Beavatás: néprajzi pályázat középiskolásoknak: Iskolai legendák – legendás iskolák
A kolozsvári Babeș–Bolyai
Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete és a Kriza
János Néprajzi Társaság pályázatot hirdet középiskolai tanulók számára. A
felhívásra kérdésfelvetésében, témaválasztásában, tárgyalásmódjában a
néprajztudományhoz kapcsolódó dolgozatokat várnak, amelyek az intézményi
szóbeliség, az iskolai szájhagyományok témáját tárgyalják.
Milyen
történeteket őriznek az intézet falai? Mely személyek emlékét ápolja az
intézmény? Melyek azok a szóbeli hagyományok, amelyeket a diákok
tartanak életben és adnak át az újabb nemzedékeknek? Hogyan
szocializálnak a történetek? Milyen típusú szövegeket forgalmaznak a
diákok az intézményről? Modern mondákat? Pletykákat? Igaz történeteket?
Élettörténeti epizódokat? Milyen történetek kapcsolódnak az iskolának
egy-egy részéhez, az épület különböző elemeihez? Az iskola, a diákélet, a
diákok, a véndiákok, a tanárok történeteinek megörökítésében,
éltetésében milyen szerepe van az oralitásnak, az írásnak, a vizuális nyelvnek?
A
pályázatra a fenti kérdések valamelyike mentén elgondolt, a különböző
jelenségekre fókuszáló, különböző szokásokat, gyakorlatokat néprajzi
eszközökkel dokumentáló, írásos vagy szóbeli forrásokra támaszkodó
anyagokat lehet beküldeni. A pályázatra esszével, értekező prózával
lehet jelentkezni. A pályamunkához ajánlatos lejegyzett interjút,
fényképeket mellékelni.
A pályamunkák benyújtási határideje: 2024. május 31., elektronikus formában, az aron.bakos@ubbcluj.ro címre.
Forrás és a teljes kiírás itt: http://etno.lett.ubbcluj.ro/wp-content/uploads/2024/03/Beavatas-palyazati-felhivas-2024.pdf
Nyugdíjba vonult Kelemen Katalin csíkszeredai könyvtáros
Idén áprilisban nyugdíjba vonult Kelemen Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár közösségének egyik oszlopos tagja.
Tanulmányait a Babeș-Bolyai
Tudományegyetemen végezte, ahol magyar–francia nyelv- és irodalomszakos
diplomát szerzett. Ezt követően hat esztendőn át, 1984 és 1990 között Balánbányán tanított magyar nyelv és irodalmat, valamint francia nyelvet.
1990
májusában került a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárba.
Bibliográfusként alkalmazták. Később a dokumentációs részlegre helyezték
át, ahol a helyismereti és különgyűjtemények őre lett.
Magáénak érezte, hogy kiépítse és folyton gyarapítsa a rábízott
részleget. Mindezt komoly szakmai rálátással és következetességgel
végezte. A helyi, székelyföldi és erdélyi vonatkozású dokumentumok
anyagát közölte az intézmény honlapján. Külön adatbázist szerkesztett,
és elérhetővé tette a nagyközönség számára. Az említett gyűjtemények
főleg helyi és székelyföldi történeti, valamint művelődéstörténeti és
kulturális értékekre vonatkozó anyagaihoz ad kiváló segítséget a téma
iránt érdeklődőknek. Többek között ilyen a Hargita megyei személyiségek
életrajzi adatbázisa is. Ugyanakkor évente elkészítette a helyi
személyiségek évfordulós naptárát. Azt már nem is lehet számon tartani,
hogy a kért bibliográfiai adatok és történeti-kulturális más
információk hány embert segítettek általa a munkájuk elvégzéséhez, s
ezáltal hány publikáció látott napvilágot. A birtokában lévő anyagot
felhasználva néhány értékes kiadványt is sikerült elkészítenie.
2009-től
egyike azoknak a Hargita megyei könyvtárosoknak, akik csatlakoznak a
régi dokumentumok (főleg folyóiratok, évkönyvek, értesítők)
digitalizálásához. Fontosnak tartja a kulturális örökségünk megőrzését
és további terjesztését.
Könyvtári
és helyismereti vonatkozású írásait több helyi, erdélyi és
magyarországi lap közölte. Ezen kívül több kulturális rendezvény
szervezője volt. 19 esztendőn át egyik szerkesztője a romániai magyar
könyvtárosok online ReMeK-e hírlevelének.
Kívánunk kolléganőnknek egészségben, erőben eltöltött, számos örömteli nyugdíjas évet!
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/04/a-2000-es-esztendok-hargita-megyei.html
Intézményportré a kerek évfordulón
Áttekintő interjú jelent meg az intézmény működéséről annak vezetőjével, Szonda Szabolccsal, a Háromszék napilapban:
„Utólagos véletlen, hogy a sepsiszentgyörgyi Bod Péter
Megyei Könyvtár épp február 15-én, az olvasás országos napján ünnepelte
mai – megyei közkönyvtári – formájában megalakulásának ötven esztendejét:
anno 1974-ben egy államfői látogatás során kiadott „ukáz” hozta létre
az intézményt, a felsőbb utasítás még azt is megszabta, hogy az egykori
Székházban, Háromszék történelmének oly jelentős épületében legyen a
székhelye. A véletlen abban rejlik, hogy Romániában az olvasás napját
csak 2022 óta tartják.
Közkönyvtárként
a közönség olvasásigényének kielégítése a feladatuk elsősorban, ehhez, a
helyi viszonyokhoz alkalmazkodva, sajátságos módon kell közelíteniük:
azt még a rendszerváltás előttről örökölték – és mint jó gyakorlatot,
azóta is folytatják –, hogy a könyvtár állományának mindenkori
gyarapításában kiemelt szerepet kap a romániai magyar kiadványok
beszerzése. A hatalmas állomány – mintegy 263 ezer dokumentum – minden
darabja hozzáférhető a közönség számára, egy része helyben, az
olvasóteremben, java azonban kölcsönözhető. (...)
Bár sokaknak a könyvtár csupán annyit jelent, bemenni egy könyvért, majd visszavinni azt, a Bod Péter Megyei Könyvtár ennél több: alaptevékenységén túl számos programot is szervez. (...)
Tavaly
óta vidékre is próbálják kiterjeszteni a gyerekprogramokat, egy-egy
olyan községi könyvtárban, amely együtt tudott működni a helyi iskolával
és fogadni akarta kezdeményezésüket, egyfajta rendhagyó irodalomórát
tartottak, egészen egyszerű módon: egy mesét elolvasva, arról
elbeszélgetve, eljátszva egy jelenetét, mindezt kis énekléssel,
mozgással fűszerezve, és ezt nagyon szeretik a gyerekek, mondja Szonda
Szabolcs.
Amúgy
a vidéket másként is megcélozta az intézmény: látva a községi könyvtári
hálózat egyes helyeken siralmas állapotát, azt kezdeményezték a megyei
önkormányzatnál, hogy a megyeszinten már évek óta futó
könyvtárfelújítási pályázatot terjesszék ki könyvvásárlásra is, illetve a
megyei könyvtárnál egy vándorállomány kialakítására törekednek, főleg a
mai gyerek- és ifjúsági irodalomból, és azt hosszabb állomásozásra
kivinnék azokba a községi könyvtárakba, amelyek igénylik. Ennek haszna
nem csak az lenne, hogy a falusi gyerekek könnyebben hozzájuthatnak az
érdeklődésüket felkeltő könyvekhez, hanem erre a vándorállományra a
vidéki könyvtárak programokat, foglalkozásokat építhetnek fel, sorolja
Szonda Szabolcs terveiket.
Felsorolni szinte lehetetlen lenne, hány és hányféle programot szervez a Bod Péter
Megyei Könyvtár, a fiókkönyvtárában is, főleg a gyerekeknek, a
vakációkban is értelmes elfoglaltságot biztosítva számukra. Egyes
tevékenységek az évek óta jól bejáratott módon zajlanak, olykor újakkal
kísérleteznek, volt olyan rendezvényük, mint például a csernátoni olvasótábor, amelyet a Haszmann Pál
Múzeummal közösen a kényszerű kihagyás után tavaly sikerült csak
feléleszteniük. Bizonyára ezek a programok is hozzájárultak ahhoz, hogy a
világjárvány után talpra tudott állni az intézmény.
A Bod Péter Megyei Könyvtár immár harmadik éve szervezi a SepsiBook nagyrendezvényt
is – ez egyfajta keretbe foglalása a rendezvényszervezési
törekvéseinek, hiszen a könyvvásár (idén május 23–26. között kerül
megrendezésre a Sepsi Arénában) programkínálatának nagy része az, amit
az egyes rendezvényeken kipróbáltak, bejárattak már az évek során. (...)
És
ha már az ötvenéves könyvtári múlt apropóján beszélgettünk Szonda
Szabolccsal, feltettük neki a megválaszolhatatlan kérdést is: milyen
lesz a Bod Péter Megyei Könyvtár következő ötven esztendeje?
"Valamilyen
formában biztosan lesz közkönyvtár, nem lehet összeolvasztani semmilyen
más intézménnyel – még ha rendezvényt ő is szervez, meg más is –, mert
van egy olyan lényeges része a tevékenységének – a folyamatos
állományépítés, annak átadása a használóknak, hiteles tájékoztatás
arról, mi van benne, a könyvtárhasználat, a dokumentálódás megtanítása
–, amit más nem tud felvállalni. Hogy milyen formában lesz az állomány,
vagy miként fognak zajlani ezek a szolgáltatások? (...) Az más kérdés,
hogy a mesterséges intelligencia mit fog csinálni, de az a fajta
olvasás, amelyik nem csak információszerzésről szól, hanem – és itt a
szívére és a koponyájára mutat Szonda Szabolcs – a léleknek és az agynak
szól, azt csak a papíralapú könyv tudja biztosítani. Más a közelítés
hozzá, más a használata, másként hat az agyra, mint az elektronikus
olvasás. Azt gondolom, valamilyen formában meg kéne maradnia a
könyvtárnak, olyan szereplőként a közösség életében, amelyikről ugyan
túlzás azt mondani, hogy a lassú, de biztos szellemi építkezést
önmagában biztosítja, viszont részt vesz benne nagyon sok szempontból.
(...) Mert ha egy kulturális intézmény szolgáltatta szellemi öröm,
élmény elmarad, helyét csak a hajtás, a gépiesség veszi át, akkor valami
nagyon elvesz. Hogy néha elfelejtjük, szellemi táplálékra is szükségünk
van, az lehet – de erre csak akkor jövünk rá, amikor elveszítettük.
Hiszen enélkül nem is lehet teljes értékű emberként élni." ”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164946/otveneves-a-bod-peter-megyei-konyvtar
Fordított nap a könyvtárban
Rendhagyó élményben részesülhettek azok a sepsiszentgyörgyi olvasók, akik 2024. április 9-én látogatták meg a Bod Péter
Megyei Könyvtárat: a megszokott arcok helyett a város híres, közkedvelt
személyeit találhatták a kölcsönzőpultok mögött. Az egésznapos
programon több mint húsz vendég váltott szerepet az alkalmazottakkal,
akik cserébe elkalauzolták őket a könyvtár kevésbé látható, de fontos
szerepet betöltő részlegeire.
Meghívottaknak
és olvasóknak egyaránt tartogatott meglepetést a szerepcsere, alkalom
adódott arra, hogy a vendégek a megyeszékhely és Háromszék kulturális
életében meghatározó szerepet játszó intézmény egy másik arcát is
megismerhessék, az épületben a feldolgozórészlegtől a mélyraktárig tartó
látogatáson pedig számos tudnivalóval gazdagodtak.
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set?vanity=bodpeterlibrary&set=a.818699433623837
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/ismert-szemelyektol-kolcsonozhettek-es-muhelytitkokat-ismerhettek-meg-a-konyvtarlatogatok/
Online találkozó Wéber Anikó íróval
Wéber
Anikó, a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom ismert szerzője tartott
rendhagyó, online irodalomórát 5-8. osztályos diákoknak a könyvtárban,
2024. április 10-én.
A
2016-ban megjelent, Az osztály vesztese című regény kapcsán olyan,
osztályközösségeket érintő problémákról beszélgettek kötetlenül az író
és a diákok, mint a barátság, az iskolai bántalmazás, a kirekesztés, a
megszégyenítés. A rendezvényen a Nicolae Colan Általános Iskolából, a Váradi József Általános Iskolából és a Mikes Kelemen Elméleti Líceumból vettek részt osztályok.
Bár
az online térben zajlott a találkozó, a szerző profizmusa, a gyermekek
felkészültsége és lelkesedése, illetve a témák mélysége igazi, meghitt,
egymásra figyelő beszélgetést és együttlétet eredményezett.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/818767180283729
Román diákoknak ugyanilyen kivitelezésű közönségtalálkozót tartott 2024. április 11-én az intézmény Alex Donovici bukaresti ifjúsági íróval, akinek könyvei közül néhány magyar fordításban is megjelent nemrég.
(Fotók erről itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/819425530217894)
Farkas Árpád-emlékest felolvasásokkal
A Bod Péter
Megyei Könyvtár olvasótermében Farkas Árpád életét és munkásságát
idézték fel az író műveinek felolvasása által 2024. április 11-én, a
magyar költészet napján. Az érdeklődők olvasóként vagy hallgatóként is
részt vehettek az eseményen, az olvasóknak egy rövid, legtöbb öt percben
elmondható Farkas Árpád-szöveget kellett felolvasniuk a hallgatóságnak.
A
felolvasáson jelen voltak a nyolcvan éve született, 2021-ben elhunyt
költő lányai: Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője és Farkas
Réka újságíró.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/farkas-arpad-emlek-est
Szabó T. Anna és Dragomán György Sepsiszentgyörgyön
A
31. Szent György Napok kulturális hete keretében, 2024. április 22-én
Dragomán György íróval és Szabó T. Anna költővel, íróval találkozott a
közönség a sepsiszentgyörgyi Unitárius templomban, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében.
Mire
jó a szépirodalom? Szabó T. Anna legutóbbi verseskötete Vagyok címmel
jelent meg, és a válogatott, valamint új verseket is tartalmazó könyv
rövid idő alatt nagy siker lett. A líra mellett a novellán és drámán át a
gyermekkönyvig sokfélét írt a szerző, mégis mindig új válaszokat keres a
kérdésre – ahogyan Dragomán György is, prózaíróként.
Dragomán
György első, hatalmas sikert aratott irodalmi szakácskönyve, a
Főzőskönyv után Adjuk meg a módját! címmel látott napvilágot a
folytatás, amelyben még több recept és konyhai trükk, valamint újabb
irodalmi szövegek olvashatók. Minden a közös örömről, a főzésről és az
evésről szól ebben, hogy megadhassuk a módját.
A kötet címe mindkettőjük alkotói munkájára jellemző, ahogy mindig igyekeznek mindennek megadni a módját.
A
meghívottak meséltek és felolvastak a közel 350 fős közönségnek,
személyes és kitalált történeteikkel keresték az elbeszélhetőség
határait és a belső szabadság lehetőségeit, sőt műhelytitkokra is fény
derült.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/szabo-t-anna-es-dragoman-gyorgy-sepsiszentgyorgyon
Sajtóvisszhangok: https://www.hirmondo.ro/kultura/tavasszal-tud-leginkabb-dolgozni-dragoman-gyorgy-es-szabo-t-anna/
https://www.3szek.ro/load/cikk/165377/szabo-t-anna-es-dragoman-gyorgy-iroasztalanal
Tanáraik és a szervezők – a Kovászna Megyei
Tanfelügyelőség, illetve a Székely Mikó és a Református Kollégium
vezetősége – képviselőinek társaságában a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és
Irodalom Tantárgyverseny országos döntőjének középiskolás résztvevői
2024. április 20-án délután, a Bod Péter Megyei Könyvtár
Gábor Áron-termében, rendhagyó irodalomórán találkoztak a két jeles
alkotóval, akik megejtő közvetlenséggel kalauzolták a közönséget alkotói
műhelyükben, sok érdekes és továbbgondolásra érdemes
dolgot mesélve el eddigi irodalmi munkásságukról, iskolai és egyetemi
éveikről, sikerekről és kudarcokról, de arról is, hogy miért és hogyan
tartják érdemesnek hinni és dolgozni. Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/824729866354127
Újrakiadás: Háromszéki magyar népköltészet
„Erdő,
mező, hegy völgy, falu… minden mesél itt. A mesék földje ez – csuda-e,
ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyermek?” – vallotta egykoron szűkebb
hazájáról, Erdővidékről a nagy mesemondó, népmesegyűjtő Benedek Elek.
Tovább
boncolgatva Elek apó vallomását, feltehetjük a kérdést, hogy csuda-e,
ha ennek a mesevilágnak a nagy gyűjtőjévé vált az Erdővidéken, Nagyajtán született
és gyermekeskedett Kriza János, akinek a magyar folklórkutatás hajnalán
megjelent, Vadrózsák című kötete nemcsak a székely, hanem a magyar
népköltészeti kutatástörténet egyik gyöngyszeme. Ezek után már joggal
jelenthetjük ki: nem csuda, hogy Konsza Samu is – aki
szintén ebbe a mesevilágba született bele az erdővidéki Nagybaconban –
Kriza János és Elek Apó méltó utódaként a népköltészet szerelmesévé,
annak gyűjtőjévé vált. Három évtizedes kutatómunkájának gyümölcseként
jelent meg 1957-ben a Háromszéki magyar népköltészet című gyűjteményes
kötet, amely az első önálló, háromszéki gyűjtéseket bemutató,
terjedelmében és gyűjtési területeiben pedig a mai napig legátfogóbb
háromszéki kiadvány.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/165106/megjelent:-haromszeki-magyar-nepkolteszet
Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól
Az
épp zajló tanév kezdetétől a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium
szépművészeti tantermében az újrahasznosítás égisze alatt két projekt
indult útjára. Az egyik a régi székek átalakítása magyar versek alapján,
a másik pedig használt kartondobozokból festmények és fénydobozok
készítése. A kiállításra szánt alkotások Ráduly Margit
képzőművészet-tanár segítségével születtek meg, természetesen a
tanulókkal való közös ötletelgetés nyomán. Több osztály is beledolgozott
ebbe a kreatív foglalkozásba.
Borbé Levente,
a gimnázium könyvtárosa egy kis költészetet kínált két előadásával a
csapat egy részének, a görög istenek rövid bemutatásával, amelyek a
magyar lírában is rendszeresen előfordulnak.
A mesés műveket a gimnáziumi diákok Borbé Levente könyvtárossal április 10-én átszállították a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe, ahol később, Ráduly Margit
tanárnő útbaigazításával, azok megtalálták helyüket. A magyar költészet
napjára, a Versek 4 lábon című rendezvényre a kiállítás készen állt a
megnyitóra. Orbán Edina magyar nyelv és irodalom szakos tanár mondott
köszöntőbeszédet, és ismertette a tárlat anyagát. Mindezt Simon András
zenetanár által betanított, három megzenésített költemény követte, majd
elkezdődött a költészetnapi szavalóverseny.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/04/kiveteles-alkotasok-marton-aron.html
A nevelés kérdése Gaál Mózes könyveiben
Gaál
Mózes (Barót, 1863. augusztus 2. – Budapest, 1936. július 12.) ifjúsági
író, pedagógus művei közül kettőt jelentetett meg egyazon kötetben a baróti Tortoma Könyvkiadó
a Háromszéki Téka című, 35 kötetesre tervezett sorozata 14. köteteként.
„Gaál Mózes gondolatait meg kell ismerni. A könyvek elolvasását
követően gazdagabbak leszünk – innen fogjuk tudni, hogy Erdővidék eme
jeles szülötte igazán nagy elme volt” – írja Kondor Ágota a kötet felvezető tanulmányában.
A kötet kapható a könyvesboltokban, illetve megrendelhető az erdelyikonyv.hu oldalon.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164900/a-neveles-kerdese-gaal-mozes-konyveiben-haromszeki-teka
„Ő benne élt a szöveguniverzumban” – Kovács András Ferencre emlékeztek Kolozsváron a magyar költészet napján
A
tavaly decemberben, 64 éves korában elhunyt Kovács András Ferenc,
Kossuth-díjas és Artisjus-nagydíjas erdélyi magyar költő tiszteletére
szerveztek emlékestet a magyar költészet napja alkalmából Kolozsváron. A
Földöntúli lombok című eseményen Balázs Imre József és Boka László
beszélgettek a költő életművéről, Kovács András Ferenc és József Attila
versei Bodolai Balázs színművész és Csörsz Rumen István verséneklő előadásában hangzottak el.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/O-benne-elt-a-szoveguniverzumban-Kovacs-Andras-Ferencre-emlekeztek-Kolozsvaron-a-magyar-kolteszet-
Erdélyi irodalom és a közösség szolgálata
Lakatos Mihály, József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar Összetartozás Intézetének kutatója, illetve Dimény H.
Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője
voltak a meghívottjai annak a beszélgetésnek, amelyet Szemet szóért –
Erdélyi írók a közösség szolgálatában címmel, az MCC szervezésében
tartottak a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Szálló konferenciatermében 2024.
április 9-én.
Mielőtt
az írásról és a közösség szolgálatáról beszélgettek volna, Lakatos
Mihály röviden bemutatta a Magyar Összetartozás Intézetét.
A
rendezvényen a mesterséges intelligenciáról is szó esett, majd a
résztvevők közösen azt fejtegették, hogy létezik-e manapság erdélyi
magyar irodalom, van-e szerepe a földrajzi határoknak a szerzők
befogadása szempontjából. A közös beszélgetés során az olvasóvá nevelés
témája is felmerült, mely egyre komolyabb kihívást jelent minden szülő
számára.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/165210/erdelyi-irodalom-es-a-kozosseg-szolgalata
Miért és miről írjunk?
2024.
április 22-én a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium Magház
klubtermében zajlott az Iskola másként hét alkalmával meghívott Sántha
Attila költő előadása. A rendezvény témája ez volt: Miért és miről
írjunk?
Borbé Levente, a rendezvény főszervezője a köszöntőbeszéd után rövid ismertetőt tartott a költő munkásságáról.
Sántha
Attila költőnek vallja magát, akinek legfontosabb eleme a nyelv. Innen
fakad a lelkesedése a székely tájnyelv iránt. Előadásában ugyanúgy
kiemelte a nyelv szerepének jelentőségét. A „miért és miről írjunk
verseket?” kérdésre magával hozott, előre kiválasztott költeményekkel
válaszolt. Lényegesnek tartotta azt, hogy a vershez nem elég tudni
megírásának hogyanját, hanem szükséges egy belső lelki
szikra is. Ihlet és az ezzel járó lelkesedés nélkül nehéz maradandót
alkotni. Mondhatnánk, a múzsa „csókja” elengedhetetlen ehhez az
életérzéshez. Az előadás végén a diákok a témával kapcsolatos kérdéseket
tehettek fel. Szó esett a versírás folyamatáról, arról, hogy a
jelenlévők közül kik írtak verseket, valamint kik szeretnének elmerülni a
költészet világában.
Végezetül,
a diákoknak lehetőségük nyílt saját költeményük bemutatására, a
verseik, a versíráshoz való kötődésük megbeszélésére és természetesen a
további kapcsolattartásra is.
A program társszervezői a gimnázium magyar nyelv- és irodalomszakos tanárai voltak.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/04/miert-es-mirol-irjunk.html
Előadás és könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
A
magyar költészet napján, 2024. április 11-én, a Gyergyószentmiklósi
Városi Könyvtárban A magyar költészet és világa címmel dr. Tapodi Zsuzsa,
a Sapientia EMTE professzora tartott előadást arról, hogy mi volt a
szerepe a versnek a korábbi korokban, és hogyan változott mára a kutúra,
a költészet helyzete. Ugyanakkor B. Kovács András a nyolcvanas évekbe
repítette vissza a nagyérdemű közönséget. A Kairosz Kiadónál
idén megjelent, Bukaresti napló című könyve a válságba sodródott
diktatúra köz- és magánéleti vonatkozását tárja fel, egy magyar
értelmiségi szemszögéből, aki éppen akkor akart riporter lenni, amikor a
magyar sajtót számolták fel.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület díjait
Ünnepélyes eseményen adták át az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rangos elismeréseit Kolozsváron 2024. április 13-án.
Az idei Monoki István-díjat
Kovács Bányai Réka marosvásárhelyi könyvtáros vehette át „tudományos
munkásságáért, közvetítő és népszerűsítő, valamint sokoldalú könyvtárosi
munkájának elismeréseként”.
Az eseményen közreműködött a Guttman Mihály Pedagóguskórus, Bedő Ágnes karnagy vezetésével.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Atadtak-az-Erdelyi-Magyar-Kozmuvelodesi-Egyesulet-dijait-Kolozsvaron
Az Iskola Alapítvány senior alkotói ösztöndíjasai
Negyven
év feletti alkotók számára hirdetett irodalmi ösztöndíjat az Iskola
Alapítvány, első alkalommal, idén márciusban. A pályázat célja az
erdélyi magyar kultúrát gazdagító szépirodalmi művek létrehozását
ösztönző alkotói feltételekhez való hozzájárulás, az irodalom társadalmi
közmegbecsülésének kifejezésre juttatása.
Az egy évre szóló alkotói támogatásra három hét alatt 123 pályázat érkezett be Erdélyből.
„A
több mint 120 pályázó soraiból mintegy harminc szerző pályázata jutott a
legjobbak közé, ezen a körön belül is kialakult egy erős élboly,
közülük kerültek ki a nyertesek. Költői vagy prózaírói alkotói tervekkel
egyaránt szép számban pályáztak, az ösztöndíjkiírás egyértelműen
megmozgatta a kortárs erdélyi irodalom alkotóit. Izgalmas, jelentős
művekre számíthatnak az olvasók.” – számolt be Karácsonyi Zsolt, a zsűri
elnöke.
Az
első alkalommal kiosztott ösztöndíjakat a 2024/25-ös időszakra a
következő hét alkotó nyerte el: Fischer Botond, Zsidó Ferenc, Borsodi L.
László, Papp Attila Zsolt, Szántai János, Király Zoltán, Dimény H. Árpád.
Forrás és a teljes cikk itt: https://iskolaalapitvany.ro/eredmenyhirdetes-senior-alkotoi-osztondijak/
Nyolcvan éve született Farkas Árpád költő
A Kossuth-díjas költő, publicista, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja ugyan Siménfalván látta
meg a napvilágot 1944. április 3-án, de székelyszentmiklósi illetőségű,
annak vallotta magát, s ott élt kisgyermekkorában. Mindig nagy
szeretettel gondolt vissza erre a kicsi falura, amely írásaiban is
számos alkalommal megjelenik.
Farkas Árpád középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, majd a Babeș-Bolyai
Tudományegyetemen magyarszakos tanári oklevelet szerzett. Az 1960-as
évek elején a Gaál Gábor Irodalmi Kör tagja Kolozsváron. A napilapok és
folyóiratok 1963-tól közölték verseit és irodalmi publicisztikáit.
Tanári diplomája megszerzése után 1968-ig Vajnafalván tanított,
1968-tól Sepsiszentgyörgyön élt, 1971-ig újságíró a Megyei Tükörnél,
1971 és 1975 között az Igaz Szó irodalmi lap munkatársaként dolgozott.
1975 és 1989 között a lap félállású munkatársa volt. 1990-től a Látó
című irodalmi lap szerkesztője, 1993-tól 2010-ig a Háromszék című
napilap főszerkesztője, ahol nyugdíjazását követően, 2021. február 7-én
bekövetkezett haláláig dolgozott.
A székelyszentmiklósiak Csáki
Levente lelkész-esperes és Bálint Sándor gazdálkodó, civil aktivista
kezdeményezésére – már a költő temetését követően – elhatározták, hogy
hivatalos formában is gondoskodnak Farkas Árpád munkássága és
szellemisége ápolásáról. Megfogalmazódott annak igénye, hogy a
leszármazottak, irodalmárok, közművelődési szakemberek bevonásával,
egyesületet hoznak létre, amely ebben az évben kezdte el működését. A
civil önkéntesekből álló csoport azonban – a helyi egyházközség és a siménfalvi önkormányzat
jóvoltából – már az elmúlt években is sokat tett a hely jeles
szülöttének utóéletéért, találkozókat szerveztek, kopjafát állítottak,
fákat ültettek az emlékére, a múlt évben pedig emlékkövet állítottak a
templomkertben.
Forrás: https://eloszekelyfold.ro/2024/04/03/ma-lenne-80-eves-farkas-arpad-kolto/
Szétnyomott rovarokból és ízeltlábúakból született az MTA könyvtárának legjobb könyvjelzője
Egy
restaurátor úgy döntött, hogy újszerű módon teszi örök életűvé az
elmúlt évszázadokban az oldalak közé szorult kis állatokat. A préselt
növényekből készült könyvjelzők hosszú időn át voltak a könyvolvasók
legnagyobb kedvencei, aztán elsöpörték őket az újabb és újabb divatok. A
nyomtatott könyvek mindenki számára elérhetővé válása óta jó eséllyel
nem volt azonban egyetlen olyan alkalom sem, hogy tömegek érezték úgy:
ízeltlábúakat vagy rovarokat kellene kilapítani egy papírlapon, hogy
aztán azzal jelöljék meg, hol tartanak az éppen olvasott kötetben.
Erre
irányuló próbálkozások persze biztosan voltak, hiszen nem kizárt, hogy
néhány biológus, vagy természetimádó úgy döntött: az alapművek egyikében
mindenképpen egy lapra helyezett apró lényeket akar rendszeresen
költöztetni. Ezen az elven gondolkodhatott az MTA Könyvtárát hat
évtizeddel ezelőtt segítő iparművész-grafikus, Vörös Gyula is, aki egy
XVI. századi kötet restaurálása során úgy döntött, hogy nem szimplán
csak eltávolítja az oldalak közé szorult, rég szomorú véget ért
állatokat, hanem valamit kezd is velük.
Az
intézmény Facebook-oldalán nemrég közzétett, a helyreállítás
munkamenetét bemutató leírásban ugyanis a következő zárójeles mondat
olvasható: „A lapok közé került rovarokból mintát üveg alá illesztettem
és könyvjelzőként mellékelem.” A Könyvtár posztjában maga a tárgy is
látható, rajta ezzel a felirattal: E ROVAROKAT E KÖNYV LAPJAI KÖZÖTT
TALÁLTAM MDLXXIV – 1962.
Forrás: https://24.hu/kultura/2024/04/09/konyvjelzo-mta-magyar-tudomanyos-akademia-konyvtar-rovar-izeltlabu-pok-erdekesseg-bizarr-tortenelem/
Via: KIT Hírlevél, 2024. ápr. 10. (15. – 1026. – szám)
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
