Újra Csodalámpa Olvasóklub a nyári vakációban
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár ingyenes olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozást szervezett, Csodalámpa Olvasóklub címmel, 2-4. osztályt végzett gyerekeknek, 2025. június 23. és 27. között. A program naponta 10 és 14 óra között a könyvtár kiskertjében zajlott.
Hollanda Andrea programfelelős így értékelte a foglalkozássorozatot:
„Anna Woltz Tess és én című kisregényét olvastuk, amely két gyerek barátságáról, problémafelismerő és megoldó képességükről szól. Samuel a családjával érkezik a hollandiai Texel-szigetre, ahol a bátyja első nap eltöri a lábát, ő pedig megismerkedik Tessel, a parancsolgató 11 éves kislánnyal, aki félelmetes édesanyjával él együtt, és éppen apakeresőben van. Nem csoda, hogy gyorsan egymásra találnak, hiszen mindketten kedvelik a fura dolgokat, érdekes és mély gondolataik vannak, és már abba a korba értek, amikor többé ’nem hisznek el mindent a szüleiknek.’ A regény kapcsán sok fontos dolog szóba került, mint a család, a testvérkapcsolatok, a fiúk és lányok elvárásai egymás felé, a barátság, a titok és a titoktartás. Felfedhető-e másvalaki titka, ha segítünk ezzel? Erről és egyebekről is vitáztunk, érveket sorakoztatva fel, rácsodálkoztunk a más véleményre, esetenként helyet adva neki. A szereplők bőrébe bújva éltünk át és oldottunk meg helyzeteket, festettünk, táncoltunk, dramatizáltunk, szövegeket fogalmaztunk, miközben lassan közösséggé formálódott a társaság. Újra átélhettük, hogy nem elég olvasni a jó könyveket, fontos az is, hogy értelmezve, megértve, újraalkotva, elmélyüljön az élmény, és megszülessen a felismerés, hogy jé, ez rólam (is) szól.”
Forrás: https://www.facebook.
https://www.kmkt.ro/hu/2025-
Lezajlott az ötödik Nevesincs tábor
Idén kisebb létszámmal és nagyobb gyerekekkel indult 2025. június 23-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Fiókkönyvtárának napközis
„Hagyomány már, hogy az első nap egy részét a parkban töltjük, meglátogatjuk a nagy öregeket, a két hatalmas ezüst nyárt a katolikus templom mögött, Dávid Ferenc szobra mellett, és a többi jó ismerős fát. (...) A nap további része olvasással, kézműveskedéssel, jó kedvet hozó karkötő és medál készítésével, horgolással telt. No meg nagy, közös evészetekkel.
Természetesen, ahogy az összes Nevesincs foglalkozásnak, úgy része a tábor minden egyes napjának a Mesejáró térkép, és ahogy máskor is szoktuk, a névválasztás is megtörtént.
2. nap. A kora reggeli pólódíszítés, olvasás, naplóírás, reggeli után felfedeztük az Állomási-tó környékét, aztán kipróbáltuk a papírmasé készítését. Nyilván, folytattuk a regényt is...
3. nap: kiderült, hogy a papírmasé készítésében sokkal jobbak vagyunk, mint az agyagozásban, ugyanis lekerültek a lufikról a keddi munkák, és láss csodát! Viszont az agyagot dühkezelésre, agresszió levezetésére vagy pattanásokra inkább tudtuk használni, mint rendeltetésének megfelelően. Sebaj, előbb-utóbb belejövünk. De a reggeli és napzáró "csináld magad" tevékenységek alatt gyönyörű könyvjelzők születtek - egy tonna -, bizsuk, fűzött gyöngy karkötők, és a horgolással is haladtak a lányok...
Nagy-nagy örömünkre Törpe, a tacskó, az egyik leghűségesebb könyvtárlátogató is megjelent, kapott sok-sok simit.
A nagy hőség a parkba kényszerített ismét a kötelező "fusd, mozogd ki magad, míg meg nem őrjítjük egymást" program keretében; haladtunk a regény olvasásával is, bár többet beszélgettünk, meséltünk, és az étvágyunk is napról-napra nő.
4. nap.
A napról napra növekvő hőség miatt már reggeli előtt az Állomási-tónál voltunk, majd jót haladtunk az olvasással is, de a nap igazi kihívását a levélírás jelentette! Miután tisztáztuk, hogy mit is jelent a levéltitok, igazi viaszpecséttel zártuk le leveleinket.
A nap végén a legeslegkitartóbbakkal még egy mini Nevesincset is tartottunk, hiszen tábor ide, tábor oda, ha csütörtök, akkor Nevesincs!
5., utolsó nap.
Sikerült befejeznünk a könyvet. Miután egész héten a kilencéves Veronica szemével szemlélhettük a világot és tizenhárom éves nővérét, ezúttal egy fiúval, Adalbertóval osztozhattunk a kamaszkor nyűgén, báján (Angela Nanetti: Adalberto
Az olvasmány kapcsán jókat beszélgettünk a hét minden napján, hiszen kiderült minden korban voltak kamaszok pattanásokkal, idegesítő szülőkkel és testvérekkel, megnemértettségg
Forrás és fotók itt:
https://www.facebook.com/
https://www.facebook.com/
https://www.facebook.com/
https://www.facebook.com/
https://www.facebook.com/
Folytatódik a Kájoni János Megyei Könyvtárban a biblioterápiás
Gazsó Szidónia Mint az anyád című írása egy család drámájára hívta fel a résztvevők figyelmét a legutóbbi találkozón. Az apa eltitkolt szerelmi kapcsolata súlyos lelki válságot okoz a kamasz lányának, amikor az egy „közös utazáson” szembesül a helyzettel. Érzéseit magába fojtja, inkább fájdalmat okoz magának. A Léleksimogató csoport májusi összejövetelén beszéltünk megalázásról, lekezelésről, bizalomról, önzésről, csalásról, megcsalásról, hazugságról, testi és lelki fájdalomról, csalódottságról, bulémiáról és a szülők felelősségéről.
Olvasóklub Lucia Berlin novellájával
Jó hangulatban telt a Lázadó Muglik májusi találkozója. Lucia Berlin Nyitott könyv az életem című novelláját olvasva beszélgettünk előítéletről, elfogadásról, a magánélet tiszteletéről, felelősségvállalásról. Sikerül beilleszkednie az egyedülálló anyának a kisvárosi közösségbe? Van-e joga néha lazítani, szórakozni? Milyen kárt okozhatnak az ebből adódó félreértések, a „kotnyeles kukkoló” szomszéd? A „jó szándékú segítség” minden esetben hasznos-e vagy esetleg romboló is lehet? Lehet-e ugyanúgy élni tovább, vagy bölcsebb továbbállni?
Forrás: https://konyvtar.
Székelyudvarhelyi olvasóklub Krasznahorkai-regénnyel
Az idei júniusi olvasóklubban Krasznahorkai László Zsömle odavan című regényét olvasták el együtt a klub tagjai. Erről könyvajánlót a könyvtár facebook-oldalán találunk.
Forrás és az ajánló itt: https://www.facebook.com/
Udvarhelyi kollégák a Békés Megyei Könyvtárban
A Múzeumok éjszakája programsorozat részeként a Békés Megyei Könyvtárban nyílt meg Szabó Károly erdélyi dokumentumfilm-rendező és fotóművész, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársa Erdélyi anzix című fotókiállítása 2025. június 21-én. A tárlat képein keresztül a látogatók bejárhatják Székelyföld tájait és életképeit. A megnyitón többek között Juhász Zoltán könyvtárigazgató és Varga Tamás alpolgármester is méltatta az alkotót, aki a kiállításon keresztül sajátos, neo-transzilvanista
Forrás és teljes cikk itt: https://behir.hu/
Kincses téka a kollégium mélyén
A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár a valamikori református kollégium könyvtárának töretlen fejlődésű utódja, 1990-től a Haáz Rezső Múzeum részlegeként működik. A református kollégium magasföldszintjén található tékában dr. Kolumbán Zsuzsánna, a könyvtár gondnoka mutatta be azt.
A könyvtár több mint 79 ezer kötettel rendelkezik, köztük ősnyomtatványokkal, tudományos művekkel, ritka kiadványokkal és kéziratokkal. A gyűjtemény 1698-ban mindössze 23 könyvvel indult, majd főként adományok révén gyarapodott, és több neves patrónus, például Bethlen Kata is segítette fejlődését. A könyvtár egy része digitalizált, kutatók számára is értékes forrás. A legkülönlegesebb köteteket szigorú körülmények között őrzik. Kolumbán Zsuzsánna szerint a gyűjtemény megérdemelné, hogy jobban jelen legyen a köztudatban: „Örülnék, ha a gyűjteményről többen tudnának, és ha élénken élne az udvarhelyi köztudatban. Abban bízom, hogy majd lesz olyan tér, ahol kiállíthatunk néhány példányt, és felhívhatjuk a figyelmet a gyűjteményre, annak értékére. Méltán büszkék lehetünk rá, és az állomány védelmére is többet áldozhatnánk.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.
Bajna György könyvbemutatója a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
2025. június 18-án Bajna György Utószó előtt című új verseskötetét mutatták be a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A könyvet Varga Gyöngyi pedagógus ismertette. Az elmúlt öt év lírai terméséből összeállított kötetben az élet legfontosabb témái, a közösségi felelősségvállalás, a család megtartó ereje, a föld szeretete kaptak hangsúlyt. A bemutatón verseit lánya, Bajna Gyöngyi megzenésítve is előadta, valamint Fülöp Zoltán színművész tolmácsolásában is elhangzottak. A könyv egységes szerkezetű és hangulatú, gazdag képi- és hangzásvilággal. Ez a szerző harmadik, felnőtteknek szóló kötete.
Forrás és teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/
Kongatják a vészharangot a könyvkiadók: áfa-emelés esetén még ennyit sem olvasunk
A Romániai Könyvkiadók Szövetsége bírálja a kormány szándékát, miszerint emelné a könyvekre vonatkozó áfa-kulcsot. „Ha eddig is keveset olvastak Romániában, a könyvek drágulásával még kevesebbet fognak – szinte semmit” – figyelmeztetnek.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy 1990 óta több mint 8300 könyvtár szűnt meg az országban, és hogy az olvasás hiánya közvetlen kapcsolatban áll a funkcionális analfabetizmus riasztó mértékével. Az áfaemelés tehát nemcsak a könyvpiacot, hanem az oktatást és a társadalom jövőjét is veszélyezteti.
„A legtöbb könyvtár elhasználódott, fizikailag rossz állapotban lévő könyvállománnyal rendelkezik, túlnyomórészt évtizedekkel ezelőtt megjelent címekkel” – hangsúlyozza a Romániai Könyvkiadók Szövetségének közleménye.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Buksó a SepsiBookon
A Buksó a 24.hu podcast-sorozata könyvekről, írókról, olvasókról és olvasásról, Nyáry Krisztián vezetésével, a Líra könyvek támogatásával. Ezúttal, rendhagyó módon, egy epizódot a podcast történetében először határon túli helyszínen, Sepsiszentgyörgyön vették fel, közönség előtt, 2025. május 23-án a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál keretében.
A műsorban Nyáry Krisztián Láng Orsolya költővel, Szonda Szabolccsal, az esemény főszervezőjével és Hajdú Áronnal, a csíkszeredai Bookart Kiadó vezetőjével beszélgetett főként arról, hogy érdemes-e külön kezelni az erdélyi irodalmat a magyarországitól. Hajdú Áron szerint nem létezik külön erdélyi irodalom, Láng Orsolya viszont azt mondja, ha ő reggel leül verset írni, akkor egy erdélyi magyar verset fog írni. Arról, hogy mi közös és mi nem a Magyarországon és az Erdélyben alkotó szerzőkben Szonda Szabolcs azt gondolja, egyértelműen van érezhető különbség az erdélyi témák és a magyarországiak között. „Van egy életérzés, ami a művekből visszaköszön, és ami erdélyivé teszi az itteni irodalmat, és ez az életérzés nagyon sok mindenből állhat össze.”
Nyáry Krisztián az epizód végén, mint mindig, most is tíz új, ezúttal erdélyi kiadók által, a közelmúltban kiadott könyvet ajánl.
Forrás és fotó itt: https://www.facebook.com/
Az epizód itt hallgatható-nézhető meg: https://youtu.be/
Czimbalmos Nusi néni emlékére
Czimbalmos Anna abban az időszakban volt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium könyvtárosa, amikor az évi 1000, majd több mint 2000 tanulóból 200 bentlakó volt, sokan ingáztak, a diákok a napi, heti olvasni- és tanulnivalót elsősorban az iskolai könyvtárban keresték és találták meg.
1978-ig az ifjúsági könyvtár egy kis irodahelyiségben szorongott a földszinten, olvasóterem nem volt, csak kölcsönzés és a gyermekek szemében a vágyakozás, hogy bárcsak egyszer bejuthatnának a tenyérnyi térbe, a könyvek közé. A könyvek pedig sokasodtak, már nem fértek a kis irodahelyiségben, egy részük átkerült a nagykönyvtár termébe – Nusi néni egy időben mindkét állományt kezelte, és cserélgette időszakosan a diákok számára látható polcokon az könyveket. Többször átrendezte, költöztette egyik teremből a másikba azokat, aztán az 1977-es földrengés után következett a nagy költöztetés, a nagykönyvtár anyagát a kicsi tornaterembe kellett menekíteni. 1978-ban, az iskolaépület felújítása után mindkét könyvtár új elhelyezést kapott, a diákkönyvtár a földszinti jobboldali nagy terembe költözött, lett olvasótermi rész, galéria és egyre több könyv. A berendezkedés Nusi néninek sok munkát, gondot adott, de a könyvtár szép lett, tágas, világos, funkcionális, otthonos. A könyvtár felnőtt a könyvtároshoz.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Jókai-ünnep Háromszéken
Születésének 200. évfordulója alkalmából Sepsiszentgyörgyön, Illyefalvá
A csernátoni Haszmann Pál Múzeum június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján különleges időutazás helyszínévé vált: jól karbantartott járgányok és színes installációk között találkozott egymással a gépjárműipar múltja és a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának szellemi öröksége. A rendezvény középpontjában a Jókai 200 emlékév alkalmából szervezett kiállítás megnyitása állt, amely 43 művész több tucatnyi alkotását vonultatja fel festmények, grafikák, digitális montázsok és szobrok révén. Tematikailag a portrétól az irodalmi jelenetek megidézésén át az absztrakt reflexiókig ível a válogatás.
Kiss Jenő, a Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója előadásában érzékletesen idézte meg Jókai személyes háromszéki kötődéseit. Megtudtuk, hogy a Damokos család révén Csernátonhoz is szoros szálak fűzték az írót – jóllehet nem vendégeskedett itt, csupán választásokon indult, ugyanakkor a helyi társadalmi és politikai élet aktív részese volt Sepsiszentgyörgyön és Illyefalván.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Forrás: https://www.3szek.ro/
Fekete Vince-díj a tanítóképzőben
Az olvasás éve alkalmából Fekete Vince, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő és író felajánlásából idén Fekete Vince-díjat alapítottak a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben. A díjat évente ítélik oda három diáknak kiemelkedő irodalomolvasói, kritikusi és művészetszervezői tevékenységért.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Felejthetetlen nap Marosvásárhelyen
A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola legjobb olvasói 2025. június 20-án jutalomkiránduláson vehettek részt Marosvásárhelyen.
Az Olvasni jó! jutalomkirándulás az iskola 20 legszorgalmasabb olvasóját érintette: számukra nemcsak fontos, hanem már lételem az olvasás. A diákok Marosvásárhelyen igazi időutazáson vettek részt, majd a magukkal hozott élményeket megosztották egymással, iskolatársaikkal és otthon.
A Teleki Tékában lenyűgöző volt látni, ahogy a gyerekek felfedezték a könyvtár kincseit. A papírmerítési foglalkozás igazi kedvenc lett - mindenki büszkén vitte haza a saját maga készítette papírját. Az agyagkatonák kiállítása a Kultúrpalotában egyenesen varázslatos volt. A kínai császári hadsereg tagjainak életnagyságú másolatai előtt a kísérő pedagógusok ámuló tekintetekkel találkoztak. A multimédiás bemutatókon is aktívan részt vettek a gyerekek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://
Hódmezővásárhelyi diákok a Márton Áron Főgimnáziumban
2025. június 5-én (csütörtökön) a hódmezővásárhelyi Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolájának VII. osztályos tagozata látogatott el a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumba. A 40 fős csapatot Borbé Levente könyvtáros elsőként a gimnázium kápolnájába (dísztermébe) vezette. A könyvtárhoz érve részletesen ismertette annak múltját, belefoglalva a háborúk és impériumváltások okozta károkat is. Végül a vendégek körbejárhatták a könyvtár termeit, találkozhattak a régi és az új dokumentumok sokaságával.
Forrás és a teljes cikk itt: https://
Apáczai 400 – kamarakiállítás a Teleki Tékában
2025. június 10-én Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából nyílt kamarakiállítás a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár nagytermében. A tárlat a 17. századi erdélyi tudós életművét mutatja be, többek között az első magyar nyelvű logikakönyvvel (Magyar logikácska) és az első magyar enciklopédiával (Magyar encyclopaedia), amelyet Apáczai kollégiumi oktatásra szánt.
A kurátor, László Lóránt kiemelte: a kiállításon szerepel Apáczai hollandiai doktori tézise (Disputatio theologica inaugur
„Öt olyan könyvünk van, amibe Apáczai saját kezűleg írta be a nevét” – mondta László Lóránt.
A tárlat 2025. június 28-ig látogatható a Bolyai téren.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.
Ajándék Visky András-
Tízezer ajándék Visky András-kötetet osztott szét a Libri a könyvesboltjaiban és a Budapesti Ünnepi Könyvhéten – csak diákigazolvány kellett hozzá.
Idén hatodik alkalommal valósult meg a Libri Könyvesboltok és a Jelenkor Kiadó irodalomnépszerűsítő kezdeményezése. Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes, Nádas Péter, Borbély Szilárd és Térey János művei után idén Visky András, József Attila- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író, drámaíró és dramaturg költői munkásságával ismerkedhetnek meg a fiatalok.
A Vissza a nyomokon című kötet június 12-től az Ünnepi Könyvhéten a Libri Könyvesboltok standjánál és országszerte a Libri üzleteiben vált beszerezhetővé.
Forrás és teljes cikk itt: https://friss.ro/ajandek-
Zsidó Ferenc és Tankó Andrea kapott írószövetségi díjat Bukarestben
A Romániai Írószövetség 2025. június 2-i bukaresti gáláján Zsidó Ferenc a kisebbségi magyar irodalmi díjat, Tankó Andrea pedig a magyar irodalmi debütdíjat vehette át. A I. L. Caragiale Nemzeti Színház adott otthont a gálának, a házigazda Varujan Vosganian, az írószövetség elnöke volt.
Zsidó Ferenc A fák magukhoz húzzák az esőt című regényével nyerte el a zsűri figyelmét, Tankó Andrea pedig A ránc gyermekei című debütkötetével. Előbbi szerzőt Markó Béla, utóbbit pedig Karácsonyi Zsolt méltatta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/
Egyre többet olvasunk, de nem irodalmat
Romániában dinamikusan növekszik a könyvpiac, de ennek legnagyobb részét nem az irodalom, hanem a nonfikció (pl. egészség, önismeret, vallás) teszi ki, míg az irodalom részesedése csak 27%. A gyerekkönyvek piaca is bővül, mivel egyre több szülő ismeri fel az olvasás szerepét a gyerekek fejlődésében. Bár az olvasás presztízse nőtt, a forgalomnövekedés részben az inflációnak is köszönhető. A digitalizáció ellenére a nyomtatott könyvek dominálnak, a hangoskönyvek piaci részesedése még 10% alatt van. Magyarországon ezzel szemben, bár több könyvet adnak ki, a piac mérete 2008 óta csökkent, és ott is az infláció segítette az árbevétel növekedését.
„Az olvasás ismét menő lett. Néhány évvel ezelőtt azok, akik olvastak, könnyen váltak élcelődés céltáblájává, s kapták meg a könyvmoly jelzőt, napjainkban azonban a széles körű ismeretek és a gazdag szókincs megbecsülésnek örvend. (…) A romániaiak ismét felfedezték az olvasás örömét” – mondja Florin Enceanu, a Bookzone egyik alapítója.
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Magas Romániában a funkcionális analfabéták aránya
Románia felnőtt lakosságának több mint harmada részben vagy teljes mértékben funkcionális analfabéta. Veres Valér szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója szerint a funkcionális analfabéták aránya az 1980-as években sem volt alacsonyabb, viszont a kommunizmusban nem volt akkora színvonalkülönbség a vidéki és a városi iskolák között, mint ma. Most a vidéki iskolák egy része nem tudja azt az oktatási színvonalat biztosítani, mint egyes városi iskolák. Az oktatás finanszírozása alacsony (csak a GDP 3%-a), ami növeli az iskolai egyenlőtlenségeket, különösen vidéken. A szakember a megoldást az oktatás megfelelő finanszírozásában látja, amire egyelőre kevés a lehetőség. Úgy véli, az elősegítené az esélyegyenlőséget a városi elit iskolák és a vidéki tanintézetek között.
A felmérések szerint a 15 év feletti népesség körében 20,1% nem érte el az alapszintet szövegértésben, 17% csak részlegesen értette az olvasott szöveget. Falusi lakosoknál a szövegértési eredmények 9%-ponttal rosszabbak, a matematikánál pedig 6%-ponttal.
A romániai oktatási rendszer nem tudott javítani a problémán az elmúlt évtizedekben; az elégtelen eredmények 2012 óta nem csökkentek, sőt inkább romlottak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése