2018. június 21., csütörtök

NYUGALOM?

Bartis Attila, A nyugalom című művét becsületesen átrágtam. Elolvastam, újraolvastam, részleteket böngésztem, igyekeztem a magam szemszögéből rájönni a benne rejlő nyugalomra. Nem sikerült.

A történet egy hölgyről szól, aki tizenöt esztendeje ki nem tette a lábát a lakásból, és a fiáról, aki sajátos módon üti el otthoni perceit.
Weér Rebeka, hajdan ünnepelt színésznő, az őrület határán táncolva kínozza fiát, akivel egy lakásban él. Az egész „önkéntes” lakásfogság azután következik be, hogy a lánya miatt egyre ritkábban jut szerepekhez. Annak feltétele, hogy újra tündököljön, az ha haza csalogatja külföldre disszidált lányát. Na persze, ez nem jön össze, így lánya holmiját egy koporsóba rakva jelképesen eltemeti. Sajnos feletteseiben ez a tett ellenszenvet vált ki. Férje is már rég kiszökött külföldre. Úgyhogy marad a hajléka a magánzárkája.
A fia, ahogy a fentiekben említettem, a beteges zsarolós anyjával való együttélésre van ítélve, mert nem tud megválni tőle. Ezzel az anyuka is így van, ő is halálosan kapaszkodik fiába. Szó szerint élősködik rajta. Egymást nem tudják elengedni, attól eltekintve, hogy iszonyodnak és undorodnak egymástól. Amikor nem konfliktuskodnak, akkor főhősünk otthon ír, vidéki felolvasóestekre-, itókázni jár.
Hősünk testvére, Judit, külhonban nemzetközileg elismert hegedűművésszé válik. Judit is torkig van az anyjával, nem is leveleznek sokáig. Helyette a fiú veszi át testvére feladatát, kezdi írni a leveleket „kicsempészve” valakitől, s aztán onnan visszaküldve saját címükre. A fiú anyja leveleit sosem postázza, otthon egy fiókba zárja. Később arra is fény derül, hogy anyja üres leveleket küldött (volna) a lányának.
Eszter megjelenésével úgy néz ki mintha hősünk is ki tudna zökkenni a hétköznapok nyomasztó őrületéből. Sajnos ez nem így történik, mert a lánynak a kezdetben nyugalmat árasztó lényében is ott lappang megannyi probléma. Azt sem tudja elviselni, hogy szerelme a meghibbant anyjával él. Ezt azzal is demonstrálja, hogy lakásukra érkezvén az anyának ugrik.
A hősünk, amikor nyugalmi állapotában van, tehát ír. Amikor otthon tartózkodik, titokban az anyukája elolvassa. Ő személy szerint szeretné megjelentetni írásait, ami végül sikerül is egy Jordán Éva nevű hölgyemény segítségével. Jordán Éva hajdan az apja szeretője volt, és együtt is éltek egy fedél alatt a családdal. A hősünket még pesztrálta is, a jelenlegi helyzet adta lehetőségeket kihasználva pedig éppen véle fekszik le többször is. A fiú könyve végre napvilágot lát, az idő alatt kedvese begyogyózik, s az elmegyógyintézetben köt ki. Ő pedig felháborodván otthagyja anyját és Eszter lakásába költözik át. Közben arra is fény derül, hogy testvére már tíz esztendeje öngyilkos lett. Tehát, női kapcsolataiban semmilyen szinten sincs kapaszkodó.

A könyv mellékszereplői, mint a pap, a párttitkár, a madarakat kinyuvasztó kurva, a csapos hölgy, a szomszédnéni stb., nem sok vizet zavarnak, viszont hiteles arcképpel gazdagítják az akkori kor emberének bemutatását. Az emögött meghúzódó történeti és történelmi háttér csak még jobban ráerősít az események sorozatának kibontakozására.
A cselekmény könyörtelen, kegyetlen förtelem, mocsadék. Szinte azt hinni, hogy ennyire mélyre süllyedni nem lehet. Az egész mű tartópillére a gyűlölet, és az e-közötti felszusszanás. Igazi tébolyda, az utálat melegágya. A feszültség nem mindenkor mutatkozik meg, helyette cserében inkább a letargia, a posvány, a viszolygás, a reménytelenség veszi át a hatalmat. Ez nem kérdés, hiszen hősünk életének 15 esztendeje a „mikorjösszhaza?” és a „holvoltálfiam?” közötti pihenőkben telik. Eme kiruccanások, máshollétek, amikor elmegy hazulról, valamelyest feledtetik azt a rémálmot, ami otthon vár rá. A kilátástalanság szülheti talán a nyugalmat, amit a cím takar, vagy az anyja halála, talán a jöjjön aminek jönnie kell közöny, nem tudni.

Mégis úgy érzem, minél többen kellene olvassák, nemcsak azok, akik szembe akarnak nézni hasonló helyzetekkel, hanem egyáltalán. A könyv megerősít abban, hogy ha nem vagyunk kiszolgáltatottak, akkor ne keveredjünk bele hasonló helyzetekbe, inkább kerüljük el. Ha meg benne vagyunk nyakig, próbáljunk kiszállni belőle. Nem érdemes sodródni az ehhez hasonló eseményekkel. Ellen kell állni. Egy jó kalauz arra, miként ne tengessük rövid életünket.

Borbé Levente

2018. június 20., szerda

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze. Szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta szerdán az MTI-t a család.
Kányádi Sándor Nagygalambfalván született 1929. május 10-én. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2017 decemberében Prima Primissima-díjjal tüntették ki.

2018. június 12., kedd

Rendhagyó irodalomóra a Petőfi Sándor Általános Iskolában

  2018. június 7.-én, még a vakáció előtti pezsgésben sikerült egy rendhagyó irodalomórát tartani a diákoknak. 

A helyi szerkesztésű Székelyföld kulturális folyóirat júniusi, gyermekirodalomnak szentelt számát mutatták be Lövétei Lázár László költő, a folyóirat főszerkesztője, Borsodi L. László költő, szerkesztő és Molnár Vilmos író, szerkesztő. A bemutatón negyedik, ötödik és hetedik osztályos tanulók vettek részt. 

A meghívottak meséltek arról, hogyan keletkezett a folyóirat, hogyan jött létre a bemutatott lapszám, majd a legérdekesebb rész következett, amikor felolvastak saját írásaikból, hozzáfűzve néhány személyes gondolatot a keletkezés körülményeiről, saját életükből, írói hitvallásukról. Néhány diák a bemutató végével haza is vihetett egy-egy példányt a bemutatott kötetekből.

A diákok örömmel fogadták a rendhagyó irodalomórán elhangzottakat. Pozitív visszajelzés volt az is, hogy külön szeretettel, tapssal fogadták a már előző rendezvényünkről ismert Borsodi L. Lászlót és újabb írásait. 

A személyes találkozás mindig egy új dimenziót nyit meg az irodalom és az olvasás megszerettetésében.

​​​​Dánél Hajnalka,
Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda 

2018. június 6., szerda

Csoportok látogatása a „Tudj többet, légy jobb!” héten a gimnáziumban



Gimnáziumunkban számos érdekes program várta a diákokat a „Tudj többet, légy jobb!” héten. Mint könyvtáros, besegítettem ezek gördülékenyebbé tételéhez. Azonban, e munkákon kívül három (3) csoport tette tiszteletét nálam.


Az első csoport Jobbágytelkéről érkezett, Boldizsár Ágoston nyugdíjas tanárunk vezetésével. A vegyes csoportot a könyvtárban kalauzoltam végig. Mivel több mindent ismertek már az iskola történetéből, nagyjából érdeklődéseikre, kérdéseikre válaszoltam. Búcsúzóul megtekintették a könyvtár régi állományát.



A második csoport a csíkmindszenti Nagy István Általános Iskola VII-VIII. osztályaiból érkezett Csibi Erzsébet hittantanárnő irányításával. Ők is láthatták a könyvtárat, a régi könyveket. Később megtekintették a tornatermet és a dísztermet. Nekik a szokásos történeti bemutatón kívül beszéltem azokról a lehetőségekről, amelyeket kivételesen a hozzánk újonnan érkező IX-es diákok tapasztalhatják majd meg.


A harmadik csoport a csíkrákosi Cserei Mihály Általános Iskola V. osztálya volt. Őket Bodor Annamária román szakos osztályfőnökük kísérte el. Ők is szemügyre vehették a könyvtárat. Kipróbálták az öreg írógépet. Voltak a díszteremben és a tornateremben is. Végezetül kis ajándékkal leptem meg a kicsiket.


Mindhárom csoportnak kedvére való volt a könyvtár új arculata. Akadtak a diákok közül olyanok is, akik azt nyilatkozták, hogy szívesen visszatérnének legalább még egy vizitre.



Fényképezte: Borbé Levente és Bodor Annamária

Borbé levente,
Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda 

2018. június 4., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2018/6. számából

Könyvbemutató: Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője
Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője című legutóbbi, a Gutenberg Kiadónál nemrég megjelent könyvét mutatta be dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében, 2018. május 5-én. A vendéget Szonda Szabolcs könyvtárigazgató üdvözölte, megköszönve, hogy ismét megtisztelte az intézményt, a várost.
A születéshez, párválasztáshoz, nemiséghez és halálhoz kötődő székely szokásvilágot Csíkszentdomokoson négy évtizeden át kutató szerző bevezetőjében elmagyarázta, hogyan keletkezett ez a könyv. A Nyergestetőn sorshelyzetet érzett meg, hiszen ott egy társadalmi folyamat indult el. Párhuzamot vont a szabadságharcban elesett székely hősök emlékműve és a szembeni magaslaton keletkezett ágkeresztes-kopjafás emlékhely között. Előbbi állításának szorgalmazója Ábrahám István csíktusnádi származású, Bukarestben dolgozó kovácsmester volt, így az 1897. augusztusi avatóünnepség hivatalos lett. Utóbbi keletkezése nem hivatalos, kronológiája homályba vész, az első emlékjelek állítói nem ismertek.
Ez a különleges temető a székely-magyar nemzeti közösség együvé tartozásának, helyben maradásának makacs akarása, az életüket ott hagyó székely katonák becsületének, méltóságának védelmezője, emlékeztetője, olyan, mint a katolikus templomokban az örökmécses, amely a szentlélekre emlékeztet – szögezte le a szerző.
Ezért A nemzeti kegyelet néprajzi földrajza az alcíme a gazdagon illusztrált könyvnek.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 112777/a_nemzeti_lelkiismeret_ orokmecsese

Hargita megyei tájak, emberek az idő tükrében  – fotókiállítás a könyvtárban
A XIV. Hargita Megyenapok rendezvényeinek sorában, 2018. május 18-án Dr. Molnár Attila fotótörténész Hargita megyei tájak, emberek az idő tükrében című fotókiállításának megnyitóján Hargita megyei vonatkozású fotóritkaságokat mutatott be vetítéssel kísért előadásában a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A fotótörténész által létrehozott Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület Hargita megyei vonatkozású fotóritkaságait tekinthetik meg a kiállításon az érdeklődők. Amint elmondta, az erdélyi antikváriumokban, bolhapiacokon és külföldi aukciókon jutott a ritka, többnyire erdélyi vonatkozású képekhez a csíkszeredai fotós. A kiállításon a gyimesi, csíki, gyergyói vidék vagy a Kászonok hagyományos faluképe, szokásvilága, életmódja, a hagyományok képi világának megörökítése tárul fel régi fotódokumentumok reprodukciója révén. A kiállítás júniusban is megtekinthető a könyvtárban.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index. php/kultura/96550-hargita- megyei-fotoritkasagokbol- nyilt-kiallitas-csikszeredaban

Erdélyi-Alpok 2 – Székely Árpád új albumának bemutatója
Székely Árpád geográfus, természetjáró vetítéssel kísért könyvbemutatójára került sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, az Erdélyi-Alpok című, háromkötetes kiadvány második részét ismerhette meg a közönség a szerző előadásában, 2018. május 16-án. Székely Árpád Székelyudvarhelyen élő földrajzatanár és természetjáró, túrakönyvei 2012 óta jelennek meg a Déli-Kárpátok jelentős hegyvonulatairól. Az Erdélyi-Alpoknak méltán nevezett monumentális hegylánc, a Déli-Kárpátok legmagasabb, 2500 m fölé emelkedő vonulatainak földrajzinév-anyagát és -használatát vizsgálja a szerző a kiadvány első kötetében. A második, legterjedelmesebb kötet természet-földrajzi áttekintést, általános túrainformációkat és részletes túraismertetéseket tartalmaz, míg a harmadik kötet a hegyalji épített örökséget mutatja be. Utóbbi kötet a későbbiekben kerül kiadásra.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/626/erdelyi-alpok-2-- szekely-arpad-ujabb-albumanak- bemutatoja

Ifjúsági irodalmi vetélkedő Gyergyóvárhegyen az Ifjúsági Napok keretében
2018.. május 9-én ifjúsági irodalmi vetélkedőre került sor a Gyergyóvárhegyi Községi Könyvtárban, a helyi Miron Cristea Iskolaközpont és a Gyergyóhollói Szakközépiskola diákjai részvételével. Különleges élmény volt több év olvasmányát rövid idő alatt feleleveníteni, meglepő összefüggések derültek ki egymástól látszólag nagyon távol álló irodalmi művek között. Az emlékező- és érvelőképességet tesztelő kérdésekre villámgyors válaszokat vártak a szervezők, de az agilitás mellett a versenyben helyet kapott a jószerencse és a játék is. Az esemény fénypontjaként elhangzott Hamlet híres monológja Viorel Moldovan gyergyóvárhegyi tanuló előadásában. Hargita Megye Tanácsa és a gyergyóvárhegyi Dobreanu Kulturális Egyesület anyagi támogatásának köszönhetően, a Mirela Laurențiu és Crina Gabor tanárnők, valamint Anca Ţepelus, Dana Cotfas és Dan Dobrean könyvtárosok közreműködésével felkészült versenyzők könyvjutalomban részesültek. A rendezvény a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében, Bedő Melinda szakirányító vezetésével zajlott.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/620/ifjusagi- irodalmi-vetelkedo-a- gyergyovarhegyi-kozsegi- konyvtarban-a-hargita-megyei- ifjusagi-napok-kereteben

Szabadulószoba az udvarhelyi könyvtárban
Szabadulószobát hoztak létre a székelyudvarhelyi városi könyvtárban, ezenkívül számos szabadidős foglalkozással, filmvetítésekkel, vándorkiállítással várják a látogatókat, ugyanakkor esszéíró pályázatot is hirdettek. A nyári vakációban idén is megszervezik az olvasótábort, a Nyitott könyvek éjszakájával párhuzamosan pedig első alkalommal nemzetközi szakmai konferenciát is tartanak.
Egyre népszerűbbek a városi könyvtár programjai és szolgáltatásai, olyannyira, hogy már nemcsak a helyi iskolákból, hanem a környező településekről is behozzák a pedagógusok a gyerekeket, nem pusztán könyvtárlátogatásra, hanem filmvetítésre, társasjátékra vagy éppen a Csodák termében zajló kísérletekre, napmegfigyelésre. Tavaly óta közel ezerrel nőtt a beiratkozottak száma, főként a társasjátékoknak és a 3D-s filmvetítéseknek köszönhetően, közülük 750-en legalább egyszer könyvet is kölcsönöztek a téka 147 ezer kötetes állományából. A régi és új szolgáltatásokról, a közelgő programokról, rendezvényekről tartottak sajtótájékoztatót 2018. május 9-én a városi könyvtár igazgatója és az intézmény munkatársai. Május 12-én és 13-án 9 és 18 óra között a könyvtár előtti parkolóban a Petőfi Irodalmi Múzeum Aranybusz című vándorkiállítása volt megtekinthető, ugyanakkor  megkezdődött a Kinedok, amely novemberig minden hónap második keddjén 17 órától várja a közép-európai dokumentumfilmek kedvelőit. Május végén – a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm-fesztiválhoz csatlakozva – itthon is természetfilmeket vetítettek, majd június 6. és 9. között megrendezik a nagyon rövid filmek fesztiválját. Diákoknak szóló esszéíró pályázatot is hirdettek, ennek kiértékelőjét május 25-én tartották, a nyerteseket pedig június 1-jén hirdették ki. Június 18-ától nyári programra váltanak, így 9 és 17 óra között tartanak nyitva majd, de előzetes egyeztetést követően délutánonként továbbra is lesz lehetőség születésnapok megünneplésére, csoportos társasjátékokra.
Forrás: https://szekelyhon.ro/ aktualis/szabaduloszoba-az- udvarhelyi-konyvtarban

A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése
Idén első alkalommal kerül megrendezésre a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése elnevezésű szakmai konferencia, 2018. augusztus 30-31-én, a rendezvényre a szervezők szeretettel várják a könyvtáros kollégákat. Az összejövetel célja a kapcsolatépítés, -tartás, az intézmények bemutatása és tevékenységeik ismertetése, a különféle szakmai témák megbeszélése.
A program még alakulóban van, azonban a következő témákról lesznek előadások:
1. „Az én könyvtáram” projekt. Előadó: Farkas Ferenc, szakmai vezető – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest; 2. Biblioterápia, e-biblioterápia – lehetőségek, hasznosítások, tapasztalatok. Előadó: Király Hajnal, tudományos munkatárs, biblioterapeuta – Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Budapest, illetve: Gulyás Enikő, informatikus könyvtáros – Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger; 3. Gyerek és könyvtár – programok, foglalkozások, lehetőségek, eszközök, terek. Előadó: Budavári Klára, gyermekkönyvtáros – Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet, Budapest; 4. Bármi is lehet könyvtár – formabontó lehetőségek, tudomány, életmód, sport és egyéb tevékenységek, eszközök a könyvtár szolgálatában. Előadó: Szőcs Endre, igazgató – Városi Könyvtár, Székelyudvarhely.
Ezekről a témákról kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor, ezért a szervezők arra kérik a jelentkezőket, hogy döntsék el, melyiken szeretnének részt venni.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 35 kolléga részvétele biztosított.
További információ itt: Gálovits Rózsa, biblioudv@yahoo.com

Biblioterápiáról Bartos Évával
A biblioterápiáról beszélt egy interjúban (Forráspont) Bartos Éva, az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság alapítója, a beszélgetés során számos gyakorlati kérdés is szóba került.
„Felelőtlenség volna a könyvekben, az irodalomban és a könyvtáros személyében rejlő lélekgyógyító erőt kiaknázatlanul hagyni... mert az, mint egy természetes, szelíd gyógymód, magától értetődően kapcsolódik a könyvtárosok munkaterületéhez... a humán értékek védelme, az életminőség javítása, az értelmes élet kialakításának igénye, az esztétikai, érzelmi érzékenyítés szükségessége, a személyiség finomhangolása ugyancsak indokolttá teszi ennek a terápiának az intenzív, széles körű alkalmazását.”
A hanganyag itt érhető el:
https://soundcloud.com/ konyvben-utazom-olah- andreaval/biblioterapiarol- bartos-evaval
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor

Romániát nem a statisztikák, hanem az irodalom képes igazán bemutatni
Dan Lungu a kortárs román irodalom egyik legsikeresebb, külföldön is elismert szerzője. Könyveit számos nyelvre fordították le, a legújabb fordítás magyar nyelvre történt (a Noran Libro Kiadó gondozásában, az ünnepi könyvhétre jelent meg A kislány, aki Istent játszott című regénye). Dan Lungu témái között ott vannak a diktatúra „biztonságára” nosztalgiázva gondolók, a város peremére szorult volt gyári munkások, akik felett eljár az idő, a szektákba menekülő értelmiségiek és a vendégmunka miatt kettészakadt családok is.
A szerző az új fordítás kapcsán adott interjút, ebben a romániai írótársadalom helyzetéről, az ideális olvasóról is beszélt, illetve külön kitért a romániai magyar irodalomhoz való kapcsolatára:
„Nekem a román írók közül az egyik legjobb kapcsolatom az erdélyi irodalmi élet szereplőivel van, voltam felolvasni Sepsiszentgyörgyön, voltam a Székelyföld folyóirat lapbemutatóján Bukarestben, sok hazai magyar szerző barátom van, és mégis jobban ismerem a magyarországi irodalmat, mint az itteni magyart.”
Forrás és teljes interjú itt: http://multikult.transindex. ro/?cikk=27261

Könyvtárak és levéltárak digitalizációja Erdélyben
A CD-ETA - „Collaborative Digitization of Natural and Cultural Heritage” elnevezésű projekt keretében 2018. május 16-án tartották a helyi érintettek hatodik találkozóját Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának márványtermében.
A helyi érintettek találkozójának sorozata a Hargita Megyenapok részeként folytatódott, ezúttal a könyvtárak és levéltárak digitalizációja témában. Az EU-s projekt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Hargita megyének egy szakszerű értéktára legyen. A tanácskozást a csíkszeredai megyeháza márványtermében Zonda Erika, a CD-ETA projekt menedzsere nyitotta meg röviden ismertetve az elmúlt időszakban történt tevékenységeket, valamint a jövőre vonatkozó tennivalókat, kiemelve a helyi érintettek hozzájárulásának fontosságát.
A CD-ETA projekt - amely az Interreg Europe program által nyert finanszírozást - fő célkitűzése a kulturális és természeti örökség digitalizálására vonatkozó politikák elfogadása és gyakorlatba ültetése, valamint a projektben részt vevő intézmények jó gyakorlatainak átvétele. A projekt keretében eddig több szeminárium szervezésére került sor, különböző témákban, így a természeti értékek, galériák és múzeumok, valamint a szellemi örökség értékeinek digitalizációjához kapcsolódó egyeztetések folytak a projektpartnerekkel és a helyi érintettekkel, akik aktív részvétele nagyban segíti a projekt sikeres és hasznos kivitelezését.
A résztvevők között a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, a tusnádfürdői városi könyvtár, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, illetve a gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár képviselői is beszámoltak az intézményük keretében zajló digitalizációs jó gyakorlatokról.
Forrás: http://csikirmdsz.ro/hu/nd/ 11396/konyvtarak-es- leveltarak-digitalizacioja-- vannak-jo-peldak-hargita- megyeben

Tompa Andrea Omertája nyerte a 2018-as Libri irodalmi díjat
Átadták az idei Libri irodalmi díjat a Budapest Music Centerben. A 2016-ban alapított Libri irodalmi díj az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, a díjakra szakmai zsűri és a közönség szavazhatott. A díjat elnyerő könyvek szerzői 1-1 millió forintot kapnak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, amit bármelyik könyvük promóciójára felhasználhatnak.
Tompa Andrea Omerta című regénye kapta a 2018-as Libri irodalmi díjat, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Addig se iszik című kötete.
A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A magyarországi kulturális élet több mint 100 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2017-ben megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson a közönség.
„Az a könyv, amely a díjat kapja, Tompa Andrea Omerta című regénye, szenvedélyesen beszél. És erős nyelve van ehhez a szenvedélyességhez. Nem is egy, hanem négy. Három különlegesen érzékeny nő és egy kissé félszegen megszállott férfi elragadó szólamát halljuk. Ez a regény ráadásul eléri azt, hogy akár egy olyan téma, mint a rózsanemesítés (nőies? nem: kifejezetten férfias) témája érdekelje az embert, amennyiben ilyen virágzóan írnak róla” – mondta el a zsűri nevében Károlyi Csaba irodalomkritikus.
Tompa Andrea és Bödőcs Tibor könyve mellett esélyes volt a díj elnyerésére Földény F. László A melankólia dicsérete című könyvéjért, Kemény István Lúdbőr című kötetéért, Nádas Péter Világló részletek I-II. című könyvéért, Parti Nagy Lajos Létbüfé és Peer Krisztián 42 című verskötetéért, Spiró György Kőbéka és Tolnai Ottó Nem könnyű című könyvéért, valamint Vida Gábor Egy dadogás története című könyvéért. A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.
Forrás: https://index.hu/kultur/2018/ 05/15/bodocs_es_tompa_andrea_ nyerte_a_libri_irodalmi_dijat/

Díjazták Bogdán Lászlót
A vörös pók hálójában című, tavaly megjelent verseskötetéért a Romániai Írók Szövetsége díjában részesült Bogdán László sepsiszentgyörgyi író, költő.
Az elismerést 2018. május 28-án adták át Bukarestben, az írószövetség éves gáláján, Bogdán Lászlót – egyedüli magyar kitüntetettként – a nemzeti kisebbségek nyelvén írt művek kategóriájában díjazták.
A háromszéki szerző korábban két alkalommal is részesült már az írószövetség elismerésében.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 113523/dijaztak_bogdan_laszlot

Elhunyt Bréda Ferenc esszéíró, költő, műkritikus
62 éves korában elhunyt Kolozsváron Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomkritikus, műfordító.
Magyar, román és francia nyelven publikált folyamatosan, csak 2017-ben négy kötete jelent meg: a Levelek az Utókornak. Theatrum Temporis című filozófiai esszé, a Bab és Babér. Theatrum epicum című regény, a Cercetare în Cer (Kutatás az Égben) című filozófiai esszé és a Genius loci című esszé- és tanulmánykötet. 2018-ban jelent meg Copiile Copilului (Az Utód Útjai) című párbeszédkötete Valentin Trifescuval közösen.
Bréda Ferenc kapta 2018 januárjában az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díját irodalom kategóriában.
Forrás: http://www..maszol.ro/index. php/kultura/96392-elhunyt- breda-ferenc-esszeiro-kolt- irodalomkritikus

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter

2018. június 1., péntek

Júniusi évfordulók 2018



305 esztendeje, 1713. június elsején hunyt el Johan Runius svéd költő.

80 éve, 1938. június elsején hunyt el Ödön Von Horváth (Edmund Josef von Horváth) szlovén származású osztrák-magyar drámaíró és elbeszélő.

145 éve, 1873. június másodikán született Larin Kyösti (Karl Gustaf Larin-Kyösti) finn író és költő.

140 éve, 1878. június másodikán hunyt el Hriszto Botev bolgár költő, újságíró és forradalmár.

55 éve, 1963. június harmadikán hunyt el Nazim Hikmet Ran (Nâzım Hikmet) török költő, drámaíró és regényíró.

220 éve. 1798. június negyedikén hunyt el Giovanni Giacomo Casanova velencei olasz író, kalandor.

40 éve, 1978. június negyedikén hunyt Jorge de Sena portugál költő, esszéista, novellista, drámaíró és műfordító.

25 éve, 1993. június negyedikén hunyt el Látó Anna székely-magyar író, újságíró, szerkesztő és műfordító.

120 éve, 1898. június ötödikén született Federico García Lorca spanyol költő, drámaíró, festő és zeneszerző. Ismert műve a Vérnász.

85 éve, 1933. június ötödikén hunyt el Szini Lajos (Laji bá’) székely-magyar elbeszélő, újságíró, költő és szerkesztő.

175 éve, 1843. június hetedikén hunyt el Johann Friedrich Hölderlin német költő és író.

170 éve, 1848. június hatodikán született António Duarte Gomes Leal portugál költő és irodalomkritikus.

10 éve, 2008. június hatodikán hunyt el Sánta Ferenc székely-magyar író, novellista és esszéíró.

125 éve, 1893. június hetedikén született Szántó György felvidéki származású erdélyi magyar író, díszlet- és jelmeztervező, festő, újságszerkesztő. Ismertebb művei: Stradivari, Fekete-éveim, Esze Tamás talpasai.

80 éve, 1938. június hetedikén hunyt el Dsida Jenő (Binder Jenő Emil) erdélyi magyar költő és műfordító.

355 esztendeje, 1663. június nyolcadikán hunyt el Maiolino Bissacioni olasz novellista és költő.

130 éve, 1888. június nyolcadikán született Gudmundur Kamban (Guðmundur) dánul és angolul író izlandi dráma- és regényíró.

40 éve, 1978. június nyolcadikán hunyt el Pulszky Romola magyar írónő és táncos.

120 éve, 1898. június kilencedikén született Curzio Malaparte olasz író, újságíró és drámaíró.

65 éve, 1953. június kilencedikén hunyt el Ugo Betti olasz drámaíró.

155 éve, 1863. június tizedikén született Louis Couperus holland novellista és költő.

100 éve, 1918. június tizedikén született Arrigo Boito olasz költő, író, újságíró, forgatókönyvíró, librettista és zeneszerző.

95 éve, 1923. június tizedikén hunyt el Piere Lotti francia író, novellista.

40 éve, 1978. június tizenegyedikén hunyt el Szitnyai Zoltán magyar író és esszéíró.

130 éve, 1888. június tizenkettedikén született Angelo Barile olasz költő és író.

120 éve, 1898. június tizenkettedikén született Mihail Jefimovics Kolcov orosz író, lapalapító, újságíró és szerkesztő.

85 éve, 1933. június tizenkettedikén hunyt el Pakots József erdélyi származású magyar író, költő és újságíró.

45 éve, 1973. június tizenkettedikén hunyt el Jonas Aistis litván költő és esszéista.

750 esztendeje, 1268. június tizenharmadikán hunyt el Abú Sáma (Abū Šāma) arab történetíró, történész.

130 éve, 1888. június tizenharmadikán született Fernando Pessoa portugál költő és író.

105 éve, 1913. június tizenharmadikán hunyt el Camille Lemonnier belga költő, irodalomkritikus és újságíró.

220 éve, 1798. június tizennegyedikén született cseh František Palacký író, történetíró és politikus.

160 éve, 1858. június tizennegyedikén született Manuel Jósé Othón mexikói költő és drámaíró.

50 éve, 1968. június tizennegyedikén hunyt el Salvatore Quasimodo olasz költő, író, műfordító és kritikus.

70 éve, 1948. június tizenötödikén hunyt el Rosny Jeune belga származású francia író.

705 esztendeje, 1313. június tizenhatodikán született Giovanni Boccaccio olasz író, költő és humanista.

405 esztendeje, 1613. június tizenhatodikán született John Cleveland angol költő.

130 éve, 1888. június tizenhatodikán született Otto Fritz Jickeli erdélyi német író és drámaíró.

80 éve született, 1938. június tizenhatodikán született Joyce Carol Oates amerikai novellista, regényíró, drámaíró, költő és esszéíró. Ismert műve a Luxusvilág.

220 éve, 1798. június tizenhetedikén hunyt el Konsztantinosz Rigasz, az újkori görögök első nagy költője.

230 éve, 1788. június tizennyolcadikán hunyt el Alfonso Marano olasz költő.

115 éve, 1903. június tizennyolcadikán született Raymond Radiguet francia író. Ismert műve: A test ördöge.

80 éve, 1938. június tizennyolcadikán született Czegő Zoltán székely-magyar költő, író és újságíró.

45 éve, 1973. június tizenkilencedikén hunyt el Passuth László magyar író és műfordító. Főleg történelmi regényeket írt.

45 éve, 1973. június tizenkilencedikén hunyt el Dimény István (Herczka) erdélyi magyar író, költő és újságíró.

25 éve, 1993. június tizenkilencedikén hunyt el William Golding angol író, költő. Híres regénye: A Legyek Ura

225 éve, 1793. június huszadikán született Aleksander Fredo lengyel költő, író, színműíró, a lengyel romantika nagy alakja.

160 éve, 1858. június huszadikán született Charles Waddell Chesnutt amerikai író, esszéíró és politikus.

20 éve, 1998. június huszadikán hunyt el Sombori (Salamon) Sándor székely-magyar író, drámaíró, múfordító és irodalomtörténész.

20 éve, 1998. június huszadikán hunyt el Veress Gerzson székely-magyar költő, szerkesztő és publicista.

15 éve, 2003. június huszonegyedikén hunyt el Leon Marcus Uris lengyel-zsidó származású amerikai író és forgatókönyvíró. Ismert műve az Exodus.

120 éve, 1898. június huszonkettedikén született Erich Maria Remarque (Erich Paul Remark) német író és pacifista. Ismert művei: Nyugaton a helyzet változatlan, Három bajtárs, A diadalív árnyékában, Éjszaka Lisszabonban.

105 éve, 1913. június huszonkettedikén született Weöres Sándor költő, író, színműíró és műfordító, a huszadik századi magyar líra kiemelkedő mestere. Ismert művei: A holdbeli csónakos, A teljesség felé, Psyché stb.

10 éve, 2008. június huszonkettedikén hunyt el Osztjokán Béla magyarországi roma író, költő és közéleti személyiség.

350 esztendeje, 1668. június huszonharmadikán született Giambattista Vico olasz filozófus, író, szociológus és történész.

200 éve, 1818. június huszonharmadikán született Hans Wilhelm Kaalund dán költő, író, festő-szobrász.

125 éve, 1893. június huszonharmadikán született Peet Vallak észt író, novellista.

85 éve, 1933. június huszonnegyedikén hunyt el Anna Brigadere lett írónő, vígjáték- és drámaíró.

160 éve, 1858. június huszonötödikén született Georges Courteline francia író és drámaíró.

115 éve, 1903. június huszonötödikén született George Orwell (Eric Arthur Blair) angol író, kritikus ás újságíró. Ismert művei: Légszomj, Állatfarm, 1984.

100 éve, 1918. június huszonhatodikán hunyt el Peter Rosegger osztrák író és költő.

180 éve, 1838. június huszonhetedikén született Rishi Bankim Chandra Chattopadhyay (Bankimcsandra Csatterdzsi) indiai író, költő és újságíró.

90 éve, 1928. június huszonhetedikén hunyt el Sas (Hille) Ede német származású magyar író, újságíró és lapszerkesztő.

515 esztendeje, 1503. június huszonnyolcadikán született Giovanni della Casa olasz író. Ismert műve a Galateo, avagy az illemről.

220 éve, 1798. június huszonkilencedikén született Willibald Alexis (Georg Wilhelm Heinrich Häring) német író.

220 éve, 1798. június huszonkilencedikén született Giacomo Leopardi olasz költő, író és gondolkodó.

95 éve, 1923. június harmincadikán született Györffy Rózsa székely-magyar írónő és színésznő.

80 éve, 1938. június harmincadikán hunyt el Milan Rakič szerb költő.


Érdemes Tudni

10 éve, 2008. június elsején hunyt el Bardócz Barna székely-magyar szobrász és ötvösművész.

125 éve, 1893. június másodikán született Bálint Ákos székely-magyar tanító, népművelő, tankönyvíró és zeneszerző.

140 éve, 1878. június harmadikán született Fogolyán Kristóf székely-örmény-magyar orvos és közéleti személyiség.

140 éve, 1878. június negyedikén született Márkos Albert székely-magyar tanulmány- és tankönyvíró.

130 éve, 1888 június negyedikén hunyt el Deák Farkas erdélyi magyar történész, író, jogász és magyarországi osztálytanácsos.

545 esztendeje, 1743. június ötödikén nyomtatta ki Hess András a Budai Krónikát, amelyet Kárai János budai prépost alkancellárnak ajánlotta.

50 éve, 1968. június ötödikén hunyt el Jaklovszky Dénes erdélyi magyar pedagógiai szakíró és műfordító.

160 éve, 1858. június hetedikén hunyt el Szontágh Gusztáv Adolf felvidéki születésű magyar filozófus, esztéta és kritikus.

425 esztendeje, 1593. június nyolcadikán született I Rákóczi György erdélyi fejedelem.

55 éve, 1968. június nyolcadikán hunyt el Somodi István erdélyi magyar atléta, sportújságíró és városi ügyész.

290 éve, 1728. június tizedikén hunyt el Antalfi János székely-magyar nyomdaalapító, erdélyi római katolikus megyéspüspök. 1727. március tizenhetedikén alapította meg Kolozsvárott a jezsuiták nyomdáját.

130 éve, 1888. június tizenkettedikén született Vásárhelyi János erdélyi református lelkész, püspök és egyházi író.

445 esztendeje, 1573. június tizenötödikén hunyt el Verancsics Antal (Antun Vrančić) horvát származású magyar királyi helytartó, római katolikus főpap, diplomata és történetíró.

125 éve, 1893. június tizenötödikén hunyt el Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus, a magyarok himnuszának zeneszerzője.

20 éve, 1998. június tizenhetedikén hunyt el László Gyula erdélyi magyar régész-történész, képzőművész és egyetemi tanár.

145 éve, 1873. június tizennyolcadikán hunyt el Bodó Sebestyén székely-magyar ferences rendi szerzetes, tanár, műfordító, magyar és latin nyelven író költő.

85 éve, 1933. június tizennyolcadikán Szilágyi Pál erdélyi magyar matematikus és egyetemi tanár.

30 éve, 1988. június tizennyolcadikán Bese Lajos magyar orientalista, nyelvész és könyvtáros.

185 éve, 1883. június huszadikán lett kinevezve V. Ferdinánd király által Széchenyi István a Duna-szabályozás királyi biztosává.

90 éve, 1928. június huszonegyedikén hunyt el Ballagi Aladár magyar történész és nyelvész.

230 éve, 1788. június huszonkettedikén született Bodor Péter székely-magyar ezermester, és mechanikus.

185 éve, 1833. június huszonkettedikén hunyt el Andrási Péter Rafael székely-magyar ferences rendi szerzetes, aki 1806-ban kiadta Kájoni János Cantionale Catolicum című énekeskönyvét.

115 éve, 1903. június huszonkettedikén hunyt el Dulovits Jenő kiváló magyar fotóművész, fényképész, fényképészeti szakíró.

140 éve, 1878. június huszonnegyedikén született Horvát János magyar irodalomtörténész.

115 éve, 1903. június huszonnegyedikén született Bene József székely-magyar grafikus, könyvművész és festő.

145 éve, 1873. június huszonnyolcadikán született László Ferenc székely-magyar régész, néprajzkutató és meteorológus.

120 éve, 1898. június harmincadikán született Apponyi György magyar gróf, újságíró és politikus.

55 éve, 1963. június harmincadikán hunyt el Papp Károly magyar geológus, az Erdélyi-medence földgázkincsének felfedezője.

30 éve, 1988. június harmincadikán hunyt el Nagy Béla székely-magyar népnevelő, bútorfestő-fafaragó, népművész.



Kelemen Katalin könyvtárosi munkássága

  A 2000-es esztendők Hargita Megyei Könyvtárának lelkes csapatát gimnáziumi iskolai könyvtároskodásom kezdetén megismertem. Az idő telik, s...