Lassan 4 hónapja vagyok iskolai könyvtáros. Ez nem csak egyszerű kijelentés, emögött érzelmek vannak. Nem kevés. Büszkeség leginkább. Mert? Büszke vagyok arra, hogy 33 év megyei könyvtárosi munka után, magamat is meglepve ezzel, váltottam felnőttekről gyerekekre: a tágas megyei könyvtárból a nagy általános iskola (Nagy Imre Általános Iskola) kis könyvtárába.
Itt óránként hallom a csengőt, az utána követő zsivajt, majd ahogy nyílik az ajtó és begyúródnak a gyerekek (sok-sok) a könyvtárba. Ezek mind szokatlan, ugyanakkor érdekes, egészen más hangulatú napokat jelentenek. A kisgyerekek életkedvét, vidámságát, szeretetét érezni minden egyes nap, ez is komoly ok a büszkeségre.
Egy új könyvekkel jól ellátott könyvtárat örököltem és egy olyan gyermeksereget, akiknek az ide bejárás mindennapos. Itt élet van, jó hangulat, és gyakran vita a babzsákokért.
Minden pont olyan, mint amilyen más iskolai könyvtárakban is lehet, de ezt megélni, átélni számomra különleges.
A könyvtári foglalkozások általában itt zajlanak, de ha tanórákon helyettesítek akkor oda viszem ezeket. Mit szoktam elkövetni a gyerekekkel? Mesét, történetet olvasok nekik. Részletenként. Megállok egy-egy résznél és arról kérdezem őket, hogy mit gondolnak, mit éreznek az addig elhangzottakról, esetleg próbálják meg kitalálni a folytatást, bizonyos felmerülő problémáknál a megoldást. Elmondom nekik, hogy itt nem az a kérdés, hogy “mit gondolt a költő, író”, hanem az, hogy TE mit gondolsz. A VÉLEMÉNYED érdekel. Szinte azonnal magukról kezdenek el beszélni és a saját megéléseik következményeként gyakran eltérőek a vélemények, egymást is meglepve ezzel.
A kis diákoknak Gimesi Dóra: Csomótündér, vagy A tündér csizmája volt, a nagyobbaknak Max Lucado: Értékes vagy –ot olvastam eddig. De olyan is volt, hogy a nagyobbaknak is olvastam a Csomótündért és nagyon tetszett nekik.
A Csomótündér meséje az emberek kapcsolatáról szól, leginkább arról a láthatatlan szálról ami összeköt két embert és ezáltal barátok, szerelmesek, házasok lesznek, illetve arról, hogy bizony fájdalommal jár ha ezek a szálak elszakadnak…
Az Értékes vagy pedig egymás megbélyegzéséről, a kirekesztettségről, az önbizalom hiányról szól.
Mindkét történet nagyon jól működik hiszen a kis és nagyobb diákok arról alkotnak véleményt ami számukra ismerős akár közvetlenül, akár a környezetükben tapasztaltak alapján. Olyan témák melyek foglalkoztatják őket, de lehet mégsem kerül közös megbeszélésre, véleménycserére.
Talán azért is működik jól egy ilyen rögtönzött “olvasókör”, mert annak szabadságával érvelhetnek, hogy “nincs rossz válasz”, mindenki véleménye egyformán hasznos és értékes. Úgy tapasztalom, hogy a maximális rájuk figyelés, illetve az, hogy érzik az elfogadást véleményüktől függetlenül, gyönyörűen ösztönzi őket.
Nem csak a kicsik szeretnek ide bejönni, egyre több kamasz is, ennek külön örvendek!
Egyik nap azt mondták: te nem csak kedves vagy, hanem figyelsz is ránk és ez nagyon jó. Azt mondják ezért jönnek olyan sokan ide. Nem tudom! Azt érzem, hogy nekem nagyon jó velük, köztük lenni! Visszamosolyogni. Visszaölelni. A bizalmukat élvezni. Az őszinteségükre, tisztaságukra rácsodálkozni.
Iskolai könyvtárosnak lenni különleges élmény és komoly feladat.
* * *
Könyvtári szabályzat gyerekeknek
Kuna Ibolya
Csíkszereda 2024.01.17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése