Gyere, mesélj!
A Nyugati Jelen pályázati felhívásában ez áll: „Szerkesztőségünkben hisszük és valljuk: a világunkban eluralkodó sötétségben egyre fontosabb a mesék őserejű, gyógyító, útmutató fénye. Rövid, akár messengeren is elmondható mesékre gondolunk, amelyek oldják a gyermekek szorongását, megragadják képzeletüket, beindítják kreativitásukat. Nevezési díj nincs. Mesepályázatunkra életkori megkötés nélkül várjuk azokat a műveket, a következők szerint:
- A pályázatot a mesepalyazat2023@gmail.com e-mail-címre kérjük beküldeni.
- A mese hossza nem haladhatja meg az 5000 karaktert.
- Egy pályázó több mesével is pályázhat, de azokat külön-külön kell beküldenie, más-más jeligével.
- Csak olyan mesét fogadunk el, amely sem nyomtatásban, sem internetes felületen (valamely honlap, Facebook, blog stb.) eddig nem jelent meg.”
Beküldési határidő: 2024. április 30. Eredményhirdetés: 2024. május 26.
Forrás és további információk itt: https://nyugatijelen.com/
Tizenegy országban közel 37 500 felolvasó a XVI. Nemzetközi Felolvasómaratonon
A XVI. Nemzetközi Felolvasómaraton résztvevőinek száma megközelítette a 37 500-at, tizenegy országban csatlakoztak a maratoni felolvasáshoz, amelyen Lázár Ervin művei kilenc nyelven szólaltak meg 2024. március 5-én. A közös olvasás élménye, öröme számos közösséget bekapcsolódásra indított, országhatárokon innen és túl.
A tízezreket megmozgató közös felolvasás fő szervezője 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Az ünnepélyes megnyitó helyszíne idén is az intézmény előadóterme volt. Akárcsak a korábbi években, ezúttal is itthon, országhatárainkon belül olvastak fel a legtöbben, 17 megye számos települése csatlakozott a maratonhoz, valamint Bukarestben is felolvastak. Határainkon túl tíz országban szólaltak meg Lázár Ervin művei: Magyarország számos településén, többek közt a szekszárdi Garay János Gimnáziumban, ahol Lázár Ervin tanult és érettségizett, Kárpátalján (Ungvár), Szlovákiában (Komárom, Dunamocs, Búcs), Csehországban (Prága), Belgiumban (Brüsszel), Svédországban (Skane megye), Angliában (Oxford) és az Amerikai Egyesült Államokban (Kalifornia állam), Kanadában és Svájcban.
A
Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében a szervezők nevében Gyulai
Arthur könyvtárigazgató köszöntötte a vendégeket és a felolvasókat:
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselőit, a Csíki
Játékszín művészeit, a Hargita Népe szerkesztőségének tagjait, a
jelenlevő kulturális intézmények és iskolák képviselőit, a Márton Áron
Főgimnázium diákjait, és beszélt az évről-évre terebélyesedő, nemzetközi
méretűvé nőtt maratonról. A megnyitón Bogács Nóra, a József Attila
Általános Iskola magyartanára idézte fel Lázár Ervin alakját. Különleges
színfoltja volt a megnyitónak a Sepsiszentgyörgyön élő japán
néprajzkutató, Seiko Tenizaki
Párhuzamosan több helyszínen zajlott a felolvasás Csíkszeredában – a teljesség igénye nélkül sorolva: a Csíkszeredai Városházán, a Csíki Székely Múzeumban, a város számos iskolájában, óvodákban és napközi otthonokban. Hargita megye és az ország számos településén, főként iskolák és könyvtárak, civil szervezetek, egyesületek, olvasóklubok csatlakoztak a felolvasáshoz.
Videófelvétel a megnyitóról: https://www.
Két újabb találkozás a „Hol folt, hol nem folt” égisze alatt
2024. február 13-án az Aytül Akal Léggömbök a magasban című könyvéből felolvasott részletből arra láthattunk szép példát, hogy miként szól közbe az élet, és változtatja meg a tervezett forgatókönyvet, illetőleg hogyan lehet veszteségeinket nyereséggé alakítani - ugyanis egy elveszett(nek hitt) tornazsákból indultunk ki… és ahogy a felolvasott meséből is kiderült, néha a kívánságaink teljesülése új irányokat eredményez, a mesében a bevonzott újévi foglalkozás az olvasás lett.
Ami a kézműves tevékenység alakulását illeti, a gyerekek újrahasznosított farmeranyagra ráhímezték saját monogramjukat, amit a végén a felnőttek rávarrtak az időközben elkészített tornazsákokra. Így mindenki büszkén viselheti saját egyedi tornazsákját.
2024. március 12-én Boldizsár Ildikó meséjéből megtudtuk: hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút. A tölgyfa meg a kő példájából okulva, összefogva megalkottuk műveinket: könyvtámasz / telefontartó tyúkocskákat és neszesszereket.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Kopriva Nikolett: Kővé zsugorodott ország – könyvbemutató
Kopriva Nikolett kárpátaljai származású, sepsiszentgyörgyi költő frissen megjelent, Kővé zsugorodott ország című verskötetének bemutatója volt 2024. március 20-án a könyvtár Gábor Áron termében.
Szabó Eszter, az Okulusz irodalmi podcast vezetője faggatta a szerzőt a rendezvényen, örömmel nyugtázva, hogy ilyen sokan kíváncsiak voltak egy fiatal költő munkásságára, aki ráadásul csak a közelmúltban költözött Sepsiszentgyörgyre.
Örül, hogy itt élhet, és itt tartják első „tisztességes” könyvbemutatóját, hisz otthonát, a kárpátaljai Munkácsot idézi ez a város – mondta Kopriva Nikolett, hozzátéve: hegyek között, folyó mellett nőtt fel, és ez mindvégig hiányzott neki Magyarországon, ahol korábban több városban is élt. Váratlanul költözött ide 2022 novemberében, és nem csak a táj, hanem az erdélyi létforma, az emberek közvetlensége is Kárpátalját idézi számára, tehát úgy érzi: hazaérkezett.
A Kővé zsugorodott ország a második kötete, tudtuk meg a továbbiakban, majd arról vallott, hogy bár sokan természeti alkotónak tartják, a verseiben megjelenő fák, hegyek, folyók stb. valójában metafizikai elemek, melyekkel az érzéseit próbálja kifejezni. Kötődése a természethez talán gyermekkora környezete miatt ilyen erős, de később, huszonévesen a dél-alföldi tanyavilágban is élt pár évig, első kötetének versei nagyrészt ott születtek. Még 17 évesen elkerült otthonról, és tudta, hogy nem fog hazaköltözni – ez a hiányérzet határozta meg akkori verseit.
A saját élményeit írja, nem szokott társadalmi kérdésekkel foglalkozni a verseiben. Szerinte a költészet létforma, amihez minden eszközként szolgálhat. „A versek előttünk hevernek az utcán, ott vannak egy épületben, egy illatban, egy arcban, egy mozdulatban” – fogalmazott. Szélsőséges állapotokban azonban nem tud írni, át kell szűrnie magán az érzéseket, akár évek is eltelhetnek, amíg az élményből vers lesz.
Jelenleg abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként főállásban foglalkozhat versírással, meg is írta már a következő kötetét, mely a tervek szerint év végén jelenik meg. Az est során több versét is felolvasta.
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Az őstojástól húsvétig – Kisné Portik Irén néprajzkutató új könyvét mutatták be
Három évtizedes kutatás eredményeként, Az őstojástól húsvétig címmel írt Kisné Portik Irén
A
néprajzkutatóval a Hargita Népe újságírója beszélgetett új könyvéről,
amelyben mondák, hiedelmek, népszokások ismertetésével is kalauzolja az
olvasót ennek az időtlen jelképnek a megismerésében: https://www.
Háromszéki könyvtárosok szakmai találkozója Gelencén
A Bod Péter Megyei Könyvtár idén Gelence önkormányzatával közösen szervezte meg a háromszéki közkönyvtárosok hagyományos, év eleji módszertani napját és szakmai találkozóját, amelyre 2024. március 4-én került sor.
A rendezvényt azért helyeztük Gelencére, mondta el a jelenlévőknek Csüdör Katalin, a megyei könyvtár módszertani szakirányító munkatársa, mert az elmúlt évben itt jelentős fejlesztések történtek. Megújult a könyvtárépület, teljesen új felszerelést kapott, az állomány leltározása is hamarosan befejeződik.
Az olvasás és a könyvtár népszerűsítése érdekében tavaly a Mesekerék-Vándorkönyvtár elnevezésű programmal a megyei könyvtár munkatársai a gelencei Jancsó Benedek Általános Iskolában több alkalommal tartottak foglalkozásokat, amelyeken 10 osztályból összesen 178 diák vett részt. Könyvtárközi kölcsönzéssel időszakosan jelentős mennyiségű, népszerű kötetet vittek a községi könyvtárba. Mindezzel az volt a cél, hogy erősödjön az olvasási kedv, és minél többen látogassák, használják azt. Ez sikerült is.
A szakmai napot megnyitó Ilyés Botond gelencei polgármester hangsúlyozta, hogy számára és az általa vezetett közösség számára fontos a kultúra, a könyvtár, és elkötelezett ezek működése iránt.
Szonda Szabolcs megyei könyvtárigazgató köszöntötte és biztatta a jelenlévő kollégákat, hogy a nem ritkán adódó nehézségek, mostoha idők dacára is találják meg önmagukban az erőt és a lelkesedést, amely segíthet a könyvtárügyet szolgálni.
A találkozó résztvevői ezt követően Kocsis Judit helybeli könyvtárost köszöntötték, aki elköszönt a kollégáktól, jelezve, hogy idén nyugdíjba vonul.
A megyei könyvtár munkatársai, Hollanda Andrea és Nagy-Bákai Réka a Jancsó Benedek Általános Iskola lV. osztályosainak mesefoglalkozást tartottak a találkozó keretében, ezzel is szemléltetve az ilyen és hasonló tevékenységek fontosságát az olvasásra és könyvtárhasználatra ösztönzésben. A gyerekeket Oláh Erika tanítónő kísérte el a művelődési házba, a rendezvény helyszínére, és velük tartott Dragomér Katalin iskolaigazgató, valamint Palkó Erika, az iskola könyvtárosa is.
Kötetlen beszélgetés után a jelenlévők meglátogatták a Szent Imre-templomot, majd közös ebéddel ért véget az idei találkozó.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/
Rangos meghívottak, összeállt a 3. SepsiBook programkínálata
Összeállt a 2024. május 23. és 26. között a sepsiszentgyörgyi Sepsi Arénában tartandó 3. SepsiBook programkínálata – jelentették be a szervezők 2024. március 22-én. Negyven kiadó kínálja könyveit, a fesztiválon lesznek pódiumbeszélgetések, könyvbemutatók, koncertek, műhelygyakorlatok, és nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekprogramokra is.
A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, a SepsiBook programigazgatója jelezte, van az a mondás, hogy harmadik az isten igaza, de reméli, ez a könyvfesztivál csak harmadik lesz egy hosszú sorban. Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere büszkén jelentette ki, a sepsiszentgyörgyiek, háromszékiek érdeklődve fogadták a SepsiBookot, az eddigiek igazolták, bármennyire is színes az itteni kulturális paletta, igény van olyan könyvrendezvényre, amelynek középpontjában az irodalom áll. Ennek elismertségét jelzi az is, hogy a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzaton kívül az Országos Kulturális Alap is támogatja a könyvvásárt.
Szonda Szabolcs bejelentette, a rendezvény díszvendége Nádas Péter, Nobel-díjra esélyes író és Gabriela Adameșteanu író, európai fesztiválok meghívottja, akik jelen lesznek a megnyitón is. Külön pódiumbeszélgetés is lesz velük, Nádas Péterrel a portrébeszélgetést írótársa, Tompa Andrea vezeti. Utóbbinak bemutatják Sokszor nem halunk meg című regényét. Grecsó Krisztián Beck Zoltánnal, a 30Y együttes frontemberével közös zenés műsorban lép fel. A nyolcvanéves Király Lászlóval mélyinterjú-kötete kapcsán Lövétei Lázár László beszélget.
„Ugyancsak jeles meghívottaink Markó
Béla a legfrissebb verseskötete bemutatójával, Demény Péter és Borcsa
János esszéköteteikkel, Zsidó Ferenc a legutóbbi regényével. Vendégünk
lesz Karády Anna, akinek történelmi regényei nagyon
keresettek könyvtárunkban, érdekes beszélgetésre számítunk Romsics Ignác
történésszel önéletrajzi munkája kapcsán, és jön Balázs Géza ismert
nyelvész, nyelvművelő is. Fontos megemlíteni a fiatal erdélyi költő
meghívottakat, Sánta Miriám, Sárkány Tímea és Nagy Zalán nevét is, ugyanakkor szerettük volna visszahozni a slam poetry műfaját,
mert korábban erős, jó hagyománya és fogadtatása volt
Sepsiszentgyörgyön, itt lesz Kemény Zsófi Magyarországról, André Ferenc
és Horváth Benji erdélyi szerzőkkel. Figyelünk a székelyföldi szerzőkre, többek között kiemelném Nagyálmos Ildikó székelyudvarhelyi költőt és Karda Zenkő
Hollanda Andrea, a könyvtár olvasószolgálatának vezetője, a gyerek- és ifjúsági programok felelőse elmondta: idén még gazdagabb kínálattal jelentkeznek. Dániel András és a kuflibirodalom bizonyára sok kisgyerekes család számára ismerős, a szerző humoros szövegei a felnőttek számára is élvezetesek. A nyúlformájú kutya című kötete a kamaszokhoz is szól, identitáskeresésük kérdéskörét feszegeti. Jelen lesz a Babaróka-sorozatáról ismert Kiss Judit Ágnes is. Szőcs Imre, a könyvtár munkatársa a Cimborában megjelent írásait A tűzember címmel adták ki, abból választottak egy történetet, amely témája lesz az irodalmi csapatvetélkedőnek. A könyvvásáron adják át a Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a könyvtár első osztályosoknak szánt közös ajándéka, a Könyvkelengye egy részét. Összesen 460 magyar és 130 román elsős van a városban.
Gombos Zoltán, a SepsiBook
Mesés életek
2024. március 21-én Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban tartott előadást. A rendezvényt Gábor Tünde Anikó, az említett intézmény könyvtárosa szervezte meg. A program témája (Mesés életek) a mesélés szépségét és az olvasás ösztönzését szorgalmazta.
A részt vevő négy osztály tanulói a mesélés és az olvasás lényegéről, fontosságáról, jótékony hatásáról hallhattak kiselőadást, amit Lázár Ervin meséi követtek. A mesélésből született olvasás hihetetlen. Elkísér az adott történet világába, fantáziánkat folyton bővíti. Megérted a ki nem mondottat, hiszen papírra van vetve írott szavak formájában. A gondolkodásodat pedig szorgosan alakítja, bizonyos esetekben lassan, de biztosan át is formálja. Olvasással több leszel. Viszont a tartalmas könyvekhez kell az olvasómesterek segítsége. Főleg akik kéznél vannak: pedagógusok, könyvtárosok, de olvasott személyek, mint a rokonok vagy barátok.
A
diákok bekapcsolódtak, szívesen válaszoltak a kérdésekre, és még
ötleteket is adtak. A végén pedig konklúzióként, az olvasás
ösztönzéseképpen, Borbé
Forrás: http://
Kőrösi Csoma Sándor, a nagy világutazó
Gazda József nyugalmazott tanár, író, szociográfus a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) felkérésére, a Magyar Polgári Erő (MPE) támogatásával tartott előadást Kőrösi Csoma Sándor vélt világrajövetelének (1784. március 27.) közelgő 240. évfordulója tiszteletére, Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A rendezvény jelmondatául a világhírű nyelvész örök érvényű felszólítását választották: „Tiszteld a múltat és éltesd tovább!”
Csak feltételes módban beszélhetünk Csoma születésének időpontjáról, hiszen valójában az még mindig bizonytalan – szögezte le Gazda tanár úr, aki nem csak a székely tudós életútjának jó ismerője, hanem az emlékét őrző és éltető Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület megalapítója (1990. március 7.), amelynek évtizedeken át vezetője is volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Olvasókör pedagógusoknak a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolában
"Mi, iskolai könyvtárosok, a pedagógusok, pszichológusok mind azon dolgozunk, hogy a diákok jól érezzék magukat a suliban, növekedjenek tudás és érzelmi szinten egyaránt. Ahhoz, hogy a gyerekek figyelmét felkeltsük, lekössük, rengeteg energiát, szeretetet, odafigyelést, erőt igényelnek. Látom néha a tanítók, tanárok arcán, hogy nem mindennap sikerül egyformán jól, emiatt szomorúak, fáradtak, csalódottak. Nem könnyű feladat nap mint nap nem „uncsi”-nak lenni!
Geréd Piroskában az iskola pszichológusában született meg a gondolat, hogy jó lenne egy olvasókört indítani itt, a suliban, a tanároknak, tanítóknak, és úgy gondolta, hogy ezt a Kájoni János Megyei Könyvtárban szerzett tapasztalatomra támaszkodva ketten hozzuk össze. „Használjuk ki a lehetőséget, hogy itt van Ibolya”- mondta. Piroska vállalta magára azt is, hogy „szétkürtöli” az érdeklődőknek, és megszervezi az ehhez szükséges feltételeket. Meleg, világos termet kényelmes székekkel, forró teával.
Megszületett, elkezdődhetett tehát az első olvasókör. Izgultam. 11 mosolygó, várakozó, kíváncsi tekintettel néztem szembe, hálát éreztem (a bizalmuk miatt).
Elvárásaikról
kérdeztem, és kiderült, hogy nem elvárásokkal jöttek. Az motiválja
őket, hogy minőségi időt töltsenek egymás társaságában, önmagukat és
egymást jobban megismerjék, és úgy kommunikáljanak
Adva volt tehát egy olyan csapat, amelyik készen állt kipróbálni, milyen is egy biblioterápiás
Kurt Vonnegut A szomszéd lakás című novelláját kezdtem felolvasni, és – a biblioterápia módszereit használva – egy-egy szövegrész után megálltam.
A novella főszereplője egy nyolcéves kisfiú, akit szülei egyedül hagynak otthon egy társasházban, míg ők moziba mennek. A két óra alatt hihetetlenül sok minden történik. A fiúcska akaratlanul válik a rossz és jó mozzanatok elszenvedőjévé, ugyanakkor olyan helyzetbe kerül, amiben egyáltalán nem szeretett volna. A szomszéd lakásból áthallatszó, ijesztő történések örök traumát okoznak számára.
Az olvasókör tagjai érzékenyen reagáltak, és ki-ki saját habitusából adódóan, saját szűrőjén áteresztve a hallottakat, kapcsolódott a történethez. Érzelmekben nem volt hiány. Vonnegut a tőle megszokott módon nevettetett, szórakoztatott, megdöbbentett, meghatott, elgondolkodtatott. A nyitott befejezésre gyönyörű magyarázatot találtunk. Közösen megértettük a szerző le nem írt gondolatait. A pedagógusok több alkalommal találkoztak hasonló jelenséggel, hogy miközben a szülők egy része agyonfélti a gyermekét, mégsem képes szembesülni és elfogadni azt, ha gyermeke súlyosabb problémákkal küzd. Amiről nem beszélünk az nincs – tartja a mondás. A traumát elszenvedő gyerekben sajnos, az a „gombóc” egyre csak növekszik, ha nincs segítség, megértés és kommunikáció.
Meglepően
szépen együttműködött a csapat, nyitott volt a kommunikáció, sikerült
figyelni egymásra, de azért szerintem korai és nagyképűség lenne
részemről ezt a találkozást biblioterápiának
Egy biblioterápiás foglalkozás nem az első órán lesz teljes, hanem a többszöri találkozások, a bizalom kialakulása után, apró lépésekben változik szépen kerekké az egész.
Forrás: Kuna Ibolya, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola könyvtárosa
Az udmurt irodalomról Sepsiszentgyörgyön
Egy különleges kiállítás lezárásaként tartottak udmurt irodalmi estet 2024. március 19-én Sepsiszentgyörgyön, a Lábas Házban. Az itt bemutatott, Vannak vidékek – Udmurtföld című néprajzi témájú, remek kiállítást – amelyet a Bikfalván élő házaspár, Petrova Anasztázia filológus és Demeter Miklós néprajzkutató, hangszerkészítő állított össze – a megyeszékhelyről Székelyudvarhelyre viszik.
Rendhagyó
módon, a Székely Nemzeti Múzeum által felkarolt, egyhónapos kiállítás
során a létrehozók négy különböző kulturális rendezvényt szerveztek,
amelyekkel Udmurtföldet, az ott élőket, illetve kultúrájukat próbálták
közelebb hozni a sepsiszentgyörgyiekhez. Petrov
Az érdeklődő közönség ezúttal az udmurt irodalomból kaphatott ízelítőt, az est vendégeként megismerhették Daria Nyikitina
Az udmurt irodalom különben nagyon fiatalnak tekinthető, születését 1889-re teszik, a lírához pedig Petrova Anasztázia családja is hozzátette a magáét: nagymamája, édesanyja egyaránt versek szerzője, és a húga is író, ő két játékfilm forgatókönyvét is jegyzi. Ismertették Petrova Anasztázia édesanyja, Tatjána Csernova magyar és udmurt nyelvű, Fehér mintás, havas környék című kötetét is, a verseket a kolozsvári Laczkó Vass Róbert színművész, költő fordította. Daria Nyikitina az udmurt irodalom új nemzedékéhez sorolható, verseiből gitárkíséretével ő maga is előadott néhányat. A bensőséges rendezvény közös énekléssel zárult, a Tavaszi szél vizet áraszt című népdal udmurt nyelvű változata csendült fel. „Ami történt, számunkra egy ajándék, reméljük, hagytunk egy kicsi nyomot az érdeklődőkben” – összegezett lapunknak Demeter Miklós.
Forrás: https://www.3szek.ro/
Krasznahorkai László kapta a Formentor nemzetközi irodalmi díjat
A magyar nyelv örökségének megismertetéséért, a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért és elegáns írásának virtuozitásáért a zsűri a 2024. évi Formentor irodalmi díjat Krasznahorkai László magyar írónak ítéli oda – közölte döntését a zsűri.
Az öttagú testület méltatásában kiemelte a világ valóságát behálózó, feltáró, elrejtő és átalakító narratív erő fenntartását, az irodalmi képzelet lenyűgöző labirintusainak felépítését, valamint a magyar író részletgazdag, lassú stílusát, amely „a szórakoztatás ipari hatásától teljesen idegen irodalom alkotói energiáját tükrözi. Munkássága az évtizedek során az európai regény művészeti hagyománya iránt elkötelezett nemzetközi olvasóközösséget hozott össze” - fogalmazott a zsűri a Kossuth-díjjal és Nemzetközi Man Booker-díjjal is elismert Krasznahorkai Lászlóról, akinek tizenegy könyve jelent meg spanyolul.
A Formentor nemzetközi irodalmi díjat 1961-ben alapították olyan művek minőségének elismerésére, amelyek megszilárdítják az irodalom presztízsét és kulturális hatását. Az első évek díjazottjai között volt például az ír Samuel Beckett és az argentin Jorge Luis Borges. Több évtizedes szünet után 2011-ben élesztették újra az elismerést, amelyet mások mellett a Nobel-díjas francia Annie Ernaux, az orosz Ludmilla Ulickaja, tavaly pedig a francia Pascal Quignar vehetett át.
Forrás: https://kultura.hu/
Megalapították a Kovács András Ferenc költészeti díjat
A Látó szépirodalmi folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány a 64 éves korában tavaly elhunyt Kovács András Ferenc, KAF emlékére költészeti díjat alapított. KAF életműve kiemelkedő helyet foglal el a jelenkori magyar lírában, és meggyőződésük szerint fontos, értékes példa marad a kortársak és utódok számára is.
A kitüntetésben azok a 65. életévüket be nem töltött, magyar nyelven alkotó költők részesülhetnek, akiknek költészetére jellemző a nyitottság, a formai fegyelem, a kíváncsiság, a más kultúrákban való megmerítkezés, a nyelv mesteri kezelése, a társadalmi-közéleti érzékenység.
A díjat évente egyszer, a magyar költészet napja környékén Marosvásárhelyen adják át a szakmai kuratórium döntése alapján. A kuratórium tagjai: André Ferenc, Balázs Imre József, Codău Annamária, Markó Béla, Mészáros Márton, Porogi Dorka és Szabó Róbert Csaba. A 2000 eurós pénzjutalommal járó díj támogatói a Maros Megyei Tanács és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala.
A 2024-es díjazott nevét április 11-én, a magyar költészet napján hozzák nyilvánosságra. A díjátadót április 13-án, szombaton a Studium Hubban tartják.
Forrás: https://www.lato.ro/
Elhunyt Szilágyi István, Kossuth-díjas kolozsvári író, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztője
Életének 86. évében, 2024. március 13-án Kolozsváron meghalt Szilágyi István író.
„Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros világa meghatározó élménye maradt. Jogi végzettséggel a háta mögött jelentette meg első írásait az Utunkban, amelynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től a Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője. Első novelláskötete, a Sorskovács 1964-ben, első regénye, az Üllő, dobszó, harang 1969-ben látott napvilágot. Az évtizedek során a magyar irodalom olyan remekműveit tette le az asztalra, mint a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő, utolsó regénye, a Messze túl a láthatáron 2020-ban jelent meg” – írták róla.
Szilágyi István korábban azt nyilatkozta, származása tájának a Szilágyságot tekinti, a felmenői innen származnak, és bár ő maga Kolozsvárott született, a bécsi döntést követően szülei Zilahra költöztek, így ő ott töltötte gyermekkorát. 1956-ban érettségizett Szatmáron, kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban nyert jogi diplomát. Az Utunk munkatársa, majd 1968 és 1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon főszerkesztője 2012 végéig.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/
Forrás:
https://maszol.ro/kultura/A-
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése