2024. április 28., vasárnap

Harom-vára túra a IX. E osztállyal

Romok a Harom-várából

* * *

A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium IX. E osztályos diákjaival és Tankó József angol nyelvtanárral együtt az Iskola Másként hét keretén belül 2024. április 25-én meglátogattuk a zsögödi Harom-várát és annak környékét.

Autóbusszal indultunk a csíkszeredai színház épületétől, egészen Zsögödfürdőig. A találkozón a borvizes csorgó előtt beszéltem a zsögödfürdői szállodáról amely épület nem is olyan régen még vendégeket fogadó kis hotel volt. Ezt követően egy rövid ismertetőt tartottam Zsögödfürdő történetéről. Nem hagytam ki a borvíz mondáját sem.

Borús időt fogtunk ki, ezért valamelyest ütemesebben haladtunk előre a Harom-vára felé vezető úton.


Elhagyva Zsögödfürdő központját, az erdei úton igyekeztünk a cél felé, figyelve a turista jelzést. Menet közben meg-megálltunk, hiszen a közelünkben volt a Csihányos természetvédelmi terület, a zsögödi Kisvár, valamint a zsögödi dák vár is. Mindegyikről egy rövid ismertetőt tartottam. Kiemeltem a Csihányos természetvédelmi terület ritka növény- és állatfajtáit. Elmeséltem a Kisvár mondáját is. 

Ezt követően már meredekebb út várt ránk. Az erdőbe érve időnként megfigyelhettük a fel-felvillanó Csíki-medence egy részét is. Néhol eléggé szép volt a kilátás az Olt partja felé. Az erdő mélyén már csak az útra összpontosítottunk. Elhagyva Rejtek-patakát hamarosan egy kapaszkodóhoz érkeztünk. A meredek hegy senkin sem tudott kifogni, pillanatok alatt a Harom-vára romjaihoz érkeztünk. Előtte néhány közös fotó is született.

A várról árulkodó köveket részben, s a falak nagy részét szinte már teljesen beborította a moha és egyéb növényzet. 

Mikor a csapat szétnézett, s lepihent a csúcson, akkor meséltem a vár múltjáról, a Harom-vára mondájáról. Visszafele megcsodáltuk a fel-felbukkanó csíki panorámát. Azért igyekeztünk, hogy le ne késsük a járatot vissza Csíkszeredáig. Leérve a zsögödfürdői borvízhez, már jött is a busz.

* * *  

A túrán elhangzott történetek a helyi értékeknek a megismerését szolgálták. A mondák s legendák pedig visszahozták eleink mesélésének varázsát, amelyek most már gyöngyszemeknek számítanak nemcsak a helytörténetben, hanem a lejegyzett szavak birodalmában is. A történetek tanulságos mivolta pedig gondolkodásra sarkallja a hallgatókat, hiszen legtöbb esetben a téma középpontjába a közösség megvédése kerül, amely mellett érdemes kiállni.

A program szervezője: Kovács Zsuzsa osztályfőnök

Túravezető: Borbé Levente

Kísérőtanár: Tankó József


A kirándulás anyagához tartozó linkek:

ZSÖGÖDFÜRDŐ TÖRTÉNETE: https://fenyoszegi.blogspot.com/2020/12/zsogodferedo.html

VASÚT ZSÖGÖDÖN KERESZTÜL: https://fenyoszegi.blogspot.com/2020/12/vasut-zsogodon-keresztul.html

A ZSÖGÖDFÜRDŐI SZÁLLODA TÖRTÉNÉNETE: https://fenyoszegi.blogspot.com/2020/12/zsogodfurdei-szalloda-tortenete.html

HAROM-VÁRA MONDÁJA: https://fenyoszegi.blogspot.com/2020/12/haromvar-meseje.html

A BORVÍZ MONDÁJA: https://fenyoszegi.blogspot.com/2020/12/hogy-is-lett-borviz.html

* * *

A másnapra tervezett kirándulás a tusnádfürdői Vártetőhöz elmaradt, mivel az időjárás beleszólt. Az eső teljesen vizessé tette az utakat, pedig Kovács Krisztina biológia szakos tanár kísért volna el bennünket, ismertetve a környék botanikáját. De ami késik, nem múlik…

A diákok ezért a suliban vertek tanyát. Megtekintették az ezzel kapcsolatos filmanyagot. Szurokfű (vad oregánó) teát szolgáltunk fel, miközben rövid előadást tartottam a csíki gyógynövényekről. Ezt követően jöhetett a társasjátékok ideje...

Fényképezte: Borbé Levente, Tankó József 

Borbé Levente,

könyvtáros


Látogatóink az "Iskola másként" héten a gimnáziumban

Xántusz János Általános Iskola Waldorf csoportjának negyedik osztálya

 * * *

2024 áprilisában, az Iskola másként héten három csoport látogatta meg a Márton Áron Főgimnáziumot.

Első lépésként a látogatók betekintést kaptak az iskola létrejöttének és fejlődésének történetébe.

A könyvtárismertetőn elhangzottak részletek a könyvtártörténetből, kiemelve a ferencesek tevékenységének fontosságát e térségben.

A látogatók szüleinek, nagyszüleinek és dédszüleinek egy része e gimnázium falai között jártak.

A vendégek megtekinthették a könyvtár termeit régi és új dokumentumaival együtt, valamint az újonnan felszerelt osztálytermekből egyet, informatika labort, a sporttermet, az iskolamúzeumot, és végül de nem utolsósorban, a gimnázium impozáns dísztermét. Ezt követően kívülről is megszemlélhették a gimnáziumot.

A látogatók továbbá betekintést nyerhettek a több évszázados csíki iskolai múltba, részesei lehettek eme gazdag események történetének, amelyekről az iskola falai, a tablók, az emlékplakettek, szobrok és kopjafák árulkodnak.

A diákok közül voltak, akik kedvet kaptak, hogy ebben a gimnáziumban folytassák tanulmányaikat.

A sikeres program további látogatókat csalogat az iskolába...


A vendégek csoportjai

1. Hétfőn, április 22-én a Care2Travel önkénteseit, miután beszélgettek diákjainkkal az élő könyvtár programon, elkalauzoltam a gimnáziumunk falai között.


2. Kedden, április 23-án a madéfalvi Zöld Péter Általános Iskola VII. és VIII. osztályos tanulói érkeztek kísérőikkel együtt. 


3. Szerdán, április 24-én a Xántusz János Általános Iskola Waldorf csoportjának negyedik osztálya látogatott el hozzánk tanító nénijük és egy szülő kíséretében.

4. Pénteken, április 26-án a budapesti XVII. Kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai látogattak el a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium unitárius lelkésze és vallástanára, Lakatos Sándor kíséretében.

Borbé Levente könyvtáros,

Márton Áron Főgimnázium

 

 


2024. április 25., csütörtök

Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól

E tanév kezdetétől a Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében lázas munka folyt a beavatott diákok körében. Az újrahasznosítás égisze alatt két projekt indult útjára. Az egyik a régi székek átalakítása magyar versek alapján, a másik pedig használt kartondobozokból készült festmények és fénydobozok voltak. A kiállításra szánt alkotások Ráduly Margit képzőművészet tanár segítségével születtek meg. Természetesen, a tanulókkal való közös ötletelgetésével. Több osztály is beledolgozott ebbe a kreatív foglalkozásba. Sorrendben a következők: IX.A, X.A, X.B, XI.A, XI.B, XII.A, XII.B, valamint IX.C, IX.D, IX.E.

Jómagam egy kis költészetet csempésztem be a csapat egy részének két előadásommal, a görög istenek megvillantásával, amelyek táptalajául is szolgáltak a magyar költészetnek. Résztvettek a IX.A, IX.B. osztályok.

Az alkotásokhoz felhasznált kartondobozok és hajdani megkopott székek a feldolgozás után frissen ragyogtak. Hiszen, ahogy említettem, a hangsúly mégiscsak az újrahasznosításon volt. A művek napról-napra szép sorjában, életre kelve, sorakoztak fel egymás mellett. Bámulatos hatásuk látványát a székekből kiáramló mikróvilágképek adták, amelyeknek folytatásaként a művek kivetítődtek a felettük lévő kartonokra. Ahol csak a kartonos festmények maradtak, ott magyar költők idézeteivel tarkított írások tették még csodálatosabbá az alkotásokat. Mindenképpen egy összhatást teremtve hozták létre azt a harmóniát, amely átkarolva kalandra hívott, felfedezni magunkat, s végigkísért belsőnk lélekútján. A varázslattal határos alkotásokat megtekintve a szemlélőnek egy kicsit meg lehetett pihenni a mindennapok kopottnak hitt ösvényein, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy ami számít, az szellemileg gazdagít is. 

Az említett két projekt lehetőséget adott a Falakon túl a fenntarthatóság jegyében született projekttel való összekapcsolódásra, amelynek vezetői Boda-Székedi Eszter német nyelvtanár és Tódor Imre társadalomtudományok szakos tanár voltak. A meglévő projektek hasonlóképpen az újrahasznosítás jegyében találkoztak. Az alkotások hangsúlyosabban, új színben tűntek fel. Egy működőképes, fenntartható közösségi életmód megidézésének lehetőségét is rejtette magában. A felhasznált anyagok már egymagukban is erről árulkodtak. 

A mesés műveket irányításommal a gimnáziumi diákokkal április 10-én átszállítottuk a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe, ahol később, Ráduly Margit tanárnő útbaigazításával, a művek megtalálták helyüket. A Magyar Költészet Napja keretén belül a Versek 4 lábon című rendezvényre, április 11-re, a kiállítás készen állt a megnyitóra. Orbán Edina magyar nyelv és irodalomszakos tanár mondott köszöntőbeszédet, és ismertette a kiállítás anyagát. Mindezt Simon András zenetanár által betanított három megzenésített költemény követte. Majd elkezdődött a magyar költészetnapi szavalóverseny. 

Az expozíció tíz napos látogatás után, szintén a diákok segítségével, visszakerült A Márton Áron Főgimnázium falai közé. Az Iskola másként hét keretén belül (április 22-26.) újra ki lettek állítva a MAGházba, ahol ismételten megtörtént az ünnepélyes megnyitó. Itt a művészet teremnek a fények játékához kapcsolódó műalkotásai is kiállításra kerültek. Az a belső univerzum, amely költészetbe formálva életre kelt, ezzel a kiállításrészleggel kitárult. A színek, a lámpákkal megvilágított terek, vagy éppen felfedezésre váró idézetek léleksimogató hatásukkal felemelő érzést kölcsönöztek a látogatók sorának. A tárlatvezetést Ráduly Margit és jómagam vállaltuk fel.

Mondhatni, egy remekbe sikerült projekt művészi eredményét lehetett megtekinteni.

A sikerre való tekintettel a kreatív alkotások még egy jó ideig a MAGház falait fogják díszíteni.

Fényképezte: Ráduly Margit és Borbé Levente

Borbé Levente,

könyvtáros

 


2024. április 23., kedd

Miért és miről írjunk?

 


Az Iskola másként hét keretén belül Sántha Attila költőt hívtam meg gimnáziumunkba. A témája Miért és miről írjunk? volt.

Az előadás 2024. április 22., délelőtt 10 órakor vette kezdetét az iskolánk Magház klubtermében.


A köszöntőbeszéd után rövid ismertetőt tartottam a meghívottról:

Sántha Attila a székelyföldi Kézdivásárhelyen született. Első versei 1895-ben az Utunk (a későbbi Helikon) irodalmi folyóiratban jelentek meg. Azóta folyamatosan közöl. Az 1994-ben induló Előretolt helyőrség című folyóirat alapítója és szerkesztője volt. Első verseskötete 1995-ben látott napvilágot a marosvásárhelyi Mentor kiadónál Mór dalok címen. Azóta több kötet szerzője. A Fodor Sándor monográfia is az ő nevéhez fűződik. Fontos megemlítenem mint szótárkészítőt is, aki felvállalta a székely nyelvjárás szavainak egy kötetbe gyűjtését, a Bühnagy székely szótárt. A több évtizedes kolozsvári, New York-i, valamint londoni kitérő után visszatért kis hazájába, Kézdiszékre.

Sántha Attila költőnek vallja magát, akinek legfontosabb eleme a nyelv. Innen fakad a lelkesedése a székely tájnyelv iránt. Előadásában ugyanúgy kiemelte a nyelv szerepének jelentőségét. Hogy miért és miről írjunk verseket(?) kérdésre magával hozott, előre kiválasztott költeményekkel válaszolt. Lényegesnek tartotta azt, hogy a vershez nem elég tudni megírásának hogyanját, hanem szükséges egy belső lelki szikra is. Ihlet és az ezzel járó lelkesedés nélkül nehéz maradandót alkotni. Mondhatnánk, a múzsa „csókja” elengedhetetlen ehhez az életérzéshez.

Az előadás végén a diákok a témával kapcsolatos kérdéseket tehettek fel. Szó esett a versírás folyamatáról, arról, hogy a jelenlévők között kik írtak verseket, valamint kik szeretnének elmerülni a költészet világában. Ugyanakkor megbeszélésre került a pedagógusok tanításának szerepe is. Itt gondolok a folyton változó tananyagra, a kortárs irodalom ismertetésére, és a diákok kalauzolására az irodalmi térben.

Végezetül, a diákoknak lehetőségük nyílt saját költeményük bemutatására, a verseik, a versíráshoz való kötődésük megbeszélésére és természetesen a további kapcsolattartásra is. 

A kötetlen beszélgetés a fiatalok számára bensőséges hangulatot teremtett. Élőben találkozni egy szerzővel mindig is rendkívüli élménynek bizonyul.

Köszönet Sántha Attilának, hogy elfogadta a meghívást!


A program szervezői jómagam és a gimnázium magyar nyelv- és irodalomszakos tanárai voltak.

Borbé Levente

könyvtáros

 

2024. április 18., csütörtök

Kelemen Katalin könyvtárosi munkássága

 A 2000-es esztendők Hargita Megyei Könyvtárának lelkes csapatát gimnáziumi iskolai könyvtároskodásom kezdetén megismertem. Az idő telik, s a hajdani könyvtároskollégák hovatovább fogyatkoznak. Úgy vélem, csak a munkahelyüktől búcsúznak, s nem a hivatásuktól.

A napokban nyugdíjba vonult Kelemen Katalin, az egyik oszlopos tagja a Kájoni János Megyei Könyvtár közösségének. 

  A 2016-os RMKE vándorgyűlésén a Gyimesekben


Tanulmányait a Babeș-Bolyai egyetemen végezte, ahol magyar-francia nyelv- és irodalom szakos diplomát szerzett. Ezt követően hat esztendőn át, 1984-1990. között Balánbányán tanított magyar nyelv és irodalmat, valamint francia nyelvet.

1990 májusában került a Kájoni János Megyei Könyvtárba. Bibliográfusként alkalmazták. Később a dokumentációs részlegre helyezték át, ahol a helyismereti és különgyűjtemények őre lett. Magáénak érezte, hogy kiépítse és folyton gyarapítsa a rábízott részleget. Mindezt komoly szakmai rálátással és következetességgel végezte. A helyi, székelyföldi és erdélyi vonatkozású dokumentumok anyagát közölte az intézmény honlapján. Külön adatbázist szerkesztett, és természetesen elérhetővé tette a nagyközönség számára. Az említett gyűjtemények, főleg helyi és székelyföldi, történeti, valamint művelődéstörténeti és kulturális értékek anyagaihoz ad kiváló segítséget az ebbéli téma iránt érdeklődőknek. Többek között ilyen a Hargita Megyei személyiségek életrajzi adatbázisa is. Ugyanakkor évente elkészítette a helyi személyiségek évfordulós naptárát. Azt már nem is lehet számon tartani, hogy a kért bibliográfiai adatok, és történeti-kulturális más információk hány embert segítettek a munkájuk elvégzéséhez, s ezáltal hány publikáció látott napvilágot. A birtokában lévő anyagot felhasználva néhány értékes kiadványt is sikerült összehoznia.

2009-től egyike a Hargita megyei könyvtárosoknak, aki csatlakozik a régi dokumentumok (főleg folyóiratok, évkönyvek, értesítők) digitalizálásához. Fontosnak tartja a kulturális örökségünk megőrzését és további terjesztését.

Könyvtári és helyismereti vonatkozású írásait több helyi, erdélyi és magyarországi lap közölte. Ezen kívül több kulturális rendezvény szervezője volt. 19 esztendőn át egyik szerkesztője a ReMeK-e hírlevélnek (Romániai Magyar Könyvtárosok Elektronikus hírlevelének).

A 2018-as Ifjúság Éve keretén belül  diákok számára szervezett 

 ISMERJÜK MEG NAGYJAINKAT vetélkedőn


Első komolyabb szakmai beszélgetésünk Kelemen Katalinnal 2003 őszén volt. A hajdani csíksomlyói gimnázium könyvtárának történetét kutattam… Bármiről is esett szó, készen állt segítséget nyújtani. Természetesen az igényesség berkein belül. A minőségi munkát szívesen támogatta. Nem kedvelte a felületességet, s ezért egyben tanítóra lehetett lelni benne. A hozzá fordulóknak legjobb tudása szerint igyekezett átadni a kért témához vonatkozó dokumentumokat. Ugyanúgy képes volt elmerülni az érdeklődők általi kutatásban, mintha saját célra kellene. Önzetlensége, embersége példaértékű. Azt hiszem, még ezután is fogjuk hallani nevét, lehet bizalommal hozzá fordulni, hiszen műveltsége, helyismerete és nemcsak, megbízható forrásokon nyugszik.

Egyik rendezvényen lekapott a "lesifotós" (Bedő György)

Kedves Katalin! Boldog és tartalmas nyugdíjas éveket kívánok számos iskolai könyvtáros nevében is!


Köszönöm az odaadó szakmai együttműködést és nem utolsó sorban a barátságod.


Borbé Levente,

könyvtáros

 

2024. április 16., kedd

15 éve hunyt el Lászlóffy Aladár

15 esztendeje annak, hogy Lászlóffy Aladár, erdélyi magyar költő, író, műfordító és szerkesztő eltávozott közülünk.

A fénykép a Kettős tükörben sorozat borítólapján található - Lászlóffy Aladár/Szabó Lőrinc

Lászlóffy Aladár 1937-ben látta meg a napvilágot Torda városában. Középiskolai tanulmányait a hajdani kolozsvári Református Kollégiumban végezte, majd a kolozsvári Bolyai Egyetemen (ma Babeș-Bolyai Egyetem) folytatta. Az államvizsgát 1958-ban nem tehette le, azzal 1971-ig kellett várnia. 1951-1961. közötti időszakban rá volt kényszerülve, hogy munkanélküliként és szabadfoglalkozású értelmiségiként éljen. 1961 novemberétől az Állami Irodalmi Kiadó kolozsvári fiókszerkesztőségében kapott munkát, mint lektor. Egy év elteltével a Napsugár című gyereklap szerkesztője lesz. 1970-től a kolozsvári Dacia Könyvkiadó főszerkesztője. Ugyanakkor 1982 novemberéig az Előre országos bukaresti magyar nyelvű lap rovatvezető szerkesztője. 1982 novemberétől pedig a kolozsvári Utunk (majd 1989. után a Helikon) magyar irodalmi hetilap „világkultúra” rovatának szerkesztője, valamint a hajdani Korunk folyóirat munkatársa. 1994 őszétől előadó tanárként kultúrtörténetet tanít a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem Magyar Irodalom Tanszékén. 1991-től a Cimbora folyóiratban több verse jelenik meg, valamint 1996-1998. között kultúrtörténeti érdekességről vezet rovatot.

Első írása, 1946-ban a Dolgozó Nő gyermekmellékletében jelent meg.

2009. április 19-én, hosszan tartó betegség után távozik az élők sorából.

* * *

Költői-írói pályafutása 1954-ben kezdődik el. Kötetei azonban 1962-től jelennek meg. Gyermeikrodalmi munkássága is számottevő.

Több versantológiát szerkesztett, állított össze. Kismonográfiát írt Szabó Lőrincről.

Műfordítói munkássága is jelentős. Florin Oprea, Mircea Dinescu, Eugen Jebeleanu, Aurel Rău, Bazil Gruia, Nicolae Prelipceanu és Ștefan Augustin Doinaș egyes alkotásait magyar nyelvre ültette.

Költeményeiből Iosif Naghi és novelláiból Ion Tudoran fordított román nyelvre.


A ránk maradt örökségből a Márton Áron Főgimnázium könyvtára kiállítással emlékezett meg. Az expozíció magában foglalja Lászlóffy Aladár életrajzát, munkásságát, fényképeket, egyes köteteit és néhány verset. A könyvek között találhatóak költemények, regények, prózai művek, műfordítások és más alkotások. A Magyar Költészet Napján verseiből ajánlottam felolvasásra.


A kiállítást még április hónapban meg lehet tekinteni.


A szerzőhöz kötődő linkek:

  1. Lászlóffy Aladár – digitalizált művek: https://dia.hu/dia-szerzok/laszloffy-aladar

  2. Lászlóffy Aladár (Erdélyi csángó költészet): https://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/laszloff.htm

  3. Lászlóffy Aladár - Magyar írástudók felelőssége a Kárpát-medencében 2007. tavaszán: https://www.youtube.com/watch?v=27RcEA9U4bQ

  4. Játék az életemmel… – In memoriam Lászlóffy Aladár (előzetes): https://www.youtube.com/watch?v=rl6uOnVzBFo

Borbé Levente,

könyvtáros

Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

 

Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...