Az Iskolai Könyvtári
Világhónap mottója az idén „Kulcs a múlthoz, jelenhez és a jövőhöz”. E mottóból
kiindulván lett a téma Imets Fülöp Jákó egykori gimnáziumi igazgató
munkásságának bemutatása. E nagyszerű szervezőkészséggel megáldott polihisztor
szerkesztette 1871-től 1891-ig a hajdani Római Katolikus Gimnázium első
értesítvényeit, a mai évkönyv elődjét. 1877-ben létrehozta az iskolai
kölcsönkönyvtárat. Korszerűsítette az iskolát, kidolgozta annak fegyelmi és
rendszabályzatát. Továbbá tevékenykedett mint író, műfordító és történész. Már
életében több művét kiadták.
Születésének 175.
(november 12.), és halálának 100. (október 21.) évfordulójára a könyvtárban
előadássorozatot tartottunk diákoknak, volt diákoknak és tanároknak, valamint
vendégeinknek a gimnázium múltjáról, kiemelvén Imets Fülöp Jákó példaértékű
tevékenységét.
A következő felvétel a
gimnáziumunk felújításáról szól, de a végén a könyvtár is fókuszba kerül:
Mindezt egy interaktív
kiállítással toldottuk meg, ahol lehetett olvasni Imets Fülöp Jákó
munkásságáról, az érdeklődőknek meséltünk az akkori gimnáziumi évekről,
összekötve a jelen helyzettel-könyvtárképpel és a jövőbe ívelő lehetőségekkel,
melynek alapköve maga az említett paptanár példás élete.
Az Imets Fülöp
Jákóról készült festmény az Iskolamúzeum ékessége.
Ha szereted a meséket, ha elmúltál 6 éves, de még nem vagy 18,
ha határtalan fantáziád segítségével fordulatos, tanulságos vagy éppen
vicces történetek jutnak eszedbe, akkor te vagy a mi emberünk!
A pályázat részletei
Találj ki egy 5 perc hosszúságú mesét! Írd le a mesédet! Természetesen örülünk annak is, ha rajzolsz is valamit mellé, de ez nem kötelező.
Küldd el nekünk emailen 2012. október 31-ig! A mese szövegét, a rajzodat (ha van), a hiánytalanul kitöltött jelentkezési lapot és egy fényképet magadról küldd el nekünk emailen az anagymese@mtva.hu email címre! Adatlap nélkül sajnos nem tudjuk elfogadni a pályázatodat!
Nyerj értékes nyereményeket! Ha tiéd a legjobb mese, akkor a karácsonyi eredményhirdetéskor értékes ajándékot kapsz majd (a zsűri által a legjobbnak ítélt és a közönségdíjas egyaránt).
A legjobb meséket a Kossuth Rádióban is műsorra tűzzük!
November 2-tól itt
követhetitek nyomon a beérkezett pályaműveket. Itt szavazhattok majd
kedvenceitekre, hiszen a nyerteseknek nemcsak a zsűri, hanem a közönség
is odaítél egy-egy díjat.
A
gyergyószárhegyi Bethlen Gábor Általános Iskola V – VIII osztályos tanárai és
könyvtárosa október elején (okt. 4 – 8 között) egy rendezvénysorozatot
szerveztünk, melyben néhány „Világnapot” ünnepeltünk meg, bár a rendezvény nem
pontosan azokra a napokra került, ahogyan a naptárban szerepel. Tehát a
programunk a következő volt:
·október 4 (csütörtök): a Nyelvek
Napja alkalmával Gáspár Erika angol szakos tanárnő egy több fordulós
vetélkedőt szervezett meg a Gyergyói-medence iskolái számára, melyre négy
helységből neveztek be: a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola, a
gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Iskola, a gyergyószentmiklósi Vaskertes
Általános Iskola és a gyergyószárhegyi Bethlen Gábor Általános Iskola diákjai
és angol szakos tanárai vettek részt. A vetélkedőn V-VI-os és VII-VIII-os
diákokból tevődtek össze a csapatok, és mindenki a saját korosztályának és
képességének megfelelően kapta a feladatokat. A diákok nagyon aktívan
dolgoztak, kreatívak voltak, és jól is érezték magukat. A program végén
mindenki oklevelet és egy kis édességet kapott.
·október 5 (péntek): a Népmesék
Napja alkalmával jómagam, mint magyar szakos tanár és könyvtáros egy
három részből álló programot állítottam össze a következő felállításban:
·Emlékezzünk Benedek Elekre címmel
egy rövid előadást tartottam (képes bemutatóval) Benedek Elek életéről és
munkásságáról
·Hogyan örökítették át a könyvtárak a múlt
hagyományait az utókornak? címmel egy csoportos foglakozásra került sor,
ahol a diákok négy fős csoportokban az iskolakönyvtárban található
népmesegyűjteményeket tanulmányozták, majd egy-egy általuk kiválasztott mesét
olvastak fel. Szintén csoportokban a Cimbora folyóirat különböző évszámaiból
osztottam ki egy-egy példányt, melyből ismét tetszés szerinti cikkek
felolvasása következett.
·A program egy bábszínházzal
zárult, melyre Páll Ibolya drámapedagógiával foglalkozó óvónőt hívtam meg, aki
egy háromszéki népmesegyűjteményben talált nagyon ritka népmesét dramatizált,
és alakított ki teljesen saját elképzelések alapján, melynek A szegény
legény királysága címet adta. A programunk a gyerekek számára
érdekesnek bizonyult, és beigazolódott, hogy nincs az a korcsoport, aki ne
tudna egy mese alatt felszabadulni, és ne élvezné az olvasottak, hallottak
(vagy látottak) által nyújtott élményt.
ooktóber 6 (szombat): a Gyaloglás
Világnapja alkalmával Becze Julianna fizika-kémia szakos tanárnő egy gyalogtúrát
szervezett az V-VIII-as diákok és tanárok számára a Maroshévíztől mintegy 11
km-re levő kőgombákhoz. Ezek a kőgombák Erdély egyik ritkaságszámba menő
természeti csodái, melyek a szárhegyi diákok számára is érdekesnek bizonyultak,
így annak ellenére, hogy a 22 km-es gyaloglás kissé megfeszítő volt, az élmény
pótolhatatlan.
ooktóber 8 (hétfő): az Aradi
13 vértanú emlékére Fazakas Gizella történelem szakos tanárnő egy
emlékműsort szervezett, melyen az V-VIII-as diákok egy összeállítással idézték
fel 1849 okt. 6-a gyászos eseményeit.
Már a könyvesboltokban kapható hazai kortárs
rövidprózaírónk (nemcsak) könyve Kísérleti
jelleggel címen, Molnár Vilmos ajánlásával.
A szeptembervégi könyvbemutatón, amelyet a Hargita
Megyei Kulturális Központ pincetermében tartottak, Lövétei Lázár László, a
Székelyföld című folyóirat főszerkesztője köszöntötte a résztvevőket, írásait
pedig Molnár Vilmos író, a kötet szerkesztője méltatta.
A kötet borítóján Várday Béla: Messze-e a túlsó part? című fotója
található.
A novelláskötetet a Hargita Megyei Kiadóhivatalnál
adták ki.
A világhónap keretében
sokféle program szervezhető. Ötleteket meríthetnek a hivatalos magyar honlap
segédanyagai közt és a korábbi évek eseményeit böngészve is. Itt most néhány, a
magyarországi koordinátorok által szervezett programot ajánlunk a
könyvtárostanárok figyelmébe.
A Könyvtárostanárok Egyesületének
ajánlata
§Regisztráljon,
csatlakozzon programja rövid
leírásával, hogy mindenki láthassa, milyen sokaknak fontos az iskolai könyvtár!
§Kalandok az iskolai könyvtárban - Pályázat diákoknak
Meséljetek el egy iskolai könyvtári kalandot a papírszínház műfajában!
§KTE Őszi Szakmai Napja – Iskolai könyvtár a változó jogi környezetben c.
szakmai konferencia – 2012. november 7.
A debreceni Vörösmarty Mihály
Általános Iskola és AMI ajánlata
§Várjuk
a képeket a két éve indított Nagy
Iskolai Könyvtári Albumba (vorosmarty13@gmail.com e-mail címre a könyvtár
és könyvtárostanár rövid bemutatkozásával)
§Várjuk a rövid
- humort sem nélkülöző - videoklipeket
dalokkal, táncokkal, reklámfilmekkel az iskolai könyvtárról,
könyvtárosról, az olvasásról. Töltsétek fel alkotásaitokat a YouTube-ra,
a linket, az alkotók nevét, iskoláját, a munkában résztvevő pedagógusok és a
könyvtáros nevét, az elérhetőségeket vorosmarty13@gmail.com e-mail címre
kérjük elküldeni. Néhány ötlet itt található:
§A tizedik
esztendőben merjünk nagyot álmodni, és legyen ez a tanév az iskolai könyvtárak
éve, legyen legalább 10 könyvtári
rendezvény, amely középpontba állítja a munkánkat, a könyvtárat.
115 éve, 1897. október harmadikán született Louis Aragon (Louis Andrieux)
francia író, költő, esszéista és kritikus.
60 éve, 1952. október harmadikán hunyt el Alfred
Neumann német író, drámaíró.
55 éve, 1957. október harmadikán hunyt el Szabó Lőrinc magyar költő és
műfordító. A magyar költészet egyik kiemelkedő alakja.
140 éve, 1872. október negyedikén született Jannisz
Griparisz görög költő.
100 éve, 1812. október negyedikén született Hajnal
Gábor magyar költő, műfordító és szerkesztő.
20 éve, 1992. október negyedikén hunyt el Gyárfás
Miklós magyar író, költő, dramaturg és forgatókönyvíró.
110 éve, 1902. október ötödikén született Zaharia
Stancu román író, költő, újságíró és publicista.
95 éve, 1917. október ötödikén született Szabó
Magda magyar író, költő és műfordító. Ismertebb művei: a Pilátus és az Abigél.
115 éve, 1897. október ötödikén született
Csűrös Emília székely származású magyar
ifjúsági író.
120 éve, 1892. október hatodikán hunyt el Alfred
Tennyson, az angol költészet népszerű alakja.
400 esztendeje, 1612. október hetedikén hunyt el Giovanni Battista Guarini költő és drámaíró.
45 éve, 1967. október kilencedikén hunyt el André
Maurois (Émile Salomon Wilhelm Herzog)
német származású francia író.
200 éve, 1812. október tizedikén született Garay
János magyar költő, író és újságíró.
120 éve, 1892. október tizedikén született Ivo Andrić
horvát író és költő.
90 éve, 1922. október tizedikén hunyt el Andreasz
Karkavitszasz görög novellista.
470 esztendeje, 1542. október tizenegyedikén hunyt el Thomas Wyatt angol költő és műfordító.
335 éve, 1677. október tizennegyedikén hunyt el Józef Bartłomiej Zimorowic a lengyel
barokk költészet nagy alakja.
85 éve, 1927. október tizenhatodikán született Günter Grass német író, költő.
Híres regénye a Bádogdob.
20 éve, 1992. október tizenhetedikén hunyt el Tamás
Aladár író, költő és szerkesztő.
235 éve, 1777. október
tizennyolcadikán született Bernd Heinrich
Wilhelm von Kleistnémet drámaíró, költő és publicista.
110 éve, 1902.október
tizennyolcadikán született Enczi Endre, Franciahonban
élő magyar író, költő, újságíró.
240 éve, 1772. október huszonegyedikén született Samuel Taylor Coleridge
angol költő, kritikus és filozófus.
130 éve, 1882. október huszonkettedikén hunyt el Arany János, a magyar költészet
kiváló egyénisége. Ismert művei: Toldi
trilógia, Elveszett Alkotmány, A nagyidai cigányok, Bolond Istók, A walesi
Bárdok, Szondi két apródja, Ágnes Asszony, Buda Halála stb.
140 éve, október huszonharmadikán hunyt el Théophile
Gautier francia költő, író és irodalomkritikus.
90 éve, 1922. október huszonharmadikán született Bálint Ágnes magyar főleg meseíró, szerkesztő és dramaturg. Népszerű
művei: Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola és Tádé, Frakk, a macskák réme, Kukori
és Kotkoda, Micsoda pók a vízipók.
190 éve, 1822. október huszonötödikén született Dux Adolf zsidó származású magyar
író, újságíró, kritikus és műfordító.
70 éve, 1942. október huszonhatodikán született Magyari Lajos erdélyi magyar költő, műfordító és közíró.
80 éve, 1932 október huszonhetedikén született Sylvia Plath amerikai költő, író és
novellista. Népszerű regénye: Az üvegbura
130 éve, 1882. október huszonkilencedikén született Jean Giraudoux francia költő, regény és drámaíró.
250 éve, 1762. október harmincadikán születettAndré Marie Chénier francia
költőnő.
130 éve, 1882. október harmincadikán született Bölöni
György erdélyi származású magyar író, újságíró és kritikus.
100 éve, 1912. október harmincadikán született Boldizsár
Iván író és újságíró.
90 éve, 1922. október harmincadikán hunyt el Gárdonyi Géza magyar író, költő,
drámaíró és kritikus. Népszerű művei: A
lámpás, Az egri csillagok,
Láthatatlan ember, Ábel és Eszter.
230 éve, 1782. október harmincegyedikén született Giovanni Battista Nicolini olasz költő.
85 éve, 1927. október harmincegyedikén született Galsai Pongrác író, publicista és műkritikus.
Érdemes Tudni
105 éve, 1907. október másodikán született Benedek
Fidél OFM. székely-magyar történetíró.
225 éve, 1787. október negyedikén hunyt el Cornides
Dániel irodalomtörténész és könyvtáros.
140 éve, 1872. október negyedikén született Schöpflin
Aladár magyar műkritikus, irodalomtörténész, író és műfordító.
90 éve, 1922. október ötödikén született Kiss
András erdélyi magyar történész és levéltáros.
95 éve, 1917. október hatodikán hunyt el FáraóSimonörmény-magyararmenológus.
135 éve, 1877. október hetedikén született Kultsár
András erdélyi magyar közíró.
130 éve, 1882. október tizenkettedikén született Gulácsy
Lajos magyar festőművész.
190 éve, 1822.
október tizenötödikén született id. Ábrányi Kornél
(Eördögh Kornél)
magyar író és zeneszerző, zongoraművész.
30 éve, 1982.
október tizenötödikén hunyt el Selye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász és
vegyész.
460 esztendeje, 1552. október tizennyolcadikán több hetes sikertelen
ostrom után a török haderő elvonult Eger
vára alól.
100 éve, 1912. október tizennyolcadikán született Pálfy Ferenc erdélyi magyar mezőgazdasági szakíró.
100 éve, 1912. október huszonnegyedikén
hunyt el Imets Fülöp Jákó székely-magyar
történetíró, könyvtáralapító, a Csíksomlyói
Gimnázium igazgatója.
345 esztendeje, 1667. október huszonegyedikén született Cserei Mihály székely-magyar emlékíró.
90 éve, 1922. október huszonhetedikén hunyt el Wasylkiewicz
Victor erdélyi magyar közíró.
Tudomásukra hozzuk, hogy 2012 október nyolcadikán 12 órai kezdettel a Iskolai könyvtárosok és a Dokumentációs Központok felelőseinek értekezlete a József Attila Általános Iskola dísztermében lesz megtartva.
Napirendi pontok:
Az iskolai könyvtáros szerepe a nevelésben (néhány érdekes bemutatóval) - a zónák felelőseinek irányításával
A 2012-es XXIII ABR Konferencia beszámolója - bemutatja Roman Ioan a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok Szövetségének elnöke
Az iskolai könyvtárak tevékenységének tervezete - a szakos tanfelügyelők vezetésével
A székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium könyvtárában, a Könyv Hete
alkalmával, a régi könyvekkel foglalkoztunk a VI. és a VIII. osztályosok
körében. A diákok feladata elsőként az volt, hogy hozzanak otthonról,
nagyszülőktől olyan könyveket, amelyeket már a szülő- nagyszülő gyermekként
vagy akár felnőttként sokat olvasott, használt.
A könyvtárban megismerkedhettek a legrégebbi könyvekkel és ennek kapcsán
nagyon sok szakszót elsajátíthattak, amelyekkel a későbbiek folyamán
óhatatlanul is találkoznak (kiadó, könyv gerinc, címoldal, tartalom stb.).
Ezután mindenki bemutathatta az otthonról hozott könyvet és elmondta, hogy
miért éppen arra a könyvre esett a választása, legyen az szépirodalom vagy
valamilyen szakkönyv.
Fotókon elevenedik meg a „kicsi magyar világ” A
székelyudvarhelyi városi könyvtár és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
udvarhelyszéki szervezete közös kezdeményezéssel emlékezett meg 2012.
szeptember 17-én a magyar honvédség 1940. szeptember 17-i
bevonulásáról: a lakosság segítségével összegyűjtött, az eseményt idéző
fényképek, dokumentumok digitalizált másolataiból kiállítást rendeztek
a könyvtár alagsori termében.
Viszonylag rövid idő alatt szépszámú fotó és dokumentum gyűlt össze,
mondta Szabó Károly könyvtárigazgató, hangsúlyozva: az 1940-es eseményt
felidéző dokumentumokat és fényképeket továbbra is el lehet juttatni a
könyvtárba, az ezekről készített digitális másolatok a városi téka
archívumát gazdagítják majd.
A tárlatnyitón részt vevők közül páran megosztották korabeli
élményeiket, majd sor került egy szenzációs képanyag levetítésére: a
korabeli híradók anyagából összeállított, jó egy órás film Észak-Erdély
visszatértének előzményeit és az 1940 szeptemberében lezajlott
tervszerű visszafoglalást, a magyar hadsereg bevonulását és örömteli
fogadtatását mutatta be. Egyesek könnyes nosztalgiával, mások a
beteljesületlenség keserűségével követték a pergő filmkockákat... Forrás:http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/fotokon-elevenedik
MKKE-javaslat a Márai-program legfajsúlyosabb elemének folytatására
A Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató pályázatának
folytatására tett javaslatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők
Egyesülése (MKKE): az elképzelés szerint a pályázat kiírója, az NKA
Könyvkiadás Kollégiuma évi 400 millió forintos kerettel hirdetné meg a
magyarországi és határon túli kiadókat megszólító Márai-pályázatot.
Az MKKE budapesti sajtótájékoztatóján Zentai Péter László, a szervezet
igazgatója elmondta, hogy a pályázat újraindításával nem kívánják
kiváltani, hanem kiegészítenék a Könyvkiadás Kollégium többi támogatási
rendszerét, pályázati kiírásait.
Elképzelésük szerint a Márai-pályázaton a kiadók egy évnél régebbi
könyvvel nem pályázhatnának. Egy-egy kiírásban legfeljebb 800 címből
álló Márai-listát alakítanának ki, a program kedvezményezettjei
továbbra is a magyar szerzők művei lennének. A Könyvkiadás Kollégium
által kialakított listából a magyarországi és a határon túli könyvtárak
– mintegy 650 intézmény – szabadon választhatnának. A támogatási
rendszer nem avatkozik be a piaci folyamatokba, az érték
kiválasztódásába, a szellemi termékek versenyébe – fogalmazott. Teljes cikk itt:http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID
Tankönyvbe foglalt székely történelem Csíkszeredában
a megyeházán mutatták be A székelység története című tankönyvet, melyet
Hargita és Kovászna megyék tanácsainak támogatásával a Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont adott ki.
Hosszas munkafolyamat előzte meg a kötet születését, mivel ez az első
tankönyv, amely a székelyek történelmével foglalkozik. Másfelől
nehézkesen lehetett összehangolni a tíz szerző munkáját – tudtuk meg
Ferencz S. Alpár történelemtanártól.
Úgy gondolták ugyanis, hogy egy ilyen könyvben minden fontosabb
székelyföldi régiót legalább egy történész kell képviseljen. Rajta
kívül tehát Forró Albert, Hermann Gusztáv Mihály, Kádár Gyula, Mihály
János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, Orbán Zsolt, Sepsiszéki
Nagy Balázs történészek, illetve Sófalvi András, Sztáncsuj Sándor
József régészek a kötet szerzői, a könyvet pedig Gyöngyössy János
illusztrálta. Megpróbáltak egy minél inkább diákbarát tankönyvet
letenni az asztalra, így tizenkét éves gyerekek tanácsát is kikérték,
hisz a kötet elsősorban hatodikosoknak és hetedikeseknek szól, de
persze, kézikönyvként használhatják szüleik és nagyszüleik is.
Hermann Gusztáv Mihály, a kötet fő szerkesztője kihangsúlyozta, egy
kicsit nehéz volt egységesíteni a terminológiát, másfelől kihívást
jelentett a szakma és az olvasmányosság kritériumait is összeegyeztetni. A
huszonkét fejezetre tagolt kötetben bővebben foglalkoznak az
eredetkérdés és a megtelepedés időszakával, mint minden eddigi,
székelyekről szóló történelemkönyvben. Mint mondta, várhatóan kétfelől
érik majd a kötetet kritikák. Bizonyára egyesek nem fogják eléggé
radikálisnak tartani, mivel ők elsősorban az akadémiai, tudományos
megközelítést tartották szem előtt, másfelől a szakma részéről szerinte
azt fogják nehezményezni, hogy kimaradhattak belőle fontos adalékok,
mert az áttekinthetőség és olvashatóság kedvéért lemondtak a túlzott
részletezésekről.
Egyelőre az általános iskolák számára 3500 példányban nyomtatták ki a
könyvet, első körben a Hargita megyei iskolák több mint 90 százaléka
juthat hozzá, további 2500 példányt nyomtatnak október folyamán
Kovászna megyei tanintézetek diákjainak. Valószínűleg ezután a kötetet
szabad eladásban is meg lehet vásárolni. Forrás:http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/tankonyvbe-foglalt-szekely-tortenelem
Megjelent Pesty Frigyes helynévgyűjteménye
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Székely Nemzeti Múzeum közös
kiadásában megjelent a PESTY FRIGYES HELYNÉVGYŰJTEMÉNYE 1864-1865.
Székelyföld és térsége I. című kiadvány (mai Kovászna és Brassó megye).
A sorozat további köteteinek megjelenése évente várható. A kiadvány
elérhető az Országos Széchényi Könyvtár könyvesboltjában, illetve
megrendelhető az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Pétersilka Ágnes
(kiadványtár), e-mail: kiadvanytar@oszk.hu, telefon: 00 36 1 2243 878. Ára: 3400 Ft.
A Székely Nemzeti Múzeum könyvesboltjában is megvásárolható, illetve az office.sznm@gmail.com elektronikus postacímen megrendelhető (a szállítás postán, utánvétellel történik). Ára: 50 lej. Forrás:IFLA-HUN levelezőlista, közzétette Haraszti Katalin
Szerkesztők: Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com Kelemen Katalin(Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro E lapszám felelős szerkesztője:Tóth-Wagner Anikó A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
