A gyerekkönyvtári munka új lehetőségei

2024. október 10-12. között A gyerekkönyvtári munka új lehetőségei című, 20 órás továbbképzésen vettek részt Hargita, Kovászna, de Kolozs és Bihar megyéből is iskolai könyvtárosok, valamint tanítók, magyar nyelv és irodalom szakos-, de más tárgyat oktató tanárok is, akik iskolájukban vállalták az iskolai könyvtár feladatainak egyengetését, és ezen a téren is fejlődni szerettek volna.

A továbbképzést az budapesti Országos Széchényi Könyvtár - Könyvtári Intézet, Oktatási és Humánerőforrás-fejlesztési Osztály - Könyvtári Szak- és Továbbképzési osztálya támogatta, intézményeink közös szervezésében zajlott a program.

A résztvevők elmondásaik szerint szakmailag sokat tanultak, fejlődtek, új módszereket is elsajátíthattak, ki-ki ahova szeretné felhasználhatja a mindennapi munkája során. A képzés nemcsak hasznos, de feltöltőnek is bizonyult, mert mindamellett, hogy tanultak, együtt is lehettek, megtapasztalva a módszerek sokaságát.

Lényeges, hogy a résztvevők fontosnak tartják az iskolai könyvtár működését, tevékenységeit, és prioritásnak érezték ezt a képzést, hogy munkájuk során ezáltal is napirenden, valamint előbbre legyenek a szakmai-, könyvtári-, gyermek és ifjusági irodalmi könyvek, -könyvtípusok, -folyóiratok, az ezekkel való tevékenységek sokaságában. Egymással ugyanakkor megosztották a tevénységeiket, tapasztalatcsere is történt, és "meghallgatásra", eligazításra, valamint válaszra talált szakmai téren a képzők, Bakó Katalin (Alternatív Közgazdasági Gimnázium magyartanára és könyvtárostanára, Budapest) és Dienes Éva (budapesti Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyerekkönyvtárának vezetője) által sok minden.

A résztvevők tehát nagyon nyitottak voltak, megfogalmaztak sok véleményt, de kérdést is, amelyre a képzők igyekeztek mindenre közösen, vagy külön-külön választ adni.

Összességében nagyon tartalmas napok voltak, és jó hangulatú képzés volt, és mindenki feltöltődve, elégedetten, hálásan tért haza.

Köszönjük a képzőknek a nagyszerű foglalkozásokat, a résztvevőknek az érdeklődést!

Várjuk vissza hasonló-, és más tematikájú képzéseinkre!

Az innovatív környezetet az Alex Mobilier biztosította.

A digitális kijelzőt az SKC Wordwall Romania - nak köszönjük!

Szervező és cikk írója:

Márdirosz Ajka, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának könyvtárpedagógusa

Forrás / még több kép: https://www.facebook.com/ccdharghita/?locale=hu_HU

Olvass többet! Határtalanul – magyarul elnevezésű nemzetközi szakmai konferencia 2024 – KOVÁSZNA

2024. október 26-án újra találkozhattak az olvasás szerető és tisztelő emberek közösségének illusztris alakjai. A hatodik alkalommal megszervezett Olvass többet! Határtalanul – magyarul nemzetközi irodalmi szakmai konferenciájának helyszínét immár ötödször Kovászna városa adta.

A rendezvényen részt vettek erdélyi és magyarországi pedagógusok, könyvtárosok, és természetesen olyanok is, akik az olvasást a szívügyüknek tekintik. Természetesen a találkozó egyik jelentős részét a diákok alkották.

Meglepetésként hangulatos őszi dekoráció fogadta a vendégeket.

A konferencia előadásai tartalmasak voltak. Ami mégis a legvonzóbb ebben a találkozásban, az maga a bemutatók élményszerű hatása. Az a varázslatos hangulat, amely egymagában fesztelen és sallangmentes és mégis minőségi. A tapasztalatok hátterét sajátos és egyben hatékony gyakorlati eszközökkel demonstrálták az előadók. A prezentációk tartalmából bőven válogathattak, ötleteket meríthettek a résztvevő pedagógusok, könyvtárosok és az olvasást kedvelő, előtérbe helyező érdeklődők. 

Az igen színes és ösztönzően ható rendezvények az ebédszünet után műhelyfoglalkozásokkal folytatódtak. Habár dönteni kellett az egyes szekciók között, mégis a jelenlévők többsége mindegyiken részt szeretett volna venni. Időszűke miatt a számukra legvonzóbbat kellett kiválasztaniuk.

A három felé vált konferencia csapata az alábbi szekciókban vett részt:

1. Gyéresi Júliához, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusához azok érkeztek, akiket jobban érdekelt a belső világunk képeinek megteremtése. Mindez az élményszerű olvasás titkába kalauzolta el a csapatot, ami különböző egyszerű, de annál nagyszerűbb praktikákkal volt bemutatva. Minden egyes jelenlévő aktívan részt vett a közös műhelymunkában. A dolog szépsége mégis az volt, hogy nemcsak pedagógusoknak, diákoknak szólt az interaktív foglalkozás, hanem a szülők számára is. A felnőttek közül sokan szülők, ezért közvetlenül érintettek voltak a témában. Erre a kis időre is együtt élhették át eme elgondolkodtató, szellemi mélységeket érintő „játékok” erejének hatását önmaguk megismerése érdekében.

2. A második csapatot választó érdeklődők az olvasás ösztönzését szorgalmazó könnyed játékok megismerésének interaktív prezentálásán vehettek részt. Mindezt az értő és igényes olvasást segítő praktikák bemutatásával és kipróbálásával tette emberközelivé a csapat vezetője, Bagossy Edit, aki a debreceni Ady Endre Gimnázium művészeti tagozatának a vezetője. Ezek a játékok egyben feszültségoldók is lehetnek, ugyanakkor nem marad el a közös élmény, a jó hangulat sem. Így válik gördülékenyebbé az értő olvasás felé vezető út.

3. A harmadik szekciót Petermainé Juhász Zsuzsa vezette a 14-ik Olvass többet tábor diákjainak résztvevőivel. A beszélgetés során elhangzottak elkalauzolták a fiatalokat a közelmúlt élményeinek emlékcsarnokába. Felidézték a tábor előtti olvasással kapcsolatos tapasztalásokat, és nemcsak. Hiszen ilyenkor akarva-akaratlanul a könyv segítségével közösséggé válnak. A közös téma közelebb hozza őket egymáshoz, és még barátságok is szövődnek.

A műhelymunka is természetesen az olvasás jegyében zajlott. Kezdve a kedvenc könyvek ismertetésén át, a könyvajánlók bemutatásával zárva. A diákok által felolvasott idézetek, a könyvekről elhangzott személyes hangvételű ismertetők elragadóak, és ugyanakkor elgondolkoztatóak voltak. Néhányuk a kedvenc szerzőjét is bemutatta.

A konferencia záróakkordjaként a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum Diákszínpadának egyik kiváló előadását láthatták az egybegyűltek Molnár János tanár úr rendezésében. A társulat ezúttal Arany János: Ágnes asszony balladáját dolgozta fel, amelynek zenéjét Somogyi István írta.

A legnagyobb öröm mégis az, hogy a konferencia évről évre egyre több embert megszólít úgy előadóként, mint résztvevőként. Habár valahányuk cserélődik, de most már kialakult egy veterán csapat. A kapcsolatok is szorosabbá váltak, ezáltal otthonosabb légkört teremtve az eseménynek.

A szervezésben részt vállalt Molnár Julianna magyartanár, Varga Emese iskolai könyvtáros a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumtól, Juhász Zsuzsa magyartanár és könyvtárostanár a debreceni Ady Endre Gimnáziumtól, valamint Kovászna városának a rendezvényt felkaroló személyiségei és önkéntesei.

A konferencián résztvevő iskolai könyvtárosok (is) névsora:

Borbé Levente – Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

Lakatos Tamás – Kulturális referens, Kászon

Varga Emese – Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna

 A KONFERENCIA PROGRAMJA: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/09/6olvass-tobbet-konferencia-kovasznan.html

 

Borbé Levente,

könyvtárpedagógus

Emlékezés Csiki Lászlóra és Hervay Gizellára

A Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központja előtt és a könyvtárban az októberi hónapban Hervay Gizella és Csiki László kiállítás nyílt.

Hervay Gizelláról a közelmúltban tartottunk megemlékezést. Akkor a 40 éve elhunyt költőre, íróra és műfordítóra emlékeztünk. Az idei a születésének a 90. évfordulója apropóján volt felelevenítve.

A korábbi Hervay beszámoló:

https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/03/emlekezes-hervay-gizellara.html

A kiállítás fő célja, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a 90 éve született Hervay Gizellára és a 80 éve született Csiki Lászlóra. 

Csiki László költő, elbeszélő, drámaíró, forgatókönyvíró és műfordító 1944-ben született a háromszéki Sepsiszentgyörgyön. Szülővárosában kamatoztatta tudását, ott is érettségizett le. Tanulmányait a kolozsvári Babeș-Bolyai egyetemen folytatta. 1967-ben román-magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát szerzett.

1968-tól újságírással foglalkozott és a háromszéki Megyei Tükröt szerkesztette. 1971-től a bukaresti Kriterion könyvkiadóhoz került, mint lektor. Később a kolozsvári Forrás-sorozat kiadó szerkesztője lett. 1980-ban a kolozsvári Utunkhoz került. Ott a lap prózarovatát vezette. 1982-ben áttelepült Magyarországra. 1984-től kezdően a Magvető Kiadó szerkesztője lett. 1989-1991. között a Magyar Napló versrovat szerkesztője. Később a Budapest Filmstúdió dramaturgjaként dolgozott.

2008 október 21-én hunyt el. 

 

Csiki László, mint prózaíró, a szülőföldön való lét lelki megpróbáltatását, az elidegenedést, annak gyakran ismétlődő motívumát láttatja az olvasóval. Mintha kívülálló lenne saját régiójában... A másutt még nehezebbnek tűnő beilleszkedés, valószínűleg ezért is, egyre nehezebb feladattá válik.

Első verseskötete 1968-ban jelenik meg Esőt-kaszáló néven. A kötetben lévő poémák fő eleme a lét gondolatával foglalkozik. A létkérdéseiben felmerülő gondolatokban van valami magány, nyugtalanság, s az ezekből a motívumokból kiáramló feszültség. Emellett soraiban a magyar nyelv értéke, magasztosságának szépsége is tetten érhető.

Csiki László írásaiban az emberit közvetítette az olvasók felé. Egyáltalán nem zárkózott el a vidéki élet mindennapjaitól, és ugyanúgy a nagyvárosi élettől sem. Néha groteszk és szürreális elemekkel könnyedén játszva szólaltatta meg a hétköznapi valóság érzéseit, történéseit. Munkáira jellemző a több műfajúság. Alkotásaiban mindvégig ugyanazt a nívót tudta nyújtani.

A kiállítások tartalmazták Hervay Gizella és Csiki Lászlő életrajzát, néhány ismert, meghatározó költeményét, a tevékenységükről szóló összefoglalót, valamint a a köteteikről néhány sort.

Végezetül néhány link Csiki László munkásságáról, verseiről:

1. Életrajz: https://dia.hu/dia-szerzok/csiki-laszlo/eletrajz

2. Digitalizált művek: https://dia.hu/dia-szerzok/csiki-laszlo

3. Néhány költemény: https://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/csiki.htm

4. MAGYAR ADÁS / Aranyszalagtár - In memoriam Csiki László

- https://www.youtube.com/watch?v=aAP5s5wDcaA

Borbé Levente,

könyvtáros

Irodalmi Nobel-díj - 2024

Han Kang dél-koreai írónőnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia. A díjat a szerzőnek „intenzív költői prózájáért” ítélték oda, amely „szembesít a történelmi traumákkal és rávilágít az emberi élet törékenységére” – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva a Svéd Akadémia titkára.

Han Kang az első dél-koreai író és egyben az első ázsiai nő is, aki megkapja az irodalmi Nobel-díjat. „Han Kang írásaiban történelmi traumákkal és láthatatlan szabályrendszerekkel száll szembe, és minden egyes művében az emberi élet törékenységét tárja fel. Egyedülállóan tudatában van a test és a lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseknek, költői és kísérletező stílusában a kortárs próza megújítójává vált” – méltatta Anders Olsson, a díjat odaítélő Svéd Akadémia Nobel-bizottságának elnöke. Anna-Karin Palm, az irodalmi Nobel-bizottság tagja szerint Han „intenzív, lírai prózát ír, amely egyszerre gyengéd és brutális, valamint néha kissé szürrealista”.

A nemzetközi áttörést Növényevő című – magyarul is kiadott – könyve hozta meg számára, amely az első angol nyelven is megjelent regénye volt, és 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. A háromrészes könyvben, amelyből 2009-ben Dél-Koreában film is készült, a főhős úgy dönt, hogy nem hajlandó betartani az étkezési normákat, és nem eszik többé húst, ami életére nézve súlyos következményekkel jár.

Kang az irodalom mellett más művészeti ágak iránt is érdeklődik. Quietly Sung Songs (Halkan énekelt dalok) című 2007-es esszékötetét egy CD-je követte tíz dallal, amelyeket ő komponált, írt és adott elő.

Forrás: https://romkat.ro/2024/10/14/kihirdettek-az-idei-nobel-dijasokat-2/

RMKE Vándorgyűlés Érmihályfalván

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlését az idén október 10-11. között tartották meg Érmihályfalván. Mint előző esztendőkben, az idén is Erdély különböző településeiről, Magyarországról és Vajdaságból is érkeztek könyvtárosok és kultúrszemélyiségek. A két napos rendezvény az érdeklődők számára érdekes programokkal várt. Első nap a város Művelődési nagytermében voltak az előadások. Második nap az Érmihályfalvi Könyvtár adott helyet a szakmázásra.

A két napos rendezvény alatt nemcsak a könyvtárosok és a könyvtárak problémáiról tartottak megbeszéléseket, hanem szóba kerültek az egyesületi kérdések és más érdekfeszítő tevékenységek is. A könyvek és dokumentumok beszerzése továbbra is fontos téma maradt. Többek között szó esett könyvtárosi programokról.

Gheri Judit házigazda és Karsai Attila, a város polgármesterének köszöntőbeszéde után kezdetét vette a vándorgyűlés. 

 

Váncsa Judit a példaértékű doktori anyagát mutatta be. A több éven át készülő anyag ismertetőjét a Közkönyvtárügyünk szösszenetei 1945-2023. címen tárta elénk. Juditnak köszönhetően egy olyan munka született meg, amely átfogó képet nyújt az erdélyi magyar könyvtárak helyzetéről, annak könyvtárosairól, tevékenységeiről, a fent említett időszak alatt. Egyben kiindulópont lehet több könyvtárral kapcsolatos dolgozat megszületéséhez. Ezért a szakdolgozat több, mint egyszerű múltidézés. Lehet rá alapozni. 

Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa beszélt a könyvtárosi kapcsolatok gördülékenyebbé tétele érdekében elkészített kérdőívek hasznáról. Kiemelte, hogy az adatgyűjtés után már a könyvtárosok munkája is könnyebbé válna. Jobban tudnák segíteni egymást. 

Szőcs Endre, az RMKE elnöke, az egyesület megújult honlapjának az előnyeiről beszélt. A honlap egyben egy ablak a világra, amelyben saját tevékenységeink is szerepelnek. Ugyanakkor tartalmaz saját problémáink orvoslására adott lehetőségeket is. Egy olyan univerzum, ahol a könyvtárosok és a könyvtárak amelyben dolgoznak, egy képet adnak magukról, jelenlegi helyzetükről. 

A délutáni tanulmányút nemcsak kikapcsolódásra adott lehetőséget, hanem feltöltődésre egyaránt. A vándorgyűlés résztvevői autóbuszra ülve Nagykárolyba, majd Érmindszentre utaztak. Meglátogatták a Károlyi kastélyt és egyúttal a nagykárolyi polgármesteri hivatal épületét. Érmindszenten pedig Ady Endre szülőházát. Mindkét hely magáért beszélt. Megtiszteltetés és egyben felemelő érzés volt ott lenni.

 

*

Másnap az előadások az érmihályfalvi Máté Imre Városi Könyvtárban kerültek bemutatásra.

Pancza János a Quolto legutóbbi fejlesztését mutatta be röviden.

Juhász Zoltán a Békés Megyei Könyvtártól a kulturális turizmusra épülő, jól bevált programokat és rendezvényeket mutatta be. A könyvtárlátogatók számára is érdekes tevékenységek segítik a könyvtárhoz való ragaszkodást.

Vajdaságból érkezett Bednárik Prokec Zita a topolyai Juhász Erzsébet könyvtártól. A hallgatóság egy összképet kapott az ottani könyvtárakról az együttműködéstől kezdve, a nehézségeken át, egészen a sikerekig.

Illés Péter, a csongrádi Csemegi Károly könyvtár igazgatója, többek között a Kárpát-Medencei könyvtárosok találkozó helyéről tartott előadást. Természetesen az együttműködés fontosságára buzdított, hiszen így a problémákat közösen lehet orvosolni.

A vándorgyűlés kellemes és családias hangulatát Gheri Judit, a városi könyvtár felelőse, a munkatársa és önkéntes segítői teremtették meg.

 

A vándorgyűlésen résztvevő iskolai könyvtárosok (is) névsora:

Borbé Levente – Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

Dunkler Réka – Bethlen Gábor Általános Iskola, Székelyudvarhely

Durkó Irén – Diószegi I-VIII. Általános Iskola, Bihardiószeg

Indrie Olimpia – Zelk Zoltán Általános Iskola, Érmihályfalva

Lakatos Tamás – Kulturális referens, Kászon

Schmidt Erika – Kölcsey Ferenc Főgimnázium, Szatmárnémeti

Széri Gabriella – Kalazanci Szent József Líceum, Nagykároly

Fényképezte: Borbé Levente és Szőcs Endre

Borbé Levente,

könyvtáros

A Magyar Népmese Napja a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban - 2024

A Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére 2005 óta szeptember 30. a Magyar Népmese Napja és ez az esemény az iskola könyvtárának első nagy tevékenysége minden tanévben. Benedek Elek születésnapján beszélünk a nagy mesemondó, meseíró életéről, munkásságáról és meséit, gyűjtéseit különböző formában dolgozzuk fel.

Idén szeptember 30- október 4. közötti időszakban zajlottak a népmese napi tevékenységek. Nagyon sok népmesét mondtunk és olvastunk, majd ezekhez kapcsolódó feladatokat kaptak a diákok, lehetett az színező, papírszínház, rejtvények illetve különböző technikával (rajz és száraz nemezelés) készített munkák. 

 

 

 

 

Fontosnak tartjuk, hogy a népmesék fennmaradjanak és továbbadjuk a népmesékbe belefont bölcsességeket minden gyereknek, amelyek mind a mai napig érvényesek.

Hatos Melinda