Tankönyvkiadás

Alkotmányellenes a törvény

2018. április 19-én az alkotmánybíróság alaptörvénye ütközőnek ítélte a Didaktikai és Pedagógia Kiadót kereskedelmi részvénytársasággá alakító sürgősségi rendeletet jóváhagyó törvényt. A jogszabály ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP), valamint a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja emelt alkotmányossági kifogást, és a taláros testület helyt adott beadványuknak. Az alkotmánybíróság közleményében leszögezi: a törvények és kormányrendeletek általános érvényű rendelkezéseket kell hogy tartalmazzanak, a Didaktikai és Pedagógiai Kiadót kereskedelmi részvénytársasággá alakító sürgősségi rendeletet jóváhagyó törvény azonban egyedi esetet szabályoz, ilyen tekintetben tehát alkotmányellenes. (Agerpres)

Forrás: Hargita Népe, 2018. április 20., 2 o.

Az ellenszenvet kiváltó okok

 

Pap Sándor Zsigmond Gyűlölet című regénye pörgős események sorozata. Loboncz Márton budapesti építészmérnök családtörténete bontakozik ki előttünk. A történések sorozata egy döntésnek a mozgatórugója, amely szerint Loboncz Márton úgy határoz, hogy anyja halála után felkeresi a börtönből szabadult apját. Dreghinbe igyekszik, valahol Bukovinában (?).

Hazatérése Erdélybe nem egyszerű feladat. Már a vonatban megrohanják az emlékek képei. Az apja után való kutatás közben felszínre törnek az elhallgatott és eltitkolt történetek a családról. Ő pedig újraéli gyerek-, és ifjúkorát valamint családja hitelesebb történetét, amelyeket rokonok és ismerősök által elejtett mondatokból rak össze. Ekképpen csatlakozik hozzá apja, Loboncz Tibor és anyja, Borbándi Mária hajdani életének eseményei. A szülein keresztül ismerhetjük meg azt a nyomasztó életmódot, amelynek ő maga is részese volt. A fordulatos élményekkel teli visszaemlékezések időszaka nagyjából a Ceauşescu-féle „Aranykorban” játszódnak. A parancsuralom, meg a kisebbségi lét eléggé rányomja bélyegét a hétköznapokra, ahol a magánélet, mint olyan, megkérdőjeleződik. Az egymás iránti odafigyelés, gondoskodás érzése is nyomasztóvá tud válni. Rá kell jönnie, hogy számos olyan dolgot őrzött meg szüleitől, amelyek, ha észrevétlenül is, de rászálltak, mint terhelő örökség. Az egyik ilyen a gyűlölet. Az emberek az akkori kiszolgáltatott világban fennmaradásuk érdekében igyekeznek egy támpontot kapni, amelybe próbálnak megkapaszkodni. A kilátástalanság érzete sokszor kétségbeesésbe sodorja őket. A múltból merítkező két nép közötti ellentétek felidézése egyre nagyobb feszültséget vált ki. Például, az anyja gyűlölete nem ismer határt. A frusztráltsága arra a következtetésre juttatja, hogy a megélt jelenben, az új hazában más módszerekkel élteti tovább gyűlöletét. A szokások változnak, de a lényeg marad. A más-más népeknek helyt adó Erdély kultúrája száz esztendős múltját a dózerolásokkal és a kommunista építészettel teszi még nyomasztóbbá. A tolerancia mintha csak szedte volna batyuját és továbbállt volna ebből a térségből. 

 

A regényben lévő ízek, illatok, másmilyen természetű szagok, az aprólékos leírások szinte sodorják az olvasót a regény végéig. Nyilván, elsősorban a „kegyetlen valóság” képei játszanak benne főszerepet, de néhol felbukkan a reménysugarak éltető ereje is.

 

Az 1970-1980-as esztendők Romániájának élethű ábrázolása, társadalmi korrajza egészen közel hozza számunkra azt a hiteles hangulatot, amelyben zajlik a cselekmény. Az ezt követő korszak közelsége szinte észrevétlenül vált át a jelenbe.

Borbé Levente,

könyvtáros 

 

Magyar költészet napja a Márton Áron Főgimnáziumban

Ráduly Margit, a gimnáziumunk képzőművészet tanára ötletéből valósult meg a 2018-as költészetnapi iskolai kiállítás.

A kiállítás anyagát a könyvtárból származó kiselejtezett, elavult könyvek adták. Bevallom, örömmel segítettem ebben, hiszen az alkotások általában építő jelleggel bírnak. Műveik megvalósítására az erre szánt könyvekből válogathattak a gimnázium diákjai. A keresett könyvekből, keresett oldalakat tallóztak össze, amelyekből keresett verseket, lírai szövegeket hoztak létre. A kiválasztott szövegeket kiemelve, illusztrálva (ha nem volt már rajta illusztráció) és kiszínezve tették érdekesebbé-vonzóbbá. A kollázsalkotások magukért beszélnek.

A kiállítás anyagának egyik részét a könyvtár ajtaján, és folytatásként a fali léceken helyeztük el. Néhány osztály előtt szintén hasonlóan ragasztották ki a munkákat. 

Érdemes volt megvalósítani ezt a projektet. A diákok igencsak kedvelték ezeket az alkotásokat. Némelyik közülük egészen remekbe sikerült mű lett.

Munkájukat kiváltképp a nagyszámú érdeklődő tanár és diák nyugtázta.

A kiállítást április végéig lehet megtekinteni.

Borbé Levente,

könyvtáros,

Csíkszereda

„Felnőtt” a SZÉKELY SZÓTÁR

 

Biza (bizony), hogy igen. Hatalmasra sikeredett az előbbihez (előzőhöz) viszonyítva. A 2004-ben kiadott darab se volt semmi, de jóval szerényebb és szűköcskébb (kevesebb) szócikket tartalmazott a mostaninál. Nem azé (azért), hogy vizet se vihet neki, de azé ez az összeállítás mán (már) sokkal jobb! Sántha Attila a szavak gyűjtésébe ezúttal rendesen belédolgozott (beledolgozott). Volt mit csináljon... Az esszegyűjtött (összegyűjtött) anyag helyregyúrásába segítségére ügyekeztek (igyekeztek) Orbán János Dénes mint szerkesztő, és Luca Anna mint olvasószerkesztő. A szótárt mások es megficázták (itt – megtarkították, vonzóbbá tették). Sokkal kelletősebb (vonzóbb, kelendőbb) a benne lévő fotográfiákkal. Ádám Gyula és Fodor István csíki fényképészek keccintgetései (fényképei) díszítik az albumot, pont ott, ahol kell, ahol helye van annak a felvételnek.

Az ábécés sorrendű tájszótárhoz előzményként a székelyekről van egy cseppecske ismertető. Hogy es (is) élnek Erdélybe, vagy hova is ért el kezük, azaz hol es maradt fenn hasonló szójárás az övékből. Ezt követően a szavak eredetét birizgálja (itt – piszkálja, magyarázza) a szerző. Nem es beszéd, ezek a különösen megformált szavak a székelyek egyik nagy öröksége. Tárgyalja még a régi szavakhoz hézacsapódott (hozzáilleszkedett) gyerekbeszédet, s más jött-ment szavakot (szavakat), a magyarosabbat, a románosabbat, németesebbet, az örményesebbet, vagy a cigányosabbat, s ami még létezik ebbe a székelyes magyar nyelvbe. Mikor az lezárul, akkor gyürkölőzik neki (kezd neki) a szócikkek felépítésének magyarázatjába (magyarázatába), kiírja becsületesen a forrásokot (forrásokat), hogy honnan es szedte azokot (azokat). Beszél a rövidítésekről sa helységek neveiről. Sö, (és) mindezeket követően, amikor mán ennyire eligazította a szótár használóját, vág belé a szócikkek bémutatásába (bemutatásába), de nem szetetve (itt – nem elsietve, megnagyolva), hanem jó ráérősön (alaposan)! A szócikkek alatt fel van még az es tüntetve, hogy kitől, s honnan szedte azokot. Még az én nevem es meg-megjelenik imitt-amott.

A szótárt meg kell venni! Há (hát) milyen székelyek vagyunk, ha nem! Minden székelyföldi könyvtárba ott kéne legyen legalább egy példány! Ennek csak egy akadálya lehet, ha mégse jön össze, ha nem adnak rea lóvét (rá pénzt). Pedig nem es drága, egy lej hijján (híján) csak száz lej. Ha azt vesszük, már kilóra se semmi... Valóságban es egy bühnagy (hatalmas, a megszokottól sokkal nagyobb) szótár, de isteni fáintos (szuper, nagyon jó) darab (itt – munka).

Kapcsolódó világhálós beszéd a könyvről Sántha Attilával:

http://foter.ro/cikk/20180322_aki_nem_hagyja_veszni_a_szekely_szavakat

Borbé Levente,

könyvtáros, és székely atyafi

ReMeK-e-hírlevél 2018/4. számából

WiFi4EU – Ingyenes wifi-hozzáférés az európaiak számáraAz Európai Bizottság arra törekszik, hogy a közösségi élet legfőbb színterein, így például a parkokban, a köztereken, a középületekben, a könyvtárakban, az egészségügyi központokban és a múzeumokban Európa-szerte ingyenes, nagy sebességű, vezeték nélküli internetkapcsolat álljon a lakosok és az Európába látogatók rendelkezésére. Ezt hivatott előmozdítani a WiFi4EU kezdeményezés. A WiFi4EU a 2017 és 2019 közötti időszakban 120 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat. Forrásait korszerű wifi-berendezések közterületeken történő üzembe állítására lehet majd fordítani. (A program portálja: https://www.wifi4eu.eu/#/home)
A WiFi4EU forrásainak odaítélése egyszerű és bürokráciamentes lesz: online lehet majd pályázni, a kifizetés utalványok formájában történik majd, és az ellenőrzési követelmények kevésbé lesznek szigorúak. A nyertes projektek a pályázatok beérkezésének sorrendjében lesznek kiválasztva. A felhívásra elsősorban olyan projektekkel lehet pályázni, amelyek révén ingyenes, vezeték nélküli internetkapcsolat épülhet ki wifipont révén olyan közterületeken, ahol sem állami, sem magáncég nem biztosít ilyen hozzáférést.
További információ itt: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/wifi4eu-ingyenes-wifi-hozzaferes-az-europaiak-szamara
Forrás: Koreny Ágnes, Librarian day by day – https://www.facebook.com/librariandbd/
 
MeRSZ online okoskönyvtár az Akadémiai Kiadó fejlesztésébenAz Akadémiai Kiadó 2016 januárjában indította el új online tartalomszolgáltatását MeRSZ (Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás) néven. A magyar nyelvű tudományos alapművek, összefoglaló kézikönyvek, felsőoktatási tankönyvek elektronikus gyűjteménye jelenleg több mint 250 mű elektronikus elérését biztosítja, s ez a szám 2018 végére eléri a 400-at.
A 2016-ban kifejezetten erre a célra létrehozott és azóta is nagy erőkkel fejlesztett, kereshető, jegyzetelhető, hivatkozható online okoskönyvtár tudása messze felülmúlja a jelenleg ismert egyéb e-könyves megoldásokét. A MeRSZ minden eszközön és környezetben reszponzív, egységes megjelenést nyújt, használatához mindössze egy böngészőre és internetkapcsolatra van szükség. (…) 2018-ban az EISZ Nemzeti Program révén 40 magyarországi felsőoktatási intézmény és könyvtár fizet elő a MeRSZ-re, így a https://eisz.mersz.org/ címen az intézményi IP-tartományból (illetve Shibboleth-azonosítással vagy VPN-nel akár külső helyszínről is) mindenki számára ingyenesen elérhető az itt megtalálható összes tartalom.
További információk itt: https://akademiai.hu/hir/mersz_online_okoskonyvtar, https://mersz.hu/, https://eisz.mersz.org/
Forrás és teljes cikk itt: Könyvtárvilág. VI. évf. (2018), 1. szám – http://mke.info.hu/konyvtarvilag/2018/03/mersz-online-okoskonyvtar-az-akademiai-kiado-fejleszteseben/4696/#more-4696

Bodor Ádám volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége2018. március 28-án Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval találkozhattak a csíkszeredai irodalomkedvelők a Kájoni János Megyei Könyvtárban, az író székelyföldi körútja során. Az est házigazdájaként ezúttal is Murányi Sándor Olivér bírta szóra a közmondásosan szűkszavú írót, akitől idegen bármiféle mellébeszélés. A kortárs magyar irodalom nyilvános szereplést ritkán vállaló, halk szavú mesterével, Bodor Ádámmal immár a hetedik alkalommal beszélgetett Székelyföldön Murányi Sándor Olivér. Érdekes, őszinte beszélgetésben volt része a jelenlevőknek, szó esett a Bodor-regények nemzetközi kritikai recepciójáról, illetve a Bodor-próza sajátos világáról, a rá jellemző névadásról is beszélgettek. Az est végén a boldogságról faggatta az írót Murányi.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/kozonsegtalalkozo-bodor-adammal/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/608/bodor-adam-volt-a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-vendege

Menekült gyermekek olvasásában segítenek a finn nagyszülők"A külföldről ideköltözött iskolások a tanárok részéről nagyon sok támogatást, segítséget, türelmet és kitartást igényelnek, ezért a tanároknak nem egyszer segítségre van szükségük. Ha a tanár idejének legnagyobb részét a nehézségekkel küzdő diákok kötik le, ez az osztály többi tagjainak rovására történik amit a szülők egy része kimondottan rossz néven vesz. (...) Ezért a Nilo Mäki Intézet kiterjesztette működését, és 2015 óta - ez volt a nagy bevándorlási hullám ideje - a nagyik és nagypapák már olyan gyerekekkel foglalkoznak, akiknek a finn 2. nyelvük az anyanyelvük után. Ennek megvalósításában Hanna Pöyliönek van jelentős szerepe. Hetente egy alkalommal a nagyik és nagypapák iskolákba látogatnak el, ahol a tanárok által kiválasztott tanulókkal olvasnak együtt vagy kettesben kb. fél óráig, esetleg egy kicsit hosszabban is; ritkábban nem egy gyerekkel, hanem kettővel. Ilyenkor a gyerekek osztatlan figyelemben, megértésben és szerető támogatásban részesülnek. A gyerekek könyvjelzőt kapnak és minden alkalom után egy kis matricát ragaszthatnak a könyvjelzőre. A nagyik / nagypapák szabad mozgását az iskolában egy 'névjegy' biztosítja.. Egy iskolai év során mindkét félévben 10 alkalommal találkozik a 2-6. osztályos tanuló a nagyival vagy a nagypapával. Ennek nemcsak az olvasás szempontjából van jelentősége, hanem azért is, mert a mai modern társadalomban már sok olyan fiatal van, aki a saját nagyszüleivel ritkán vagy egyáltalán nem találkozik. Az év végén a tanulót a nagyik / nagypapák diplomával dicsérik meg, a szorgalmas, lelkes és ügyes részvételért."
Forrás: https://finnorszagilevelek.com/2018/03/07/olvaso-nagyik-es-nagypapak-227-level/
Via: KIT hírlevél, 2018/13., 2018. március 28.

Ideiglenesen megbízott menedzser vezeti a Kájoni János Megyei Könyvtárat2018. március 19-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban aláírta Gyulai Arthur ideiglenes könyvtármenedzseri kinevezését Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az eseményen a munkaközösség mellett jelen volt Kopacz Katalin leköszönő könyvtármenedzser, Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Szőcs-Mátyás István menedzsment-vezérigazgató. A Hargita Megye Tanácsa által fenntartott Kájoni János Megyei Könyvtár menedzseri tisztségének betöltésére 2017 végén kiírt pályázatra senki sem jelentkezett, Kopacz Katalin, aki az elmúlt 25 évben vezette az intézményt, márciusban nyugdíjba vonult (ld.: https://hargitanepe.eu/nyugdijba-vonul-az-igazgato/).
Borboly Csaba megyei tanácselnök megköszönte a nyugdíjba vonuló menedzser munkáját: „Az elmúlt években tudtuk növelni az olvasók számát és a szolgáltatásokat, saját rendezvények szervezését. Vannak további feladatok: saját források bevonása, pályázatokon való részvétel, nagyobb Európai Uniós együttműködések lebonyolítása, a települési könyvtárak elismerésének növelése, további szakmai programok elindítása, ebben számítunk az új könyvtármenedzser fiatalos lendületére” – fogalmazott Borboly Csaba. Elmondta, Kopacz Katalin nyugdíjba vonulásával március 19-én járt le a menedzseri kinevezése, és, hogy továbbra is gördülékenyen menjen a tevékenység, 120 napra ideiglenes menedzsert neveznek ki.
Hargita Megye Tanácsa meghirdette a megyei könyvtár menedzseri tisztségére az új versenyvizgát (ld.: https://szekelyhon.ro/aktualis/ujabb-konyvtarmenedzseri-versenyvizsgat-tartanak).
  

Arcanum hozzáférési ponttá vált a Bod Péter Megyei KönyvtárBő tizenötmillió oldalnyi szakmai-kulturális tartalom érhető el digitálisan az Arcanum adatbázisán keresztül, amelyhez 2018. március 12-től a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár teljes körű hozzáféréssel rendelkezik. Az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisa (https://adtplus.arcanum.hu) Erdélyben eddig, ezen kívül, csupán két hozzáférési ponton volt elérhető, Kolozsváron és Csíkszeredában. A tudománytár több mint tizenötmillió oldal szakmai és kulturális jellegű-vonatkozású digitális tartalmat biztosít a kutatók és az érdeklődő nagyközönség számára. Az adatbázis elérhetővé és kereshetővé teszi múltunk legfontosabb nyomtatott forrásait, újságokat, tudományos folyóiratokat, lexikonokat, nehezen hozzáférhető történelmi könyveket. Az adatbázis a könyvtár Olvasótermében érhető el, a fentebb jelzett internetes címen, a részleg nyitvatartási programja szerint (kedd: 8–19 óra, szerda és péntek: 9–15, csütörtök: 9–19, szombat: 9–13).
Forrás: kmkt.ro, http://www.maszol.ro/index.php/kultura/93463-sepsiszentgyorgyr-l-is-hozzaferhet-az-arcanum-digitalis-tudomanytar

A Temesvári Nyugati Egyetem díszdoktorává avatták „a hálózatok atyját”A temesvári Nyugati Egyetem díszdoktorává avatták 2018. március 22-én dr. Barabási Albert-Lászlót, a hálózatkutatás első számú szaktekintélyét, a bostoni (Egyesült Államok) Northeastern University professzorát. A karcfalvi születésű Barabási Albert-Lászlót sokan a nemzetközi szinten leginkább elismert romániai születésű kutatónak tartják, akinek a komplex hálózatok elmélete területén elért eredményei meghatározóak.
Barabási Albert-László professzor díszdoktorrá avatása nagyszámú érdeklődőt vonzott a Nyugati Egyetem dísztermébe, ahol dr. Marilen Pirtea, az intézmény rektora köszöntötte az egybegyűlteket. A rektor hangsúlyozta, hogy az általa vezetett egyetem, a temesvári szellemiség jegyében, elismeri a valódi értékeket. Dr. Marilen Pirtea azt is kiemelte, hogy Barabási Albert-László nem tagadta meg romániai származását, a magyar és az amerikai mellett a román állampolgárságot is megtartotta.. A rektor érdekességként azt is megemlítette, hogy a Doctor Honoris Causa Scientarium címet elsőként Barabási professzornak adományozták, mert hálózatelméleti kutatásai a természettudományokat, a társadalomtudományokat és az orvostudományt egyaránt meghatárózó módon befolyásolták.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/a_temesvari_nyugati_egyetem_diszdoktorava_avattak_a_halozatok_atyjat.php
http://m.adevarul.ro/locale/timisoara/unul-cei-mai-straluciti-cercetatori-nascuti-romania-sanse-mari-nobel-s-a-spus-despre-omul-putea-conduce-lumea-1_5ab42c83df52022f75e7499b/index.html

Kossuth-díjat kapott Farkas Árpád2018. március 15-én a Parlamentben átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Kossuth-díjat kapott Farkas Árpád író, költő, műfordító és Kiss Benedek költő; Széchenyi-díjat vehetett át Bitskey István irodalomtörténész. Kossuth Nagydíjas: Sára Sándor filmrendező. (http://www.litera.hu/hirek/farkas-arpad-es-kiss-benedek-kossuth-dijas)
Az egyetemes magyar irodalmat autentikus erdélyi színezettel gazdagító, örökérvényű témákkal foglalkozó költői életműve elismeréseként Kossuth-díjat kapott Farkas Árpád, Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas író, költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Háromszék napliap korábbi főszerkesztője. A díjat 2018. március 15-én, az Országházban rendezett ünnepségen adta át Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Az elismerés nagyon megtisztelő, de nem a díjakat szem előtt tartva dolgoztam, korábban utasítottam vissza magas magyar állami kitüntetést – nyilatkozta Farkas Árpád az MTI-nek. 'Erdélyiként annyiban vagyunk mások, hogy gondjaink valamelyest speciálisabbak a világ más részén élőknél. Az egyetemes magyar irodalmon nőttünk fel, amely pont annyira szólított meg bennünket, mint amennyire mi meg akarjuk szólítani a környezetünket. Az erdélyi magyar irodalmon Magyarország, illetve az egész európai és kortárs irodalom minden gondja átfolyik' - mondotta. (…)
'Az ember az elmúlásból tekint vissza. Végigfutva a tartalomjegyzéken, azt tapasztaltam, hogy egy-két kivétellel mindegyik úgy vállalható, mintha ma írtam volna – vélekedett. – Nem írtam nagyon sok verset, Kányádi Sándor annak idején viccesen meg is jegyezte, hogy csak a válogatott verseimet akarom írni. Indulataimat, odafigyelésemet a világra inkább kispublicisztikában, kisesszében vezettem le. Mindig az volt az érzésem, hogy nem az örökkévalóságnak írok, de nem is a mindennapoknak, verseim nagy részét ezért nem is datáltam. A kivételt a romániai fordulat idején született verseim jelentik' – fejtette ki Farkas Árpád.
Teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/111318/kossuth-dijat_kapott_farkas_arpad
Forrás: https://kronika.ro/kultura/kossuth-dijat-kapott-farkas-arpad-sepsiszentgyorgyi-kolto-iro-mufordito

Díjazták az újságírókat: az írott kategória díjazottja Matekovics János ZoltánA MÚRE díjazta idén is a székelyföldi újságírókat, az írott sajtó kategória első helyezettje a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársa, Matekovics János Zoltán lett.
A legjobbnak ítélt tavalyi munkák értékelésére, a Brassaï sajtófotó pályázat díjazására, könyvbemutatóra és kötetlen találkozóra, ünneplésre hívta idén is a székelyföldi újságírókat Hargita Megye Tanácsa és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A Szabad Sajtó Napja elnevezésű rendezvényt 2018. március 23-án tartották, a MÚRE csíkszeredai közgyűlését követően.
A rendezvény ünnepi részén, a gálán bemutatták a pályázatra beküldött, a MÚRE előzetes szakmai elbírálásán továbbjutott és a közösségi oldalon létrehozott zárt szakmai csoportban leginkább kedvelt munkákat. Hargita Megye Tanácsa részéről Barti Tihamér alelnök és Barabás Csaba, az elnöki kabinet vezetője köszöntötte a jelenlévő újságírókat, majd Rácz Éva, a szakmai szervezet vezetője osztotta meg ünnepi gondolatait. A MÚRE szakmai elbírálása és a gála résztvevőinek értékelése alapján idén írott kategóriában első lett Matekovics János Zoltán, a Háromszék napilapban megjelent, Szent György-napi sziporkák című írásával (http://www.3szek.ro/load/cikk/101911/szent_gyorgy-napi_sziporkak)
A további kategóriák díjazottjairól itt olvashatunk: http://www.hargitamegye.ro/hirek/iden-is-dijaztak-a-szekelyfoldi-ujsagirokat.html
Forrás: https://hargitanepe.eu/dijaztak-a-legjobbakat-2/

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

Áprilisi évfordulók 2018

150 éve, 1868. április elsején született Edmond Rostand francia drámaíró és költő.

40 éve, 1978. április elsején hunyt el Ignotus (Veigelsberg) Pál magyar író, újságíró és szerkesztő.

135 éve, 1883. április másodikán hunyt el Grigol Orbeliani a grúz romantika nagy költője.

85 éve, 1933. április másodikán született Konrád György magyar író, újságíró, esszéíró és szociológus.

425 esztendeje, 1593. április harmadikán született George Herbert angol metafizikus költő.

220 éve, 1798. április harmadikán született John Banim ír író, drámaíró, költő és esszéíró.

170 éve, 1848. április harmadikán született Georghes Ohnet francia író és novellista.

120 éve, 1898. április harmadikán született Michel de Ghelderode belga vallon író, drámaíró és költő.

1050 esztendeje, 968. április negyedikén hunyt el Abú Firász (Abū Firās al-Ḥāriṯ ibn Saʿīd al-Ḥamdānī) iraki arab költő.

595 esztendeje, 1423. április negyedikén hunyt el Hugo von Montfort német költő.

225 éve, 1793. április negyedikén született Jean-François Casimir Delavigne francia költő, drámaíró és könyvtáros.

200 éve, 1818. április negyedikén született Thomas Mayer Reid angol író.

160 éve, 1858. április negyedikén született Albert Samain francia szimbolista költő és író.

135 éve, 1883. április negyedikén született Juhász Gyula, a XX. századi magyar költészet egyik kiemelkedő alakja.

130 éve, 1883. április ötödikén született Donáth László székely-magyar író, novellista.

125 éve, 1893. április ötödikén született Szabó Pál magyar regényíró, elbeszélő és újságíró.

90 éve, 1928. április ötödikén született Demény Ottó magyar költő, író és meseíró.

85 éve, 1933. április hatodikán született Tóth Mária romániai magyar író, újságíró.

70 éve, 1948. április hatodikán született Németi Rudolf erdélyi magyar költő, műfordító és szerkesztő.

70 éve, 1948. április hatodikán született Grendel Lajos felvidéki magyar író, kritikus és egyetemi tanár.

60 éve, 1958. április hatodikán hunyt el Vítězslav Nezval cseh költő és író.

300 esztendeje, 1718. április hetedikén született Józef Minasowicz lengyel író.

135 éve, 1883. április hetedikén hunyt el Louis Veuillot francia katolikus író és publicista.

125 éve, 1893. április hetedikén született Lakner Artúr magyar író, forgatókönyvíró, filmdramaturg, rendező és szinházigazgató.

220 éve, 1798. április nyolcadikán született Dionisziosz Szolomosz olasz nyelven is író görög költő.

135 éve, 1883. április nyolcadikán született Supka Géza magyar író, újságíró, régész és művészettörténész.

40 éve, 1978. április nyolcadikán hunyt el Rónay György magyar költő, író,műfordító, esszéíró, műkritikus, irodalomtörténész és politikus.

465 esztendeje, 1553. április kilencedikén hunyt el François Rabelais, a nagy francia humanista író. Világhírű műve: Gargantua és Pantagruel.

130 éve, 1888. április kilencedikén született Anatolij Kornel'evicVinogradov orosz regényíró és novellista.

100 éve, 1918. április kilencedikén született Abádi Ervin (Aharón Abádi) izraeli magyar és héber nyelvű író, szerkesztő és grafikus.

240 éve, 1778. április tizedikén született William Hazlitt angol író, drámaíró, kritikus, festő és filozófus.

160 éve, 1858. április tizenegyedikén született Barbu Ştefănescu Delavrancea román író, szónok.

25 éve, 1993. április tizenegyedikén hunyt el Horváth Imre erdélyi magyar költő.

255 éve, 1763. április tizenkettedikén hunyt el Hermányi Dienes József székely-magyar író és református lelkész.

195 éve, 1823. április tizenkettedikén született Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij orosz drámaíró és költő.

110 éve, 1908. április tizenkettedikén született Flórián Tibor amerikai magyar költő.

250 éve, 1768. április tizennegyedikén hunyt el Sarah Fielding angol írónő.

175 éve, 1843. április tizenötödikén született Henry James amerikai származású angol író és kritikus.

130 éve, 1888. április tizenötödikén hunyt el Matthew Arnold angol költő és kritikus.

75 éve, 1943. április tizenötödikén született Barabási László erdélyi magyar író és történész.

35 éve, 1983. április tizenötödikén hunyt el Illyés Gyula magyar költő, író, drámaíró, műfordító és lapszerkesztő. Ismert művei: Petőfi, Puszták népe, Hunok Párisban, Kháron ladikján.

25 éve, 1993. április tizenötödikén hunyt el Leslie Charteris (Leslie Charles Bowyer-Yin) kínai származású angol író és forgatókönyvíró.

85 éve, 1933. április tizenhatodikán hunyt el Kozma Andor költő és műfordító.

60 éve, 1968. április tizenhatodikán hunyt el Edna Ferber amerikai írónő, drámaíró és novellista.

180 éve, 1838. április tizenhetedikén született Hémcsandra Bandjópádhjája indiai költő.

35 éve, 1983. április tizennyolcadikán hunyt el Jerzy Andrzejewski lengyel író és politikus.

410 esztendeje, 1608. április tizenkilencedikén hunyt el Thomas Sackwille angol költő és drámaíró.

260 éve, 1758. április tizenkilencedikén hunyt el Louis de Boissy francia költő, író és drámaíró.

225 éve, 1793. április tizenkilencedikén született Magyarósi Szőke József székely származású magyar költő, műfordító és színjátékíró.

140 éve, 1878. április huszadikán született Charles Maurras francia író, költő, kritikus és politikus.

40 éve, 1978. április huszadikán hunyt el Botond István ausztráliai magyar író, költő és orvos.

80 éve, 1938. április huszonegyedikén született Csire Gabriella romániai magyar írónő, újságíró, szerkesztő.

120 éve, 1898. április huszonkettedikén született Fodor József erdélyi származású magyar költő, író, újságíró és műfordító.

30 éve, 1988. április huszonkettedikén hunyt el Galsai Pongrác magyar író, publicista, szerkesztő, költő és műkritikus.

450 esztendeje, 1568. április huszonharmadikán hunyt el Bernardo Segni olasz humanista történetíró, történész.

320 esztendeje, 1698. április huszonharmadikán született Friedrich von Hagedorn német költő.

145 éve, 1873. április huszonharmadikán hunyt el Wolfang Menzel német író, költő és publicista.

100 éve, 1918. április huszonharmadikán született Maurice Druon francia író, költő és kultúrpolitikus.

155 éve, 1863. április huszonnegyedikén hunyt el Mieczysław Romanowski, a lengyel romantikus költészet kiemelkedő alakja.

135 éve, 1883. április huszonnegyedikén született Jules Sandeau francia író és könyvtáros.

105 éve, 1913. április huszonnegyedikén született Jékely Zoltán erdélyi magyar író, költő és műfordító.

390 esztendeje, 1628. április huszonötödikén született William Temple angol író, esszéíró.

150 éve, 1868. április huszonhatodikán született Robert Herrick amerikai író és novellista.

55 éve, 1963. április huszonhatodikán hunyt el Vasile Voiculescu román költő, író, drámaíró és orvos.

40 éve, 1978. április huszonhatodikán hunyt el Debreczeni József vajdasági magyar költő és műfordító.

165 éve, 1853. április huszonhetedikén született Jules Lemaître francia író és kritikus.

125 éve, 1893. április huszonhetedikén született Endre Károly erdélyi magyar költő és újságíró.

165 éve, 1853. április huszonnyolcadikán hunyt el Johann Ludwig Tieck német költő, író, kiadó és műfordító.

120 éve, 1898. április huszonnyolcadikán hunyt el Abonyi Lajos magyar író és elbeszélő.

360 esztendeje, 1658. április huszonkilencedikén hunyt el John Cleveland angol költő és politikus.

85 éve, 1933. április huszonkilencedikén hunyt el Konstantínos Pétrou Kaváfis (Konsztantinosz Kavafisz) görög költő.

1045 esztendeje, 973. április harmincadikán hunyt el Ibn Háni al-Andalíszi (al-Andaluszi) arab költő.

590 esztendeje, 1428. április harmincadikán hunyt el Dirc van der Loo Potter holland költő.

135 éve, 1883. április harmincadikán született Jaroslav Hašek cseh szatirikus író és humorista. Legismertebb műve: Švejk, a derék katona.

? - 400 esztendeje, 1618. áprilisában született Agustin Moreto y Cabaña spanyol író.

Érdemes Tudni

150 éve, 1868. április elsején született Lengyel Pál vajdasági születésű magyar nyomdász, újságíró, az eszperantó nyelvű újságkiadás úttörője.

135 éve, 1883. április elsején született Valentiny Antal magyar nyelvész, bibliográfus, könyvtáros és könyvtári szakíró.

545 esztendeje, 1543. április másodikán született Korvin (Corvin) János, Mátyás király fia.

80 éve, 1938. április másodikán született Páll Lajos székely-magyar költő és képzőművész.

90 éve, 1928. április negyedikén született Balázs Sándor erdélyi magyar filozófus és politikus.

70 éve, 1948. április hatodikán hunyt el Lósy-Schimdt Ede székelyföldi születésű erdélyi magyar műépítész, technikatörténész és tudományszervező.

225 éve, 1793. április kilencedikén született Szontágh Gusztáv Adolf magyar filozófus, esztéta és kritikus.

100 éve, 1918. április tizenegyedikén hunyt el Borsos Iván székely származású magyar református lelkész, könyvtáros, történetíró, szakíró.

105 éve, 1913. április tizenkettedikén született Jodál Gábor székelyföldi születésű erdélyi magyar zeneszerző és zenepedagógus.

150 éve, 1868. április tizenharmadikán született Gábor Ignác magyar irodalomtörténész, műfordító és szerkesztő.

115 éve, 1903. április tizenharmadikán született Spanyár Pál felvidéki születésű erdélyi magyar élelmiszerkémikus.

45 éve, 1973. április tizennegyedikén hunyt el Kerényi Károly magyar klasszika-filológus és vallástörténész.

160. éve, 1858. április tizenhatodikán született Zala György magyar szobrászművész.

65 éve, 1953. április tizenhetedikén született Szőke András székely-magyar helytörténész és néprajzkutató.

190 éve, 1828. április tizenkilencedikén született Zsolnay Vilmos magyar keramikusművész és nagyiparos.

280 éve, 1738. április huszadikán született Jelky András magyar utazó, felfedező, kalandor.

115 éve, 1903. április huszonharmadikán született Földi István székely-magyar származású pedagógus, író és tankönyvíró.

370 esztendeje, 1648. április huszonnegyedikén hunyt el Frölich Dávid felvidéki születésű magyar-német földrajztudós, kalendáriumkészítő, csillagász és matematikus.

150 éve, 1868. április huszonötödikén hunyt el Ferenczi János székely-magyar néprajzi író és református lelkész.

205 éve, 1813. április huszonkilencedikén született Simon Péter Jukundián székely-magyar zenész, zenepedagógus és zenei író.

380 esztendeje, 1638. tavaszán született gróf Apor István székely-magyar főkirálybíró, erdélyi kincstartó, nagybirtokos főúr.