Könyvbemutató: Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője
Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője című legutóbbi, a Gutenberg Kiadónál nemrég megjelent könyvét mutatta be dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében, 2018. május 5-én. A vendéget Szonda Szabolcs könyvtárigazgató üdvözölte, megköszönve, hogy ismét megtisztelte az intézményt, a várost.
A születéshez, párválasztáshoz, nemiséghez és halálhoz kötődő székely szokásvilágot Csíkszentdomokoson négy évtizeden át kutató szerző bevezetőjében elmagyarázta, hogyan keletkezett ez a könyv. A Nyergestetőn sorshelyzetet érzett meg, hiszen ott egy társadalmi folyamat indult el. Párhuzamot vont a szabadságharcban elesett székely hősök emlékműve és a szembeni magaslaton keletkezett ágkeresztes-kopjafás emlékhely között. Előbbi állításának szorgalmazója Ábrahám István csíktusnádi származású, Bukarestben dolgozó kovácsmester volt, így az 1897. augusztusi avatóünnepség hivatalos lett. Utóbbi keletkezése nem hivatalos, kronológiája homályba vész, az első emlékjelek állítói nem ismertek.
Ez a különleges temető a székely-magyar nemzeti közösség együvé tartozásának, helyben maradásának makacs akarása, az életüket ott hagyó székely katonák becsületének, méltóságának védelmezője, emlékeztetője, olyan, mint a katolikus templomokban az örökmécses, amely a szentlélekre emlékeztet – szögezte le a szerző.
Ezért A nemzeti kegyelet néprajzi földrajza az alcíme a gazdagon illusztrált könyvnek.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 112777/a_nemzeti_lelkiismeret_ orokmecsese
Hargita megyei tájak, emberek az idő tükrében – fotókiállítás a könyvtárban
A XIV. Hargita Megyenapok rendezvényeinek sorában, 2018. május 18-án Dr. Molnár Attila fotótörténész Hargita megyei tájak, emberek az idő tükrében című fotókiállításának megnyitóján Hargita megyei vonatkozású fotóritkaságokat mutatott be vetítéssel kísért előadásában a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A fotótörténész által létrehozott Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület Hargita megyei vonatkozású fotóritkaságait tekinthetik meg a kiállításon az érdeklődők. Amint elmondta, az erdélyi antikváriumokban, bolhapiacokon és külföldi aukciókon jutott a ritka, többnyire erdélyi vonatkozású képekhez a csíkszeredai fotós. A kiállításon a gyimesi, csíki, gyergyói vidék vagy a Kászonok hagyományos faluképe, szokásvilága, életmódja, a hagyományok képi világának megörökítése tárul fel régi fotódokumentumok reprodukciója révén. A kiállítás júniusban is megtekinthető a könyvtárban.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index. php/kultura/96550-hargita- megyei-fotoritkasagokbol- nyilt-kiallitas-csikszeredaban
Erdélyi-Alpok 2 – Székely Árpád új albumának bemutatója
Székely Árpád geográfus, természetjáró vetítéssel kísért könyvbemutatójára került sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, az Erdélyi-Alpok című, háromkötetes kiadvány második részét ismerhette meg a közönség a szerző előadásában, 2018. május 16-án. Székely Árpád Székelyudvarhelyen élő földrajzatanár és természetjáró, túrakönyvei 2012 óta jelennek meg a Déli-Kárpátok jelentős hegyvonulatairól. Az Erdélyi-Alpoknak méltán nevezett monumentális hegylánc, a Déli-Kárpátok legmagasabb, 2500 m fölé emelkedő vonulatainak földrajzinév-anyagát és -használatát vizsgálja a szerző a kiadvány első kötetében. A második, legterjedelmesebb kötet természet-földrajzi áttekintést, általános túrainformációkat és részletes túraismertetéseket tartalmaz, míg a harmadik kötet a hegyalji épített örökséget mutatja be. Utóbbi kötet a későbbiekben kerül kiadásra.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/626/erdelyi-alpok-2-- szekely-arpad-ujabb-albumanak- bemutatoja
Ifjúsági irodalmi vetélkedő Gyergyóvárhegyen az Ifjúsági Napok keretében
2018.. május 9-én ifjúsági irodalmi vetélkedőre került sor a Gyergyóvárhegyi Községi Könyvtárban, a helyi Miron Cristea Iskolaközpont és a Gyergyóhollói Szakközépiskola diákjai részvételével. Különleges élmény volt több év olvasmányát rövid idő alatt feleleveníteni, meglepő összefüggések derültek ki egymástól látszólag nagyon távol álló irodalmi művek között. Az emlékező- és érvelőképességet tesztelő kérdésekre villámgyors válaszokat vártak a szervezők, de az agilitás mellett a versenyben helyet kapott a jószerencse és a játék is. Az esemény fénypontjaként elhangzott Hamlet híres monológja Viorel Moldovan gyergyóvárhegyi tanuló előadásában. Hargita Megye Tanácsa és a gyergyóvárhegyi Dobreanu Kulturális Egyesület anyagi támogatásának köszönhetően, a Mirela Laurențiu és Crina Gabor tanárnők, valamint Anca Ţepelus, Dana Cotfas és Dan Dobrean könyvtárosok közreműködésével felkészült versenyzők könyvjutalomban részesültek. A rendezvény a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében, Bedő Melinda szakirányító vezetésével zajlott.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/620/ifjusagi- irodalmi-vetelkedo-a- gyergyovarhegyi-kozsegi- konyvtarban-a-hargita-megyei- ifjusagi-napok-kereteben
Szabadulószoba az udvarhelyi könyvtárban
Szabadulószobát hoztak létre a székelyudvarhelyi városi könyvtárban, ezenkívül számos szabadidős foglalkozással, filmvetítésekkel, vándorkiállítással várják a látogatókat, ugyanakkor esszéíró pályázatot is hirdettek. A nyári vakációban idén is megszervezik az olvasótábort, a Nyitott könyvek éjszakájával párhuzamosan pedig első alkalommal nemzetközi szakmai konferenciát is tartanak.
Egyre népszerűbbek a városi könyvtár programjai és szolgáltatásai, olyannyira, hogy már nemcsak a helyi iskolákból, hanem a környező településekről is behozzák a pedagógusok a gyerekeket, nem pusztán könyvtárlátogatásra, hanem filmvetítésre, társasjátékra vagy éppen a Csodák termében zajló kísérletekre, napmegfigyelésre. Tavaly óta közel ezerrel nőtt a beiratkozottak száma, főként a társasjátékoknak és a 3D-s filmvetítéseknek köszönhetően, közülük 750-en legalább egyszer könyvet is kölcsönöztek a téka 147 ezer kötetes állományából. A régi és új szolgáltatásokról, a közelgő programokról, rendezvényekről tartottak sajtótájékoztatót 2018. május 9-én a városi könyvtár igazgatója és az intézmény munkatársai. Május 12-én és 13-án 9 és 18 óra között a könyvtár előtti parkolóban a Petőfi Irodalmi Múzeum Aranybusz című vándorkiállítása volt megtekinthető, ugyanakkor megkezdődött a Kinedok, amely novemberig minden hónap második keddjén 17 órától várja a közép-európai dokumentumfilmek kedvelőit. Május végén – a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm-fesztiválhoz csatlakozva – itthon is természetfilmeket vetítettek, majd június 6. és 9. között megrendezik a nagyon rövid filmek fesztiválját. Diákoknak szóló esszéíró pályázatot is hirdettek, ennek kiértékelőjét május 25-én tartották, a nyerteseket pedig június 1-jén hirdették ki. Június 18-ától nyári programra váltanak, így 9 és 17 óra között tartanak nyitva majd, de előzetes egyeztetést követően délutánonként továbbra is lesz lehetőség születésnapok megünneplésére, csoportos társasjátékokra.
Forrás: https://szekelyhon.ro/ aktualis/szabaduloszoba-az- udvarhelyi-konyvtarban
A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése
Idén első alkalommal kerül megrendezésre a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése elnevezésű szakmai konferencia, 2018. augusztus 30-31-én, a rendezvényre a szervezők szeretettel várják a könyvtáros kollégákat. Az összejövetel célja a kapcsolatépítés, -tartás, az intézmények bemutatása és tevékenységeik ismertetése, a különféle szakmai témák megbeszélése.
A program még alakulóban van, azonban a következő témákról lesznek előadások:
1. „Az én könyvtáram” projekt. Előadó: Farkas Ferenc, szakmai vezető – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest; 2. Biblioterápia, e-biblioterápia – lehetőségek, hasznosítások, tapasztalatok. Előadó: Király Hajnal, tudományos munkatárs, biblioterapeuta – Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Budapest, illetve: Gulyás Enikő, informatikus könyvtáros – Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger; 3. Gyerek és könyvtár – programok, foglalkozások, lehetőségek, eszközök, terek. Előadó: Budavári Klára, gyermekkönyvtáros – Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet, Budapest; 4. Bármi is lehet könyvtár – formabontó lehetőségek, tudomány, életmód, sport és egyéb tevékenységek, eszközök a könyvtár szolgálatában. Előadó: Szőcs Endre, igazgató – Városi Könyvtár, Székelyudvarhely.
Ezekről a témákról kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor, ezért a szervezők arra kérik a jelentkezőket, hogy döntsék el, melyiken szeretnének részt venni.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 35 kolléga részvétele biztosított.
További információ itt: Gálovits Rózsa, biblioudv@yahoo.com
Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője című legutóbbi, a Gutenberg Kiadónál nemrég megjelent könyvét mutatta be dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében, 2018. május 5-én. A vendéget Szonda Szabolcs könyvtárigazgató üdvözölte, megköszönve, hogy ismét megtisztelte az intézményt, a várost.
A születéshez, párválasztáshoz, nemiséghez és halálhoz kötődő székely szokásvilágot Csíkszentdomokoson négy évtizeden át kutató szerző bevezetőjében elmagyarázta, hogyan keletkezett ez a könyv. A Nyergestetőn sorshelyzetet érzett meg, hiszen ott egy társadalmi folyamat indult el. Párhuzamot vont a szabadságharcban elesett székely hősök emlékműve és a szembeni magaslaton keletkezett ágkeresztes-kopjafás emlékhely között. Előbbi állításának szorgalmazója Ábrahám István csíktusnádi származású, Bukarestben dolgozó kovácsmester volt, így az 1897. augusztusi avatóünnepség hivatalos lett. Utóbbi keletkezése nem hivatalos, kronológiája homályba vész, az első emlékjelek állítói nem ismertek.
Ez a különleges temető a székely-magyar nemzeti közösség együvé tartozásának, helyben maradásának makacs akarása, az életüket ott hagyó székely katonák becsületének, méltóságának védelmezője, emlékeztetője, olyan, mint a katolikus templomokban az örökmécses, amely a szentlélekre emlékeztet – szögezte le a szerző.
Ezért A nemzeti kegyelet néprajzi földrajza az alcíme a gazdagon illusztrált könyvnek.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 112777/a_nemzeti_lelkiismeret_ orokmecsese
Hargita megyei tájak, emberek az idő tükrében – fotókiállítás a könyvtárban
A XIV. Hargita Megyenapok rendezvényeinek sorában, 2018. május 18-án Dr. Molnár Attila fotótörténész Hargita megyei tájak, emberek az idő tükrében című fotókiállításának megnyitóján Hargita megyei vonatkozású fotóritkaságokat mutatott be vetítéssel kísért előadásában a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A fotótörténész által létrehozott Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület Hargita megyei vonatkozású fotóritkaságait tekinthetik meg a kiállításon az érdeklődők. Amint elmondta, az erdélyi antikváriumokban, bolhapiacokon és külföldi aukciókon jutott a ritka, többnyire erdélyi vonatkozású képekhez a csíkszeredai fotós. A kiállításon a gyimesi, csíki, gyergyói vidék vagy a Kászonok hagyományos faluképe, szokásvilága, életmódja, a hagyományok képi világának megörökítése tárul fel régi fotódokumentumok reprodukciója révén. A kiállítás júniusban is megtekinthető a könyvtárban.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index. php/kultura/96550-hargita- megyei-fotoritkasagokbol- nyilt-kiallitas-csikszeredaban
Erdélyi-Alpok 2 – Székely Árpád új albumának bemutatója
Székely Árpád geográfus, természetjáró vetítéssel kísért könyvbemutatójára került sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, az Erdélyi-Alpok című, háromkötetes kiadvány második részét ismerhette meg a közönség a szerző előadásában, 2018. május 16-án. Székely Árpád Székelyudvarhelyen élő földrajzatanár és természetjáró, túrakönyvei 2012 óta jelennek meg a Déli-Kárpátok jelentős hegyvonulatairól. Az Erdélyi-Alpoknak méltán nevezett monumentális hegylánc, a Déli-Kárpátok legmagasabb, 2500 m fölé emelkedő vonulatainak földrajzinév-anyagát és -használatát vizsgálja a szerző a kiadvány első kötetében. A második, legterjedelmesebb kötet természet-földrajzi áttekintést, általános túrainformációkat és részletes túraismertetéseket tartalmaz, míg a harmadik kötet a hegyalji épített örökséget mutatja be. Utóbbi kötet a későbbiekben kerül kiadásra.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/626/erdelyi-alpok-2-- szekely-arpad-ujabb-albumanak- bemutatoja
Ifjúsági irodalmi vetélkedő Gyergyóvárhegyen az Ifjúsági Napok keretében
2018.. május 9-én ifjúsági irodalmi vetélkedőre került sor a Gyergyóvárhegyi Községi Könyvtárban, a helyi Miron Cristea Iskolaközpont és a Gyergyóhollói Szakközépiskola diákjai részvételével. Különleges élmény volt több év olvasmányát rövid idő alatt feleleveníteni, meglepő összefüggések derültek ki egymástól látszólag nagyon távol álló irodalmi művek között. Az emlékező- és érvelőképességet tesztelő kérdésekre villámgyors válaszokat vártak a szervezők, de az agilitás mellett a versenyben helyet kapott a jószerencse és a játék is. Az esemény fénypontjaként elhangzott Hamlet híres monológja Viorel Moldovan gyergyóvárhegyi tanuló előadásában. Hargita Megye Tanácsa és a gyergyóvárhegyi Dobreanu Kulturális Egyesület anyagi támogatásának köszönhetően, a Mirela Laurențiu és Crina Gabor tanárnők, valamint Anca Ţepelus, Dana Cotfas és Dan Dobrean könyvtárosok közreműködésével felkészült versenyzők könyvjutalomban részesültek. A rendezvény a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében, Bedő Melinda szakirányító vezetésével zajlott.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/620/ifjusagi- irodalmi-vetelkedo-a- gyergyovarhegyi-kozsegi- konyvtarban-a-hargita-megyei- ifjusagi-napok-kereteben
Szabadulószoba az udvarhelyi könyvtárban
Szabadulószobát hoztak létre a székelyudvarhelyi városi könyvtárban, ezenkívül számos szabadidős foglalkozással, filmvetítésekkel, vándorkiállítással várják a látogatókat, ugyanakkor esszéíró pályázatot is hirdettek. A nyári vakációban idén is megszervezik az olvasótábort, a Nyitott könyvek éjszakájával párhuzamosan pedig első alkalommal nemzetközi szakmai konferenciát is tartanak.
Egyre népszerűbbek a városi könyvtár programjai és szolgáltatásai, olyannyira, hogy már nemcsak a helyi iskolákból, hanem a környező településekről is behozzák a pedagógusok a gyerekeket, nem pusztán könyvtárlátogatásra, hanem filmvetítésre, társasjátékra vagy éppen a Csodák termében zajló kísérletekre, napmegfigyelésre. Tavaly óta közel ezerrel nőtt a beiratkozottak száma, főként a társasjátékoknak és a 3D-s filmvetítéseknek köszönhetően, közülük 750-en legalább egyszer könyvet is kölcsönöztek a téka 147 ezer kötetes állományából. A régi és új szolgáltatásokról, a közelgő programokról, rendezvényekről tartottak sajtótájékoztatót 2018. május 9-én a városi könyvtár igazgatója és az intézmény munkatársai. Május 12-én és 13-án 9 és 18 óra között a könyvtár előtti parkolóban a Petőfi Irodalmi Múzeum Aranybusz című vándorkiállítása volt megtekinthető, ugyanakkor megkezdődött a Kinedok, amely novemberig minden hónap második keddjén 17 órától várja a közép-európai dokumentumfilmek kedvelőit. Május végén – a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm-fesztiválhoz csatlakozva – itthon is természetfilmeket vetítettek, majd június 6. és 9. között megrendezik a nagyon rövid filmek fesztiválját. Diákoknak szóló esszéíró pályázatot is hirdettek, ennek kiértékelőjét május 25-én tartották, a nyerteseket pedig június 1-jén hirdették ki. Június 18-ától nyári programra váltanak, így 9 és 17 óra között tartanak nyitva majd, de előzetes egyeztetést követően délutánonként továbbra is lesz lehetőség születésnapok megünneplésére, csoportos társasjátékokra.
Forrás: https://szekelyhon.ro/ aktualis/szabaduloszoba-az- udvarhelyi-konyvtarban
A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése
Idén első alkalommal kerül megrendezésre a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése elnevezésű szakmai konferencia, 2018. augusztus 30-31-én, a rendezvényre a szervezők szeretettel várják a könyvtáros kollégákat. Az összejövetel célja a kapcsolatépítés, -tartás, az intézmények bemutatása és tevékenységeik ismertetése, a különféle szakmai témák megbeszélése.
A program még alakulóban van, azonban a következő témákról lesznek előadások:
1. „Az én könyvtáram” projekt. Előadó: Farkas Ferenc, szakmai vezető – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest; 2. Biblioterápia, e-biblioterápia – lehetőségek, hasznosítások, tapasztalatok. Előadó: Király Hajnal, tudományos munkatárs, biblioterapeuta – Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Budapest, illetve: Gulyás Enikő, informatikus könyvtáros – Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger; 3. Gyerek és könyvtár – programok, foglalkozások, lehetőségek, eszközök, terek. Előadó: Budavári Klára, gyermekkönyvtáros – Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet, Budapest; 4. Bármi is lehet könyvtár – formabontó lehetőségek, tudomány, életmód, sport és egyéb tevékenységek, eszközök a könyvtár szolgálatában. Előadó: Szőcs Endre, igazgató – Városi Könyvtár, Székelyudvarhely.
Ezekről a témákról kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor, ezért a szervezők arra kérik a jelentkezőket, hogy döntsék el, melyiken szeretnének részt venni.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 35 kolléga részvétele biztosított.
További információ itt: Gálovits Rózsa, biblioudv@yahoo.com
Biblioterápiáról Bartos Évával
A biblioterápiáról beszélt egy interjúban (Forráspont) Bartos Éva, az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság alapítója, a beszélgetés során számos gyakorlati kérdés is szóba került.
„Felelőtlenség volna a könyvekben, az irodalomban és a könyvtáros személyében rejlő lélekgyógyító erőt kiaknázatlanul hagyni... mert az, mint egy természetes, szelíd gyógymód, magától értetődően kapcsolódik a könyvtárosok munkaterületéhez... a humán értékek védelme, az életminőség javítása, az értelmes élet kialakításának igénye, az esztétikai, érzelmi érzékenyítés szükségessége, a személyiség finomhangolása ugyancsak indokolttá teszi ennek a terápiának az intenzív, széles körű alkalmazását.”
A hanganyag itt érhető el:
https://soundcloud.com/ konyvben-utazom-olah- andreaval/biblioterapiarol- bartos-evaval
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor
Romániát nem a statisztikák, hanem az irodalom képes igazán bemutatni
Dan Lungu a kortárs román irodalom egyik legsikeresebb, külföldön is elismert szerzője. Könyveit számos nyelvre fordították le, a legújabb fordítás magyar nyelvre történt (a Noran Libro Kiadó gondozásában, az ünnepi könyvhétre jelent meg A kislány, aki Istent játszott című regénye). Dan Lungu témái között ott vannak a diktatúra „biztonságára” nosztalgiázva gondolók, a város peremére szorult volt gyári munkások, akik felett eljár az idő, a szektákba menekülő értelmiségiek és a vendégmunka miatt kettészakadt családok is.
A szerző az új fordítás kapcsán adott interjút, ebben a romániai írótársadalom helyzetéről, az ideális olvasóról is beszélt, illetve külön kitért a romániai magyar irodalomhoz való kapcsolatára:
„Nekem a román írók közül az egyik legjobb kapcsolatom az erdélyi irodalmi élet szereplőivel van, voltam felolvasni Sepsiszentgyörgyön, voltam a Székelyföld folyóirat lapbemutatóján Bukarestben, sok hazai magyar szerző barátom van, és mégis jobban ismerem a magyarországi irodalmat, mint az itteni magyart.”
Forrás és teljes interjú itt: http://multikult.transindex. ro/?cikk=27261
A biblioterápiáról beszélt egy interjúban (Forráspont) Bartos Éva, az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság alapítója, a beszélgetés során számos gyakorlati kérdés is szóba került.
„Felelőtlenség volna a könyvekben, az irodalomban és a könyvtáros személyében rejlő lélekgyógyító erőt kiaknázatlanul hagyni... mert az, mint egy természetes, szelíd gyógymód, magától értetődően kapcsolódik a könyvtárosok munkaterületéhez... a humán értékek védelme, az életminőség javítása, az értelmes élet kialakításának igénye, az esztétikai, érzelmi érzékenyítés szükségessége, a személyiség finomhangolása ugyancsak indokolttá teszi ennek a terápiának az intenzív, széles körű alkalmazását.”
A hanganyag itt érhető el:
https://soundcloud.com/ konyvben-utazom-olah- andreaval/biblioterapiarol- bartos-evaval
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor
Romániát nem a statisztikák, hanem az irodalom képes igazán bemutatni
Dan Lungu a kortárs román irodalom egyik legsikeresebb, külföldön is elismert szerzője. Könyveit számos nyelvre fordították le, a legújabb fordítás magyar nyelvre történt (a Noran Libro Kiadó gondozásában, az ünnepi könyvhétre jelent meg A kislány, aki Istent játszott című regénye). Dan Lungu témái között ott vannak a diktatúra „biztonságára” nosztalgiázva gondolók, a város peremére szorult volt gyári munkások, akik felett eljár az idő, a szektákba menekülő értelmiségiek és a vendégmunka miatt kettészakadt családok is.
A szerző az új fordítás kapcsán adott interjút, ebben a romániai írótársadalom helyzetéről, az ideális olvasóról is beszélt, illetve külön kitért a romániai magyar irodalomhoz való kapcsolatára:
„Nekem a román írók közül az egyik legjobb kapcsolatom az erdélyi irodalmi élet szereplőivel van, voltam felolvasni Sepsiszentgyörgyön, voltam a Székelyföld folyóirat lapbemutatóján Bukarestben, sok hazai magyar szerző barátom van, és mégis jobban ismerem a magyarországi irodalmat, mint az itteni magyart.”
Forrás és teljes interjú itt: http://multikult.transindex. ro/?cikk=27261
Könyvtárak és levéltárak digitalizációja Erdélyben
A CD-ETA - „Collaborative Digitization of Natural and Cultural Heritage” elnevezésű projekt keretében 2018. május 16-án tartották a helyi érintettek hatodik találkozóját Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának márványtermében.
A helyi érintettek találkozójának sorozata a Hargita Megyenapok részeként folytatódott, ezúttal a könyvtárak és levéltárak digitalizációja témában. Az EU-s projekt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Hargita megyének egy szakszerű értéktára legyen. A tanácskozást a csíkszeredai megyeháza márványtermében Zonda Erika, a CD-ETA projekt menedzsere nyitotta meg röviden ismertetve az elmúlt időszakban történt tevékenységeket, valamint a jövőre vonatkozó tennivalókat, kiemelve a helyi érintettek hozzájárulásának fontosságát.
A CD-ETA projekt - amely az Interreg Europe program által nyert finanszírozást - fő célkitűzése a kulturális és természeti örökség digitalizálására vonatkozó politikák elfogadása és gyakorlatba ültetése, valamint a projektben részt vevő intézmények jó gyakorlatainak átvétele. A projekt keretében eddig több szeminárium szervezésére került sor, különböző témákban, így a természeti értékek, galériák és múzeumok, valamint a szellemi örökség értékeinek digitalizációjához kapcsolódó egyeztetések folytak a projektpartnerekkel és a helyi érintettekkel, akik aktív részvétele nagyban segíti a projekt sikeres és hasznos kivitelezését.
A résztvevők között a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, a tusnádfürdői városi könyvtár, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, illetve a gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár képviselői is beszámoltak az intézményük keretében zajló digitalizációs jó gyakorlatokról.
Forrás: http://csikirmdsz.ro/hu/nd/ 11396/konyvtarak-es- leveltarak-digitalizacioja-- vannak-jo-peldak-hargita- megyeben
Tompa Andrea Omertája nyerte a 2018-as Libri irodalmi díjat
Átadták az idei Libri irodalmi díjat a Budapest Music Centerben. A 2016-ban alapított Libri irodalmi díj az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, a díjakra szakmai zsűri és a közönség szavazhatott. A díjat elnyerő könyvek szerzői 1-1 millió forintot kapnak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, amit bármelyik könyvük promóciójára felhasználhatnak.
Tompa Andrea Omerta című regénye kapta a 2018-as Libri irodalmi díjat, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Addig se iszik című kötete.
A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A magyarországi kulturális élet több mint 100 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2017-ben megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson a közönség.
„Az a könyv, amely a díjat kapja, Tompa Andrea Omerta című regénye, szenvedélyesen beszél. És erős nyelve van ehhez a szenvedélyességhez. Nem is egy, hanem négy. Három különlegesen érzékeny nő és egy kissé félszegen megszállott férfi elragadó szólamát halljuk. Ez a regény ráadásul eléri azt, hogy akár egy olyan téma, mint a rózsanemesítés (nőies? nem: kifejezetten férfias) témája érdekelje az embert, amennyiben ilyen virágzóan írnak róla” – mondta el a zsűri nevében Károlyi Csaba irodalomkritikus.
Tompa Andrea és Bödőcs Tibor könyve mellett esélyes volt a díj elnyerésére Földény F. László A melankólia dicsérete című könyvéjért, Kemény István Lúdbőr című kötetéért, Nádas Péter Világló részletek I-II. című könyvéért, Parti Nagy Lajos Létbüfé és Peer Krisztián 42 című verskötetéért, Spiró György Kőbéka és Tolnai Ottó Nem könnyű című könyvéért, valamint Vida Gábor Egy dadogás története című könyvéért. A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.
Forrás: https://index.hu/kultur/2018/ 05/15/bodocs_es_tompa_andrea_ nyerte_a_libri_irodalmi_dijat/
Díjazták Bogdán Lászlót
A vörös pók hálójában című, tavaly megjelent verseskötetéért a Romániai Írók Szövetsége díjában részesült Bogdán László sepsiszentgyörgyi író, költő.
Az elismerést 2018. május 28-án adták át Bukarestben, az írószövetség éves gáláján, Bogdán Lászlót – egyedüli magyar kitüntetettként – a nemzeti kisebbségek nyelvén írt művek kategóriájában díjazták.
A háromszéki szerző korábban két alkalommal is részesült már az írószövetség elismerésében.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 113523/dijaztak_bogdan_laszlot
Elhunyt Bréda Ferenc esszéíró, költő, műkritikus
62 éves korában elhunyt Kolozsváron Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomkritikus, műfordító.
Magyar, román és francia nyelven publikált folyamatosan, csak 2017-ben négy kötete jelent meg: a Levelek az Utókornak. Theatrum Temporis című filozófiai esszé, a Bab és Babér. Theatrum epicum című regény, a Cercetare în Cer (Kutatás az Égben) című filozófiai esszé és a Genius loci című esszé- és tanulmánykötet. 2018-ban jelent meg Copiile Copilului (Az Utód Útjai) című párbeszédkötete Valentin Trifescuval közösen.
Bréda Ferenc kapta 2018 januárjában az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díját irodalom kategóriában.
Forrás: http://www..maszol.ro/index. php/kultura/96392-elhunyt- breda-ferenc-esszeiro-kolt- irodalomkritikus
E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter
A CD-ETA - „Collaborative Digitization of Natural and Cultural Heritage” elnevezésű projekt keretében 2018. május 16-án tartották a helyi érintettek hatodik találkozóját Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának márványtermében.
A helyi érintettek találkozójának sorozata a Hargita Megyenapok részeként folytatódott, ezúttal a könyvtárak és levéltárak digitalizációja témában. Az EU-s projekt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Hargita megyének egy szakszerű értéktára legyen. A tanácskozást a csíkszeredai megyeháza márványtermében Zonda Erika, a CD-ETA projekt menedzsere nyitotta meg röviden ismertetve az elmúlt időszakban történt tevékenységeket, valamint a jövőre vonatkozó tennivalókat, kiemelve a helyi érintettek hozzájárulásának fontosságát.
A CD-ETA projekt - amely az Interreg Europe program által nyert finanszírozást - fő célkitűzése a kulturális és természeti örökség digitalizálására vonatkozó politikák elfogadása és gyakorlatba ültetése, valamint a projektben részt vevő intézmények jó gyakorlatainak átvétele. A projekt keretében eddig több szeminárium szervezésére került sor, különböző témákban, így a természeti értékek, galériák és múzeumok, valamint a szellemi örökség értékeinek digitalizációjához kapcsolódó egyeztetések folytak a projektpartnerekkel és a helyi érintettekkel, akik aktív részvétele nagyban segíti a projekt sikeres és hasznos kivitelezését.
A résztvevők között a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, a tusnádfürdői városi könyvtár, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, illetve a gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár képviselői is beszámoltak az intézményük keretében zajló digitalizációs jó gyakorlatokról.
Forrás: http://csikirmdsz.ro/hu/nd/ 11396/konyvtarak-es- leveltarak-digitalizacioja-- vannak-jo-peldak-hargita- megyeben
Tompa Andrea Omertája nyerte a 2018-as Libri irodalmi díjat
Átadták az idei Libri irodalmi díjat a Budapest Music Centerben. A 2016-ban alapított Libri irodalmi díj az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, a díjakra szakmai zsűri és a közönség szavazhatott. A díjat elnyerő könyvek szerzői 1-1 millió forintot kapnak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, amit bármelyik könyvük promóciójára felhasználhatnak.
Tompa Andrea Omerta című regénye kapta a 2018-as Libri irodalmi díjat, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Addig se iszik című kötete.
A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A magyarországi kulturális élet több mint 100 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2017-ben megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson a közönség.
„Az a könyv, amely a díjat kapja, Tompa Andrea Omerta című regénye, szenvedélyesen beszél. És erős nyelve van ehhez a szenvedélyességhez. Nem is egy, hanem négy. Három különlegesen érzékeny nő és egy kissé félszegen megszállott férfi elragadó szólamát halljuk. Ez a regény ráadásul eléri azt, hogy akár egy olyan téma, mint a rózsanemesítés (nőies? nem: kifejezetten férfias) témája érdekelje az embert, amennyiben ilyen virágzóan írnak róla” – mondta el a zsűri nevében Károlyi Csaba irodalomkritikus.
Tompa Andrea és Bödőcs Tibor könyve mellett esélyes volt a díj elnyerésére Földény F. László A melankólia dicsérete című könyvéjért, Kemény István Lúdbőr című kötetéért, Nádas Péter Világló részletek I-II. című könyvéért, Parti Nagy Lajos Létbüfé és Peer Krisztián 42 című verskötetéért, Spiró György Kőbéka és Tolnai Ottó Nem könnyű című könyvéért, valamint Vida Gábor Egy dadogás története című könyvéért. A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.
Forrás: https://index.hu/kultur/2018/ 05/15/bodocs_es_tompa_andrea_ nyerte_a_libri_irodalmi_dijat/
Díjazták Bogdán Lászlót
A vörös pók hálójában című, tavaly megjelent verseskötetéért a Romániai Írók Szövetsége díjában részesült Bogdán László sepsiszentgyörgyi író, költő.
Az elismerést 2018. május 28-án adták át Bukarestben, az írószövetség éves gáláján, Bogdán Lászlót – egyedüli magyar kitüntetettként – a nemzeti kisebbségek nyelvén írt művek kategóriájában díjazták.
A háromszéki szerző korábban két alkalommal is részesült már az írószövetség elismerésében.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 113523/dijaztak_bogdan_laszlot
Elhunyt Bréda Ferenc esszéíró, költő, műkritikus
62 éves korában elhunyt Kolozsváron Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomkritikus, műfordító.
Magyar, román és francia nyelven publikált folyamatosan, csak 2017-ben négy kötete jelent meg: a Levelek az Utókornak. Theatrum Temporis című filozófiai esszé, a Bab és Babér. Theatrum epicum című regény, a Cercetare în Cer (Kutatás az Égben) című filozófiai esszé és a Genius loci című esszé- és tanulmánykötet. 2018-ban jelent meg Copiile Copilului (Az Utód Útjai) című párbeszédkötete Valentin Trifescuval közösen.
Bréda Ferenc kapta 2018 januárjában az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díját irodalom kategóriában.
Forrás: http://www..maszol.ro/index. php/kultura/96392-elhunyt- breda-ferenc-esszeiro-kolt- irodalomkritikus
E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése