2019. június 28., péntek

Medúzafej című előadás


2019. június 27-én, csütörtökön Nagy Péter ezúttal egy 17. századi európai kulturális körútra invitálta az érdeklődőket. Arról az Európáról beszélt, amelyben néhány évtized alatt lefektették a tudományos gondolkodás alapjait. Ezáltal a technika is új lehetőségeket nyújtott mind tudományos, mind művészeti téren.

A bevezetőben Péter az említett korszak történelmére fektetett hangsúlyt. Főleg a Nyugat-európai országok terjeszkedéséről a nagyvilágban, az újabb piacok kialakulásáról, és ennek szellemi-kulturális átalakulásainak hatásairól. A „zsenik évszázadának” is mondható korszak pörgött le előttünk. Természetesen tömören és érthetően összefoglalva.



Az európai civilizáció fejlődése s annak kihatásai hamar érzékelhető volt másutt is, rányomta bélyegét a nagyvilágra. Gondolok itt a nagy földrajzi felfedezésekre. E korszak szervesen integrált európai államai Magyarország és Erdély. Erről külön betekintést kapott a nagyérdemű, minekutána az európai kultúra élre töréséről szóló fejezet következett. Megelevenedett a barokk kor képzőművészete, főleg a festészete, az irodalma, zenéje és természetesen a filozófiája. Külön volt tárgyalva a tudományos forradalom. Nyilván, mert a XVII. század nemcsak kulcsfontosságú volt az európai civilizáció fejlődésében, hanem példaértékű is. Kopernikusz és Galilei az addigi világról alkotott képet teljesen megváltoztatták. Descartes a kételkedésnek a fontosságára hívta fel a figyelmet. Mégis, aki a tudományban döntő változást hozott, az Isaac Newton volt. Newton tette le a modern fizika alapjait. Az univerzumot mint egy gépezet működését magyarázta, s törvényeinek meghatározó alapja a gravitáció.

A hét kis részecskéből álló előadás következetes felépítése szinte pillanatok alatt „végigsöpört” a XVII. századon. Ezért volt egységében is tartalmas és elgondolkoztató. Az emberi lelket simogató barokk muzsika pedig még közelebb hozta számunkra a képekkel is illusztrált előadást.



Örvendetes volt az, hogy Kájoni János munkásságának bemutatására is sor került, tekintettel születésének a 390. évfordulójára. Különösen az általa szerkesztett könyvek képes bemutatása, valamint az elhangzott Kájoni muzsika. Kájoninak köszönhetően Csíksomlyó ablakot nyitott a világra.

Nagy Péter előadásai közelebb hozzák a laikusokat is a tudományok megértéséhez. Az emberiség kultúrájának bármilyen szeletkéjéről írjon az egypercesekben, vagy valamilyen témához kötődő előadáson ismeretterjesztés alatt, mintha közvetve is, de “párbeszéd” alakulna ki közte és a nagyérdemű között.

* * *

Nagy Péter előadásaiból kár kimaradni. Ajánlom azoknak, akik felnőtt fejjel is rá tudnak csodálkozni a világ dolgaira, és akiket érdekel ezeknek a dolgoknak az igazi forrása, története, megnyilvánulása stb.

Az esemény alatti zenét és éneket Hunyadi Koppány, Lázár Zsombor, Szabó András, Ványolós Orsolya és Ványolós András csíkszeredai zenetanárok szolgáltatták.


Borbé Levente,
könyvtáros



Nincsenek megjegyzések:

Kelemen Katalin könyvtárosi munkássága

  A 2000-es esztendők Hargita Megyei Könyvtárának lelkes csapatát gimnáziumi iskolai könyvtároskodásom kezdetén megismertem. Az idő telik, s...