A Magyar Kultúra Napja alkalmából Farkas Árpád költőt, írót, műfordítót és lapszerkesztőt választottam. A róla készített kiállítást a könyvtár előtti nagy asztalon lehet megtekinteni január hónapban. A könyvtárban lévő kötetek mellett a világhálón fellelhető költeményeket és egyéb írásokat is felajánlottam az érdeklődő tanároknak és diákoknak.
Farkas Árpádnak az anyaföld iránti szeretete műveiben is megmutatkozik. A székelyek több száz esztendős gondolkodásmódja, hagyománya előtt tiszteleg. Műveiben a szülőföld ragaszkodása, a táj varázsa átjárja gondolkodásmódját, de ezeknek a segítségével ablakot nyit a nagyvilágra. A székelyföldi lélek szemléltetése magába rejti a népe belső, sokszor mondai elemekkel tarkított életterét. A néha előbukkanó szertartásos képek pedig tovább fokozzák, gazdagítják az előbbi gondolatmenetet. A székely emberi természetet, az egyszerűnek tűnő cselekvéseket, bemutatásokat, így emeli egyetemes értékűvé.
 |
| Havazás lennék... |
Rövid életrajz
Farkas Árpád 1944. április harmadikán, az udvarhelyszéki Siménfalván született. Édesapja, Farkas Albert falusi tanító, édesanyja Farkas Irma. Gyerekkorát javarészt a nagyszülőknél, a közeli Székelyszentmiklóson töltötte. Egy lánytestvére volt.
1949-ben a család Székelykeresztúrra, majd két esztendő elteltével Székelyudvarhelyre költözik. Nagyszüleit mindkét ágról kulákoknak nyilvánítják, ezért édesapját elbocsájtják a tanítói állásból, munkásként kell dolgozzon. Az általános iskolát Székelyudvarhelyen járja. A gimnáziumot a Székelyudvarhelyi Katolikus Gimnáziumban végzi el.
1961-től a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakos hallgatója, ahol 1966-ban szerez tanári oklevelet. Az egyetemi évek alatt a Gaál Gábor Irodalmi Kör tagja.
1963-tól jelennek meg költeményei és más írásai a magyar nyelvű napilapokban és folyóiratokban.
1967-ben jelenik meg első költeménye a Vitorla-ének című fiatal költők antológiájában.
1968-ban jelenik meg a Másnapos ének című kötete. Ezt követően sorra jelennek meg kötetei. Ebben az esztendőben költözik Sepsiszentgyörgyre. Vajnafalván tanít.
1970-1975. között a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükörnél dolgozik.
1975-1990. között az Igaz Szó irodalmi lapnál félállású munkatárs.
1990-től a Látó című irodalmi lap szerkesztője.
1993-2010. között a Háromszék napilap főszerkesztője.
Műfordítóként is tevékenykedett. Ana Blandiana, Ion Băună, Adrian Popescu, Marin Sorescu és Ion Vinea költeményeit ültette át magyar nyelvre.
Házastársa: Simó Erzsébet tanár, újságíró és szerkesztő. Két gyerekük született: Farkas Réka (1969) és Farkas Kinga (1973).
2021. február hetedikén, Sepsiszenrgyörgyön, távozik az élők sorából.
Farkas Árpád 1944. április harmadikán, az udvarhelyszéki Siménfalván született. Édesapja, Farkas Albert falusi tanító, édesanyja Farkas Irma. Gyerekkorát javarészt a nagyszülőknél, a közeli Székelyszentmiklóson töltötte. Egy lánytestvére volt.
1949-ben a család Székelykeresztúrra, majd két esztendő elteltével Székelyudvarhelyre költözik. Nagyszüleit mindkét ágról kulákoknak nyilvánítják, ezért édesapját elbocsájtják a tanítói állásból, munkásként kell dolgozzon. Az általános iskolát Székelyudvarhelyen járja. A gimnáziumot a Székelyudvarhelyi Katolikus Gimnáziumban végzi el.
1961-től a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakos hallgatója, ahol 1966-ban szerez tanári oklevelet. Az egyetemi évek alatt a Gaál Gábor Irodalmi Kör tagja.
1963-tól jelennek meg költeményei és más írásai a magyar nyelvű napilapokban és folyóiratokban.
1967-ben jelenik meg első költeménye a Vitorla-ének című fiatal költők antológiájában.
1968-ban jelenik meg a Másnapos ének című kötete. Ezt követően sorra jelennek meg kötetei. Ebben az esztendőben költözik Sepsiszentgyörgyre. Vajnafalván tanít.
1970-1975. között a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükörnél dolgozik.
1975-1990. között az Igaz Szó irodalmi lapnál félállású munkatárs.
1990-től a Látó című irodalmi lap szerkesztője.
1993-2010. között a Háromszék napilap főszerkesztője.
Műfordítóként is tevékenykedett. Ana Blandiana, Ion Băună, Adrian Popescu, Marin Sorescu és Ion Vinea költeményeit ültette át magyar nyelvre.
Házastársa: Simó Erzsébet tanár, újságíró és szerkesztő. Két gyerekük született: Farkas Réka (1969) és Farkas Kinga (1973).
2021. február hetedikén, Sepsiszenrgyörgyön, távozik az élők sorából.
A témához ajánlott linkek:
• Farkas Árpád / író, költő – Magyar Művészeti Akadámia: https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA15723
• Farkas Árpád (Erdélyi és csángó költészet) – Magyar Elektronikus Könyvtár:https://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/farkas.htm
• MAGYARADÁS / In memoriam Farkas Árpád - https://www.youtube.com/watch?v=sw_GOwSvj5M
• Farkas Árpád emlékére - előadja Meister Éva színművész. Összekötő szöveg: Molnár H. Lajos író - https://www.youtube.com/watch?v=mBNPsOj4m2g
• Dúdoló (Zene: Bródy János, vers: Farkas Árpád) / Énekli: Koncz Zsuzsa - https://www.youtube.com/watch?v=-3r2BEicXl4
• Farkas Árpád / író, költő – Magyar Művészeti Akadámia: https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA15723
• Farkas Árpád (Erdélyi és csángó költészet) – Magyar Elektronikus Könyvtár:https://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/farkas.htm
• MAGYARADÁS / In memoriam Farkas Árpád - https://www.youtube.com/watch?v=sw_GOwSvj5M
• Farkas Árpád emlékére - előadja Meister Éva színművész. Összekötő szöveg: Molnár H. Lajos író - https://www.youtube.com/watch?v=mBNPsOj4m2g
• Dúdoló (Zene: Bródy János, vers: Farkas Árpád) / Énekli: Koncz Zsuzsa - https://www.youtube.com/watch?v=-3r2BEicXl4
Borbé Levente,
könyvtáros
könyvtáros
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése