2020. május 20., szerda

Ismerjük meg értékeinket! - Kvízjátéksorozat

Játsszon velünk!

A Kájoni János Megyei Könyvtár a XVI. Hargitai Megyenapok programsorozat keretében Ismerjük meg értékeinket! címmel szervezett online kvízjáték-sorozattal szólítja meg mindazokat, akik szeretnék jobban ismerni térségünk sajátos természeti és kulturális értékeit, neves személyiségeit.

A kvízek megoldásával játékos módon bárki tesztelheti ismereteit. Ragadják meg a lehetőséget, játsszanak velünk!

A kérdésekre helyes választ adók közt értékes nyereményeket sorsolunk ki!

2020. május 24 – 28. között naponta egy-egy online kvízt teszünk közzé, öt témakörben a könyvtár honlapján és Facebook oldalán:

1. Kájoni 390

2. Gyergyószék

3. Udvarhelyszék

4. Csíkszék

5. Nagyjaink- Hargita megyei személyiségek


JÁTÉKSZABÁLY:
A nyeremények sorsolásán részt vesz minden játékos, aki legalább egy kvízt helyesen oldott meg.

A játékba május 24 – 28. között. bármikor be lehet kapcsolódni A beérkező válaszok utolsó időpontja: június 1, 19 óra.


Eredményhirdetésre 2020. június 2-án délután kerül sor. A nyereményjáték eredményeit a könyvtár Facebook oldalán ismertetjük.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/872/ismerjuk-meg-ertekeinket--online-kvizjateksorozat-nyeremenyekkel



2020. május 10., vasárnap

Isten szivárványa

A minap Jaroslav Durych kisregénye, az Isten szivárványa került a kezembe. Érdekes volt ezt böngészni hetvenöt esztendővel a második világháború után. Volt benne valami, ami a mai világtól sem áll távol…

*

A szerzőről röviden

Durych 1886. december másodikán jött e világra a csehországi Hradec Královén. Itt könnyen megismerkedhetett úgy a német, mint a cseh nemzet sajátosságaival. Igazából papnak készült, de végül mégis orvos lett belőle. Az első világháború idején katonai sebész volt. A háború után kezdődött az írói pályafutása. Nemcsak prózaírással, hanem vers-, dráma- és újságírással is foglalkozott. 1962. április hetedikén hunyt el Prágában.

* * *

Az Isten szivárványa című művét még az ötvenes években írta meg, azonban a mű először csak 1969-ben jelenhetett meg. Ez az a regény, amelyet olvastam, amelynek eredetijét 2002-ben adták ki a pozsonyi Kalligram kiadónál, és Körtvélyessy Klára ültette át magyar nyelvre.

*


A regény témáját az akkori csehszlovákiai helyzet adta. Az 1950-es években a Szudéta-vidék német lakosságát „kitelepítik”. E vidéken a németek kiűzetése magával vonja a városok, de főleg a falvak elnéptelenedését, majd későbbi újratelepítését. Ebben a zűrzavarral teli időszakban próbálkoznak újra magukra találni az emberek. Ezen a tájon találkozik egy csüggedt idősödő cseh férfi és egy meggyötört fiatal német nő. Kettejük találkozása szövi tovább a történet fonalát, amelyben a közelmúlt árnyai akadályként tűnnek fel az egymásra találás rögös útján.

*

E vidékre bizony nehezen tér vissza újra az emberi élet. Viszont a vadon a maga teljes pompájában virágzik. Ezt a vándorló férfi is így látja, de mindenhol ott bujkál a közelmúlt kegyetlen háborús eseményeinek árnya. Az elnéptelenedett falvak, a megfáradt emberek, az iszonyatos emlékek, a halottak. A lecsendesedett vidék reményként hat a férfire, aki vezekel mindenkiért, főleg a legyőzöttekért, a védtelenekért, akiknek legtöbbször csak annyi bűnük volt, hogy más nemzethez tartoztak.

A férfi vándorlása során találkozik az egyik faluban a háború egyik áldozatával, a fiatal német nővel. A szinte kihalt vidéken a nő ottléte valami titokzatos csoda. Társaival sorsára hagyták, gyermeke meghalt, a hajdani otthonában meg nem találta érdemesnek ottmaradni. Pedig édesanyját a szeme láttára ölték meg egyik sorstársával együtt, miközben őt megerőszakolták. Talán a lelkifurdalás, hogy ő életben maradt, tartotta kelepcében eme vidéken.


Mindkét hős, annak ellenére, hogy bűnt aligha követtek el, vezekel. Előttük lebeg az a felismerés, hogy nem voltak képesek eleget tenni, magukért vagy másokért kiállni. Szenvedésüket úgy mesélik el, mintha bűnök lennének. Meghallgatva egymásnak elmesélt történetüket, próbálnak megbékélni sorsukkal. Viharzó lelkiállapotukról tett tanúbizonyságuktól várják a feloldozást. Átélve szenvedéseiket valóban egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A bennük felmerült bűn egy idő után egyetemes emberi bűnné kovácsolódik össze. A reménytelenség hangja hovatovább felszakad, mint az eső után megjelenő szivárvány. Ez nem más, mint a bizakodás, az Isten szivárványa, amely felszabadítja őket az örökösnek tűnő vezeklésből.

*

A könyv utószava, amely Jan Patočka (filozófus, pedagógus és író) tollából származik, egy utazásra invitál Durych csodálatos világába.


Borbé Levente,

könyvtáros





2020. május 7., csütörtök

ReMeK-e-hírlevél 2020/5. számából

Biblioterápia karantén idején
Biblioterápia karantén idején címmel Dr. Gulyás Enikő tart előadást 2020. május 5-én arról, hogy a mostani helyzetben milyen lehetséges módok/alkalmazások állnak rendelkezésünkre fejlesztő biblioterápiás foglalkozásmegtartásához.
Jelenleg nagyon sok ember érzi magát egyedül, magára hagyatva, s bár a társadalmi távolságtartás megakadályozza, hogy hagyományos módon találkozzunk barátainkkal, ismerőseinkkel, biblioterápiás csoportunkkal, a 21. század technológiai vívmányai lehetővé tehetik mindezt.
A vírus okozta félelmeinket most nehezebb megosztani, holott nem vagyunk egyedül aggályainkkal. A biblioterápia a frusztráció, stressz, magány és elszigetelődés feloldása mellett segít rádöbbennünk erre.
A felhívást idézve: ’Amennyiben érdekel, milyen lehetőségek vannak a rendkívüli körülmények között, amelyben jelenleg élünk, hogy biblioterápiás foglalkozást szervezz, vagy csak hiányzik a biblioterápia és a műhelynapok, akkor várunk Téged is szeretettel az első online „műhelynapunkra”.’
A részvétel ingyenes, előzetes regisztrációt NEM igényel.
Mivel ez egy élő adás lesz, a chat segítségével kérdezni is lehet, az előadás közben vagy az előadást követően.

Ingyenesen letölthető könyvek, mesék, kifestők
Ingyenesen letölthető lett a legmenőbb viktoriánus Shakespeare-színező: https://konyvesmagazin.hu/friss/ingyenesen_letoltheto_lett_a_legmenobb_shakespeare_szin
Minden, amit a koronavírusról el kell mesélned a gyerekeknek! Ingyenes képeskönyv Axel Schefflertől: https://www.pagony.hu/cikkek/minden-amit-a-koronavirusrol-el-kell-meselned-
Mesés természet – Ökomese-gyűjtemény: https://recity.hu/okomese-
A Szivárvány és a Napsugár gyermeklapok áprilisi számai:https://www.napsugar.ro/
A Cimbora – kíváncsi diákok lapja áprilisi lapszáma: https://issuu.com/cimbora/docs/cimbora_2020_aprilis___belivek___webes
Már én is olvasok! – szülőknek, nagyszülőknek szóló könyvajánló segédlet: https://www.csgyk.hu/mar-en-olvasok-letolthetove-valt-legujabb-szulokneknagyszuloknek-
15+1 újabb színvonalas meselelőhely karantén idejére – a túlélésért: https://wmn.hu/kult/52589-151-ujabb-szinvonalas-meselelohely-karanten-idejere--a-
Nógrádi Gábor négy könyve: https://nogradi.hu/
10 online is elérhető mese a Macskamuzsikából: https://kultura.hu/macskamuzsika-
A bölcsődéseknek és óvodásoknak szóló „KEREKÍTŐ ÉVKERÉK" dalos – mondókás – jeles napos – játékos kötet dalanyaga ide kattintva letölthető: http://www.kerekito.hu/mondokak
Székelyföldi legendák itt: http://www.legendarium.ro/legendak5330/legendak?
 
Igyunk egy kávét... – Beszélgetéssorozat Székelyudvarhelyről
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hétvégenként videóbeszélgetést közvetít a település, illetve Udvarhelyszék kultúrájában ismert emberekkel. A projektet vezető és benne beszélgetőtársként jelenlévő Szőcs Endre a KIT-nek elmondta:
Az ötlet már hónapokkal ezelőtt megszületett, és valamikor április végén indult volna, de a körülmények egy picit megsürgették, hisz most mindenki ráér...
- felszerelés: két laptop (egyik a felvételhez, másik a diavetítéshez), négy Logitec 922-es webkamera, három 20W-os led reflektor, egy 124 cm képátlójú televízió, reflektor- és kameraállványok.
- 4 kameraállás van, a beköszönő külön kamerával készül.
- a kamerák Full HD minőségre képesek, de csak HD-ben rögzítünk 30 fps-el (képek száma másodpercenként)
- sajnos, hiába van megfelelő hangeszközünk, a laptop képességét meghaladja a kamerák és a digitális hang egyidejű kezelése
- a Facebook és a Youtube valóban rontja a minőséget, de ha jó felbontásból indulunk ki, akkor a kép nem lesz élvezhetetlen még egy nagyobb képernyőn sem
- nem elő az adás, mert a használók kedvelte esti időpontban nehezebb a felvétel készítése.
A vágás élő; vagyis a kamerák képét én váltogatom a bal kézzel. Jobb kézzel a vendég által hozott képeket váltom.
A végén egy program segítségével ellátom az anyagot feliratokkal, kivágom az esetleges hibákat, elkészítem a kis előzetest, amely után jöhet a pr-munka (pl. a könyvtári Facebook-oldalon: https://www.facebook.com/Biblioudv).
Az alanyokkal néhány nappal előtte egyeztetek. Megkérem, hozzanak magukkal 15-20 fényképet, de javasolhatnak egy könyvet vagy ajánljanak egy könyvszerzőt is.
Az a cél, hogy olyan személyekkel beszélgessek - a tervek szerint a projektben 50-60 fővel -, akik meghatározó személyiségei Udvarhelyszéknek (itt nem a politikára gondolok...); emberközelivé tegyem őket. Nem utolsó sorban: ezek a beszélgetések évek, évtizedek múlva kordokumentumnak fognak számítani, részét fogják képezni a helytörténeti gyűjteményünknek - fejtette ki Szőcs Endre.
Forrás: KIT Hírlevél, 2020. április 8. (15. szám)

Online üzemmódban a könyvtár
Más kulturális intézményekhez hasonlóan, több mint egy hónapja a nagyközönség előtt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár is zárva tart, alkalmazottjai azonban minden szinten dolgoznak, csak az olvasók közvetlen kiszolgálása nem működik. A munkakörök átalakulásáról, új kezdeményezéseikről, az online munka nehézségeiről, lehetőségeiről Szonda Szabolcs igazgatót kérdezték.
Amit lehet, megtartottak szolgáltatásaik közül, de a kényszerhelyzet miatt sajnos éppen az szünetel, ami a lényegét adta az intézmény működésének: a személyes kapcsolat a könyvtárlátogatókkal – kezdi beszámolóját az igazgató.
A könyvtár csapatának is sok mindent át kellett gondolnia az utóbbi hetek során, de teljes gőzzel zajlik a távmunka. Igyekeznek olyan tartalmakat közzétenni a könyvtár virtuális felületein, amelyek kapcsolódnak eddigi tevékenységeikhez. A feladatkörök nagyrészt megmaradtak, mindenki végzi a dolgát, hetente beszámol napi bontásban, hogy hol tart a munkájában. Statisztikák, bibliográfiák, beszerzési hiánylisták, könyvajánlók készülnek, zajlik a digitalizált anyagok repertorizálása, javítják az elektronikus katalógus tartalmát, előkészítik a periodikák (újságok, folyóiratok) leírását, új tartalmakkal töltik fel a könyvtár honlapját, Instagram- és Facebook-oldalait. Külön oldala van a könyvtárnak, a fiókkönyvtárnak és a gyermekrészlegnek is, így jobban lehet rendszerezni, súlyozni a bejegyzéseket, a közönség különböző rétegeire figyelve. Felolvasnak, kulturális híreket népszerűsítenek, az internetre szánt szövegek, rajzok, fotók, filmecskék mellett a jelenleg szünetelő gyermekfoglalkozásokhoz kellékek készülnek, például meseszőnyeget varrnak. Az alkalmazottak kisebb része adminisztrációs teendőkkel foglalkozik, a könyvkötészet igyekszik behozni a lemaradást, épület-karbantartási munkálatokat végeznek, többek közt alaposan kitakarítva, fertőtlenítve az épületet. Egyes kollégák, a jogszabályok lehetőségeivel élve, kénytelenek voltak szabadságot kivenni, hogy gyermekükkel legyenek otthon, csökkentett fizetéssel – magyarázza Szonda Szabolcs, hozzátéve, hogy a szükségállapot miatt szerencsére senkit nem kellett elbocsátani állásából, és hogy biztató, ahogyan munkatársai feltalálták magukat.
Legfontosabb céljaikként a közölt információk személyessé tételét és az interaktivitást nevezi meg az igazgató: igyekeznek olyan akciókat kitalálni, amelyek visszajelzésre ösztönzik közösségi oldalaik látogatóit. Jelenleg is várnak hang- és videofelvételeket az olvasóktól, amelyeken irodalmi alkotásokat olvasnak fel, hogy feltölthessék ezeket a könyvtár internetes felületeire. A gyermekkönyvtár oldalán is olyan felhívások voltak az utóbbi időben, amelyek visszajelzést igényeltek, így is próbálják valamelyest pótolni a személyes kapcsolat hiányát.
A távmunkára áttérés komoly tanulási folyamat, másfajta időbeosztást igényel – mondja az igazgató: „Otthon egészen más erőforrásokat kell mozgósítani, mint a munkahelyen, nehéz elválasztani a munkát a környezettől, de a lelkesedés olykor csodákat tesz, ötletekben nincs hiány.” Kisebb munkacsoportokat alakítottak, ahol naphosszat zajlik az egyeztetés, mert az online kommunikáció több időt és energiát vesz igénybe. Amíg tart ez az áldatlan állapot, igyekeznek maximálisan kihasználni a virtuális tér lehetőségeit, arra is figyelve, hogy mostani munkájuk eredményeit a szükségállapot után is hasznosítani lehessen. A magyar költészet napja alkalmából versmaraton zajlott a könyvtár Facebook- és Instagram-oldalán: reggel kilenctől éjfélig óránként közzétettek egy-egy, a munkatársak által ajánlott verset. „Kétségkívül riasztó időket élünk, de ez szakmai szempontból alkalmat ad olyan projektek véghezvitelére, amelyekre a közönségszolgálat mellett nem jutna elegendő idő” – fogalmaz az igazgató, hozzátéve, hogy azért egyre jobban hiányzik az a pörgés, ami a közönség jelenlétével együtt jár.
Kérdésünkre, hogy van-e érdeklődés az interneten zajló programjaik iránt, Szonda Szabolcs elmondta, hogy egyes bejegyzésekre jobban, másokra kevésbé reagálnak a látogatók, de az eddigi érdeklődés nem csappant, ami már eredménynek számít a jelenlegi helyzetben, amikor „irdatlan mennyiségű értékes információ zúdul a virtuális felületek látogatóira”. Az online kommunikáció jó működtetése hosszú távú folyamat, amelyhez nap mint nap kell tenni egy-egy új elemet. Fenn kell tartani az érdeklődést, azt fokozatosan erősítve, ahogyan az olvasószolgálat és a rendezvények esetében is történik. A könyvtár jelenlegi közönsége évek során formálódott, és nem a számszerűsége a meghatározó, hanem az, ahogyan figyel, reagál, amit igényel.
A könyvtárosok világnapjára kaptak egy szép olvasói üzenetet – mondja az igazgató. A feladó hálás volt azért, hogy itt nemcsak kedves könyveit találja meg, de mindig barátságosan fogadják. „Örülök, ha ezt érzik a látogatóink, hisz ez a célunk. A könyvtáros munkája nemcsak abból áll, hogy kiad és visszavesz könyveket, különböző rendezvényeket, foglalkozásokat szervez. Rengeteg háttérmunkát is végez, tájékozódik, adatokat gyűjt, és ami döntően fontos: beszélget az emberekkel. Amennyire egyszerűnek tűnik ez a fel­adat, annyira nehéz jól végezni, pedig valójában ezen is múlik, hogy mennyire szeretnek bennünket az olvasók. Úgy kell dolgoznunk, hogy minden napot a könyvtárosok világnapjának érezhessék látogatóink” – zárta szavait Szonda Szabolcs.

Szünetel a Kájoni János Megyei Könyvtár tevékenysége
A koronavírus-járvány miatti országos intézkedésekre hivatkozva a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár 2020. március 12-étől beszüntette közönségszolgálati tevékenységét, ugyanakkor zárt ajtók mögött vagy otthonról az intézmény munkatársai továbbra is végezték a könyvtári tevékenységeket április 22-éig, illetve működtették az online szolgáltatásokat. A könyvtári dokumentumok kölcsönzési idejét automatikusan meghosszabbították, a kollégák naponta munkaidőben telefonon vagy e-mailben is válaszoltak használói kérdésekre, információkat nyújtottak. Ez az időszak lehetőséget kínált olyan munkálatok elvégzésére, amelyekre korábban, a számos program és rendezvényszervezése mellett nem volt elég idő. Többek között sor került, az újonnan bevételezett dokumentumok feldolgozása mellett, retrospektív, visszamenőleges állományfeldolgozásra is. Több idő jutott állományrendezési, selejtezési munkákra.A korábban megkezdett digitalizálási tevékenységet is intenzíven folytatták.Ez az időszak alkalmat adott arra, hogy előtérbe kerüljenek mindazok a könyvtári tevékenységek, amelyek a távolról elérhető, virtuális könyvtári szolgáltatásokat erősítik. A könyvtár honlapján és Facebook-oldalán, valamint újraindított blogján is rendszeresen tettek közzé könyvtári híreket, digitális tartalmakat, főként távolról elérhető online adatbázisok,gyűjtőoldalak, nagy könyvtárak virtuális állományainak elérhetőségét, a képzés és tanulás, távoktatás vagy távmunka területén hasznosítható linkeket, internetes oldalakat.Újraindították az online könyvajánlókat az intézmény blogján. Folyamatosan dolgoztak ebben az időszakban azon is a könyvtárosok, hogy még több helyi és regionális vonatkozású tartalmat, információt tegyenek online elérhetővé regionális helyismereti adatbázisaikban.
2020. április 22-étől kezdődően az intézmény felfüggesztette tevékenységét, a munkatársakat kényszerszabadságra küldték. Az intézkedést a megyei könyvtárat fenntartó Hargita Megye Tanácsa azzal indokolta, hogy a járványhelyzet miatt lehetetlenné vált a könyvtári tevékenység.

A Teleki Téka a járvány idején
Homeoffice-ból kissé nehezebb dolgozni, mivel folyamatosan jelen van az ember életének többi részvevője is. Azt bizonyára észrevették/észrevettétek, hogy igyekszünk naponta valami „tékásat” bevinni a Facebook-világba. Emellett, az első héten: építettük az elektronikus katalógust (89 tétel bevezetése, 551 tétel kiegészítése), készítjük a 17. századi könyveink katalógusához a nyomdászok mutatóját, a Teleki-Bolyai Könyvtár különbözőállományait feldolgozó, három tanulmányon dolgozunk. Ugyanakkor nekiálltunk az elmúlt periódusban restaurált könyvek restaurálási dokumentációját elkészíteni a munkafázisfotók alapján, honlapunk román és angol nyelvre fordítását és az elkészült anyagok feltöltését végeztük, múzeumpedagógia-csoportjaink kérésére tanácsokat nyújtottunk onlinemúzeumpeda-foglalkozáshoz, és, nem utolsósorban, elkészítettük a 2019-es évre kapott Bethlen Gábor Alap-támogatás pályázati elszámolásához szükséges szakmai beszámolót.
Április 1 és 15. között bevezettünk az elektronikus katalógusba 215 új tételt, átnéztünk 16700 régi bevezetést, amelyeken 1068 javítást eszközöltünk, illetve bevezettük a Színházi Élet folyóiratadományt az adatbázisba. A 17. századi könyveink katalógusának egységesítésén is dolgoztunk, illetve a mikházi kolostorból bekerült könyvek katalógusának elkészítésén.
A grófnő és könyvtára című időszakos kiállításunk is készül, amely Teleki Sámuel feleségét, iktári Bethlen Zsuzsannát mutatja be könyvgyűjteményén keresztül. Az elmúlt két hétben 4 pannó elkészítésével és román-angol fordításával készültünk el. Elkezdtük az online múzeumpedagógiai anyagaink előkészítését is.
Folytattuk a 2019-ben restaurált könyvek restaurálási dokumentációjának elkészítését a fázisfotók alapján (19 könyv dossziéja).
Befejeztünk két, a könyvtárunkban található anyagokat feldolgozó tanulmányt (iktári Bethlen Zsuzsa könyvtárának possessorbejegyzéseiről, illetve a marosvásárhelyi minoriták 20. századi működéséről), elkezdtük az adatgyűjtést egy, Teleki Sándorról szóló újabb tanulmányhoz, amely szintén a Tékában található forrásokat dolgoz fel.
Kedves barátaink, működésünkből nyilvánvalóan a Facebook-jelenlét volt a legérzékelhetőbb az elmúlt időben. Eközben azonban, a háttérben, otthoni dolgozószobáinkban, konyhaasztalainkon, teraszaink nyugodt zugaiban igyekeztünk könyvtárosi, rendezvényszervezési, restaurátori, kutatói és múzeumpedagógiai munkálatainkat is folytatni, illetve honlapunkat tökéletesíteni.

Kis távmunka-interjú - Kovács Erzsébet, Székelyudvarhely
1. Milyen munkát végzel otthonodban? - Elsősorban a könyvtári adatbázisunk kiegészítését végzem visszamenőlegesen, hogy minél pontosabb bibliográfiai leírások készüljenek, a példányadatok minél teljesebben jelenjenek meg. Mindezt a helyrajzi katalógus (amelynek felépítése követi a könyvek elhelyezését a polcon) segítségével teszem. Másodsorban próbálom éltetni a kapcsolatot azokkal a 11-14 éves diákokkal, akikkel nemrég olvasóklubot hoztunk létre (élő találkozásunk csak kétszer volt, márciusban már nem tarthattuk meg). Zárt csoportban biztatom őket, hogy olvassanak és osszák meg a csoporttagokkal élményeiket, akár kedves idézetekkel tarkítva.
2. Melyek a kihívások, tanulságok e munkáddal kapcsolatban? - Az adatbázis kiegészítésénél a legnagyobb kihívás a saját teljesítésem és az időgazdálkodás, illetve az, hogy csak a helyrajzi katalógusra szorítkozhatok, az esetleges felmerülő kérdésekre más forrásokból (például maga a könyv) nem kereshetek választ. A technika teljes mértékben megfelelő, a munkatársakkal nem kell egyeztetnem, mivel ez a munka egyénileg végezhető. Az olvasóklubos tevékenységnél a legnagyobb kihívás annak hiánya, amiért létrejött a csoport: az élő kapcsolat olvasni szerető gyerekekkel.
3. Mi az, ami örömöt jelent munkádban? - Ami néha kihívásnak tűnik (saját teljesítésem és az időgazdálkodás), lehet pozitív tapasztalat is, hiszen saját döntésem, hogyan osztom be az időmet, és jobban sikerülhet a zavaró tényezők kizárása. Örvendek, hogy a technika segítségével megtarthattam a kapcsolatot az olvasóklub tagjaival. Egyértelműen új tapasztalat számomra a távmunka, saját magamat tanulom és tanítom egyszerre.
Bármilyen észrevétel, megjegyzés? - Szívesen olvasnék más tapasztalatokat, beszámolókat.
Forrás: KIT Hírlevél, 2020. április 22. (17. szám)

Könyvre, kiadásra járvány után is szükség lesz
Mivel a könyvkiadók is nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt, érintettek szerint jó lenne, ha az állam és a civil társadalom támogatná a kultúrának ezt az ágazatát, ezen belül a könyvkiadást. Erdélyi kiadók vezetői a Krónikának elmondták: stratégiai ágazatról van szó, hiszen csak a tudomány, a kultúra, a könyvkiadás segítségével lehetséges fenntartani a civilizációnkat.
Miként hat a járványhelyzet az erdélyi könyvkiadásra? Tekintve, hogy a könyvesboltok bezártak, elhalasztják a könyves eseményeket, vásárokat, milyen kiutat látnak a nehéz gazdasági helyzetben? Megmutatkozik-e az online könyvvásárlásban is, hogy a karanténban többen olvasással töltik a kényszerű szabadidejüket? Hogyan alakulhatnak a kultúrára szánt források?– ezeket a kérdéseket tették fel erdélyi könyvkiadók vezetőinek.

Beszélgetés Kovács András Ferenccel
A kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb alkotója, a Marosvásárhelyen élő Kovács András Ferenc nemrég Artisjus Irodalmi Nagydíjban részesült. Elismerésekről, diktatúráról és Mozartról is beszélgettek vele.
Kovács András Ferenc a csíkszeredai Gutemberg könyvesboltban (2011 decembere)


Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető.. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2020. május 4., hétfő

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár is bekapcsolódik a megyenapokba

Mint megtudtuk, az online Hargitai Megyenapok programjaihoz is csatlakozik a Kájoni János Megyei könyvtár: online kvízjátékot fognak hirdetni, ahol szintén segítséget nyújthatnak a már említett adatbázisok.
Online szavalóversenyt hirdet a megyei könyvtár
2020-ban is több jelentős magyar költőre emlékezünk születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán – írják a szervezők. A szavalóversenyre egy szabadon választott verssel lehet jelentkezni, az alábbi magyar költők műveiből: Baka István, Faludy György, Fodor Ákos, József Attila, Kölcsey Ferenc, Márai Sándor, Petri György, Reményik Sándor, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály.

Nevezési kategóriák, korcsoportok:
I. – 5–8. osztályos diákok;
II. – 9–12. osztályos diákok (középiskolások);
III. – 19 év felettiek (felnőttek).

A jelentkezés határideje: 2020. május 11., hétfő, éjféli 12 óra.
Minden kategória legjobb versmondói továbbjutnak a döntőbe, amelyet 2020 őszén szeretnének megszervezni Csíkszeredában!

Az eredményhirdetésre május 26-án kerül sor, amikor is a továbbjutók videóit egy összefoglalóban feltöltik A Költészet Napja – Csíkszereda Facebook-oldalára.

Maradjatok otthon! Tanuljatok meg egy csodaszép verset, vegyétek fel videóra és küldjétek el nekünk! Vigyázzunk egymásra! – áll a könyvtár felhívásában.

További információ kérhető a koltoknapja@gmail.com e-mail-címen. Illetve a Facebook-oldalunkon: https://www.facebook.com/koltoknapja.

Szilágyi Dalma-Orsolya


2020. május 1., péntek

Májusi évfordulók 2020


400 esztendeje, 1620. május elsején született Zrínyi Miklós horvát eredetű magyar költő, hadvezér, politikus és katonai szakíró. Ismert művei: Szigeti veszedelem, Ne bántsd a magyart - Az török áfium ellen való orvosság és a Mátyás király életéről való elmélkedések.

320 esztendeje, 1700. május elsején hunyt el John Dryden angol drámaíró, költő és irodalomkritikus.

45 éve, 1975. május elsején hunyt el Gyallay-Pap Zsigmond székely származású erdélyi magyar író és újságíró.

160 éve, 1860. május másodikán született Herzl Tivadar zsidó származású osztrák-magyar író és politikus.

145 éve, 1875. május másodikán született Otto Stoessl zsidó származású osztrák író, színházi és irodalomkritikus.

125 éve, 1895. május másodikán született Alfred Kurella met író, esszéíró, műfordító és szocialista politikus.

95 éve, 1925. május másodikán hunyt el Antun Branko Šimić horvát költő, esszéíró, műfordító és kritikus.

5 éve, 2015. május másodikán hunyt el Ruth Rendell brit krimiírónő és novellista.

175 éve, 1845. május harmadikán hunyt el Thomas Hood skót származású angol költő és humorista.

55 éve, 1965. május harmadikán hunyt el Howard Spring walesi író és újságíró.

115 éve, 1905. május negyedikén született Akhtar Shirani pakisztáni urdu nyelvű költő.

110 éve, 1910, május negyedikén született Jócsik Lajos magyar író, szociológus, közgazdász és politikus.

80 éve, 1940. május negyedikén született Krizsán Zoltán erdélyi magyar publicista, kritikus és filmesztéta.

80 éve, 1940. május negyedikén született Robin Cook amerikai író és orvos. Népszerű regényei: A kóma, Agymosás, Műhiba, Invázió.

220 éve, 1800. május ötödikén született Louis Christophe François Hachette francia kiadó.

205 éve, 1815. május ötödikén született Eugène Labiche francia színműíró, író.

120 éve, 1900. május ötödikén hunyt el Háy Gyula magyar író, drámaíró, műfordító és forgatókönyvíró.

75 éve, 1945. május ötödikén hunyt el Gudmundur Kamban (Guðmundur) dán és angol nyelven író izlandi dráma- és regényíró.

50 éve, 1970. május ötödikén hunyt el Paul Celan zsidó származású bukovinai osztrák költő, műfordító és irodalomkritikus.

235 éve, 1785. május hatodikán született Arvid August Afzelius svéd költő, népköltés-kutató és műfordító.

110 éve, 1910. május hatodikán született Tatay Sándor magyar író és grafológus. Népszerű ifjúsági regényei: Kinizsi Pál, Puskák és galambok.

75 éve, 1945. május hatodikán hunyt el Gelléri Andor Endre zsidó származású magyar író, novellista.

65 éve, 1955. május hatodikán hunyt el Barbra Ring norvég írónő, könyvtáros és irodalomkritikus.

125 éve, 1895. május hetedikén hunyt el Joseph Étienne Eugène Marmette kanadai francia író és történész.

80 éve, 1940. május hetedikén született Kocsis István erdélyi magyar író és drámaíró. Ismertebb alkotásai: A korona aranyból van, Árva Bethlen Kata, Bolyai János estéje, Széchenyi István.

315 esztendeje, 1705. május nyolcadikán született António José da Silva Coutinho brazil születésű portugál drámaíró.

140 éve, 1880. május nyolcadikán hunyt el Gustave Flaubert francia író. Jelentős művei: Bováryné, Szent Antal megkísértetése, Érzelmek iskolája.

110 éve, 1910. május nyolcadikán hunyt el Gerolamo Rovetta olasz író és drámaíró.

215 éve, 1805. május kilencedikén hunyt el Johann Christoph Friedrich Schiller német költő, drámaíró és filozófus.

120 éve, 1900. május kilencedikén született Ignazio Silone olasz származású svájci író, újságíró, drámaíró és politikus.

85 éve, 1935. május kilencedikén született Bertha Bulcsu magyar író, költő, esszéíró és publicista.

125 éve, 1895. május kilencedikén született Lucian Blaga román költő,író, dramaturg, újságíró, filozófus, lapszerkesztő, műfordító és könyvtáros.

260 éve, 1760. május tizedikén született Claude-Joseph Rouget de Lisle francia költő, zeneszerző és katona.

105 éve, 1915. május tizedikén született Monica Dickens angol írónő.

95 éve, 1925. május tizedikén született Kardos György magyar író, újságíró és dramaturg.

60 éve, 1960. május tizedikén hunyt el Jurij Karlovics Olesa orosz író, műfordító és forgatókönyvíró.

5 éve, 2015. május tizedikén hunyt el Lengyel Márton János színműíró, közgazdász és egyetemi tanár.

260 éve, 1760. május tizenegyedikén született Pálóczi Horváth Ádám magyar költő, író, népdalgyűjtő.

125 éve, 1895. május tizenegyedikén született Jan Parandowski galíciai lengyel író, esszéíró és műfordító.

755 esztendeje, 1265 május tizenkettedikén született Dante Alighieri (Durante) firenzei születésű olasz drámaíró. Fő műve az Isteni színjáték.

175 éve, 1845. május tizenkettedikén hunyt el Batsányi János magyar költő, az első magyar irodalmi társaság alapítója.

95 éve, 1925. május tizenkettedikén hunyt el Amy Lowell amerikai költőnő.

50 éve, 1970. május tizenkettedikén hunyt el Nelly (Leoine) Sachs zsidó származású német költőnő és írónő.

860 esztendeje, 1160. május tizenharmadikán született Izz ad-Dín Ibn al-Aszir arab történész és történetíró.

270 éve, 1750. május tizenharmadikán született Lorenzo Mascheroni olasz író, nyelvész és matematikus.

180 éve, 1840. május tizenharmadikán született Alphonse Daudet francia író. Ismertebb művei: Az árvák hajója, Levelek a malomból elbeszélései.

130 éve, 1890. május tizenharmadikán született Makkai Sándor erdélyi magyar író, költő, esszéíró, pedagógus és református püspök.

105 éve, 1915. május tizenharmadikán született Rafael Solana mexikói író.

50 éve, 1970. május tizenharmadikán hunyt el Moyses Márton székely-magyar költő, 1956-os mártír.

95 éve, 1925. május tizennegyedikén született Herédi Gusztáv erdélyi magyar szerkesztő, író, közíró és sajtótörténész.

95 éve, 1925. május tizennegyedikén született H. Rider Haggard angol író és forgatókönyvíró.

95 éve, 1925. május tizennegyedikén született Nemeskürty István író, irodalomtörténész és filmtörténész.

75 éve, 1945. május tizennegyedikén született Székelyföldön, Arató András (Ackersmann) magyar-zsidó költő és újságíró.

200 éve, 1820 május tizenötödikén született Grímur Thomsen izlandi költő, irodalomkritikus és szerkesztő.

125 éve, 1895. május tizenötödikén született Rojus Mizara amerikai litván író, publicista, drámaíró és szerkesztő.

95 éve, 1925. május tizenötödikén hunyt el Geo Milev bolgár költő, újságíró és műfordító.

65 éve, 1955. május tizenötödikén született
Kapui Ágota erdélyi magyar költő és szerkesztő.

115 éve, 1905. május tizenhatodikán született Herbert Ernest Bates angol író, elbeszélő és újságíró. Ismertebb művei: Jó széllel francia partra, Bíbor sivatag.

40 éve, 1980. május tizenhatodikán hunyt el Marin Preda román író. Ismertebb művei: A Moromete család, Legszeretettebb a földiek közül, Önkívület.

160 éve, 1860. május tizenhetedikén született Nataly von Eschstruth német írónő, költő és színműíró.

100 éve, 1870. május tizenhetedikén született Lucjan Rydel Felix Anthony lengyel költő és drámaíró.

60 éve, 1960. május tizenhetedikén hunyt el Jules Supervielle francia-uruguayi költő és író.

5 éve, 2015. május tizenhetedikén hunyt el Kristóf Attila magyar író és újságíró.

5 éve, 2015. május tizenhetedikén hunyt el Kibédi Varga Sándor magyar újságíró, író és tanár.

1 éve, 2019. május tizenhetedikén hunyt el Nikolai Baturin észt író és novellista.

1 éve, 2019. május tizenhetedikén hunyt el Herman Wouk amerikai író.

495 esztendeje, 1525. május tizennyolcadikán hunyt el Pietro Pomponazzi olasz humanista filozófus, író és professzor.

110 éve, 1910. május tizennyolcadikán hunyt el Eliza Orzeszkowa lengyel írónő és novellista.

105 éve, 1915. május tizennyolcadikán született Majthényi Flóra magyar költőnő, elbeszélő és színműíró.

25 éve, 1995. május tizennyolcadikán hunyt el Bor Ambrus (Lukács János) magyar író, műfordító és publicista.

10 éve, 2010. május tizennyolcadikán hunyt el Recsenyédi Fekete Miklós székely-magyar író, újságíró és térképész.

10 éve, 2010. május tizennyolcadikán hunyt el Edoardo Sanguineti olasz költő, író és műfordító.

540 esztendeje, 1480. május tizenkilencedikén hunyt el Jan Długosz lengyel krónikás, történész és diplomata.

195 éve, 1825. május tizenkilencedikén hunyt el Claude Henri de Rouvroy Saint Simon francia író, filozófus és közgazdász.

125 éve, 1895. május tizenkilencedikém hunyt el José Mártí kubai költő, író és szabadságharcos.

25 éve, 1995. május tizenkilencedikén hunyt el Páskándi Géza erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró és publicista.

550 esztendeje, 1470. május huszadikán született Pietro Bembo olasz humanista költő, író, nyelvész, fordító és katolikus bíboros.

100 éve, 1920 május huszadikán hunyt el Ábrányi Emil magyar költő, újságíró és műfordító.

1 éve, 2019. május huszadikán hunyt el Nanni Balestrini olasz költő, író, forgatókönyvíró és művész.

165 éve, 1855. május huszonegyedikén született Émile Verhaeren flamand származású francia nyelven író belga költő és színműíró.

140 éve, 1880. május huszonegyedikén született Tudor Arghezi (Ion N. Theodorescu) román költő, író, műfordító és publicista.

135 éve, 1885. május huszonkettedikén született Victor Hugo francia író, költő, drámaíró, publicista grafikus és politikus. Ismert művei: A nyomorultak, A párizsi Notre-Dame, A nevető ember, Kilencvenhárom.

85 éve, 1935. május huszonegyedikén hunyt el Jane Adams amerikai újságírónő, szociológus, békeaktivista és író.

110 éve, 1910. május huszonkettedikén hunyt el Pierre-Jules Renard francia író, költő és színműíró.

35 éve, 1985. május huszonkettedikén hunyt el Vaszary Gábor magyar író, újságíró és forgatókönyvíró.

1 éve, 2019. május huszonkettedikén hunyt el Judith Kerr németországi születésű brit-angol írónő, illusztrátor és forgatókönyvíró.

480 esztendeje, 1540. május huszonharmadikán hunyt el Francesco Guicciardini olasz történész, történetíró, író, filozófus és politikus.

285 éve, 135. május huszonharmadikán született Charles-Joseph de Ligne francia-belga író, esszéista, drámaíró és katona.

1 éve, 2019. május huszonharmadikán hunyt el Faragó Jenő magyar író, újságíró és költő.

170 éve, 1850. május huszonnegyedikén hunyt el Jane Porter skót írónő és drámaíró.

120 éve, 1900. május huszonnegyedikén született Eduardo de Filipo olasz drámaíró, forgatókönyvíró, filmrendező, színész és színházigazgató.

115 éve, 1905. május huszonnegyedikén született Mihail Alekszandrovics Solohov szovjet-orosz elbeszélő és regényíró. Ismert művei: Csendes Don, Akik a hazáért harcoltak, Emberi Sors.

80 éve, 1940. május huszonnegyedikén született Joszif Alaxandrovics Brodszkij zsidó származású orosz költő és esszéíró.

15 éve, 2005. május huszonnegyedikén hunyt el Karl Amery német sci-fi író és környezetvédelmi aktivista.

5 éve, 2015. május huszonnegyedikén hunyt el Tanith Lee amerikai írónő és novellista.

1 éve, 2019. május huszonnegyedikén hunyt el Jaroslav Erik Frič cseh költő, zenész és könyvkiadó.

195 éve, 1825. május huszonötödikén hunyt el Luigi Fiacchi olasz költő, fabulista és filológus.

130 éve, 1890. május huszonötödikén született Várnai Zseni (Weisz Eugénia) szidó származású magyar költő, író, meseíró és drámaíró.

75 éve, 1945. május huszonötödikén hunyt el Gyemjan Bednij (Jefim Alekszejevics Pridvorov) szovjet-orosz költő, író és közéleti személyiség.

1275 esztendeje, 745. május huszonhatodikán hunyt el Beda Venerabilis latin nyelven író angol szerzetes, író, tudós, a történetírás megteremtője.

485 esztendeje, 1535. május huszonhatodikán hunyt el Francesco Berni olasz költő, író és drámaíró.

120 éve, 1900. május huszonhatodikán született Vítězslav Nezval cseh költő, író, forgatókönyvíró, festő, szótárkésszító és dalíró.

10 éve, 2010. május huszonhetedikén hunyt el Furmann Imre magyar költő és jogász.

1 éve, 2019. május huszonhetedikén hunyt el François Weyergans belga író, filmrendező és forgatókönyvíró.

175. éve, 1845. május huszonnyolcadikán született Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka magyar írónő és néprajzi gyűjtő.

10 éve, 2010. május huszonnyolcadikán hunyt el Békés Pál magyar író, drámaíró és műfordító.

110 éve, 1910. május huszonnyolcadikán hunyt el Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, lapszerkesztő és politikus. Népszerű művei: Tót atyafiak, A jó palócok (novellák), Két koldusdiák, A beszélő köntös, Az eladó birtok, Beszterce ostroma, Szent Péter Esőernyője, Gavallérok, Új Zrínyiász, Különös Házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete város, Néhai bárány.

110 éve, 1905. május huszonkilencedikén (?) született Cs. Szabó László magyar erdélyi székely és szász származású magyar író, esszéíró és kritikus.

1 éve, 2019. május huszonkilencedikén hunyt el Jiří Stránský cseh író, műfordító, forgatókönyvíró és politikai fogoly.

100 éve, 1920. május harmincadikán hunyt el Conrad von Bolanden (Joseph Eduard Konrad Bischoff) német író.

60 éve, 1960. május harmincadikán hunyt el Boris Leonyidovics Paszternak orosz író, költő, műfordító és esszéíró. Ismert regénye: Zsivágó doktor.

50 éve, 1970. május harmincegyedikén hunyt Fábry Zoltán felvidéki magyar író, publicista és kritikus.

15 éve, 2005. május harmincegyedikén hunyt el Csoma György máramarosi magyar újságíró, szerkesztő és könyvkiadó.

* * *

1130 esztendeje, 880. májusában hunyt el Arivara no Narihira (Ariwara) japán arisztokrata költő. Írásainak érdekessége, hogy mindegyik költeményét megelőzi egy prózában rögzített esemény, amelyben a költő utalást tesz műve keletkezésének körülményeire.

645 éve, 1375. májusában hunyt el Ibn al-Khatíb granadai arab történész, író és politikus.


ÉRDEMES TUDNI

220 éve, 1800. május elsején született Landerer Lajos német származású magyar nyomdász, akinél 1848. március tizenötödikén cenzori engedély nélkül sikerült kinyomtatni a 12 pontot és a Nemzeti dalt.

120 éve, 1900. május elsején hunyt el Munkácsi Mihály kárpátaljai születésű magyar festőművész.

85 éve, 1935. május elsején hunyt el Gederéczi Gombocz Zoltán magyar nyelvész és egyetemi tanár.

20 éve, 2000. május másodikán hunyt el Daróczi-Szabó Árpád erdélyi magyar fizikus és fizikai szakíró.

750 esztendeje, 1270. május harmadikán el IV. Béla Árpád-házi magyar király.

115 éve, 1905. május harmadikán hunyt el Balás Árpád bánáti magyar mezőgazdász, író és egyetemi tanár.

1 éve, 2019. május harmadikán hunyt el Szőcs Huba László székely születésű magyar fizikus, matematikus, természettudományi szakíró és egyetemi docens.

235 éve, 1875. május negyedikén hunyt el Sajnovics János magyar nyelvész, antropológus, matematikus és csillagász.

45 éve, 1975. május hatodikán hunyt el Mindszenthy József esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros, egyházi író, emlékíró.

90 éve, 1930. május hetedikén született Csedő Károly székely-magyar gyógyszerész, gyógynövényszakértő, egyetemi tanár és szakíró.

185 éve, 1835. május nyolcadikán született Ádámosi Székely Bertalan székely-magyar festőművész.

160 éve, 1860. május kilencedikén született Bakcsy Gergely székely magyar publicista, iskolatörténeti kutató és gimnáziumi igazgató.

100 éve, 1900. május kilencedikén született Gáll Lajos székely-magyar atléta, maratoni távfutó és olimpikon.

160 éve, 1860. május tizedikén született Fináczy Ernő magyar pedagógus, neveléstörténész és egyetemi tanár.

435 esztendeje, 1585. május tizenegyedikén a kolozsvári közgyűlés megalapította a házsongárdi temetőt.

15 éve, 2005. május tizenegyedikén hunyt el Fodo Sándor kárpátaljai magyar nyelvész, irodalmár, egyetemi tanár és politikus.

100 éve, 1920. május tizenkettedikén született Kozma Ferenc székely-magyar pedagógus, művelődésszervező és publicista.

15 éve, 2005. május tizenkettedike és tizenharmadika között rendezik meg Csíkszeredában az első pünkösdi könyvvásárárt a megyeháza előtti oszloptéren.

30 éve, 1990. május tizenharmadikán hunyt el Gyurkó István erdélyi magyar zoológus, hidrobiológus és állatökológus.

25 éve, 1995. május tizennegyedikén hunyt el magyar Kozmutza Flóra gyógypedagógus, pszichológus, pedagógus és író-szakíró.

110 éve, 1910. május tizenötödikén hunyt el László Polikárp Miklós, székely-magyar OFM Ferences paptanár, ferencesek tartományfőnöke, fordító, és a A Szent Ferenc Hírnöke című folyóirat egyik alapítótagja.

45 éve, 1975. május tizenhatodikán hunyt el Kovács Benedek székely-magyar pedagógus és író.

225 éve, 1795. május huszadikán hunyt el Martinovics Ignác József Domonkos magyar ferences szerzetes, fizikus, kémikus, filozófus, író és politikus.

110 éve, 1910. május huszadikán született Gáldi (Göbl) László magyar nyelvész, irodalomtörténész, romanista, műfordító és szótárszerkesztő.

30 éve, 1990. május huszonegyedikén hunyt el Vincze Lajos partiumi magyar zenefolklór-kutató és néprajzi író.

65 éve, 1955. május huszonkettedikén hunyt el Zathureczky Viola székely-magyar származású háztartástani író.

195 éve, 1825. május huszonharmadikán született Barna Ferdinánd partiumi születésű magyar nyelvész, műfordító és könyvtáros. A Kalevala első teljes magyarra fordítását is neki köszönhetjük.

30 éve, 1990. május huszonnegyedikén hunyt el Mózes András székely magyar egyháztörténész.

75 éve, 1945. május huszonötödikén hunyt el Barabás Endre székely-magyar pedagógus, pedagógiai és közgazdasági szakíró.

30 éve, 1990. május huszonötödikén Csíkszék legjelentősebb magyar tannyelvű középiskolája, a Márton Áron egykori diákja, Erdély későbbi katolikus püspöke nevét vette fel.

130 éve, 1890. május huszonhatodikán született Vendl Mária székelyföldi születésű magyar természettudós, mineralógus, krisztallográfus és egyetemi tanár.

40 éve, 1980. május huszonhatodika és június harmadika között tett űrutazást Farkas Bertalan magyar űrhajós Valerij Kubaszov orosz űrhajóssal.

5 éve, 2015. május huszonhatodikán született Dobrossy István magyar történész, levéltáros és helytörténész.

145 éve, 1875. május huszonhetedikén keletkezett Székelyföld egyik büszkesége, a szovátai Medve-tó.

80
éve, 1940. május huszonnyolcadikán született Kákonyi Csilla erdélyi magyar festőművész.

70 éve, 1950. május huszonnyolcadikán hunyt el Illyés Géza székely magyar történész, református lelkész.

145 éve, 1875. május huszonkilencedikén született Izsó Miklós magyar szobrász.

75 éve, 1945. május huszonkilencedikén költöztetik át Kolozsvárról a Bolyai Magyar Tannyelvű Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karokat Marosvásárhelyre.

60 éve, 1960. június huszonkilencedikén hunyt el Mészöly Gedeon magyar nyelvész, műfordító, irodalomtörténész és egyetemi tanár.


25 éve, 1995. május tizenkilencedikén hunyt el Horváth Károly magyar irodalomtörténész, szerkesztő és egyetemi tanár.

90 éve, 1930. május huszonhatodikán született Kosztándi Jenő székely-magyar képzőművész és népművelő.

110 éve, 1910. május harmincegyedikén született Paul Langfelder erdélyi szász irodalomtörténész.

75 éve, 1945. május harmincegyedikén hunyt el Orosz Endre erdélyi magyar régész és helytörténész.





Miért és miről írjunk?

  Az Iskola másként hét keretén belül Sántha Attila költőt hívtam meg gimnáziumunkba. A témája Miért és miről írjunk? volt....