Névadójára emlékezett a Bod Péter Megyei Könyvtár
Halálának 250. évfordulóján kettős könyvbemutatóval hajtottak fejet a felsőcsernátoni születésű református lelkész, tudós, irodalom- és egyháztörténész, kartográfus, Bod Péter (1712–1769) emléke előtt 2019. május 10-én, Sepsiszentgyörgyön.
„A kerek föld közepe ott vagyon, ahol te állasz” – köszöntötte a Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője, Szonda Szabolcs, az intézmény Gábor Áron-termét megtöltő népes közönséget. Az idézet Bod Péter Szent Hilárius című munkájában található, és a könyvtárigazgató véleménye szerint szerzőjének az önazonosság-tudatát tükrözi, ugyanakkor két, egymást kiegészítő módon értelmezhető. A világ közepe a szülőföld – nem véletlen tehát, hogy az egyházi férfiú mindvégig büszke volt székely származására. Ugyanakkor az embernek önmagában kell hogy legyen egy biztos pontja, amelyre világát ráépítheti, mint ahogy Bod Péter ezt meg is tette.
Gudor Kund Botonddal, az elsőként bemutatott, Bod Péter, a történetíró címet viselő kötet szerzőjével, a könyv megjelenését biztosító baróti Tortoma Könyvkiadó igazgatója, Demeter László beszélgetett. Ennek során kiderült, hogy az egykor Magyarigenben szolgáló lelkész, ma gyulafehérvári református esperes, kutató közel érzi magát nagy elődje életművéhez. Indoklása szerint azért, mert a Magyarigenben eltöltött 19 év alatt abban a házban lakott, amelyet Bod Péter épített, és amelyben élt, így körülvette a szellemisége. Az a szellemiség, Gudor megfogalmazása szerint, amit „nevezhetünk akár a barokk vagy a korai felvilágosodás szellemiségének, de mindenképpen olyan megtermékenyítő közeg a magyarigeni miliőben, amelyet meg kellett érteni, és a megértés folyamata szülte ezt a könyvet.” Megírásának célja pedig az volt, hogy átfogó képet nyújtson a szakemberek által a 18. századi Erdély legkiválóbb protestáns tudósának tekintett férfiú történetíró munkásságáról, amely később a magyar öntudat kialakulásában és ebből fakadó helytállásban is fontos szerepet játszott. Nyilván nem véletlenül, hiszen amint Gudor megjegyezte, arra kell építenünk, amit örököltünk, amit a szüleinktől, nagyszüleinktől, dédszüleinktől kaptunk, és amit kötelességünk összegyűjteni és megőrizni. Ilyen értelemben a románok is sokat köszönhetnek neki, hiszen megírta a történelmüket, annak világi, egyházi és néprajzi vonatkozásaival együtt.
Gudor Kund Botond és Gróf László Bod Péter, a kartográfus című, a Háromszék Vármegye Kiadónál frissen megjelent könyve bemutatóját Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, térképgyűjtő vezette fel. Elmondta, a kötet a jeles személyiség kevésbé ismert térképészeti munkásságát és annak határtémáit járja körül tudományos alapossággal, népszerűsítő jelleggel, gazdag illusztrációs anyaggal. Rámutatott, mindmáig kevésbé ismert Bod Péter jártassága a történelem segédtudományaiban. Az Isten vitézkedő Anyaszentegyháza című műve mérföldkő volt a térképkiadás történetében, hiszen Bod Péter – bár nem volt a szó szoros értelmében kartográfus – az első magyar nyelvű világrésztérképeket jelentette meg ennek mellékleteként.
Gróf László térképtörténész, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagja elmondta, 1956-ban hagyta el Magyarországost, és a sors Angliába sodorta. Ugyanúgy véletlenek sorozata az is, ahogyan találkozott Bod Péterrel, kezdve egy megjelöletlen Amerika-térképével, s aztán kutatni kezdte a tudós munkásságát. Ő fedezte fel, hogy a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őrzik Bod Péter korabeli portréját, és szintén a véletlen műve, hogy a gyulafehérvári múzeumban szóba hozta az olajfestményt, és Ana Dumitran történész, aki vallástörténeti kiállítást rendezett, oda kölcsönkérte a művet és megtisztíttatta.
A könyv kapcsán Gudor Kund Botond elmesélte, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában Bod Péter egyháztörténeti munkásságát kutatva rábukkant a Historia Hungarorum ecclesiastica című kézirat mellékleteként csatolt térképre, amely a magyarok vándorlását mutatja be az őshazától a Kárpát-medencéig. Ezt tanulmányozhatta Kőrösi Csoma Sándor is, mielőtt elindult ázsiai útjára – vélte.
Feiszt György nyugalmazott szombathelyi levéltáros, heraldikus, akinek a felsőcsernátoni Bod család címeréről jelent meg tanulmánya a kötetben, a jelképről elmondta, az a vérrel szerzett nemesség szimbóluma.
Az est záróakkordjaként a Filip Ignác vezette Codex régizene-együttes Bod Péter korát idézte meg, a Sepsiszentgyörgyi kéziratból (1757) játszottak, énekeltek dalokat, majd Bocskor János gyűjteményének egy, a közönséget is megmozgató dalával fejezték be a minihangversenyt.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/122966/a-vilag-kozepe-a-szulofold-nevadojara-emlekezett-a-
https://www.hirmondo.ro/kultura/szulofoldunk-a-vilag-kozepe/
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/bod-peter-250-emlekrendezveny-kettos-konyvbemutatoval
Halálának 250. évfordulóján kettős könyvbemutatóval hajtottak fejet a felsőcsernátoni születésű református lelkész, tudós, irodalom- és egyháztörténész, kartográfus, Bod Péter (1712–1769) emléke előtt 2019. május 10-én, Sepsiszentgyörgyön.
„A kerek föld közepe ott vagyon, ahol te állasz” – köszöntötte a Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője, Szonda Szabolcs, az intézmény Gábor Áron-termét megtöltő népes közönséget. Az idézet Bod Péter Szent Hilárius című munkájában található, és a könyvtárigazgató véleménye szerint szerzőjének az önazonosság-tudatát tükrözi, ugyanakkor két, egymást kiegészítő módon értelmezhető. A világ közepe a szülőföld – nem véletlen tehát, hogy az egyházi férfiú mindvégig büszke volt székely származására. Ugyanakkor az embernek önmagában kell hogy legyen egy biztos pontja, amelyre világát ráépítheti, mint ahogy Bod Péter ezt meg is tette.
Gudor Kund Botonddal, az elsőként bemutatott, Bod Péter, a történetíró címet viselő kötet szerzőjével, a könyv megjelenését biztosító baróti Tortoma Könyvkiadó igazgatója, Demeter László beszélgetett. Ennek során kiderült, hogy az egykor Magyarigenben szolgáló lelkész, ma gyulafehérvári református esperes, kutató közel érzi magát nagy elődje életművéhez. Indoklása szerint azért, mert a Magyarigenben eltöltött 19 év alatt abban a házban lakott, amelyet Bod Péter épített, és amelyben élt, így körülvette a szellemisége. Az a szellemiség, Gudor megfogalmazása szerint, amit „nevezhetünk akár a barokk vagy a korai felvilágosodás szellemiségének, de mindenképpen olyan megtermékenyítő közeg a magyarigeni miliőben, amelyet meg kellett érteni, és a megértés folyamata szülte ezt a könyvet.” Megírásának célja pedig az volt, hogy átfogó képet nyújtson a szakemberek által a 18. századi Erdély legkiválóbb protestáns tudósának tekintett férfiú történetíró munkásságáról, amely később a magyar öntudat kialakulásában és ebből fakadó helytállásban is fontos szerepet játszott. Nyilván nem véletlenül, hiszen amint Gudor megjegyezte, arra kell építenünk, amit örököltünk, amit a szüleinktől, nagyszüleinktől, dédszüleinktől kaptunk, és amit kötelességünk összegyűjteni és megőrizni. Ilyen értelemben a románok is sokat köszönhetnek neki, hiszen megírta a történelmüket, annak világi, egyházi és néprajzi vonatkozásaival együtt.
Gudor Kund Botond és Gróf László Bod Péter, a kartográfus című, a Háromszék Vármegye Kiadónál frissen megjelent könyve bemutatóját Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, térképgyűjtő vezette fel. Elmondta, a kötet a jeles személyiség kevésbé ismert térképészeti munkásságát és annak határtémáit járja körül tudományos alapossággal, népszerűsítő jelleggel, gazdag illusztrációs anyaggal. Rámutatott, mindmáig kevésbé ismert Bod Péter jártassága a történelem segédtudományaiban. Az Isten vitézkedő Anyaszentegyháza című műve mérföldkő volt a térképkiadás történetében, hiszen Bod Péter – bár nem volt a szó szoros értelmében kartográfus – az első magyar nyelvű világrésztérképeket jelentette meg ennek mellékleteként.
Gróf László térképtörténész, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagja elmondta, 1956-ban hagyta el Magyarországost, és a sors Angliába sodorta. Ugyanúgy véletlenek sorozata az is, ahogyan találkozott Bod Péterrel, kezdve egy megjelöletlen Amerika-térképével, s aztán kutatni kezdte a tudós munkásságát. Ő fedezte fel, hogy a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őrzik Bod Péter korabeli portréját, és szintén a véletlen műve, hogy a gyulafehérvári múzeumban szóba hozta az olajfestményt, és Ana Dumitran történész, aki vallástörténeti kiállítást rendezett, oda kölcsönkérte a művet és megtisztíttatta.
A könyv kapcsán Gudor Kund Botond elmesélte, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában Bod Péter egyháztörténeti munkásságát kutatva rábukkant a Historia Hungarorum ecclesiastica című kézirat mellékleteként csatolt térképre, amely a magyarok vándorlását mutatja be az őshazától a Kárpát-medencéig. Ezt tanulmányozhatta Kőrösi Csoma Sándor is, mielőtt elindult ázsiai útjára – vélte.
Feiszt György nyugalmazott szombathelyi levéltáros, heraldikus, akinek a felsőcsernátoni Bod család címeréről jelent meg tanulmánya a kötetben, a jelképről elmondta, az a vérrel szerzett nemesség szimbóluma.
Az est záróakkordjaként a Filip Ignác vezette Codex régizene-együttes Bod Péter korát idézte meg, a Sepsiszentgyörgyi kéziratból (1757) játszottak, énekeltek dalokat, majd Bocskor János gyűjteményének egy, a közönséget is megmozgató dalával fejezték be a minihangversenyt.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/122966/a-vilag-kozepe-a-szulofold-nevadojara-emlekezett-a-
https://www.hirmondo.ro/kultura/szulofoldunk-a-vilag-kozepe/
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/bod-peter-250-emlekrendezveny-kettos-konyvbemutatoval
A Joannes Kájoni 390 emlékév rendezvényei
A Joannes Kájoni 390 emlékév rendezvényeinek sorában a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, 2019. május 23-án Róth András Lajos történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője a korai nyomtatványok művészetéről tartott előadást. Kilépve a hétköznapokból, az elmúlt korokba kalandozhattak jelenlévők az előadás képi világa és a Kájoni-dalok által. Róth András Lajos betekintést nyújtott a könyvnyomtatás első századainak könyvművészeti, nyomdatechnikai és könyvgrafikai sajátosságaiba. Vetítéssel kísért előadásában elsősorban azt mutatta be, hogy a korabeli nyomdászok és kiadók milyen illusztratív eljárásokat használhattak, hogy kiadványaikat szebbé, elegánsabbá varázsolják. Az előadást a Role zenekar által megszólaltatott dallamok foglalták keretbe. Nagy Tivadar, Nagy Edina, és Sántha Zsuzsanna előadásában hangzottak el a Kájoni János által a 17. században gyűjtött és lejegyzett dallamok.
A Hargita Stúdió videofelvétele a rendezvényről: https://www.youtube.com/watch?v=EGyPGBSMwPI
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/753/korai-nyomtatvanyok-muveszete--roth-andras-lajos-eloadasa
A Joannes Kájoni 390 emlékévben a 17. századi polihisztor, ferences szerzetes nevét viselő Hargita megyei könyvtár egyik célja közelebb vinni a fiatalokhoz Kájoni személyiségét, sokoldalú életművét, az általa képviselt szellemi értékeket. Kájoni János öröksége címmel rendhagyó könyvtári órákra várják a középiskolás csoportokat. 2019. május 15-én iskolájuk névadójának munkásságával ismerkedhettek a Joannes Kájoni Szakközépiskola tizenegyedikes diákjai és a Határtalanul projekt keretében Csíkszeredában vendégeskedő, budapesti Európa 2000 Középiskola tanulói a megyei könyvtár előadótermében. Kájonira vonatkozó dokumentumok, kiadványok, képek felhasználásával készült virtuális kiállítás révén idézték fel, a középiskolás diákok számára közel hozva, Kájoni rendkívüli, polihisztori személyiségét és életművét. A bemutató után Kájoni János életével, munkásságával kapcsolatos online kvízjáték kérdéseire válaszoltak a diákok, kis csoportokban, okostelefon segítségével.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/748/kajoni-janos-oroksege--rendhagyo-konyvtari-ora-es-kvizjatek-a-kajonis-diakokkal
A zenész Kájoni címmel tartott rendhagyó zenetörténeti órán ugyancsak a Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai vettek részt a könyvtárban. Ifj. Szabó András, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola zenetanára vetítéssel és hanganyaggal illusztrálva ismertette meg a diákokat Kájoni zenei munkásságával, főként a Kájoni Kódex jelentőségével, amelyből ízelítőt is kaptak a diákok. Kájoni korának történelmi-társadalmi vonatkozásaiba is betekintést nyújtott a könyvtári óra.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/751/a-zenesz-kajoni--rendhagyo-konyvtari-zeneora-kajonis-diakokkal
BrExLibris a Teleki Tékában
2019. május 18-án nyitotta meg tavaszi kiállítását a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár. A tárlat kurátora Kovács-Gorbói György. A BrExLibris. Válogatás angol könyveinkből című tárlat célja reprezentatív képet nyújtani a Teleki Sámuel tékájában és a Református Kollégiumban fellelhető angol könyvekről és szerzőkről. Ugyanakkor látható lesz néhány olyan ritkaság is, amely révén a könyvtár méltán tarthat igényt nemcsak a nemzetközi könyvtörténeti kutatások, de a nagyközönség érdeklődésére is: például Newton Principiájának első kiadása (1687), a Londonban megjelent, kilencnyelvű Biblia Sacra Polyglotta (1657) vagy a 17. századi gyulafehérvári professzor, Kaposi Sámuel Angliát bemutató jegyzetei.
A kiállítás íve a reprezentatív egyházi kiadványoktól az angol tudományos forradalom és eszmetörténet kötetein keresztül az erdélyi–angol kölcsönhatásokig követi az állományok gyarapodását a kezdetektől a 19. század elejéig.
A Teleki–Bolyai Könyvtár igen gazdag bibliagyűjteménnyel rendelkezik. Teleki Sámuel a teljesség igényével szerezte be a különböző (reprezentatív) kiadásokat közkönyvtára számára, míg a Református Kollégiumból származó kötetek a reformáció és protestantizmus szellemében kerültek a gyűjteménybe. A kiállításon látható angliai egyházi kiadványok legszebbike, a Walton-féle 1657-es londoni Biblia Sacra Polyglotta latin, görög, héber, arámi, szír, arab, perzsa, etióp és szamaritán nyelven közli a Szentírás szövegét.
Ugyanakkor a Református Kollégium egykori diákjainak angliai peregrinációja révén, illetve Teleki Sámuel gyűjtőmunkája eredményeként a tudományos forradalom jelentős kötetei (Francis Bacon, William Harvey, Isaac Newton munkái) és a korszak politikai és filozófiai gondolkodóinak munkái is megtalálhatók a Teleki–Bolyai Könyvtár polcain, akár eredeti kiadásokban, akár fordításokban, tükrözve azt, hogy mit is tartottak fontosnak és megengedettnek Erdélyben a szigetország tudományos és eszmetörténeti irodalmából.
Az erdélyi–angol civilizációs kölcsönhatásokról szóló ismereteink egyrészt az erdélyi peregrinus diákok és követségben járó nemesek angliai tapasztalataira épülnek, másrészt az angol utazók élménybeszámolóin alapulnak. Peregrinusok latin vagy angol nyelven készített munkáit, a gyulafehérvári kollégium professzorának, Kaposi Sámuelnek Anglia és Skócia földrajzáról és híres helyeiről szóló iskolai jegyzetét, Szepsi Csombor Márton útleírását, az Europica varietast, valamint sok más apró vonatkozó részletet böngészhetünk.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/brexlibris-a-tekaban
Bővülő könyvtári szolgáltatások a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
Elsősorban diákok, egyetemi hallgatók, oktatók és kutatók számára szóló, évi 700 000 forint értékű könyvtári szolgáltatással bővül a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár ajánlata - a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára ugyanis a magyarországi Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programján keresztül céltámogatást biztosít a székelyföldi könyvtár részére. Jelenleg nyolc adatbázis, köztük több kiadónak a teljes e-könyv kínálata elérhető. 25 millió oldalnyi beszkennelt újság vált így hozzáférhetővé.
Az erdélyi intézmények közül eddig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet csatlakozott a programhoz. (Korábban a Székely Nemzeti Múzeum, a napokban a Bod Péter Megyei Könyvtár is. – szerk. megj.) Egyszerre ötven oldal tölthető le, nyomtatható vagy használható telefonon, laptopon is, de csak a könyvtár hálózatán keresztül. Ötven oldalanként teljes iratanyag, könyvek, szakdolgozatok is letölthetőek.. Főként tudományos és ismeretterjesztő kiadványok szerepelnek a "kínálatban", de szépirodalmi e-könyvek is hozzáférhetőek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2018-ban döntött arról, hogy a határon túli magyar intézmények számára céltámogatást biztosít az EISZ Nemzeti Programon keresztül. A támogatás célja, hogy minél teljesebb legyen az intézményi hozzáférés a nemzeti programban biztosított online adatbázisokhoz. A nemzeti programról bárki részletesen tájékozódhat a http://eisz.mtak.hu honlapon.
Az anyaországi céltámogatásnak köszönhetően díjmentesen igénybe vehető nagyszámú adatbázis, ami óriási segítséget nyújt nem csak a kutatók, de a középiskolások és egyetemi hallgatók munkája során is.
Forrás: https://hargitanepe.eu/bovult-a-konyvtari-szolgaltatas/
„A vers az, amit mondani kell” – 90 éve született Kányádi Sándor
„A vers az, amit mondani kell.” Kányádi ezt a választ jegyezte fel magának, miután egy iskolás gyerek megkérdezte tőle: „Mi a vers?” Később aztán ez a mondat a költő kedvenc szólása lett.
Kányádi Sándor, a kortárs irodalom egyik legmeghatározóbb költője 1929. május 10-én született Nagygalambfalván, székely földműves családban. Első versét Páskándi Géza közölte a bukaresti Ifjúmunkás nevű lapban 1950-ben, ezután lett az Irodalmi Almanach segédszerkesztője. Öt éven át volt a Dolgozó Nő munkatársa, majd húsz évig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője. Itt nem saját nevén publikált – írói álneve Kónya Gábor volt.
1958-ban megnősült, felesége Tichy Mária Magdolna tanár és szerkesztő lett; két gyermekük született.
Költészete nagy része gyermekekhez szól, sok verse általános iskolás tankönyvekben is megtalálható, ugyanakkor messze nem volt „gyerekköltő” – erőteljesen képes megszólítani a felnőtteket is. Szövegei bár elsőre könnyűnek tűnnek, valójában összetettek, gondolkozásra késztetnek.
Gyakran szólt az erdélyi magyarság egzisztenciális veszélyeztetettségéről, illetve minden kisebbségi, kiszolgáltatott ember sorsának igazságtalanságairól.
Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Erdélyben, majd Magyarországon és a környező országok magyarlakta településein – írja róla a Petőfi Irodalmi Múzeum szócikke.
Forrás: https://vasarnap.hu/2019/05/10/a-vers-az-amit-mondani-kell-90-eve-szuletett-kanyadi-sandor/
Borsodi L. László a Székelyföld új főszerkesztője
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész váltja Lövétei Lázár Lászlót a Székelyföld folyóirat főszerkesztői székében. Amint 2019. május 9-i, hivatalos beiktatása alkalmával kijelentette, szeretné legalább olyan jól végezni e munkát, mint két elődje, a lapalapító Ferenczes István, majd Lövétei Lázár László.
Borsodi az Eirodalom kérdésére kifejtette: jól működő struktúrát vesz át, épp ezért számottevő, földrengésszerű újítást nem tervez, csupán apróbb változtatásokat. Elképzelései között szerepel újabb fiatal szerzők megszólítása, további húzónevek bevonzása, a tanulmány- és kritikarovatok (amelyeknek közvetlen felelőse) változatosabbá tétele. Amint elmondta, a jelenleg futó rovatok mind megmaradnak, ugyanakkor szeretne föltámasztani egy-két tetszhalott rovatot, például a székelyföldi sportélet lenyomataként működő Mens sanát, illetve a híres székelyföldi pedagógusokat bemutató Alma matert.
Középtávú tervei közt szerepel a nagyobb médianyilvánosság: internetes közösségi terekben, valamint a folyóirat honlapjának megújítása révén. Igyekszik rendszeressé tenni a lapszámbemutatókat (meghívott szerzők közreműködésével), illetve fontosnak tartja a középiskolákban való jelenlétet, mert az biztosíthatja a folytonosságot.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.eirodalom.ro/aktualis/item/4270-borsodi-l-l%C3%A1szl%C3%B3-a-sz%C3%A9kelyf%C3%B6ld-%C3%BAj-f%C5%91szerkeszt%C5%91je.html
A német hatóságok átadták Kafka írásait Izraelnek
Franz Kafka bizalmas barátjának, Max Brodnak mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át 2019. május 22-én a német hatóságok Izraelnek.
Max Brod Kafka közeli jó barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el tuberkulózisban, de halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet.
Brod azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is, amelyek révén Kafka posztumusz a 20. század egyik legnagyobb írójává vált.
A Brod-hagyaték Németországba került részét az izraeli nagykövetségen adták át a német hatóságok David Blumenbergnek, az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatójának, aki az eseményt „történelmi igazságszolgáltatásként” méltatta.
Brod a náci megszállás elől Csehországból 1938-ban az egész gyűjteménnyel, amelyben saját kéziratai, dokumentumai és Kafka kéziratai is voltak, a brit fennhatóság alatt álló Palesztinába szökött. Halála után az egész hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a megbízással, hogy Kafka írásait egy tudományos intézetben helyezze el. Hoffe azonban a következő négy évtizedben megtartotta a dokumentumokat, néhányat el is adott közülük, A per kézirata egy 1988-as árverésen 1,8 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény néhány darabját egy tel-avivi széfben tartotta, másokat Svájcban, és saját, tel-avivi lakásában is őrzött kéziratokat.
Németországban a gyűjteménynek az a része volt, amelyet tíz éve Hoffe tel-avivi lakásából loptak el. A kéziratok egy izraeli műkereskedőnél kötöttek ki, aki megpróbálta eladni őket a Német Irodalmi Archívumnak, de az intézmény jelentette az ajánlatot az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak, amely megtette a szükséges lépéseket a hatóságoknál.
Forrás: https://444.hu/2019/05/22/a-nemet-hatosagok-atadtak-kafka-irasait-izraelnek
2019. május 18-án nyitotta meg tavaszi kiállítását a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár. A tárlat kurátora Kovács-Gorbói György. A BrExLibris. Válogatás angol könyveinkből című tárlat célja reprezentatív képet nyújtani a Teleki Sámuel tékájában és a Református Kollégiumban fellelhető angol könyvekről és szerzőkről. Ugyanakkor látható lesz néhány olyan ritkaság is, amely révén a könyvtár méltán tarthat igényt nemcsak a nemzetközi könyvtörténeti kutatások, de a nagyközönség érdeklődésére is: például Newton Principiájának első kiadása (1687), a Londonban megjelent, kilencnyelvű Biblia Sacra Polyglotta (1657) vagy a 17. századi gyulafehérvári professzor, Kaposi Sámuel Angliát bemutató jegyzetei.
A kiállítás íve a reprezentatív egyházi kiadványoktól az angol tudományos forradalom és eszmetörténet kötetein keresztül az erdélyi–angol kölcsönhatásokig követi az állományok gyarapodását a kezdetektől a 19. század elejéig.
A Teleki–Bolyai Könyvtár igen gazdag bibliagyűjteménnyel rendelkezik. Teleki Sámuel a teljesség igényével szerezte be a különböző (reprezentatív) kiadásokat közkönyvtára számára, míg a Református Kollégiumból származó kötetek a reformáció és protestantizmus szellemében kerültek a gyűjteménybe. A kiállításon látható angliai egyházi kiadványok legszebbike, a Walton-féle 1657-es londoni Biblia Sacra Polyglotta latin, görög, héber, arámi, szír, arab, perzsa, etióp és szamaritán nyelven közli a Szentírás szövegét.
Ugyanakkor a Református Kollégium egykori diákjainak angliai peregrinációja révén, illetve Teleki Sámuel gyűjtőmunkája eredményeként a tudományos forradalom jelentős kötetei (Francis Bacon, William Harvey, Isaac Newton munkái) és a korszak politikai és filozófiai gondolkodóinak munkái is megtalálhatók a Teleki–Bolyai Könyvtár polcain, akár eredeti kiadásokban, akár fordításokban, tükrözve azt, hogy mit is tartottak fontosnak és megengedettnek Erdélyben a szigetország tudományos és eszmetörténeti irodalmából.
Az erdélyi–angol civilizációs kölcsönhatásokról szóló ismereteink egyrészt az erdélyi peregrinus diákok és követségben járó nemesek angliai tapasztalataira épülnek, másrészt az angol utazók élménybeszámolóin alapulnak. Peregrinusok latin vagy angol nyelven készített munkáit, a gyulafehérvári kollégium professzorának, Kaposi Sámuelnek Anglia és Skócia földrajzáról és híres helyeiről szóló iskolai jegyzetét, Szepsi Csombor Márton útleírását, az Europica varietast, valamint sok más apró vonatkozó részletet böngészhetünk.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/brexlibris-a-tekaban
Bővülő könyvtári szolgáltatások a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
Elsősorban diákok, egyetemi hallgatók, oktatók és kutatók számára szóló, évi 700 000 forint értékű könyvtári szolgáltatással bővül a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár ajánlata - a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára ugyanis a magyarországi Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programján keresztül céltámogatást biztosít a székelyföldi könyvtár részére. Jelenleg nyolc adatbázis, köztük több kiadónak a teljes e-könyv kínálata elérhető. 25 millió oldalnyi beszkennelt újság vált így hozzáférhetővé.
Az erdélyi intézmények közül eddig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet csatlakozott a programhoz. (Korábban a Székely Nemzeti Múzeum, a napokban a Bod Péter Megyei Könyvtár is. – szerk. megj.) Egyszerre ötven oldal tölthető le, nyomtatható vagy használható telefonon, laptopon is, de csak a könyvtár hálózatán keresztül. Ötven oldalanként teljes iratanyag, könyvek, szakdolgozatok is letölthetőek.. Főként tudományos és ismeretterjesztő kiadványok szerepelnek a "kínálatban", de szépirodalmi e-könyvek is hozzáférhetőek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2018-ban döntött arról, hogy a határon túli magyar intézmények számára céltámogatást biztosít az EISZ Nemzeti Programon keresztül. A támogatás célja, hogy minél teljesebb legyen az intézményi hozzáférés a nemzeti programban biztosított online adatbázisokhoz. A nemzeti programról bárki részletesen tájékozódhat a http://eisz.mtak.hu honlapon.
Az anyaországi céltámogatásnak köszönhetően díjmentesen igénybe vehető nagyszámú adatbázis, ami óriási segítséget nyújt nem csak a kutatók, de a középiskolások és egyetemi hallgatók munkája során is.
Forrás: https://hargitanepe.eu/bovult-a-konyvtari-szolgaltatas/
„A vers az, amit mondani kell” – 90 éve született Kányádi Sándor
„A vers az, amit mondani kell.” Kányádi ezt a választ jegyezte fel magának, miután egy iskolás gyerek megkérdezte tőle: „Mi a vers?” Később aztán ez a mondat a költő kedvenc szólása lett.
Kányádi Sándor, a kortárs irodalom egyik legmeghatározóbb költője 1929. május 10-én született Nagygalambfalván, székely földműves családban. Első versét Páskándi Géza közölte a bukaresti Ifjúmunkás nevű lapban 1950-ben, ezután lett az Irodalmi Almanach segédszerkesztője. Öt éven át volt a Dolgozó Nő munkatársa, majd húsz évig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője. Itt nem saját nevén publikált – írói álneve Kónya Gábor volt.
1958-ban megnősült, felesége Tichy Mária Magdolna tanár és szerkesztő lett; két gyermekük született.
Költészete nagy része gyermekekhez szól, sok verse általános iskolás tankönyvekben is megtalálható, ugyanakkor messze nem volt „gyerekköltő” – erőteljesen képes megszólítani a felnőtteket is. Szövegei bár elsőre könnyűnek tűnnek, valójában összetettek, gondolkozásra késztetnek.
Gyakran szólt az erdélyi magyarság egzisztenciális veszélyeztetettségéről, illetve minden kisebbségi, kiszolgáltatott ember sorsának igazságtalanságairól.
Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Erdélyben, majd Magyarországon és a környező országok magyarlakta településein – írja róla a Petőfi Irodalmi Múzeum szócikke.
Forrás: https://vasarnap.hu/2019/05/10/a-vers-az-amit-mondani-kell-90-eve-szuletett-kanyadi-sandor/
Borsodi L. László a Székelyföld új főszerkesztője
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész váltja Lövétei Lázár Lászlót a Székelyföld folyóirat főszerkesztői székében. Amint 2019. május 9-i, hivatalos beiktatása alkalmával kijelentette, szeretné legalább olyan jól végezni e munkát, mint két elődje, a lapalapító Ferenczes István, majd Lövétei Lázár László.
Borsodi az Eirodalom kérdésére kifejtette: jól működő struktúrát vesz át, épp ezért számottevő, földrengésszerű újítást nem tervez, csupán apróbb változtatásokat. Elképzelései között szerepel újabb fiatal szerzők megszólítása, további húzónevek bevonzása, a tanulmány- és kritikarovatok (amelyeknek közvetlen felelőse) változatosabbá tétele. Amint elmondta, a jelenleg futó rovatok mind megmaradnak, ugyanakkor szeretne föltámasztani egy-két tetszhalott rovatot, például a székelyföldi sportélet lenyomataként működő Mens sanát, illetve a híres székelyföldi pedagógusokat bemutató Alma matert.
Középtávú tervei közt szerepel a nagyobb médianyilvánosság: internetes közösségi terekben, valamint a folyóirat honlapjának megújítása révén. Igyekszik rendszeressé tenni a lapszámbemutatókat (meghívott szerzők közreműködésével), illetve fontosnak tartja a középiskolákban való jelenlétet, mert az biztosíthatja a folytonosságot.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.eirodalom.ro/aktualis/item/4270-borsodi-l-l%C3%A1szl%C3%B3-a-sz%C3%A9kelyf%C3%B6ld-%C3%BAj-f%C5%91szerkeszt%C5%91je.html
A német hatóságok átadták Kafka írásait Izraelnek
Franz Kafka bizalmas barátjának, Max Brodnak mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át 2019. május 22-én a német hatóságok Izraelnek.
Max Brod Kafka közeli jó barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el tuberkulózisban, de halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet.
Brod azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is, amelyek révén Kafka posztumusz a 20. század egyik legnagyobb írójává vált.
A Brod-hagyaték Németországba került részét az izraeli nagykövetségen adták át a német hatóságok David Blumenbergnek, az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatójának, aki az eseményt „történelmi igazságszolgáltatásként” méltatta.
Brod a náci megszállás elől Csehországból 1938-ban az egész gyűjteménnyel, amelyben saját kéziratai, dokumentumai és Kafka kéziratai is voltak, a brit fennhatóság alatt álló Palesztinába szökött. Halála után az egész hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a megbízással, hogy Kafka írásait egy tudományos intézetben helyezze el. Hoffe azonban a következő négy évtizedben megtartotta a dokumentumokat, néhányat el is adott közülük, A per kézirata egy 1988-as árverésen 1,8 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény néhány darabját egy tel-avivi széfben tartotta, másokat Svájcban, és saját, tel-avivi lakásában is őrzött kéziratokat.
Németországban a gyűjteménynek az a része volt, amelyet tíz éve Hoffe tel-avivi lakásából loptak el. A kéziratok egy izraeli műkereskedőnél kötöttek ki, aki megpróbálta eladni őket a Német Irodalmi Archívumnak, de az intézmény jelentette az ajánlatot az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak, amely megtette a szükséges lépéseket a hatóságoknál.
Forrás: https://444.hu/2019/05/22/a-nemet-hatosagok-atadtak-kafka-irasait-izraelnek
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail..com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése