A Népmese Napja 15. alkalommal történő megünneplésére
Benedek Elek születésének (1859. szeptember 30.) 160. évfordulójához közeledve tisztelettel és hálával emlékezve kérjük a szülők, nagyszülők, pedagógusok, könyvtárosok százezreit, egyszerűbben szólva társadalmunk minden felnőtt tagját, hogy szeptember utolsó napjaiban különös gonddal keressék és alkossák meg minden gyermek számára a mesehallgatás varázslatának mással nem pótolható alkalmait! A generációk sora által kimunkált, mély értelmű, sokjelentésű, a figyelmet erősen vonzó, megragadó népmesékkel egész életükre eligazító gesztusokat, szavakat, mondatokat, fordulatokat csepegtetünk gyermekeink lelkébe: „Jó tett helyébe jót várj! Ezer szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál. Hét teljes évet kell szolgálnod ingyen, hogy elnyerhesd szíved választottjának kezét! Ásó, kapa és a nagyharang válasszon el minket egymástól!” A három testvér közül kettő rendszerint elbukik, de az irgalom, a segítőkészség hiánya, az önérdek dominanciája, gőgjük, gyengeségük, gyávaságuk láttán, azokból tanulva győzedelmeskedhet a legkisebb. A hármas útelágazás nehéz döntést jelent mindenki számára, az üveghegyek, a tengerek, a szakadékok leküzdéséhez a korábban önzetlenül megsegített állatok, táltosok, sárkányok, griffek vagy tündérek, boszorkányok hozzák el a biztos megoldást, a végső győzelmet. A mesék hőseit erősítő küzdelmek, kudarcok, áldozatok nélkül magunk sem érhetünk el maradandó sikereket.”
Ráadásul köztudottan a fejből mondott vagy felolvasott mese az az első „ábécéskönyv”, amelyből a gyermek akaratlanul is megtanul saját lelkében olvasni. Hiszen a mesék szimbólumai, a hősök gondolkodásmódja, tettei, magatartása, konfliktusai, megküzdő stratégiái öntudatlan azonosulási folyamatokat indítanak el a hallgatóban. Vagyis a szavak nyomán óhatatlanul kialakuló belső képek már főként a hallgató, olvasó gyermek szorongásairól, félelmeiről, tudatos, tudattalan vágyairól szólnak majd. Ezek a belső képek pedig megfoghatóvá, megnevezhetővé teszik az addig csak tudattalan feszültségeket hordozó szorongásokat, vágyakat, mozgató rugókat. Tehát a mese hatása a gyermeki lélekre szükségképpen jóval sokrétűbb, rejtettebb, hosszabb távú, mintsem azt annak első elolvasása, hallása után mi felnőttek gondolhatnánk.
Végső soron népmeséink indirekt módon adhatnak, kínálnak támaszt mind gyermekeink, unokáink, tanítványaink, mind a felnőtt társadalom tagjai számára saját életútjuk alakításához, legmélyebb gyökereink felismeréséhez, felfedezéséhez, valamint a megmaradásunk zálogát jelentő egyéni és/vagy nemzetstratégiánk megalkotásához. Van remény!
Csupán ezek a szerény célok vezérelnek mindünket, akik meséink világát másfél évtizede a betakarítás heteiben, hónapjaiban, a jövő iránti felelősséget átérezve, a gyermekek közelében élő felnőttek szíves figyelmébe ajánljuk. Hiszen közös feladatunk ennek a hatalmas népmesekincsnek az újraélesztése, terjesztése, közkincs-mivoltának tudatosítása, az eddigieknél szélesebb körű birtokba vétele, begyakorolt, naponkénti, természetes használata.
Ki hitte volna 3-4 évtizede, de akár még a 2004-es európai uniós csatlakozásunk idején is, hogy a 21. század második évtizedének derekától kontinensünk első számú politikai, gazdasági és kulturális dilemmája a nemzetek fennmaradásának elméleti és gyakorlati kérdése lesz, ez kerül majd a közéleti viták centrumába? Közép-Európa népei számára régi történeteket idéznek fel ezek a nagy gazdasági és közigazgatási összevonásokat, birodalmi centrumokat kijelölő, határokat és nyelveket megszüntető tervek, majd a várható intézkedések sora. 1100 éves történelmünk ilyen irányú gazdag példatárából elegendőnek tűnik csupán egy-egy tragikus dátum felidézése: 907 – pozsonyi csata vagy éppen 1956. Az Európai Uniónak örömmel lettünk és leszünk tagjai mindaddig, amíg azok maradhatunk, akik voltunk. Amíg nyelvünket, zenénket, hagyományaikat, irodalmunkat, történelmünket, ünnepeinket, szokásainkat, táncainkat, népdalainkat, népmeséinket, mondáinkat, nemzetmítoszunkat, továbbá a felekezeti eltérésektől független vallási kötődéseinket korlátozások nélkül, szabadon őrizhetjük, használhatjuk, mert nem engedjük a kollektív felejtés homályába hullani. (Nagy Attila PhD)
Forrás: http://www.hunra.hu/hirek/1731-felhivas-a-nepmese-napja-15-eves-megunneplesere
Pályázat fiatalok számára a nagykorúvá válás tapasztalatához kapcsolódó alkotások beküldésére
A 18 éves Pagony Könyvkiadó olyan fiatal írókat és költőket keres, akik a nagykorúvá váló kiadóval együtt nőttek fel. A pályázatra olyan, máshol még nem publikált verset, slamet vagy novellát várnak, ami a tágan értelmezett 18. évhez, a felnőtté válás tapasztalatához kapcsolódik.
A pályázaton minden, 16 és 30 év közötti pályázó egy-egy művel pályázhat, 15 000 karakternél (szóközökkel) nem nagyobb terjedelmű szöveggel. A pályamunkákat a tizennyolc@pagony.hu e-mail címre kell beküldeni, 2019. szeptember 15-ig.
Forrás: https://www.pagony.hu/tizennyolc
A Román Kulturális Alap (AFCN) pályázati kiírásai
2019. szeptember 1-én nyílik meg a Román Kulturális Alap (AFCN) idei második pályázati ciklusa, amely kulturális projektek finanszírozását teszi lehetővé. Irina Cios, az AFCN vezetője felhívta a figyelmet, hogy ebben a ciklusban hosszabb időtartamú (2020 és 2021 között lebonyolított) programokkal is lehet pályázni, illetve megnövelték a megpályázható keretösszegeket (a rendelkezésre álló teljes összeg 20 000 000 lej).
Forrás: https://www.afcn.ro/media/AFCN%20Informare%20de%20presa%2030%20august.pdf
A Székelyföld folyóirat újabb diákpályázata
„Félre, könyvek, doktrinák, / hív az édes dáridó! / Kivirult az ifjuság, / szüzi csokrát szedni jó, / vénhez illik a komolyság, / neki már csak az való!” (Középkori diákdal)
„És most beszél. Valamit beszél. A második mondatnál arra számít, hogy félbeszakítják – lopva néz a tanár felé. De az mozdulatlan arccal néz, se azt nem mondja, hogy jó, se azt, hogy rossz. Nem szól.” (Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem)
Tanár, diák, iskola, diákélet, sulis évek – mit jelentenek Nekem? Tanár úr, kérem!, vagy: Diák úr, kérem! Mit ad, mit adott nekem az iskola, mit hozok, mit viszek ebből magammal majd egy életen keresztül? Majd hogyan adom ezt tovább, illetve továbbadom-e? Mit adok tovább és mennyit? A viszonyaink egymáshoz, az iskola-diák, a tanár-diák kapcsolatok; szeretet, odaadás, tisztelet, függés, hiány, harag, bármi. Szabad vagyok-e, szárnyalhatok-e az iskolában? Vagy kötöttség, kötelesség csupán? Hogyan lehetek önmagam a suliban? Miben segít az iskola nekem? Miben akadályoz? Miben stimulál, miben serkent? Létezik-e vajon kultúra iskola, tanulás nélkül? Miért fontosak a jó tanárok? A példaképek? Szükség van-e rájuk? Fontosak-e vajon ma? Mivel tarisznyálnak fel egy életre minket az iskolában? Feltarisznyálnak-e? Tanár-diák kapcsolat, diák-diák (avagy a diáktársakkal, barátnőkkel, barátokkal való) viszony, mit kezdünk, kezdhetünk felgyorsult világunkban a valamikori tanár-diák-iskola örökséggel: csupa olyan kérdés, amely – főleg kamaszodó fiatalok esetében – újból és újból „megér egy misét”.
Arra kérünk tehát benneteket, mai középiskolásokat, hogy írjatok ezekről a kérdésekről: miért fontos nektek (ha fontos egyáltalán) az iskola, örömforrás-e, vagy inkább megoldandó, csak legyünk túl rajta probléma stb. Ami fontos, hogy mindenképp a Tietek legyen az élmény: versben, prózában, akár esszében. Verseket (maximum két-három verset, de 60 sornál nem többet) és prózai szövegeket (maximum 10 000 karakternyit) várunk tőletek, a mai 14–18 évesektől (IX–XII. osztályos diákoktól) a Székelyföld folyóirat postacímére (530 170 Csíkszereda, T. Vladimirescu u. 5. sz.), avagy a szekelyfold@hargitamegye.ro címre. A borítékra kérjük ráírni: Pályázat: DIÁK ÚR, KÉREM! Beküldési határidő: 2019. október 31.
A pályázat díjai: I. díj – 1000 lej, II. díj – 750 lej, III. díj – 500 lej. Eredményhirdetés 2019 decemberében. A díjazott művek közlési jogát a Székelyföld folyóirat fenntartja.
Forrás: https://www.eirodalom.ro/palyazatok/item/4345-a-szkelyfld-dikplyzata.html
Code Kids programozó gyermekklubok Hargita megyei nyári találkozói
2019. augusztus 7-én és 13-án került sor a Hargita megyei Code Kids programozó gyermekklubok nyári találkozóira. Augusztus 7-én Csíkkozmáson találkoztak a csíkszeredai, a csíkszentmártoni és a csíkkozmási gyermekek, augusztus 13-án Borszéken a csíkszeredai, csíkszentdomokosi és borszéki klubtagok. Játékos tanulás, szórakoztató vetélkedők, borvíztöltőde- és múzeumlátogatás képezte a vakációs program tartalmát. A résztvevők számára nem volt kétséges, hogy a papírrepülő készítése és a borvíz teljes mértékben automatizált palackozása ugyanúgy „lépéseken”, a lépések sorrendjén és a (gyártási) feltételek, követelmények maradéktalan teljesítésén, egyszóval algoritmusokon alapszik. Az algoritmusok pedig az eddigi programozói feladatok kiemelt témáját képezték. A Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásának köszönhető díjak is ezúttal a nyári kikapcsolódást szolgálták. Az elmúlt négy hónap folyamán elvégzett feladatok és a nyári vetélkedők jutalmaként sporteszközöket kaptak a gyermekek.
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a megye négy települése (Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Csíkszentdomokos, Borszék) idén csatlakozott a CODE KIDS (Copiii fac coding în bibliotecile publice) elnevezésű országos projekthez, amelynek lényege programozó gyermekklubok megalakítása és működtetése a könyvtárakban. A projekt időtartama két év (2019-2020), záróeseményként tudományos vásárt szerveznek, ahol a CODE KIDS-klubtagok és más, a téma iránt érdeklődő gyermekek saját munkáikat mutatják be. A projekt országos finanszírozója a Romanian-American Foundation, megyei szinten a programot Hargita Megye Tanácsa is támogatja, a Kájoni János Megyei Könyvtár által megvalósított Települési könyvtárfejlesző program keretében.
Forrás: Bedő Melinda programkoordinátor, Kájoni János Megyei Könyvtár
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/769/code-kids-hargita-megyeben
Benedek Elek születésének (1859. szeptember 30.) 160. évfordulójához közeledve tisztelettel és hálával emlékezve kérjük a szülők, nagyszülők, pedagógusok, könyvtárosok százezreit, egyszerűbben szólva társadalmunk minden felnőtt tagját, hogy szeptember utolsó napjaiban különös gonddal keressék és alkossák meg minden gyermek számára a mesehallgatás varázslatának mással nem pótolható alkalmait! A generációk sora által kimunkált, mély értelmű, sokjelentésű, a figyelmet erősen vonzó, megragadó népmesékkel egész életükre eligazító gesztusokat, szavakat, mondatokat, fordulatokat csepegtetünk gyermekeink lelkébe: „Jó tett helyébe jót várj! Ezer szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál. Hét teljes évet kell szolgálnod ingyen, hogy elnyerhesd szíved választottjának kezét! Ásó, kapa és a nagyharang válasszon el minket egymástól!” A három testvér közül kettő rendszerint elbukik, de az irgalom, a segítőkészség hiánya, az önérdek dominanciája, gőgjük, gyengeségük, gyávaságuk láttán, azokból tanulva győzedelmeskedhet a legkisebb. A hármas útelágazás nehéz döntést jelent mindenki számára, az üveghegyek, a tengerek, a szakadékok leküzdéséhez a korábban önzetlenül megsegített állatok, táltosok, sárkányok, griffek vagy tündérek, boszorkányok hozzák el a biztos megoldást, a végső győzelmet. A mesék hőseit erősítő küzdelmek, kudarcok, áldozatok nélkül magunk sem érhetünk el maradandó sikereket.”
Ráadásul köztudottan a fejből mondott vagy felolvasott mese az az első „ábécéskönyv”, amelyből a gyermek akaratlanul is megtanul saját lelkében olvasni. Hiszen a mesék szimbólumai, a hősök gondolkodásmódja, tettei, magatartása, konfliktusai, megküzdő stratégiái öntudatlan azonosulási folyamatokat indítanak el a hallgatóban. Vagyis a szavak nyomán óhatatlanul kialakuló belső képek már főként a hallgató, olvasó gyermek szorongásairól, félelmeiről, tudatos, tudattalan vágyairól szólnak majd. Ezek a belső képek pedig megfoghatóvá, megnevezhetővé teszik az addig csak tudattalan feszültségeket hordozó szorongásokat, vágyakat, mozgató rugókat. Tehát a mese hatása a gyermeki lélekre szükségképpen jóval sokrétűbb, rejtettebb, hosszabb távú, mintsem azt annak első elolvasása, hallása után mi felnőttek gondolhatnánk.
Végső soron népmeséink indirekt módon adhatnak, kínálnak támaszt mind gyermekeink, unokáink, tanítványaink, mind a felnőtt társadalom tagjai számára saját életútjuk alakításához, legmélyebb gyökereink felismeréséhez, felfedezéséhez, valamint a megmaradásunk zálogát jelentő egyéni és/vagy nemzetstratégiánk megalkotásához. Van remény!
Csupán ezek a szerény célok vezérelnek mindünket, akik meséink világát másfél évtizede a betakarítás heteiben, hónapjaiban, a jövő iránti felelősséget átérezve, a gyermekek közelében élő felnőttek szíves figyelmébe ajánljuk. Hiszen közös feladatunk ennek a hatalmas népmesekincsnek az újraélesztése, terjesztése, közkincs-mivoltának tudatosítása, az eddigieknél szélesebb körű birtokba vétele, begyakorolt, naponkénti, természetes használata.
Ki hitte volna 3-4 évtizede, de akár még a 2004-es európai uniós csatlakozásunk idején is, hogy a 21. század második évtizedének derekától kontinensünk első számú politikai, gazdasági és kulturális dilemmája a nemzetek fennmaradásának elméleti és gyakorlati kérdése lesz, ez kerül majd a közéleti viták centrumába? Közép-Európa népei számára régi történeteket idéznek fel ezek a nagy gazdasági és közigazgatási összevonásokat, birodalmi centrumokat kijelölő, határokat és nyelveket megszüntető tervek, majd a várható intézkedések sora. 1100 éves történelmünk ilyen irányú gazdag példatárából elegendőnek tűnik csupán egy-egy tragikus dátum felidézése: 907 – pozsonyi csata vagy éppen 1956. Az Európai Uniónak örömmel lettünk és leszünk tagjai mindaddig, amíg azok maradhatunk, akik voltunk. Amíg nyelvünket, zenénket, hagyományaikat, irodalmunkat, történelmünket, ünnepeinket, szokásainkat, táncainkat, népdalainkat, népmeséinket, mondáinkat, nemzetmítoszunkat, továbbá a felekezeti eltérésektől független vallási kötődéseinket korlátozások nélkül, szabadon őrizhetjük, használhatjuk, mert nem engedjük a kollektív felejtés homályába hullani. (Nagy Attila PhD)
Forrás: http://www.hunra.hu/hirek/1731-felhivas-a-nepmese-napja-15-eves-megunneplesere
Pályázat fiatalok számára a nagykorúvá válás tapasztalatához kapcsolódó alkotások beküldésére
A 18 éves Pagony Könyvkiadó olyan fiatal írókat és költőket keres, akik a nagykorúvá váló kiadóval együtt nőttek fel. A pályázatra olyan, máshol még nem publikált verset, slamet vagy novellát várnak, ami a tágan értelmezett 18. évhez, a felnőtté válás tapasztalatához kapcsolódik.
A pályázaton minden, 16 és 30 év közötti pályázó egy-egy művel pályázhat, 15 000 karakternél (szóközökkel) nem nagyobb terjedelmű szöveggel. A pályamunkákat a tizennyolc@pagony.hu e-mail címre kell beküldeni, 2019. szeptember 15-ig.
Forrás: https://www.pagony.hu/tizennyolc
A Román Kulturális Alap (AFCN) pályázati kiírásai
2019. szeptember 1-én nyílik meg a Román Kulturális Alap (AFCN) idei második pályázati ciklusa, amely kulturális projektek finanszírozását teszi lehetővé. Irina Cios, az AFCN vezetője felhívta a figyelmet, hogy ebben a ciklusban hosszabb időtartamú (2020 és 2021 között lebonyolított) programokkal is lehet pályázni, illetve megnövelték a megpályázható keretösszegeket (a rendelkezésre álló teljes összeg 20 000 000 lej).
Forrás: https://www.afcn.ro/media/AFCN%20Informare%20de%20presa%2030%20august.pdf
A Székelyföld folyóirat újabb diákpályázata
„Félre, könyvek, doktrinák, / hív az édes dáridó! / Kivirult az ifjuság, / szüzi csokrát szedni jó, / vénhez illik a komolyság, / neki már csak az való!” (Középkori diákdal)
„És most beszél. Valamit beszél. A második mondatnál arra számít, hogy félbeszakítják – lopva néz a tanár felé. De az mozdulatlan arccal néz, se azt nem mondja, hogy jó, se azt, hogy rossz. Nem szól.” (Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem)
Tanár, diák, iskola, diákélet, sulis évek – mit jelentenek Nekem? Tanár úr, kérem!, vagy: Diák úr, kérem! Mit ad, mit adott nekem az iskola, mit hozok, mit viszek ebből magammal majd egy életen keresztül? Majd hogyan adom ezt tovább, illetve továbbadom-e? Mit adok tovább és mennyit? A viszonyaink egymáshoz, az iskola-diák, a tanár-diák kapcsolatok; szeretet, odaadás, tisztelet, függés, hiány, harag, bármi. Szabad vagyok-e, szárnyalhatok-e az iskolában? Vagy kötöttség, kötelesség csupán? Hogyan lehetek önmagam a suliban? Miben segít az iskola nekem? Miben akadályoz? Miben stimulál, miben serkent? Létezik-e vajon kultúra iskola, tanulás nélkül? Miért fontosak a jó tanárok? A példaképek? Szükség van-e rájuk? Fontosak-e vajon ma? Mivel tarisznyálnak fel egy életre minket az iskolában? Feltarisznyálnak-e? Tanár-diák kapcsolat, diák-diák (avagy a diáktársakkal, barátnőkkel, barátokkal való) viszony, mit kezdünk, kezdhetünk felgyorsult világunkban a valamikori tanár-diák-iskola örökséggel: csupa olyan kérdés, amely – főleg kamaszodó fiatalok esetében – újból és újból „megér egy misét”.
Arra kérünk tehát benneteket, mai középiskolásokat, hogy írjatok ezekről a kérdésekről: miért fontos nektek (ha fontos egyáltalán) az iskola, örömforrás-e, vagy inkább megoldandó, csak legyünk túl rajta probléma stb. Ami fontos, hogy mindenképp a Tietek legyen az élmény: versben, prózában, akár esszében. Verseket (maximum két-három verset, de 60 sornál nem többet) és prózai szövegeket (maximum 10 000 karakternyit) várunk tőletek, a mai 14–18 évesektől (IX–XII. osztályos diákoktól) a Székelyföld folyóirat postacímére (530 170 Csíkszereda, T. Vladimirescu u. 5. sz.), avagy a szekelyfold@hargitamegye.ro címre. A borítékra kérjük ráírni: Pályázat: DIÁK ÚR, KÉREM! Beküldési határidő: 2019. október 31.
A pályázat díjai: I. díj – 1000 lej, II. díj – 750 lej, III. díj – 500 lej. Eredményhirdetés 2019 decemberében. A díjazott művek közlési jogát a Székelyföld folyóirat fenntartja.
Forrás: https://www.eirodalom.ro/palyazatok/item/4345-a-szkelyfld-dikplyzata.html
Code Kids programozó gyermekklubok Hargita megyei nyári találkozói
2019. augusztus 7-én és 13-án került sor a Hargita megyei Code Kids programozó gyermekklubok nyári találkozóira. Augusztus 7-én Csíkkozmáson találkoztak a csíkszeredai, a csíkszentmártoni és a csíkkozmási gyermekek, augusztus 13-án Borszéken a csíkszeredai, csíkszentdomokosi és borszéki klubtagok. Játékos tanulás, szórakoztató vetélkedők, borvíztöltőde- és múzeumlátogatás képezte a vakációs program tartalmát. A résztvevők számára nem volt kétséges, hogy a papírrepülő készítése és a borvíz teljes mértékben automatizált palackozása ugyanúgy „lépéseken”, a lépések sorrendjén és a (gyártási) feltételek, követelmények maradéktalan teljesítésén, egyszóval algoritmusokon alapszik. Az algoritmusok pedig az eddigi programozói feladatok kiemelt témáját képezték. A Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásának köszönhető díjak is ezúttal a nyári kikapcsolódást szolgálták. Az elmúlt négy hónap folyamán elvégzett feladatok és a nyári vetélkedők jutalmaként sporteszközöket kaptak a gyermekek.
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a megye négy települése (Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Csíkszentdomokos, Borszék) idén csatlakozott a CODE KIDS (Copiii fac coding în bibliotecile publice) elnevezésű országos projekthez, amelynek lényege programozó gyermekklubok megalakítása és működtetése a könyvtárakban. A projekt időtartama két év (2019-2020), záróeseményként tudományos vásárt szerveznek, ahol a CODE KIDS-klubtagok és más, a téma iránt érdeklődő gyermekek saját munkáikat mutatják be. A projekt országos finanszírozója a Romanian-American Foundation, megyei szinten a programot Hargita Megye Tanácsa is támogatja, a Kájoni János Megyei Könyvtár által megvalósított Települési könyvtárfejlesző program keretében.
Forrás: Bedő Melinda programkoordinátor, Kájoni János Megyei Könyvtár
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/769/code-kids-hargita-megyeben
Községi könyvtár mint közösségi tér
A Hargita megyei Csíkszentsimon könyvtára tíz éven át üresen álló épületben nyílt meg 2018 nyarán. A létesítményben nem csak könyveket kölcsönözhetnek vagy olvashatnak a helyiek, változatos és vonzó tevékenységeivel igazi közösségi teret képez az intézmény. A vakáció ideje alatt is találkozási, nevelési helyszín a diákoknak. A könyvtár gazdag könyvállománnyal rendelkezik, új kortárs kiadványokkal is gyarapodott, adományok, projektek révén. Jánossy Tímea könyvtáros a Hargita Népe napilapnak arról számolt be, hogy számos rendezvényt szerveznek gyermekeknek, például hetente beszédfejlesztésre, meseolvasásra várják őket a könyvtárban. A felnőttek számára is nyitva áll, kéthetente a Női klub tagjai találkozóinak, előadásoknak ad otthont a könyvtár. A könyvtáros kiemelte, hogy a helybeli gyermekek a nyári vakációban akár szabad idejüket is feláldozzák, hogy a könyvtári tevékenységeken részt vehessenek.
Forrás: https://hargitanepe.eu/kozsegi-konyvtar-mint-kozossegi-ter/
A Teleki Téka a Vásárhelyi Forgatagon
A marosvásárhelyi Teleki Téka is jelen volt az idei Vásárhelyi Forgatagon, Olvasókuckója beköltözött a fák közé, feltöltődést nyújtva felnőttek és gyermekek számára, ha kissé elfáradtak a forgatag-pörgésben. 2019. augusztus 30-án Verne-projekt volt Brassai Eszterrel, 31-én könyves matatások Márton Krisztinával, és kettős gyermekkönyv-bemutatóra is sor került. Augusztus 29-én nyitotta kapuit a Teleki Tékában a Tékaforgatag, a könyvvásárt megnyitotta Vida Gábor író, a Látó főszerkesztője és Lázok Klára, a Teleki–Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa.
„Arról szól a jelenlétünk a Vásárhelyi Forgatagban, hogy ehhez a mindig pörgős, rendkívül izgalmas, fiatalos rendezvényhez adjuk hozzá a Teleki Téka komolyságát, de tegyük mindezt könnyedén, lazán, informálisan, úgy, hogy közben a tékát és ezzel együtt a könyv és az olvasás szeretetét is lopjuk be és tartsuk meg a vásárhelyiek szívében.” - mondta bevezetőjében Lázok Klára.
A kerekasztal-beszélgetések és tematikus séták mellett több könyvbemutatón, kiállításon, gyermekfoglalkozásokon, beszélgetéseken – például a Te még olvasol? Miért? Olvasásra nevelési gyakorlatok Marosvásárhelyen címűn – lehetett részt venni.
A Kovács Bányai Réka könyvtáros által vezetett könyvtári séta során a Teleki Téka rejtett zugaival, a nagyközönség által többnyire ritkán látogatható terekkel is megismerkedtek az érdeklődők. A Forgatag keretében immár hagyományos könyvtárlátogatás idén a hallássérült érdeklődők számára is lehetővé vált.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/koenyvek-tekas-forgataga
https://kronikaonline.ro/szines/a-patinas-teleki-teka-ritkan-lathato-tereit-is-bemutattak-a-vasarhelyi-forgatag-kereteben-tartott-vezetett-setan
Könyvtári programok a kézdivásárhelyi Őszi Sokadalomban
Az előző évekhez hasonlóan a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár is saját programokkal kapcsolódik be az idei városnapok, a 30. Őszi Sokadalom forgatagába.
A 2019. augusztus 29. és 31. közötti könyvtári rendezvények sorát Vántsa Judit főkönyvtáros nyitotta meg, aki a meseolvasás szövegértésre gyakorolt hatását mutatta be, ugyancsak ő tartott előadást a gyógyszirupok, tinktúrák, teák készítéséről. A felnőtteknek szóló előadások mellett természetesen a kisebbekre is gondoltak a szervezők: a gyermekfoglalkozások mellett a kicsik papírszínházi előadásokat tekinthettek meg, ezen kívül mindhárom napon könyvturkáló várta az érdeklődőket a könyvtár udvarán, valamint ingyenesen be is lehetett iratkozni az intézménybe.
Forrás: https://www.kezdi.info/news/konyvtari-programok-a-30-oszi-sokadalomban-2019/10002
A Romániai Könyvtáros Szövetség (ABR) tisztújító közgyűlése
2019. szeptember 5-én kerül sor a Romániai Könyvtári Szövetség (ABR) tisztújító közgyűlésére, a 2019 és 2023 közötti mandátumra beérkezett pályázatokat a szövetség honlapján lehet böngészni: http://abr.org.ro/candidaturi-abr/
A tisztújító közgyűlésen az elnöki, főtitkári, kincstárnoki, a 3 szakosztályi elnöki és a 8 szekcióelnöki pozícióra leadott jelölések elbírálása és szavazása történik meg.
Forrás: http://abr.org.ro/convocare-adunarea-generala-a-asociatiei-bibliotecarilor-din-romania-abr/
A Hargita megyei Csíkszentsimon könyvtára tíz éven át üresen álló épületben nyílt meg 2018 nyarán. A létesítményben nem csak könyveket kölcsönözhetnek vagy olvashatnak a helyiek, változatos és vonzó tevékenységeivel igazi közösségi teret képez az intézmény. A vakáció ideje alatt is találkozási, nevelési helyszín a diákoknak. A könyvtár gazdag könyvállománnyal rendelkezik, új kortárs kiadványokkal is gyarapodott, adományok, projektek révén. Jánossy Tímea könyvtáros a Hargita Népe napilapnak arról számolt be, hogy számos rendezvényt szerveznek gyermekeknek, például hetente beszédfejlesztésre, meseolvasásra várják őket a könyvtárban. A felnőttek számára is nyitva áll, kéthetente a Női klub tagjai találkozóinak, előadásoknak ad otthont a könyvtár. A könyvtáros kiemelte, hogy a helybeli gyermekek a nyári vakációban akár szabad idejüket is feláldozzák, hogy a könyvtári tevékenységeken részt vehessenek.
Forrás: https://hargitanepe.eu/kozsegi-konyvtar-mint-kozossegi-ter/
A Teleki Téka a Vásárhelyi Forgatagon
A marosvásárhelyi Teleki Téka is jelen volt az idei Vásárhelyi Forgatagon, Olvasókuckója beköltözött a fák közé, feltöltődést nyújtva felnőttek és gyermekek számára, ha kissé elfáradtak a forgatag-pörgésben. 2019. augusztus 30-án Verne-projekt volt Brassai Eszterrel, 31-én könyves matatások Márton Krisztinával, és kettős gyermekkönyv-bemutatóra is sor került. Augusztus 29-én nyitotta kapuit a Teleki Tékában a Tékaforgatag, a könyvvásárt megnyitotta Vida Gábor író, a Látó főszerkesztője és Lázok Klára, a Teleki–Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa.
„Arról szól a jelenlétünk a Vásárhelyi Forgatagban, hogy ehhez a mindig pörgős, rendkívül izgalmas, fiatalos rendezvényhez adjuk hozzá a Teleki Téka komolyságát, de tegyük mindezt könnyedén, lazán, informálisan, úgy, hogy közben a tékát és ezzel együtt a könyv és az olvasás szeretetét is lopjuk be és tartsuk meg a vásárhelyiek szívében.” - mondta bevezetőjében Lázok Klára.
A kerekasztal-beszélgetések és tematikus séták mellett több könyvbemutatón, kiállításon, gyermekfoglalkozásokon, beszélgetéseken – például a Te még olvasol? Miért? Olvasásra nevelési gyakorlatok Marosvásárhelyen címűn – lehetett részt venni.
A Kovács Bányai Réka könyvtáros által vezetett könyvtári séta során a Teleki Téka rejtett zugaival, a nagyközönség által többnyire ritkán látogatható terekkel is megismerkedtek az érdeklődők. A Forgatag keretében immár hagyományos könyvtárlátogatás idén a hallássérült érdeklődők számára is lehetővé vált.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/koenyvek-tekas-forgataga
https://kronikaonline.ro/szines/a-patinas-teleki-teka-ritkan-lathato-tereit-is-bemutattak-a-vasarhelyi-forgatag-kereteben-tartott-vezetett-setan
Könyvtári programok a kézdivásárhelyi Őszi Sokadalomban
Az előző évekhez hasonlóan a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár is saját programokkal kapcsolódik be az idei városnapok, a 30. Őszi Sokadalom forgatagába.
A 2019. augusztus 29. és 31. közötti könyvtári rendezvények sorát Vántsa Judit főkönyvtáros nyitotta meg, aki a meseolvasás szövegértésre gyakorolt hatását mutatta be, ugyancsak ő tartott előadást a gyógyszirupok, tinktúrák, teák készítéséről. A felnőtteknek szóló előadások mellett természetesen a kisebbekre is gondoltak a szervezők: a gyermekfoglalkozások mellett a kicsik papírszínházi előadásokat tekinthettek meg, ezen kívül mindhárom napon könyvturkáló várta az érdeklődőket a könyvtár udvarán, valamint ingyenesen be is lehetett iratkozni az intézménybe.
Forrás: https://www.kezdi.info/news/konyvtari-programok-a-30-oszi-sokadalomban-2019/10002
A Romániai Könyvtáros Szövetség (ABR) tisztújító közgyűlése
2019. szeptember 5-én kerül sor a Romániai Könyvtári Szövetség (ABR) tisztújító közgyűlésére, a 2019 és 2023 közötti mandátumra beérkezett pályázatokat a szövetség honlapján lehet böngészni: http://abr.org.ro/candidaturi-abr/
A tisztújító közgyűlésen az elnöki, főtitkári, kincstárnoki, a 3 szakosztályi elnöki és a 8 szekcióelnöki pozícióra leadott jelölések elbírálása és szavazása történik meg.
Forrás: http://abr.org.ro/convocare-adunarea-generala-a-asociatiei-bibliotecarilor-din-romania-abr/
Finnugor írók kongresszusa Kolozsváron
Első ízben szervezték Kolozsváron a Finnugor Írók Szövetségének kongresszusát, amelyet 1993 óta kétévenként tartanak olyan országok valamelyikében, ahol finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélnek.
A találkozók célja a finnugor népek irodalmi kapcsolatainak fenntartása és bővítése, valamint információ-, eszme- és tapasztalatcsere az irodalmi és társadalmi élet történéseiről.
„Európa több sarkából és az Ural hegységen túlról is érkeztek résztvevők, a hagyományosan finnugor országokon – Magyarország, Észtország, Finnország és az Orosz Föderáció egyes tartományai, mint például Udmurtia – kívül voltak Csehországból, Franciaországból, Németországból is. Utóbbiak többnyire tudományosan közelítenek a finnugor kérdésekhez, nem anyanyelvi beszélőként” – mondta a főszervező, Varga P. Ildikó, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Oroszország Uralon inneni és túli részéből is érkeztek résztvevők, a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszk városból is: itt élnek a magyarok legközelebbi nyelvrokonai, a hanti (vagy az oroszoktól kapott néven: osztják) és manysi (régebbi nevén: vogul) népcsoport. Jöttek nyelvrokonok Udmurtiából, a Mari Köztársaságból – itt élnek a cseremiszek, akik a finnugor nyelvcsalád finn ágához tartoznak.
Ezeknek a találkozóknak az is a lényege, hogy a nyelvrokonok egymás irodalmát fordítsák. „Mindig a nagy nyelvek irodalmairól beszélünk, az angol, francia, német irodalom fordításáról, és a finnugor közösségben is általában csak a nagy nyelvek, vagyis a finn, észt és magyar irodalom viszonylatában szokás fordítani. Holott a kis népek számára fontos, hogy megmutassák irodalmukat, legalább nyelvrokonaiknak” – összegzett a kongresszus főszervezője.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/tavoli-megis-kozeli-nyelvrokonok-kolozsvaron-az-uralon-tulrol-is-jottek-vendegek-a-finnugor-irok-szovetsegenek-kongresszusara
Megfejtik az 1497-es csíkszeredai Biblia titkátMegkezdte a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között júniusban talált 1497-es Szentírás restaurálását a gyulafehérvári főegyházmegye csíkszeredai levéltára. Az ősnyomtatvány ritkaságszámba megy, Romániában ez az egyedüli példány belőle, ráadásul a borítójában található nyomtatványtöredékek révén a vártnál is értékesebb lehet.
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár restauráló műhelyében már hozzáfogtak a több száz éves könyv restaurálásához, amit digitalizáció előzött meg. A kötet elérhető a gyfl.ro oldalról. Az ősnyomtatványon látszik, hogy már átesett egyfajta javításon, ragasztások vannak rajta, feltételezik, hogy ezt beköttetésekor végezték el rajta. „Restauráláskor egyebek közt szétbontjuk a borítóját, a kötéstáblában ugyanis korábbi nyomtatványtöredékek vannak. Előfordult már, hogy a kötésből előkerülő töredékek értékesebbeknek bizonyultak, mint maga a könyv, amit bekötöttek” – jegyezte meg Bernád Rita Magdolna, a gyulafehérvári főegyházmegye levéltárosa.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/ertekes-lapokat-es-titkokat-rejthet-az-1497-es-biblia
Első ízben szervezték Kolozsváron a Finnugor Írók Szövetségének kongresszusát, amelyet 1993 óta kétévenként tartanak olyan országok valamelyikében, ahol finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélnek.
A találkozók célja a finnugor népek irodalmi kapcsolatainak fenntartása és bővítése, valamint információ-, eszme- és tapasztalatcsere az irodalmi és társadalmi élet történéseiről.
„Európa több sarkából és az Ural hegységen túlról is érkeztek résztvevők, a hagyományosan finnugor országokon – Magyarország, Észtország, Finnország és az Orosz Föderáció egyes tartományai, mint például Udmurtia – kívül voltak Csehországból, Franciaországból, Németországból is. Utóbbiak többnyire tudományosan közelítenek a finnugor kérdésekhez, nem anyanyelvi beszélőként” – mondta a főszervező, Varga P. Ildikó, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Oroszország Uralon inneni és túli részéből is érkeztek résztvevők, a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszk városból is: itt élnek a magyarok legközelebbi nyelvrokonai, a hanti (vagy az oroszoktól kapott néven: osztják) és manysi (régebbi nevén: vogul) népcsoport. Jöttek nyelvrokonok Udmurtiából, a Mari Köztársaságból – itt élnek a cseremiszek, akik a finnugor nyelvcsalád finn ágához tartoznak.
Ezeknek a találkozóknak az is a lényege, hogy a nyelvrokonok egymás irodalmát fordítsák. „Mindig a nagy nyelvek irodalmairól beszélünk, az angol, francia, német irodalom fordításáról, és a finnugor közösségben is általában csak a nagy nyelvek, vagyis a finn, észt és magyar irodalom viszonylatában szokás fordítani. Holott a kis népek számára fontos, hogy megmutassák irodalmukat, legalább nyelvrokonaiknak” – összegzett a kongresszus főszervezője.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/tavoli-megis-kozeli-nyelvrokonok-kolozsvaron-az-uralon-tulrol-is-jottek-vendegek-a-finnugor-irok-szovetsegenek-kongresszusara
Megfejtik az 1497-es csíkszeredai Biblia titkátMegkezdte a csíkszentgyörgyi plébánia könyvei között júniusban talált 1497-es Szentírás restaurálását a gyulafehérvári főegyházmegye csíkszeredai levéltára. Az ősnyomtatvány ritkaságszámba megy, Romániában ez az egyedüli példány belőle, ráadásul a borítójában található nyomtatványtöredékek révén a vártnál is értékesebb lehet.
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár restauráló műhelyében már hozzáfogtak a több száz éves könyv restaurálásához, amit digitalizáció előzött meg. A kötet elérhető a gyfl.ro oldalról. Az ősnyomtatványon látszik, hogy már átesett egyfajta javításon, ragasztások vannak rajta, feltételezik, hogy ezt beköttetésekor végezték el rajta. „Restauráláskor egyebek közt szétbontjuk a borítóját, a kötéstáblában ugyanis korábbi nyomtatványtöredékek vannak. Előfordult már, hogy a kötésből előkerülő töredékek értékesebbeknek bizonyultak, mint maga a könyv, amit bekötöttek” – jegyezte meg Bernád Rita Magdolna, a gyulafehérvári főegyházmegye levéltárosa.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/ertekes-lapokat-es-titkokat-rejthet-az-1497-es-biblia
Kitüntetések a magyar államalapítás ünnepe alkalmából
A magyar államalapítás ünnepe, augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára 2019. augusztus 16-án Budapesten, a Pesti Vigadóban.
Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át: Dr. GAZDA ISTVÁN tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti Intézet ügyvezető igazgatója.
Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült: POPRÁDY GÉZA, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott főigazgatója
További kitüntetések:
Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült: FODOR ISTVÁN FERENC nyugalmazott könyvtáros, helytörténész, KÖKÉNY GÁBOR, a Jászapáti Városi Könyvtár és Művelődési Központ nyugalmazott vezetője, SEBESTYÉNNÉ HORVÁTH MARGIT, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese.
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapta: GUTAI ISTVÁN író, szociográfus, helytörténet-kutató, a paksi Pákolitz István Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója és DEMETER LAJOS, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott helytörténész könyvtárosa.
Könyvtári szakterületen hosszabb időn át végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Szinnyei József-díjban részesült: PAPPNÉ BEKE JUDIT, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár igazgatója, RÁCZ ÁGNES, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményszervezési igazgatója, RAKONCZÁS SZILVIA, a Békés Megyei Könyvtár könyvtárosa, igazgatója, SZAKMÁRI KLÁRA Budapest XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium nyugalmazott könyvtáros tanára.
Forrás: https://mke.info.hu/blog/2019/08/allami-kituntetesek-nemzeti-unnepunk-alkalmabol/
https://ki.oszk.hu/hir/konyvtari-intezet/kituntetesek-augusztus-20-alkalmabol-4
Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyveit feldolgozó könyvet mutattak be
A Nagy Zoltán Mihály és Denisa Bodeanu által jegyzett, (Le)hallgatásra ítélve című könyv a két történész-kutató tanulmánya mellett a püspök dolgozószobája lehallgatása jegyzőkönyveinek a válogatását tartalmazza az 1957–1960 időszakból.
Amint a 2019. augusztus 22-i kolozsvári könyvbemutatón Bánkuti Gábor, a Pécsi Tudományegyetem docense felidézte: Márton Áron 1955-ben szabadult a börtönből, és 1957 júniusától rendelték el számára a kényszerlakhelyet. Ekkortól hallgatta le a Securitate a beszélgetéseit. A róla készített titkosszolgálati anyag 80 ezer oldalt tesz ki, részletes és hiteles képet rajzol a püspök alakjáról, a püspökségi döntéshozatalról.
Nagy Mihály Zoltán elmondta: a jegyzőkönyvek azt mutatják meg, hogy mit jelentett „pengeélen táncolni” egy roppant nehéz történelmi korban. A történész szerint az óriási mennyiségű anyag feldolgozása „folyamatos lelkigyakorlat” volt számára.
A történész elmondta: terveik szerint még két könyv készül a püspök lehallgatási jegyzőkönyveiből.
Forrás: http://www.erdon.ro/marton-aron-erdelyi-puspok-lehallgatasi-jegyzokonyveit-feldolgozo-konyvet-mutattak-be-kolozsvaron/4235812
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
A magyar államalapítás ünnepe, augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára 2019. augusztus 16-án Budapesten, a Pesti Vigadóban.
Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át: Dr. GAZDA ISTVÁN tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti Intézet ügyvezető igazgatója.
Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült: POPRÁDY GÉZA, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott főigazgatója
További kitüntetések:
Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült: FODOR ISTVÁN FERENC nyugalmazott könyvtáros, helytörténész, KÖKÉNY GÁBOR, a Jászapáti Városi Könyvtár és Művelődési Központ nyugalmazott vezetője, SEBESTYÉNNÉ HORVÁTH MARGIT, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese.
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapta: GUTAI ISTVÁN író, szociográfus, helytörténet-kutató, a paksi Pákolitz István Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója és DEMETER LAJOS, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott helytörténész könyvtárosa.
Könyvtári szakterületen hosszabb időn át végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Szinnyei József-díjban részesült: PAPPNÉ BEKE JUDIT, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár igazgatója, RÁCZ ÁGNES, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményszervezési igazgatója, RAKONCZÁS SZILVIA, a Békés Megyei Könyvtár könyvtárosa, igazgatója, SZAKMÁRI KLÁRA Budapest XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium nyugalmazott könyvtáros tanára.
Forrás: https://mke.info.hu/blog/2019/08/allami-kituntetesek-nemzeti-unnepunk-alkalmabol/
https://ki.oszk.hu/hir/konyvtari-intezet/kituntetesek-augusztus-20-alkalmabol-4
Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyveit feldolgozó könyvet mutattak be
A Nagy Zoltán Mihály és Denisa Bodeanu által jegyzett, (Le)hallgatásra ítélve című könyv a két történész-kutató tanulmánya mellett a püspök dolgozószobája lehallgatása jegyzőkönyveinek a válogatását tartalmazza az 1957–1960 időszakból.
Amint a 2019. augusztus 22-i kolozsvári könyvbemutatón Bánkuti Gábor, a Pécsi Tudományegyetem docense felidézte: Márton Áron 1955-ben szabadult a börtönből, és 1957 júniusától rendelték el számára a kényszerlakhelyet. Ekkortól hallgatta le a Securitate a beszélgetéseit. A róla készített titkosszolgálati anyag 80 ezer oldalt tesz ki, részletes és hiteles képet rajzol a püspök alakjáról, a püspökségi döntéshozatalról.
Nagy Mihály Zoltán elmondta: a jegyzőkönyvek azt mutatják meg, hogy mit jelentett „pengeélen táncolni” egy roppant nehéz történelmi korban. A történész szerint az óriási mennyiségű anyag feldolgozása „folyamatos lelkigyakorlat” volt számára.
A történész elmondta: terveik szerint még két könyv készül a püspök lehallgatási jegyzőkönyveiből.
Forrás: http://www.erdon.ro/marton-aron-erdelyi-puspok-lehallgatasi-jegyzokonyveit-feldolgozo-konyvet-mutattak-be-kolozsvaron/4235812
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése