Beavatás: néprajzi pályázat középiskolásoknak: Iskolai legendák – legendás iskolák
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete és a Kriza János Néprajzi Társaság pályázatot hirdet középiskolai tanulók számára. A felhívásra kérdésfelvetésében, témaválasztásában, tárgyalásmódjában a néprajztudományhoz kapcsolódó dolgozatokat várnak, amelyek az intézményi szóbeliség, az iskolai szájhagyományok témáját tárgyalják.
Milyen történeteket őriznek az intézet falai? Mely személyek emlékét ápolja az intézmény? Melyek azok a szóbeli hagyományok, amelyeket a diákok tartanak életben és adnak át az újabb nemzedékeknek? Hogyan szocializálnak a történetek? Milyen típusú szövegeket forgalmaznak a diákok az intézményről? Modern mondákat? Pletykákat? Igaz történeteket? Élettörténeti epizódokat? Milyen történetek kapcsolódnak az iskolának egy-egy részéhez, az épület különböző elemeihez? Az iskola, a diákélet, a diákok, a véndiákok, a tanárok történeteinek megörökítésében, éltetésében milyen szerepe van az oralitásnak, az írásnak, a vizuális nyelvnek?
A pályázatra a fenti kérdések valamelyike mentén elgondolt, a különböző jelenségekre fókuszáló, különböző szokásokat, gyakorlatokat néprajzi eszközökkel dokumentáló, írásos vagy szóbeli forrásokra támaszkodó anyagokat lehet beküldeni. A pályázatra esszével, értekező prózával lehet jelentkezni. A pályamunkához ajánlatos lejegyzett interjút, fényképeket mellékelni.
A pályamunkák benyújtási határideje: 2024. május 31., elektronikus formában, az aron.bakos@ubbcluj.ro címre.
Forrás és a teljes kiírás itt: http://etno.lett.ubbcluj.
Nyugdíjba vonult Kelemen Katalin csíkszeredai könyvtáros
Idén áprilisban nyugdíjba vonult Kelemen Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár közösségének egyik oszlopos tagja.
Tanulmányait a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végezte, ahol magyar–francia nyelv- és irodalomszakos diplomát szerzett. Ezt követően hat esztendőn át, 1984 és 1990 között Balánbányán tanított magyar nyelv és irodalmat, valamint francia nyelvet.
1990 májusában került a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárba. Bibliográfusként alkalmazták. Később a dokumentációs részlegre helyezték át, ahol a helyismereti és különgyűjtemények őre lett. Magáénak érezte, hogy kiépítse és folyton gyarapítsa a rábízott részleget. Mindezt komoly szakmai rálátással és következetességgel végezte. A helyi, székelyföldi és erdélyi vonatkozású dokumentumok anyagát közölte az intézmény honlapján. Külön adatbázist szerkesztett, és elérhetővé tette a nagyközönség számára. Az említett gyűjtemények főleg helyi és székelyföldi történeti, valamint művelődéstörténeti és kulturális értékekre vonatkozó anyagaihoz ad kiváló segítséget a téma iránt érdeklődőknek. Többek között ilyen a Hargita megyei személyiségek életrajzi adatbázisa is. Ugyanakkor évente elkészítette a helyi személyiségek évfordulós naptárát. Azt már nem is lehet számon tartani, hogy a kért bibliográfiai adatok és történeti-kulturális más információk hány embert segítettek általa a munkájuk elvégzéséhez, s ezáltal hány publikáció látott napvilágot. A birtokában lévő anyagot felhasználva néhány értékes kiadványt is sikerült elkészítenie.
2009-től egyike azoknak a Hargita megyei könyvtárosoknak, akik csatlakoznak a régi dokumentumok (főleg folyóiratok, évkönyvek, értesítők) digitalizálásához. Fontosnak tartja a kulturális örökségünk megőrzését és további terjesztését.
Könyvtári és helyismereti vonatkozású írásait több helyi, erdélyi és magyarországi lap közölte. Ezen kívül több kulturális rendezvény szervezője volt. 19 esztendőn át egyik szerkesztője a romániai magyar könyvtárosok online ReMeK-e hírlevelének.
Kívánunk kolléganőnknek egészségben, erőben eltöltött, számos örömteli nyugdíjas évet!
Forrás: https://
Intézményportré a kerek évfordulón
Áttekintő interjú jelent meg az intézmény működéséről annak vezetőjével, Szonda Szabolccsal, a Háromszék napilapban:
„Utólagos véletlen, hogy a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár épp február 15-én, az olvasás országos napján ünnepelte mai – megyei közkönyvtári – formájában megalakulásának ötven esztendejét: anno 1974-ben egy államfői látogatás során kiadott „ukáz” hozta létre az intézményt, a felsőbb utasítás még azt is megszabta, hogy az egykori Székházban, Háromszék történelmének oly jelentős épületében legyen a székhelye. A véletlen abban rejlik, hogy Romániában az olvasás napját csak 2022 óta tartják.
Közkönyvtárként a közönség olvasásigényének kielégítése a feladatuk elsősorban, ehhez, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva, sajátságos módon kell közelíteniük: azt még a rendszerváltás előttről örökölték – és mint jó gyakorlatot, azóta is folytatják –, hogy a könyvtár állományának mindenkori gyarapításában kiemelt szerepet kap a romániai magyar kiadványok beszerzése. A hatalmas állomány – mintegy 263 ezer dokumentum – minden darabja hozzáférhető a közönség számára, egy része helyben, az olvasóteremben, java azonban kölcsönözhető. (...)
Bár sokaknak a könyvtár csupán annyit jelent, bemenni egy könyvért, majd visszavinni azt, a Bod Péter Megyei Könyvtár ennél több: alaptevékenységén túl számos programot is szervez. (...)
Tavaly óta vidékre is próbálják kiterjeszteni a gyerekprogramokat, egy-egy olyan községi könyvtárban, amely együtt tudott működni a helyi iskolával és fogadni akarta kezdeményezésüket, egyfajta rendhagyó irodalomórát tartottak, egészen egyszerű módon: egy mesét elolvasva, arról elbeszélgetve, eljátszva egy jelenetét, mindezt kis énekléssel, mozgással fűszerezve, és ezt nagyon szeretik a gyerekek, mondja Szonda Szabolcs.
Amúgy a vidéket másként is megcélozta az intézmény: látva a községi könyvtári hálózat egyes helyeken siralmas állapotát, azt kezdeményezték a megyei önkormányzatnál, hogy a megyeszinten már évek óta futó könyvtárfelújítási pályázatot terjesszék ki könyvvásárlásra is, illetve a megyei könyvtárnál egy vándorállomány kialakítására törekednek, főleg a mai gyerek- és ifjúsági irodalomból, és azt hosszabb állomásozásra kivinnék azokba a községi könyvtárakba, amelyek igénylik. Ennek haszna nem csak az lenne, hogy a falusi gyerekek könnyebben hozzájuthatnak az érdeklődésüket felkeltő könyvekhez, hanem erre a vándorállományra a vidéki könyvtárak programokat, foglalkozásokat építhetnek fel, sorolja Szonda Szabolcs terveiket.
Felsorolni szinte lehetetlen lenne, hány és hányféle programot szervez a Bod Péter Megyei Könyvtár, a fiókkönyvtárában is, főleg a gyerekeknek, a vakációkban is értelmes elfoglaltságot biztosítva számukra. Egyes tevékenységek az évek óta jól bejáratott módon zajlanak, olykor újakkal kísérleteznek, volt olyan rendezvényük, mint például a csernátoni olvasótábor, amelyet a Haszmann Pál Múzeummal közösen a kényszerű kihagyás után tavaly sikerült csak feléleszteniük. Bizonyára ezek a programok is hozzájárultak ahhoz, hogy a világjárvány után talpra tudott állni az intézmény.
A Bod Péter Megyei Könyvtár immár harmadik éve szervezi a SepsiBook nagyrendezvényt is – ez egyfajta keretbe foglalása a rendezvényszervezési törekvéseinek, hiszen a könyvvásár (idén május 23–26. között kerül megrendezésre a Sepsi Arénában) programkínálatának nagy része az, amit az egyes rendezvényeken kipróbáltak, bejárattak már az évek során. (...)
És ha már az ötvenéves könyvtári múlt apropóján beszélgettünk Szonda Szabolccsal, feltettük neki a megválaszolhatatlan kérdést is: milyen lesz a Bod Péter Megyei Könyvtár következő ötven esztendeje?
"Valamilyen formában biztosan lesz közkönyvtár, nem lehet összeolvasztani semmilyen más intézménnyel – még ha rendezvényt ő is szervez, meg más is –, mert van egy olyan lényeges része a tevékenységének – a folyamatos állományépítés, annak átadása a használóknak, hiteles tájékoztatás arról, mi van benne, a könyvtárhasználat, a dokumentálódás megtanítása –, amit más nem tud felvállalni. Hogy milyen formában lesz az állomány, vagy miként fognak zajlani ezek a szolgáltatások? (...) Az más kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mit fog csinálni, de az a fajta olvasás, amelyik nem csak információszerzésről szól, hanem – és itt a szívére és a koponyájára mutat Szonda Szabolcs – a léleknek és az agynak szól, azt csak a papíralapú könyv tudja biztosítani. Más a közelítés hozzá, más a használata, másként hat az agyra, mint az elektronikus olvasás. Azt gondolom, valamilyen formában meg kéne maradnia a könyvtárnak, olyan szereplőként a közösség életében, amelyikről ugyan túlzás azt mondani, hogy a lassú, de biztos szellemi építkezést önmagában biztosítja, viszont részt vesz benne nagyon sok szempontból. (...) Mert ha egy kulturális intézmény szolgáltatta szellemi öröm, élmény elmarad, helyét csak a hajtás, a gépiesség veszi át, akkor valami nagyon elvesz. Hogy néha elfelejtjük, szellemi táplálékra is szükségünk van, az lehet – de erre csak akkor jövünk rá, amikor elveszítettük. Hiszen enélkül nem is lehet teljes értékű emberként élni." ”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Fordított nap a könyvtárban
Rendhagyó élményben részesülhettek azok a sepsiszentgyörgyi olvasók, akik 2024. április 9-én látogatták meg a Bod Péter Megyei Könyvtárat: a megszokott arcok helyett a város híres, közkedvelt személyeit találhatták a kölcsönzőpultok mögött. Az egésznapos programon több mint húsz vendég váltott szerepet az alkalmazottakkal, akik cserébe elkalauzolták őket a könyvtár kevésbé látható, de fontos szerepet betöltő részlegeire.
Meghívottaknak és olvasóknak egyaránt tartogatott meglepetést a szerepcsere, alkalom adódott arra, hogy a vendégek a megyeszékhely és Háromszék kulturális életében meghatározó szerepet játszó intézmény egy másik arcát is megismerhessék, az épületben a feldolgozórészlegtől a mélyraktárig tartó látogatáson pedig számos tudnivalóval gazdagodtak.
Fotók itt: https://www.facebook.com/
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/
Online találkozó Wéber Anikó íróval
Wéber Anikó, a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom ismert szerzője tartott rendhagyó, online irodalomórát 5-8. osztályos diákoknak a könyvtárban, 2024. április 10-én.
A 2016-ban megjelent, Az osztály vesztese című regény kapcsán olyan, osztályközösségeket érintő problémákról beszélgettek kötetlenül az író és a diákok, mint a barátság, az iskolai bántalmazás, a kirekesztés, a megszégyenítés. A rendezvényen a Nicolae Colan Általános Iskolából, a Váradi József Általános Iskolából és a Mikes Kelemen Elméleti Líceumból vettek részt osztályok.
Bár az online térben zajlott a találkozó, a szerző profizmusa, a gyermekek felkészültsége és lelkesedése, illetve a témák mélysége igazi, meghitt, egymásra figyelő beszélgetést és együttlétet eredményezett.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Román diákoknak ugyanilyen kivitelezésű közönségtalálkozót tartott 2024. április 11-én az intézmény Alex Donovici bukaresti ifjúsági íróval, akinek könyvei közül néhány magyar fordításban is megjelent nemrég.
(Fotók erről itt: https://www.facebook.com/
Farkas Árpád-emlékest felolvasásokkal
A Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében Farkas Árpád életét és munkásságát idézték fel az író műveinek felolvasása által 2024. április 11-én, a magyar költészet napján. Az érdeklődők olvasóként vagy hallgatóként is részt vehettek az eseményen, az olvasóknak egy rövid, legtöbb öt percben elmondható Farkas Árpád-szöveget kellett felolvasniuk a hallgatóságnak.
A felolvasáson jelen voltak a nyolcvan éve született, 2021-ben elhunyt költő lányai: Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője és Farkas Réka újságíró.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/
Szabó T. Anna és Dragomán György Sepsiszentgyörgyön
A 31. Szent György Napok kulturális hete keretében, 2024. április 22-én Dragomán György íróval és Szabó T. Anna költővel, íróval találkozott a közönség a sepsiszentgyörgyi Unitárius templomban, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében.
Mire jó a szépirodalom? Szabó T. Anna legutóbbi verseskötete Vagyok címmel jelent meg, és a válogatott, valamint új verseket is tartalmazó könyv rövid idő alatt nagy siker lett. A líra mellett a novellán és drámán át a gyermekkönyvig sokfélét írt a szerző, mégis mindig új válaszokat keres a kérdésre – ahogyan Dragomán György is, prózaíróként.
Dragomán György első, hatalmas sikert aratott irodalmi szakácskönyve, a Főzőskönyv után Adjuk meg a módját! címmel látott napvilágot a folytatás, amelyben még több recept és konyhai trükk, valamint újabb irodalmi szövegek olvashatók. Minden a közös örömről, a főzésről és az evésről szól ebben, hogy megadhassuk a módját.
A kötet címe mindkettőjük alkotói munkájára jellemző, ahogy mindig igyekeznek mindennek megadni a módját.
A meghívottak meséltek és felolvastak a közel 350 fős közönségnek, személyes és kitalált történeteikkel keresték az elbeszélhetőség határait és a belső szabadság lehetőségeit, sőt műhelytitkokra is fény derült.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/szabo-t-
Sajtóvisszhangok: https://www.
https://www.3szek.ro/load/
Tanáraik és a szervezők – a Kovászna Megyei
Tanfelügyelőség, illetve a Székely Mikó és a Református Kollégium
vezetősége – képviselőinek társaságában a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és
Irodalom Tantárgyverseny országos döntőjének középiskolás résztvevői
2024. április 20-án délután, a Bod Péter Megyei Könyvtár
Gábor Áron-termében, rendhagyó irodalomórán találkoztak a két jeles
alkotóval, akik megejtő közvetlenséggel kalauzolták a közönséget alkotói
műhelyükben, sok érdekes és továbbgondolásra érdemes
dolgot mesélve el eddigi irodalmi munkásságukról, iskolai és egyetemi
éveikről, sikerekről és kudarcokról, de arról is, hogy miért és hogyan
tartják érdemesnek hinni és dolgozni. Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Újrakiadás: Háromszéki magyar népköltészet
„Erdő, mező, hegy völgy, falu… minden mesél itt. A mesék földje ez – csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyermek?” – vallotta egykoron szűkebb hazájáról, Erdővidékről a nagy mesemondó, népmesegyűjtő Benedek Elek.
Tovább
boncolgatva Elek apó vallomását, feltehetjük a kérdést, hogy csuda-e,
ha ennek a mesevilágnak a nagy gyűjtőjévé vált az Erdővidéken, Nagyajtán
Forrás: https://www.3szek.ro/
Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól
Az épp zajló tanév kezdetétől a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében az újrahasznosítás égisze alatt két projekt indult útjára. Az egyik a régi székek átalakítása magyar versek alapján, a másik pedig használt kartondobozokból festmények és fénydobozok készítése. A kiállításra szánt alkotások Ráduly Margit képzőművészet-tanár segítségével születtek meg, természetesen a tanulókkal való közös ötletelgetés nyomán. Több osztály is beledolgozott ebbe a kreatív foglalkozásba.
Borbé Levente, a gimnázium könyvtárosa egy kis költészetet kínált két előadásával a csapat egy részének, a görög istenek rövid bemutatásával, amelyek a magyar lírában is rendszeresen előfordulnak.
A mesés műveket a gimnáziumi diákok Borbé Levente könyvtárossal április 10-én átszállították a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe, ahol később, Ráduly Margit tanárnő útbaigazításával, azok megtalálták helyüket. A magyar költészet napjára, a Versek 4 lábon című rendezvényre a kiállítás készen állt a megnyitóra. Orbán Edina magyar nyelv és irodalom szakos tanár mondott köszöntőbeszédet, és ismertette a tárlat anyagát. Mindezt Simon András zenetanár által betanított, három megzenésített költemény követte, majd elkezdődött a költészetnapi szavalóverseny.
Forrás és a teljes cikk itt: http://
A nevelés kérdése Gaál Mózes könyveiben
Gaál Mózes (Barót, 1863. augusztus 2. – Budapest, 1936. július 12.) ifjúsági író, pedagógus művei közül kettőt jelentetett meg egyazon kötetben a baróti Tortoma Könyvkiadó a Háromszéki Téka című, 35 kötetesre tervezett sorozata 14. köteteként. „Gaál Mózes gondolatait meg kell ismerni. A könyvek elolvasását követően gazdagabbak leszünk – innen fogjuk tudni, hogy Erdővidék eme jeles szülötte igazán nagy elme volt” – írja Kondor Ágota a kötet felvezető tanulmányában.
A kötet kapható a könyvesboltokban, illetve megrendelhető az erdelyikonyv.hu oldalon.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
„Ő benne élt a szöveguniverzumban” – Kovács András Ferencre emlékeztek Kolozsváron a magyar költészet napján
A tavaly decemberben, 64 éves korában elhunyt Kovács András Ferenc, Kossuth-díjas és Artisjus-nagydíjas erdélyi magyar költő tiszteletére szerveztek emlékestet a magyar költészet napja alkalmából Kolozsváron. A Földöntúli lombok című eseményen Balázs Imre József és Boka László beszélgettek a költő életművéről, Kovács András Ferenc és József Attila versei Bodolai Balázs színművész és Csörsz Rumen István verséneklő előadásában hangzottak el.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Erdélyi irodalom és a közösség szolgálata
Lakatos Mihály, József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar Összetartozás Intézetének kutatója, illetve Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője voltak a meghívottjai annak a beszélgetésnek, amelyet Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában címmel, az MCC szervezésében tartottak a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Szálló konferenciatermében 2024. április 9-én.
Mielőtt az írásról és a közösség szolgálatáról beszélgettek volna, Lakatos Mihály röviden bemutatta a Magyar Összetartozás Intézetét.
A rendezvényen a mesterséges intelligenciáról is szó esett, majd a résztvevők közösen azt fejtegették, hogy létezik-e manapság erdélyi magyar irodalom, van-e szerepe a földrajzi határoknak a szerzők befogadása szempontjából. A közös beszélgetés során az olvasóvá nevelés témája is felmerült, mely egyre komolyabb kihívást jelent minden szülő számára.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Miért és miről írjunk?
2024. április 22-én a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium Magház klubtermében zajlott az Iskola másként hét alkalmával meghívott Sántha Attila költő előadása. A rendezvény témája ez volt: Miért és miről írjunk?
Borbé Levente, a rendezvény főszervezője a köszöntőbeszéd után rövid ismertetőt tartott a költő munkásságáról.
Sántha Attila költőnek vallja magát, akinek legfontosabb eleme a nyelv. Innen fakad a lelkesedése a székely tájnyelv iránt. Előadásában ugyanúgy kiemelte a nyelv szerepének jelentőségét. A „miért és miről írjunk verseket?” kérdésre magával hozott, előre kiválasztott költeményekkel válaszolt. Lényegesnek tartotta azt, hogy a vershez nem elég tudni megírásának hogyanját, hanem szükséges egy belső lelki szikra is. Ihlet és az ezzel járó lelkesedés nélkül nehéz maradandót alkotni. Mondhatnánk, a múzsa „csókja” elengedhetetlen ehhez az életérzéshez. Az előadás végén a diákok a témával kapcsolatos kérdéseket tehettek fel. Szó esett a versírás folyamatáról, arról, hogy a jelenlévők közül kik írtak verseket, valamint kik szeretnének elmerülni a költészet világában.
Végezetül, a diákoknak lehetőségük nyílt saját költeményük bemutatására, a verseik, a versíráshoz való kötődésük megbeszélésére és természetesen a további kapcsolattartásra is.
A program társszervezői a gimnázium magyar nyelv- és irodalomszakos tanárai voltak.
Forrás és a teljes cikk itt: http://
Előadás és könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
A magyar költészet napján, 2024. április 11-én, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban A magyar költészet és világa címmel dr. Tapodi Zsuzsa, a Sapientia EMTE professzora tartott előadást arról, hogy mi volt a szerepe a versnek a korábbi korokban, és hogyan változott mára a kutúra, a költészet helyzete. Ugyanakkor B. Kovács András a nyolcvanas évekbe repítette vissza a nagyérdemű közönséget. A Kairosz Kiadónál idén megjelent, Bukaresti napló című könyve a válságba sodródott diktatúra köz- és magánéleti vonatkozását tárja fel, egy magyar értelmiségi szemszögéből, aki éppen akkor akart riporter lenni, amikor a magyar sajtót számolták fel.
Forrás: https://www.facebook.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület díjait
Ünnepélyes eseményen adták át az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rangos elismeréseit Kolozsváron 2024. április 13-án.
Az idei Monoki István-díjat Kovács Bányai Réka marosvásárhelyi könyvtáros vehette át „tudományos munkásságáért, közvetítő és népszerűsítő, valamint sokoldalú könyvtárosi munkájának elismeréseként”.
Az eseményen közreműködött a Guttman Mihály Pedagóguskórus, Bedő Ágnes karnagy vezetésével.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Az Iskola Alapítvány senior alkotói ösztöndíjasai
Negyven év feletti alkotók számára hirdetett irodalmi ösztöndíjat az Iskola Alapítvány, első alkalommal, idén márciusban. A pályázat célja az erdélyi magyar kultúrát gazdagító szépirodalmi művek létrehozását ösztönző alkotói feltételekhez való hozzájárulás, az irodalom társadalmi közmegbecsülésének kifejezésre juttatása.
Az egy évre szóló alkotói támogatásra három hét alatt 123 pályázat érkezett be Erdélyből.
„A több mint 120 pályázó soraiból mintegy harminc szerző pályázata jutott a legjobbak közé, ezen a körön belül is kialakult egy erős élboly, közülük kerültek ki a nyertesek. Költői vagy prózaírói alkotói tervekkel egyaránt szép számban pályáztak, az ösztöndíjkiírás egyértelműen megmozgatta a kortárs erdélyi irodalom alkotóit. Izgalmas, jelentős művekre számíthatnak az olvasók.” – számolt be Karácsonyi Zsolt, a zsűri elnöke.
Az első alkalommal kiosztott ösztöndíjakat a 2024/25-ös időszakra a következő hét alkotó nyerte el: Fischer Botond, Zsidó Ferenc, Borsodi L. László, Papp Attila Zsolt, Szántai János, Király Zoltán, Dimény H. Árpád.
Forrás és a teljes cikk itt: https://iskolaalapitvany.
Nyolcvan éve született Farkas Árpád költő
A Kossuth-díjas költő, publicista, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja ugyan Siménfalván látta meg a napvilágot 1944. április 3-án, de székelyszentmiklósi illetőségű, annak vallotta magát, s ott élt kisgyermekkorában. Mindig nagy szeretettel gondolt vissza erre a kicsi falura, amely írásaiban is számos alkalommal megjelenik.
Farkas Árpád középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen magyarszakos tanári oklevelet szerzett. Az 1960-as évek elején a Gaál Gábor Irodalmi Kör tagja Kolozsváron. A napilapok és folyóiratok 1963-tól közölték verseit és irodalmi publicisztikáit. Tanári diplomája megszerzése után 1968-ig Vajnafalván tanított, 1968-tól Sepsiszentgyörgyön élt, 1971-ig újságíró a Megyei Tükörnél, 1971 és 1975 között az Igaz Szó irodalmi lap munkatársaként dolgozott. 1975 és 1989 között a lap félállású munkatársa volt. 1990-től a Látó című irodalmi lap szerkesztője, 1993-tól 2010-ig a Háromszék című napilap főszerkesztője, ahol nyugdíjazását követően, 2021. február 7-én bekövetkezett haláláig dolgozott.
A székelyszentmiklósiak Csáki Levente lelkész-esperes és Bálint Sándor gazdálkodó, civil aktivista kezdeményezésére – már a költő temetését követően – elhatározták, hogy hivatalos formában is gondoskodnak Farkas Árpád munkássága és szellemisége ápolásáról. Megfogalmazódott annak igénye, hogy a leszármazottak, irodalmárok, közművelődési szakemberek bevonásával, egyesületet hoznak létre, amely ebben az évben kezdte el működését. A civil önkéntesekből álló csoport azonban – a helyi egyházközség és a siménfalvi önkormányzat jóvoltából – már az elmúlt években is sokat tett a hely jeles szülöttének utóéletéért, találkozókat szerveztek, kopjafát állítottak, fákat ültettek az emlékére, a múlt évben pedig emlékkövet állítottak a templomkertben.
Forrás: https://
Szétnyomott rovarokból és ízeltlábúakból született az MTA könyvtárának legjobb könyvjelzője
Egy restaurátor úgy döntött, hogy újszerű módon teszi örök életűvé az elmúlt évszázadokban az oldalak közé szorult kis állatokat. A préselt növényekből készült könyvjelzők hosszú időn át voltak a könyvolvasók legnagyobb kedvencei, aztán elsöpörték őket az újabb és újabb divatok. A nyomtatott könyvek mindenki számára elérhetővé válása óta jó eséllyel nem volt azonban egyetlen olyan alkalom sem, hogy tömegek érezték úgy: ízeltlábúakat vagy rovarokat kellene kilapítani egy papírlapon, hogy aztán azzal jelöljék meg, hol tartanak az éppen olvasott kötetben.
Erre irányuló próbálkozások persze biztosan voltak, hiszen nem kizárt, hogy néhány biológus, vagy természetimádó úgy döntött: az alapművek egyikében mindenképpen egy lapra helyezett apró lényeket akar rendszeresen költöztetni. Ezen az elven gondolkodhatott az MTA Könyvtárát hat évtizeddel ezelőtt segítő iparművész-grafikus, Vörös Gyula is, aki egy XVI. századi kötet restaurálása során úgy döntött, hogy nem szimplán csak eltávolítja az oldalak közé szorult, rég szomorú véget ért állatokat, hanem valamit kezd is velük.
Az intézmény Facebook-oldalán nemrég közzétett, a helyreállítás munkamenetét bemutató leírásban ugyanis a következő zárójeles mondat olvasható: „A lapok közé került rovarokból mintát üveg alá illesztettem és könyvjelzőként mellékelem.” A Könyvtár posztjában maga a tárgy is látható, rajta ezzel a felirattal: E ROVAROKAT E KÖNYV LAPJAI KÖZÖTT TALÁLTAM MDLXXIV – 1962.
Via: KIT Hírlevél, 2024. ápr. 10. (15. – 1026. – szám)
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése