Nádas Péter lélekerősítő szabadságtréningje

Nádas Péter magyar író, drámaíró és esszéista új könyvvel rukkolt elő a közelmúltban. A Szabadság tréningjei című kötetében elhozta nekünk hétköznapjaink megélt világát. Természetesen sajátos látásvilágát és tapasztalatát kölcsönözve hozzá.

Azt is lehet mondani, hogy néhol rácsodálkozva, kíváncsiskodva ellesi, mint régebb a mesteremberek tették, az élet dolgait. Megfigyelésébe nemcsak a környezete dolgait, hanem az egész emberiség ténykedéseit szövi bele.

A kis történetek, elmélkedések gondolatok, szösszenetek álombéli emlékképekben lebegnek előttünk. A szabadság megkeresése, felkutatása ezekben a részint szokások, másrészt kulturális megnyilvánulások világában, eléggé furcsa. Hiszen a kötődések hullámai nem engedik az egyént a kibontakozásra. Képes saját magát ellenőrizni, felülvizsgálni tetteit. Hogy ne így történjen, a szabadság ne csak egyszerű ábránd legyen, az embert fel kellene szabadítani saját korlátai börtönéből. Ugyanakkor a megszabott korlátok inkább segítsenek neki az egyéni fejlődésben. Hagyjuk már magunk mögött a fejben eldöntött, de egyébként másokra nem meghatározó bűnöket és büntetéseket. Oldjuk fel a gátlásokat, ne legyünk szégyenlősek és tartózkodóak, ne fékezzük és nyomorítsuk lelkünket félszeggé téve. Ki kell lépni a közösség által kreált bűn fogalmának ördögi köréből. A becsületes ember már csak csöndesen nézi a körülötte lévő hamisan létrehozott környezetét. Még egy jót randalírozni sem tud, mert a garázdálkodó magatartást is „elcsenték tőle”. Megfontolandó az is, hogy el kellene engedni a múlthoz való ragaszkodást.

Az eszmefuttatások felébresztenek, rádöbbentenek a tiszta szárnyaló gondolatok menetére. A szomorú tények tengerében meg lehet találni azt a kincset, amire áhítozunk. Olyan képek ugranak elénk, ahol úgy érezzük csoda történt. Egy igazi varázslat.

A fejezetek lüktető ereje eligazít, összeköt minden gondolatot. A jobb követhetőség végett szerepet kap az idő is benne. A kis történetek Nádas Péter életére is fókuszálnak.

Jómagam a kötet olvasása közben, a komor képek ellenére is közben lebegtem. Betekintést nyerhettem egy olyan világba, ahol a szabadság létkérdés. Természetesen meglátásaim egyéniek, s nem föltétlen találkoznak a másokéval.

A kötet borítófotója a szerző munkája.

Borbé Levente,

könyvtáros