2014. július 26., szombat

A mi Régizene Fesztiválunk emlékei



A Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme különleges kiállítással örvendeztette meg a a város lakóit és a máshonnan érkező vendégeket. “Ami csak a miénk volt” címmel. A címadás és a látványterv János Éva hozzáértő munkáját tükrözi. A könyvtárosnő a csíkszeredai Régizene Fesztivál 1979-2013 időszakot átölelő dokumentumai között válogatott. Az itt fellelhető plakátok, műsorfüzetek, szórólapok visszaidézték az eltelt évtizedek fesztiváljainak esemény sorrendjét, de a múltidézés erejével elővarázsolódott az az otthonos légkör, amelynek részese volt a fellépő és a nagyérdemű közönség egyaránt.


            A kiállítás anyagát Vitos Mária és Vitos Zsófia áldozatos munkája tette még vonzóbbá. A 35 esztencsíkszeredai Régizene Fesztivál történéseit az összes fellelhető dokumentummal digitalizálva közelebb hozták az érdeklődők számára. A CD-re vetett újságcikkek, méltatások, interjúk, fényképek és más dokumentumok nagyon értékes anyag, hiszen ez egy olyan archívumot foglal magában, amelyben könnyen révbe érnek azok a kutatók, akik eme témakörben érdeklődnek.



            A kiállítás néhány napig, augusztus elejéig látható. A CD anyagát továbbra is megtekinthetik az érdeklődők.




Borbé Levente

2014. július 18., péntek

Bolyaisok szabadidős tevékenysége


A XXII. Bolyai Nyári Akadémia csíkszeredai jelentkezői szabadidős tevékenységüket a város környékén töltötték el. A közel egyhetes intenzív pedagógiai programot, amely a differenciált oktatásról, a félzárkóztatásról és a tehetségápolásról szólt a közoktatásban egy szerdai nap aktív pihenése tette változatosabbá. Részt vettek rövid gyalogtúrán, kiránduláson. Az elsődleges szempont azonban a város nevezetességeinek, és a napirenden lévő kiállítások megtekintése volt.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a városnézés egyik fontos állomása a Márton Áron Gimnázium volt. Veress Emőke bolyais szervező, tanárnő vezetésével két alkalommal látogattak meg bennünket. Július kilencedikén az óvónők és tanítók, július tizenhatodikán pedig a tanárok.
Mindkét pedagógus csoport a dokumentációs és információs központban tartott ismertető révén nyert betekintést a gimnázium történetébe és annak könyvtárába, könyvtártörténetébe. A könyvtár ismertetésénél hangsúlyt kapott a gimnázium neves személyeinek bemutatása, a jelenlegi régi állomány bemutatása, valamint egyes könyvek viszontagságos története is. A tanári csoport tagjai ajándékba egy-egy Antal Imre „Tisztesség Adassék” Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium történetéből című iskolamonográfiát kaptak.
A vendégek a gimnázium kápolnájának bemutatása után búcsúztak el tőlünk. Jól eső érzés volt, hogy figyelemmel kísérték a kiselőadást, és még kérdéseket is tettek fel néhány őket is érintő vagy egyszerűen csak érdekelt témában. Emígy a kellemes élmény nekünk házigazdáknak sem maradt el.

Borbé Levente,
A Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

Fotók:
Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista

2014. július 3., csütörtök

ReMeK-e-hírlevél 2014/7. számából

Pályázat az Iskolai Könyvtári Világhónap alkalmából
A Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) elnöksége 2014-ben is pályázatokat hirdet az Iskolai Könyvtári Világhónap alkalmából.
A tanári pályázat: Így tanítom az etikus forráshasználatot
Részletek itt: http://www.ktep.hu/forrashasznalatpalyazat
A diákpályázat: Kampányolj az etikus forráshasználat mellett!
Részletek itt: http://www.ktep.hu/forrashaszn_kampany
Várjuk a pályázatokat, mindenkinek sikeres munkát kívánunk!
Forrás: Szakmári Klára könyvtárostanár, a KTE elnöke. szklaris@gmail.com, Budai Nagy Antal Gimnázium, Budapest
 
Lezajlott a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája Csongrádon
Idén is megrendezésre került, 2014. június 1–2. között Csongrádon a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, valamint a Csongrádi Információs Központ közös szervezésében. Csongrádon a Kárpát-medence magyar könyvtárosai, illetve könyvtárosszakmai, érdekképviseleti szervezeteik képviselői az anyaországi kollégáikkal együtt megvitatták a szakma közös vagy éppen területenként nagyon is eltérő gondjait.
Az idei program egyik fő súlypontja a Nemzeti Kulturális Alapot érintő változások, különösen a pályázati rendszer átalakulása volt. Másik súlypont a határontúli könyvtárosszakmai szervezetek által bemutatott helyi könyvtárügyi programok, tervek, és azoknak lehetőségei.
A konferencia informális keretek között is igyekezett lehetőséget biztosítani a résztvevőknek a jövőbeli együttműködési keretek kialakítására. Lang János összeállítása, amely a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában hangzott el, meghallgatható itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=166077&cim=lezajlott_a_karpat_medencei_konyvtarosok_konferenciaja_csongradon_audio

Tóth Ágnes nagyváradi író találkozói gyerekekkel és felnőttekkel
Tóth Ágnes nagyváradi író volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2014. június 17-én. Zenés-verses gyermekműsorára két alkalommal is sor került a nagy érdeklődésre való tekintettel, közel 200 gyerek vett részt a találkozókon. Az író legújabb, Macskadombi versek című gyermekverskötetét és gyermekdalos zenei albumát ismerhették meg, Nagy-György Erika könyvtáros közreműködésével, aki gitárkísérettel mutatta be a kötet megzenésített verseit.
Tóth Ágnes gyerekeinek kezdte írni a verseket, a Macskadombi versek már a hatodik gyermekkönyve, tavaly jelent meg Kovács Klaudia illusztrációival. A verseket Trifán László zenésítette meg, így lett a könyv CD-melléklete. A kötetben 108 gyerekvers található: színekről, évszakokról, az ünnepekről, a hétköznapokról, az emberi butaságról, Nagyvárad jellegzetességeiről, kerti növényekről, a gyerekek gondolatairól, az őket körülvevő világról szólnak a versek. A címben szereplő Macskadomb létező hely Nagyváradon – mesélte a szerző. Az írónő beszélgetett a gyerekekkel, a találkozó végén közösen énekelték el az egyik megzenésített verset.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/magazin/tortenetek-a-macskadombrol
Tóth Ágnes korábban televíziós tudósítóként, szerkesztőként, újságíróként dolgozott. 2014. június 17-én délután a könyvtárban a felnőtt olvasókkal is találkozott, Az út elvisz valahová című novellagyűjteményét és a Pokol az emeleten című publicisztikai regényét mutatta be. A találkozón Csúcs Mária televíziós újságíró, az MTVA tudósítója faggatta a szerzőt két új prózakötetének írásai kapcsán írói, újságírói pályájáról. Tóth Ágnes közvetlen, őszinte hangon mesélt életútjáról, többek között az 1990-es években szerzett tapasztalatairól, amikor újságíróként, a Bihari Napló szociális rovatának szerkesztőjeként naponta szembesült a társadalom perifériájára sodródott emberek, gyakran a legmélyebb kilátástalanságban vergődők élethelyzeteivel. Akkori tapasztalatai, képezik Az út elvisz valahová című kötet novelláinak alapélményét.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/144/az-ut-elvisz-valahova--toth-agnes-nagyvaradi-iroval-talalkoztak-olvasoi

Olvasás és természetszeretet
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán a Környezetvédelem Világnapja tiszteletére szerveztek felolvasó maratont 2014. június12-én délelőtt. Az olvasás és a természet szeretetére hívták fel a gyerekek figyelmét, a cél a környezetvédelemre való nevelés volt.
Keresztes Csongor könyvtárigazgató elmondta, a Naturland Alapítvánnyal közösen pályáztak a Mol Románia Zöldövezet programja keretében, a támogatásnak köszönhetően sikerült már több rendezvényt szervezni, a felolvasó program is így jöhetett létre.
Bővebben itt: http://szekelyhon.ro/aktualis/gyergyoszek/olvasas-es-termeszetszeretet

Teleki Téka, a szellem hajléka
A Teleki–Bolyai Könyvtár vagy közismert nevén Teleki Téka immár két évszázada Marosvásárhely kulturális büszkeségei közé tartozik, a könyvtárnak otthont adó Wesselényi-ház pedig épített örökségünk kincse. A könyvtárat 1802-ben létesítette gróf Teleki Sámuel (Gernyeszeg, 1739. november 17. – Bécs, 1822. augusztus 7.), Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, hanem rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult.
Lázok Klára történész, az intézmény vezetője múltról, jelenről és jövőbeli tervekről is beszélt az Erdélyi Híradó munkatársának. Az alábbiakban a beszélgetésből szemléztünk, a teljes interjú itt olvasható: http://erdelyinaplo.ro/muvelodes/teleki-teka-a-szellem-hajleka

Pert indít az EMNT Wass emlékének meggyalázása miatt
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt határozottan elítéli a Csíksomlyón, 2014. június 7-én, pünkösd szombatján tapasztalt hatósági visszaéléseket és a pünkösdkor Szovátán állított Wass Albert-szobor elhurcolását – áll a két szervezet közleményében. Wass Albert könyveinek elkobzása, a könyvárusok megfélemlítése újabb bizonyítéka annak, hogy 25 évnyi „demokrácia” sem volt elég ahhoz, hogy a román államapparátus embereiből kihaljon az erdélyi magyar közösség sárba tiprásának szándéka – fogalmaz a közlemény.
"Nem tudjuk és nem is akarjuk elfogadni Wass Albert törvényesen megjelentetett műveinek, könyveinek betiltását, illetve árusításának bárminemű korlátozását, szobrainak tiltását. Ugyanakkor ismét bizonyítékot nyert, hogy közösségünk jövőjének garanciája nem Bukarestben van. A kérdést a közösségi érdekképviselet eddigi lakájpolitikája nem fogja megoldani, legfeljebb segíti a hatalmat abban, hogy elodázza a szembenézést jogos önrendelkezési törekvéseinkkel" – állítja a közlemény, hozzátéve: "Legyen vége a nyomásgyakorlásnak! Ideje szembemenni a jogainkat megsértőkkel, ezért első lépésként az EMNT jogi úton szándékszik igazságot szolgáltatni ezen súlyos visszaélésekért."
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/vilag/pert-indit-az-emnt-wass-emlekenek-meggyalazasa-miatt
http://kronika.ro/erdelyi-hirek/betiltottak-a-bucsun-wass-albertet


E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin és Borbé Levente

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.


2014. július 1., kedd

Júliusi évfordulók 2014

210 éve, 1804. július elsején született George Sand francia írónő, elbeszélő és színdarabíró. Ismert műve a Consuelo.

120 éve, 1894. július elsején született Iszaak Emmanuilovics Babel orosz író, drámaíró és újságíró.

290 éve, 1724. július másodikán született Friedrich Gottlieb Klopstock német költő.

110 éve, 1904. július harmadikán hunyt el Herzl Tivadar Magyarországon nevelkedett zsidó író és politikus.

80 éve, 1934. július harmadikán hunyt el Szombati-Szabó István magyar költő és műfordító.

210 éve, 1804. július negyedikén született Nathaniel Hawthorne amerikai író és novellista. Legismertebb műve a Skarlát betű.

220 éve, 1794. július ötödikén született Maurits Christopher Hansen norvég író.

125 éve, 1889. július ötödikén született Jean Cocteau francia költő, író, drámaíró, festő, színész, zeneszerző, szobrász és filmrendező.

120 éve, 1894. július hatodikán született Csurka Péter magyar újságíró, színműíró, novellista és költő.

100 éve, 1914. július hatodikán született José García Nieto spanyol költő és író.

70 éve, 1944. július hatodikán született Pethő László erdélyi magyar költő és újságíró.

130 éve, 1884. július hetedikén született Lion Feuchtwagner zsidó származású német író. Közismert regénye: Rókák a szőlőben.

70 éve, 1944. július nyolcadikán hunyt el Mohácsi Jenő magyar író, drámaíró, költő és műfordító.

250 éve, 1764. július kilencedikén született Ann Radcliffe angol írónő.

100 éve, 1914. július kilencedikén hunyt el Pósa Lajos magyar író, költő, szerkesztő és zeneszerző.

180 éve, 1834. július tizedikén született Jan Nepomuk Neruda cseh költő, író és újságíró.

510 esztendeje, 1504. július tizenegyedikén hunyt el Pandolfo Collenuccio olasz humanista, költő és történetíró.

125 éve, 1889. július tizenegyedikén született Reviczky Gyula magyar költő, író és műfordító.

40 éve, 1974. július tizenegyedikén hunyt el Pär Fabian Lagerkvist svéd író, költő, moralista.

480 esztendeje, 1534. július tizenkettedikén hunyt el Rotterdámi Erasmus németalföldi humanista, filozófus, teológus, pedagógus és író.

110 éve, 1904. július tizenkettedikén született Pablo Neruda (Neftalí Ricardo Reyes Basoalto) chilei költő, író és drámaíró.

100 éve, 1914. július tizenkettedikén született Jonas Dovydaitis litván író, újságíró, pilóta és vitorlázó.

240 éve, 1774. július tizenharmadikán született Diodata Saluzzo-Roero olasz költő, író és drámaíró.

560 esztendeje, 1454. július tizennegyedikén született Angelo Ambrogini Poliziano latin, görög és olasz nyelven alkotó itáliai humanista, költő és drámaíró.

110 éve, 1904. július tizenötödikén hunyt el Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró, a novella műfajának megújítója. Ismert művei: Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert.

130 éve, 1884. július tizenötödikén született Markovits Rodion erdélyi magyar-zsidó író és újságíró.

350 esztendeje, 1664. július tizenhatodikán hunyt el Andreas Gryphius (Greif) német költő és színműíró.

95 éve, 1919. július tizenhatodikán hunyt el Berczik Árpád magyar novellista és színműíró.

120 éve, 1894. július tizenhetedikén hunyt el Charles Marie René Leconte de Lisle francia költő.

150 éve, 1864. július tizennyolcadikán született Ricarda Octavia Hugh német költőnő, író, filozófus és történész.

125 éve, 1889. július tizennyolcadikán született Nyírő József székely-magyar író, elbeszélő és színműíró. Ismertebb regényei: A sibói bölény, Uz Bence, Madéfalvi veszedelem.

135 éve, 1879. július tizenkilencedikén született Móra Ferenc magyar író, újságíró és muzeológus. Ismertebb alkotásai: Rab ember fiai, Kincskereső kisködmön, Aranykoporsó, A cinege cipője, Zengő ABC stb.

710 esztendeje, 1304. július huszadikán hunyt el Francesco Petrarca olasz humanista költő, író.

150 éve, 1864. július huszadikán született Erik Axel Karlfeldt (Eriksson) svéd író és költő.

350 esztendeje, 1664. július huszonegyedikén született Matthew Prior angol költő és diplomata.

115 éve, 1899. július huszonegyedikén született Ernest Miller Hemingway amerikai író, novellista és újságíró. Ismertebb alkotásai: Búcsú a fegyverektől, Akiért a harang szól, A Kilimandzsáró hava, Az öreg halász és a tenger.

60 éve, 1954. július huszonharmadikán hunyt el Daday Lóránd erdélyi magyar író, novellista és színműíró.

310 esztendeje, 1704. július huszonnegyedikén hunyt el Gyöngyösi István magyar költő, alispán és követ.

150 éve, 1864. július huszonnegyedikén született Frank Wedekind német drámaíró, újságíró.

105 éve, 1909. július huszonnegyedikén született Károlyi Amy (Mária) magyar költő, író és műfordító.

220 éve, 1794. július huszonötödikén hunyt el André Marie Chénier francia költő és újságíró.

180 éve, 1834. július huszonötödikén hunyt el Samuel Taylor Coleridge angol költő, kritikus és filozófus.

160 éve, 1854. július huszonhatodikán született Jakab Ödön székely-magyar költő, író, drámaíró és irodalomtörténész.

150 éve, 1864. július huszonhatodikán hunyt el Fáy András magyar író, politikus és nemzetgazda.

120 éve, 1894. július huszonhatodikán született Aldous Leonard Huxley angol származású amerikai író és biológus. Ismertebb regényei: Pont és ellenpont, Sziget, Szép új világ.

100 éve, 1914. július huszonhetedikén született August Sang észt költő, író és műfordító.

100 éve, 1914. július huszonnyolcadikán született Ruffy Péter magyar újságíró és író.

730 esztendeje, 1284. július huszonkilencedikén hunyt el Sturla Thórdarson izlandi költő, történetíró és államférfi.

255 éve, 1759. július huszonkilencedikén hunyt el “Árva” Bethlen Kata erdélyi magyar írónő. Saját könyvtára is volt.

40 éve, 1974. július huszonkilencedikén hunyt el Erich Kästner német ifjúsági író és költő. Népszerű művei: A két Lotti, Emil és a detektívek, A repülő osztály.

230 éve, 1784. július harmincegyedikén hunyt el Denis Diderot francia filozófus, író, drámaíró és a francia Enciklopédia főszerkesztője. Ismert műve: Az apáca.

A feltételezések szerint 165 éve, 1849. július harmincegyedikén hunyt el Petőfi Sándor magyar költő és forradalmár. Jelentős alkotásai: János vitéz, Az apostol, A helység kalapácsa stb.

70 éve, 1944. július harmincegyedikén hunyt el Antoine de Saint-Exupéry francia író és pilóta. Remekbe sikerült alkotása: A kis herceg.


Érdemes Tudni

170 éve, 1844. július másodikán hangzott el első alkalommal Erkel Ferenc vezényletével, Kölcsey Ferenc Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című költeményének megzenésített változata.

160 éve, 1849. július másodikán hunyt el Gábor Áron székely-magyar forradalmár, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc legendás tüzértisztje és ágyúöntője.

310 esztendeje, 1704. július hatodikán választották Erdély fejedelmévé II. Rákóczi Ferenczet.

85 éve, 1929. július hatodikán született Bálint Lajos székely-magyar pap, a Gyulafehérvári Egyházmegye első érseke.

195 éve, 1819. július hetedikén született Kőváry László erdélyi magyar történész és statisztikus.

120 éve, 1894. július hetedikén született Rajka László erdélyi magyar irodalomtörténész és műfordító.

100 éve, 1914. július tizedikén született Makkai László erdélyi származású magyar történész.

70 éve, 1944. július tizenharmadikán született Rubik Ernő magyar építész, tervező, a bűvös kocka feltalálója.

85 éve, 1929. július tizenhetedikén született Balázs Márton székely-magyar matematikus, szakíró és egyetemi tanár.

500 esztendeje, 1514. július huszadikán hunyt el Dózsa György (Székely) székely-magyar hadvezér, a középkori Magyarország legnagyobb parasztfelkelésének vezére.

85 éve, 1929. július huszonharmadikán született Kozma Mátyás erdélyi magyar orgonaművész és zeneszerző.

90 éve, 1924. július huszonegyedikén született Vekerdi László magyar tudománytörténész, művelődéstörténész, könyvtáros, közíró és polihisztor.

130 éve, 1884. július harmincadikán született Győri Emil erdélyi magyar zeneszerző, szövegíró és színműíró.

20 éve, 1994. július harmincadikán hunyt el Gunda Béla magyar etnográfus.

Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól

E tanév kezdetétől a Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében lázas munka folyt a beavatott diákok körében. Az újraha...