Téka gyarapodik a polcon
A magyar nyelv napjára időzítette a baróti Tortoma Kiadó nagy vállalkozásának, a Háromszéki Téka címet kapott sorozatának eddig megjelent kötetei sepsiszentgyörgyi bemutatását, az eseménynek a Bod Péter Megyei Könyvtár adott helyet 2024. november 13-án.
A könyvkiadás egy kaland, hiszen – általánosságban – egyre ritkábban veszünk magunkhoz szellemi táplálékot, bár Háromszék kivétel e téren, s ez adta a lehetőséget a Háromszéki Téka sorozat elindítására, mondta felvezetőjében Szonda Szabolcs, a rendezvénynek otthont adó könyvtár igazgatója, hozzátéve, hogy hősies elhatározás szülhette csak a Téka ötletét, de nagy vállalkozásba fogni csak így, megszállottan érdemes.
A kiadóról szólva Demeter László elmondta, a „nagykorúsághoz” közelítve – idén tizennyolc éves a Tortoma – már évek óta valami olyan nagy dologban gondolkodott, ami Háromszék kultúrtörténetében nyomot hagyjon. (…)
Végezetül Demeter László a Téka hamarosan megjelenő köteteit – Háromszék sportcsillagai, Háromszéki Kelet-kutatók antológiája, Háromszék képzőművészete – ajánlotta az olvasók figyelmébe.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Fotók itt: https://www.facebook.com/
Nyugdíjba vonult Varga Csilla-Cecilia
2024. november 18-án Varga Csilla-Cecilia könyvtárost köszöntötték a Bod Péter Megyei Könyvtárban, nyugdíjba vonulása alkalmából. Amint az eseményen elhangzott, példaértékű munkamorálja, szakmaisága, a könyvek iránti szeretete és segítőkészsége, amellyel a feldolgozó részlegen dolgozott, valamint emberi tartása is a munkaközösség megbecsült tagjává tette őt az elmúlt közel három és fél évtized során. A jelenlévők köszönetet mondtak neki, és erőt, egészséget, számos aktív, örömteli évet kívántak számára.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
A „Cartea de scris” projekt záróeseménye
2024. október 28-án 10 órai kezdettel a szépvízi Nyirő József Általános Iskola diákjai Crăciun Nicoleta Crist
17 órakor a projekt filmversenyének díjkiosztó ünnepségére és a film vetítésére került sor. Ezt irodalmi est követte Călin Torsan és Andrei Bălan bukaresti művészek előadásában.
A projektről részletek annak honlapján: https://
Forrás: https://konyvtar.
Könyvtárhasználói kérdőív
A Kájoni János Megyei Könyvtár konzultációt indít az olvasók körében, amelynek célja, hogy az olvasói szokásokon keresztül még jobban megismerjék igényeiket, elvárásaikat a könyvtár szolgáltatásaival kapcsolatban.
A kérdőív kitöltési határideje: 2024. december 15. Elérhető itt: https://forms.gle/
Forrás: https://konyvtar.
Megvásárolja az önkormányzat a könyvtár épületét
Az inflációs rátával növelik a jövő évi adókat, ugyanakkor négy projekt önrészének finanszírozása érdekében tízmillió lejes kincstári kölcsönt vesz fel a város – derült ki a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselőtestület legutóbbi soros ülésén.
A könyvtár épületének a fele van csak a város tulajdonában, most azonban lehetőség nyílt arra, hogy a másik részt (három helyiség és a hozzá tartozó terület) is megvásárolja az önkormányzat. Erre 564 ezer eurós vételárban sikerült megegyezni, amit a képviselők is elfogadtak.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/
Sajtóvisszhang: https://
Könyvbemutató - Fekete Vince: Gyönyörű apokalipszis
2024. november 8-án, a Székelyföld kulturális folyóirat szervezésében a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban mutatták be Fekete Vince költő, Székelyföld-szerkesztő frissen megjelent, Gyönyörű apokalipszis című kötetét.
A könyv 2024 szeptemberében jelent meg a Magvető Kiadónál. Négy ciklusból áll, amelyek prímszámokra épülnek, és egy koncentrikus szerkezetet alkotnak. A kötet két hangsúlyos pontján halálversek találhatók, amelyek a szerző saját univerzumának, az „apokalipszis” állapotának metafizikai természetét tükrözik.
Az udvarhelyi találkozón a költőt Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője faggatta. A szerző többek között elmondta, hogy bár ő most Budapesten él, szinte minden verse ide, Székelyföldre hozza őt vissza, az itthoni batul ízét sehol nem találja. Budapestre költözése óta Fekete más perspektívából szemléli az erdélyi vidéket, ami új hangot és témákat hozott a költészetébe. Ezt a kettősséget a Gyönyörű apokalipszis versei is tükrözik.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Irodalmi találkozósorozat
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének támogatásával a Bod Péter Tanítóképző is bekapcsolódott egy kilenc író-olvasó találkozóból álló programba.
Mint jeleztük hírlevelünk előző számában, 2024. október 29-én a Vigadó Művelődési Központ dísztermében került sor az első közönségtalálkozóra, amelynek meghívott vendége Borcsa János irodalomkritikus és Borcsa Imola prózaíró volt, az est házigazdája pedig Vántsa Judit könyvtárigazgató, moderátora dr. Deák Ferenc, a tanítóképző magyartanára.
November 15 -én a könyvtár vendége volt Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, -kritikus, illetve Márton Evelin író, rádiós, irodalmi szerkesztő, akikkel szintén dr. Deák Ferenc beszélgetett, a házigazda ugyancsak Vántsa Judit volt.
November 28-án folytatták az erdélyi magyar irodalom kiválóságait bemutató rendezvénysorozatot, amelynek vendége Zsidó Ferenc író, kritikus, szerkesztő volt. Az érdekes, humorban gazdag beszélgetést dr. Deák Ferenc moderálta, házigazda Vántsa Judit volt.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
https://www.facebook.com/
Vidékek, irodalmak – Székelykeresztúron is
A Székelykeresztúri Városi Könyvtár társszervezésében a helybeli Molnár István Múzeumban, a Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében 2024. november 4-én Mărcuțiu-Rácz Dóra költő, prózaíró, szerkesztő, műfordító és André Ferenc költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező, slammer
November 8-án ugyanott Egyed Emese író, irodalomtörténész és Fekete Vince költő találkozott a közönséggel, Zsidó Ferenc író által moderált beszélgetésen.
November 14-én Balázs K. Attila, Balázs Boróka és Zsidó Ferenc meglepetés-előadásával indult az újabb hasonló rendezvény ugyanazon a helyszínen, akik két megzenésített verset adtak elő az ez alkalommal meghívott Vida Gábor írónak, főszerkesztőnek, akivel Szilveszter Andrea beszélgetett. Vida mesélt az életéről, természetjárásáról, az egyedüllét fontosságáról az alkotásban. A nő című prózája felolvasása után felmerült a kérdés, hogy vajon lehet-e novellát írni női szereplő nélkül.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
https://www.facebook.com/
Olvasói kalandozások Gyimesfelsőlokon
A gyimesfelsőloki Domokos Pál Péter Általános Iskolában a 2024. november 4-én kezdődött Iskola másként hét programjai között az olvasói tevékenység is kitüntetett szerepet kapott. Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, mint előadó és foglalkozásvezető, aktív szerepet töltött be ebben a programban. Minden egyes műhelymunka alatt bevezetőként, de közben is, ha szükségét látta, az olvasás előnyeiről beszélt. Ilyenkor kiemelte a fantázia olvasás általi növelését, a saját egyéniség kialakulásának elősegítését és végül, de nem utolsó sorban a koncentráló képesség fokozását.
A foglalkozások alatt elhangzott művek interaktívak voltak. A diákok a történet szerves részeivé válhattak. A végén vélemények is születtek a történettel és annak szereplőivel kapcsolatosan.
Dicséret illeti a program szervezőit is, Zöld Teréz és Bodor Kincső osztályfőnököket, valamint a közreműködőket, az I-IV. osztályos tanítónőket: Bors Annamáriát, Lukács Erzsébetet, Pap Ildikót és Siklódi Kingát.
Forrás: https://
Kovács András Ferencre emlékeztek
2024. november 13-án, a magyar nyelv napján, a G. Egyesület és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében emlékeztek a tavaly elhunyt Kovács András Ferenc költőre, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal Szent István termében.
A Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőségi tagjai és a Sebő Együttes együtt idézték fel KAF verseinek és személyiségének különleges világát.
Ez év júliusában Látó szépirodalmi folyóirat egy tematikus lapszámot adott ki, a KAFLátót, amelyben harminc szerző versekkel, esszékkel, tanulmányokkal, recenziókkal rajzolja ki KAF egyéniségét, szellemiségét, életművét. Az emlékesten Vida Gábor író, a Látó főszerkesztője, André Ferenc költő, slammer, műfordító, a folyóirat versrovatának szerkesztője, valamint Fischer Botond író, költő, a folyóirat esszérovatának szerkesztője mutatta be a lapszámot.
Kovács András Ferenc és Sebő Ferenc közös munkáját az Árdeli szép tánc-ot, 2018-ban adták ki, amely egy verseskötet és zenei album együtt. A könyvben Kovács András Ferenc költeményei találhatók, amelyeket a Sebő Együttes zenésített meg. Az „Árdeli szép tánc” cím a költészet és a zene közötti harmonikus kapcsolatot tükrözi, és egyfajta tisztelgés Weöres Sándor munkássága előtt. A dalok és versek központi témája a természet, az erdélyi tájak, valamint a népi hagyományok ihlette motívumok, amelyek szomorkásan fanyar, mégis játékos hangulatot árasztanak. A Sebő Együttes ebből a közösen kiadott kötetből adott ízelítőt a magyar nyelv napján.
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/
2024. november 14-én a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Bohócöröklét koncerttel emlékeztek Kovács András Ferencre. A költő verseinek zenéjét Cári Tibor UNITER-díjas zeneszerző szerezte, a verseket Sebestyén Aba rendező, színművész válogatta és adta elő, a Kór-Társak zenekar közreműködésével.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Lezajlott a harmincadik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
A 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 2024. november 14-én nyitotta meg kapuit, és idén is gazdag programkínálattal várta a látogatókat (https://vasarhely.ro/
A Marosvásárhelyi Kulturális Központ és a Pro-Kaart Kulturális Egyesület mellett a Romániai Magyar Könyves Céh is társszervezője volt az idei könyvvásárnak, amely most a Megunhatatlan mottót kapta.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/
Az előző évek hagyományaihoz híven rendhagyó megnyitója volt idén is a rendezvénynek. Nem hosszú beszédek sora hangzott el az amúgy is barátságtalan időben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház bejárata előtt, hanem idén a közönség életkorának megfelelő szöveggel André Ferenc költő, slammer várta az első látogatókat.
A vásár idén is változatos programokat kínált, beleértve Benedek Elek-kiállítást, ahol ritka, 19. századi kiadványokat és a nagy mesemondó utolsó kéziratát lehet megtekinteni.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Marosvásárhelyi könyvtári napok
111 éves évfordulóját ünnepli a Maros Megyei Könyvtár. Az idei könyvtári napok témája ez volt: „A szellemi örökségtől az inspiráció és megismerés felé”. A szervezők szerint ez az információ, a megismerés és a bölcsesség fontosságáról tanúskodik, ami csak olvasással valósulhat meg.
A Philobiblon nevű könyvtári ünnep 2024. november 18. és 25. között zajlott, és változatos programokkal várta az érdeklődőket.
Forrás: https://szekelyhon.ro/
https://e-nepujsag.ro/index.
Mozgókönyvtárakká alakultak a jelzett időszakban a marosvásárhelyi autóbuszok. A Maros Megyei Könyvtár fennállásának 111. évfordulója alkalmával könyvvel teli dobozokat helyeztek el a városi járatok leghosszabb távon közlekedő autóbuszain.
Ezek a dobozok román és magyar könyveket egyenlő arányban tartalmaztak, ezeket többnyire a könyvtár adományként kapott. A könyvek egy hétig álltak rendelkezésre, és ha kiürültek, újratöltötték őket.
Az évfordulóval kapcsolatosan különféle programokat szerveztek, köztük vezetett sétákat a könyvtárban, gyermekvetélkedőket és mesedélutánokat.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Könyvtár és környezettudatosság: diákok takarítottak a Pacén
"Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is” – vallja Kiss László. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa iskolák közötti nemzetközi programba nevezte be a Mikes-iskola hetedikeseit, akik az angol nyelv gyakorlása mellett azt is megismerik, mit jelent a környezettudatos élet Olaszországban, Lengyelországban, a távoli Jordániában, de még olyan libanoni diákokkal is barátkoznak, akiknek iskolája mögött nemrég bomba robbant.
2024. november 13-án a mikeses diákok a Pacén gyűjtötték a szemetet.
Forrás: https://www.3szek.ro/
Labirintus a Plugor Sándor Művészeti Líceum könyvtárában
Kiss Károly iskolai könyvtáros labirintust készített a sepsiszentgyörgyi Plugor
Sok gyereket szünetekben is bevonz a játék öröme. Vannak, akik könyveket is kivesznek, ha már betévedtek a könyvtárba.
Forrás: https://
Hol tartanak a községi könyvtárak a 21. században?
A csíkszéki községi könyvtárak helyzetét kutatta Nagy Lilla újságíró. Csíkpálfalván
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/
Hargita megyei könyvtárosok őszi módszertani találkozója
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezésében, az RMDSz és a Communitas Alapítvány anyagi támogatásával módszertani találkozó zajlott a Csíkszépvizi Községi Könyvtárban. A találkozó keretében kiemelkedő fontossággal bírt a helyi értékek népszerűsítésére irányuló könyvtári tevékenységek ismertetése. Szó volt a könyvtárak technológiai fejlesztéséről, a korszerűsítést megelőző szükséges háttérmunka elvégzéséről is.
A gyimesközéploki Mihók Edit és a csíkszentdomokosi Sándor Edit községi könyvtárosok beszéltek az Örökségvédelem játékosan elnevezésű projektben való részvételről, a Márton Áron püspök életútját bemutató könyvtári foglalkozással ismerkedhettek a résztvevők, valamint a Csángórózsák elnevezésű társas kártyajáték által betekintést nyertek a csángó élet mindennapjaiba.
A Gyergyósalamás község három évtizednyi sajtóbibliográfiáját tartalmazó könyv helyi fogadtatásáról beszélt szerzőként Georgeta Ţepeluş
Camelia Crișan, a bukaresti Progress Alapítvány elnöke egy országos szintű olvasói elégedettséget vizsgáló felmérés eredményeit ismertette.
A résztvevők a település kulturális és épített örökségét bemutató körúton vettek részt, és meglátogatták a központban található hadtörténeti múzeumot, amely a székely határőrségnek állít emléket.
A szakmai rendezvényt megtisztelte jelenlétével Fekete Örs, Csíkszépvíz község polgármestere, valamint Kántor Boglárka, Hargita megyei tanácsos.
A szervezők köszönetet mondanak a helyi önkormányzatnak és Bece Katalin könyvtárosnak a hatékony együttműködésért.
Forrás és fotók itt: https://konyvtar.
Könyvtári névadó Csíkszentgyörgyön
Illyés András (1639–1712) csíkszentgyörgyi
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/
A népköltészet ünnepe Sepsiszentgyörgyön
Tizenhét megyéből közel százötven hazai magyar diák vett részt 2024. november 16-án a Sepsiszentgyörgyön tartott Kriza János Balladamondó, Balladaéneklő és Mesemondó Versenyen, amelyen a háromszéki résztvevők is sikeresen szerepeltek. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezésében rendezett vetélkedő nem csak verseny, céljuk, hogy a részt vevő diákok ismerkedjenek a helyi kulturális és történelmi értékekkel, barátkozzanak a szórványból érkezők a tömbmagyarságbeliekkel, és felkészülésük alatt ismerjék meg a különböző vidékek kultúrtörténeti értékeit.
Minden esztendőben Sepsiszentgyörgy a házigazdája a rendezvénynek, idén is a város hét kultúrhelyszínén mondták és énekelték el meséiket, valós és hiedelmeken alapuló történeteiket, balladáikat a diákok. A megnyitó után a Székely Nemzeti Múzeum, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a helyi unitárius templom, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum és a Plugor Sándor Művészeti Líceum termeiben tartották a vetélkedőt, amelyen műfaji kategóriánként és korcsoportonként díjazták a legjobbakat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Borsodi L. László kapta a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Év szerzője-díját
Borsodi László költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta idén az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, 2024 november 16-án.
Borsodi László költészete gyakran merít a transzcendens és a mindennapi élet összefonódásából, miközben hangsúlyos szerepet kapnak benne a társadalmi és kulturális kérdések. Fontos művei közé tartozik például a Feljegyzések a földről, a Parton és a gyermekeknek szóló Balázsolás.
Demeter Zsuzsa irodalomkritikus laudációjára
A díj odaítéléséről ezúttal is a vásár szervezői által felkért szakmai zsűri döntött. Idén Codău Annamária irodalomkritikus, a Látó szerkesztője, Demeter Zsuzsa szerkesztő, irodalomkritikus, Szabó Róbert Csaba író, forgatókönyvíró, a Látó szerkesztője, Szonda Szabolcs költő, műfordító, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója és Vallasek Júlia, irodalomkritikus, irodalomtörténész, műfordító döntött.
Forrás és teljes cikk itt: https://transtelex.ro/
Sajtóvisszhang: https://
https://kultura.hu/borsodi-l-
Könyvtár, ami összeköt program 2024-ben is
Gönczi László beszámolója:
„Idén is volt Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogram, aminek a célja a Kárpát-medencei fiatal könyvtárosok közötti szakmai együttműködés elősegítése volt, és ebben az évben 2024. szeptember 15-29. között zajlott. A program során a résztvevők lehetőséget kaptak a magyarországi könyvtári rendszer megismerésére, szakmai továbbképzésre, valamint tapasztalatcserére. A hét kiválasztott könyvtáros (Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából és Magyarországról) látogatást tett az idén 156 éves Országgyűlési Könyvtárban, ahol bemutatkozó előadásokat tartottak, valamint bepillantást nyertek a könyvtári osztályok működésébe. A program során különböző könyvtárakat látogattak meg, mint például a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát és a Ceglédi Városi Könyvtárat, ahol a modern könyvtári megoldásokat és a közösségépítést tanulmányozták. A Ceglédi Városi Könyvtár berendezése és szolgáltatásai hűen tükrözik a város mottóját: ’több, mint gondolnád’. A könyvtár a 21. század kihívásaira válaszul modern olvasótermet, automata könyvkölcsönzőt, könnyen menedzselhető raktári rendszert és a színvonalas rendezvényeknek is helyet biztosító teret alakított ki. Ezen felül megjelent egy új olvasói réteg, amely már nem igényli a könyvtáros aktív közreműködését, így számukra a Locker használata is bevezetésre került, a távoli eléréssel kikölcsönzött könyveket az olvasó egyszerűen át tudja venni a kis ’könyvszekrényből’, és visszapakolja a már elolvasott könyveket. A vidéki könyvtárak, mint az egri Bródy Sándor Könyvtár és a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtár is bemutatkozott, lehetőséget adva a helyi könyvtári pedagógiai gyakorlat megismerésére.
Forrás és a teljes beszámoló itt: https://mke.info.hu/mke/
A Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója
A Magyar Könyvtárosok Világtalálkozója a könyvtáros szakma legnagyobb nemzetközi rendezvénye, amely egyszerre konferencia, és szakmai fórum, de különös jelentőséggel bírnak a személyes találkozások is az anyaországi és külföldi kollégákkal is. A 2024. november 21-én és 22-én kilencedik kiadásához érkezett esemény első napja az Országházban, míg a második napja az Országos Széchényi Könyvtárban zajlott. A konferencia idei témája ez volt: Digitális hídépítés – közös örökségünk megőrzése és továbbadása.
A rendezvényen 350 magyar közgyűjteményi dolgozó vett részt, különböző országokból és a Kárpát-medencéből. Az első napon a magyar kulturális örökség védelméről és megőrzéséről számoltak be a magyar, romániai, szlovákiai és kárpátaljai könyvtáros szervezetek vezetői, valamint a határon túli magyar könyvtárak képviselői.
A rendezvény keretében adták át az Országgyűlési Könyvtár szakmai támogatásáért alapított Nagy Miklós-díjat, amelyet idén Tegdes Egyházi Dóra, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke vehetett át. Az elismerést minden novemberben annak a szakembernek adják, aki kiemelkedő szakmai munkájával hozzájárul a könyvtárak tevékenységéhez, gyűjteményeik bővítéséhez, projektjeik megvalósításához.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Több hangon Hervay Gizelláról
Zsizsmann Erika Ana Blandiana
„Sok közös volt bennünk… az életkoron és a költészeten kívül a politikai vélemény is. Nem volt kérdés, hogy ugyanazt a dolgot gondoljuk Ceaușescuról, arról, ami az országban vagy a világban történik. Nem csak Gizellával, hanem bárkivel, románokkal, magyarokkal vagy más nemzetiségűekkel szabadon beszéltünk magunk között minderről. Sokkal gyakoribb eszmecsere folyt akkor az írók között, szorosabb lelki kapcsolat volt, mint most. Lehet, hogy a fiatalok között most is van, csak nem tudok róla, de az az érzésem, hogy manapság az írók otthon ülnek és írnak. Akkor nagy szükségünk volt arra, hogy támogassuk egymást, hogy megosszuk egymással a gondolatainkat, a véleményünket, még akkor is, ha tisztában voltunk vele, hogy gyanakvónak kellene lennünk, mert besúgók lehetnek közöttünk. Nyilván nem gondoltuk, hogy olyan mértékben vannak jelen köztünk, mint ahogy az utólag kiderült, nem voltunk ennyire borúlátóak.”
Forrás és a beszélgetés itt: https://transtelex.ro/
Koszta Gabriella színésznő már főiskolás korában felfedezte Hervay Gizella költészetének egyedülálló intenzitását, amelyet rendkívül magával ragadónak talált. Hervay versei, különösen a Zuhanások – oratórium három hangra, a költő belső hangjainak drámai erejét tükrözték, és ez inspirálta Kosztát arra, hogy színpadra vigye őket. Bár a cenzúra miatt az eredeti tervek nem valósulhattak meg, ez a vers alapozta meg kettejük barátságát és művészi kapcsolatát.
Koszta Gabriella, aki színpadi eszközökkel népszerűsítette Hervay költészetét, fontos feladatának érezte a művek közvetítését a közönség felé, ugyanakkor személyes barátságuk is jelentős szerepet játszott a költő utolsó éveiben. Bukaresti találkozásaik és későbbi budapesti kapcsolatuk Hervay mélyen emberi, érzékeny, de nehéz természetét is megvilágította. Hervay munkái, mint például a Kettészelt madár vagy A mondat folytatása, a veszteségekből fakadó fájdalmat, a gyász feldolgozását és a túlélés kérdéseit járják körül.
Hervay Gizella költészete ma újra különösen aktuális, hiszen az elnyomás, a menekülés és az empátia iránti igény világviszonylatban is releváns. Koszta Gabriella szerint most érkezett el az a korszak, amikor Hervay műveinek közönsége valóban éretté vált, hogy megértse és átérezze e költészet mélységét és üzenetét.
Forrás és az interjú itt: https://transtelex.ro/
Hamlet homloka – Tompa Gábor új versei
2024. november 12-én Kolozsváron mutatták be Tompa Gábor nemzetközileg elismert színházi és filmrendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, egyetemi tanár, költő és esszéíró legújabb verseskötetét, az idén megjelent Hamlet homloka című gyűjteményt. A szerzővel Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, színház- és irodalomkritikus, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője beszélgetett, Bogdán Zsolt színművész a versekből olvasott fel.
A szerző idén januárban elhunyt feleségének, Tordai Tekla színművésznőnek címezte a kötetet, s mint a bemutatón fogalmazott, egész másként alakultak volna a szövegek, ha ezen tragikus fordulat nem következik be az életében. A törés jól látszik a versek egymásutánjában is: míg a gyűjtemény első fele akár az előző kötet folytatása is lehetne, hiszen a közéletiség, a közéletre való reagálás jellemzi, addig a második felében a gyász, az emlékezés, de leginkább a visszapillantás dominál. Az, hogy bármi is történjék, újra és újra fel kell állni a színpadra.
A kötetben már nem élő pályatársakhoz címzett versek is helyet kaptak. Így Kovács András Ferenchez, Csiki Lászlóhoz és Szőcs Gézához írt verseket is olvashatunk benne.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta.
