Húsvéti üdvözlet

Pályázati felhívás!

Kattints a képre!

Link: https://palyazatmenedzser.hu/2018/01/19/eletmese-palyazat-2018-irodalmi-palyazat-csaladi-anekdotak-megirasara/

Ízelítő a 3K 2018. januári számának tartalmából

Könyvtárpolitika
Moldován István: Digitalizálás együttműködésben: a jogkezelés jó gyakorlatai

Műhelykérdések

 
Dubniczky Zsolt: Magok a könyvtárban. A mezőgazdaság, a könyvtár és a fenntarthatóság kapcsolata

Konferenciák
Mender Ibolya: Civilek a könyvtárakért, avagy hogyan segítheti egy alapítvány vagy egy egyesület a könyvtár munkáját, fejlesztését?

Hatvani István: XVII. Országos ODR Konferencia Tatabányán. Fókuszban a MOKKA-ODR felületének olvasói funkciói

Az én könyvtáram. Új könyvtári oktatási központ és projektiroda avatása Budapesten

Évfordulók
Gaján Éva: A Dumtsa Jenő-emlékév rendezvényei Szentendrén. Helytörténeti programok, nem csak a könyvtárban

Extra Hungariam
Borbé Levente: Erdélyi iskolai könyvtárosok a változások éveiben

Könyv
Mezey László Miklós: Új egyszerzős országtörténeti monográfia

Ízelítő a lapszámból:

„A 2007 augusztusában Sepsiszentgyörgyön, a Kárpát-medencei iskolai könyvtárosok számára megrendezett Mikes Konferencia igazi mérföldkőnek számított az erdélyi magyar iskolai könyvtárosoknak. Ott született meg a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogja, amelyet félesztendő múlva román változata is követett. A blogon nemcsak a Hargita megyei könyvtárosi hírek, rendezvények, ötletek és más szakmai tapasztalatok kerültek megosztásra, hanem nyitva állt az erdélyiek előtt is. A blogon lévő szakmai tippek, tanácsok, elképzelések valóságos ötletbörzévé nőtték ki magukat.” (Borbé Levente)

„A 2010-es évektől kezdődően egy új könyvtártípus elterjedését vehettük észre. Az intézmény a zöld könyvtárból nőtte ki magát, jelenleg leginkább a zöld könyvtárak részeként működik, a fenntartható fejlődés célkitűzéseit szolgálja és a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódik. A könyvtáraknál megszokott hagyományos szolgáltatásokkal rendelkezik: gyűjtés, őrzés és tárolás, a hozzáférés biztosítása, gyűjtőköre viszont nem az évszázadok óta megszokott dokumentumokra, jórészt könyvekre terjed ki, hanem a mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen elemére: a vetőmagokra. Ebből ered angol elnevezése is: seed library.”(Dubniczky Zsolt)

„A digitalizálás első lépéseiben fontos meghatározni, milyen célból, kiknek, hogyan juttatjuk el a digitális dokumentumokat. Ezek sok későbbi lépést meghatároznak. Nem mindegy például, hogy saját vagy idegen állományt digitalizálunk-e; könyvtáron belül vagy online tesszük-e hozzáférhetővé; a szolgáltatás nyilvános vagy térítéses, jövedelmet eredményez? Amennyiben a digitális dokumentumainkat online, a könyvtár épületén kívül is hozzáférhetővé szeretnénk tenni, ez óhatatlanul is érinti a szerzői jogot. A digitalizálásra és az online szolgáltatásra több ponton is vonatkozik a szerzői jog, túllépve a könyvtárak hagyományos szabad felhasználásán, ezért fontos tisztában lenni ezek feltételeivel, a szükséges feladatokkal.” (Moldován István)

 Forrásanyag: http://www.ki.oszk.hu/hir/konyvtari-intezet/izelito-3k-2018-januari-szamanak-tartalmabol

Emlékezés az 1848-as forradalomra

Gimnáziumunkban is megünnepeltük március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörését. A rendezvény egyik színfoltja a gimnázium könyvtára lett. Kiállítást rendeztem be a forradalom és szabadságharc emlékére. A kiállítás anyagát a gimnázium könyvtárának dokumentumai alkották: könyvek, illusztrációk, képek, térképek, zászló. 

 

A kiállítást sokan megtekintették, passzolt ahhoz az ünnepi hangulathoz, amelynek részese lehetett minden egyes gimnáziumi ünneplő.

A kiállításon kívül egy rövid történeti összefoglalóval készültem az iskolánk részvételéről az 1848-as forradalom és szabadságharcban, amelyet a világhálón is el lehet olvasni Iskolánk és az 1848-as forradalom címmel.

Iskolánk és az 1848-as forradalom

Előzetes

1820-ban rendelet érkezik a Habsburg Birodalom történetének tanítására, így lehetőség nyílik a magyar történelem részletesebb megismertetéséhez, amit a tanárok meg is tesznek.

1843-ban azonban egy rendelet alapján betiltják az iskolai ünnepeken a politikai célzatú beszédet, a hasonló jellegű vers elmondását és a színdarab előadását. Ráadásul betiltják a magyar nemzet történetének részletes tanítását, egy régebbi rendeletre hivatkozva a humaniórák alsó osztályában teszik kötelezővé.

* * *

1848 márciusában a forradalom szele elérte Csíkországot is. A tanárok diákjaik között alig tudtak rendet tartani. A csíkszeredai Gecző János és a háromszéki Donát Pál hazatérve Marosvásárhelyről az összegyűlt tanulóifjúsággal a szeminárium nagytermében ismertetik a forradalom célkitűzéseit, és az eseményeket, amelyek országszerte történtek. Sőt, továbblépve, a diákokat forradalmi dalokra tanították, tüntetésekre buzdították. A diákok az osztrák helységnévtáblákat magyarra cserélik ki. Ezen események hírére mozgósítják a hadsereget, élén Kovács Ignác főhadnaggyal, aki az ifjúságba akar lövetni. Az igazgató keményen ellenállt, nem engedte be a szemináriumba a katonákat, hivatkozva arra, hogy egy ilyen helyre fegyvertelenül lehet csak belépni. A hadnagy dühében csak lehordani tudta az ott tartózkodó diákságot. Ők fittyet hányva a dorgálásnak megkezdték ténykedésüket. Nyíltan szembe mertek állni az osztrák önkényuralommal. Az abszolutizmus jelképét a kétfejű sast darabokra törik a Csíksomlyó környéki falvakban (Várdotfala, Csobotfala, Csomortán, Pálfalva, Csíktaploca). Az ifjak tüntetést szerveznek a csíkszeredai Mikó-vár előtt nem törődve azzal sem, hogy a várban éppen Lázár László osztrák császári küldött tartózkodott. A Kájoni János által alapított nyomdában Hadi Lapot, forradalmi röpcédulákat, Csíki Gyutacsot kezdenek el nyomtatni. Szomorúan vette tudomásul az akkori hatalom, hogy a jól fegyelmezett székely hadsereg nem szolgálja továbbra is hűségesen őket, hanem hátat fordít nekik. A nagyobb diákok zöme bevonult a hadseregbe, míg a kisebbek a csíkszentmártoni hadi iskolában folytatták tanulmányaikat. Az oktatást a csíkszentgyörgyi Gál Sándor ezredes biztosította.

1849 nyarán a forradalom bukását felismerő ferencesek a szabadságharc dokumentumait gondosan elrejtik a somlyói kolostorban. Sajnos a kolostor későbbi felforgatása során a még megmaradt iratok továbbpusztulnak.

1849 őszén az ideérkező császári csapatok barbár pusztítást végeznek a kolostorban és az iskolában. A "vizsgálódás" után összeszednek minden fontos eszközt és élelmet. Veress Ignác az akkori házfőnök pontos leírást készít az elvitt eszközökről és élelemről. A katonaságtól megszállott iskolaépületet csak 1851 nyarán ürítették ki. Ezért történt az, hogy a tanítás három esztendőn keresztül szünetelt.

Kovács Miklós, akkori tisztségében, mint erdélyi püspöknek köszönhetően a megrongálódott csíksomlyói gimnázium 1851 októberében újraindul. Sajnos a volt tanítványok már nem térnek vissza az iskolapadokba. Megkezdődik a diákok összeszedése. A szülőket értesítik, hogy a tanévkezdés október huszonhatodikán van. A tanévkezdés nehéz helyzet elé állítja az iskola vezetőségét. Az intézet kis gimnázium szintjére sorvadt. Tanév elején a tanítás a rendház asztalosműhelyében folyik. A tanárok egymást váltogatva diktálva tanították a diákokat. Ezzel a rákényszerült módszerrel sok időt vesztenek, s nem haladnak az anyaggal. A szegénység és a drágaság akadályozta a tanítást és a neveltetést.
 

Veress Ignác zárdafőnöknél, érdeklődik az erdélyi püspök az iskola állapotáról, a tanári karról. Ekkor kerül szóba először, hogy világi papokat is vesznek fel a tantestületbe.

A hatóságok többször is ellenőrizték az iskolát A Ferenc-rendi szerzetes tanárokat a forradalom ideje alatti csíksomlyói nyomdában kiadott proklamációk engedélyezése végett, szigorú tisztogatásnak vetik alá. Ezért a ferenceseket csak feltételesen engedték vissza az iskolába. A főkormányszék döntése szerint, három világi papot, két ideiglenes állást szerzeteseknek, és szintén egy ideiglenes állást az igazgatónak, aki szintén szerzetes volt. Bizonyos idő elteltével csak hittant tanítani engedélyezték egészen 1901-ig. 
 

Az iskola javítására szánt összeg elsikkad. Az épületet csak egy évre rá sikerül rendbe tenni. 
 

A forradalomban részt vett diákok, ha már térhettek vissza az iskola falai közé, új utakat keresve próbálták túlélni a vereség traumáját. Egy részük elmenekült külhonba, vagy itthon bujdosott, akiket megtaláltak a hatalom megbízott emberei, besorozták az osztrák hadseregbe és elvitték a külföldre. Akiknek sikerült a környéken bujdosniuk, sokan közülük titokban fegyvereket rejtegettek. Még remélték, hogy egyszer eljön a szabadság ideje, ahol nincs rabiga, meg jobbágysors, ahol népek-nemzetek békességben élhetnek. Az olaszországi forradalom hírére a bujdosók közül sokan csatlakoztak Garibaldi csapatához, amelyben Gál Sándor is harcolt.

Gimnáziumban padjait koptató híres forradalmárunk: Gábor Áron tüzér őrnagy, ágyúöntő és nemzeti hős.

Könyvészet

1. Antal Imre: „Tisztesség adassék”- Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium történetéből. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1994
2. Bándi Vazul: A csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium története. Csíkszereda, 1895?
3. Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1994
4. Magyar Életrajzi Lexikon. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1967
5. Sávai János: A csíksomlyói és a kantai iskola története. Ferences nyomda és Könyvkiadó, Szeged, 1997.
6. Sávai János: A székelyföldi katolikus plébániák levéltára. Ferences nyomda és Könyvkiadó, Szeged, 1997.
7. Gimnáziumi értesítők: 1873 Marosvásárhely kiadás, 1899-1890, 1940-1941, 1941-1942, 1943-1944, 2005-2006 tanévek, Csíkszeredai kiadások.

Borbé Levente

könyvtáros,

Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

Nőnapi emlékezés

 

Könyvkiállítással emlékeztem meg a Nők Nemzetközi Napjáról. A legszebb nőnapi versek, valamint idézetek, rajzok és kötetek szerepelnek a kiállított anyagban.

Nemcsak nőkről szóló olvasmányokkal találkozhat az érdeklődő, hanem írónők munkáival, és más híres női személyiségek életrajzával is. Természetesen, a kiállítás anyagát ki is lehet kölcsönözni...

A kiállításon kívül egy rövid történeti összefoglalóval készültem az iskolánk első női alkalmazottairól, amelyet a világhálón is el lehet olvasni Első nők a gimnáziumban címmel.

Első nők a gimnáziumban

Az 1943-1944-es tanév mérföldkő a gimnázium életében. Megjelennek az első női tanítók-óraadó tanárok, Zsulyevich Nóra és Gyulai Lenke. Mindketten helyettes tanárként dolgoztak. Zsulyevich Nóra magyar-francia szakos, Gyulai Lenke pedig magyar-német szakos volt. Gyulai Lenke magyart és németet, míg Zsulyevich Nóra franciát és román nyelvet tanított. A változás valószínűleg annak tudható be, hogy a háború éveiben tekintélyes számmal voltak férfiak a fronton és tanerő hiány volt az iskolákban. 1944 után Korody Lujza (1944-1948) és Barabás Ibolya (1945-1948) óraadó tanárokként tanítottak. Mivel 1944-től már évkönyv sem jelent meg (1991-ig), nem lehet tudni pontosan, mit tanítottak. A levéltári anyag nagy része az 1948-1949-es tanévtől van a gimnáziumunkban. 
 

Az 1942-1943-as tanévtől Császár Jolán töltötte be a titkári állást, aki a háború után is titkárnőként dolgozott a Gimnáziumunkban. 
 

Az 1946-1947-es tanévben a leányiskolától három lány jött át hozzánk. Név szerint Veress Erna, Hajdú Sári és Albert Magda. Őnekik a középső bejárattól jobbra külön szobájuk volt, amit lányszobának is neveztek. Szünetekben ott tartózkodtak, és csengetés után az órarend szerinti tanárok értük mentek, s bekísérték az osztályba. Rájuk Papp János igazgató úr leánya, Ibuci vigyázott.

Az igazi nagy változás 1948-ban ment végbe, amikor a kommunisták kiutasították az országból Mihály királyt. Az újabb tanügyi reform értelmében vegyes líceumot indítottak, ami azt jelentette, hogy az 1948-as esztendőtől kezdődően, immár hivatalosan, lányok is járhatnak a gimnáziumba. Az átállás nem ment egyből és könnyen, a leányiskolából ebben a tanévben 11 lány jött át. Ez az arány az évek előrehaladtával nőttön nőtt. Az iskola államosítása után, felsőbb utasításra le kellett cserélni a Római Katolikus Főgimnázium nevet a Magyartannyelvű Vegyes Líceumra. A tanév elején a diákokat nagy meglepetés várta. A Román Kommunista Párt vezetőinek a képe díszítette a folyósokat és az osztálytermeket. A kápolnát díszteremmé, a szentélyt színpaddá, és a sekrestyét öltözővé alakították át. Ilyen szellemben indult útjára a volt katolikus gimnázium. 
 

Az új rendszer új követelménye alapján immár sokkal több nőt vettek fel tanítani, mint az előző tanévekben. A jelszó az egyenlőségen volt. A nőknek joguk volt dolgozni és tanulni, akárcsak a férfiaknak. Az új női tanerők között voltak helyettes tanárok, de szakosak is.

A kommunista rendszer első női tanerői: Gál Klára fizika-kémiát (1948-1956), Kovács Irma politikai közgazdaságtant és jogot (1948-1961), László Júlia helyettes tanárként matematikát (1948-1951), Incze Éva matematikát és fizikát (1948-1950), Minierné Bujáki Márta helyettesként (1948-1950), Márton Erzsébet franciát és magyart (1948-1950), Balázs Tamara helyettesként tanított. 

Megjegyezendő, hogy Márton Erzsébet az előző, vagyis az 1947-1948-as tanévben még könyvtároskodott is.

TABLÓ
 
Az 1946-os "Csíkszeredai gimnázium végzett ifjai" tablón öt lány is szerepel: Dávid Brigitta, János Irén, Kozán Irén, Lempert Magdolna és Tamás Paula. Valószínűsíthető, hogy a megszűnt csíkszeredai Polgári Leányiskola átmentett növendékei voltak.

 

Bibliográfia

Antal Imre, Vrabie Nicu (szerk) et ali.: A Csíkszeredai Líceum Monográfiája 1668-1968, Csíkszereda, 1968.

Antal Imre: „Tisztesség adassék” Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium történetéből. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 1994.

Váli Éva (szerk.): Közös nevezőnk – mozaikkockák egy iskola életéből 1945-1990, Csíkszereda, 2005, Bartha (Albert) Magda: “Jöjjenek a nekem való leányok” 251-2530 o., Takács István: Tanárportrék 259-264 o.

A gimnázium évkönyvei: 1940-1941., 1941-1942., 1942-1943., 1943-1944. tanévek Csíkszeredai kiadások.

Tallózás a világhálón található információkból.

Köszönöm Antal Katalin titkárnőnek az adatok felkutatásában nyújtott segítséget.

Borbé Levente

könyvtáros, 2018

ReMeK-e-hírlevél, 2018/3. számából

Új adatbázisok az Erdélyi Magyar Adatbankban 
A felhasználói visszajelzések alapján, az Erdélyi Magyar Adatbank egyrészt új adatbázisokat és szöveggyűjteményeket bocsátott a felhasználói rendelkezésére, másrészt az egyik leggyakrabban használt adatbázis mobilverzióját is elkészítette.
Februárban ezért elérhetővé vált az Erdély etnikai és felekezeti statisztikái adatbázisnak a mobilverziója. Ez az adatbázis, amely Erdély 1852 és 2011 közötti, etnikai és felekezeti statisztikáit a népszámlálási adatok alapján összegzi, az Adatbank egyik leggyakrabban használt adatbázisa, ezért is tűnt fontosnak, hogy létrejöjjön a könnyen kereshető mobilverzió is, amellyel bármikor, pillanatok alatt megkereshetők egy település adatsorai. (A mobilverzió a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.)
Új anyagként kerültek fel az Erdélyi Magyar Hírügynökség 1983 és 1989 közötti jelentései. Ara-Kovács Attila, az erdélyi Ellenpontok c. szamizdat folyóirat társszerkesztője 1983-ban, Romániából való kiutasítása után indította útjára egyszemélyes magán-hírügynökségét Budapesten. Az EMH elsősorban az erdélyi magyarságot érintő, nem hivatalos úton beszerzett híreket és háttéranyagokat közölt, eleinte magyarul, később angol fordításban is, s ezáltal a nyugati jogvédő szervezetek egyik fontos híranyag-szállítójává vált.
A februári újdonságok közé tartozik a helytörténet és honismeret módszertani digitális szövegtár összeállítása és internetes hozzáférhetővé tétele is. A helytörténeti digitális szövegtár összeállítását az motiválta, hogy egyre több, honismereti kutatásokkal kapcsolatos módszertani, bibliográfiai kérés érkezett az Erdélyi Magyar Adatbank tartalomfejlesztőihez. Az összeállítás a helytörténeti kutatókat és kutatásaikat akarja azzal segíteni, hogy a legfontosabb vonatkozó kézikönyveket, tankönyveket, bibliográfiákat, repertóriumokat és módszertani tanulmányokat közreadják, a téma historiográfiai irodalmával és nem utolsó sorban néhány elismerten szakszerű, mintaértékű munkával együtt. (A szövegtár a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.)
Forrás: http://www.adatbank.ro/
  

Irodalmi pályázat határon túli magyar középiskolásoknak

A Guttenberg Pál Népfőiskola és az Orpheusz Kiadó a Magyar Széppróza Napja alkalmából vers- és novellaíró pályázatot hirdet határom túli magyar középiskolás diákok számára. Minden pályázó kategóriánként 1-1 művel jelentkezhet, maximum 5 A/4-es gépelt oldal (12-es betűméret, másfeles sorköz) terjedelemben. A 15 legtehetségesebbnek ítélt pályázó részt vehet a 2018 augusztusában, Balassagyarmaton rendezendő Orpheusz Írótáborban. Továbbá (megfelelő mennyiségű és minőségű pályamunka esetén) a legjobb írásokból antológiát jelentetnek meg. Az eredményhirdetésre és díjátadásra 2018. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján Budapesten kerül sor, az eseményen további díjak is átadásra kerülnek.

Beadási határidő: A magyar költészet napja, 2018. április 11. A pályaműveket postai úton lehet beadni, 3 példányban, gépelve, feltüntetve a pályázó nevét, elérhetőségét (levelezési cím, e-mail és telefon), lakhelyét, iskoláját, életkorát, erre a címre: Orpheusz Kiadó 1062 Budapest, Bajza utca 18. A borítékra írják rá: „Irodalmi pályázat”.

Forrás: https://www.facebook.com/Guttenberg-P%C3%A1l-N%C3%A9pf%C5%91iskola-1997893486891329/

Hargitás szerzők könyvbemutatója – 50 éves a megye lapja

Az 1968-as megyésítés ötvenedik évfordulóján félszáz esztendejét ünnepli Hargita megye, valamint napilapja, a Hargita Népe. A Hargita Népe Kiadó gondozásában legutóbb megjelent kötetek bemutatójával és a szerzőkkel való beszélgetéssel folytatódott 2018. február 22-én a Hargita Megye Tanácsa által szervezett jubileumi rendezvénysorozat. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Sarány István főszerkesztő vezette a beszélgetést. A meghívott „hargitás” szerzők közt a napilap egykori és jelenlegi, külső és belső munkatársai voltak jelen: Ádám Gyula, Balázs Lajos, Cseke Gábor, Daczó Katalin, Ferencz Imre, Kovács Hont Imre, Kozma Mária, Kristó Tibor és Sarány István. A népes közönség soraiban ott ültek a napilap egykori meghatározó újságírói és mai szerkesztői, kollégáik. A házigazdák részéről Kelemen Katalin köszöntötte a lap munkatársait, méltatva annak szerepét a tájékoztatásban, dokumentálásban. Sarány István főszerkesztő arról kérdezte a meghívottakat, mit jelent számukra „hargitás” szerzőnek lenni. A megszólaló szerzők felidézték a laphoz fűződő személyes emlékeiket, elhangzott a napilap életpályákat végigkísérő szerepe, az elmúlt 50 év történéseinek dokumentálásában vállalt szerep.

A második körkérdés a Hargita Népe Kiadónál az elmúlt két évben megjelent kötetekre vonatkozott, a szerzők saját köteteikről beszéltek, röviden ismertetve azokat. Az évfordulós rendezvény keretében Nagy P.. Zoltán (1943–2010), a Hargita egykori fotóriporterének munkáiból nyílt kiállítás. A néhai csíkszeredai fotográfus egyike a lap alapítóinak, fotóművészeti tevékenységét itthon és külföldön is rangos díjakkal ismerték el. A teremben rögtönzött kiállításon a Hargita Kalendáriumokat is megtekinthették a jelenlevők. A találkozó kötetlen beszélgetéssel ért véget.

A sajtóban a bemutatóról: https://hargitanepe.eu/konyvekrol-szakmarol/

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/592/hargitas-szerzok-konyvbemutatoja--50-eves-a-megye-lapja

A Székely Könyvtár kihívásai

A 2010-ben indított Székely Könyvtár sorozatát száz kötetre tervezték, melyből eddig mintegy hatvan jelent meg. A könyvsorozat Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal közös könyvkiadási projektjeként indult, amely a székelységgel – és Székelyfölddel – foglalkozó irodalom igen széles palettáját kínálja az olvasóknak. A sorozatban megtalálhatók klasszikus és kortárs szépirodalmi művek, történettudományi, néprajzi vagy szociográfiai munkák is

A tervezett sorozatnak immár a felén túl, a Székely Könyvtárról, Székelyföld-képekről, a székely(földi) identitás kihívásairól és lehetőségeiről a főszerkesztő, Lövétei Lázár László költő beszélt.

- A sorozatot 100 kötetesre terveztétek, eddig 60 jelent meg belőle. Tudtommal a megjelentetett (és tervezett) könyvek publikálása mögött – tematikai vagy korszakolási szempontból – jól átgondolt koncepció áll…

- Évi 10 kötetet jelentetünk meg, 5-ös minisorozatokban (tavasszal, Pünkösdkor, illetve ősszel, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvásárra), de azt már a kezdetekkor eldöntöttük, hogy ezekben az 5-ös minisorozatokban igyekszünk tényleg lefedni a teljes Székelyföldet (vagyis legyen benne csíki, háromszéki, udvarhelyszéki stb. szerző is). S persze igyekszünk azóta is – ha csak egy mód van rá – régi (16-18. századi), 19.. századi, 20. század eleji-közepi és egy-egy kortárs szerzőt egyaránt beválogatni az 5 kötetbe.

- Elárulnád-e, kik és milyen művek fognak helyet kapni a Székely Könyvtár következő köteteiben?

- A teljesség igénye nélkül: Orbán Balázs nélkül természetesen nem egész egy ilyen sorozat. Nem feltétlenül A Székelyföld leírásának újrakiadására gondolunk (ezt a monumentális monográfiát elvileg mindenki ismeri), hanem egy válogatásra útleírásaiból, országgyűlési beszédeiből stb. Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirágának szintén itt a helye.

Én speciel egy Kacsó Sándor-kötetet is szeretnék, hiszen a két háború közötti, izgalmas Brassói Lapok szerkesztőjeként tényleg fontos riportokat-cikkeket jegyzett.

- Végezetül: milyen az a Székelyföld-kép, amely – szíved szerint – kirajzolódik a Székely Könyvtár-sorozatból?

- Szerencsére (vagy sajnos – hozzáállás kérdése ez is), a Székely Könyvtár sorozatból is az derül ki, legalábbis számomra, hogy mi is ugyanolyanok vagyunk, mint a többi népcsoport, azzal az egyáltalán nem elhanyagolható megjegyzéssel, hogy másképpen – ha úgy tetszik: fürgébben – jár az agyunk. Hogy ez jó-e vagy rossz – döntse el ki-ki maga.

Forrás és teljes interjú itt: http://foter.ro/cikk/20180209_a_szekely_identitas_ugyanolyan_csak_teljesen_mas

Átmentik a Székelyföld emlékezetére vonatkozó régi kéziratokat

A Székelyhon portálon a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár digitalizálási tevékenységéről készült riport olvasható. Kelemen Katalin, a könyvtár osztályvezetője, a helyismereti részleg munkatársa közölte: a csíkszeredai könyvtár fontos célkitűzésének tekinti, hogy minél teljesebb körben elérhetővé tegye a regionális és helyi, kulturális és természeti értékeket a virtuális térben. 2009-ben több, az online könyvtári szolgáltatások fejlesztését célzó projektet indított el a csíkszeredai megyei könyvtár, és ezek részeként feladatuknak tekintik a könyvtári gyűjtemény helyi és regionális szempontból értékes dokumentumainak digitalizálását is. Ez és internetes közzétételeük is 2009-ben kezdődött el a csíkszeredai könyvtárban, többek között a gyűjteményükben őrzött ritka vagy a máshol nem található dokumentumokat digitalizálták.

A megyei könyvtár munkatársai által a könyvtár gyűjteményeiből digitalizált kiadványok az Országos Széchényi Könyvtárral (OSZK) kötött partnerszerződés révén válnak elérhetővé az interneten. A könyvjellegű, teljes szövegű digitális dokumentumok az OSZK által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK – mek.oszk.hu) adatbázisában válnak elérhetővé. A digitalizált folyóiratok vagy periodikus kiadványok az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívumban (EPA – epa.oszk.hu) kereshetők. ’A KJMK gyűjteményeiből 2009 óta számos helytörténeti-művelődéstörténeti szempontból fontos, forrásértékű, ma már könyvtárakban is nehezen fellelhető, ritka kiadványt digitalizáltunk. Elsősorban 18–19. századi erdélyi és székelyföldi vonatkozású kiadványokat (helyi monográfiák, történeti, művelődéstörténeti munkák) és olyan 20. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású munkákat, amelyek esetében a szerzői jogvédelem már lejárt.’ – ismertette a könyvtáros.

Tavaly decemberig 379 könyvet digitalizáltak, ezek közül jelenleg a MEK-ben online elérhető 297 cím. Szintén online elérhetővé tettek számos korabeli újságot, az EPA adatbázisában ott van az 1849–1945 közt megjelent helyi periodikák közül 14 kiadvány 78 évfolyama, közel 17 ezer oldal, ezeket az OSZK-val együttműködve digitalizálták. Így váltak online olvashatóvá a régi helyi sajtó évfolyamai, főként a Csíki Lapok 1899–1945 között megjelent évfolyamai. A könyvtár által digitalizált kiadványok az intézmény honlapjáról, az Elektronikus Könyvtár menüpontból érhetők el és böngészhetők.

A könyvtári digitalizációs munka idén új lendületet kaphat, a Hargita Megye Tanácsa által finanszírozott beruházás révén 2017 decemberében az intézmény beszerzett egy nagy teljesítményű szkennert. A Book Eye 4 professzionális szkenner egyedi iratok, régi könyvek, tehát a könyvtár értékes, régi dokumentumainak, helytörténeti értékeinek digitalizálását is lehetővé teszi.” A szkenner mellett a digitalizálási utómunkálatokhoz egy szövegfelismerő szoftver új változatát és több nagyteljesítményű számítógépet is be tudtak szerezni.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/atmentik-a-regi-dokumentumokat-mar-tobb-tizezer-oldalt-digitalizaltak

 A magyar széppróza napja Erdélyben is

Több mint 120 kortárs író részvételével ünnepelték meg első alkalommal a magyar széppróza napját – mondta el Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke Budapesten. Hozzáfűzte: a február 12. és 23. között zajlott, több mint száz program szervezésében több mint ötven magyarországi és határon túli kulturális intézmény és szervezet vett részt. A Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén hozott döntésével kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját.

Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a széppróza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte – vélik a kezdeményezők. Rámutattak, azt remélik, hogy az általuk kezdeményezett ünnep jelentősen hozzájárul majd a magyar prózairodalom eredményeinek és a kortárs prózaírók munkásságának jobb megismeréséhez és megbecsüléséhez.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/erdelyben-is-megunneplik-a-magyar-szepproza-napjat

Elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő

Életének 92. évében, 2018. február 14-én elhunyt Kallós Zoltán, a Nemzet Művésze címmel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő.

Kallós Zoltán 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton. Szülőfalujában 1992-ben hozta létre a nevét viselő, a szórványvidékeken élő magyar gyermekek anyanyelvi oktatásával foglalkozó Kallós Zoltán Alapítványt, amelynek 25. évfordulóján, 2017 nyarán avatták fel Válaszúton a kibővített Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot.

A néprajzkutató 2017 márciusában vette át a Kossuth Nagydíjat, ugyanazon év áprilisában kapta meg a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerést, az Europa Nostra-díjat, majd májusban az online közönségszavazáson is ő nyert.

Kallós Zoltán temetésére február 17-én került sor, utolsó útjára válaszúti otthonából a kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították, melyet a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszott a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő, mintegy ezer jelenlévőnek.

Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/92301-elhunyt-kallos-zoltan-neprajzkutato-nepzenegy-jt

Vida Gábor és Tompa Andrea is esélyes a 2018-as Aegon-díjra

Összeállt az idei Aegon Művészeti Díj szűkített listája, megvan az idei tíz jelölt, akik között erdélyi származású szerzők is találhatók: Tompa Andrea (Omerta) és Vida Gábor (Egy dadogás története).

A 2018-as shortlisten erős a líra és erősek a nők: 4:6 arányban versek és regények, női és férfi szerzők versenyéről szól az idei év. Átfogó, visszatekintő, összegző és gyűjteményes művek jellemzik a listát, izgalmas hősnők, önéletrajziság és a közelmúlt eseményei, lírában és nagyregényben is. Négy verseskötet és hat regény, összesen két kiadó – Magvető és Jelenkor – tíz kötete van versenyben a 3 millió forinttal járó elismerésért. A díjazott mű sikerét több tízmillió forint értékű média-megjelenéssel is támogatja az Aegon Művészeti Díj.

2018-ban is közel száz kötetet jelöltek a könyvkiadók – a szűkített tízes lista a hét fős zsűri szavazatai alapján áll össze. A zsűri minden évben megújul, tagjai – irodalomtörténészek, kritikusok, tanárok – a válogatás során nem tudnak egymásról. Titkos online felületen szavaznak, hogy befolyásolásra esély se legyen, a nyertesről viszont már élő vitában, konszenzusos szavazással döntenek. Hogy kik ők, azt a díjazottat bejelentő sajtótájékoztatón ismerheti meg a közönség.

Mind a tíz könyvről oktatási anyag, komplex irodalmi óravázlat készül középiskolai magyartanárok számára, ezek – ahogyan a megelőző években is – felkerülnek a díj honlapjára és ingyenesen elérhetőek.

2018 díjazott szerzőjéről tavasszal dönt a zsűri, a nyertes könyv írója a 2018. április 10-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést a budapesti Katona József Színházban.

Forrás: http://konyves.blog..hu/2018/02/16/aegon_605

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.

Márciusi évfordulók 2018

385 esztendeje, 1633. március elsején hunyt el George Herbert angol metafizikus költő, szónok.

95 éve, 1923. március elsején született Kuczka Péter magyar író, költő, műfordító és szerkesztő.

80 éve, 1938. március elsején hunyt el Gabrielle d'Annunzio olasz író, költő, drámaíró és újságíró.

230 éve, 1788. március másodikán hunyt el Salomon Gessner svájci német költő és festőművész.

160 éve, 1858. március harmadikán hunyt el Bajza József magyar költő, kritikus, szerkesztő és színigazgató.

50 éve, 1968. március harmadikán hunyt el Vera Fjodorovna Panova szovjet-orosz írónő és drámaíró.

35 éve, 1983. március harmadikán hunyt el Arthur Koestler zsidó származású német író, újságíró és társadalomfilozófus.

90 éve, 1928. március negyedikén született Alan Sillitoe angol író, költő.

220 éve, 1798. március negyedikén született Sigurður Breiðfjörð izlandi költő.

115 éve, 1902. március ötödikén született, és 30. éve, 1988. március tizenötödikén hunyt el Edita Morris svéd származású amerikai írónő.

95 éve, 1923. március ötödikén hunyt el Váradi Antal magyar író, drámaíró, költő.

70 éve, 1948. március ötödikén született Bordás Győző vajdasági magyar író, esszéíró, könyvkiadó és szerkesztő.

20 éve, 1998. március ötödikén hunyt el Rab Zsuzsa magyar írónő, költő, műfordító és újságíró.

130 éve, 1888. március hatodikán született Louisa May Alcott amerikai írónő és költő.

45 éve, 1973. március hatodikán hunyt el Pearl Sydenstricker Buck amerikai írónő. Ismertebb regényei: Az utolsó kínai császárné, Levél Pekingből, Liang asszony három lánya.

195 éve, 1823. március hetedikén született Vas Gereben (Radákovits József) magyar író, újságíró, ügyvéd és jogász.

85 éve, 1933. március hetedikén hunyt el Palágyi Lajos magyar költő, lapszerkesztő és tanár.

795 esztendeje, 1223. március nyolcadikán hunyt el Wincenty Kadłubek lengyel krónikás.

640 esztendeje, 1378. március nyolcadikán hunyt el Guszai japán költő és buddhista szerzetes.

235 éve, 1783. március nyolcadikán hunyt el César de Saussure svájci író, II. Rákóczi Ferenc bizalmasa.

105 éve, 1913. március nyolcadikán született Mulód Feraún (Mouloud Feraoun) francia nyelven alkotó algériai berber író és költő.

70 éve, 1948. március nyolcadikán született Bogdán László székely-magyar költő, író és újságíró. 

155 éve, 1863. március kilencedikén született Fülöp Árpád kárpátaljai székely-magyar magyar író, színműíró és költő. Legfontosabb munkái: Csíksomlyói misztériumok, Kapisztrán, Hunyadi.

135 éve. 1883. március kilencedikén született Umberto Sava német-zsidó származású olasz költő.

105 éve, 1913. március kilencedikén született Bözödi György székely-magyar író, műfordító, szociográfus és történész. Ismertebb művei: Székely bánja, Székelyek (történetek), Nyugtalan Pásztorok.

100 éve, 1918. március kilencedikén hunyt el Frank Wedekind német drámaíró, író, újságíró, forgatókönyvíró és színész.

230 éve, 1788. március tizedikén született Joseph Eichendorff német költő és író.

185 éve, 1833. március tizedikén született Pedro Antonio de Alarcón spanyol író, esszéista és útikönyvíró. Népszerű művei: A háromszögletű kalap, Méregzsák kapitány.

145 éve, 1873. március tizedikén született Jakob Wassermann zsidó származású osztrák író és esszéíró.

35 éve, 1983. március tizedikén hunyt el Paul Géraldy francia költő és író.

195 éve, 1823. március tizenegyedikén született Pákh Albert magyar író, költő, újságíró és szerkesztő.

110 éve, 1908. március tizenegyedikén hunyt el Edmondo de Amicis olasz író és publicista. Legismertebb műve a Gyermekszív.

105 éve, 1913. március tizenegyedikén hunyt el ifj. Ábrányi Kornél író, újságíró.

1200 esztendeje, 818. március tizenkettedikén hunyt el Théophanész bizánci görög szerzetes és krónikaíró.

370 esztendeje, 1648. március tizenkettedikén hunyt el Gabriel Téllez spanyol drámaíró és költő.

315 esztendeje, 1703. március tizenkettedikén született Amadé László magyar költő

90 éve, 1928. március tizenkettedikén hunyt el Bársony István magyar író, újságíró.

145 éve, 1873. március tizenharmadikán született Maryla Wolska lembergi (Lvov) lengyel költőnő.

130 éve, 1888. március tizenharmadikán született Anton Szemjonovics Makarenko szovjet-orosz író és pedagógus.

130 éve, 1888. március tizenharmadikán született Paul Morand francia író, költő, esszéíró, forgatókönyvíró és újságíró.

330 esztendeje, 1688. március tizennegyedikén hunyt el Antoine Furetière francia költő, író, meseíró és lexikográfus.

215 éve, 1803. március tizennegyedikén hunyt el Friedrich Gottlieb Klopstock német költő. Fő műve a Messiás.

500 esztendeje, 1518. március tizenötödikén született Giovanni Maria Cecchi olasz író, költő.

460 esztendeje, 1558. március tizenötödikén hunyt el Francisco Sá de Miranda portugál költő.

345 esztendeje, 1673. március tizenötödikén született Salvatore di Rosa olasz költő, festő, grafikus és muzsikus.

295 éve, 1723. március tizenötödikén hunyt el Johann Christian Günter német költő.

220 éve, 1798. március tizenhatodikán hunyt el Aloys Blumauer osztrák költő és drámaíró.

160 éve, 1864. március tizenhatodikán született Donászy Ferenc magyar író és elbeszélő.

135 éve, 1883. március tizenhetedikén született Urmuz (Demetru Demetrescu-Buzău) román avantgárd író és költő.

250 éve, 1768. március tizenhetedikén hunyt el Laurence Sterne angol író és lelkész.

110 éve, 1908. március tizenhetedikén született Borisz Nyikolajevics Polevoj orosz író és újságíró.

200 éve, 1818. március tizenkilencedikén született Petar Preradović horvát költő, író és drámaíró.

105 éve, 1913. március tizenkilencedikén született Szobotka Tibor magyar író, műfordító és irodalomtörténész.

85 éve, 1933. március tizenkilencedikén született Philip Roth amerikai író, forgatókönyvíró és esszéíró.

75 éve, 1943. március tizenkilencedikén született Kiss Benedek magyar költő és műfordító.

190 éve, 1828. március huszadikán született Henrik Ibsen norvég drámaíró, színházi rendező, költő, a modern dráma megalapozója. Főbb művei: Nóra, Vadkacsa, Solness építőmester.

190 éve, 1828. március huszadikán hunyt el Barczafalvi Szabó Dávid magyar nyelvész, író, műfordító és lapszerkesztő.

115 éve, 1903. március huszonegyedikén született Yrjö Jylhä finn költő és műfordító.

205 éve, 1813. március huszonkettedikén született Richard Wagner német zeneszerző, drámaíró, esztéta.

150 éve, 1868. március huszonkettedikén született litván Vydūnas litván író, drámaíró és filozófus.

90 éve, 1928. március huszonharmadikán született Deák Tamás erdélyi magyar író, költő, drámaíró és műfordító.

370 esztendeje, 1648. március huszonnegyedikén hunyt el Léón Modena itáliai héber költő.

95 éve, 1923. március huszonnegyedikén született Dáné Tibor erdélyi magyar író, műfordító és szerkesztő.

80 éve, 1938. március huszonnegyedikén született Ágh István magyar költő,író és műfordító.

75 éve, 1943. március huszonnegyedikén született Schwajda György magyar költő, író, szociográfus és esszéíró.

560 esztendeje, 1458. március huszonötödikén hunyt el Inigo López de Mendoza spanyol költő, író, politikus és hadvezér.

145 éve, 1873. március huszonhatodikán hunyt el Amédée Thierry francia történetíró és történész.

45 éve, 1973. március huszonhatodikán hunyt el Noël Pierce Coward angol drámaíró, költő, színész, rendező, zeneszerző és kabarémester.

980 esztendeje, 1038. március huszonhetedikén született Háj Ben Serirá héber és arab nyelven alkotó zsidó költő és rabbinikus író.

250 éve, 1768. március huszonhetedikén született Joseph Schreyvogel osztrák író és újságíró.

135 éve. 1883. március huszonhetedikén született Mária Under észt költőnő.

150 éve, 1868. március huszonnyolcadikán született Maxim Gorkij (Alekszej Makszimovics Peskov) orosz író, drámaíró. Ismertebb művei: Éjjeli menedékhely, A hamis pénz, Az öreg.

210 éve, 1808. március harmincadikán hunyt el Gustaf Fredrik Gyllenborg svéd költő és író.

85 éve, 1933. március harmincegyedikén született Nichita Stănescu román költő, esszéíró és publicista.

70 éve, 1948. március harmincegyedikén hunyt el Egon Erwin Kisch németül író cseh publicista.

430 esztendeje 1588. márciusában született Johann Heinrich Alstedius német filozófus, író, teológus és zenei teoretikus.

Érdemes Tudni

105 éve, 1913. március másodikán született, és 25 éve, 1993. március másodikán hunyt el Entz Géza magyar művészettörténész és pedagógus.

185 éve, 1823. március harmadikán született Andrássy Gyula osztrák–magyar külügyminiszter, magyar miniszterelnök.

110 éve, 1908. március negyedikén született Keszi Kovács László magyar néprajzkutató.

95 éve, 1923. március hatodikán hunyt el Seprődi János székely-magyar zenetörténész és folklorista.

80 éve, 1938. március hatodikán született Beder Tibor székely-örmény-magyar tanár, közösségszervező, földrajzi szakíró, közíró és kutató.

80 éve, 1938. március hetedikén hunyt el Balás Jenő székely-magyar bányamérnök, kutató, a magyar bauxitbányászat úttörője.

50 éve, 1968. március nyolcadikán született Erőss Zsolt székely-magyar hegymászó. Első magyarként mászta meg a világ legnagyobb hegyét, a Csomolugmát.

90 éve, 1928. március tizenegyedikén született Gergely János erdélyi magyar botanikus, természettudományi szakíró és egyetemi tanár.

355 esztendeje, 1663. március tizenharmadikán született Szentgyörgyi Ferenc székely-magyar katolikus püspök. A törökök és tatárok által elpusztított csíki templomok újjáépítésére jelentős összeget hagyott.

60 éve, 1958. március tizennegyedikén hunyt el Kolumbán Lajos székely-magyar néprajztudós és pedagógus.

125 éve, 1893. március tizenhatodikán hunyt el Puskás Tivadar magyar mérnök, a telefonhírmondó feltalálója.

135 éve, 1883. március tizenhatodikán hunyt el Egry József, a magyar avantgárd festészet egyik meghatározó alakja.

65 éve, 1953. március tizenhatodikán hunyt el Boros Fortunát Domokos székely-magyar ferences rendi tartományfőnök, történész, egyháztörténész, író és vértanú.

10 éve, 2008. március tizenhetedikén hunyt el Vofkori László székely származású erdélyi magyar földrajztudós, földrajzi és helytörténeti szakíró.

200 éve, 1818. március tizennyolcadikán született Csató József székely-magyar tanár, népviselő, iskolaalapító.

105 éve, 1913. március tizennyolcadikán született Haáz Ferenc felvidéki származású erdélyi magyar etnográfus.

100 éve 1918. március tizennyolcadikán született Dégh Linda amerikai magyar néprajzkutató.

105 éve, 1913. március huszadikán született Váczy Kálmán erdélyi magyar botanikus, latinista és jogász.

90 éve, 1928. március huszonharmadikán született Béládi Miklós magyar irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár.

115 éve, 1903. március huszonhatodikán született Gözsi Béla erdélyi magyar-amerikai gyógyszerész, szakíró és egyetemi tanár.

145 éve, 1873. március huszonnyolcadikán született Nagy István székely-magyar festő.

130 éve, 1888. március huszonnyolcadikán született Kiss Elek székely-magyar unitárius püspök, pedagógiai és teológiai szakíró és műfordító.

260 éve, március harmincadikán született Szentábrahámi Lombard Mihály székely-magyar unitárius püspök, teológiai szakíró és tankönyvíró.

70 éve, 1948. március harmincegyedikén hunyt el Rácz Miklós erdélyi magyar történész és fordító.