2019. június 28., péntek

Medúzafej című előadás


2019. június 27-én, csütörtökön Nagy Péter ezúttal egy 17. századi európai kulturális körútra invitálta az érdeklődőket. Arról az Európáról beszélt, amelyben néhány évtized alatt lefektették a tudományos gondolkodás alapjait. Ezáltal a technika is új lehetőségeket nyújtott mind tudományos, mind művészeti téren.

A bevezetőben Péter az említett korszak történelmére fektetett hangsúlyt. Főleg a Nyugat-európai országok terjeszkedéséről a nagyvilágban, az újabb piacok kialakulásáról, és ennek szellemi-kulturális átalakulásainak hatásairól. A „zsenik évszázadának” is mondható korszak pörgött le előttünk. Természetesen tömören és érthetően összefoglalva.



Az európai civilizáció fejlődése s annak kihatásai hamar érzékelhető volt másutt is, rányomta bélyegét a nagyvilágra. Gondolok itt a nagy földrajzi felfedezésekre. E korszak szervesen integrált európai államai Magyarország és Erdély. Erről külön betekintést kapott a nagyérdemű, minekutána az európai kultúra élre töréséről szóló fejezet következett. Megelevenedett a barokk kor képzőművészete, főleg a festészete, az irodalma, zenéje és természetesen a filozófiája. Külön volt tárgyalva a tudományos forradalom. Nyilván, mert a XVII. század nemcsak kulcsfontosságú volt az európai civilizáció fejlődésében, hanem példaértékű is. Kopernikusz és Galilei az addigi világról alkotott képet teljesen megváltoztatták. Descartes a kételkedésnek a fontosságára hívta fel a figyelmet. Mégis, aki a tudományban döntő változást hozott, az Isaac Newton volt. Newton tette le a modern fizika alapjait. Az univerzumot mint egy gépezet működését magyarázta, s törvényeinek meghatározó alapja a gravitáció.

A hét kis részecskéből álló előadás következetes felépítése szinte pillanatok alatt „végigsöpört” a XVII. századon. Ezért volt egységében is tartalmas és elgondolkoztató. Az emberi lelket simogató barokk muzsika pedig még közelebb hozta számunkra a képekkel is illusztrált előadást.



Örvendetes volt az, hogy Kájoni János munkásságának bemutatására is sor került, tekintettel születésének a 390. évfordulójára. Különösen az általa szerkesztett könyvek képes bemutatása, valamint az elhangzott Kájoni muzsika. Kájoninak köszönhetően Csíksomlyó ablakot nyitott a világra.

Nagy Péter előadásai közelebb hozzák a laikusokat is a tudományok megértéséhez. Az emberiség kultúrájának bármilyen szeletkéjéről írjon az egypercesekben, vagy valamilyen témához kötődő előadáson ismeretterjesztés alatt, mintha közvetve is, de “párbeszéd” alakulna ki közte és a nagyérdemű között.

* * *

Nagy Péter előadásaiból kár kimaradni. Ajánlom azoknak, akik felnőtt fejjel is rá tudnak csodálkozni a világ dolgaira, és akiket érdekel ezeknek a dolgoknak az igazi forrása, története, megnyilvánulása stb.

Az esemény alatti zenét és éneket Hunyadi Koppány, Lázár Zsombor, Szabó András, Ványolós Orsolya és Ványolós András csíkszeredai zenetanárok szolgáltatták.


Borbé Levente,
könyvtáros



2019. június 25., kedd

Könyvtárosi konferencia Érsekújváron

Kedves Címzett,

Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ez alkalomból Tudás tárháza: Könyvtár a neved? címmel szakmai konferenciát szervezünk 2019. szeptember 25-27. között Érsekújvárban (Nové Zámky).
 
A konferenciára június 30-ig várjuk az érdeklődők jelentkezését:  http://szmke.sk/konferencia-2019/ 
 
Bővebb információ és a program megtalálható a weblapunkon.
 
 

További szép nyári napokat kívánva:
Egyházi Dóra
 
 
 

2019. június 12., szerda

Régi mesék új színekben pályázat diákoknak


A Kájoni János Megyei Könyvtár és a „Pro Libris” Egyesület pályázatot hirdet Régi mesék új színekben címmel az V-VIII. illetve a IX-XII. osztályos diákok részére. A pályázók egy magyar népmesét kell megjelenítsenek papírszínház formájában, vagyis 8-15 képben megrajzolják a választható öt mese közül az egyiket, - a szöveg megadott tagolása szerint. A tagolt meseszövegeket és a papírszínházzal kapcsolatos kérdéseket a könyvtár Gyermekrészlegén lehet kérni személyesen, vagy e-mailben illetve telefonon (secretariat.bibliohr@gmail.com, 0730/641667, 0266/371988, 0753 073489)
A rajzok mérete: 37 x 27,5 - A3-as lapot méretre vágni.
Kb. 15-20 rajz – a meseszövegek tagolása szerint.
Rajzeszközök: színes filctoll, akvarell ceruza, színes ceruza, zsírkréta, krétafesték, vízfesték, olajfesték, akrill stb. - fontosak az élénk, eleven színek!
Rajztechnikák: rajzolás, festsés, kollázs, vegyes technikák stb.
A népmesék címei: A lusta és a szorgos lány, Az egyszeri asszony meg az ördög, Erős János. A három kismalac, A halhatatlanságra vágyó királyfi
A rajzok kiegészítsék, erősítsék a szöveget.
A zsűri pontozza a szöveg és rajz összhangját, a tartalom és üzenet minél pontosabb megjelenítését, a stílus egyediségét, a kreativitást, a rajzok kifejező erejét, esztétikumát, hangulatát, a színek élénkségét.
Leadásának határidő: szeptember 20 személyesen vagy postán (Postacím:
Kájoni János Megyei Könyvtár
530223 Csíkszereda, Stadion utca 1/b sz).
A beérkezett pályamunkák a könyvtár tulajdonába kerülnek.
A pályamunkák mellett kérjük feltüntetni a következő adatokat: pályázó neve, osztály, iskola neve, helység, elérhetőség (tel.sz., e-mail cím).
Díjak: V-VIII. osztály: I.: 300 lej értékű jutalom IX-XII oszt. I.: díj: 350 lej értékű jutalom
II.: 200 lej értékű jutalom II.: díj: 250 lej értékű jutalom
III.: 100 lej értékű jutalom III.: díj: 150 lej értékű jutalom
2 különdíj 100-100 lej értékben
A nyertes munkák ki lesznek állítva a Kájoni János Megyei Könyvtár alagsori előadótermében, ugyanitt kerül sor díjazására a Népmese Napja keretében, szeptember 30-án, hétfőn du. 5 órától.
A pályázat célja személyesebbé tenni, népszerűsíteni a népmesék világát, mondanivalóját a fiatal generációk körében, ráirányítani a figyelmet a magyar népi kultúra által képviselt értékekre, teret kínálni a népmesék világát közvetítő programoknak.

A pályázat fő támogatói a Hargita Megye Tanácsa, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Communitas Alapítvány.

2019. június 6., csütörtök

Fodor Sándor monográfia


2019. június 5-én a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége volt Sántha Attila költő, író, nyelvész és szerkesztő. A közönségtalálkozót Kelemen Katalin dokumentarista könyvtáros nyitotta meg. Beszédében ismertette Sántha Attila munkásságát, és eddig elért eredményeit az irodalom és a nyelvészet berkeiben, utalva a csíksomlyói születésű Fodor Sándor mongráfiájára is.

Sántha Attila egyik számunkra is kedves író, Fodor Sándor monográfiáját mutatta be. Beszélgetőtársa Molnár Vilmos író volt. A könyv címe Fodor úr, a boldog óriás címen látott napvilágot.
A kettejük tereferéje során kibontakozott Fodor Sándor életútja és emberséges mivolta. Szó esett azokról a kötetekről is, amelyek nem kerültek be a köztudatba, de mégis színvonalas alkotások, mint a Bimbi Tábornok, Tíz üveg borvíz, Megőrizlek stb. Műveinek egy részét az élete élményei hatják át, amelyek beleszövődnek még a Csipike és a Fülöpke történetekbe is. Az ő világában az emberek nemcsak kimondottan jók, vagy éppen rosszak tudnak lenni, hanem mindkettő, és az ezek közötti érzelemváltozások hullámhosszán bármelyik. Éppen ezért a hőseibe életet lehelt figuráit sokkal könnyebben meg lehet közelíteni. Ezáltal az olvasók számára közvetlenebbek és elérhetőbbek lesznek. Nyilván vannak szereplők, akiket jobban, másokat meg kevésbé lehet szeretni. Műveit áthatja az emberi érzelem és az ebből fakadó, nem mindig helytálló godolkodás minden egyes zeg-zuga. 

Fodor Sándor úgy szól a szeretetről, a jóságról, hogy azért bizony meg kell dolgozni. Nem elég szerethetőnek, jónak lenni, ha a vágyaink beteljesülését úgy követjük, hogy átgázolunk másokon, vagy még rosszabb: várjuk a sült galambot, hogy repüljön be a szánkba. S ami talán a legfontosabb, a szabadságot nemcsak gondolati, hanem megélt élmény formájában tárja elénk. Annak megélését és hiányát láttatja.
*
Sántha Attila, a becsületes, a józan, a tiszteletreméltó és a segítőkész, őszinte ember képét tárta elénk. Egy olyan íróét, akinek művei lebilincselőek. Éltében nem is volt kellőképpen értékelve. De, ahogy ő is fogalmazott, azon írók közé tartozik, akiknek a csillaga később ragyog fel.
Sántha Attila mongráfiája olvasmányos és nem föltétlen objektív, mert nem is tud az lenni. Nem lehet annyira elvonatkoztani a gondolatokat, hogy az legyen. Természetesen mások véleménye érvényre van juttatva.

*
Molnár Vilmosnak a szerzőhöz intézett kérdései által nemcsak Fodor Sándor műveire kaphattunk rálátást, hanem a kettejük között zajló munkás hétköznapokra is. Mindezt kiegészítették a jelenlévőknek az íróval kapcsolatos kérdései.

*
A tartalmas találkozó végén a kötetet meg lehetett vásárolni, és dedikáltatni a szerzővel.
A kötetet Kuszálik Péter terjedelmes életmű-monográfiája teszi teljessé. Borítóját Kopacz Attila tervezte. 2018-ban adták ki a kézdivásárhelyi Zelegor könyvkiadónál.


Fényképezte: Borbé Levente, Kelemen Katalin és Máthé Izabella
Borbé Levente,
könyvtáros


2019. június 4., kedd

ReMeK-e-hírlevél, 2019/6. számából

Névadójára emlékezett a Bod Péter Megyei Könyvtár
Halálának 250. évfordulóján kettős könyvbemutatóval hajtottak fejet a felsőcsernátoni születésű református lelkész, tudós, irodalom- és egyháztörténész, kartográfus, Bod Péter (1712–1769) emléke előtt 2019. május 10-én, Sepsiszentgyörgyön.
„A kerek föld közepe ott vagyon, ahol te állasz” – köszöntötte a Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője, Szonda Szabolcs, az intézmény Gábor Áron-termét megtöltő népes közönséget. Az idézet Bod Péter Szent Hilárius című munkájában található, és a könyvtárigazgató véleménye szerint szerzőjének az önazonosság-tudatát tükrözi, ugyanakkor két, egymást kiegészítő módon értelmezhető. A világ közepe a szülőföld – nem véletlen tehát, hogy az egyházi férfiú mindvégig büszke volt székely származására. Ugyanakkor az embernek önmagában kell hogy legyen egy biztos pontja, amelyre világát ráépítheti, mint ahogy Bod Péter ezt meg is tette.
Gudor Kund Botonddal, az elsőként bemutatott, Bod Péter, a történetíró címet viselő kötet szerzőjével, a könyv megjelenését biztosító baróti Tortoma Könyvkiadó igazgatója, Demeter László beszélgetett. Ennek során kiderült, hogy az egykor Magyarigenben szolgáló lelkész, ma gyulafehérvári református esperes, kutató közel érzi magát nagy elődje életművéhez. Indoklása szerint azért, mert a Magyarigenben eltöltött 19 év alatt abban a házban lakott, amelyet Bod Péter épített, és amelyben élt, így körülvette a szellemisége. Az a szellemiség, Gudor megfogalmazása szerint, amit „nevezhetünk akár a barokk vagy a korai felvilágosodás szellemiségének, de mindenképpen olyan megtermékenyítő közeg a magyarigeni miliőben, amelyet meg kellett érteni, és a megértés folyamata szülte ezt a könyvet.” Megírásának célja pedig az volt, hogy átfogó képet nyújtson a szakemberek által a 18. századi Erdély legkiválóbb protestáns tudósának tekintett férfiú történetíró munkásságáról, amely később a magyar öntudat kialakulásában és ebből fakadó helytállásban is fontos szerepet játszott. Nyilván nem véletlenül, hiszen amint Gudor megjegyezte, arra kell építenünk, amit örököltünk, amit a szüleinktől, nagyszüleinktől, dédszüleinktől kaptunk, és amit kötelességünk összegyűjteni és megőrizni. Ilyen értelemben a románok is sokat köszönhetnek neki, hiszen megírta a történelmüket, annak világi, egyházi és néprajzi vonatkozásaival együtt.
Gudor Kund Botond és Gróf László Bod Péter, a kartográfus című, a Háromszék Vármegye Kiadónál frissen megjelent könyve bemutatóját Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, térképgyűjtő vezette fel. Elmondta, a kötet a jeles személyiség kevésbé ismert térképészeti munkásságát és annak határtémáit járja körül tudományos alapossággal, népszerűsítő jelleggel, gazdag illusztrációs anyaggal. Rámutatott, mindmáig kevésbé ismert Bod Péter jártassága a történelem segédtudományaiban. Az Isten vitézkedő Anyaszentegyháza című műve mérföldkő volt a térképkiadás történetében, hiszen Bod Péter – bár nem volt a szó szoros értelmében kartográfus – az első magyar nyelvű világrésztérképeket jelentette meg ennek mellékleteként.
Gróf László térképtörténész, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagja elmondta, 1956-ban hagyta el Magyarországost, és a sors Angliába sodorta. Ugyanúgy véletlenek sorozata az is, ahogyan találkozott Bod Péterrel, kezdve egy megjelöletlen Amerika-térképével, s aztán kutatni kezdte a tudós munkásságát. Ő fedezte fel, hogy a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őrzik Bod Péter korabeli portréját, és szintén a véletlen műve, hogy a gyulafehérvári múzeumban szóba hozta az olajfestményt, és Ana Dumitran történész, aki vallástörténeti kiállítást rendezett, oda kölcsönkérte a művet és megtisztíttatta.
A könyv kapcsán Gudor Kund Botond elmesélte, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában Bod Péter egyháztörténeti munkásságát kutatva rábukkant a Historia Hungarorum ecclesiastica című kézirat mellékleteként csatolt térképre, amely a magyarok vándorlását mutatja be az őshazától a Kárpát-medencéig. Ezt tanulmányozhatta Kőrösi Csoma Sándor is, mielőtt elindult ázsiai útjára – vélte.
Feiszt György nyugalmazott szombathelyi levéltáros, heraldikus, akinek a felsőcsernátoni Bod család címeréről jelent meg tanulmánya a kötetben, a jelképről elmondta, az a vérrel szerzett nemesség szimbóluma.
Az est záróakkordjaként a Filip Ignác vezette Codex régizene-együttes Bod Péter korát idézte meg, a Sepsiszentgyörgyi kéziratból (1757) játszottak, énekeltek dalokat, majd Bocskor János gyűjteményének egy, a közönséget is megmozgató dalával fejezték be a minihangversenyt.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/122966/a-vilag-kozepe-a-szulofold-nevadojara-emlekezett-a-
https://www.hirmondo.ro/kultura/szulofoldunk-a-vilag-kozepe/
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/bod-peter-250-emlekrendezveny-kettos-konyvbemutatoval

A Joannes Kájoni 390 emlékév rendezvényei

 A Joannes Kájoni 390 emlékév rendezvényeinek sorában a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, 2019. május 23-án Róth András Lajos történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője a korai nyomtatványok művészetéről tartott előadást. Kilépve a hétköznapokból, az elmúlt korokba kalandozhattak jelenlévők az előadás képi világa és a Kájoni-dalok által. Róth András Lajos betekintést nyújtott a könyvnyomtatás első századainak könyvművészeti, nyomdatechnikai és könyvgrafikai sajátosságaiba. Vetítéssel kísért előadásában elsősorban azt mutatta be, hogy a korabeli nyomdászok és kiadók milyen illusztratív eljárásokat használhattak, hogy kiadványaikat szebbé, elegánsabbá varázsolják. Az előadást a Role zenekar által megszólaltatott dallamok foglalták keretbe. Nagy Tivadar, Nagy Edina, és Sántha Zsuzsanna előadásában hangzottak el a Kájoni János által a 17. században gyűjtött és lejegyzett dallamok.
A Hargita Stúdió videofelvétele a rendezvényről: https://www.youtube.com/watch?v=EGyPGBSMwPI
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/753/korai-nyomtatvanyok-muveszete--roth-andras-lajos-eloadasa
A Joannes Kájoni 390 emlékévben a 17. századi polihisztor, ferences szerzetes nevét viselő Hargita megyei könyvtár egyik célja közelebb vinni a fiatalokhoz Kájoni személyiségét, sokoldalú életművét, az általa képviselt szellemi értékeket. Kájoni János öröksége címmel rendhagyó könyvtári órákra várják a középiskolás csoportokat. 2019. május 15-én iskolájuk névadójának munkásságával ismerkedhettek a Joannes Kájoni Szakközépiskola tizenegyedikes diákjai és a Határtalanul projekt keretében Csíkszeredában vendégeskedő, budapesti Európa 2000 Középiskola tanulói a megyei könyvtár előadótermében. Kájonira vonatkozó dokumentumok, kiadványok, képek felhasználásával készült virtuális kiállítás révén idézték fel, a középiskolás diákok számára közel hozva, Kájoni rendkívüli, polihisztori személyiségét és életművét. A bemutató után Kájoni János életével, munkásságával kapcsolatos online kvízjáték kérdéseire válaszoltak a diákok, kis csoportokban, okostelefon segítségével.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/748/kajoni-janos-oroksege--rendhagyo-konyvtari-ora-es-kvizjatek-a-kajonis-diakokkal
A zenész Kájoni címmel tartott rendhagyó zenetörténeti órán ugyancsak a Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai vettek részt a könyvtárban. Ifj. Szabó András, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola zenetanára vetítéssel és hanganyaggal illusztrálva ismertette meg a diákokat Kájoni zenei munkásságával, főként a Kájoni Kódex jelentőségével, amelyből ízelítőt is kaptak a diákok. Kájoni korának történelmi-társadalmi vonatkozásaiba is betekintést nyújtott a könyvtári óra.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/751/a-zenesz-kajoni--rendhagyo-konyvtari-zeneora-kajonis-diakokkal 

BrExLibris a Teleki Tékában
 2019. május 18-án nyitotta meg tavaszi kiállítását a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár. A tárlat kurátora Kovács-Gorbói György. A BrExLibris. Válogatás angol könyveinkből című tárlat célja reprezentatív képet nyújtani a Teleki Sámuel tékájában és a Református Kollégiumban fellelhető angol könyvekről és szerzőkről. Ugyanakkor látható lesz néhány olyan ritkaság is, amely révén a könyvtár méltán tarthat igényt nemcsak a nemzetközi könyvtörténeti kutatások, de a nagyközönség érdeklődésére is: például Newton Principiájának első kiadása (1687), a Londonban megjelent, kilencnyelvű Biblia Sacra Polyglotta (1657) vagy a 17. századi gyulafehérvári professzor, Kaposi Sámuel Angliát bemutató jegyzetei.
A kiállítás íve a reprezentatív egyházi kiadványoktól az angol tudományos forradalom és eszmetörténet kötetein keresztül az erdélyi–angol kölcsönhatásokig követi az állományok gyarapodását a kezdetektől a 19. század elejéig.
A Teleki–Bolyai Könyvtár igen gazdag bibliagyűjteménnyel rendelkezik. Teleki Sámuel a teljesség igényével szerezte be a különböző (reprezentatív) kiadásokat közkönyvtára számára, míg a Református Kollégiumból származó kötetek a reformáció és protestantizmus szellemében kerültek a gyűjteménybe. A kiállításon látható angliai egyházi kiadványok legszebbike, a Walton-féle 1657-es londoni Biblia Sacra Polyglotta latin, görög, héber, arámi, szír, arab, perzsa, etióp és szamaritán nyelven közli a Szentírás szövegét.
Ugyanakkor a Református Kollégium egykori diákjainak angliai peregrinációja révén, illetve Teleki Sámuel gyűjtőmunkája eredményeként a tudományos forradalom jelentős kötetei (Francis Bacon, William Harvey, Isaac Newton munkái) és a korszak politikai és filozófiai gondolkodóinak munkái is megtalálhatók a Teleki–Bolyai Könyvtár polcain, akár eredeti kiadásokban, akár fordításokban, tükrözve azt, hogy mit is tartottak fontosnak és megengedettnek Erdélyben a szigetország tudományos és eszmetörténeti irodalmából.
Az erdélyi–angol civilizációs kölcsönhatásokról szóló ismereteink egyrészt az erdélyi peregrinus diákok és követségben járó nemesek angliai tapasztalataira épülnek, másrészt az angol utazók élménybeszámolóin alapulnak. Peregrinusok latin vagy angol nyelven készített munkáit, a gyulafehérvári kollégium professzorának, Kaposi Sámuelnek Anglia és Skócia földrajzáról és híres helyeiről szóló iskolai jegyzetét, Szepsi Csombor Márton útleírását, az Europica varietast, valamint sok más apró vonatkozó részletet böngészhetünk.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/brexlibris-a-tekaban

Bővülő könyvtári szolgáltatások a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban 
Elsősorban diákok, egyetemi hallgatók, oktatók és kutatók számára szóló, évi 700 000 forint értékű könyvtári szolgáltatással bővül a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár ajánlata - a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára ugyanis a magyarországi Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programján keresztül céltámogatást biztosít a székelyföldi könyvtár részére. Jelenleg nyolc adatbázis, köztük több kiadónak a teljes e-könyv kínálata elérhető. 25 millió oldalnyi beszkennelt újság vált így hozzáférhetővé.
Az erdélyi intézmények közül eddig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet csatlakozott a programhoz. (Korábban a Székely Nemzeti Múzeum, a napokban a Bod Péter Megyei Könyvtár is. – szerk. megj.) Egyszerre ötven oldal tölthető le, nyomtatható vagy használható telefonon, laptopon is, de csak a könyvtár hálózatán keresztül. Ötven oldalanként teljes iratanyag, könyvek, szakdolgozatok is letölthetőek.. Főként tudományos és ismeretterjesztő kiadványok szerepelnek a "kínálatban", de szépirodalmi e-könyvek is hozzáférhetőek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2018-ban döntött arról, hogy a határon túli magyar intézmények számára céltámogatást biztosít az EISZ Nemzeti Programon keresztül. A támogatás célja, hogy minél teljesebb legyen az intézményi hozzáférés a nemzeti programban biztosított online adatbázisokhoz. A nemzeti programról bárki részletesen tájékozódhat a http://eisz.mtak.hu honlapon.
Az anyaországi céltámogatásnak köszönhetően díjmentesen igénybe vehető nagyszámú adatbázis, ami óriási segítséget nyújt nem csak a kutatók, de a középiskolások és egyetemi hallgatók munkája során is.
Forrás: https://hargitanepe.eu/bovult-a-konyvtari-szolgaltatas/

 
„A vers az, amit mondani kell” – 90 éve született Kányádi Sándor
„A vers az, amit mondani kell.” Kányádi ezt a választ jegyezte fel magának, miután egy iskolás gyerek megkérdezte tőle: „Mi a vers?” Később aztán ez a mondat a költő kedvenc szólása lett.
Kányádi Sándor, a kortárs irodalom egyik legmeghatározóbb költője 1929. május 10-én született Nagygalambfalván, székely földműves családban. Első versét Páskándi Géza közölte a bukaresti Ifjúmunkás nevű lapban 1950-ben, ezután lett az Irodalmi Almanach segédszerkesztője. Öt éven át volt a Dolgozó Nő munkatársa, majd húsz évig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője. Itt nem saját nevén publikált – írói álneve Kónya Gábor volt.
1958-ban megnősült, felesége Tichy Mária Magdolna tanár és szerkesztő lett; két gyermekük született.
Költészete nagy része gyermekekhez szól, sok verse általános iskolás tankönyvekben is megtalálható, ugyanakkor messze nem volt „gyerekköltő” – erőteljesen képes megszólítani a felnőtteket is. Szövegei bár elsőre könnyűnek tűnnek, valójában összetettek, gondolkozásra késztetnek.
Gyakran szólt az erdélyi magyarság egzisztenciális veszélyeztetettségéről, illetve minden kisebbségi, kiszolgáltatott ember sorsának igazságtalanságairól.
Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Erdélyben, majd Magyarországon és a környező országok magyarlakta településein – írja róla a Petőfi Irodalmi Múzeum szócikke.
Forrás: https://vasarnap.hu/2019/05/10/a-vers-az-amit-mondani-kell-90-eve-szuletett-kanyadi-sandor/

Borsodi L. László a Székelyföld új főszerkesztője
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész váltja Lövétei Lázár Lászlót a Székelyföld folyóirat főszerkesztői székében. Amint 2019. május 9-i, hivatalos beiktatása alkalmával kijelentette, szeretné legalább olyan jól végezni e munkát, mint két elődje, a lapalapító Ferenczes István, majd Lövétei Lázár László.
Borsodi az Eirodalom kérdésére kifejtette: jól működő struktúrát vesz át, épp ezért számottevő, földrengésszerű újítást nem tervez, csupán apróbb változtatásokat. Elképzelései között szerepel újabb fiatal szerzők megszólítása, további húzónevek bevonzása, a tanulmány- és kritikarovatok (amelyeknek közvetlen felelőse) változatosabbá tétele. Amint elmondta, a jelenleg futó rovatok mind megmaradnak, ugyanakkor szeretne föltámasztani egy-két tetszhalott rovatot, például a székelyföldi sportélet lenyomataként működő Mens sanát, illetve a híres székelyföldi pedagógusokat bemutató Alma matert.
Középtávú tervei közt szerepel a nagyobb médianyilvánosság: internetes közösségi terekben, valamint a folyóirat honlapjának megújítása révén. Igyekszik rendszeressé tenni a lapszámbemutatókat (meghívott szerzők közreműködésével), illetve fontosnak tartja a középiskolákban való jelenlétet, mert az biztosíthatja a folytonosságot.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.eirodalom.ro/aktualis/item/4270-borsodi-l-l%C3%A1szl%C3%B3-a-sz%C3%A9kelyf%C3%B6ld-%C3%BAj-f%C5%91szerkeszt%C5%91je.html

A német hatóságok átadták Kafka írásait Izraelnek
Franz Kafka bizalmas barátjának, Max Brodnak mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át 2019. május 22-én a német hatóságok Izraelnek.
Max Brod Kafka közeli jó barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el tuberkulózisban, de halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet.
Brod azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is, amelyek révén Kafka posztumusz a 20. század egyik legnagyobb írójává vált.
A Brod-hagyaték Németországba került részét az izraeli nagykövetségen adták át a német hatóságok David Blumenbergnek, az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatójának, aki az eseményt „történelmi igazságszolgáltatásként” méltatta.
Brod a náci megszállás elől Csehországból 1938-ban az egész gyűjteménnyel, amelyben saját kéziratai, dokumentumai és Kafka kéziratai is voltak, a brit fennhatóság alatt álló Palesztinába szökött. Halála után az egész hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a megbízással, hogy Kafka írásait egy tudományos intézetben helyezze el. Hoffe azonban a következő négy évtizedben megtartotta a dokumentumokat, néhányat el is adott közülük, A per kézirata egy 1988-as árverésen 1,8 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény néhány darabját egy tel-avivi széfben tartotta, másokat Svájcban, és saját, tel-avivi lakásában is őrzött kéziratokat.
Németországban a gyűjteménynek az a része volt, amelyet tíz éve Hoffe tel-avivi lakásából loptak el. A kéziratok egy izraeli műkereskedőnél kötöttek ki, aki megpróbálta eladni őket a Német Irodalmi Archívumnak, de az intézmény jelentette az ajánlatot az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak, amely megtette a szükséges lépéseket a hatóságoknál.
Forrás: https://444.hu/2019/05/22/a-nemet-hatosagok-atadtak-kafka-irasait-izraelnek

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail..com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2019. június 1., szombat

Júniusi évfordulók 2019


340 éve, 1679. június elsején született Johan Runius több nyelven író svéd költő.


205 éve, 1814. június elsején született François Ponsard francia drámaíró, költő és író.

65 éve, 1954. június elsején hunyt el Martin Andersen Nexö (Nexø) dán író, elbeszélő és politikus.

1 éve, 2018. június elsején hunyt el Jill Ker Conway ausztrál-amerikai írónő és történész.

90 éve, 1929. június másodikán született Veress Dániel székely-magyar író, drámaíró, esszéíró és irodalomtörténész.

335 esztendeje, 1684. június másodikán született Blázy János (Blahoszlav, Ján Blasius) szlovák evangélikus lelkész és költő, fordító.

150 éve, 1869. június másodikán született Szomory Dezső magyar író, újságíró és színműíró.

115 éve, 1904. június másodikán született Nyikolaj Kornyejevics Csukovszkij (Nikolaj Čukovski) szovjet-orosz író, költő és műfordító.

215 éve, 1804. június harmadikán született Pieter Ecrevisse belga író.

175 éve, 1844. június harmadikán született Detlev von Liliencron német költő és novellista.

170 éve, 1849. június harmadikán született Szabó Endre felvidéki születésű magyar író, költő, hírlapíró és műfordító.

95 éve, 1924. június harmadikán hunyt el Franz Kafka csehországi német nyelvű zsidó író és elbeszélő. Kiemelkedő alkotásai: Az átváltozás, Az éhezőművész, A per, A kastély, Amerika (Az elkallódott fiú).

75 éve, 1944. június harmadikán hunyt el Erdélyi (Glatter) Ágnes magyar költőnő és írónő.

55 éve, 1964. június harmadikán hunyt el Frans Eemil Sillanpää finn író és költő. Ismert alkotása: Emberek a nyári éjszakában.

1 éve, 2018. június harmadikán hunyt el Alessandra Appiano olasz írónő és újságíró.

115 éve, 1904. június negyedikén született Alvah Cecile Bessie amerikai író, újságíró és forgatókönyvíró.

110 éve, 1909. június negyedikén született Olekszandr Ilcsenko (Il' chenko) szovjet-ukrán író és haditudósító.

70 éve, 1949. június negyedikén született Ken (Kenneth Martin) Follett walesi író és újságíró.

290 éve, 1729. június ötödikén született Cláudio Manuel da Costa brazil író, zenész, művész és költő.

90 éve, 1929. június ötödikén született Hellsing Lennart svéd költő és útikönyvíró.

220 éve, 1799. június hatodikán született Alekszandr Szergejevics Puskin költő, író és drámaíró, az orosz irodalom kiemelkedő alakja. Ismert alkotásai: A kaukázusi fogoly, Poltava, Anyegin stb.

125 éve, 1894. június hatodikán született Csurka Péter magyar író, újságíró és költő.

120 éve, 1899. június hatodikán született Reiter Róbert (Franz Liebhard) erdélyi német költő, műfordító, helytörténész, lapszerkesztő és dramaturg, aki műveinek egy részét magyar nyelven írta.

110 éve, 1909. június hetedikén született Gyallay-Pap Zsigmond erdélyi származású finnországi, valamint amerikai magyar író és újságíró.

225 éve, 1794. június nyolcadikán született Gottfried August Bürger német költő és író. Népszerű alkotása a Münchaussen báró kalandjai.

210 éve, 1809. június nyolcadikán hunyt el Thomas Paine angol származású amerikai író, újságíró, esszéista és politikus.

185 éve, 1834. június nyolcadikán született Charles Reade angol író, novellista és drámaíró.

130 éve, 1889. június nyolcadikán hunyt el Gerard Manley Hopkins angol költő és jezsuita pap.

1 éve, 2018. június nyolcadikán hunyt el Német Irén magyar újságírónő. A Nők Lapja főszerkesztője 1959-1989. között.

85 éve, 1974. június kilencedikén született Thinsz Géza svédországi magyar író, költő és műfordító.

45 éve, 1974. június kilencedikén hunyt el Miguel Ángel Asturias guatelamai költő, író és diplomata.

300 esztendeje, 1719. június tizedikén született Francisco Mariano Nifo (Nipho) olasz származású spanyol író, újságíró, költő, irodalmár és lapalapító.

180 éve, 1839. június tizedikén hunyt el Ion Creangă román író, meseíró és költő.

140 éve, 1879. június tizedikén született Szabó Dezső magyar író, kritikus, publicista és pedagógus.

110 éve, 1909. június tizedikén hunyt el Edward Everett Hale amerikai író, lapalapító és unitárius teológus.

70 éve, 1949. június tizedikén hunyt el Sigrid Undset norvég írónő, forgatókönyvíró és műfordító.

50 éve, 1969. június tizedikén hunyt el Dadányi György erdélyi magyar származású író és újságíró.

45 éve, 1974. június tizedikén hunyt el Keszthelyi Zoltán magyar költő, író és újságíró.

130 éve, 1899. június tizenegyedikén született Kavabata Jaszunari japán író és novellista.

1 éve, 2018. június tizenegyedikén hunyt el Lovas István magyar író, újságíró és publicista.

250 éve, 1769. június tizenkettedikén hunyt el William Collins angol költő.

200 éve, 1819. június tizenkettedikén született Charles Kingsley angol író és költő.

155 éve, 1864. június tizenkettedikén született Balogh György erdélyi (barcasági) magyar író, népköltő és topográfus.

90 éve, 1929. június tizenkettedikén született Anne Frank zsidó származású német lány, aki naplója által lett világhírű.

50 éve, 1969. június tizenkettedikén hunyt el Tersánszky Józsi Jenő magyar író. Legismertebb művei a Kakukk Marci és a Misi Mókus kalandjai.

1175 esztendeje, 844. június tizenharmadikán hunyt el Nithard frank történetíró.

345 esztendeje, 1674. június tizenharmadikán született Prosper Jolyot de Crébillon francia költő, író és színpadi szerző.

155 éve, 1864. június tizenharmadikán hunyt el Henryk Dembiński (Dembinszky Henrik) lengyel emlékiratíró, és szabadságharcos.

145 éve, 1874. június tizenharmadikán született Marko Cseremsina (Ivan Jurijovics Szemanyuk) ukrán író és műfordító.

95 éve, 1924. június tizenharmadikán született Rába György magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus és kritikus.

345 esztendeje, 1647. június tizennegyedikén hunyt el Maria le Roy Gomberville francia író.

190 éve, 1829. június tizennegyedikén született Szász Károly erdélyi születésű magyar költő, drámaíró, műfordító, esztéta és politikus.

175 éve, 1844. június tizenötödikén hunyt el Thomas Campbell skót költő.

130 éve, 1889. június tizenötödikén hunyt el Mihai Eminescu román költő, író, színműíró és újságíró. Ismertebb alkotásai: A tó, Esthajnalcsillag, Vágy, Este a dombon, Kint megremeg a nyárfaág, Óda, Könnyfia széplegény, Szárnyaszegett géniusz, Szegény Dionisz stb.

80 éve, 1939. június tizenötödikén született Lőrincz L. László magyar író, műfordító és orientalista.

1 éve, 2018. június tizenötödikén hunyt el Dieter Wellershoff német író, irodalmi szerkesztő és forgatókönyvíró.

125 éve, 1894. június tizenhatodikán született Mahmud Tejmúr egyiptomi elbeszélő, regényíró és színműíró.

300 esztendeje, 1719. június tizenhetedikén hunyt el Joseph Addison angol, író, esszéíró, költő és újságíró.

235 éve, 1784. június tizenhetedikén született Fredrik Cederhorg svéd író.

50 éve, 1969. június tizenhetedikén hunyt el Gurgen Maari örmény költő és író.

50 éve, 1969. június tizenhetedikén hunyt el Sinka István magyar költő, író, lapalapító.

530 esztendeje, 1489. június tizennyolcadikán született Francesco Maria Mozla olasz költő és író.

115 éve, 1904. június tizennyolcadikán hunyt el Sami Frashëri albán, de török nyelven is író, filozófus, drámaíró, publicista és szótáríró.

15 éve, 2004. június tizennyolcadikán hunyt el Schöpflin Gyula magyar magyar író, műfordító és újságíró.

145 éve, 1874. június tizenkilencedikén hunyt el Jules Janin francia író és kritikus.

120 éve, 1899. június tizenkilencedikén született George Călinescu román író, kritikus, publicista és történetíró. Fontosabb művei: Otília titka, Szegény Ioanide, A fekete komód, A román irodalom története.

110 éve, 1909. június tizenkilencedikén hunyt el Abafi (Aigner) Lajos magyar író, irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus és lepkész.

85 éve, 1934. június tizenkilencedikén született Pusztai János (Pászkán János) erdélyi magyar író, újságíró és költő.

40 éve, 1979. június tizenkilencedikén hunyt el Passuth László magyar író és műfordító. Népszerű alkotásai: Esőisten siratja Mexikót, Nápolyi Johanna, Ravennában temették Rómát.

30 éve, 1989. június tizenkilencedikén hunyt el Betti Alver észt írónő és költő.

1 éve, 2018. június tizenkilencedikén hunyt el Kapui Ágota székelyföldi születésű magyar költőnő és szerkesztő.

170 éve, 1849. június huszadikán hunyt el James Clarence Mangan ír költő.

125 éve, 1894. június huszadikán született Szergej Nyikolajevics Golubov (Sergei Nikolaevich Golubov) orosz író.

480 esztendeje, 1539. június huszonegyedikén hunyt el John Skelton angol papköltő, humanista.

380 esztendeje, 1639. június huszonegyedikén hunyt el Szymon Zimorowic lengyel költő.

215 éve, 1804. június huszonegyedikén született Johann Gabriel Seidl osztrák költő, mesemondó, drámaíró és régész.

105 éve, 1914. június huszonegyedikén hunyt el Bertha von Suttner osztrák írónő, újságíró és békeaktivista.

115 éve, 1804. június huszonkettedikén született Michal Choromanski lengyel író és drámaíró.

185 éve, 1834. június huszonharmadikán született Alexandru Odobescu román prózaíró, régész és politikus.

145 éve, 1874. június harmadikán született Sági János magyar író, néprajzi író és lapszerkesztő.

110 éve, 1909. június huszonharmadikán született Anna Andrejevna Ahmatova orosz költőnő.

1 éve, 2018. június huszonharmadikán hunyt el Donald Hall amerikai költő, író, kiadó és irodalomkritikus.

490 esztendeje, 1529. június huszonnegyedikén született Théodore de Bèze francia író, műfordító, drámaíró és teológus.

415 éve, 1604. június huszonnegyedikén hunyt el Edward de Vere Oxford angol költő.

280 éve, 1739. június huszonnegyedikén hunyt el Edward Taylor amerikai költő, lelkész és orvos.

220 éve, 1799. június huszonnegyedikén született Silvio Pellico olasz író, költő, drámaíró és politikus.

40 éve, 1979. június huszonnegyedikén hunyt el Örkény István zsidó származású magyar író, drámaíró és gyógyszerész, a magyar abszurd dráma megteremtője. Ismert alkotásai: Macskajáték, Tóték, és az egyperces novellái.

385 esztendeje, 1634. június huszonötödikén hunyt el John Marston angol író.

155 éve, 1864. június huszonötödikén született
Laurids Waldemar Bruun dán író.

135 éve, 1884. június huszonötödikén született Gyóni Géza magyar költő és újságíró.

130 éve, 1889. június huszonötödikén született Tábori (Tauber) Kornél zsidó származású magyar író, újságíró, műfordító, szerkesztő és riporter.

100 éve, 1919. június huszonötödikén született Dimitar Todorov Dimov bolgár író, novellista drámaíró és sebészorvos.

80 éve, 1939. június huszonötödikén hunyt el Georges Courteline francia író, dramaturg, újságíró és költő.

205 éve, 1814. június huszonhatodikán született Kemény Zsigmond erdélyi magyar író, publicista és politikus. Ismert művei: Özvegy és leánya, A rajongók, Zord idő.

150 éve, 19869. június huszonhatodikán született Martin Andersen Nexö (Nexø) dán író, elbeszélő és politikus.

80 éve, 1939. június huszonhatodikán hunyt el Ford Madox Ford angol író, költő, kritikus és lapszerkesztő.

445 esztendeje, 1574. június huszonhetedikén hunyt el Giorgio Vasari olasz író, építész, grafikus és festő.

150 éve, 1869. június huszonhetedikén született Waclaw Gąsiorowski (Wieslaw Sclavus) lengyel író, újságíró, esszéista és forgatókönyvíró.

125 éve, 1894. június huszonhetedikén született Lévay Lajos erdélyi magyar író, helytörténész és pedagógus.

135 éve, 1884. június huszonnyolcadikán hunyt el
Táncsics Mihály (Mihajlo Stančić) szlovák és horvát származású magyar író, publicista és politikus.

1 éve, 2018. június huszonnyolcadikán hunyt el Christine Nöstlinger osztrák írónő.

1 éve, 2018. június huszonnyolcadikán hunyt el Harlan Ellison zsidó származású amerikai író, esszéíró és forgatókönyvíró.

140 éve, 1879. június huszonkilencedikén született Móricz Zsigmond magyar író, színműíró és újságíró. Ismert alkotásai: A hét krajcár, Sári bíró, Tragédia, Sárarany, Az Isten háta mögött, Szegény Emberek, Légy jó mindhalálig, Rokonok, Egyszer jóllakni, A boldog ember, Erdély-trilógia stb.

90 éve, 1929. június huszonkilencedikén hunyt el Edward Carpenter angol költő, filozófus és író.

90 éve, 1929. június huszonkilencedikén született Oriana Fallaci olasz írónő, publicista és újságíró. Népszerű regénye: Ha meghal a Nap.

40 éve, 1979. június huszonkilencedikén hunyt el Blas de Otero Muñoz spanyol költő és esszéíró.

345 éve, 1674. június harmincadikán született Nicholas Rowe angol író, drámaíró és költő.

180 éve, 1839. június harmincadikán hunyt el Johan Olof Wallin svéd költő, szónok és politikus.

135 éve, 1884. június harmincadikán született Szép Ernő magyar író, költő, újságíró és színműíró.

135 éve, 1869. június harmincadikán született Georges Duhamel francia író, költő és orvos.

60 éve, 1959. június harmincadikán hunyt el José Vasconcelos mexikói író, filozófus, ügyvéd és politikus.


Érdemes Tudni

105 éve, 1914. június elsején hunyt el Feszty Árpád magyar festő.

10 éve, 2009. június elsején hunyt el Fodor László székely-magyar szocialista történész.

115 éve, 1904 június másodikán született Johnny Weissmuller erdélyi német származású amerikai versenyúszó és színész.

120 éve, 1899. június harmadikán született Békésy György magyar biofizikus.

40 éve, 1979. június negyedikén hunyt el Kelemen Frigyes több nyelven beszélő és író székely-magyar fizikus, fizikai szakíró és pedagógus.

80 éve, 1939. június nyolcadikán született Ötvös Gyula székely-magyar helytörténész és pedagógus.

100 éve, 1919. június kilencedikén született Écsy László János OFM, erdélyi magyar Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, tartományfőnök, hitszónok és vallási szakíró.

65 éve, 1954. június tizenegyedikén hunyt el Gerevich Tibor máramarosi születésű magyar művészettörténész, történész, művelődéspolitikus, és egyetemi tanár.

30 éve, 1989. június tizenegyedikén hunyt el Gergely János erdélyi magyar botanikus és természettudományi szakíró.

435 esztendeje, 1934. június tizenharmadikán hunyt el Zsámboky János (Johannes Sambucus) magyar történetíró, orvos és polihisztor, a levélírás kiemelkedő képviselője.

165 éve, 1854. június tizenharmadikán született Boldizsár Piroska székely-magyar pedagógus, az erdélyi kancellária hivatalnoka, író, a „Magyar Asszonyok Könyvtára” alapítója, amelyet jelenleg az OSZK. őriz.

75 éve, 1944. június tizenhetedikén született Száva Tibor Sándor, székelyföldi magyar-örmény gépészmérnök, műszaki szakíró, helytörténész és lapszerkesztő.

185 éve, 1834. június tizennyolcadikán született Nagy Iván magyar történész, genealógus, heraldikus és levéltáros.

85 éve, 1934. június tizennyolcadikán hunyt el Derkovits Gyula magyar festő és grafikus.

100 éve, 1919. június huszadikán hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar felvidéki születésű magyar festő.

60 éve, 1959. június huszadikán született Ungvári-Zrínyi Ildikó színháztudományi szakíró, műfordító és egyetemi oktató.

95 éve, 1924. június huszonkettedikén született Ferenczi Géza erdélyi magyar régész és művelődéstörténész.

15 éve, 2004. június huszonharmadikán hunyt el Izsák József székely-magyar irodalomtörténész és irodalomkritikus.

5 éve, 2014. június huszonharmadikén hunyt el Baróti István székely-magyar orgonaművész, karnagy és pedagógus.

125 éve, 1894. június huszonnegyedikén született Veress Anna székely származású magyar politikus és római katolikus szerzetes.

125 éve, 1894. június huszonötödikén született Hermann Oberth erdélyi szász származású német fizikus, az űrkutatás egyik úttörője.

90 éve, 1929. június huszonötödikén született Pál Árpád székely-magyar matematikai és csillagászati szakíró, tankönyvíró, fordító.


75 éve, 1944. június huszonnyolcadikán, több mint ötven esztendő után jelent meg utoljára az akkori Csíkszék egyetlen lapja, a Csíki Lapok.

165 éve, 1854. június huszonkilencedikén született Follinusz Aurél erdélyi magyar színész, rendező, író és színpadi szerző.

155 éve, 1864. június huszonkilencedikén született Korody Péter székely-magyar paptanár, szakíró és szerkesztő.






Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól

E tanév kezdetétől a Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében lázas munka folyt a beavatott diákok körében. Az újraha...