2017. szeptember 27., szerda

Magyar Népmese Napja a Kájoni János Megyei Könyvtár rendezésében


A Kájoni János Megyei Könyvtár 2006-ban csatlakozott a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által útjára indított mozgalomhoz, hogy Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án minden évben együtt ünnepeljük a népmesét.
Idén A Magyar Népmese Napja alkalmából különleges eseménnyel készül a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Szeptember 28-án, delelőtt 11 órától a csíkszeredai Szabadság-téren várjuk a gyermekeket és minden meseszerető felnőttet egy játékos-interaktív mesés könyvtári napra, hogy együtt idézzük fel népmeséinket.

Kiemelt meghívottként fellép Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó, aki Budapestről érkekezik Csíkszeredába, hogy a népmesék varázslatos világába röpítse hallgatóságát. A könyvtár Fakalinka bábcsoportjának előadásával, népmese-kvízzel, logikai- és ügyességi játékokkal, kézműves foglalkozással, arcfestéssel és meglepetésekkel várják a szervezők ezen a napon a gyerekeket, családokat, mesekedvelő felnőtteket. 

Részletek alább: 
A Népmese napja idei résztvevői – akárcsak a mesék hősei – elindulnak világot látni, útjuk során olyan kihívásokkal találkoznak, amelyek próbára teszik ügyességüket, erejüket, tudásukat és melyek által jellemük is fejlődik. A népmeséktől eltérően ez alkalommal mindenki maga választhatja ki azokat a feladatokat, játékokat, foglalkozásokat, melyekben részt kíván venni.
Meghívottunk, Zalka Csenge Virág hivatásos nemzetközi mesemondóként járja a világot, rendszeresen fellép mesemondó fesztiválokon. Az Egyesült Államokban tanult hivatásos mesemondónak, és doktori fokozatot szerzett Kulturális Tanulmányok szakon. Könyvet is írt a nemzetközi mesemondás világában szerzett tapasztalatairól, amely Mesemondók márpedig vannak címmel 2016-ban jelent meg a budapesti Pont Kiadónál. Könyve nem csak mesemondóknak szól, hanem a nagyközönségeknek is, előszavában így vall a kötet születéséről: "Mesemondásról beszélni csak mesélve lehet, úgy mutatom be a mesemondó világot, ahogyan én ismerem."(Zalka Csenge Virággal készült interjú)
 
 
 

2017. szeptember 26., kedd

Kaponay Réka könyvbemutatója a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban


Teltház fogadta 2017. szeptember 22-én, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban Kaponay Rékát, aki első regényével, Az őrző hajnala című fantasyvel debütált. 

A 16 éves ausztráliai magyar lány családjával 2012 óta járja a világot, 6 kontinens 39 országában éltek már. A könyvbemutató alkalmával Réka elmesélte a könyv megírásának és megjelenésének körülményeit és természetesen beszélt utazásaikról is.

„ …Az őrző hajnala hátborzongatóan izgalmas utazásra hív a fantázia világába és arra buzdít mindenkit, hogy bátran vágjon neki az útnak és soha ne adja fel álmait.”


                                        Hatos Melinda,
 könyvtáros
                            

2017. szeptember 25., hétfő

Recenzió Borbé Levente egyik munkájáról




Borbé Levente: A csíki gimnázium könyvtárosai a második világégéstől napjainkig In. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2017. 6. szám 27-33. p. 

 A történeti áttekintés második részét olvashatjuk. A szerző bemutatja az iskola könyvtárőreit, könyvtárosait.  Kutatásait nehezítették, hogy megszűntek az iskolai évkönyvek, ezért különféle más dokumentumok és egyéni visszaemlékezések, valamint a leltárkönyvek elemzései segítették a könyvtár történetének megírásában. Kitér a különféle jogi szabályozások hatásaira akár a könyvtár dokumentum-, akár a személyi állománya tekintetében. Igyekszik feltérni azokat a forrásokat, amik kapcsolódhattak, kapcsolódnak a könyvtár történetének pontosításához. A könyvtárosok pályájának, élettörténetének bemutatása kapcsán kirajzolódik Erdély mikrotörténelme, kultúrtörténeti érdekességek is. Szerényen szól a jelenlegi helyzetről, saját személyéről.
Levente írása messze túlmutat könyvtárának történetén. Tanulságul és ösztönzésül szolgál számunkra is saját könyvtárunk, iskolánk történetének feltárásában és megírásában, ezzel bizonyítva az iskolatörténet – és benne könyvtárának története – helyismereti és helytörténeti valamint nevelés és oktatástörténeti dokumentumok fontosságát.
 

 
 Szakmári Klára
könyvtárostanár
Budai Nagy Antal Gimnázium Bp.

2017. szeptember 24., vasárnap

Nemzetközi Skype-projekt 2017

Nemzetközi szervezetünk, az IASL újra meghirdeti a Skype-projektet az iskolai könyvtárak világhónapjára. A projektet Linda Thiebaud koordinálja, s lényege, hogy Skype-on keresztül - az időeltolódással is számot vetve - a jelentkező iskolákat, könyvtárakat a világ egy másik pontján található iskolával, könyvtárral kapcsolja össze egy világhónapi beszélgetés erejéig az októberi hónap folyamán.
A projekthez nem kell más, mint egy webkamera és egy mikrofon, meg persze egy jól működő internetkapcsolat.
Nyelvgyakorlásnak, más kultúrák megismerésének, könyvtárunk népszerűsítésének egyaránt jó porondja lehet ez a kezdeményezés.
Fontos: a résztvevők párosítását nem a szervezők végzik! A résztvevők az alább hivatkozott táblázatban adják meg a csoport adatait és elérhetőségeiket, és/vagy a táblázatot kitöltöttek közül maguk választhatnak párt csoportjuknak. A beszélgetés időpontja, időtartama, a résztvevők száma, a beszélgetés tematikája és minden egyéb részlet a résztvevő csoportokon múlik.
A szervezők arra is kérik a résztvevőket, hogy a skype-olás után térjenek vissza a regisztrációs felületre, és osszák meg tapasztalataikat, élményeiket egy-egy komment formájában a táblázatban.

Jelentkezés

A projektbe való jelentkezéshez egy online táblázatot kell kitölteni a következő adatokkal:
  • Contact Name = Kapcsolattartó neve
  • Contact email = Kapcsolattartó e-mail címe
  • UTC +/- Hours = Időzóna
  • Language(s) Spoken = Beszélt nyelv(ek)
  • Comments AFTER your Skype session has taken place (what did you skype about) = Utólagos megjegyzések, tapasztalatok a programmal kapcsolatban (miről beszélgettetek, hogy éreztétek magatokat stb.)
Jelentkezési határidő nincs, ám úgy érdemes regisztrálni, hogy a skype-olásra még október, az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja ideje alatt sor kerülhessen.
További információk angol nyelven az IASL honlapján olvashatók.
Kérdés esetén szívesen segít Kámán Veronika a kaman.veronika[kukac]arpad.sulinet.hu e-mail címen.




2017. szeptember 22., péntek

Tantárgyversenyekre való felkészülés a könyvtárban



Az ügyesebb diákok iskolaszinten tantárgyversenyek előtt előnyt élveznek annak felkészülésében. Az iskolák ezt úgy oldják meg, ahogy tudják. Gyakori döntés az, hogy az iskola könyvtárában készüljenek fel. A helyi és a megyei szakaszon általában azok a lurkók is jelentkeznek, akik úgy gondolják, hogy piskóta az a tantárgy, miközben a versenyen derül ki, dehogy. Vannak azonban olyanok is, akik kihasználva a lehetőséget feliratkoznak annyi versenyre, amennyire csak lehet, hogy többet lóghassanak hivatalosan a tanórákról. Az eredményeikről nem szeretnék beszámolni. Viszont az országos olimpiászokra tényleg azok maradnak, akik valóban készülnek is a versenyekre. Nyilván ennek eredményeképpen kiváló értékelések is születnek.

Hogy mi történik a könyvtárban a felkészülések alatt? Érdekes dolgok. Ugye, „a könyvtáros az a személy, aki csak ott ül”, fogalmazzák meg gyakran. Na, ebben a nagy ücsörgésben, biztos lazító céllal nemcsak szünetek alatt kiszolgálja a diákokat, tanárokat, az intézmény dolgozóit és egyes helyeken, pláné, ahol régi könyvek is találhatóak más érdeklődőket egyaránt. S bizony eme lazítás közben szép számmal akadnak olyan iskolai könyvtárak, ahol létrázni kell. Ezen kívül a könyvtáros fénymásol, nyomtat, bepötyögi a rábízott írnivalót, tanári kérésre anyagokat keres a világhálón, programokat szervez, módszertani gyűlésekre jár, besegít az iskolai személyzet munkájába, s ne felejtsük el sok helyen még a tankönyvezés is az ők feladatuk. S végül megjegyezendő, hogy a könyvek sem vándorolnak el és vissza maguktól a polcokra. Nos, eme nem éppen ücsörgős idő alatt kevésbé tud ránézni a könyvtáros a készülő diákokra, miközben ők szintén érkeznek a kéréseikkel. De valljuk be azért mindig akad idő a könyvtárosoknak körülnézni a diákok között. Ez azért fontos, mert például minálunk nemcsak a Márton Áron Főgimnázium, hanem a Segítő Mária Katolikus Gimnázium diákjai ugyanúgy a könyvtárat választják a versenyekre való ráhangolódásként.

Mi történik a készülő diákok körében? Vannak akik buzgón tanulnak. Ki sem látszanak a könyvek és füzetek közül, néha hangosan osszák meg véleményüket a tanultakról. Ez nem annyira zavaró, hiszen bele kell férjen néha egy kis csevejes terefere. Még az sem baj, ha az illető elbóbiskol, vagy az igazak álmát alussza, csak éppen ne horkoljon, mert a körülötte lévőket megzavarja. Esetleg akkor áll fen a probléma, ha valaki le szeretne ülni, s nincs hely. A hangoskodókat, s főleg nem éppen a témában maradó diákokat rendszerint kitessékelik az ajtón, meg azokat is, akik elfeledve a könyvtárosi szabályokat, kiteszik itókájukat az eleségükkel együtt. Ami nagyon érdekes, hogy vannak diákok, akik ezt meg is tudják magyarázni, hogy éppen kipakolta, de indulni akart kifele, vagy csak éppen megkóstolta, de nem helyben akarta elfogyasztani, esetleg már megette a tízóraiját, s meglepődve kisded ártatlansággal pislogva néz, mert erről a szabályról most hall először... Néhányan meg oly ügyesen esznek, hogy nem lehet lecsekkolni őket, sőt a tízórais papírokat is berejtik a könyvtár könyvei és folyóiratai közé, vagy összegyűrve galacsinba a padlón landol valahol kevésbé észrevehető helyen. Aztán vannak a laptopozók, tabletezők, telefonosok csoportja. Itt is akadnak tanulni kész palánták, de nagy része óvatosan viselkedve, halkan kuncogva a világháló szórakoztató csudáit nézve, kellemesen kitöltik azt a felkészülési időt, amit megkaptak. Azért e csoportokon kívül léteznek a kreatív, azaz dekoratív technikákkal felruházott gyerekek is, akik művészi alkotásukkal, a könyvbe írt „frappáns megjegyzésükkel” járulnak hozzá a kezükben lévő kötetek „minőségének javításához”. Néha gyönyörűen össze tudják fonni a kötetek vászonkönyvjelzőit is. Természetesen, ha rákérdez a könyvtáros, ők nem voltak, s nem is lehettek, még meg is sértődnek, ha egyértelmű az egész dolog, akkor sem. Mégis a diákok, amikor a felkészítő tanárok betoppannak a könyvtárba, akkor hirtelen lázas, és mindent áthidaló érdeklődéssel bámulnak a kiosztott témák elé. 


Nem is tudom, a mi generációnk hogyan bírta ki tanári irányítással, s az otthoni felkészüléssel ezt az időszakot. Természetesen akkoriban a tanórákon való részvétel nem maradhatott el ez idő alatt sem. Igaz, akkor nem volt mindenféle elektronikus csodakütyü, de ezektől is eltekintve most derül ki, mennyi mindenről maradtunk le... 


Borbé Levente,
könyvtáros

2017. szeptember 6., szerda

Érdemfokozat a legjobb Hargita megyei könyvtárosoknak


Az érdemfokozatot azok a könyvtárosok kaphatják meg, akik a Tanügyminisztérium által közzétett feltételeknek megfelelnek. A kritériumok évente változhatnak amit a Megyei Tanfelügyelőségtől lehet megkapni. A pályázó könyvtárosnak öt évre visszamenőleg bizonyítania kell az extrakurrikuláris, valamint az intézményen belüli, azaz a kötelezettségein kívül végzett tevékenységeit.

Az érdemfokozatot 5 évre lehet megkapni, ami a havi alapfizetésnek a 25% -át jelenti.



A 2016-2017-es tanévben érdemfokozattal kitüntetett Hargita megyei kollégák a következők:

1. Barabás Zója a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskolától

2. Kovács Edit a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskolából

3. Szász Annamária a maroshévízi Szent Illés Általános Iskolától


Az előző években, Hargita megyében a következő könyvtárosok részesültek ebben a kitüntetésben:

- Crăciun Mariana a baláni Liviu Rebreanu Általános iskolától
- Borbé Levente a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumból
- Hatos Melinda a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Gimnáziumból
- Egyed Daniela a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumból



2017. szeptember 5., kedd

A romániai magyar könyvtárosok XII. Vándorgyűlése Parajdon lesz megtartva

A könyvtár mint tartalomszolgáltató a romániai magyar könyvtárosok XII. Vándorgyűlése


A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete a Kájoni János Megyei Könyvtárral és a Parajdi Községi Könyvtárral karöltve 2016. október 19-20. között Prajdon szervezi meg a Romániai magyar könyvtárosok XII. Vándorgyűlését. A könyvtár mint tartalomszolgáltató  címmel szervezett  szakmai-tudományos konferencia témája a könyvtárak jelenlegi szerepének, feladatainak átalakulása, a könyvtári tartalomszolgáltatás új lehetőségei a digitális társadalom korában. A  találkozó fő célkitűzései: a romániai magyar könyvtárak szerepének vizsgálata a kulturális tartalmak szolgáltatása és széleskörű elérhetővé tétele terén, a jelenlegi digitális kihívások közt;  az aktuális  szakmai fejlődési irányok, szakmai trendek, a hazai tapasztalatok és társadalmi elvárások összefüggésében. 

A kétnapos  szakmai találkozóra várják  a  romániai magyar könyvtári szakma képviselőit, közkönyvtárak, iskolai- és egyetemi könyvtárak könyvtárosait, magyarországi testvérkönyvtárak képviselőit, meghívott előadókat. A konferencia témájához kapcsolódó előadások valamint műhelybeszélgetések alkalmat teremtenek a résztvevők számára a szakmai tapasztalatok, eredmények és jó gyakorlatok megosztására, a RMKE szervezeti kérdéseinek megbeszélésére, de a kötetlen együttlétre, ismerkedésre is lehetőséget nyújt a találkozó.

A konferenciára vonatkozó információk és a részletes szakmai program elérhető lesz  a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu,
és Facebook oldalán, valamint a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesület honlapján.
Kapcsolattartó: Kopacz Katalin-Mária, a RMKE elnöke, e-mail: bibliohr@gmail.com 

Forrás: Kopacz Katalin-Mária,  rmke levelezőlista

2017. szeptember 3., vasárnap

ReMeK-e-hírlevél 2017/9. számából

Library Map of the World
2017. augusztus 21-én nyitotta meg az IFLA azt az új weboldalát, amely a világ könyvtáraival kapcsolatos legfontosabb adatokat gyűjti össze és teszi elérhetővé. Az oldalon jelenleg 78 ország adatai érhetők el, amelyeket a könyvtáros egyesületektől, a nemzeti könyvtáraktól, illetve más, könyvtári adatokkal rendelkező szervezetektől és intézményektől gyűjtöttek be. A jelenleg regisztrált 1 836 134 könyvtár típus szerinti megoszlása a következő: 129 nemzeti könyvtár, 57 747 egyetemi könyvtár, 265 471 közkönyvtár, 23 002 ún. közösségi könyvtár, 1 479 144 iskolai könyvtár és 10 641 egyéb típusú könyvtár. Az új honlap célja, az adatok összegyűjtésén és hozzáférhetővé tételén túl, az, hogy ráirányítsa a társadalom és a döntéshozók figyelmét a könyvtárakra, szerepükre, jelentőségükre a mindennapi életben. Ezt a célt szolgálják a honlapon megjelenő, ún. SDG (Sustainable Development Goals) történetek is, amelyek azt mutatják meg, hogyan járulnak hozzá a könyvtárak az ENSZ Agenda 2030 dokumentumában megfogalmazott globális célok eléréséhez. A projekt a Melinda & Bill Gates Foundation, a TASCHA (Technology and Social Change Group at the University of Washington) és az amerikai Public Library Association segítségével, a CAI (Community Attributes Inc.) fejlesztésében valósult meg.
További információk itthttps://librarymap.ifla.org/
Forrás: Librarian day by day – http://librariandbd.blogspot.r o/
 
Nyitott könyvek éjszakája a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
A rendezvény 2017. augusztus 25-én este hét órakor kezdődött a városi könyvtárban, illetve az előtte lévő téren. Változatos programmal várták az érdeklődőket, a programban szerepelt szabadtéri sakk és szimultán Rendi Éva sakkmesterrel, bűvöskocka-kirakó verseny, a könyvtár lépcsőház-galériájában Szabó Károly Úton, útfélen Erdélyben című fotógyűjteményének képeiből készült kiállítás, de volt 3D szkennelés és nyomtatás, illetve 3D dokumentumfilm-vetítés a Látvány- és hangzóanyag részlegen, bábszínház a Kájoni János Megyei Könyvtár Fakalinka bábcsoportjának előadásában, Simó Annamária-koncert, a Tomcsa Sándor Színház pedig ismét előadta a Stop the Tempót. Tartalmas dolgokat ígért és nyújtott a könyvtár, a részletes program az esemény Facebook-oldalán érhető elhttps://www.facebook.com/event s/254562038370536/?fref=ts

Nyári oázis a Hargita Megyei Könyvtárban
A pihenőszabadságolások, nyaralások kiteljesedésével, 2017 augusztusában szüneteltek a rendezvények a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, az intézményről eközben terjedelmes cikk jelent meg a Hargita Népe napilapban, „Nyári oázis – szónak, szívnek, közösségnek” címmel. Az írás itt olvasható: http://hargitanepe.eu/nyari-oa zis-szonak-szivnek-kozossegnek /
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda

Lesznek-e tankönyvek az iskolakezdésig?
Egyre kétségesebb, hogy őszig minden tantárgyból legyen hivatalosan elfogadott tankönyvük a romániai magyar iskolásoknak. Kovács Irén Erzsébet, a kisebbségek nyelvén folyó oktatásért felelős államtitkár a Transindex megkeresésére elmondta, az elemi osztályokban idegen nyelvből elkészültek a tankönyvek, első osztályban a valláson kívül minden tantárgyból egy, míg román és magyar nyelvből két-két tankönyv közül lehet választani, matematikából és környezetismeretből pedig három lefordított tankönyv van forgalomban. Második osztályban román nyelvből két változat készült, magyar anyanyelvi kommunikációból egy, matematikából és környezetismeretből két kiadvány fordítása készült el. A harmadik osztályosok tankönyveit illetően az első közbeszerzési kiírás meghiúsulása miatt a kiadóknak és fordítóknak nem sikerült elkészíteni a tankönyveket, az idegen nyelv tantárgyakat leszámítva. Időközben két-két tankönyv készült román és magyar nyelvből, ezek elfogadása az újabb közbeszerzési kiírástól függ. Negyedik osztályosoknak tananyagaként román nyelvből egy tankönyv van forgalomban, magyar nyelvből két tankönyvet is megírtak a kiadók. A hatodik, hetedik és nyolcadik osztályosoknak szánt anyagok a következő időszakban készülnek el. Kovács Irén Erzsébet azt is közölte, az óvások időszaka az ősz folyamán zárul, amit egy újabb közbeszerzési eljárás követ, majd, a fellebbezési határidő után, miniszteri rendelet útján jelennek meg a tankönyvek román változatai. Ezeket a kiadványokat fordítják le magyar nyelvre. „Ez egy eléggé bonyolult folyamat, így nem biztos, hogy tanévkezdésre elkészülnek a magyar nyelvű változatok”- tette hozzá az államtitkár.

 
Nem lesz ötödikes tankönyv
„Az ötödikeseket kivéve minden tankönyv az iskolákban van. Ötödik osztályban az első két hónapra van egy megoldásunk, minden diák útmutatót kap, és a kiadók óvásainak rendezését követően tanév közben vezetjük be a tankönyveket számukra. Szeptember 11-én minden ötödikes diák megkapja az útmutatókat, a tanárokat felkészítjük, hogy rendes órákat tarthassanak” – nyilatkozta Liviu Pop tanügyminiszter.
Pop elmondta, a technokrata kormánynak már tavaly novemberben le kellett volna zárnia az ötödikesek tankönyveivel kapcsolatos kérdéseket, azonban márciusig halasztották ennek határidejét, a tanügyminisztériumban pedig zavar volt, ezért márciusban nem hozták meg a megfelelő döntéseket. A tanügyminiszter elmondta, megkeresik a felelősöket, és menesztik őket a minisztériumból.

 Potozky László nyerte meg az Energheia Magyarország 2017 pályázatát
Potozky László nyerte el az Energheia Magyarország 2017 pályázatának első helyét. A fiatal prózaíró képviselheti tehát Magyarországot az Energheia Kulturális Egyesület vendégeként 2017. szeptember 16-án, az olaszországi Matera városában, az Energheia Európa Irodalmi Díj – 2017 záróeseményén. A Délelőtt című díjnyertes szöveg pedig olaszul is megjelenik ez alkalommal.
A pályázat második helyezettje Kamocsai Péter (Majdnem beszakadt), a harmadik helyezett Vas Máté (Átutazók) lett. A döntőbe jutott három pályamű szerzője egy hétre a Római Magyar Akadémia vendége lehet.
Potozky László (28) 2009 óta foglalkozik prózaírással, szövegeit több mint harmincöt folyóirat publikálta, eddig három prózakötete jelent meg. Műveit németre, spanyolra, románra, csehre, szlovákra és lengyelre fordították le. 2015-ben Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjat kapott, 2016-ban pedig Éles című regényével elnyerte a Békés Pál-díjat. Égéstermék című regénye 2017 októberében várható a Magvető Kiadónál. Művei: Áradás (Erdélyi Híradó Kiadó, 2011), Nappá lett lámpafény (Magvető, 2013), Éles (Magvető, 2015).
A pályázat Matera Városának ENERGHEIA Kulturális Egyesülete (Olaszország), a József Attila Kör Irodalmi Egyesület – JAK, a Firenzei Tudományegyetem Idegen Nyelvek, Irodalmak és Interkulturális Tanulmányok Intézete és a Római Magyar Akadémia együttműködésében, a Basilicata Régió pártfogásával került meghirdetésre. A pályázaton 18 és 30 év közötti írók indulhattak egy még kiadatlan, magyar nyelvű elbeszéléssel. A pályázatra 77 pályamű érkezett. A pályázatokat egy háromfős szakmai zsűri bírálta el. A zsűri tagjai voltak Rácz Péter, műfordító, költő, a Magyar Fordítóház Alapítvány elnöke, Czinki Ferenc, író, a JAK elnökségi tagja, valamint Gaborják Ádám, szerkesztő, kritikus, a JAK elnöke.

Szerkesztők:
Bákai Magdolnabakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.




2017. szeptember 1., péntek

Szeptemberi évfordulók 2017



375 esztendeje, 1642. elsején született Bethlen Miklós erdélyi magyar államférfi és emlékíró.

165 éve, 1852. szeptember másodikán született Paul Charles Joseph Bourget francia író, esszéíró, drámaíró, költő és irodalomkritikus.

80 éve, 1937. szeptember másodikán hunyt el John Ronald Reuel Tolkien dél-afrikai származású író, nyelvész és költő. Népszerű alkotása: A gyűrűk ura.

60 éve, 1957.szeptember harmadikán hunyt el Heltai (Herzl) Jenő magyar író, esszéíró, költő, újságíró, producer és dramaturg.

10 éve, 2007. szeptember harmadikán hunyt el Szepes Mária magyar írónő, forgatókönyvíró, költő és színész.

135 éve, 1882. szeptember negyedikén született Leonhard Frank német író, elbeszélő, grafikus és műszerész.

75 éve, 1942. szeptember negyedikén hunyt el Móricz Zsigmond író, újságíró és szerkesztő, a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. Főbb művei: Judith és Eszter, A hét krajcár, Tragédia, Az Isten háta mögött, Szegény emberek, Légy jó mindhalálig, Tündérkert, Úri muri, Barbárok, Rokonok, Egyszer jóllakni, A boldog ember, Árvácska stb.

90 éve, 1927. szeptember negyedikén született Sánta Ferenc székely származású magyar író, elbeszélő és esszéíró.

250 éve, 1767. szeptember ötödikén született August Wilhelm Schlegel német költő, műfordító és műkritikus.

105 éve, 1912. szeptember ötödikén született Kálnoky László magyar költő és műfordító.

75 éve, 1942. szeptember hatodikán hunyt el Szilágyi László magyar költő, író, újságíró és operett-szövegkönyvíró.

40 éve, 1977. szeptember hatodikán hunyt el Hajnal Anna magyar költőnő és műfordító.

130 éve, 1887. szeptember hetedikén született Edith Sitwell angol költőnő és kritikus.

115 éve, 1902 (augusztus 25.?). szeptember hetedikén született Camil Baltazar (Leopold Goldstein) zsidó származású román költő.

110 éve, 1907. szeptember hetedikén hunyt el René François Armand Sully Prudhomme francia költő és esszéíró.

55 éve, 1972. szeptember hetedikén hunyt el Josikava Eidzsi (Eiji Yoshikawa) japán író és költő.

520 esztendeje, 1497. szeptember nyolcadikán született Stanislaw Górski lengyel humanista, történetíró és katolikus pap.

245 éve, 1772. szeptember kilencedikén született Joakim Vujić szerb író,drámaíró, színész és utazó.

105 éve, 1912. szeptember kilencedikén született Odisszeasz Elitisz görög költő.

30 éve, 1987. szeptember kilencedikén hunyt el Garai (Ruprecht) Gábor magyar költő, író, műfordító és kritikus.

220 éve, 1797. szeptember tizedikén hunyt el Mary Wollstone-Craft ír származású angol írónő, filozófus, feminista.

190 éve, 1827. szeptember tizedikén hunyt el Ugo Foscolo olasz költő és író.

160 éve, 1857. szeptember tizedikén született Anton Bielek szlovák író.

135 éve, 1882. szeptember tizedikén hunyt el Gellért Oszkár (GoldmannOszkár) zsidó származású magyar költő, újságíró és szerkesztő.

90 éve, 1927. szeptember tizenegyedikén hunyt el Franz Storch erdélyi német ajkú sváb író és lapszerkesztő.

135 éve, 1882. szeptember tizenkettedikén született Ion Agârbiceanu erdélyi román költő, újságíró és író.

100 éve, 1917. szeptember tizenkettedikén született Han Szu-jin (Suyin) kínai írónő és orvos.

455 esztendeje, 1562. szeptember tizenharmadikán hunyt el Matteo Bandello olasz író és novellista.

425 esztendeje, 1592. szeptember tizenharmadikán hunyt el Michel de Montaigne (Michel Eyquem de Montaigne) francia esszéíró és filozófus.

220 éve, 1797. szeptember tizenharmadikán született Aranyosrákosi Székely Sándor székely-magyar író, költő, műfordító, történész és unitárius püspök.

165 éve, 1852. szeptember tizenharmadikán született Petelei István örmény származású erdélyi magyar író, elbeszélő és hírlapíró.

1610 esztendeje, 407. szeptember tizennegyedikén hunyt el Joannész Khrüszosztomosz (Aranyszájú Szent János) görög egyházi író, prédikátor, teológus, egyházatya és egyháztanító.

75 éve, 1942. szeptember tizennegyedikén született Czakó Gábor magyar író, publicista és képzőművész.

150 éve, 1867. szeptember tizenötödikén született Petr Bezruč cseh költő és író.

345 esztendeje, 1672. szeptember tizenhatodikán hunyt el Arne Bradstreet amerikai-angol költőnő.

280 éve, 1737. szeptember tizenhetedikén született Aranka György erdélyi magyar író, költő, filozófus, történész, esztéta és művelődésszervező.

190 éve, 1827. szeptember tizennyolcadikán született Pietari Päivärinta finn író, elbeszélő és államférfi.

90 éve, 1927. szeptember tizennyolcadikán hunyt el Tokutomi Roka japán író, novellista.

95 éve, 1922. szeptember tizenkilencedikén született Majtényi(Mann) Erik erdélyi magyar költő, író, szerkesztő és műfordító.

210 éve, 1807. szeptember huszadikán született Giovanni Ruffini olasz író és hazafi.

120 éve, 1897. szeptember huszadikán született Tamási Áron székely-magyar író, elbeszélő és színműíró. Főbb művei: Ördögváltozás Csíkban, Rendes feltámadás, Ábel trilógia, Énekes madár, Jégtörő Mátyás, Tündöklő Jeromos stb.

105 éve, 1912. szeptember huszadikán született Szabó Lajos erdélyi magyar drámaíró és színészpedagógus.

70 éve, 1947. szeptember huszadikán született Tarnói Gizella magyar újságírónő és rádiós szerkesztő.

10 éve, 2007. szeptember huszadikán hunyt el Polcz Alaine erdélyi származású magyar írónő és pszichológus.

295 éve, 1722. szeptember huszonegyedikén született John Home skót író és politikus.

185 éve, 1832. szeptember huszonegyedikén hunyt el Walter Scott skót író, költő, az angol romantika maghatározó alakja. Ismert művei: Ivanhoe, Rob Roy, A fekete törpe.

70 éve, 1947. szeptember huszonegyedikén született Stephen Edwin King amerikai író és novellaíró.

45 éve, 1972. szeptember huszonegyedikén hunyt el Henry de Montherlant francia író. Ismert műve: A lányok.

470 esztendeje, 1547. szeptember huszonkettedikén született Philipp Nicodemus Frischlin német humanista költő, drámaíró és filológus.

110 éve, 1907. szeptember huszonkettedikén született Orosz Irén erdélyi magyar írónő, publicista és szerkesztő.

55 éve, 1962. szeptember huszonkettedikén hunyt el Emmanuil G. Kazakevics a zsidó származású szovjet-orosz író és költő.

420 esztendeje, 1597. szeptember huszonharmadikán hunyt el Stanislaw Sarnicki lengyel krónikás, történész és költő.

280 éve, 1737. szeptember huszonharmadikán hunyt el Antoni de Bastero katalán író és filológus.

205 éve, 1812. szeptember huszonharmadikán hunyt el Rájnis József magyar költő és műfordító.

35 éve, 1982. szeptember huszonharmadikán hunyt el Dobozy Imre magyar író és újságíró.

300 esztendeje, 1717. szeptember huszonnegyedikén született Horace Walpole angol író, történész és politikus.

120 éve, 1897. szeptember huszonnegyedikén született Sinka István költő és író.

290 éve, 1727. szeptember huszonötödikén hunyt el Sarah Kemble Knight amerikai írónő.

120 éve, 1897. szeptember huszonötödikén született William Faulkner (Falkner) amerikai író, elbeszélő és költő.

70 éve, 1947. szeptember huszonötödikén született Kiss Irén magyar írónő, költő és színműíró.

490 esztendeje, 1527. szeptember huszonhatodikán hunyt el Šišmundo (Šiško) Menčetić Vlahović a hajdani Raguza Köztársági horvát költő.

390 esztendeje, 1627. szeptember huszonhetedikén született Jacques-Bénigne Bossuet francia író, szónok, teológus és katolikus püspök.

245 éve, 1772. szeptember huszonhetedikén született Kisfaludy Sándor magyar költő és császári katonatiszt.

200 éve, 1817. szeptember huszonhetedikén született Paul Féval francia író, elbeszélő és színműíró. Népszerű regénye: A púpos

200 éve, 1817. szeptember huszonnyolcadikán született Tompa Mihály felvidéki származású magyar költő és református lelkipásztor.

25 éve, 1992. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Árkus József magyar újságíró, humorista és televíziós műsorszerkesztő.

470 esztendeje, 1547. szeptember huszonkilencedikén született Miguel de Cervantes Saavedra spanyol író, drámaíró, költő és katona. Leghíresebb műve: Don Quijote.

180 éve, 1837. szeptember huszonkilencedikén született Michał Bałucki lengyel író és költő.

115 éve, 1902. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Émile Zola francia író, újságíró és művészeti kritikus, a naturalizmus atyja. Jelentősebb művei: Párizs gyomra, A patkányfogó, Nana, Tisztes úriház, A hölgyek öröme, Germinál, A pénz.

810 esztendeje, 1207. szeptember harmincadikán született Dzsalál ad-Dín Rúmí (Ǧalāl ad-Dīn Muḥammad Rūmī) perzsa költő és misztikus filozófus.

160 éve, 1857. szeptember harmincadikán született Hermann Sudermann német író és drámaíró.

90 éve, 1927. szeptember harmincadikán született Bajor Andor erdélyi magyar író, költő, humorista és szerkesztő.


Érdemes Tudni

340 esztendeje, 1677. szeptember ötödikén hunyt el Damokos Kázmér Mihály székely-magyar püspök, csíksomlyói házfőnök, ferences szerzetes.

95 éve, 1922. szeptember hatodikán hunyt el Mihalik Kálmán székely-magyar származású orvos és zeneszerző.

45 éve, 1972. szeptember hatodikán hunyt él Gál Árpád székely-magyar zeneszerző.

20 éve, 1997. szeptember hatodikán hunyt el Erőss Imre János székely-magyar képzőművész, restaurátor.

75 éve, 1942. szeptember hetedikén született Sárkány-Kiss Endre erdélyi magyar biológus, biológiai szakíró, muzeológus és egyetemi oktató.

70 éve, 1947. szeptember nyolcadikán született Jodál Endre erdélyi magyar villamosmérnök, műszaki író, fordító és szótárszerkesztő.

40 éve, 1977. szeptember nyolcadikán hunyt el Kovács Dénes erdélyi magyar muzeológus, néprajzos, festő és grafikus.

65 éve, 1952. szeptember tizedikén született Kasza Imre székely-magyar muzeológus, grafikus, festő és művészeti szakíró.

10 éve, 2007. szeptember tizedikén hunyt el Gazda László székely-magyar geográfus, helytörténész, néprajzos és földrajztanár.

105 éve, 1912. szeptember tizenhatodikán született Benczédi Sándor székely-magyar keramikus, szobrász és unitárius kántortanító.

120 éve, 1817. szeptember tizenhetedikén hunyt el Pulszky Ferenc magyar történész, régész, műgyűjtő és politikus.

215 éve, 1802. szeptember tizenkilencedikén született Kossuth Lajos államférfi, a magyar szabadságharc szellemi vezére.

330 esztendeje, szeptember kilencedikén hunyt el Görög István székely-magyar ferences pap, iskolaépítő, Moldva apostoli helynöke.

30 éve, 1987. szeptember tizenegyedikén hunyt el Rácz Albert erdélyi magyar helytörténész és újságíró.

20 éve, 1997. szeptember tizenötödikén hunyt el Jagamas János erdélyi magyar népzenekutató és zenetudós.

290 éve, 1727. szeptember huszonegyedikén született Zöld Péter székely-magyar történetíró, katolikus pap és politikus.

200 éve, 1817. szeptember huszonegyedikén született Gál Sándor székely-magyar szabadságharcos, az 1848-as forradalom honvédtábornoka.

80 éve, 1937. szeptember huszonegyedikén hunyt el Munkácsi Bernát nyelvész és néprajztudós.

265 éve, 1752. szeptember huszonkettedikén hunyt el Apor Péter székely-magyar báró, történetíró, főispán és királybíró.

120 éve, 1897. szeptember huszonharmadikán született Kozán Imre székely magyar agrármérnök és mezőgazdasági szakíró.

360 esztendeje, 1657. szeptember huszonötödikén született Thököly Imre erdélyi fejedelem.

100 éve, 1917. szeptember huszonhetedikén született Mikecs László erdélyi magyar történész, néprajzkutató és nyelvész.

200 éve, 1817. szeptember huszonkilencedikén született Mikó Mihály erdélyi magyar jogász, Csíkszék országgyűlési képviselője és főispán.

145 éve, 1872. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Déryné Széppataki Róza (Schenbach Rozália) magyar színésznő, opera-énekesnő, írónő.

135 éve, 1882. szeptember huszonkilencedikén született Ravasz László erdélyi magyar származású egyházi író.

140 éve, 1877. szeptember harmincadikán született
Kelemen Lajos székely-magyar levéltáros és történész.



Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól

E tanév kezdetétől a Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében lázas munka folyt a beavatott diákok körében. Az újraha...