi kiadók évről-évre különlegesebbnél különlegesebb könyvújdonságokat mutatnak be, amelyek közt minden korosztály számára fellelhető a legtökéletesebb karácsonyi ajándék. Az IDEA Könyvtér segítségével az elmúlt évek legjobb gyerek-, ifjúsági és felnőtteknek szóló könyveit gyűjtötte össze a Maszol.ro portál könyvajánló cikke 2023 decemberében.
A lista első helyén László Noémi Keljfeljancsi című mesekönyvét említik (Gutenberg Kiadó, 2023). 2023-ban Madách Imre születésének 200. évfordulójára is emlékeztünk. Ennek apropóján készült el a Kriterion Könyvkiadó legújabb kiadványa, a költő fő művének, Az ember tragédiájának újrakiadása, Orth István képzőművész gyönyörű illusztrációival. Aki szereti a magyar irodalom nagy klasszikusait, ez a kiadvány biztosan féltett kincse lesz majd a könyvespolcának
Forrás és a teljes könyvajánló itt: https://maszol.ro/
Tompa Andrea kapta a 2024. évi Mészöly Miklós-díjat
A Mészöly Miklós-díj 2024. évi díjazottja Tompa Andrea. A zsűri eddigi egyenletesen magas színvonalú irodalmi teljesítményéért és különösen a Sokszor nem halunk meg című regényéért részesítette az elismerésben – közölte a Mészöly Miklós Egyesület. A díjat 2004-ben alapították és évről évre olyan íróknak ítélik oda, akik jelentős szépirodalmi, kritikusi vagy irodalomtörténészi életművet hoztak létre, és fontos társadalmi kérdésekben hallatják a hangjukat. A díjat minden év január 19-én, a Mészöly Miklós születésének évfordulóján rendezett emléknapon adják át az író szülővárosában, Szekszárdon. Az ünnepélyes díjátadót követően Visy Beatrix beszélget Tompa Andreával a Művészetek Házában. Ekkor adják át a Mészöly Miklós Emlékplakettet is, amelyet Baranyai László vehet át.
A Könyves Magazin 2023 májusában Tompa Andreával készített interjúja itt olvasható: https://
Forrás: https://
Árpád-házi hercegnőt azonosítottak egy vatikáni kódex titokzatos főszereplőjeként
Mostanáig ismeretlen volt a neve és a származása annak az úgynevezett bizánci királylánynak, aki a Vatikáni Könyvtár egyik görög nyelvű, sokat kutatott kódexe főszereplőjeként ismert.
Az 1272-re datált kézirat csupán annyit árul el, hogy egy nyugati hercegnőről van szó, aki egy keleti, bizánci trónörököshöz ment feleségül.
A kódexet a 17. századtól a vatikáni könyvtáros, Leone Allacci kezdte el tanulmányozni, majd 1901-ben a német Josef Strzygowski írt róla, de nem jutott el a történelmi szereplő pontos azonosításáig. A rejtélyt Peter Schreiner bizantinológus, a kor egyik legismertebb kutatója, a kölni egyetem professzora oldotta meg, aki a titokzatos hercegnő személyét és a kézirat keletkezésének pontos körülményeit is felfedte. A hercegnő szerinte nem más, mint magyarországi Anna, V. István lánya, aki 1272-ben érkezett Konstantinápolyba, hogy feleségül menjen a későbbi II. Andronikoszhoz. A hét pergamenlevélből álló kézirattöredék tulajdonképpen egy középkori verses-képes album, amely részletes leírást ad a leánykérésről, a Konstantinápolyba való érkezésről, a házassági szertartásról. A középpontban a külföldről érkezett hercegnő szerepel, aki a bizánci császár fiának felesége lett.
A tudományos eredményeket a Collegium Hungaricum római magyar kulturális intézetben mutatták be. a Vatikáni Könyvtárral közösen megrendezett konferencián.
Forrás: https://
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése