A Richter TETT: Te és a természettudományok – mesés történetek 2024
A pályázaton a magyarországi, továbbá a Kárpát-medence államaiban (Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) működő általános iskolák és középiskolák tanulói vehetnek részt egyénileg vagy kétfős csapatként (a csapattagoknak ugyanabban a korcsoportba kell tartozniuk).
A pályázat célja, hogy a résztvevők munkáikkal mutassák be, számukra mit jelent a természettudomány (környezet- és természetismeret / természettudomány, földrajz, biológia, fizika, kémia), milyen hasznosítható tudást és élményt nyújt a terület felfedezése, megismerése és szeretete, mindezt olyan mesés formában, hogy az alkotók műveiből gyűjtemény állhasson össze, amely inspirációt jelent majd a jövő diákjainak, kutatóinak és természettudósainak, illetve, nem utolsó sorban, tanárainak. A fentieken túlmenően cél a diákok szemléletformálása a természettudományokhoz kapcsolódó irodalmi alkotások – mese vagy egyéb rövidebb történet – készítésével, valamint a diákok íráskészségének, fantáziájának erősítése.
Forrás és további információk itt: https://tettmesepalyazat.
Könyvbemutató: Rokon Ilonka giccses evangéliuma
2024. szeptember 14-én került sor a sepsiszentgyörgyi Bábel kiskultúrban Vass Szabolcs vajdasági képzőművész Rokon Ilonka evangéliuma című könyvének bemutatójára. A szerzővel Mester Annabella, az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet szerkesztője beszélgetett.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, a most bemutatott könyvet nagyon nehéz műfajilag besorolni, van benne vizuális művészet, valamint olyan szövegek, amelyek abban többek, mint egyszerű mondatok, hogy egy közösség gondolkodásmódját, közérzetét próbálják megfogni, és ezek állnak össze egy kötetben.
Az eseményt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a Bábel kiskultúr közösen szervezte.
Fotók itt: https://www.facebook.com/
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kmkt.ro/
Sajtóvisszhang: https://www.
Irodalomóra másként Szentegyházán
Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa 2024. szeptember 11-én a szentegyházi városi könyvtár meghívottja volt. Finta Erika, a házigazda intézmény könyvtárosa a közös szakmai együttműködés jegyében, az Iskola másként héten indította útjára azt a foglalkozássorozatot, amely Irodalomóra másként címmel az olvasás csodás univerzumát mutatta be, és ennek megismerésére ösztönözte a diákokat.
A részt vevő V-VIII. osztályok diákjai az olvasás szépségéről, hasznosságáról és annak gondolkozás- és élményfejlesztő hatásáról hallhattak rövid előadást.
Az előadások végén Borbé Levente az olvasás nagyszerűségére fokuszált, hiszen a könyv böngészés közben megelevenedik, az olvasó az író segítségével megteremtheti benne saját történetét, amelyben nemcsak főhősként vehet részt, de talán merészen tovább is gondolhatja mindazt, esetleg elő is adhatja, ahogyan a foglalkozás résztvevői is megtapasztalták.
Forrás és a teljes cikk itt: https://
Könyv a tutajozó székelyekről
Garda Dezső kolozsvári származású gyergyószentmiklósi történész bemutatta A tutajozó székelyek című, idén megjelent könyvét 2024. szeptember 13-án Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla-termében.
Az egybegyűlteket házigazdaként Boér Hunor könyvtáros, muzeológus köszöntötte, majd bemutatta a vendéget, aki több mint harminc kötet szerzője. Garda Dezső részletekbe menő, színes, vetített képes előadásában nem csak a könyv tartalmát ismertette, hanem esetenként kitért egy-egy, a tutajozás útjába eső település gyászos eseményeire is, mint Gyulafehérvár vagy Szászrégen felégetése.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Maratoni könyvbemutató
A 20. század sorozat a Kriterion Könyvkiadó sikersorozatává nőtte ki magát 2020-as indulása óta.
A legutóbbi három kötetet, Gagyi József „Villanyos és közössége. Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárád-mentén (1945-1989)”, Sárándi Tamás „Függőben. A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944)” és Kovács Eszter „» Egy kis figyelmesség «. Informális hálózatok és gyakorlatok a Gyergyói-medencében (1970–1989)” 2024. augusztus 30-án mutatták be Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
A beszélgetés végén a Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadványát, a „Hullóidő. Székely identitásépítés a 19-20. században” című tanulmánykötetet is megismerhették az érdeklődők.
A 20. század erdélyi-romániai történéseit mikroszemszögekből is megmutató sorozat immár 12 kötetet ért meg.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Forrás: https://konyvtar.
Népszerűsítik az irodalmat
A kortárs erdélyi magyar irodalmat támogató programot indít az RMDSZ a magyar kormány anyagi segítségével, amely a szerzők műveinek idegen nyelven való megjelentetését is elősegíti – írta közleményében a szövetség sajtóirodája, Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke bejelentése alapján.
A szeptemberben induló és 2025 februárjában záruló átfogó program egyik fontos eleme a kortárs magyar erdélyi írók és műveik népszerűsítése a médiában. A Maszol.ro hírportálon 25 erdélyi szerzővel készül podcast, az Erdélyi Magyar Televízió erdélyi szerzőkről készült anyagokat mutat be, indul a Vidékek, irodalmak programsorozat, amelynek célja, hogy a kortárs erdélyi magyar szerzők szórványbeli településeken is felolvasóesteket tartsanak. A rendezvénysorozat keretében mintegy száz irodalmi eseményt tartanak szeptembertől februárig.
Forrás: https://www.3szek.ro/
Írói hagyatékokra, pályakezdő szerzőkre összpontosított az E-MIL írótábora
Írói hagyatékok címmel 22. alkalommal szervezte meg írótáborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája a Kolozs megyei Sztánán, a Kék Iringó Kúriában – közölte a szervezet. Olyan ismert előadók tartottak előadásokat a témában, mint Rózsafalvi Zsuzsa irodalomtörténész, Török Dalma muzeológus, Bogdándi Zsolt történész, Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, Radics Péter kulturális szervező és Ferenczi Szilárd, az Iskola Alapítvány munkatársa. Az E-MIL kiemelt figyelmet szentelt a pályakezdő íróknak. Ezúttal Lövétei Lázár László tartott írásműhelyt a Méhes György Tehetségkutató Pályázat senior díjazottjainak, akik egyik este fel is olvastak műveikből. A táborban Mi fán terem az irodalmi múzeum? Hagyatékok, archívumok – itthoni és nemzetközi példák címmel kerekasztal-beszélgetésre is sor került Bartha Katalin Ágnes (BBTE), Benedek Anna (PIM), Cseke Péter (BBTE), Egyed Emese (EME, BBTE), Kalla Zsuzsa (PIM), Radics Péter (DIA/PIM) és Demeter Zsuzsa (E-MIL, Helikon) közreműködésével.
Helyszíni beszámolók a rendezvényről: https://www.
Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál – idén is
A programhelyszínek szempontjából főként Benedek Elek szőlőföldjére, Háromszékre helyezte a hangsúlyt a kilencedik Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál 2024. szeptember 23-a és október 3-a között, de több megyében voltak programok.
A rendezvényt a Székelyföldön élő oktató-nevelő szakma, az értelmiségiek, szülők és vállalkozók igénye hívta életre 2016-ban. Méltó folytatója kívánt lenni Elek apó munkásságának a mesék éltető erejének népszerűsítésében, mi több, a mesék „üzeneteinek” átadásában is. Az olvasóvá nevelésre alkalmas rendezvény által közvetített értékrend, amit a népmesék több száz éves bölcsessége hordoz, nemcsak szórakoztat, feszültséget, szorongást old és üdít, hanem a világban létező összes emberi problémára megoldást kínál – vallja a szervező Tipe Tupa Egyesület vezetője, Szabó Enikő meseterapeuta. Ráadásul a résztvevők megismerték saját anyanyelvi kultúrájuk eddig talán számukra rejtett oldalát, bővült a szókincsük, és késztetést kaptak a mesehallgatásra. A szervezők az élőszavas mesélés meggyökereztetését, az anyanyelvi kultúra ápolását, az olvasóvá nevelést, a közösségépítést és a lelki egészség fenntartását tekintették fő célkitűzésüknek.
Idén a szeretetnyelvek és különösen az elismerő szavak témáját járták körül helyi és nemzetközi szakértőkkel. Elsősorban a kamaszok álltak a figyelem fókuszában, de természetesen kisgyerekekhez és felnőttekhez is szólt a fesztivál. Az élőszavas mesélések mellett szakmai műhelymunkák, képzések, előadások során sajátíthatták el a szülők, pedagógusok, mesemondók, könyvtárosok, pszichológusok a mesemondás csínját-bínját, illetve jótékony hatásait.
A mesefesztivál keretében képzéseket is szerveztek online vagy fizikai jelenléttel, többnyire Sepsiszentgyörgyön, de Mészáros Piró Függők családi mintázata és a sorsfordítás lehetőségei meseterápiával című workshopja Csíkszeredában zajlott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/
Szőcs Kálmánra, az elfelejtett költőre emlékeztek
Szőcs Kálmán marosvásárhelyi költőre emlékeztek 82. születésnapján, 2024. szeptember 18-án a Bernády Házban. Az eseményen a fiatalon elhunyt költő életútjáról beszéltek, felolvastak a verseiből. A kezdeményező Nagy Attila azzal a céllal szervezte az estet, hogy a feledésbe merülő marosvásárhelyi költők életművére újból felfigyeljenek az olvasók.
Szőcs Kálmán (1942. szeptember 18., Marosvásárhely – 1973. augusztus 20., Marosvásárhely) anyját elhurcolták Auschwitzba, őt magát szüleinek barátai rejtegették. Ez a gyermekkori tragikus élmény lett később lírájának alapmotívuma: a szeretetvágy, az elégikus-nosztalgikus hangoltság. Szülővárosában érettségizett 1960-ban. A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett román–magyar szakos tanári oklevelet 1963-ban.
Költőként az első Forrás-nemzedékhez tartozott, első verseit 1962-ben közölte az Utunk. A magánytól való félelem, a világ rosszaságának, a közelállók elmúlásának elsiratása, az önvád, a boldogtalan szerelem, a sértett, meg nem értett ember verseinek témája.
Verseire jellemző az elidegenedés elleni tiltakozás, a modern költő személyiségválsága. Közösségi ügynek tartotta tulajdon költői létét, de csalódása kommunista eszményeiben, meghasonlása és labilis idegrendszere végül öngyilkosságba sodorta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.vasarhely.ma/
Barangolás a Bolyaiak világában
2024 szeptemberének első napjaiban az UNESCO Bolyai 200 emlékév folytatásaként az EDUnium egyesület a marosvásárhelyi Forgatagon is felállította a Bolyai Műhelyt. A zöld sátrakban kiállított gyűjteményekkel és újszerű, a modern technikára alapuló szemléltetőeszközökkel a látogatók érdeklődését kívánták felkelteni Bolyai Farkas és fia, Bolyai János emberi és szakmai zsenialitása iránt.
A kiállítás, amelynek elkészítéséhez a Teleki Téka, a Bolyai Collegium Alapítvány és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum is hozzájárult, eddig statikus anyagokból állt, de sikerült mobilissá tenni, így vehetett részt a Vásárhelyi Forgatagon.
Forrás: https://www.e-
Könyvtárak „délutánja” a Teleki Tékában
2024. szeptember 27-én országos szinten került sor a Könyvtárak éjszakájára. A Maros Megyei Könyvtár 14 órától 22 óráig tartó rendezvényei mellett a Teleki Téka is jelentkezett néhány különrendezvénnyel. 16 órától Gyerekek, ruhák, könyvek Egy grófnő mindennapjai címmel újra kurátori vezetést tartott az intézmény A grófnő és könyvtára című időszakos kiállításán Lázok Klára, annak kurátora. A kiállítás Teleki Sámuel feleségét, iktári Bethlen Zsuzsannát mutatja be a könyvei által, és színesítik a gyerekeihez és férjéhez írott levelei, ékszer- és ruhaleltárai, a kortársak visszaemlékezései, a korabeli hírlapok rá vonatkozó tudósításai, amelyek révén az érdeklődők a grófnő mindennapjaiba is betekintést nyerhetnek.
17 órától a Teleki Téka olvasótermében a Kriterion Könyvkiadónál frissen megjelent, Horváth Janka visszaemlékezései és elbeszélései című kötetet mutatták be. A kiadó Téka-sorozatában megjelent kötet a székely vértanú, Horváth Károly húgának visszaemlékezéseit gyűjti egybe, Somogyi Gréta szakértő gondozásában. A kötetről és az általa megidézett korszakról, valamint a könyv szerzőjének és szereplőinek életéről Somogyi Grétával Tamási Zsolt és Zakar Péter történészek beszélgettek.
Forrás: https://www.e-
Az erdélyi gondolat – Meghatározó transzilvanizmus-könyv bemutatója
A transzilvanizmus búvópatakként ott él az erdélyi emberek emlékezetében, de frissítésre szorul – hívta fel a figyelmet Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az intézményben 2024. szeptember 27-én tartott könyvbemutató felvezetőjében. És valóban: a Transzilvanizmus. Eszmék, korok, változatok című tanulmánykötet a témában való elmélyülés mellett épp erre a frissítésre vállalkozott.
A kötetet szerkesztő Boka László irodalomtörténész, a budapesti Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Dávid Gyula irodalomtörténész, műfordító közti beszélgetést moderáló Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője úgy értékelte, Szerb Antal irodalomtörténeti munkái óta ez a legmeghatározóbb kötet, amely elkalauzol a transzilvanizmus kezdetétől annak jövőjéig. A felvetésre reagálva Boka László felvázolta, a transzilvanizmus ideológiája mindig is jelen volt Erdély történetében, hiszen már a fejedelemség idején megfogalmazódott egyfajta sajátos erdélyiséget meghatározó gondolat, mely aztán a Monarchia idején is feltűnt, leghangsúlyosabban azonban az első és a második világháború közötti időszakban volt jelen. A transzilvanizmus 1989 után kapott új lendületet, túlélte azt, hogy a 90-es évek generációja elutasította, a 2000-es években pedig átalakult formájában tűnt fel ismét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Visky András Közép-európai Irodalmi Díjat kapott
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által 2024-ben a Mol–Új Európa Alapítvány támogatásával alapított Közép-európai Irodalmi Díj első kitüntetettje Visky András – írja Facebook-oldalán a Jelenkor, az író kiadója. A díjátadó ünnepséget a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitóján tartották 2024. szeptember 26-án.
„Visky András évtizedekig készült erre a regényre, ahogy Beethoven készült évtizedeken át a Kilencedik szimfónia utolsó tételére. Már több mint húsz évvel ezelőtt, a Júlia című monodrámában megrajzolja a család kitelepítésének témáját. Az anya, Júlia beszél benne Istennel egy halálközeli pillanatban. Nemcsak a deportálás és az Istennel való párbeszéd témája növekszik tovább a Biblia töredékességét megidéző regényben, hanem teljes mondatok is átkerültek – talán a legerősebben hangzóak” – méltatta a díjátadón Visky András Kitelepítés című regényét Kiss Judit Ágnes költő. A laudáció teljes egészében a Litera oldalán olvasható (https://litera.hu/irodalom/
A Kitelepítés című regényéért számos elismerést kapott már Visky András, 2023-ban Artisjus-díjat és Margó-díjat, míg 2024-ben az egyik legjelentősebb állami kitüntetést Magyarországon, a Kossuth-díjat.
Forrás: https://transtelex.ro/
Zsidó Ferenc vehette át a Tamási Áron-díjat
Tamási Áron születésnapján, szeptember 20-án osztották ki a Tamás Áron-díjat Farkaslakán. Idén Zsidó Ferenc írónak, a Székelyföld folyóirat főszerkesztőjének ítélték oda a rangos elismerést.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/
Gazda Klára nyolcvanéves - Azt tette, ami belülről jött
Mindig azzal foglalkozott, ami belülről jött, és úgy, ahogy arra adott időben lehetőség volt – mondta szerényen Gazda Klára a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban 2024. szeptember 6-án tartott, szűkkörű ünnepségen, ahol nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték a néprajzkutatót, nyugalmazott muzeológust, egyetemi tanárt.
Az ünnepeltet néprajzkutatók, a Székely Nemzeti Múzeum (SzNM) munkaközössége, egykori egyetemi tanártársai, tanítványai, barátai és tisztelői körében köszöntötte Vargha Mihály, az intézmény igazgatója. Kiemelte: a múzeum több évtizedig működő néprajzi alapkiállításának rendkívülisége – gazdagsága mellett – abban állt, hogy Gazda Klára bemutatta a magyar, román és szász népi kultúra hasonlóságait és különbözőségeit. Gazda Klára szakmai életrajzát Tötszegi Tekla, a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum aligazgatója ismertette, aki hangsúlyozta, egykori tanárának kutatásai, munkái nagyon sok fiatal néprajzkutatónak szolgáltak alapforrásként. Gazda Klára mindig a jót, az abszolút értéket követte – mondotta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Székely Ferenc Gazda Klárával készített életútinterjúja, szakmai pályafutása főbb állomásainak ismertetésével, itt olvasható: https://www.3szek.
Digitalizált térképeken a magyar múlt
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) folytatja digitális térképgyűjteménye, a Földabrosz bővítését. Az online platformon újabb 1152 magyar vonatkozású térkép vált mindenki számára elérhetővé ingyenesen, jó minőségben.
A nemzeti könyvtár által négy évvel ezelőtt létrehozott, most megújított felületű platform ezúttal két kivételes jelentőségű magángyűjteménnyel gyarapodott. Szántai Lajos (1930–2005) szenvedélyes munkája révén több mint nyolcszáz, 1528 és 1850 között kiadott térképet gyűjtött össze az 1970-es évek kezdete óta, amelyeken a kartográfusok egyéni tudása és technikai ismerete is jól megfigyelhető. Szalai Béla, a magyar várak, városok újkori grafikai metszetanyaga legjelentősebb kutatójának 320 térképből álló, hiánypótló gyűjteménye a kora újkori atlaszkartográfia magyar vonatkozású európai térképeit mutatja be.
Forrás: KIT Hírlevél, 2024. szeptember 11. (33. – 1044. – szám) http://www.kithirlevel.
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése