Eredményhirdetés a Petőfi-vetélkedőn
A csernátoni Haszmann Pál Múzeummal közösen, idén február végén a Bod Péter Megyei Könyvtár által meghirdetett, Az ismeretlen ismerős: Petőfi Sándor című, kétfordulós online vetélkedő lezárult. A versenyre 42 háromszéki 5–8. osztályos csapat jelentkezett, a megye tizenhárom településének (Árkos, Bölön, Csernáton, Gelence, Kézdialmás, Kézdivásárhely, Málnás, Nagyajta, Nagyborosnyó, Sepsibükszád, Sepsiszentgyörgy, Uzon, Zágon) tizenhat iskolájából.
A zsűri tagjai Sánta Zsófia könyvtáros, a társszervező könyvtár munkatársa, Dimény H. Árpád költő, vezető szerkesztő (Székely Hírmondó) és Gombos Péter egyetemi tanár, a Magyar Olvasástársaság alelnöke voltak.
A zsűri értékelése alapján az első két helyezett csapat a Három Hüvelyk Piciny (113 pont) és a Petőfi Hírnökei (113 pont), így ők vehetnek részt július 17. és 21. között a magyarországi jutalomkiránduláson Petőfi Sándor szülőföldjén, Kovászna Megye Tanácsa és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jóvoltából.
A pontszámok szerinti első hat csapat – Három Hüvelyk Piciny, Petőfi Hírnökei, Lehetetlenek, Keresgélők, Szemügések és Álom – jutalma a részvétel a két szervező intézmény július 3. és 6. közötti, csernátoni olvasó- és kézműves táborában.
Mindegyik csapat, amely teljesítette a két fordulót, részvételi oklevelet kap, illetve az első 12 csapat jutalomkönyvben is részesül. Az okleveleket és a jutalomkönyveket egy későbbi időpontban juttatják el a nyerteseknek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kmkt.ro/
Nyugdíjba vonult Szabó Emese
Szabó Emese könyvtáros kollégánkat köszöntöttük nyugdíjba vonulása alkalmából. Céltudatossága, kitartása, könyvek iránti szeretete és segítőkészsége, amellyel a kölcsönző, majd a feldolgozó részleg munkatársaként tevékenykedett, a csapatunk megbecsült tagjává tette őt az elmúlt közel négy évtized során. Köszönetet mondunk neki, és erőt, egészséget, számos aktív, örömteli évet kívánunk!
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Fűrészelt anyanyelv – bemutatták Kisné Portik Irén néprajzkutató monográfiáját
A XIX. Hargitai Megyenapok rendezvényeinek sorában, 2023. május 24-én mutatták be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban Kisné Portik Irén néprajzkutató és Kis Koppány Fűrészelt anyanyelv című összefoglaló monográfiáját. Erdély 1080 településének deszkába fűrészelt jelképtárát dolgozza fel a gazdag, három nyelven adatolt néprajzi munka, amely negyvenkét év gyűjtő- és feldolgozó munkájának eredményeként jelent meg. A kiadványban 4500 deszkamintát gyűjtött össze Erdély különböző néprajzi tájegységeiről Kisné Portik Irén, a feltérképezett helyek több mint fele ma már nincs meg. A találkozón Böjte Andrea-Mária beszélgetett a néprajzkutatóval és a kiadvány szerkesztőjével. Kisné Portik Irén a találkozón beszélt a gyűjtőmunka műhelytitkairól is. ‘Fogarasföldtől Máramarosig, Hunyad megyétől Barcaságig, Gyimesektől Kalotaszegig mindenütt ugyanazokat a jelképeket láttam – a felkelő, delelő, lenyugvó és alvó nap, a lélekmadár és napmadár mindenütt ugyanazt mondja el. A deszkamintákból kiderül fűrészelt anyanyelvünk gazdagsága’ – fejtette ki a találkozón a néprajzkutató. A kiadványt Parajdon is bemutatták május 25-én. A szerző elmondta, Sóvidék fűrészelt anyanyelvi gazdagsága csodálatos, Parajdot Erdély tulipánkertjének nevezte, ugyanis ezen a településen több mint hatvanféle tulipánmintát gyűjtött.
Megnyílt a Fotósnégyes Alkotócsoport kiállítása a könyvtárban
Népes közönség jelenlétében nyílt meg a XIX. Hargitai Megyenapok keretében, 2023. május 23-án a Fotósnégyes Alkotócsoport kiállítása a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A csoport tagjai, Pataki Hajnal, Borviz Attila, Csóti Béla és Darvas Rezső Csíkszeredában élő és alkotó fotóművészek, a Prisma Fotóklub tagjai, akik szabadidős foglalkozásként fotóznak, és ez a második közös tárlatuk. "Ez alkalommal a megye legszebb tájait, védett virágait, az itt élő emberek által őrzött és ápolt hagyományokat, kézműves mesterségeket, emlékezetesebb eseményeket kapták lencsevégre, kötötték csokorba és mutatják be a közönségnek." – méltatta a kiállítást a Prisma Fotóklub vezetője, Péter Izabella. A munkák még hosszú ideig megtekinthetők a könyvtár kiállítótermében, naponta 8 és 18 óra között.
Újdonságok a Teleki Tékában: digitalizálás és Bolyai-év
A marosvásárhelyi Teleki Téka idei újdonságairól beszélt Lázok Klára igazgató, a Népújság riporterének kérdéseire válaszolva:
"– A Bolyai-év kapcsán tett apró lépéseinket nevezném újdonságnak, amelyek a Téka árnyékában bizony elhanyagolt Bolyai-múzeum előtérbe hozatalát szolgálják. 2023 Bolyai-évfordulós év, 200 éve írta meg Bolyai János a híres Temesvári levelet édesapjának, amelyben hírt adott a „paralellák rejtélyének” megoldásáról. Ennek az évfordulónak a kapcsán kezdtük el a közösségi média és a helyi látogatókat érintő fokozatos fejlesztések szintjén a Bolyai-múzeum izgalmasabbá varázsolását. Aki követi Facebook-oldalunkat, havonta talál ott Bolyai János munkásságával kapcsolatos, eddig nem ismert, tudományos, de ismeretterjesztő szempontból is érdekes részleteket."– mondta el Lázok Klára.
’Ugyanakkor egy új, kísérleti projektet indítottunk a Sapientia egyetemmel közösen a múzeum fejlesztését illetően: a diákokat bevonva, az egyetem szakembereinek vezetésével próbálunk kifejleszteni egy olyan applikációt, amely a virtuális realitás eszközeit felhasználva közelebb visz a két Bolyai zseniális gondolatainak megértéséhez. (...) Ennek első meglepetéseredményét láthatják majd a marosvásárhelyiek, ha ellátogatnak a Teleki Tékába a Múzeumok éjszakáján."
Lázok Klára kiemelte, a 2023-as évben a nagyközönségnek szóló következő nagy esemény a Múzeumok éjszakája, amelyre több rendezvénnyel is készültek: kurátori vezetéssel a tavaly nyitott Teleki Sámuel-emlékkiállításon, gyerekprogramokkal, fotózkodósarokkal, meglepetéssel a Bolyai-múzeumban.
Időről időre könyvbemutatóknak, kisebb tudományos előadásoknak is helyet adnak az év folyamán. Május elején a Magyarországon futó Teleki-kutatások néhány kutatója, a Ráday-könyvtár munkatársai tartottak kutatási beszámolót a könyvtár olvasótermében. Ugyanakkor a Forgatagon ismét a Teleki Téka rendezi a könyvekkel kapcsolatos programokat, könyvvásárral, könyvbemutatókkal, különböző vásárhelyi könyvklubok kibeszélős programjaival, könyves gyerekfoglalkozásokkal.
"Emellett az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet próbáltunk fordítani arra, hogy ne csak tudásőrző és közvetítő intézmény legyünk, hanem tudástermelő is. A tavalyi Teleki Sámuel-emlékkonferencián a szakma, de a helyiek is láthatták, hogy ebben az intézményben az olvasók, kutatók és turisták igényes kiszolgálása mellett saját belső kutatások is folynak. Januárban mutattuk be a Teleki Téka Alapítvány kiadásában azt – a könyvesszakma számára nagyon fontos – katalógust, amelyben Kovács Bányai Réka az egykor a tékába került mikházi és szárhegyi ferences könyvtárak köteteit dolgozta fel. Szerkesztés alatt van a tavalyi Teleki-konferencia előadásainak kötete is, amelyben többek között munkatársaink: Karácsony Szidónia, Kovács Bányai Réka, Kimpián Annamára és Lázok Klára kutatásainak egy-egy részeredményét olvashatják. Erre a kutatási vonalra szeretnénk a továbbiakban is ráerősíteni, és az elkövetkező években fokozatosan a szakma elé tárni eredményeinket." – mondta el Lázok Klára.
"Kulcsszónak számít az idén is a Teleki Téka életében a digitalizálás. Az elmúlt évben elkezdtünk egy hatalmas jelentőségű projektet, az első világháború alatt Budapestre kimenekített Teleki nemzetségi levéltár Teleki Sámuelre és családjára vonatkozó részének virtuális hazahozatalát. Ez kétéves munka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával a Magyar Nemzeti Levéltár több mint öt iratfolyóméternyi anyagot digitalizál 2023 végére. Az anyag eddig elkészült része már hozzáférhető az intézmény honlapján: http://www.telekiteka.ro/mnl-
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/
Biblioterápiás olvasókör
2023. május 2-án, valamint 4-én a Könyvkuckózóknak tartott Vántsa Judit biblioterápiás foglalkozást a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban. A még név nélküli csoportban első alkalommal Slawomir Mrozek Az őrangyal című elbeszélése kapcsán folyt a beszélgetés. A Könyvkuckózók csoportban Háy János A néni, aki a színház közelében lakott című elbeszélése került feldolgozásra.
Forrás: Vántsa Judit könyvtárvezető
Szakmai képzés az olvasás erősítéséért
Olvasásfejlesztés, olvasásösztönzés – bevált módszerek, ötletek, gyakorlatok címmel szervezett képzést pedagógusoknak és könyvtárosoknak 2023. május 19-20-án a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Csíkszeredában. A kétnapos tréninget magyarországi előadók, Péterfi Rita olvasásszociológus, könyvtáros, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója, valamint Goda Beatrix, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum könyvtárosa tartották. A program célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék az olvasóvá nevelés és az olvasásfejlesztés magyarországi és nemzetközi módszereit, illetve legújabb trendjeit. A nagyon hasznos és hangulatos képzés alatt megismertük az olvasási szokások kialakulásának társadalmi és gazdasági hátterét, illetve az egyes életkorokra jellemző olvasási szokásokat. Betekintést kaptunk azokba a gyermek- és ifjúsági művekbe, amelyek segítik az olvasóvá nevelés és az olvasásfejlesztés folyamatát a különböző életkorokban és fejlettségi szinteken. Érdekes színfoltja volt a képzésnek a szöveg nélküli képkönyvek (silent book-ok) bemutatása és gyakorlati alkalmazásuk megbeszélése. A képzésről a résztvevők oklevelet kaptak.
Forrás: Vántsa Judit könyvtárvezető
Évfordulós és tematikus könyvkiállítások
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2023. május folyamán hat könyvkiállításra került sor. Tematikus könyvajánló kiállítást rendeztek a madarak és fák napja és a család nemzetközi napja alkalmából. Évfordulós kiállítások voltak a következők: Lázár Ervin (1936. 05. 05. – 2006. 12. 22.) születésének 87. évfordulója, Lucian Blaga (1895. 05. 09. – 1961. 05. 06.) születésének 128. évfordulója, Páskándi Géza (1933. 05. 18. – 1995. 05. 19.) születésének 90. évfordulója, illetve Tudor Arghezi (1880. 05. 21. – 1967. 07. 14.) születésének 149. évfordulója tiszteletére.
Forrás: Kovács Izabella-Andrea könyvtáros
Felkerült az UNESCO világemlékezet-listájára a gyulafehérvári Batthyáneum kincse
Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött Codex Aureus – jelentette be 2023. május 18-án a Román Nemzeti Könyvtár.
A bukaresti intézmény közösségi oldalán posztolt bejegyzésében számolt be a nagy horderejű döntésről. "Nagyon boldogok vagyunk, hogy közölhetjük, miszerint ma, május 18-án a Romániában található legismertebb és legfontosabb középkori kézirat, a gyulafehérvári kirendeltségünkben, a Batthyáneum könyvtárban található Codex aureust felvették az UNESCO világörökségi listájára. A kézirat A világ emlékezete program részévé vált’ – olvasható a könyvtár közleményében.
A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írott Codex aureus a Batthyáneum egyik legnagyobb értékű kincse. Neve a tinta színe után Arany Kódex, amely a 800-as években íródott. Vásárlás útján Migazzi Kristóf Antal bécsi hercegérsekhez került a kódex részlete, amely a harmincéves háborúban kifosztott Heidelberg melletti Lorsch kolostorából hadizsákmányként érkezett Bécsbe. Tőle jutott 1782-ben Batthyány Ignác erdélyi püspök gyulafehérvári könyvtárába, amelynek egyik legértékesebb kincsévé vált.
A nagyon értékes karoling evangeliárum (többnyire díszes kivitelű könyv, amely a misén felolvasásra kerülő evangeliumi szövegeket tartalmazza) a középkori könyvfestészet remeke.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. 1998-ban a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról (a határozatot 2002-ben a parlament törvényerőre emelte), ezt azonban a mai napig nem hajtották végre.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/
Ha május közepe, akkor Csíkszeredai Könyvvásár – idén is
Köszönöm! – kiabálta teli torokból a gyerekközönség a Csíkszeredai Könyvvásár nekik szóló megnyitóján 2023. május 11-én délelőtt, megköszönve a könyvvásárt az azt megálmodóknak, megszervezőknek és felépítőknek, íróknak, kiadóknak. A gyerekeket Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere, Zalán Tibor Babérkoszorú-díjas író és Huzella Péter Kossuth-díjas zenész köszöntötte.
Nyolcadik alkalommal tartották meg a Csíkszeredai Könyvvásárt az Erőss Zsolt Arénában, amely a gyerekek számára 11-én délelőtt nyitotta meg kapuit. Május 11. és 14. között számos programmal, kicsiknek és nagyoknak szóló beszélgetésekkel, koncertekkel, előadásokkal, könyvbemutatókkal készültek a kiadók és szervezők.
„A könyvnek illata van. Minden könyvnek más illata van. És ha elolvassátok azt a könyvet, egészen más illata van tőletek, hogy ti elolvastátok. A könyvben vannak színek, mert vannak gyönyörű rajzok a gyerekkönyvekben. De más színek lesznek benne, amikor ti hozzáadjátok a fantáziátokat. A könyvben hangok is vannak. Más hangja van a rókának, más hangja a malacnak, más Piroskának és más a farkasnak. De ti ezt halljátok és a ti hangotokat is halljátok, amikor olvassátok a meséket” – mutatott rá Zalán Tibor író a szándékosan rövidre fogott megnyitón.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/
Az idei rendezvény középpontjában a legfiatalabbak, a gyerekek álltak, ám a felnőtt könyvbarátok is számos tartalmas program közül válogathattak a május 14-én, vasárnap zárult eseményen.
Forrás és a Maszol.ro portál hangulatos-tartalmas fotóriportja itt: https://maszol.ro/fotoriport/
SepsiBook2: kilencven programot kínált a sepsiszentgyörgyi könyvvásár
Neves meghívottakkal és színes programkínálattal készült Sepsiszentgyörgy az idén második alkalommal megszervezett SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra. A SepsiBook2-n 2023. május 25. és 28. között 30 hazai és magyarországi kiadó mutatkozott be, illetve négy nap alatt több mint kilencven irodalmi, könyves, zenés programnak és kiállításnak adott otthont a Sepsi Aréna.
A könyvvásár és irodalmi fesztivál programjaira a belépés ingyenes volt, a szervezők pedig autóbuszjáratokat is biztosítottak Sepsiszentgyörgy és a város szélén lévő Sepsi Aréna között. Az arénában három helyszínen, a Porondon, a Köröndön és a Konferenciateremben zajlottak a beszélgetések, míg a tinédzsereket a Grundon várták, illetve a gyerekeknek szóló foglalkozásokat a játSZÓtéren tartották.
Az ifjakra hangolták az idei kínálatot
Az idei SepsiBook nyitónapján, május 25-én kezdődtek a gyerek- és ifjúsági programok, a rendhagyó irodalomórák, a könyves foglalkozások, amelyek során Kertész Erzsivel, Szabó Imola Juliannával, László Noémivel, Harcos Bálinttal találkozhattak, de Varró Dániel költő és Molnár György gitáros is tartott verskoncertet a kicsiknek. Első nap került sor a Könyvcsatára, a sepsiszentgyörgyi diákcsapatok irodalmi vetélkedőjére is, és bemutatkozott a gyermekkönyveket megjelentető budapesti Cerkabella Könyvkiadó.
17 órakor tartották a SepsiBook hivatalos megnyitóját, majd egymást követő programpontként nyílott meg Szabó Imola Julianna kollázskiállítása Így él Petőfi! címmel, majd Karda Zenkő illusztrációs kiállítása Képmesék címmel.
Az első nap a Költőtükör: Ki vagy (nekem), Petőfi Sándor? című beszélgetéssel folytatódott, Kemény István, László Noémi és Markó Béla részvételével, illetve ezt követte Botházi Mária Fűnyíró a Tündérkertben című könyvének bemutatója, majd Sega román író közönségtalálkozója. Csütörtök este mutatta be az Osonó Színházműhely József Attila írásaiból építkező színházi kísérletét, majd megnyitották a bukaresti Odeon Színház díszletfotóiból készült kiállítást. Az estet Varró Dániel költő és Molnár György gitáros felnőtteknek szóló, Szívdesszert című verskoncertje zárta.
Kreatív írásműhely, bemutatók és portrébeszélgetések
Május 26-án, pénteken 10 órától a Könyvkelengye program keretében Harcos Bálint könyvbemutatóján vehettek részt a sepsiszentgyörgyi első osztályos gyerekek, majd Csörgei Andreával, Kertész Erzsivel, Radu Țuculescuval, Gál Andreával, László Noémivel, Dóka Péterrel, Szirmay Ágnessel, Kiss Noémivel, Szabó Imola Juliannával, Szántai Jánossal, Szabó Róbert Csabával találkozhattak a különböző korú diákok.
Pénteken délután három műhelyfoglalkozás is zajlott, a kreatív írás iránt érdeklődő középiskolásokat Molnár Krisztina Rita, a pedagógusokat Csörgei Andrea várta a Hamupogácsa. Mesekönyv az érzelmekről című kötete kapcsán, míg a Grundon a Föld Szint Nyitott Műhely Illusztra workshopján lehetett részt venni.
Pénteken 18 órakor portrébeszélgetésre került sor Bogdan Suceavă íróval, matematikussal, ezt követően a Petőfi Kulturális Ügynökség programjaként aparegényeivel mutatkozott be Száraz Miklós György, Luzsica István moderálásával. A pénteki nap Kiss Noémi felnőtteknek szóló novelláskötete bemutatójával folytatódott, majd ezt követően portrébeszélgetés kezdődött Parti Nagy Lajos költővel, íróval. Az estét Kollár-Klemencz László Öreg Banda című, zenés könyvbemutatója zárta.
Koncertekkel is megszínezték a programot
Május 27-én kétszer is, 11 és 15 órakor lehetett találkozni Berg Judittal, a Rumini-könyvek és a Lengemesék írójával, akivel dedikáltatni is lehetett. Ezen a napon a legkisebbeket Molnár Krisztina Rita, Harcos Bálint, Dóka Péter is várta.
Szombaton 16 órától Üdvözlőlevél címmel zajlott portrébeszélgetés Kemény István költővel, íróval, akit Vincze Bence kérdezett, majd Horațiu Mălăele színművész mutatkozott be íróként a SepsiBook közönsége előtt. Ezt követően kettős könyvbemutatóra került sor Kali Ágnes és Lövétei Lázár László költőkkel. 19 órától mutatták be Visky András Kitelepítés című regényét, a napot a Țapinarii együttes alternatív folkkoncertje zárta.
Irodalom és gasztronómia találkozása
Május 28-án 10 órától kóstolóval egybekötött könyvbemutatón ismertették a Ferencesek főztje című szakácskönyvet, majd Tompa Gábor rendező interjúkötetét mutatták be. Ezt követte 13 órától Karácsonyi Zsolt költő frissen megjelent első regénye, a Belső tízezer című kötet bemutatója.
A Sepsi Arénában zajló programokat vasárnap 15 órától a Magashegyi Underground koncertje zárta, azonban 18 órától koncertszínházra is várták az érdeklődőket a Tamási Áron Színházba, a produkció címe Nem akarok – Nemes Nagy Ágnes 100 volt. Közreműködtek: Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori, Juhász Anna és Tempfli Erik.
Mindezek mellett a Köröndön, a konferenciateremben és a standoknál is folyamatosan zajlottak a találkozások, könyvbemutatók, dedikálások. A Grundon a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében szószövő(de), olvasmányajánló könyvlabor, versidéző interaktív játék zajlott. A játSZÓtéren kézműves foglalkozásokra várták a legkisebbeket, és gyermekfelügyeletet is biztosítottak.
A SepsiBook második kiadását Sepsiszentgyörgy önkormányzata, Kovászna Megye Tanácsa, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület szervezte.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/
A Márton Áron Főgimnázium történetéről
Borbé Levente, a neves csíkszeredai tanintézmény könyvtárosa 2023. május 25-én a Márton Áron Főgimnázium Iskola másként programja keretében tartott három iskolatörténeti előadást.
Bevezetőként Reményik Sándor Templom és iskola című verséből olvasott fel részleteket. Ezt követően az iskolatörténet bemutatása a ferencesek XV. századi csíksomlyói letelepedésével kezdődött. Szó esett az iskola XVII. századi alapításának évéről, a tatárdúlásról, az iskola és a szeminárium újjátételéről. Külön kiemelte Kájoni János csíksomlyói nyomdász szerepét. Beszámolt az 1764-es Madéfalvi veszedelemről, majd kitért az 1848-1849-es szabadságharcra és annak következményeire a gimnázium tanárai és diákjai vonatkozásában. Megemlítette a tantárgyak magyar nyelvű tanításának újbóli engedélyezését, beszélt az 1890-es esztendőről, amikor a gimnázium bútorzatának nagy részét újra cserélték. Fontosnak tartotta beszélni a gimnázium 1911-es Csíkszeredába költöztetéséről, az első világháborús eseményekről és az impériumváltásról. A második világháború utáni kommunista korszakban a gimnázium egy tollvonással állami iskola lett. A rendszerváltás után a gimnázium felvette a Márton Áron Líceum nevet. Ezzel új korszak kezdődött a többszáz esztendős iskola életében.
A történeti bemutatót követően a diákok megtekinthették a csíki tanintézmény múltját felidéző kiállítást, ahol a gimnázium nagyjai, történetírói és néhány korabeli fotó szerepel.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.
A magyar nyelv napjai Sepsiszentgyörgyön: Felelősségünk megőrizni anyanyelvünket
A szó hatalmára és erejére, a nyilvánosan felszólalók és a hallgatóság felelősségére, a magyar nyelv jelentőségére, anyanyelvünk megőrzésének felelősségteljes feladatára hívták fel a figyelmet 2023. május 14-én a sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) tavaszi rendezvénye megnyitóján részt vevő szakemberek. Sepsiszentgyörgy adott otthont A Magyar Nyelv Napjai című vándorrendezvénynek, amelynek keretében átadták a Sütő András Nyelvőrzés Díjat és a Tüzes Bálint-díjat, a Puskás Tivadar Szakközépiskolában pedig megtartották a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét. (...)
Az AESZ megtartotta tisztújító közgyűlését is, amely új elnököt, elnökséget választott. Ennek nyomán a szervezet új vezetője Erdély Judit lett, akit munkájában Zsemlyei Borbála és Benő Attila alelnökök, illetve Ördög-Gyárfás Lajos ügyvezető elnök segít. A szövetség tiszteletbeli elnöke Péntek János.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Sokszor nem halunk meg - Tompa Andrea új regénye
A Margó Irodalmi Fesztivál keretében, idén május közepén került sor Tompa Andrea legújabb regényének első bemutatójára. A mű az 1944-es gettósítás idején veszi kezdetét, amikor egy kolozsvári orvosnő kénytelen hátrahagyni a gyermekét, hogy megvédhesse őt a származása miatt rá leselkedő veszélyektől. A Sokszor nem halunk meg a dajkára bízott csecsemő, majd később felnőtt nő történetén keresztül keresi a választ arra, hogy miként lehet szembesülni az elképzelhetetlennel, vagy hogy újra lehet-e építeni önmagunkat, ha az identitásunk alapjaiban kérdőjeleződik meg.
Tompa Andrea új művében mintha visszatért volna a Fejtől és lábtól meg az Omerta narratív világába, a Sokszor nem halunk meg témái között ugyanakkor világosan felismerhetőek a Haza és A hóhér háza regényekből ismerős motívumok is. Az otthonkeresés, a szétfoszló illúziók, az egyéni felelősség kérdései is mind megjelennek a könyvben, amely a történelmi elképzelhetetlenből (a második világháború) tart egy másik elképzelhetetlen felé, amely bezárkózást, folyamatos ellenőrzést, cenzúrát, sorok közötti olvasást hoz majd a szereplők életébe. Sorsok és nyelvek fonódnak össze a kötet lapjain, hőse pedig egy soknevű lány, akinek a története fehér foltokkal van tele, miközben a történelem bebizonyítja, hogy a pusztítás nyomán emberek úgy tudnak kihullani az emlékezetből, mintha soha nem is léteztek volna. A Sokszor nem halunk meg című regényben ismét markáns a női fókusz, az erős vonallal felrajzolt szereplői emlékezetesek, és ez még akkor is igaz, ha a főszereplő életének egyik legfontosabb mozgatója éppen a hiány.
Forrás: https://www.prae.hu/article/
https://konyvesmagazin.hu/
Átadták a Méhes György-díjakat
Király László, Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi költő, író, műfordító („a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve elismeréseként”) és Temesi Ferenc, Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító („műfajteremtő költői, írói munkája, valamint műfordítói tevékenysége elismeréseként”) részesült a Méhes György Életműdíjban, míg Méhes György-díjat kapott Borsodi L. László, Estére megöregszel című verseskötetéért, a Méhes György-debütdíjat pedig a kolozsvári Bréda Ferenc Irodalmi Kör és a Hervay Klub érdemelte ki.
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány közlése szerint a több mint 5 millió forint értékű díjakat a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban adták át a három alkotónak és a két irodalmi körnek 2023. május 13-án.
A Méhes György Kossuth-díjas író hagyatékából alapított elismeréseket az idén 21. alkalommal ítélték oda a magyar irodalomért tett szolgálatért, valamint kiemelkedő szépirodalmi teljesítményekért.
Az elmúlt két évtizedben az örökösök – az Erdélyi Magyar Írók Ligájával közreműködve – édesapjuk tiszteletére közel 40 erdélyi írónak és költőnek adományoztak Méhes György debüt- és nagydíjat. A tavaly bejegyzett alapítvány 2023-tól a meglévő díjak mellé létrehozta a Méhes György Életműdíjat, amit évente egy kárpát-medencei szerzőnek ítélnek oda. A kitüntettek személyéről a Magyar Írószövetség és Erdélyi Magyar Írók Ligájának ajánlása alapján az alapítvány kuratóriuma dönt.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/atadtak-
Új digitális corvina-másolatok
Az elmúlt évben több mint félszáz corvina digitális másolatát sikerült megkapnia az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK), amelyek hamarosan elérhetőek lesznek az OSZK corvinahonlapján, a corvina.hu-n – hangzott el az OSZK Corvina-projektjének eredményeiről beszámoló budapesti eseményen.
Rózsa Dávid, a könyvtár főigazgatója kiemelte, hogy az OSZK mindig is fontos feladatának tekintette Hunyadi Mátyás szellemi öröksége, a Corvina könyvtár emlékezetének ápolását, és húsz évvel ezelőtt elindította a világ könyvtáraiban őrzött corvinák szisztematikus, részletes újrafeldolgozását.
Az OSZK célja a Corvina könyvtár virtuális újraegyesítése – hangsúlyozta, hozzátéve: ennek fontos része a corvina.hu, ahol az összes fennmaradt kódex egy helyen elérhető lesz.
Elmondta: becslések szerint a teljes középkori magyar kódexállomány nagyjából 55 ezer kódexből állt, amelynek csak töredéke maradt fent. Maga a Corvina könyvtár több mint kétezer kötetből állt, és ennek több mint tíz százaléka maradt fenn a történelem viharai során. Ennek az állománynak a negyede található ma Magyarországon, háromnegyede pedig külföldön.
Jelenleg 15 ország több mint 50 intézményében őriznek corvinákat. A legnagyobb gyűjteménye Olaszországnak van, ahol 61 kódex található. Ezt követi Magyaroszág, ahol öt közgyűjtemény ötvenöt corvinát őriz, ebből harminchetet az OSZK.
A főigazgató beszámolt arról, hogy a projekt keretében 2022-ben tizennégy ország negyvennégy gyűjteményét keresték meg, hogy digitalizálja corvináit, illetve engedélyezze a nemzeti könyvtár számára már digitalizált corvinái közzétételét. Ennek eredményeként az elmúlt évben több mint félszáz új corvina digitális másolatát sikerült megkapnia az OSZK-nak.
Kiemelte, hogy a már feldolgozott és a honlapon elérhető tételek között vannak olyanok, amelyek sehol máshol nem érhetőek el a világhálón. Ilyen például a veronai Biblioteca Capitolaréban őrzött három corvina és a nürnbergi kódex.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/
Aggasztó a romániai iskolásoknál a funkcionális analfabéták aránya
Bár több szakértő szerint kiegészítésre szorul a BRIO oktatási platform által közzétett felmérés eredménye, amely szerint a romániai 1–8. osztályos gyerekek 42 százaléka funkcionális analfabéta, azaz nem érti meg a szöveget, 47 százaléka pedig épphogy felfogja, az eredmények mindenképpen aggodalomra adnak okot. Mindössze 11 százalékra tehető azon iskolásoknak az aránya, akik könnyedén megértik az írott szöveget, emellett képesek összegezni vagy akár elemezni annak tartalmát.
Ligia Deca tanügyminiszter a jelentés közzétételét követően bejelentette: a romániai közoktatás egyik célja, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a funkcionális analfabéták számát. A „Mit olvasunk a gyerekeknek” közösség alapítója, Gabriela Mereuţă könyvkiadó szintén azt hangsúlyozta, hogy a funkcionális analfabetizmus az otthoni olvasással csökkenthető: a szülők szakítsanak időt a gyerekeikre, olvassanak nekik, majd beszéljék meg az olvasottakat, az otthoni, családi olvasást szokássá kell tenni.
Nagy B. Szilárd kolozsvári gyógypedagógus szerint a jelenség nem új, hiszen mindig is megvolt a társadalomban, és több tényező miatt alakulhatott így az eredmény. Az iskolások rengeteg írott információval találkoznak, sok az adat, amit fel kell dolgozniuk. A másik tényező a digitális kommunikáció, amely miatt sokszor nem is kell olvasni. Manapság ritka, hogy elolvassák például a társasjáték használati utasítását, hiszen elég, ha beírják a YouTube-ra a játék nevét, és bemutatják a videóban, hogyan kell játszani. Az olvasás gyakorlata az, ami hiányzik. A digitális világ erősödése ezt is hozhatta magával. ’A másik nagyon fontos tényező, amelyet hangsúlyozni szoktam, hogy otthon már nagyon sok helyen „kikopott” az olvasás. Havonta jelennek meg okosabbnál okosabb eszközök, amelyek egyre inkább visszaszorítják az olvasást. A gyereknek kisbaba korában mondókákat kellene mondani, majd képeskönyveket kellene nézegetniük. Ez lenne az olvasáshoz szoktatás alapja. Ez nemcsak az anya, hanem egyenjogúan az apa feladata is, hogy a gyerekkel együtt olvasson. A gyereknek látnia kell, hogy otthon a szülők a maguk kedvtelésére olvasnak. Tehát nem feladat az olvasás, hanem magától, természetes módon adódik a családban. Jónak tartom, hogy a vizsgákon kompetenciákat mérnek, és a gyerekek számára ajánlanak könyveket, amelyekből ők maguk választhatnak, és nem az olvasmány kötelező jellegén van a hangsúly’ – magyarázta.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár-László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése