2022. július 6., szerda

Felmenők és sarjak

Borbély Szilárd Kafka fia című regényét böngészve gondolkodóba estem. Egy szövevényes, egymást kevésbé értő apa-fia világba csöppentem. Habár a regény befejezetlen maradt, a benne meglapuló mondanivaló drámai fordulatokat vesz. A szereplők viszonya is érdekes. A folytonos küzdelem jellemzi.

A kötet levelekből, különös történetekből elmesélt, megteremtett világba kalauzolja az olvasót. Nem kevés elmélkedéssel megfüszerezve.

Mintha mindenkinek lenne egy ikertestvére, s azt hagyná el a felnőttéválás rögös útján. A hasonlatokkal ékesített mondanivaló mintaként értelmezhető az apa-fia viszonyban. Nem hiába ismétlik meg generációkon keresztül az elődök, ősek hibáit. Ettől megrázó az egész. Lélektani hatása olykor lesújtó tud lenni.

A szerző, mesélői minőségben szinte egybeolvad a történettel. Az érzelmi reakciók arra engednek következtetni, hogy az apában tovább él a gyerek, de a gyerekben is ott vam megbújva a nem mindig szívesen fogadott apaság.

A regénybéli Franz Kafka azzal vádolja apját, hogy puszta létének hallatán sem tud élni, fulladozik tőle. Úgy éli meg, hogy folyton hatalmaskodik fölötte. Ez az érzés nem kevés lelki sérülést okoz benne.

Az apa pedig a nyegle, bizonytalan magaviseletéért nehezen viseli el saját gyermekét. Nem felejti el folyton kioktatni fiát.

Franz fia írásra való törekvéseit sem nézi jó szemmel. Nem lát benne semmi mást, csak a bajt. Mindezeket számba véve Franz is tudja, hogy maga az írás is egyféle kibúvó lehet az élettel való szembenézése alól. Az írás csak ideig-óráig hoz megnyugvást számára. Mégis ezáltal sikerül fejlesztenie saját személyiségét. Talán ezért is ír.

A kettejük közötti problémát nehezen emésztik meg. Magát a szerzőt is elnyeli a gondok mélysége. Olyan az egész, mint egy sodrás, amelyből aligha lehet kiszállni.

Mindemellett a háttérben bevillannak a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia és annak romjaiból kialakuló életképek. A darabokra eső, zűrzavart előidéző, majd az újraéledést követően fokozatosan felépülőnek láttató Kelet-európai világ kihat a történet szereplőire.


Még többet a szerzőről és műveiről: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2019/02/az-emlekezet-zengo-csondje.html


A könyvet kimondottan a felnőtt nemzedéknek ajánlom. Érdemes feldolgozni úgy olvasókörökön, mint biblioterápiás tevékenységeken. Van amin elgondolkozni, mert közvetetten, de minket is érint, hat ránk, mint egyféle hagyaték, a történetben bemutatott univerzum.

Borbé Levente,

könyvtáros


2022. július 4., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2022/7. számából

Könyvtár, ami összeköt – pályázati felhívás

A magyar Országgyűlés elnöke 2022-ben is meghirdette "Könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése" című pályázatát. Az ösztöndíj-program keretében 2022. szeptember 24. és október 23. között nyolc határontúli és két magyarországi szakember tölthet egyidejűleg egy hónapot az Országgyűlési Könyvtárban.

A program célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött egy hónap során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére, gyakorlati munkavégzésre, saját szakmai tevékenységük bemutatására, kapcsolatépítésre, közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve azokban való részvételre.

A programra az alábbi országokból lehet pályázni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. A pályázat beküldési határideje: 2022. augusztus 2.

A pályázat részletes leírása és jelentkezés itthttps://www.parlament.hu/web/guest/palyazati-kiirasok-konyvtar

A pályázatokat az Országgyűlés elnöke által felkért szakemberekből álló bíráló bizottság értékeli. Az eredményről 2022. augusztus 10-ig minden pályázó értesítést kap.

Forráshttps://konyvtar.parlament.hu/

 

Kis összegű támogatást kérhetnek a kormánytól a kulturális folyóiratok és kiadványok

Kulturális folyóiratoknak és kiadványoknak hagyott jóvá 2022. június 8-án csekély összegű (de minimis) támogatást a kormány. A támogatás keretösszege 2,25 millió lej, és a 2022-2023-as időszakra szól – idézi az Agerpres Dan Cărbunaru kormányszóvivő sajtónyilatkozatát. A program kedvezményezettei olyan egyesületek, alapítványok, kulturális szereplők, amelyek kulturális folyóiratok és kiadványok megjelentetésével foglalkoznak. A támogatásban évente maximum 40 kedvezményezett részesülhet – mondta még a kormányszóvivő.

Forráshttps://kronikaonline.ro/kultura/csekely-osszegu-tamogatast-kapnak-a-kulturalis-folyoiratok-es-kiadvanyok

 

A Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciájának 15. kiadásáról

Romániai magyar könyvtárosok is részt vettek Csongrádon a 15. Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciáján 2022. május 29-30-án. Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a szervezet közösségi oldalán tájékoztatott a rendezvényről:

"Nemrég jöttünk haza Csongrádról, ahol részt vettünk a 15. Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciáján. Aki már járt ott, az minden bizonnyal tudja, hogy egy kitűnő hangulatú, rendkívül tartalmas találkozóról van szó, melynek egyik napirendi pontja Ramháb Máriával, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnökével (aki most az NKA Könyvtárak és Levéltárak Kollégiumának kurátora is) való beszélgetés. Ez nem volt másként most sem…

Az elnök asszony ismertette az NKA könyvtárakra vonatkozó kiírását, melyhez nekünk, határon kívülieknek nem igazán van hozzáférésünk, a feltételeket nem tudjuk teljesíteni… Az átalakítására vonatkozóan hangzottak el javaslatok, de érdembeli előrelépés nem történt… Nem is csoda, hisz a fentnevezett program főként infrastrukturális fejlesztéseket, valamint különleges programok lebonyolításának költségkereteit szándékozik fedezni, és nem fordítható új könyvek vásárlására, állagmegőrzésre, ingatlanfelújításra.

Már a beszélgetés elején kiderült, hogy a mindannyiunk által nagyra becsült Márai-program teljes átalakuláson ment át, ami az előző évek gyakorlatát felülírja, az így „vásárolt” könyvek a későbbiekben elérhetetlenek lesznek… Sajnálattal hallgattuk ezt…

A későbbiekben minden határon túli könyvtár/könyvtáros röviden ismertette a régiójukra jellemző helyzetet, új könyvek vásárlásával kapcsolatos nehézségeiket, a Márai-program nagyszerűségét. Mi Székelyföldön rendkívül jó helyzetben vagyunk, de mint tudjuk, a szórványban vagy a Partiumban élő és dolgozó kollégáknak már sokkal nehezebb… Ehhez képest a vajdasági kollégák még nehezebben jutnak új magyar könyvekhez, és meg kell küzdeniük a négynyelvűség problémájával is. Igazán nehéz helyzetben a kárpátaljai magyar könyvtárak vannak, ahová évek óta csak adomány útján érkeznek új, magyar nyelvű könyvek. Vásárolni soha nem is tudtak…

A jelenlévők számára nem kellett elmagyarázni, hogy miért van szükség a Márai-program folyatására… A kérdés csak az, hogy üzenetünk eljut-e a megfelelő személyekhez…?"

Forráshttps://www.facebook.com/groups/2263096380388684


Csíksomlyói passiójátékok – könyvbemutató és előadás

Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be a Ferences iskoladrámák második és harmadik kötetét 2022. június 20-án. A Balassi Kiadó gondozásában 2021-ben megjelent kötetek 1740 és 1762 között Csíksomlyón előadott passiójátékok eredeti szövegét, énekeit és elemzését teszik közkinccsé. A könyvekről és a csíksomlyói iskoladrámákról Pintér Márta Zsuzsanna irodalom-és színháztörténész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja, Kővári Réka zenetörténész és Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a sajtó alá rendező Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoport tagjai osztották meg gondolataikat a közönséggel.

‘A ferences lelkiség és egyben kultúra gyümölcsei közül újabb két vaskos kötetre való kincsesbánya látott napvilágot a Ferences iskoladrámák sorozatában. A kiadványok kivétel nélkül csíksomlyói misztériumjátékokat tartalmaznak. Ezért a mai nap ünnep az erdélyi ferencesek, a csíkiak és az egész magyar kultúra számára. Mára a csíksomlyói kegyhely védőbástyája lett a hitnek, a szellemi életnek, a kultúrának, mindannak ami a nemzeti öntudatot meghatározza.’ – hangzott el Urbán Erik ferencrendi provinciális köszöntőjében.

Pintér Márta Zsuzsanna, a jelzett kutatócsoport vezetője beszélt a kötetek keletkezéstörténetéről, rámutatva: összesen hat kötetet terveznek kiadni a ferences iskoladrámákról, a kritikai kiadások teljes hitelességgel mutatják be az eredeti kéziratokat. A csíksomlyói ferences színi hagyomány jelentőségéről Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Történettudományi Intézetének tanszékvezetője beszélt, Kővári Réka zenetörténész pedig a ferences színjátszás zenei vonatkozásait mutatta be.

A résztvevők számára igazi irodalmi-zenei csemegét jelentettek a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákcsoportja, Kovács László egyházzenész, orgonista és Kővári Réka előadásában megszólaló szövegek és dallamok, amelyek ízelítőt nyújtottak a magyar színház-, dráma-, lelkiség- és zenetörténetben páratlan értéket jelentő csíksomlyói drámakorpuszból.

Sajtóvisszhanghttps://hargitanepe.ro/csiksomlyoi-passiojatekok-a-konyvtarban/

Forráshttps://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1083/ferences-iskoladramak-ii-iii.-csiksomlyoi-passiojatekok--konyvbemutato-es-eloadas


Lackfi János volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége

A Kájoni János Megyei Könyvtár vendégeként érkezett Csíkszeredába 2022. június 15-én Lackfi János költő, kortárs irodalmunk egyik legismertebb és legnépszerűbb szerzője. A Csíki Játékszín nagytermében teltház fogadta a költőt, aki a 2021-ben megjelent istenes versei gyűjteményét, a #Jóéjtpuszit és az idén kiadott #Jóéjtpuszi 2. címűt mutatta be. A találkozó a népszerű szerző erdélyi körútjának utolsó előtti állomása volt.

A közönség lelkes tapssal fogadta a József Attila- és Prima Primissima-díjas szerzőt, aki könnyed és humoros, ugyanakkor elgondolkodtató, bibliai történeteket idéző verseivel ‘tűzzel, szenvedéllyel szólt a hitéről, és szédítő száguldásra invitált Isten kalandparkjában.’

A Harmat Kiadó gondozásában megjelent #Jóéjtpuszi köteteibe egyenként 180-180 verset válogatott be a szerző a több százból, amelyek már korábban megmérettettek a Facebook aktív közegében. A versek beemelik az abszurd, a szleng, a groteszk, a társadalmi szatíra, a hivatali, illetve a tudományos stílust a lelkiség szövegeibe.

A személyes történetekkel fűszerezett előadásból kiderült, hogy Lackfi fontosnak tartotta megírni és közreadni a hitről szóló és saját hitélményeiből született írásokat. Az egyórás előadás után a költő még hosszasan dedikálta köteteit a színház előterében.

Forráshttps://maszol.ro/kultura/Mellbelotte-a-megteres-istenes-verseit-mutatta-be-Szekelyfoldon-Lackfi-Janos


Ha nyár, akkor Csodalámpa Olvasóklub

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozást szervezett idén nyáron us, Csodalámpa Olvasóklub címmel, 1. és 2. osztályt végzett gyerekeknek 2022. június 27. és július 1., illetve 3., 4. és 5. osztályt végzett gyerekeknek 2022. június 20. és 24. között.

A program naponta 10 és 14 óra között zajlott, a könyvtárban.

A 3-5. osztályos tanulók kortárs művet, Kolozsi László A Hold emlékei című regényét olvasták el és dolgozták fel közösen. „A Földön egy különös hullám suhan körbe, amelynek hatására mindenki elveszíti az emlékeit. Szinte mindenki, szerencsére van néhány kivétel…” Ahogyan a regény címe sejteti, majd hamar ki is derül belőle, a mű egyik főhőse űrhajós, a könyv egyik központi témája a Hold és a világűr. Ezekhez a témákhoz igazodó ismeretterjesztő könyveket lapozgattak és egymásnak egy-egy témát be is mutattak belőlük a kíváncsi táborozók, majd szabadon választva le is festették a Naprendszert, a Földet vagy a Holdat.

Egy olyan szerethető történet bontakozott ki a hét folyamán, amely az emlékek és a szeretet fontosságáról mesélt. Erre az üzenetre ráerősítve emlékesfüzet is készült, ahova egymásnak kedves üzeneteket írhattak, emlékeket hagyhattak.

Sok-sok játék képezte az olvasás mellett a napi tevékenységeket, a reggeli ráhangolódásban az összpontosítást fejlesztő, ritmikus, ön- és társismereti játékok segítették a csoportegység kialakulását. A szöveg feldolgozásához drámapedagógiai tevékenységeket alkalmaztak a foglalkozásvezetők.

A rendezvény végén minden „táborlakó” kapott útravalóul egy-egy ajándékkönyvet, amit majd a nyár hátralevő részében elolvashatnak.

A program lebonyolítását a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület révén Sepsiszentgyörgy Helyi Tanácsától elnyert pályázati támogatás és az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, a Háromszéki Kulturális Egyesület segítette.

A 6., 7. és 8. osztályt végzett gyerekeket 2022. július 4. és 8. között várják a Csodalámpa Olvasóklubba.

Forrás és fotók itthttps://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/591988632450470


2022. június 29-én került sor Préda Barna Harci zajban című könyvének sepsiszentgyörgyi bemutatójára a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében.

A könyv azoknak a zalánpataki katonáknak az adatait tartalmazza, akik 1848 és 1948 között fegyverrel a kézben védték a magyar hazát. A kötetben 127 katona nevével és adataival találkozhatunk, akik között 42 hősi halott, 17 sebesült, 38 hadifogoly és 3 politikai fogoly található. A kötet a pontos levéltári adatok mellett több mint 180 fotót, számos korabeli újságcikket, több személyes visszaemlékezést, és ízes anekdotákat tartalmaz.

A kötetet bemutatta dr. Péter Sándor nyugalmazott irodalomtanár, Magyarosi Sándor hadtörténész, valamint a szerző.

Forrás: https://www.facebook.com/events/1168063293738547

Sajtóvisszhanghttps://www.hirmondo.ro/kultura/kicsi-falu-nagy-hosei/

https://www.3szek.ro/load/cikk/150921/zalanpataki-hosok-nyomaban-preda-barna-konyvbemutatoja


Emlékeim mozaikja – könyvbemutató

Dr. Veress Albert legújabb kötetét mutatták be a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban 2022. június 9-én, a házigazda intézmény és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ közös szervezésében, népes közönség jelenlétében. Az Emlékeim mozaikja című memoárkötetet Varga Gyöngyi mutatta be, aki nemcsak az önéletírásról beszélt, hanem mélyreható kérdéseire adott válaszként a jelenlévők előtt feltárult a szerző, a népszerű pszichiáter életútja, legfontosabb megvalósításai, hitvallása. A hangulatot Máyer Franciska dalcsokorral, Magyari Emese egy Reményik Sándor-verssel fokozta.

Rendezvény a fákért

Kamaszokat és családokat fogadtak 2022. június 11-én 16 órától a könyvtár udvarán. A fák voltak a rendezvény főszereplői. Bara István, Musulin Péter és Simon László a fák titkait és a különböző fajok közötti kapcsolatokat tárták fel, Benedek Tibor Magor fákkal kapcsolatos népdalokat tanított, Buta-Vincze Eszter játszani hívta az egybegyülteket, és volt egy kiállítás fákkal, növényekkel, környezetvédelemmel kapcsolatos könyvekből.

Forráshttps://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar

 

Biblioterápia sérült gyerekeknek

A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, Borbé Levente idén is meghívást kapott biblioterápiás tevékenységre a Kísérő csoport elnevezésű táborba, amelyben a „Soha ne add fel” Alapítványhoz tartozó szülők és sérült gyerekeik aktív, mégis pihentető programon vettek részt, 2022. június 17. és 19. között. A Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogján olvashatjuk Borbé Levente képes beszámolóját:

"A tábornak a Szentegyháza melletti szelterszfürdői Szent Gellért Alapítvány kis kertje ad otthont már jónéhány esztendeje. A kertben egy nagyobb vendégház és több kis otthonos lak biztosította a táborozók kényelmét, ahol több szórakozási lehetőség között lehet válogatni."

"A tábor lebonyolítói természetesen a szülők és György Attila, valamint felesége, György Ida főszervezők voltak. A foglalkozásomat Bajcsi Kinga székelyudvarhelyi óvónő, pszichológus segítette. Mivel a szülők többsége előtt ismert volt tevékenységem, ezért a biblioterápiáról szóló bemutató elmaradt. Inkább magára a tevékenységre koncentráltam, beleértve az előkészületeket is. Ez alkalommal Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék című, remekbe sikerült alkotását elevenítettem meg.

A közönség nyitott volt a darabra, s persze a sajátos interpretálásomra. Láthatták a kellékek kicsomagolását, a helyben való készülődést és a végső eligazítást, amelyet végigmagyaráztam. Már akkor mosolyt csalt a felnőttek arcára. A gyerekek és fiatalok is kezdtek belemelegedni a kuncogásba. Viszont amikor a tényleges darab került terítékre, onnan kezdődött a varázslat. (…)"

Forrás és a teljes beszámoló itthttp://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/06/biblioterapia-serult-gyerekeknek-2022.html


Szent László napi könyvbemutató a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban

A székelyudvarhelyi Magura Kiadó gondozásában megjelent Balla Ede Zsolt székelyudvarhelyi író legújabb kötete, amelynek címe: László király öröksége. A kötet bemutatóját a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban tartották, 2022. június 27-én.

A sokrétű, Szent László királyhoz kapcsolódó szellemi-kulturális örökséget ismertető könyv több mint húsz középkori helyszínen keresztül mutatja be a közel évezredes értékeket, hiszen a Kárpát-haza szakrális helyein meghatározó, jelentős erők őrzik szent királyunk emlékezetét.

A 120 oldalas, színes fényképekkel gazdagon illusztrált kötetben a szerző lépésről lépésre tárja az olvasó elé a középkori ember világképének egy szeletét, és felkelti az érdeklődést az egyetemes értékek iránt is. László király öröksége a látszat ellenére nem kötődik közvetlenül történelmi korhoz, időszakhoz sem, így régi idők számára éppoly aktuális, mint modern korszakunkban. A lovagkirály példája, letisztult és következetes eszméje ellenáll a divatok hullámzásának, túlél minden újító ideológiát – erre a templomainkban megcsodálható Szent László-freskók a példák.

Forráshttps://www.facebook.com/Biblioudv/


Több mint könyvtár – interjú Bartis Edittel

A Hargita Népe napilap interjúsorozatában Gyergyószárhegy községi könyvtárosával, Bartis Edittel a könyvtár állományáról, feladatairól és az általa szervezett programokról is beszélgetett Péter Ágnes: "Gyergyószárhegyen kiváltságos helyzetben van a könyvtár. Egyrészt azért, mert az önkormányzat munkatársai tesznek azért, hogy jól működjön, másrészt pedig azért, mert a helyiek megszokták, hogy nemcsak kölcsönözni mehetnek oda, hanem érdekes rendezvényeken vehetnek részt, vagy akár segítséget is kérhetnek a könyvtárostól az adóbevallás elkészítéséhez."

A könyvtár programjai közül a könyvbemutatókat emelte ki Bartis Edit: "Minden negyedévben legalább egyet rendezünk. Legutóbb a székelyudvarhelyi Bálint Tamás kötetét, előtte Tamás Gyopár könyvét mutattuk be. Van egy Szárhegyről elszármazott költő, Ambrus József, akinek minden évben jelennek meg kötetei, azokat is mindig ismertetjük a helyiekkel. Előtte az Ervin atyával készült riportkötet mutattuk be. Amikor nagy az érdeklődés, a kultúrotthon kistermében, vagyis a Cika teremben tartjuk meg az eseményeket. Jónak tartom, hogy Szárhegyen mindig lehet számítani résztvevőkre, mert az itteniekről azt tartják, hogy se nem paraszt, se nem úr. Itt van a Lázár-kastély, és kicsit nagyobb földterületeik voltak az embereknek. Itt van az alkotóközpont, és mindig is népszerűek voltak a kulturális események itt, mert van rá igény. Több szárhegyi író, költő is van, akire büszkék vagyunk, először is Színi Lajost említeném, de ott van Bartis Ferenc és Rafi Lajos. A könyvbemutatókon kívül még gyerekeknek szervezünk programokat." (…)

Forrás és a teljes beszélgetés itthttps://hargitanepe.ro/tobb-mint-konyvtar/

 

A könyv olyan az embernek, mint a szárny a madárnak – beszélgetés Mihók Edittel

A gyimesközéploki községi könyvtárra méltán lehet büszke a helyi közösség: a barátságos, otthonos helyiségben rengeteg kiadvány található, köztük sok az új kötet. Mintegy háromszáz aktív olvasója van, és a könyvtár otthont ad több rendezvénynek is. Gyimesközéplok könyvtárosával, Mihók Edittel a könyvtár működéséről, feladatairól, programjairól a Hargita Népe napilap újságírója, Péter Ágnes beszélgetett, könyvtárosokkal készült interjúsorozatában:

"Sokan mondják, hogy ma nem olvasnak az emberek. Én erre azt mondom, hogy soha ennyit nem olvastak az emberek. A kérdés csupán az, hogy minőségi olvasással töltik-e az idejüket. Könyvtárunknak jelenleg közel háromszáz aktív olvasója van. Én hálás vagyok mindenkiért. A könyv olyan az embernek, mint a szárny a madárnak. Maradjunk tehát hűek hozzá, és szeressünk olvasni!"(…)

(…) Leginkább a bestsellereket keresik az olvasók, és az új kiadványokat. Van, aki klasszikusokat kölcsönöz, és sok fiatal pszichológiakönyveket, mások természettudományt, alkalmazott tudományokat vagy éppen helytörténeti köteteket keresnek. Az utóbbiakról úgy gondolom, hogy minden könyvtárban lennie kell olyan kiadványnak, kiadványoknak, amelyek a helyi értékes történeteket, dokumentumokat tartalmazzák. Egyfajta értékmentés lenne ez, és bárkinek hasznos lehet. Itt ‒ nem azért, hogy dicsekedjek ‒ megjegyzem, hogy nekünk sikerült összeállítani Gyimesközéplok monográfiáját 2014-ben. Azért fogtunk neki, mert sokan kerestek helytörténeti jellegű írásokat, gyűjtéseket, de nem volt egységes kötetünk, amelyben minden benne lett volna. Mivel egyértelműen volt igény erre, ezért megkerestem jó pár helyi idős személyt, akik adatközlőként segítettek. Mintegy két és fél évet vett igénybe a monográfia összeállítása. Nagy segítségemre volt Tankó Gyula tanár úr, aki nagyon helyismerő, és előtte már több helytörténeti írása, könyve látott napvilágot. (…) Nagy sikere ez a könyvtárnak, mert azóta is keresik, viszik, használják.’(…)

"‒ Itt meg kell jegyeznem, hogy a Kájoni János Megyei Könyvtár mindig segít, támogat, szakmailag irányít. A módszertani napokon való részvételnek köszönhetően lépést tudunk tartani a fejlődéssel, a tanultakat pedig hasznosítani tudjunk a mindennapi munkánkban. Úgy gondolom, hogy a könyvtár a közösség szíveként változatos lehetőségeket kínálhat, és számos olyan célt támogathat, amely helyi szinten, valamint az egyének számára is kiemelten fontos. Mindenkinek van valamilyen feladata az életében, és én azt mondom, hogy szerencsés vagyok, jó helyen vagyok, és örülök, hogy könyvtáros lehetek."

Forrás és a teljes beszélgetés itthttps://hargitanepe.ro/ertekmentes-gyimeskozeplokon/

 

Nem igaz, hogy a gyerekek nem olvasnak – interjú Bece Katalinnal

A Hargita Népe napilap interjúsorozatában Péter Ágnes Csíkszépvízen Bece Katalin könyvtárost kérdezte a helyi könyvtár működéséről, rendezvényeiről:

"Szépvízen hányattatott sorsa volt a könyvtárnak, az utóbbi években háromszor is költöztetni kellett a könyveket. A könyvtáros, Bece Katalin szerint, amikor megkapta a felújított könyvtárhelyiséget, csak a használható könyveket költöztették át. Ennek ellenére elfogadható az olvasókedv a községben: a könyvtáros szerint 125 aktív olvasó van Szépvízen, közülük nagyon sokan kisgyerekek."

(…) "Tizenöt évvel ezelőtt szerveztem az első rendezvényt, ez a tizennyolc évesek nagykorúsítási ünnepsége volt, ma már a helyi önkormányzattal együtt szervezzük meg. Ezenkívül különböző kézműves foglalkozások voltak itt, ezeket mindig a közelgő ünnepekhez kötöttük. Az iskolás gyerekek mindig átjönnek ide, amikor felolvasómaraton van, és innen csatlakozunk a megyei könyvtár programjához. Olyan rendezvényekhez is csatlakozok, amelyeket az önkormányzat szervez, együttműködünk a helyi nőszervezettel és a nyugdíjascsoporttal is. Most indul egy varrótanfolyam, amelynek a könyvtár ad otthont. Kötést, hímzést, varrást fogunk tanulni. Fiatal anyukák, felnőtt nők jelentkeztek erre a programra." (…) ‘"Az utóbbi huszonöt-harminc évben nagyon megváltozott a könyvtár szerepe, egy része csak a munkánknak a könyvkölcsönzés, nagyobb részét a közösségépítés teszi ki. A könyvtárosnak az a feladata, hogy segítsen, amiben tud. Ezenkívül közösségépítő is, mert hiába szervezünk bármit a könyvtárban, ha nincsenek résztvevők."

(…) A könyvadományokon és a szakmai segítségen kívül még nagyon sok haszna van annak, hogy együttműködünk a megyei könyvtárral. A Biblionet programhoz csatlakozva kaptunk számítógépeket, amelyek jó pár évvel ezelőtt még nagyon népszerűek voltak. A települési könyvtárfejlesztő programnak köszönhető az, hogy megnőtt az olvasók száma, és most is folyamatosan jönnek a gyerekek, és kérdezik, hogy mikor hozok új könyveket. Így lehet őket idecsalogatni, az új kiadványokkal. Nem igaz, hogy nem olvasnak a mai gyerekek, csak az igényeknek megfelelő olvasmányra van szükség."

Forrás és a teljes beszélgetés itthttps://hargitanepe.ro/nem-igaz-hogy-a-gyerekek-nem-olvasnak/

 

Magyarnak maradni Erdélyben –huszadik századi erdélyi életpályák

Milyen történelmi folyamatok vezettek Erdély Romániához csatolásához és miért döntöttek kölönböző világnézetű és hátterű véleményformálók – például Benedek Elek, Bánffy Miklós vagy Márton Áron – úgy, hogy Erdélyben maradnak?

A Magyarnak maradni Erdélyben című, 25 huszadik századi életpályát bemutató, 630 oldalas kiadvány az Iskola Alapítvány Kiadó, a Magyar Nemzeti Levéltár és a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. Szerkesztői a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai, Mikó Zsuzsanna főlevéltáros és Szabó Csaba főigazgató, a szerzők között pedig több erdélyi történész is szerepel. A kötetet a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, 2022. június 11-én mutatták be a szerkesztők, akiket Fodor János történész kérdezett.

A Magyarnak maradni Erdélyben többé-kevésbé ismert személyiségek életútját mutatja be 1918 és 1989 között, akikben az a közös, hogy mindannyian úgy döntöttek: Erdélyben keresnek egzisztenciát és mindannyian fontosnak tartották magyarságukat. A válogatás szubjektív, szerepelnek benne politikusok, irodalmárok, publicisták, tudósok, egyetemi tanárok, papok, többek között Bánffy Miklós, Benedek Elek, Márton Áron. A kötetben rövid életrajzaik mellé a szerkesztők forrásértékű dokumentumokat válogattak, továbbá a régióban zajló folyamatokat a középkortól vázoló bevezető tanulmány és jelentős, személyeket és intézményeket magyarázó minilexikon is része a kiadványnak.

Forrás és a teljes cikk itthttps://maszol.ro/kultura/Kotet-jelent-meg-25-velemenyformalorol-akik-Erdelyt-valasztottak-a-huszadik-szazadban

 

"Megőriztem, mert arra kaptam" – megjelent Az aranyréce bővített kiadása

A Hagyományok Háza gondozásában, 2022 júniusában megjelent Az aranyréce. Mesék, mondák, történetek Moldvából című, hangzómellékletes kiadvány, amely válogatás a magyarfalusi származású költő, író, folklorista Iancu Laura több évtizednyi néprajzi gyűjtéséből. Az aranyréce e második, bővített kiadása a legkeletibb moldvai magyar település, Magyarfalu, valamint Lujzikalagor hét mesemondójának, hat asszonynak és egy férfinak a huszonkét hosszabb-rövidebb szövegét és helyszíni felvételeinek hanganyagát tartalmazza. A kötetben tizenhárom tündérmese, hat egyéb mese, két eredetmonda és egy anekdota kapott helyet, a Népmesetár-sorozat korábbi népmesegyűjteményéhez hasonlóan hiteles, szó szerinti lejegyzésben.

Forráshttps://www.nyugatijelen.com/kultura/megoriztem_mert_arra_kaptam.php


Tamási Áronra emlékeztek Székelyföldön

Tamási Áron szellemisége előtt tisztelegtek pünkösdkor három városban. Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is tartottak a 125 éve született Tamási Áronra emlékező eseményeket 2022 júniusának első hétvégéjén.

"A lélek dús kertjéről" című eseményt a budapesti Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezte, és a 18. alkalommal megrendezett Hargitai Megyenapok keretében tartották. A program keretében kötetbemutató, rendhagyó irodalomórák is várták a közönséget.

Idén jelent meg Sipos Lajos irodalomtörténész Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne című, Tamási Áronról szóló kötete, amely bemutatta az író életének fontos eseményeit, állomásait, meghatározó helyszíneit, szereplőit és írásainak létrejöttét, történetét. A szerző szerint Tamási műveinek olvasása közben az újítási kísérletekre érdemes (fel)figyelni. A kötetet Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában mutatták be. A könyvbemutatóval egybekötött Irodalmi Szalon-esteket Juhász Anna és Sipos Lajos tartották, közreműködött Kányádi Szilárd színművész. A Szalon-estek házigazdája Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója volt. Tamási Áron munkásságára fókuszálva mutatkozott be Budapest után május 14-én Csíkszeredában a Bölcső a hegyek között című szabadtéri kiállítás, ami a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével jött létre, és melynek kurátora szintén Sipos Lajos irodalomtörténész.

Forrás és a teljes cikk itthttps://kronikaonline.ro/kultura/tamasi-aronra-emlekeznek-szekelyfoldon-az-iro-szellemisege-elott-tisztelegnek-punkosdkor-harom-varosban



Sütő Andrásra emlékeztek születésének 95. évfordulóján

"Sütő András, az ember" címmel szervezett megemlékezést az író születésének 95. évfordulója alkalmából a nevét viselő baráti egyesület a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti termében, 2022. június 17-én. A Népújság tudósított az eseményről:

"Élő megemlékezés, amely hiánycikk a mai világban, olyan irodalmi és visszaemlékező est, amelyen Sütő alakját, életművét nem száraz adathalmazok és egyoldalú műelemzések alapján idézték vissza közénk, hanem olyanok emlékeztek rá, akikkel együtt dolgozott, akiket jól ismert és akik jól ismerték őt, akik kollégái, barátai, családtagjai voltak – irodalmárok, szerkesztők, színházi emberek, írók és orvosok. Sütő Andrásra, ezúttal elsősorban nem (csak) az íróra, hanem az emberre emlékeztek, akinek ezúttal számos olyan tulajdonságát ismerhettük meg, amelyre azelőtt talán nem is gondoltunk."

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/sueto-andras-az-elo-ember


Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.

 


2022. július 1., péntek

Molnár Gyula, mint könyvtáros

Tegnap értesültem arról, hogy kedves kollégánk, barátunk nyugdíjba vonult. A csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskola könyvtárában, és nemcsak, látta el rábízott feladatait. Oktatóként is tevékenykedett. A búcsúztatója is méltó volt hozzá.

A nyugdíjas búcsúztatón készült kép
Fotó: Kovács Zsuzsa

Molnár Gyulát könyvtárosként, több mint egy évtizede, elsősorban a szakmai gyűlésekről ismerjük. Aktívan részt vett a csíkkörzeti, Hargita megyei, megyeközi módszertani napokon. Szinte egyetlenegy lehetőséget sem hagyott ki, hogy tovább képezze magát. Éveken át úgy a helyi, mint az országos és nemzetközi tanfolyamok lelkes tagja maradt.

Hozzászólásaiban rávilágított az adott téma lényegére. Személyiségéből fakadóan csendes tagja maradt közösségünknek. Nyugalmat sugárzott.

Ösztönzően tudott hatni a munkánk folytatására. Ötleteket adott. Ahol tiszteletét tette, ott igazi párbeszéd alakult ki. Tartalmas perceket élhettünk át véle. Igazi tapasztalatcserék voltak azok.

A csíki iskolai könyvtárosok körében. Helyszín: A Márton Áron Főgimnáyium könyvtára
Fotó: B.L.

Éveken át töltötte fel a könyvtárosi anyagokat az erdélyi iskolai könyvtárosi facebook-os csoportokba. Mai napig is aktívan szerepel.

Kedves Gyula! Továbbra is közösségünk elismert tagja maradsz. A nyugdíj csak a munkahelytől való búcsút jelenti, de nem a munkától.

Boldog, tartalmas és aktív nyugdíjas életet kívánunk néked!

A lényeg, hogy ezután is szakmázzunk, és nemcsak a világhálón.

Borbé Levente,

könyvtáros



Kelemen Katalin könyvtárosi munkássága

  A 2000-es esztendők Hargita Megyei Könyvtárának lelkes csapatát gimnáziumi iskolai könyvtároskodásom kezdetén megismertem. Az idő telik, s...