Irodalmi kerek évfordulók 2022-ben
Több kerek irodalmi évforduló van 2022-ben, erdélyi írók, költők születési vagy elhalálozási dátuma kapcsán. Köztük van Székely János, Bálint Tibor, Kántor Lajos, Hervay Gizella is. Az összmagyar irodalom nagyjai közül Nemes Nagy Ágnesre és Gárdonyi Gézára is emlékezünk.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/
Helyőrség: Ismét kortárs hangon!
Kortárs hangon írni, beszélni annyit jelent: üzenetet küldeni, mit látok, érzékelek az engem körülvevő világból.
Mi élteti immár 18. éve a Kortárs hangon nemzetközi irodalmi pályázatot, hogy az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a Miskolci Egyetemmel közösen ezt a lehetőséget kínálja Észak-Magyarország, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély magyar egyetemistáinak? A mindannyiunkban létező közlési vágy lenne a mozgató erő? A pályázatot működtetők szándéka szerint ennél több. Az egyetemisták részéről a megmérettetés szándéka lehet a mozgató erő. Az pedig mindkét oldalon éltető szándék, hogy leendő értelmiségünk irodalmi nyelven is tudjon fogalmazni világunkról. Talán abban rejlik a pályázat ereje, hogy nem csak szakos irodalmárok versenyét hirdeti, hiszen az elmúlt év egyik nyertese egy erdélyi orvostanhallgató volt, de szép számmal jelentkeznek jogászok, mérnökök, művészeti egyetemisták is. A megmérettetés nem csak szándékként működik, hiszen a szakmai zsűri értékelése után a pályázók kisebbik felének írásai bekerülnek a költészetnapi válogatott kötetbe. A tehetséggondozás évi két alkalommal zajlik a Kortárs Hangon kreatív írásművészeti műhelyben is. A pályázat rangját biztosítja az a tény is, hogy a meghívott régiókból tíz rangos irodalmi-művészeti lap ad lapdíjat – közlési lehetőséget – az általa legjobbnak ítélt pályázóknak. Értékmérő az is, hogy az egykori pályázók közül már heten megélték első kötetük megjelenését és többen dolgoznak jelentős lapoknál.
A pályázatról részletes információ az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem honlapján található. A 2021-es költészetnapi válogatott kötet elérhető: http://publikacio.uni-
2022. február 6-ig várják a tehetséges hallgatókat pályaműveikkel.
Forrás: https://helyorseg.ma/rovat/
Közzétették az Örkény-ösztöndíj pályázati felhívását
Közzétette az idei Örkény István Drámaírói Ösztöndíj pályázati felhívását és a pályázáshoz szükséges dokumentumokat a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A fiatal drámaírók részére meghirdetett pályázat beadási határideje 2022. február 14.
Az ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét, valamint lehetőséget adjon azon fiatal pályakezdő drámaírók részére, akik eddigi irodalmi vagy színházi munkájukkal igazolják vonzódásukat a műfajhoz. A pályázatra 1982. január 1-jét követően született drámaírók jelentkezhetnek, akik a megpályázott ösztöndíj folyósításának időtartama alatt nem részesülnek központi költségvetési forrásból finanszírozott ösztöndíjban vagy államilag finanszírozott alkotói támogatásban.
Forrás és részletek itt: https://kultura.hu/
XIII. „Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke idén tizenharmadik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára, négy kategóriában:
A jelentkezőknek a fenti linkekre feltöltött szövegeket kell románra és/vagy angolra, illetve magyarra fordítania – a választott kategória függvényében. Egy versenyző több kategóriában is jelentkezhet, a döntőn azonban csak egy kategóriában vehet részt. Ha több kategóriában is továbbjut egy jelentkező, akkor jeleznie kell a szervezőknek, hogy melyik kategóriában szeretne megméretkezni a döntőn.
A fordítások beküldési határideje: 2022. február 18. Eredményhirdetés a kar honlapján: 2022. március 4. Döntő: 2022. március 19.
Forrás: https://csik.sapientia.ro/hu/
Kendőzés és szépítés nélkül - Közönségtalálkozó Bogdan Coșa brassói íróval
A Bod Péter Megyei Könyvtár a Tein Teaházzal és brassói Transilvania Egyetem Bölcsészkarával közösen, a román kultúra napja alkalmából közönségtalálkozót szervezett Bogdan Coșa íróval, műfordítóval, költővel, a DoR című internetes folyóirat vezető szerkesztőjével.
Elsőként az est házigazdája, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte a vendégeket, valamint a 85 százalékos arányban magyar ajkú közönséget, és mutatta be a fiatal kora ellenére immár öt próza- és egy verseskötettel rendelkező szerzőt.
A meghívottal beszélgető Adrian Lăcătuș, Szonda Szabolcs által visszatérő vendégként és barátként üdvözölt brassói egyetemi tanár, irodalomkritikus nem rejtette véka alá az iránta táplált rokonszenvét, amelyet az irodalomhoz való hűségével érdemelt ki, hiszen az egyetem elvégzése után is megmaradt a választott pályán, és tollforgatóként keresi kenyerét.
A Cât de aproape sunt ploile reci című regényről szólva Lăcătuș rámutatott, hogy témaválasztásával a szerző meglepte olvasóközönségét. Városon született, és évek óta Brassóban élő létére ugyanis a környezetétől és életformájától idegen hagyományos falusi élet, illetve annak még napjainkban is fellelhető maradékának a felvillantására vállalkozott. Egy olyan világ ábrázolására, amely elérhető közelségben van ugyan a városlakókhoz, az idő múlásával számukra mégis egyre ismeretlenebbé válik – annak ellenére, hogy a román irodalomban hagyománya van a falu bemutatásának, igaz, némiképp a valóságtól elrugaszkodott és azt túlzottan eszményítő formában. Éppen ezért nagy szükség van a Bogdan Coșa-féle alkotókra, akik választott művészeti águk sajátos eszközeivel rögzítik, láttatják, megismertetik és megértetik a kívülállóval ezt a sajátos élet- és gondolkodásmódot.
Az író elárulta, hogy gyermekkorát egy általa meg nem nevezett faluban töltötte a nagyszüleinél, így betekinthetett a vidéki ember kemény, küzdelmes mindennapjaiba, amelyek eleve magukban hordozzák az elbukás, a tragédia csíráját is. Regényében ezt a sorsot próbálta kendőzés és szépítés nélkül, a maga döbbenetes mivoltában ábrázolni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/
Képek az eseményről itt: https://www.facebook.com/
Az úrihímzés helye a nemzeti értéktárban – Kisné Portik Irén új könyvének bemutatója
Az úrihímzés helye a nemzeti értéktárban címmel jelent meg Kisné Portik Irén néprajzkutató legújabb kötete a gyergyószentmiklósi Mark House kiadó gondozásában. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett Hargita megyei rendezvények sorában mutatták be a kötetet Csíkszeredában, 2022. január 25-én. A szerzővel Böjte Andrea-Mária beszélgetett a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az eseményt a Gránátalma Egyesület a könyvtárral karöltve szervezte, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
A Gyergyószentmiklóson élő Kisné Portik Irén néprajzkutató az úri hímzés és a népi varrottasok, az írott tojások és a székely népviselet motívumkincsének szakértője. Évtizedek óta fáradhatatlanul gyűjti, őrzi és továbbadja a páratlanul gazdag népi motívumkincset. A Gránátalma Egyesület vezetőjeként oktatja is az úrihímzés és a népi hímzések technikáját a Kárpát-medencében megőrzött eredeti minták alapján.
A rendezvényen elmondta, ebben a könyvében nem az öltéstípusokat írja le, hanem a hímzéseknek, a motívumoknak, az öltéstípusoknak a régiségét hangsúlyozza. Az úrihímzés csupán száz éve kapta mai nevét, egyedisége, magyaros jellege révén a magyar kultúrkincs olyan része, amely megérdemli, hogy a hungarikumok közé sorolják.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.
Forrás: https://hargitanepe.ro/
Kiteljesedett a Székely Könyvtár sorozat – bemutatták a legújabb köteteket
A magyar kultúra napjának tiszteletére mutatták be Csíkszeredában 2022. január 21-én a százkötetes Székely Könyvtár, a Székelyföldhöz kötődő klasszikus és kortárs írók műveit tartalmazó sorozat legújabb, 96-100+ köteteit. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, Lövétei Lázár László, a Székely Könyvtár sorozat szerkesztője és Mirk Szidónia-Kata szerkesztő mutatták be a sorozatot záró hat kötetet. A bemutatón elhangzott: tíz éve megkezdett útnak értek a végére. A Székely Könyvtár könyvsorozatot Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal indította el, a Hargita Gyöngye Rt. támogatásával. A szerkesztők Benkő József Transsilvania specialis (A székelyek földje), Földi István Századelő az udvartereken, Gazda József A XX. század, ahogy megéltük, Király László Kék farkasok, Egyed Emese Válogatott versek, valamint Siklódy Ferenc Könyvjegyek II. című kötetét mutatták be. Zsidó Ferenc főszerkesztő összegezte a könyvsorozat legfőbb üzenetét is: ‘A legjobban úgy tudjuk megőrizni az identitásunkat, ha a székelységről olvasunk könyveket. De még ennél is fontosabb, hogy örömmel tegyük mindezt.‘
Zsidó Ferenc véleménye szerint releváns keresztmetszet született a témában, és jelenleg nem készülnek folytatással. Lövétei Lázár László hozzátette: a jelenlegi társadalmi helyzetben fontosabbak lettek, mint valaha, a székely kultúrával kapcsolatos kiadványok.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.
A Magyar Kultúra Hete a Teleki Tékában
A Magyar Kultúra Hete alkalmából megtekinthetővé tették a Teleki Téka egyedülálló Janus Pannonius- gyűjteményét. Bolognai, velencei, bázeli első kiadások, Holbein által metszett címlap, Teleki Sámuelnek a Bécsi Császári Könyvtár főkönyvtárosához címzett levele, a Teleki Sámuel által előkészített első kritikai kiadás (1784) láthatóak a könyvtár nagytermében.
De mi a kapcsolat a könyvtáralapító Teleki Sámuel és Janus Pannonius között? Könyvtörténeti kuriózumnak számít, hogy a Teleki Téka alapítója több mint húsz éven keresztül dolgozott szenvedélyesen Janus Pannonius műveinek kritikai kiadásán. A gróf nyugat-európai tanulmányútja során, 1763-ban figyelt fel a bécsi császári könyvtárban egy, Mátyás könyvtárából származó Janus-kéziratra, innen indult a több mint 20 évig tartó kutatómunka. Többezer oldalnyi kéziratos jegyzet és levél tanúskodik a kiadást előkészítő munka méreteiről, a Janus Pannonius-művek több, 16. és 17. századi kiadásának beszerzése dokumentálja annak komolyságát. Az eredmény az Utrechtben, 1784-ben kiadott kritikai kiadás lett, amelyet máig jegyez a Janus-kutatás.
Forrás: https://www.facebook.com/
Évfordulókra épült rendezvény a Márton Áron Főgimnáziumban
A Magyar Kultúra Napját a csíkszeredai középiskola könyvtárában az irodalmi évfordulókra épült rendezvénnyel tette színesebbé a könyvtáros. A 2022-es esztendő magyar nyelv és irodalomhoz kötődő évfordulóinak illusztris személyiségeit vonultatta fel a könyvtár előtti információs asztalon. Az írókat, költőket, nyelvészeket úgy mutatta be, hogy legyen egy időrendi sorrend is közöttük, valamint a magyar nyelvterület régióira is tagolta.
A népszerűsítés által felhívta a diákok figyelmét eme nagyszerű emberek életére és munkásságára. Voltak diákok és tanárok, akik kölcsönöztek a felsoroltak köteteiből, de jó néhányan a világhálón is megtalálható dokumentumokat részesítették előnyben. Ha az adott mű nem volt megtalálható a könyvtárban, akkor a könyvtáros saját könyveiből pótolta a hiányt, vagy a Kájoni János Megyei Könyvtárat ajánlotta az olvasóknak.
A kiállítás tartozéka a kölcsönző részen található könyvkínálat volt, ahonnan az olvasóknak már rálátásuk nyílt a keresett évfordulós személyek munkáira.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/01/evfordulokra-epult-rendezveny.html
Digitalizált magazinok a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igyekszik lépést tartani az igényekkel. A legfrissebb szolgáltatásuk a tableten lapozható magazinok tárháza. Olvasótermükben a papíralapú folyóiratokon és magazinokon kívül nagyjából 100 magazin van meg digitális formában: fotózás, történelem, egészséges életmód, bulvár, ismeretterjesztő, autós, humoros és egyéb témákban.
Az érdeklődőknek tabletet biztosítanak, amelyen lapozgatva kellemes környezetben olvashatják, böngészhetik a legfrissebb lapszámokat.
Forrás: https://www.facebook.com/
Marosvásárhelyen indult a Tamási Áron-emlékév
Tamási Áron-emlékévet indított a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. A 125 éve született székely-magyar író életműve köré szerveződő események 2022. január 22-én Marosvásárhelyen, a magyar kultúra napja alkalmából indultak.
Az emlékév alkalmából díszkiadásban jelenik meg Tamási Áron leghíresebb műve, az Ábel-trilógia egy erdélyi grafikus illusztrációival. Születnek tanulmánykötetek, és folyóirat-emlékszámmal is tisztelegnek az író előtt. Szeptember 20-án, Tamási Áron születésnapján Farkaslakán rendeznek emlékünnepséget.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/
Forrás: https://maszol.ro/kultura/
Könyvbemutató Esztelneken - Főhajtás a Csángótelep egykori lakói előtt
Népes közönség jelenlétében mutatták be 2022. január 24-én az újonnan megjelent, Csángótelep – Gyertyános című, Kinda István és Tamás Sándor által szerkesztett kötetet a háromszéki Esztelnek kultúrotthonában. A teltházas rendezvényt a magyar kultúra napja alkalmából szervezték, azon részt vett a kötet néhány szerzője, illetve fellépett Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, Vaszi Levente csángó népdalénekes és a helybéli Hamuvirág néptáncegyüttes.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Sepsiszentgyörgyön indult az irodalmi karaván
Sepsiszentgyörgy volt az első megállója annak az irodalmi karavánnak, amely a magyar kultúra napjának apropóján, a Petőfi Irodalmi Ügynökség szervezésében, nagyszerű előadással örvendezteti meg Székelyföld irodalom- és színházkedvelő közönségét. Bogdán Zsolt kolozsvári színművész Bartis Attila novelláin alapuló egyéni előadása után közönségtalálkozót tartottak is, amelynek során Juhász Anna budapesti irodalmár faggatta az írót és a színészt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Létezik székely kultúra?
A baróti művelődési ház kistermében a magyar kultúra napját Egyed Emese egyetemi tanár, költő, Benkő Levente történész, főszerkesztő, Lövétei Lázár László költő, szerkesztő és Zsidó Ferenc író, főszerkesztő társaságában ünnepelték. Szóba került, kinek mit jelent a kultúra, létezik-e vagy sem erdélyi magyar irodalom, kell-e külön ünnepelni a székely irodalmat, majd bemutatták a Székely Könyvtár sorozat századik kötetét és a Művelődés és a Székelyföld kulturális folyóiratok legutolsó lapszámait.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
https://www.hirmondo.ro/
Bővülő kovásznai iskolakönyvtár
A külhoni magyarok számára írt ki pályázatot 2020-ban a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Oktatási alprogram – A Nemzeti Újrakezdés Program oktatási célú tevékenységeinek támogatására címmel, amelyet a kovásznai Kőrösi Sándor Líceum egyesülete kihasznált. Könyvtárukat fejlesztették elektronikai cikkekkel és programmal.
A Pro Csoma Sándor Egyesület A kovásznai iskolai könyvtár és dokumentációs központ korszerűsítése címmel nyújtotta be pályázatát a Bethlen Gábor Alaphoz, amelyet pozitívan bíráltak el, így 2021 őszén alá is írhatták a szerződést. Ennek értelmében az iskola 600 000 forint értékben kapott támogatást eszközök beszerzésére.
A támogatás a könyvtári állomány elektronikus katalogizálására szolgál, ezért az iskola beszerzett egy nagyteljesítményű asztali számítógépet, egy vonalkódnyomtatót, valamint kábeles és kábel nélküli vonalkódolvasókat. A program, amellyel a könyvtárat katalogizálhatják, a sepsiszentgyörgyi Márton Csaba informatikus/rendszergazda által fejlesztett EduBase, amelyet már több mint egy évtizede használnak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium könyvtárában is. Az iskolai dokumentációs központ korszerűsítése ugyancsak elmaradhatatlan, ezen pályázat segítségével sikerült egy kivetítőt is vásárolni a terembe, hiszen a régi a sok használattól meggyengült.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/
Lövétei Lázár László, Markó Béla és Tamás Gáspár Miklós is az idei Baumgarten-emlékdíjasok között
A Baumgarten-emlékdíjakat és emlékjutalmakat először 2020-ban osztották ki, idén pedig harmadik alkalommal ítélték oda az arra érdemesnek talált íróknak. Az elismerést megalapító Kukorelly Endre 2022. január 16-án a 24.hu-n, élő Facebook-videóban jelentette be a díjazottak és jutalmazottak listáját. Ez alapján 2022-ben Baumgarten-emlékdíjat kap Géczi János, Harkai Vass Éva, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Nemes Z. Márió, Ilma Rakusa, Szirák Péter és Tamás Gáspár Miklós, emellett Baumgarten-emlékjutalmat kap Nagy Csilla, Vajna Ádám és Vida Kamilla. Az átadást – a tavalyihoz hasonlóan – a pandémia miatt később tartják.
Forrás: https://multikult.transindex.
https://kronikaonline.ro/
Mosoly a járvány idején – Lakatos Mihály tárcái elgondolkodtató, reményt adó írások
A székelyudvarhelyi születésű Lakatos Mihály hetedik kötete jelent meg nemrég, Mosoly járvány idején címmel (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021). Az eddigi könyvek repertoárja novelláktól verseken és meséken át színművekig terjed. A stiláris sokszínűség nagy gondolati játékkedvet feltételez, és ez a játékosság járja át a Mosoly járvány idején című új kötet írásait is. Pedig a fölvetett témák szülhetnének mélységes kétségbeesést is, hisz a legtöbb tárca valamiképpen korunk értékválságát járja körül. Találkozunk itt kozmopolita zombivá nevelt fiatalokkal, a kommunizmus egykori őrkutyáiból mára cuki cicamentőkké avanzsált rendőrökkel, a tönkrement házasságába beleőrült öngyilkossal vagy az isteni parancsolatok helyébe új törvényeket állító „papi” kaszttal, a jogászokkal.
Töményen hatásos, elgondolkodtató és reményt adó kötet ez. A recenzióban a könyv zárómondata gyönyörűen összegzi minden eszmefuttatás ívét: „Ha eljön a szabadság napja, egész generációkat kell majd megtanítanunk mosolyogni.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://magyarnemzet.hu/
Megújult a Helikon
Megújult laptervvel kezdi az idei évet a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat. A lapszámot Karácsonyi Zsolt Szerkesztett téridő című vezércikke nyitja. Verset közöl Boda Edit, Borsodi L. László, Fellinger Károly, Rusu Szidónia és Varga Borbála, prózát Magyary Ágnes, Tar Károly; Carmen Elisabeth Puchianu prózája Szenkovics Enikő fordításában olvasható. Tőzsér Árpád költővel, irodalomtörténésszel Nemes Attila közöl interjút. A Pavilon 420-ban Farkas Eszter versei olvashatók, rövidprózát Kelemen Borostyán közöl. Mina Decu verseit Száva Csanád fordításában közlik. A Stelláriumban Márton Evelin ír Dan Stanca Robbanás című regényéről, amely Koszta Gabriella fordításában jelent meg a Kalligram és a Bookart gondozásában.
A Kinematográfban Papp Attila Zsolt ír az Isten keze című olasz-amerikai filmről. A Theátrumban Dimény Patrícia színikritikája olvasható a kolozsvári Állami Magyar Színház Eugen Ionesco: Macbett című előadásáról. Kritikát Batiz-Kis-Bandi Réka és Patakfalvi Anita közöl Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötetéről. Fülszöveget Ádám Szilamér jegyez Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című kötetéről, továbbá Tankó Andrea ír Tomi Kontio A kutya, akit Macskának hívtak című kötetéről, amelyet Jankó Szép Yvette fordított magyar nyelvre. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Dabóczi Géza ír a Monochrome Stories címmel kiállított debreceni Antal-Lusztig gyűjteményről, amelynek anyaga a jelenlegi lapszámot illusztrálja.
A lapszám teljes tartalomjegyzéke itt érhető el: https://www.helikon.ro/wp-
A januári második lapszám tartalomjegyzéke itt: https://www.helikon.ro/wp-
Forrás: https://www.facebook.com/
Megjelent a csernátoni Haszmann Pál Múzeum történetéről szóló könyv
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában, 2021 végén megjelent Dimény-Haszmann Orsolyának A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története című kötete. A szerző rendhagyó formában, egy korszak és egy egyén íráshasználati habitusait vizsgálva írja meg a múzeum történetét. A kötet kapható az Idea Könyvtérben és webáruházban.
Forrás: https://www.facebook.com/
Hiedelmek Kölcseytől Aranyig
Tudják, hogy mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása? Ha nem, akkor máris érdemes kézbe venniük Milbacher Róbert remek könyvét (Legendahántás), aki megérteti velünk, hogy a klasszikusok nem vitrin mögé zárt arcok. Igazi tanár módjára beszél nekünk Arany nőügyeiről, Petőfi magyarságáról, Tompa féltett titkáról. Izgalmasan mesél 50+1 tévhit kapcsán a magyar irodalomról, kultúránk alapjairól.
Milbacher gondolatmenetei átrajzolják a klasszikus műveket, és olyan értelmezési kapukat nyitnak ki, amelyek irányába magunktól soha nem indultunk volna el. Ám ezek az etimológiai, történelmi, világirodalmi vagy épp néprajzi kalandírozások bizonyítják leginkább, hogy az irodalmi szöveg mennyire nyitott mű marad mindig, hiába sulykol olykor az oktatás egyetlen magyarázatot, ahogy egykor tette. Ilyen izgalmas kérdés például, hogy férfi vagy női szerző felől kell-e olvasnunk a magyar irodalom első regényét, a Fanni hagyományait?
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvterasz.hu/
Interjú a szerzővel itt: https://konyvterasz.hu/15526-
Petőfi eredeti verseit, leveleit tette elérhetővé online a Petőfi Irodalmi Múzeum
Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat és műalkotásokat, valamint egy konferenciakötetet tett elérhetővé a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a magyar kultúra napja alkalmából.
Forrás és a teljes cikk itt: https://frissujsag.ro/petofi-
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése